Kezdőlap Címkék Irak

Címke: irak

Orosz-török támogatással működik Lukasenka embercsempész hálózata

Hogy került többezer közel-keleti menekült Fehéroroszországba, és onnan a lengyel határra? Ennek járt utána a Der Spiegel annál is inkább, mert a menekültek többsége Németországba készül …

„A beloruszok adják a vízumot, és aztán törökök, szírek, irakiak és libanoniak intézik az ügyet helyben”

– mondja Ibrahim, aki egykor maga is Szíriából menekült Törökországba. Többször megpróbált átjutni a görög határon – sikertelenül. Azóta embercsempészetből él. A Facebookon és a Telegrammon sok oldalt hozott létre – természetesen álnéven. Ezeken az oldalakon migránsok áradoznak arról, hogy milyen könnyen be lehet jutni az Európai Unióba – Minszken keresztül. Öt nap alatt Berlinben vagy! – hírdeti az egyik oldal. Aztán Isztambul Aksaray negyedében létrejön a személyes találkozó, ahol tisztázzák a fontos kérdéseket: mennyibe kerül az utazás és mikor lehet indulni?

Ibrahim, akinek persze nem ez az igazi neve, egy utazási irodának dolgozik Isztambulban. Az utazási irodát a török maffia üzemelteti, mögötte pedig a titkosszolgálat áll.

Nyár óta sok ilyen utazási iroda nyílt Bejrútban, Irak északi részén Erbilben, Damaszkuszban. Ezek az utazási irodák hasonló idegenforgalmi vállalkozásokkal tartanak kapcsolatot Minszkben. Ahol a turista vízumot a katonai titkosszolgálat adja ki a menekülteknek. Kezdetben minden belorusz utazási iroda szerezhetett ilyen vízumot, de szeptemberben 12-ben maximálták a számukat Minszkben. A vizum ugyanis nagy üzlet: kezdetben 1200-1700 dollárba került, de mostanában már 2500 dollárt kérnek érte Minszkben – mesélték az embercsempészek a Der Spiegel tudósítójának Isztambulban.

Ehhez jön még az 1000 dolláros repülőjegy Isztambulból Minszkbe. Aztán, hogy ott mi történik a menekültekkel az már nem az embercsempészek dolga.

Tranzit csapda

Shimal és családja Észak Irakból érkezett Minszkbe, ahol se szállása se megélhetése nincs. Az embercsempész azt igérte neki, hogy hamarosan Németországba jut feleségével és két kislányával együtt. A Der Spiegel tudósítója megpróbált riportot készíteni a fagyoskodó bevándorlókkal Minszkben, de civilbe öltözött rendőrök durván ráförmedtek és megfenyegették: ha nem tűnik el, akkor „történhet valami kellemetlen”. A Der Spiegel tudósítója az egyike az utolsó mohikánoknak Lukasenka rendőr államában, ahonnan a külföldi sajtó jelentős részét kiutasitották. Legkevesebb 12 belorusz újságírót pedig letartóztattak, akik a menekült problémáról próbáltak meg beszámolni.

Hogy értesül így a világ? Jórészt Lukasenka szigorúan ellenőrzött sajtójából. Az állami televízió abból a táborból tudósít, ahol a határmentén gyülekező menekülteket tartják. A határ átlépését megkísérlő csoportokat a lengyel határőrök keményen visszaverik. A belorusz állami televízió hemzseg ezektől a tudósításoktól, amelyeket a moszkvai televíziók lelkesen átvesznek.

Putyin elnök ugyan úgy nyilatkozott, hogy semmi köze sincsen a belorusz-lengyel válsághoz, de Lavrov külügyminiszter felszólította az Európai Uniót: fizessen Lukasenkanak azért, hogy nem engedi át a menekülteket az uniós határokon. Lavrov arra hivatkozott, hogy Merkel kancellár hasonló megállapodást kötött Erdogan török elnökkel, és ezen a címen több mint 6 milliárd eurót kapott Törökország az Európai Uniótól.

Lukasenka régen készült a „migráns hadműveletre”

Az állami Centrkurort vállalat már májusban megkezdte turista vízumok kiadását Észak Irakban – hangsúlyozza a Der Spiegel, melynek tudósítója látott ezzel kapcsolatos dokumentumokat Minszkben. Aztán magán utazási cégeknek is kezdtek kiadni turista vízumokat. Így érkezett körülbelül 15 ezer menekült Minszkbe. Ma már bizonyára többen vannak hiszen sokfelől érkezhetnek menekültek Belaruszba. Ha van pénzük, akkor szállodákban alhatnak, melyeket a hatóságok szigorúan ellenőriznek. Ez számukra bomba üzlet is hiszen a szankciók által sújtott országot nemigen látogatják a külföldi turisták.

Az utánpótlás kimeríthetetlen olyannyira, hogy Damaszkuszban átmenetileg felfüggesztették a belarusz turista vízumok kiadását – írja a Der Spiegel. „Technikai okokból” Szíria fővárosában egyelőre nem lehet belorusz vízumért folyamodni. Jelenleg 2200 kérvény vár elfogadásra.

Lukasenka hatóságai irányt váltottak: most már nemigen adnak ki egyéni vízumokat hanem inkább csoportos rövid időre szóló engedélyeket kifejezetten „közel-keleti turisták számára.”

A csapdába esett menekültek fűhöz fához kapkodnak Minszkben, ahol nekik kétszer annyit kell fizetni a szállodában mint a helyieknek.

Az Észak Irakból érkezett Shimal 14 ezer dollárt költött arra, hogy Németországba jusson, de Minszkben feladta. Visszarepült Erbilbe, Irak északi kurdok lakta övezetébe.

Miután Lengyelország lezárta a határt, a belorusz titkosszolgálat elkezdte a litván határra szállítani a menekülteket, hátha ott jobb esélyük van. A litván határőrök azonban éppoly határozottan akadályozzák meg a határátlépést mint a lengyelek.

Merkel kancellár telefonon tárgyalt Lukasenka elnökkel, aki közölte: kész tárgyalni az Európai Unióval. Minden bizonnyal pénzt vár Brüsszeltől éppúgy mint Erdogan török elnök, akinek követelését nemrégiben a magyar miniszterelnök is megtámogatta Törökországban.

Holokauszt Irakban

Egy 85 éves túlélő a Times of Israelnek beszélt arról, hogy a második világháború idején Hitler iraki szövetségese tervezte a 150 ezres iraki zsidó közösségek kiírtását.

Irak miniszterelnöke 1942-ben Berlinben járt, és egyeztette terveit a Führer-rel a zsidók megsemmisítéséről nemcsak Irakban, de az egész Közel Keleten – emlékezik ma vissza Daniel Sasson. A 85 éves zsidó férfi Divanija városában született Irakban abban az országban, melynek uralkodója angolbarát, de miniszterelnöke nácibarát volt.

Farhadnak nevezték azt az antiszemita pogromot, melyet a Kristályéjszaka mintájára rendeztek meg Irakban 1941 júniusában. Daniel Sasson nagyapja a zsidó közösség vezetője volt a kisvárosban, ahol a zsidók gettóban éltek. Ide menekült sok zsidó is Bagdadból, ahol korábban kezdődött a pogrom.

A gettóban összezsúfolt zsidók éheztek. A férfiaknak kényszermunkát kellett végezniük reggel héttől este hétig.

Aztán a zsidókat egy új, nagyobb gettóba költöztették, amelyben szétválasztották a családokat. Volt gettó a férfiaknak és külön a nőknek. Tankok zárták el őket egymástól. Aztán a gettó felszabadult: a brit csapatok elfoglalták Irakot.

A nácibarát miniszterelnök elmenekült, de a pogrom több mint 200 zsidó életet követett Irakban. A 2500 éves zsidó közösség elhatározta: visszatérnek Palesztinába.

Rasid Ali al Gajlani ex miniszterelnök pedig Németországba menekült, ahol Hitler munkatársaival együtt kidolgozták a közel-keleti Holokauszt terveit. Minthogy akkoriban Rommel afrikai csapatai még Kairót fenyegették, ezek a tervek  végzetesek is lehettek volna az ott élő zsidó közösségek számára.

Minderről egy héber nyelven megjelent könyvben írt a most 85 éves szerző. A könyv címe: Az el nem mesélt történet – az első és az utolsó gettó Irakban.

Arany és olaj áremelkedés az USA – iráni válság miatt

1500 fölé ment egy uncia arany ára azt követően , hogy a háború szélére sodródott az Egyesült Államok és Irán a Közel Keleten. Egy hordó olaj ára megközelíti a 65 dollárt.

Irak felszólította az amerikaiakat, hogy hagyják el az országot

Az USA Irak területén végzett Kaszim Szulejmani tábornokkal, aki Irán külföldi erőinek parancsnoka volt. Emiatt Irak kormánya felszólította az Egyesült Államokat: vonja ki a maradék csapatait Irakból! Válaszul Trump elnök közölte: Iraknak több milliárd dollárt kell fizetnie az amerikai támaszpontokért !

Irán célbavette Izraelt is

Teheránban azt gyanítják, hogy a Moszad információi segítették hozzá az amerikaiakat ahhoz, hogy kilőjék Kaszim Szulejmani tábornokot Bagdad közelében. Épp ezért Irán amerikai célpontok mellett izraelieket is célbavesz – közölték Teheránban. Ráadásul nemcsak katonai célpontokról van szó hanem Izrael legnépesebb városa, Tel Aviv is szerepel a célpontok között. Iránban arra hivatkoznak, hogy a hadseregnek immár olyan rakétái vannak, melyek képesek leküzdeni az izraeli légvédelmet. Az a rakéta támadás, melyet Szaúd Arábia legjelentősebb olajfinomítója ellen indítottak azt mutatta, hogy az irániak igen fejlett rakétákkal rendelkeznek, melyek képesek leküzdeni az amerikai légvédelmet. Azóta az USA rohamtempóban erősíti szövetségeseinek rakétavédelmi rendszereit Izraelben és Szaúd Arábiában.

Amerikai-iráni háború Irakban?

Az USA megerősíti támaszpontjai védelmét Irakban azt követően, hogy az ország miniszterelnöke elítélte Kaszim Szoleimani iráni tábornok meggyilkolását Bagdad közelében.

Iszlám szokás szerint az iráni Forradalmi gárda külső erőinek parancsnokát már el is temették. A temetésen részt vett Irak miniszterelnöke is. Az amerikaiak után a NATO szóvivője is közölte szombaton: felfüggesztik a kiképzési programokat Irakban, mert attól tartanak, hogy a NATO államok tisztjei célpontokká válnak. Irakot gyors ütemben hagyják el a NATO államok állampolgárai, akik figyelmeztetést kaptak kormányuktól: addig távozzanak amíg lehetséges!

Iránban kinevezték a meggyilkolt tábornok utódát

Khamenei ajatolla, az ország vallási vezetője Kaszim Szoleimani tábornok eddigi helyettesét nevezte ki az utódának az Al Kudsz élére. Az Al Kudsz az iráni forradalmi gárdának az a szervezete, amely a külföldi hadműveleteket irányítja. Eszmail Gháni tábornok 1997 óta volt a második számú parancsnok a szervezetben. Most előrelépett. Iránban rövid életrajzot közöltek róla. Eszerint az Irak elleni háborúban tüntette ki magát először, ahol fiatal kora ellenére már hadosztály parancsnok lett /1980-1988/. A háborút az USA támogatásával Szaddám Huszein indította meg Irán ellen. Az iraki offenzíva elbukott, az irániak hihetetlen ember áldozatok árán megállították az előrenyomulást. Ebben a hadjáratban tűnt ki az Al Kudsz új vezetője, akinek most az a nehéz feladat jut, hogy pótolja elődjét, aki az egész Közel Keleten irányította a síita fegyveres erőket.

Hogy tudták kilőni az amerikaiak legveszélyesebb iráni ellenségüket?

Először is ezt kell kiderítenie Eszmail Gháni tábornoknak, aki nem is oly rég azzal dicsekedett, hogy Irán a haditechnika terén fölénybe került ellenfeleivel szemben a Közel Keleten. Irán az amerikai és az izraeli hírszerzést tette felelőssé Szoleimani tábornok haláláért. De hogyan szerezhettek megbízható információt Szoleimani tábornok hollétéről az amerikaiak, akik kilőtték az Al Kudsz parancsnokát, aki sok borsot tört az orruk alá?

Az irániak otthon érezték magukat Irakban, ahol a síita többség gyakorolja a politikai hatalmat. A hadseregben is nagy szerep jut az egykori síita milíciák tisztjeinek. Csakhogy Irak vallásilag és nemzetiségileg ugyancsak megosztott ország. Bár a többség siita arab, de szép számmal élnek ott szunniták is, akik Szaddám Huszein és az Iszlám állam hátországát jelentették. Ezenkívül vannak kurdok is, akik jelentős autonómiát élveznek , és akik az USA és Izrael szövetségesei. Ha csekély számban is, de maradtak még keresztények is Irakban, akik a többi vallási és nemzeti kisebbséggel együtt igen rossz szemmel nézték azt, hogy a szomszédos Irán megpróbál meghatározó befolyásra szert tenni Irakban.

Szaddám Huszein lefizette Jacques Chiracot

Halottról jót vagy semmit! Ezt a szabályt szegte meg Nagy Britannia ex kémfőnöke, aki akkor nyilatkozott a 86 éves korában elhunyt francia elnökről amikor az már nem tudott reagálni rá. Sir Richard Dearlove, aki az MI 6 élén állt akkor amikor az USA és szövetségesei háborút kezdtek Szaddám Huszein ellen, a Mail on Sunday című londoni lapnak nyilatkozott a 2003-as helyzetről.

„Most mindenki azt állítja, hogy Jacques Chiracnak volt igaza amikor ellenezte a háborút Irak ellen. Valójában Chirac nem az éleslátása miatt szállt szembe az ifjabb Bush elnökkel hanem azért , mert Szaddám Huszein lefizette őt! 5 millió fontot (6,15 millió dollárt) kapott a francia elnök Irak diktátorától azért, hogy ellenezze a háborút Irak ellen. Személyes jó kapcsolat állt fenn Jacques Chirac és Szaddám Huszein között!” – állítja az egykori kémfőnök.

A francia sajtó is beszámolt erről a személyes jó kapcsolatról, mely korábbi együttműködéshez köthető: Franciaország nukleáris technológiát adott el Iraknak. Akkor Franciaországot Jacques Chirac képviselte és jó kapcsolatba került Szaddám Huszein akkori alelnökkel Irakban. Izrael később lebombázta a francia segítséggel félig felépített nukleáris erőművet Irakban.

Jacques Chirac nem egyedül szállt szembe Bush döntésével: a németek is osztották azt a véleményét, hogy az USA hírszerzése hazudik: nincs tömegpusztító fegyvere Szaddám Huszein elnöknek! Az amerikaiak és a szövetségeseik ezzel az ürüggyel vonultak be Irakba és buktatták meg Szaddám Huszein rendszerét. Washingtonban a döntést azért hozták meg, hogy az olajpiacon biztosítsák az USA szövetségesének, Szaúd Arábiának a döntő pozícióját. Egyúttal az amerikaiak bemutathatták a világnak informatikai fegyverekkel ellátott hadseregüket, mely minimális veszteséggel győzte le Irak jelentős katonai erejét – megbénítva annak kommunikációs rendszerét.

2003-ban a NATO-hoz csak nemrég csatlakozott egykori szocialista országok – köztük Magyarország akkor baloldali kormánya – támogatták az USA háborúját. Jacques Chirac elnök emiatt ellenük is kikelt: „ezek az államok ezúttal jól tették, ha hallgattak volna!” Második János Pál pápa is elítélte az Irak elleni háborút mondván annak nagyon sok civil áldozata lesz…

Jacques Chiracot hétfőn temetik el Franciaországban. Egy friss felmérés szerint De Gaulle tábornokhoz mérhető elnöke volt az ötödik köztársaságnak Franciaországban.

Mire jó az arabok pénze?

0

Az Öböl országok 54 milliárd dollárt áldoztak Szaddam Husszein megbuktatására. Az eredmény: Irak ma Irán szövetségese.

Az Öböl országok milliárdokat költöttek a libanoni Hezbollah szétzúzására. Az eredmény: ma Libanon ¾-e Hezbollah szövetségében áll.

Az Öböl országok milliárdokat költöttek Erdogan, török államfő megbuktatására. Az eredmény: ma Törökország Irán szövetségese.

Az Öböl országok milliárdokat költöttek Katar megzabolázására. Az eredmény: Katar Irán felé közeledett.

Az Öböl országok milliárdokat költöttek a jemeni Irán-barát Anszar Allah szervezet megbuktatására. Az eredmény: ma Jemen ¾-e Irán szövetségében áll.

Az Öböl országok milliárdokat áldoztak arra, hogy az Iránnal kötött nukleáris egyezményt Amerika felrúgja. Az eredmény: Az EU országok Irán felé közeledtek.

Az arabok a világ lakósságának 5 %-át teszik ki, ennek ellenére a világ fegyvergyártásának 50%-át vásárolják fel. Az eredmény: a világ menekültjeinek 60%-a arab.

Mihálffy Balázs fordítása

Iraki papírokkal játssza ki Irán az amerikai olajembargót

0

Az USA kilépett az atomalkuból és ezt követően újra szankciókat vezetett be Irán ellen. Ezek közül a legfontosabb az, mely megtiltja az irániak olajexportját.

Nyolc ország felmentést kapott Washingtontól ez alól, de ez nem vonatkozik a finomított olajra. Márpedig a Reuters oknyomozó újságírói kiderítették: finomított iráni olajat szállítanak egyes hajók exportra – hamisított iraki papírokkal. Bászra kikötőjéből indult állítólag két ilyen hajó, de ez a kikötő nyilvántartásában nem szerepel! Bászra a síiták fellegvára Irakban.

Irán és Irak kapcsolata kiváló azóta, hogy Bagdadban síita kormányzat van. Irakban a síiták alkotják a lakosság többségét, de Szaddám Huszein diktatúrája idejében elnyomták őket. Amióta a demokrácia létezik Irakban a síiták többségben vannak a parlamentben Bagdadban. Irak és Irán szoros együttműködésének tehát nincsen akadálya.

A Reuters exkluzív beszámolója szerint nem lehet ugyan tudni, hogy ki és mikor hamisította az iraki hajózási dokumentumokat, de a végeredmény önmagáért beszél: Irán kijátszotta az olaj embargót, melyet az USA a múlt év novemberében vezetett be ellene.

Ötéves kislány meggyilkolásával vádolnak egy német dzsihád harcos nőt

0

A 27 éves Jennifer W. az első olyan német állampolgár, akit azok miatt a bűnök miatt állítanak bíróság elé, melyeket az Iszlám állam területén követett el Irakban és Szíriában. Jennifer W. az Iszlám állam katonája volt: az erkölcsrendészeten szolgált. Ezért havonta 70-100 dolláros fizetést kapott Moszul városában.

Különleges juttatás: egy 5 éves rabszolga kislány

Az Iszlám állam az elfoglalt terülteken könyörtelenül lépett fel a vallási és nemzeti kisebbségekkel szemben. Akiket nem öltek meg, azokat rabszolgának adták el mint azt az ötéves kislányt is, aki feltehetően a jezidi szektához tartozott. Jennifer W., aki férjhez ment egy helyi dzsihád harcoshoz, juttatásként kapta a rabszolga kislányt hű szolgálataiért. A kislány rettegett a dzsihád harcos házaspártól, és ezért rendszeresen bepisilt. Szörnyű büntetést találtak ki a számára:

Megláncolták és a tűző napon hagyták szomjan halni

A hitetlen gyerekeknek is veszniük kell! – hangoztatta Jennifer W. amikor a szomszédok kérdőre vonták az ötéves kislány szörnyű halála miatt.

Az Iszlám állam a fronton elbukott. Ezt követően Jennifer W. Ankarában a német nagykövetségen jelentkezett: haza kíván térni! Letartóztatták, de nem volt ellene bizonyíték. Ezért szabadon hazatérhetett Németországba. Most letartóztatták, mert a helyi hatóságok elküldték a megfelelő bizonyítékokat Németországba. Így Jennifer W.-nek saját hazája bírósága előtt kell védekeznie azzal a szörnyű váddal szemben, hogy dzsihád harcos férjével együtt kínhalálra ítéltek egy ötéves kislányt.

Újabb 10 millió forintos támogatás az iraki üldözött keresztényeknek

0

Egy éven belül második alkalommal szervezett adománygyűjtést a háború után visszatelepülő iraki keresztény családok megsegítésére a Magyarországi Evangélikus Egyház. A februárban átadott 15 millió forint után, Fabiny Tamás elnök-püspök november 11-én újabb 10 millió forintot adott át az Ökumenikus Segélyszervezet iraki segélyprogramjának támogatására.

„A támogatás az egyházon belüli széleskörű összefogás eredményeként valósulhatott meg, melyben a gyülekezetek mellett iskolák és diakóniai intézmények is részt vettek. Márton napon, mikor a negyedik században élő püspök jótéteményeiről szóló legendákról beszélünk, fontos üzenet, hogy egyházként a szavakon túlmutató, gyakorlati segítségnyújtást is gyakorolnunk kell. Ezt példázza most ez az adomány is, mely különösen is nehéz helyzetben élő testvéreinket támogatja. Mikor néhány hónapja Pröhle Gergely országos felügyelővel Irakban személyesen is találkozhattunk a támogatott családokkal, újra megerősödhettünk abban, hogy milyen fontos az a munka, amit az Ökumenikus Segélyszervezet végez Irakban, a Ninive-fennsíkon.” – mondta el az elnök-püspök az adomány jelképes átadásakor, melyre a budapesti Deák téri templomban került sor, az egyház hagyományos Márton napi eseményén.

A támogatásért a Segélyszervezet nevében Gáncs Kristóf, az Ökumenikus Segélyszervezet kommunikációs igazgatója mondott köszönetet, kiemelve, hogy az evangélikus egyház évek óta elkötelezetten támogatja a háború elől elmenekült családokat. Az év elején átadott 15 millió forintból 17 család házának újjáépítését valósította meg a Segélyszervezet, a most összegyűlt adomány pedig lehetőséget ad ennek a segélyprogramnak a folytatására. „Köszönjük az evangélikus egyház vezetőinek elkötelezettségét az iraki üldözött keresztények visszatérésének támogatásában, és köszönjük minden gyülekezetnek és adományozónak, akik részei voltak az összefogásnak!” – mondta Gáncs Kristóf.

Újjáéledt az Iszlám Állam

Állandósultak a dzsihádisták által végrehajtott támadások Irakban, közben pedig az Iszlám Államhoz köthető terroristák újabb országokban követtek el merényleteket. A kalifátus összeomlása nem érte felkészületlenül a terrorszervezet vezetőit: visszatértek ahhoz a stratégiához, amely hasonló helyzetben egyszer már sikerre vezetett.

Biciklis turistákat gázoltak el két hete Tádzsikisztánban: a héttagú csoportból két amerikai, egy svájci és egy holland biciklis meghalt. A merénylet elkövetőjeként nem sokkal később az Iszlám Állam jelentkezett, és videót is közöltek a támadókról.

Ezen az látszik, hogy öt fiatal férfi egy fa alatt ül a hegyvidéken, mögöttük a terrorszervezet zászlajával. Arról beszélnek, hogy a tádzsik vezetők elhagyták hitüket, megengedték, hogy hitetlenek foglalják el az országot, majd

hűséget fogadtak Abu Bakr al-Bagdadinak, az Iszlám Állam vezetőjének,

és felesküdtek a hitetlenek elleni támadásra.

A tádzsik hatóságok szerint kések és lőfegyverek is voltak náluk. A csoport tagjai közül négyet azóta elfogtak, négy másikat agyonlőttek.

A tádzsikisztáni merénylők.
Fotó: Amak

Nem ez volt az Iszlám Állam által adott egyetlen életjel az elmúlt hetekben. Szíria asz-Szuvajda nevű tartományában több öngyilkos merényletet is végrehajtottak, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja nevű szervezet jelentése szerint 255 embert öltek meg. Emellett

sok nőt és gyereket el is raboltak.

Júliusban végrehajtottak egy merényletet Pakisztán Beludzsisztán nevű tartományában is, itt 159-en haltak meg.

Pedig Donald Trump már többször büszkélkedett azzal, hogy legyőzték a terrorszervezetet, Helsinkiben, Putyinnal való találkozóján pedig azt mondta: az Iszlám Állam elleni harc 98-99%-ban véget ért. Az iraki kormány meg már decemberben bejelentette, hogy legyőzték a terroristákat, és olyan hírek is voltak, hogy maga Abu Bakr al-Bagdadi is súlyosan megsérült.

Akkor mi történt?

Valójában az Iszlám Állam már hónapokkal korábban felkészült a katonai vereségekre és elkezdte újjászervezni magát. Jennifer Cafarella, az Institute for the Study of War nevű think tank elemzője nemrég az NPR-nek arról beszélt, hogy a szervezet vezetői felismerték: nem tudnak kitartani a koalíciós erőkkel szemben és el fogják veszíteni a területük nagy részét, de ezt nem tekintették úgy, hogy a háborút is elvesztették. Ehelyett

elkezdtek a túlélésre berendezkedni, és felkészültek a harc következő szakaszára.

A helyzet ráadásul nem is új nekik: 11 évvel ezelőtt egyszer már gyakorlatilag minden érintett kormány bejelentette, hogy legyőzték az Iszlám Állam elődszervezetét, az iraki al-Kaidát, amely akkor valóban az összeomlás és teljes eljelentéktelenedés határára jutott.

Ahogy korábban is írtunk róla, az iraki al-Kaida 2003 és 2006 között rettegésben tartotta Irakot. A jordániai származású Abu Muszab az-Zarkávi által alapított és vezetett szervezet féktelen brutalitásáról volt hírhedt, emberei rengeteg véres merényletet követtek el (2003-ban például a bagdadi ENSZ-képviselet, a jordániai nagykövetség és a nedzsefi mecset ellen), és ők tettek közzé olyan videókat is, amelyeken amerikai túszokat fejeztek le.

Kegyetlensége miatt azonban az őt eleinte a síita elnyomás miatt támogató szunniták is elfordultak Zarkávitól, aki 2006 júniusában egy amerikai légicsapásban meghalt, a következő években pedig az Iraki Iszlám Állam nevet felvevő szervezet folyamatosan gyengült. Vezetőit sorra megölték vagy elfogták,

egy adott ponton állítólag mindössze néhány tucatnyi tagja maradt.

Szinte szó szerint a föld alá, vagy a sivatagos vidékekre kényszerültek, alig volt pénzük, nem tudtak szabadon mozogni – vagyis hasonló volt a helyzet, mint most.

2010-ben azonban Abu Bakr al-Bagdadi került a szervezet élére, amely két-három év alatt feltámadt. 2013-ban már beszivárogtak Szíriába, közben kihasználták az iraki kormány elleni elégedetlenséget is, kiszabadították szimpatizánsaikat a börtönökből, majd célzott támadásokat hajtottak végre a katonák és rendőrök ellen. 2014 júliusában pedig, a második legnagyobb iraki város, Moszul elfoglalása után, kikiáltották a kalifátust.

Abu Bakr al-Bagdadi
Fotó: MTI/EPA/Iszlám Állam

A New Statesman elemzése szerint az Iszlám Állam hatalma csúcspontján is több volt, mint egy állam: inkább egyfajta mozgalom, amelynek az államalapítás csak egy állomása volt. A dzsihádisták ugyanis

a világ végét megelőző végső harcra készülnek:

Mohamed jóslatainak megfelelően, aki szerint a világ vége előtt nem sokkal a kalifátus meg fogja hódítani a világot.

Éppen ezért a mostani vereségek, bár átmenetileg gyengítették az ideológiát is, nem jelentik a szervezet végső kudarcát. Sőt, a Soufan Center elemzése szerint az Iszlám Állam ugyanazzal a módszerrel készíti elő visszatérését, mint amilyet 2013 előtt is alkalmazott: például az iraki tisztviselők, elsősorban a rendőrök és a biztonsági szolgálatok tagjai elleni célzott gyilkosságokkal.

Úgy fogalmaznak:

„a meggyengült Iszlám Állam a múltat akarja újrateremteni,”

és ahhoz, hogy esélyük legyen újra a 2014-eshez hasonló sikereket elérni, előbb 2013-at és az akkori tevékenységüket kell felidézniük.

Éppen ezért Irakban már hónapok óta rabolnak el és ölnek meg embereket, főleg Kirkuk, Dijala és Szalahuddin tartományokban – ezt a térséget többen már a halál háromszögeként emlegetik. Most napi átlagban közel három ilyen támadás történik, és ez jelentős növekedésnek számít, ugyanis egész márciusban összesen volt hét ilyen akció.

Fotó: Dabik

Több támadást videóra is vettek, de arra is volt példa, hogy a túszokkal küldtek videoüzenetet. Az egyik támadás során hat síita rendőrt raboltak el, akiket aztán a terrorszervezet zászlója elé térdeltettek, majd el kellett mondaniuk, hogy kivégzik őket, ha a kormány nem engedi el a fogságban tartott szunnita nőket. Néhány nappal később megtalálták a túszok holttestét.

Szakértők szerint az Iszlám Államnak nagyjából ezer embere lehet Irakban, 500 a sivatagos részeken, 500 a hegyekben. Az ilyen támadásokhoz viszont

nincs szükség sok emberre,

jellemzően 3-5 fős csoportok hajtják végre az akciót, amely után gyorsan vissza is vonulnak. David Sterman, a New America Foundation szakértője szerint a stratégiájuk leginkább az, hogy káoszt teremtsenek.

Azt is ki tudják használni, hogy Irakban sok olyan terület van, ahonnan négy éve tízezrek menekültek el az Iszlám Állam elől, és ők még nem tértek haza, így teljes falvak, kisebb városok állnak üresen, ami tökéletes terep a bujkáláshoz.

A Jamestown elemzése szerint az állandósult merényletek komoly dühöt váltottak ki a síita közösségből, de ez a düh (legalábbis egyelőre) nem általánosságban a szunniták ellen irányul, hanem inkább a kormány ellen, amely hiába próbál katonai erővel fellépni a dzsihádisták ellen. Az elhagyatott területeket, a sivatagot, a hegyvidéket ugyanis a kormánycsapatok nehezen ellenőrzik.

Kicsit paradox módon korábban,

amíg az Iszlám Állam nagy területet uralt, harcolni is könnyebb volt ellene:

lehetett tudni, hol találják meg a harcosaikat. Most viszont szétszóródtak, ráadásul az ellenük való harcot nehezítik az iraki kormány és a kurdok közti ellentétek is.

A dzsihádisták pedig mindezeket ki is használják. Továbbra is vannak komoly fegyvereik, de a városokba egyelőre nehezebben szivárognak be. A kétezres közepén, valamint 4-5 évvel ezelőtt azért tudtak ilyen téren sikeresek lenni, mert a síita kormány elnyomása miatt a szunniták közül sokan szimpatizáltak a radikális ideológiákkal – utána viszont megtapasztalták az Iszlám Állam rémuralmát.

Így viszont egyelőre kicsi az esély arra, hogy a terroristák elkezdjenek mondjuk egy olyan autóbombás merényletsorozatot, ami korábban szinte a védjegyükké vált. Ugyanakkor azt is bizonyították, hogy így is képesek a kormány ellenőrzése alatt álló nagyvárosokban támadni: néhány hete Bagdadban hajtottak végre merényletet.

Összedőlt ház az Iszlám Állam egyik bagdadi merénylete után.
Fotó: MTI/EPA/Ahmed Ali

Azt, hogy milyen taktikát követnek, jól jelzi a kommunikáció is. Az Iszlám Állam szóvivője, Abu al-Hasszán al-Muhadzsir áprilisban egy üzenetben arra szólította fel a követőiket, hogy a kormánnyal együttműködő szunniták ellen hajtsanak végre merényleteket. A terrorszervezet egyik propagandalapja, az an-Naba pedig nemrég azt írta: a jelenlegi helyzetben nincs szükség nagy csoportokra, sok képzett harcossal, komoly fegyverzettel,

elég egyetlen ember, aki bármilyen, általa beszerezhető eszközzel támadást tud indítani.

Emellett továbbra is lépést tartanak a technika fejlődésével: a titkosított kommunikációs csatornákat már régóta használják, de a New York Times szerint újabban már a Bitcoinban érkező támogatást is fel tudják használni.

A propaganda pedig továbbra is aktív, és globálisan célozzák vele a potenciális követőket. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy

a terrorszervezetnek nem csak Szíriában és Irakban van bázisa,

egy friss ENSZ-jelentés szerint összesen akár 30 ezer, a Center for Strategic and International Studies szerint pedig 26 ezer harcosa is lehet különböző országokban.

Afgán források szerint az országba folyamatosan érkeznek a harcosok Észak-Afrikából, Közép-Ázsiából, de Oroszországból és Franciaországból is, januárban pedig a Fülöp-szigeteki hatóságok fogtak el egy spanyol férfit, aki Mindanao szigetén akart csatlakozni az Iszlám Állam helyi szervezetéhez.

Már egy éve voltak jelek, hogy Délkelet-Ázsiában akarnak pozíciókat szerezni, a Fülöp-szigeteken hónapokon át megszállás alatt tartottak egy nagyvárost, és a tevékenységüket Indonéziára is kiterjesztették.

Korábban Líbiában is próbálták megvetni a lábukat, és bár Szurt városát elvesztették, 3-4 ezer harcosuk még mindig lehet az országban. Egyiptomban a Sínai-félsziget északi részén vannak olyan, összeségében több száz fős terrorcsoportok, amelyek hűséget esküdtek Abu Bakr al-Bagdadinak, és a Száhel-övezetben is erősödnek a hozzájuk köthető csoportok.

Nagy európai terrortámadásnak viszont egyelőre kisebb a veszélye,

arra ugyanis most nincs a szervezetnek kapacitása, hogy a párizsihoz és brüsszelihez hasonló merényletsorozatot megtervezzen. Arra lehet inkább számítani, hogy az Iszlám Állam minden kisebb-nagyobb támadást magára vállal majd, akkor is, ha a merénylőkkel nem volt a szervezetnek közvetlen kapcsolata, csak az ideológiai hátteret biztosították.

(Borítókép: MTI)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK