Kezdőlap Itthon Fontos Oldal 189

Fontos

Kisvárda, a sportnagyhatalom

Bak Mihály
-
0
Kisvárda, a sportnagyhatalom

A semmi közepére tervezett luxus-teniszakadémia terve láttán kijelenthető: Kisvárda olyan sport-nagyhatalommá növi ki magát, amit nagyvárosok is megirigyelhetnének. Kisváros sok pénzzel.

A Kisvárdától 12 kilométerre lévő Szabolcsveresmart község határában kezdenek építeni a közeljövőben egy angol nyelven oktató bentlakásos teniszakadémiát 48 fős kollégiummal, főépülettel, egy center- és további 11 teniszpályával – írta meg az Index. A bruttó hárommilliárdos ár nagyjából duplája annak a pénznek, amit eddig a kormány a célra elkülönített.

A több gyanús elemet tartalmazó terv (tornatermet és konditermet nem építenek, de 10 milliós pezsgőjakuzzit igen) láttán erős a gyanú, hogy itt inkább az államtól lehúzott (s meglehetősen túlárazottnak tűnő) pénzből

a helyi elit csinál magának a figyelő szemek elő elzárt luxuspihenőt.

Ennek az elitnek oszlopos tagja a politikai élvonalból tavasszal kihullott Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter, aki még ebbéli tisztségében taposta ki a projekt számára az állami támogatást.

Seszták idejében valósággal ömlött a pénz a kisvárosba. A mindössze 17 ezres népességű városka „teljesítménye” a teljesség igénye nélkül az Abcúg gyűjtésében.

Természetesen stadion dukál nekik is, 2,4 milliárdból, és a fociakadémiát is fejleszteni kell 700 millióból. Épül legalább 3,5 milliárdból több célú sportcsarnok, 408 millióból atlétikai központ lesz egy gimi tornaterméből. És juthat 450 millió

egy fejjel lefelé álló tájházra és a horgásztóba süllyesztett akváriumra.

Fürdőfejlesztés félmilliárdból már csak a sor végén kullog.

Tavaly novemberben azzal került be a hírekbe Kisvárda, hogy uniós támogatással 700 millió forintért építették meg a Nemzetiségi-Roma Módszertani és Oktatási Központot is, amit aztán kondigépekkel szereltek fel, és odaadták a focistáknak és kézilabdázóknak.

A cigányokat aztán nem engedték be,

holott rájuk hivatkozva nyerték el a közösségi pénzt.

Úgyszintén megjárta a nyilvánosságot (és a politikai csatamezőt) az, ami ugyancsak szűk egy éve pattant ki: egy szintén tömegigényt kielégítő sportág kínálatában tátongó lyukat tömködik be. Merthogy

termálvizes lórehabilitációra adott a kormány 2,2 milliárd forintot

Kisvárdára.

A teniszakadémia ugyan távol lesz a népek tekintetétől, de a Kisvárdára odaálmodott további rongyrázás az uniós Csalás Elleni Hivatal figyelmét magára vonzotta. Nemrégiben egy budapesti konferencián hangzott el, hogy vizsgálatot indítanak a több százmilliós EU-s pénzből megépítendő öko-filmpark tervében. Ez ugyanis azt tartalmazza, hogy csak a minimálisan kötelező 5 éves fenntartási időszak végéig akarják működtetni napi 100, hétvégente 200 látogatóval számolva, ezután pedig a el fogják bontani.

S ha valakinek kétsége lenne, mennyire politikafüggő minden ilyen döntés és ezek következménye, annak számára bizonyíték lehet, hogy miután Seszták kiesett a pikszisből, a képviselőtestület szeptemberben zárt ülésen úgy döntött, hogy azonnali hatállyal szerződést bontanak a stadiont építő Penta Industry Kft.-vel – írta meg a 24.hu. Ennek oka az, hogy számos hiányosság kijavításának elmaradása miatt nyár óta se történt meg stadion műszaki átadása. Ezért kötbért is követelnek a cégtől.

Az önkormányzat bátorsága tehát azután támadt fel, hogy a város korábbi patrónusa már nem számít tényezőnek. És mert bizonyára arról is értesültek, hogy az idén tavaszig az előző években milliárdos építkezéseket lebonyolító cég Seszták bukása óta egyetlen közbeszerzést se nyert.

Egyelőre nem emelhető vád Czeglédy ellen

Bak Mihály
-
0
Egyelőre nem emelhető vád Czeglédy ellen

December eleje előtt törvényesen nem emelhetnek vádat Czeglédy Csaba ellen. Azután is komplikációk jöhetnek, mert súlyos gyanú árnyékában készíti a vádiratot az ügyész, ami miatt büntető feljelentés és kizárási kezdeményezés van folyamatban.

Habár a kormánysajtó ismét arról írt, hogy „napokon belül” vádat emelhetnek Czeglédy Csaba és társai ellen, ez törvényesen nem történhet meg. Az

egyre kacifántosabb büntetőügyben

augusztus eleje óta eddig már háromszor értesítette a védelmet a nyomozóhatóság arról, hogy befejezték munkájukat.

Csakhogy a legutolsó iratcsomagot, 3300 oldalt október utolsó napján vehették át, márpedig ettől számítva legalább 30 napot kell adni a bennük foglaltak megismerésére. Ha ez előtt történne meg a vádemelés, azt a bíróságnak el kell utasítania – mondta a Független Hírügynökségnek Czeglédy ügyvédje.

Hankó Faragó Miklós szerint tehát legkorábban december elején nyújthatják be a vádiratot a bíróságnak.

Ami ezután következik, az enyhén szólva áttekinthetetlen.

A bíróság szeptember 3-án hosszabbította meg Czeglédy letartóztatását újabb három hónappal, elfogadva az ügyészek azon „újonnan felmerült adatokon” alapuló állítását, hogy Czeglédy utasítására akadályozták meg egykori munkatársai a nyomozókat abban, hogy házkutatáskor mindenhová bejussanak.

Az azóta megkapott – mostanra már körülbelül 54 ezer oldalra hízott – irathalmazban azonban a védelem megtalálta azokat a nyilatkozatokat, amelyekben a nyomozók tételesen cáfolják ezt az állítást, s a dátumokból kiderül, hogy ezek a tanúságtételek már a letartóztatás meghosszabbítása előtt az ügyészek birtokában voltak, de a bíróság előtt elhallgatták.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, ez mennyire súlyos visszaélés, mert

szándékosan nem adtak át alapvető bizonyítékot se a bíróságnak, se a védelemnek

– mondta az ügyvéd.

Emiatt Czeglédy feljelentést tett hivatali visszaélés bűntette miatt az ügy „gazdája”, Szanka Ferenc ügyész ellen. Mivel ezt az ügyészség – előre kalkulálhatóan – elutasította,

Czeglédy Csaba pótmagánvádban viszi tovább a feljelentést,

amelyet a bíróság november elején befogadott.

A pótmagánváddal együtt kizárást is kértek a Csongrád megyei főügyészség egész nyomozócsoportja ellen, s magát Szanka ügyészt is szeretnék elfogultság miatt kitetetni az eljárásból. Ez utóbbit az ügyészségnek kellene elfogadnia, ami valószínűtlen, de a bíróság még eleget tehet kérésüknek – derül ki az ügyvéd fejtegetéséből.

Ha ez bekövetkezne, az nem eredményezné az ügy visszakerülését a startvonalra, inkább az várható, hogy a jövőre nézve kellene átadni az ügyet másvalakinek, akár Csongrádon kívüli megyében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az új vádló átvenné a komplett vádiratot a kizárt kollégától, és a maga nevében nyújtaná be a bírósághoz. Erről persze kívülről lehetetlenség megbizonyosodni, de egy effajta bonyolult, 54 ezer oldalas iratanyagra épülő vádiratot megírni nem néhány nap vagy hét.

Az már más kérdés,

mennyire alapos vádképviselet várható el olyan ügyésztől, aki nem maga állítja össze a periratot

– ért egyet a felvetéssel Hankó Faragó Miklós.

Czeglédy Csaba és 21 társa ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt zajlik a nyomozás, mintegy hatmilliárd forint áfa be nem fizetése és/vagy be nem vallása gyanújával. Czeglédy tavaly júniusa óta van letartóztatásban, úgy, hogy október elején volt egy éve az utolsó kihallgatása. Azóta „mindössze” annyi történt vele, hogy húszat meghaladó bizonyítási indítványukat mind elutasították.

Az eljárás alaposan beépült a politikába, Czeglédy tüske a köröm alatt a kormány számára: a szombathelyi ügyvéd és városi MSZP-képviselő 2013. szeptemberében robbant be az országos nyilvánosságra, amikor egy rejtett kamerás felvételre hivatkozva

kokainozással gyanúsította meg a fideszes alpolgármestert.

Később számos ügyben a DK és Gyurcsány Ferenc jogi képviselője volt, ezért kapott mindjárt politikai élt a per. Ennek további vetületéről írtunk itt, és itt. Előbb a parlamenti többség, aztán a kormány úgy döntött, hogy az ártatlanság vélelmének elvetésével kimondják Czeglédy bűnös voltát és kifizetik az állítólagos kárt.

Czeglédy letartóztatásának határideje december 5-én lejár, természetesen ennek megszüntetését ismét kérni fogják. Annak figyelembe vételével is, hogy az előző alkalommal – mint írtuk – az ügyész lényegében átejtette a bíróságot.

Czeglédy tehát másfél éve van letartóztatva, hónapok óta hozzá se szóltak.

Azóta – a szeptemberi letartóztatási iratokból tudhatóan – egy sor tanúmeghallgatást elvégzett a hatóság (de egyetlen védői bizonyítási indítványnak sem adott helyt), és állítása szerint most már tényleg készen áll a bíróság elé állni a bizonyítékokkal.

Ha mindezek alapján mégse engednék szabad lábra Czeglédy Csabát, akkor komolyan

szóba kerülhet az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulás.

Ez ugyanis attól függetlenül lehetséges, hogy maga a büntetőeljárás zavartalanul folyik. Emlékezetes, hogy Hagyó Miklósnak 2013 áprilisában 12 500 euró nem vagyoni jellegű kártérítés és 6 ezer euró perköltség (akkori árfolyamon körülbelül 3 750 000 és 1, 8 millió forint) megfizetésére kötelezték a magyar államot; egyéb körülmények mellett akkor mindössze kilenc havi előzetest ítéltek indokolatlanul hosszúnak. (A jogerős ítélet végül tavaly szeptemberben lett meg.)

E felvetésekkel kapcsolatban részletekbe nem bocsátkozott Hankó Faragó Miklós, csak annyit mondott, hogy

mérlegelik ezt a lehetőséget is.

Ahogyan készülnek arra is, hogy az ügyet esetleg rendkívüli jogorvoslatig kell vinniük itthon, aztán pedig ebben is következhet az Emberi Jogok Európai Bírósága.

Orbán ráijesztett a magyarokra: azt mondta, hogy el fogunk fogyni

FüHü
-
0
Orbán ráijesztett a magyarokra: azt mondta, hogy el fogunk fogyni

A miniszterelnök szerint Magyarországon a népesség folyamatosan csökken, és ha ez így megy tovább, akkor a magyarok el fognak fogyni. A CEU-ról annyit mondott: blöff, hogy az egyetem Bécsbe költözne.

 

A még erősebb családpolitika történelmi összefüggésben jó az egész nemzetnek, ezen belül a fiataloknak is, akik felmérések szerint általában családban gondolkoznak, több gyermeket szeretnének, mielőtt szembesülnének a felnőttkori anyagi nehézségekkel – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádióban.

A kormányfő rádióinterjújában úgy fogalmazott, olyan Magyarországot szeretne, amelyben egyetlen fiatalnak sem kell megváltoztatnia a gyermekvállalásra, családalapításra vonatkozó terveit csak azért, mert anyagi nehézségekkel találja szemben magát. Elmondása szerint Magyarország európai összevetésben ezért költi már most is a legtöbbet a családok támogatására saját nemzeti össztermékéhez, vagyis gazdasági teljesítményéhez képest. Ennek a mélyén az a megfontolás is ott van, hogy Magyarországon a népesség folyamatosan csökken, és ha ez így megy tovább, akkor a magyarok el fognak fogyni. Hozzátette: a történelemben

mindig baj szokott lenni abból, ha kevesebb gyermek születik, mint amennyi a közösség biológiai fenntartásához szükséges. 

Azzal kapcsolatban, hogy Manfred Webert, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusát választotta meg csütörtökön az Európai Néppárt (EPP) úgynevezett csúcsjelöltjévé az Európai Bizottság elnöki posztjára, a pártcsalád helsinki kongresszusán, Orbán auz mondta: két jelöltből lehetett választani, egy szélsőséges módon liberális politikus volt az egyik jelölt, a másik pedig a bajor Manfred Weber.

A miniszterelnök szerint nem volt nehéz eldönteni, hogy ki mellett tegye le voksát a Fidesz-KDNP. Kifejtette: Manfred Weber az áprilisi, magyarországi országgyűlési választásokon részt vett, támogatását fejezte ki a Fidesz-KDNP felé. „A mögöttünk álló európai támogatást is szimbolizálja az, hogy a nekünk nyújtott segítséget, és a támogatást most visszaadjuk” – fogalmazott Orbán.

Meg szoktuk nyerni a választásokat, azonban még nem vagyunk acélosak – vélekedett Orbán Viktor. Hozzátette: az európai baloldal összeomlásban van, azonban az EPP számára is van még teendő.

A miniszterelnök szerint miután a Néppárt adta az elmúlt évek európai vezetőit, az elmúlt évek gondjaiért is felelősséget kell vállalni. Két kudarcot tudhatunk magunk mögött: az egyik, hogy a briteket nem sikerült az Európai Unión belül, a migránsokat pedig azon kívül tartani.

A miniszterelnök szerint mióta a CEU Magyarországon van, folyamatos a hisztériakeltés. Orbán Viktor szerint blöff, hogy az egyetem Bécsbe költözne, de senkinek nem ad felmentést a törvények betartása alól. Orbán Viktor kitért a legújabb nemzeti konzultációra és ara kérte a nőket és az asszonyokat, szánjanak fél órát rá és töltsék ki a kérdőívet.

Elégedetlenkedjünk a pusztában?

Somfai Peter
-
0
Elégedetlenkedjünk a pusztában?

„Magyarország területén a tüntetések szünetelnek!” Amennyiben a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nevével fémjelzett törvénymódosítás átmegy a parlamenti szavazógépezeten (már pedig miért ne menne át?), fél év múlva egy-egy ilyen táblát nyugodtan kihelyezhetne a kormányzat az összes határátkelőhöz. Nem ez lesz az első olyan korlátozó rendelkezés, amely az „emberek” véleménynyilvánítási, gyülekezési alapjogát megszorítja. Hack Péter, az ELTE Általános Jogtudományi karának tanszékvezető professzorának véleményét kértük a tervezett jogszabályról.

  • Amire aligha lehet alkotmányos érveket találni
  • Hagyjanak délután szunyókálni!
  • Erdogan ellen nem, mellette igen
  • Körbezáruló intézkedések

Sokak szára meglepőek azok a gyülekezési jogot korlátozó rendszabályok, amelyeket a Fidesz politikusai egyre-másra törvénybe iktatnak. Ön mit gondol erről?

A korábbi évtizedekben számos alkalommal éppen a Fidesz élt azzal a lehetőséggel, hogy a kormányzati lépések ellen tüntetéseket szervezve fejezze ki az ellenérzéseit. Ilyen rendezvényekre a nemzeti ünnepeken is sor került, hiszen

éppen ezek az évfordulók voltak a legalkalmasabbak a kormányzati politikával szembeni kritikájuk kifejezésére juttatására.

Mind az Alaptörvény, mind a nemzetközi gyakorlat az alapjogok korlátozását a szükségesség és az arányosság követelményéhez köti. Akkor indokolt a gyülekezési jog korlátozása, ha azt alkotmányos érvekkel alá lehet támasztani.

Sokan már a közelmúltban hozott korlátozó intézkedéseket is problémásnak találták.

Én abban nem látok semmi kivetni valót, ha a politikusok magánszféráját igyekszünk megkímélni az inzultusoktól, és kivesszük a gyülekezési jog hatálya alól. Amerikában ennek már teljesen végletes példáit láthatjuk: szenátorokat az étteremben is molesztálnak, a lakásuk előtt kiabálnak, a gyerekeik füle hallatára szidják a szüleiket. Erre semmi szükség nincsen. Ők nem részei a politikai döntéshozatalnak, s

ez akkor is ellenszenves volt számomra, amikor Orbán Viktor, vagy Gyurcsány Ferenc háza előtt tették ugyanezt.

Ezzel nincs is semmi baj, de az új szabályok szerint bárki tiltakozhat az ablaka alá tervezett nagygyűlés ellen, mondván, délutáni szunyókálásában zavarja a hangoskodás.

Ezek valóban túlzások, mert a gyülekezési jog csak akkor tölti be a funkcióját, ha nyomatékosan hangot adhatnak a résztvevők az elégedetlenségüknek. Ha ezt nem engedi a kormányzat, akkor

nem marad más hátra, mint az elégedetlenkedőknek ki kell menniük a pusztába, és ott elmondhatják, ami bántja őket.

De ezzel is csínján kell bánni, mert az állatvédők szót emelhetnek ez ellen is, mondván, az erdő lakóit zavarja a tömeg jelenléte. Ez persze abszurditás. Mint ahogyan az is, hogy ugyanott lehetett Erdogán mellett tüntetni, de ellene nem.

Félnie kell a hatalomnak az ilyen gyűlésektől?

Szerintem egyáltalán nem. Ezek jó példái az önkényes törvénykezésnek. A Semjén-féle előterjesztés az Alaptörvénnyel össze nem egyeztethető módon még az önkormányzatokat is felhatalmazná, hogy bizonyos területeket kivonjanak a „közterület” fogalmából, s ezzel rendeleti úton korlátozhassák a tüntetések helyszíneit, s ezzel együtt csorbíthassák az ott lakok alapjogait. Ha úgy döntenek, akkor megtehetik akár azt is, hogy

január 1-től december 31-ig napi 24 órában „megemlékeznek a település fontosságáról”, és ezzel lehetetlenné tehetik, hogy ott bárki tiltakozhasson, mondjuk, egy tervezett szemétégető megépítése ellen.

Pedig a gyülekezés szabadsága éppen az ilyen esetekben jelent állampolgári jogot.

Akár lefutottnak is tekinthetjük ezt az ügyet? A parlamenti többség aligha mond majd nemet a KDNP elnökének „ötletére”.

Még lehet a rendelkezés útjában egy komoly akadály: az Alkotmánybíróság. De ismerve a testület egypárti többségi összetételét, nem tartom kizártnak, hogy meghajolnak majd a „kormányzati érdek” előtt.

Ebben az esetben nem is marad további jogorvoslati fórum?

Tudjuk, hogy már szervezik a közigazgatási bíróságokat, amelyeknek éppen az ilyen, „állampolgárok kontra állam” ügyekben lesz majd döntési jogköre. Ettől sem várnék azonban túl sokat. Brüsszel nem feltétlenül tud ilyen kérdésekben jogorvoslatot nyújtani, legfeljebb megfogalmazhat újabb, a jogállamiságot korlátozó lépés elleni kifogást, kimondhatják, hogy Magyarországon indokolatlanul és megalapozatlanul korlátozzák az emberi alapjogokat. Ejnye-ejnye. Ha valaki ennyivel nem éri be, és nem nyugszik bele, hogy nem gyakorolhatja a jogait, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat. Néhány év alatt akár ítélet is születhet a beadványáról, amelyet a kormány vagy elfogad, vagy – mint tette annyi más esetben – figyelmen kívül hagy.

Ha jól értem, nem lát sok esélyt arra, hogy ki lehessen törni ebből a jogi csapdából?

Most úgy tűnik, körbezárulnak bizonyos, a szabadságjogokat korlátozó intézkedések,

igazán pártatlan, elfogulatlanul ítélkező testület a határainkon belül nem marad.

Jogaink korlátozását illetően mire számíthatunk még ettől a kormánytól? Van még olyan terület, amire eddig nem fordítottak figyelmet?

Lassan ott tartunk, amit Orwell megírt az 1984-ben. Az én fantáziám e téren meglehetősen szegényes, és nem is adnék szívesen tippeket sem.

Az már látható, hogy a bíróságok körül erős küzdelem zajlik,

nehezen értelmezhetőek jóhiszeműséggel az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökének intézkedései, de nem lepődnék meg azon sem, ha a Velencei Bizottság jóváhagyná a közigazgatási bíróságok modelljét, és ennek mintáját a teljes bírósági, igazságszolgáltatási rendszerre kivetítenék.

Azt halljuk, igazán azok a nemzetek sikeresek, amelyek a jogállamiság, az emberi jogok elveit tisztelik. A ma felnőtt nemzedéke megérheti még ezt idehaza is? Ön bízik ebben?

Bízom. Annak idején, 1986-88 környékén, nem bíztam abban, hogy valaha megváltozhat az a rendszer. Aztán mégis megtörtént. Miért ne történhetne meg most is?

A kormánymédia már megint gátlástalanul hazudozik a CEU-ról – persze lebuktak

FüHü
-
0
A kormánymédia már megint gátlástalanul hazudozik a CEU-ról – persze lebuktak

A Magyar Idők egy hangfelvételre hivatkozva azt állította, hogy nem indított egyetemi képzést a Soros-egyetem, a CEU az amerikai Bard College-dzsal közösen, és ezzel persze megsértette a CEU-törvényt. Vagyis a CEU nem teljesíti a feltételeket, ezért nem működhet majd Magyarországon. Ezt a vádat aztán átvette az egész kormánymédia, az MTI-től az Origón át a Pesti.Srácok.hu-ig.

A propaganda lap szerint a Bardon a Mesterképzésért Felelős Tanulmányi Osztály vezetője, Janet Stetson arról tájékoztatott egy diákot, hogy nincs a CEU-nak mesterképzése az egyetemen. Csak egy jelentéktelen együttműködés van a két egyetem között: a Bard College alapképzésben részt vevő diákjai fél vagy egy évre ellátogathatnak a CEU-ra Erasmus-ösztöndíjhoz hasonlóan.

Mindezt persze Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettesre és a Bard tanulmányi főtitkár-helyettese, Jonathan Becker is megcáfolta.

Enyedi Zsolt Facebook bejegyzése:

Méretes lukra futott a Magyar Idők

A sok rosszindulatú és szánalmas próbálkozás közül is kiemelkedik a Magyar Idők mai cikke. Először is azt „bizonyítják”, hogy a Bard College-ban folyó programunk nem mesterdiplomát ad, hanem oklevelet (advanced certificate-et). Ezt a nyomozó újságírás módszereivel, egy rögzített beszélgetés hanganyagára való hivatkozással teszik. Megtehették volna persze azt is, hogy közvetlenül idéznek tőlünk, hiszen több tucat nyilatkozatunkban és kommünikénkben állítottuk ugyanezt, de akkor hol maradt volna a leleplezés.

Ami még kínosabb, a rövid beszélgetés jelentős része a Study Abroad programról szól, nem az Inequality Analysis programról. A napilapnak ezek szerint nem esett le, hogy ez egy másik program, mint az, amit tavaly indítottunk el. A Bard diákjai már hosszú évek óta járnak hozzánk cserediákokként, a Study Abroad keretében, ennek semmi köze az Inequality Programhoz.

Amikor a Magyar Idők újságírója tegnap felhívott és említette a hangfelvételt, kértem, hogy mutassa meg. A szerkesztői nem engedték. Kár, ezzel megkímélhették volna a – feltételezésem szerint – jószándékú kollégát attól, hogy a teljes inkompetencia benyomását keltse.

A cikk azt is állítja, hogy az „advanced certificate” „nem megszokott” felsőfokú képzések esetében, ami egyértelműsíti, hogy a lap munkatársai még nem láttak belülről amerikai egyetemet.

A leggyönyörűbb a konklúzió: „A Soros-egyetem tehát valótlanul állította korábban, hogy a BC-vel kötött megállapodásuk eredményeként képzést indítottak az Egyesült Államokban, így továbbra sem felelnek meg a magyar törvényeknek.” Írta ezt az újságíró annak ellenére, hogy átküldtem neki a New York Oktatási Hivatala igazgatójának a hivatalos levelét amiben leszögezi, hogy a Bard-os együttműködés keretében, valamint attól függetlenül New York városában, felsőfokú oktatást végzünk New York Államban.

Azt is javasoltam neki, hogy forduljon a Bard illetékes munkatársához, a tanulmányi főtitkár-helyetteshez. Ezt nem tette meg, gondolom nem engedték neki, pedig ezzel elkerülhette volna a totális leégést. Én most megtettem, és már meg is érkezett a válasz, amit idemásolok.

Amennyiben a Magyar Idők munkatársainak szüksége lenne fordításra, csak szóljanak.

Cáfol a Bard College is

Az angol nyelvű levelet itt most nem tesszük közzé teljes terjedelemben, akit nagyon érdekel, az elolvashatja Enyedi Facebook posztjában. Néhány részletet azonban magyar fordításban most közlünk. A hosszú levél elején rögtön kiderül az is, hogy Jonathan Becker nem csak a Bard tanulmányi főtitkár-helyettese, hanem a CEU képviselője is New York-ban.

Hangsúlyozza, hogy a CEU közös programot működtet a Bard College-dzsal, az oklevelet (advanced certificate-et) adó Inequality Analysist, amelyet New York állam oktatási hivatala már bejegyzett. Azt is hozzáteszi, hogy már van is egy olyan hallgató, aki elvégezte a programot és jelenleg egy tucat hallgató tanul a program keretében New York államban, Annandale-on-Houstonban, a Bard campusán. Az ott tanuló diákok majd Budapesten, a CEU-n is tanulnak.

„Ha jól értem, a magyar újságíró azt állítja, a Bard munkatársa arra utalt, hogy a Bard és a CEU között nincs program. Először is azt sugallni, hogy a Bard és a CEU között nincs program, vagy hogy a CEU nem kínál egyetemi oktatást New Yorkban abszurd – totális ferdítés és kitaláció.”

A hangfelvételt is manipulálták

Filipov Gábor politológus a Facebookon megírta, hogy a vágatlan telefonbeszélgetésből (amit a Magyar idők már levett) kiderül: a diák a Bardon szerezhető képesítésekről érdeklődött, nem a CEU-s képzésekről. A Bard munkatársa pedig a közös programokról informálta, nem a CEU saját képzéseiről, tehát nem arról, amit a törvény megkövetel.

A Nézőpontnál október nagy vesztese az LMP

FüHü
-
0
A Nézőpontnál október nagy vesztese az LMP

A kormánypárt támogatottsága továbbra is nagyon erős, s szeptemberhez hasonlóan 13 mandátumot szerezhet a májusi EP-választásokon. Az októberi hónap nagy vesztese az LMP, amely „most vasárnap” nem jutna be sem a magyar, sem az uniós parlamentbe. Itt a Nézőpont Intézet legújabb pártpreferenciája.

 

Októberben is a kormányzó pártokkal szimpatizál a teljes felnőtt magyar népesség 38 százaléka, amely nagyjából 3 millió magyarnak felel meg. A pártverseny második helyén továbbra is a Jobbik található a múlt havival megegyező, 10 százalékos táborral (800 ezer szimpatizáns), az MSZP-P pedig szintén megtartotta 5 százalékos népszerűségét (400 ezer szimpatizáns), míg a DK csak a teljes népesség 4 százalékának támogatására számíthat (320 ezer szimpatizáns).

Októberben a többi releváns párt számára csak a felnőtt magyarok 2-2 százaléka (160 ezer fő) mutatott érdeklődést. Különösen az LMP szerepelt rosszul, amely immáron csak a választópolgárok 2 százalékát tudhatja maga mögött. Népszerűsége így megegyezik a már hónapok óta ezen a szinten álló Momentuméval és a Magyar Kétfarkú Kutyapártéval. Az újonnan alapított Mi Hazánk továbbra is 1 százalékon áll (80 ezer fő).

Minden második szavazó a Fideszt választaná

A választáson részvételüket ígérő választópolgárok pártpreferenciái kis mértékben változtak a szeptemberi adatfelvétel óta. A Fidesz-KDNP továbbra is megszerezné a szavazatok abszolút többségét (51 százalékát). Így elmondható, hogy minden második választó Fidesz-szavazó.

A Jobbik az előző havinál 1 százalékponttal gyengébben, 17 százalékon áll, míg az MSZP-P közös lista 10, a DK listája 8 százalékot érne el. Nagy a tülekedés a parlamenti küszöb közvetlen közelében, de az októberi felmérés alapján a Momentum és Kétfarkú Kutyapárt továbbra sem jutna be a magyar és az uniós parlamentbe, az LMP pedig kiesne mindkét testületből. Az 1 százalékon álló Mi Hazánk Mozgalomnak sem volt erre még esélye a Volner János csatlakozása előtt készült adatfelvétel alapján.

A Nézőpont Intézet mandátumbecslése alapján a Fidesz-KDNP 13, a Jobbik 4, az MSZP-Párbeszéd 2, a Demokratikus Koalíció pedig szintén 2 embert küldhetne az Európai Parlamentbe.

„Mellézuhantam, átfordult a teste” – Ma 74 éve ölték meg Radnóti Miklóst

FüHü
-
0
„Mellézuhantam, átfordult a teste” – Ma 74 éve ölték meg Radnóti Miklóst

Radnóti Miklós 1944. május 19-én írta meg Töredék című költeményét, s ugyanezen a napon kézhez kapta újabb behívóját, amely már a harmadik munkaszolgálatára szólt.

 

Május 20-án vonult be Vácra, társaival még aznap továbbmentek Sződligetre. Innen öt levelezőlapot és öt levelet küldött haza. Május 27-én gyalog mentek tovább Vácra, majd onnan marhavagonokban indultak Szerbiába. Június 1-jén Zaječarba érkeztek, s a német Todt-szolgálat Lager Berlin nevű központi tábora felé vitt az útjuk, ez a jugoszláviai Bor közelében állott. Június 2-án Lager Heidenauba szállították teherautóval. Ott rézbányáknál, vasútépítésen dolgozott.

Két turnusban indultak haza a Lager Berlin munkaszolgálatosai, Radnótit eredetileg a második menetoszlopba osztották be, ám egy emberséges tiszt áthelyezte őt az első csoportba, amely korábban indult. A második csoportot a partizánok néhány nappal később felszabadították, mindenki megmenekült. Az első csoport létszáma jócskán megfogyatkozott, mire a nyugati magyar határhoz értek.

A költő a Harmadik Razglednicát Mohácson írta, 1944. október 24-én. Innen marhavagonban mentek tovább Szentkirályszabadjára, ahol az utolsó, a negyedik Razglednicát írta, amely egyben utolsó verse is. Ez kelt 1944. október 31-én. Szentkirályszabadján a bori keret visszavette az SS-től a foglyok felügyeletét. Szentkirályszabadja után Radnóti sorsa nem ismert, hogy Abdáig mi történt vele, nem tudni, a két település közötti útvonalról a vélemények különbözőek.

A már járni sem tudó Radnótit a győri kórházba irányították. Mivel a várost a szövetségesek éppen szőnyegbombázták, így rengeteg súlyos sebesült és halálos áldozat lett a romok alatt. Emiatt az intézmény nem tudta fogadni, elküldték. A beteg munkaszolgálatosokat – köztük Radnótit – egyetlen győri kórház se fogadta be. Halálának pontos körülményei nem teljesen ismertek, de egyes források szerint Marányi Ede honvéd alezredes parancsára, Tálas András hadapródőrmester ötfős kerete november 9-én Abda község határában lőtte le a végsőkig kimerült Radnóti Miklóst, 21 társával együtt.

Jegyzőkönyv a 12. számú holttestről

Orvosi vélemény: A tömeges gyilkosság elkövetésének időpontját mintegy 1,5-2 évvel datáljuk vissza: a rothadás fokát, a ruházat állapotát a talajviszonyokkal hozva összefüggésbe. A lövések általában hátulról előrehaladó irányúak (tarkó-arc), voltak azonban ellenkező irányúak is. A bűncselekmény 22 egyén életének erőszakos módon való kioltásában állott.

Ruházat: Hosszú steppelt szürke kabát, kötött nadrág, turista bakancs.

Vélemény: Tarkón, fejtető irányú koponyalövés, rögtöni halállal.

Jegyzet: A ruházatából előkerült iratköteg huszonöt tételből áll. A papírlapokon az írás elmosódott, szétázott, nehezen olvasható. A dokumentumok szélén egységesen vörös vérfolt.

A tisztiorvos megjegyzése: A kihantolás során a 12. holttest nadrágja hátsó zsebében találtam egy talajvízzel és az oszlásban lévő holttest nedveivel átázott és földdel szennyezett jegyzetfüzetet. Ezt napon megszárítottuk és a talajtól óvatosan megtisztítottuk: ez a jegyzőkönyv Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra.

A negatív hungarikum – I. rész

Adorján György
-
0
A negatív hungarikum – I. rész

Túl sok a gyilok errefelé. A 93 ezer négyzetkilométerhez, meg a 10 millió lakoshoz képest legalább is. Százezer főre 2016-ban – ez a legújabb európai adatsor – Franciaországban például 1,31 gyilkosság jutott, Magyarországon ez a szám 2,05. Ez mennyiségi és minőségi szempontból árt az országimázsnak!

Valami nagy gáz van ebben a társadalomban. Ölnek esztelenül. Szegénység, alkohol, családi tragédiák a kulisszák mögött. Állatias elkövetési módok az emberölésekben. Valami nagy gáz van errefelé. Hogy mennyi az emberölések száma? Egy is sok, de, hogy növekszik, az már biztos. Manapság az embernek ilyen érzete van. Nincs ezen semmi csodálkozni való. A megtörtént eseteket sorolhatnánk napestig. Éppen, hogy túl vagyunk a halottak napján. Gyász hangulatunkat ébren tartják ezek a bűnügyek. Valami nem stimmel errefelé. Valami nagy gáz van emberek!

Valami nem stimmel errefelé. A fejekben nagy zűr van. Egyre kegyetlenebbek, egyre vandálabbak az elkövetési módok, melyekkel ölik áldozataikat az állattá vedlett, embernek mondott teremtmények, igazolva Camus megállapítását. Az ember az egyetlen teremtménye a világnak, aki nem akar az lenni ami. Valami nagy zűr van errefelé, mentálisan az egész társadalommal.

Nézzük hát idén az első három hónapot, január 1-től, március 31-ig.

Egy férfi a délelőtti órákban Szegeden, egy Szatymazi utcai lakás szobájában több alkalommal fejen ütötte barátnőjét, majd a sértett fejét falba verte, a nyakát pedig két kézzel leszorította. A bántalmazások következtében a sértett a helyszínen meghalt.

Egy másik férfi bement egy XVII. kerületi, Újlak utcai házba és ott lelőtt egy férfit, aki a helyszínen életét vesztette. A támadó ezt követően a lakásban tartózkodó nővel kiment az utcára, ahol a nőre is rálőtt, majd a fegyverét maga ellen fordította. A nőt és a támadót a mentők életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. Az elkövető később belehalt sérüléseibe.

Pásztó belterületén egy újszülött testrészét találták meg. A gyanú szerint egy a 34 éves nő megszülte a gyermeket, majd megölte.

Bejelentették a rendőrségen egy férfi halálát Láziból. Nem sokkal később bevitték a testvérét, a gyanú szerint ő követte el a gyilkosságot.

Újabb gyilkosság Rákoskeresztúron: féltékeny barátja ölte meg a 19 éves lányt.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség előzetes letartóztatását indítványozta annak a férfinak, aki otthonukban megölte a féltestvérét.

Minden előzmény nélkül megölte apját egy férfi Tornyospálcán, korábban szintén gyilkosságért ült.

Holtan találtak Mezőnyárádon egy idős nőt, akit az elsődleges adatok alapján élettársa ölt meg.

Valószínűleg egyik társa végzett egy 50 éves férfival Debrecenben, a rendőrök szerint ezt megelőzően egy hónapig a szolgájaként használta és kínozta.

Holtan találtak egy idős nőt szombat délelőtt 9 óra után nem sokkal egy foktői házban, Bács-Kiskun megyében. A helyszíni és halottszemle adatai alapján az asszonyt megölték, valószínűleg a saját lánya végzett vele, aki utána öngyilkos akart lenni. Kórházba vitték, hogy ott ellássák a sérüléseit.

A borsodi Dövényben a párt egy pincébe vitték, ott két férfi valamint egy nő a fiatalembert karddal és számtalan késszúrással kivégezte. Barátnőjét arra kényszerítették, hogy nézze mindezt végig, azt mondta, az ő nyakához is kardot szegeztek. A nőt végül elengedték, de megfenyegették, hogy senkinek sem szólhat. Másnapig bírta, aztán elment a rendőrségre.

A Somogy megyei Iharosban két ötvenéves férfi együtt italozott, majd szóváltás alakult ki közöttük, ennek során a főbérlő egy késsel megszúrta vendégét, aki belehalt sérüléseibe.

Bűncselekmény áldozata lett egy 55 éves nő, akit holtan találtak a debreceni Nagyerdőben.

Két asszonyt megölt egy férfi a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kenézlőn. Az 50 éves férfi megölte élettársát és az asszony nőtestvérét.

Egy Szigetszentmiklóson lévő szálláshelyen bántalmazták az egyik alkalmazottat, aminek következtében a nő olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy életét vesztette.

És ez még csak 2018 első negyedéve volt!

Az Eurostat által közzétett adatokból, meg hazai rendőrségi forrásokból ijesztő képet kaptunk.

Folytatás a következő részben.

Közérdekű adatot visszatartani nem kell félnetek

FüHü
-
0
Közérdekű adatot visszatartani nem kell félnetek

Vannak olyan adatok, tények, információk, amelyek a közre tartoznak, ezeket összefoglalóan közérdekű adatoknak hívjuk. S bár e közérdekű adatokat tulajdonló intézmények ezt tudják, mégsem hajlandók azokat minden esetben nyilvánosságra hozni.

Ilyenkor a pártok, a sajtó munkatársai, vagy épp a civil szervezetek un. közérdekű adatigényléssel fordulnak az illető szervezethez, mely aztán vagy eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségének, vagy megtagadja az adatok kiadását. Számos esetben ezért bíróság dönt arról, hogy az adatokat ki kell adni, vagyis, lehetővé kell tenni, hogy a nyilvánosság is megismerhesse azokat.

Legutóbb a Demokratikus Koalíció járt így. A párt éveken át pereskedett a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvánnyal, hogy kiadják, mire költötték a TAO-pénzeket. A DK jogerősen nyert, a bíróság kimondta, hogy a TAO közpénz, a Kúria pedig jogerős ítéletben arra kötelezte a Felcsútot, hogy adja ki, mire költötték a TAO-milliárdokat.

Ám számlák helyett csak egy levelet kaptak Mészáros Lőrinctől,

miszerint jogerős ítélet ide vagy oda, nem tudják kiadni a kiperelt dokumentumokat, mert azokat bekérte tőlük az EMMI. A DK feljelentette Felcsútot, ám a veszprémi rendőrség bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentést, azzal az indokkal, hogy az adatok az EMMI-nél vannak. Még nem tudni, ennek a történetnek mi lesz a vége, a DK most azt tervezi, hogy képviselői bemennek a minisztériumba, és a jogerős bírósági végzésre hivatkozva elhozzák az adatokat.

Egy másik eset, amely még 2015-ben kezdődött, és még most is tart. Az Átlátszó 2015 augusztusában arról szeretett volna közérdekű adatigényléssel információt szerezni, hogy hány tanárt érintett a fizetések elmaradása. Az ügy előzménye, hogy a közoktatásért felelős Klebelsberg Központ – akkor még KLIK – többmilliárdos közműtartozást halmozott fel, több tanár napokkal vagy akár hónapokkal megkésve kapta meg a fizetését. Az állami intézmény azonban annak ellenére sem válaszolt, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felszólította a válaszadásra, ezért az Átlátszó 2015 őszén beperelte a központot. 2016. februárjában, az első tárgyaláson, abban állapodtak meg, hogy március végéig kiadják a kért adatokat, ám miután ezt a megállapodást nem tartották be, vagyis, a közpénzből fenntartott Klebelsberg Központ a bíróság döntése ellenére elzárkózott, az Átlátszó 2016 áprilisában újraindította a pert, júniusban pedig elsőfokon meg is nyerte. Az intézmény fellebbezett a döntés ellen, ám miután lecsúszott a határidőről, az ítélet 2017. januárjában jogerős lett.

Happy end nincs? Nincs:

az Átlátszó adatigénylése után majdnem 3 évvel, az utolsó jogerős ítélet után csaknem másfél évvel, még mindig nem kerültek ki az igényelt adatok, ezért az Átlátszó újra feljelentette a Klebelsberget.

Csak két tetszés szerinti kiragadott példa a sok közül. Szinte vég nélkül lehetne sorolni az ezekhez hasonló eseteket, alig akad olyan hét, hogy valamelyik párt, vagy civil szervezet ne jelentené be, hogy pert indított, vagy éppen pert nyert valamelyik, közérdekű adatot visszatartó intézmény ellen.

A felületes szemlélő akár azt is gondolhatja, hogy minden rendben van, a jogállam működik: ha valaki közérdekű adatot szeretne eltitkolni, vagy visszatartani, akkor bíróság kötelezi arra, hogy ezt nem teheti.

Ez azonban csak a látszat, vagyis, semmi sincs rendben. Egyfelől azért nem, mert, mint látjuk, még a jogerős bírósági ítélet sem garancia arra, hogy az állam polgárai megismerhetik az őket érintő és érdeklő adatokat. Mindezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy az állam, illetve annak intézményei nem mindig mutatnak jogkövető magatartást. Ez a hozzáállás a demokrácia gyakorlása szempontjából azért is káros, mert gátolja az állampolgárokat jogaik gyakorlásában, hiszen felelősen csak úgy dönthetnek – például egy parlamenti választáson – ha a köz számára fontos adatok és tények ismertek előttük.

A törvények be nem tartása, esetünkben közérdekű adatok visszatartása mindemellett azt is üzeni a polgároknak, hogyha az állam nem tartja be a saját törvényeit, akkor azok rájuk nézve is csak akkor kötelezők, ha rajtakapják őket, hogy kijátsszák azokat. Másként fogalmazva: a törvények ugyan elvileg mindenkire kötelezők, de a gyakorlatban ezt csak azok esetében érvényesítik, akiknek nincs lehetőségük a törvények kijátszására, megkerülésére.

Az állam – az adatokat eltitkolni szándékozó intézményein keresztül – rossz üzenetet küld a polgároknak. Az adatok visszatartása, a velük való titkolózás azt a bon mot-ként elterjedt közvélekedést erősíti az állam polgáraiban, hogy a törvények csak azokra vonatkoznak, akik betartják őket.

100 év után: legyünk újra osztrákok!

FüHü
-
0
100 év után: legyünk újra osztrákok!

Nehéz megérteni, hogy rajtunk kívül majdnem mindenki ünnepeli a 100 éves évfordulóját. A finnek, észtek, lettek, szlovákok az államalapításukat, a lengyelek, litvánok, a csehek államaik visszaállítását, a románok s a szerbek az egyesülést. Még az osztrákok is ünnepelnek. Csak mi ülünk itt, mint egy sértett gyerek, akit senki nem ért meg, és csodálkozunk, hogy az egész volt Monarchia ünnepel. Sőt, egész Európa ünnepel – ha mást nem, legalább a szörnyű háború végét – írja Czika Tihamér a Transindexen.

A szerző felidézi: sokakat felháborított Magyarországon és Erdélyben is Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnökének nyilatkozata, amelyet október 23-án az Európai Parlamentben (EP) mondott el, Klaus Iohannis román elnöknek válaszolva. Az időzítés amúgy sima véletlen: az EU-s államfők/kormányfők sorban beszédet mondanak az EP-ben Európa jövőjéről, és éppen Iohannis következett. Bár a román elnök azért volt ott, hogy tolmácsolja Románia álláspontját, nem tudott nem kitérni a román egyesülés centenáriumára. Juncker erre pontosan azt mondta, hogy „minden, ami román, egyben európai is, ezért december elsején Európa közösen ünnepli e Romániának és Európának is fontos pillanatot”. A jobber magyar sajtósok, politikusok (sőt még egy balos is), felháborodtak. Szerintük az EB-elnököt nem érdekli a magyarok érzékenysége, hisz ez nekünk nem ünnep. Amit ugyanezen sajtó nem írt meg, az az, hogy Juncker ugyanilyen beszédet mondott a finnek, a három balti állam vagy a csehek és a szlovákok 100 éves évfordulójára is. Természetes udvariasság, természetes EU-s belső diplomácia, mégpedig a javából. Akárki lett volna az EB elnöke 2018-ban, ugyanezt tette volna.

Czika Tihamér emlékeztet arra, hogy november 11-én, az 1. világháborút lezáró Compiègne-i fegyverszünet századik évfordulójára több mint 60 állam- és kormányfőt várnak Párizsba, beleértve az egy évszázaddal ezelőtt vesztes német, osztrák és török állam vezetőit. Még az ugyancsak néha revizonista hajlamú török elnök is ott lesz.

A szerző így folytatja: Nem tudom, mi magyarok küldünk-e valakit, de azt igen, hogy mindmáig nem tudtunk és nem tudunk, vagy inkább nem akarunk megbékélni ennek a háborúnak a végkifejletével, sem Trianonnal, sem azzal, amiben most vagyunk. Mert aki meg akar békélni, azonnal nemmagyar áruló lesz. Mert a magyar embernek Trianon mindig fájnia kell. Úgy adjuk át ezt a fájdalmat szülőről gyerekre, generációról generációra, mint valami örökletes betegséget.

Ülünk és csodálkozunk, hogy senki sem ért minket

De hát hogyan érthetné ezt bárki? Hisz

AMIT MI MŰVELÜNK, SZERINTEM EGYÁLTALÁN NEM NORMÁLIS.

Senki sem műveli ezt ilyen beteg szinten, mint mi. Van még nemzet Európában, amely így haragszik az egész világra, amely száz év után is kikéri magának (persze magyarul, magyaroknak, hogy senki más ne értse)? Mindezt úgy, hogy egérfaroknyit sem vagyunk képesek szembenézni a tragédia létrejöttében játszott szerepünkkel?

Czika Tihamér szerint  ez a kollektív pszichózis különösen virágzik Erdélyben.

Mert mindennek erről (is) kell szólnia. Mindenben mindig ott kell legyen a kisebbségi lét, az örökös fájdalom, a képzelt vagy valós elnyomás, a „ki tudja, mikor tör be már megint”, a nehezebb időkre való örökös felkészülés. Nem tudsz menekülni tőle, csak ha kilépsz a közösségből. Ezt hallod már óvodáskorod óta minden március 15-én, amikor a rendezvényre kitolnak. Nincs olyan történelemkönyv, atlasz, amiben ne lenne szó Trianonról vagy a kisebbségi létről. Erről szól jórészt az utóbbi száz évünk irodalma, erről szólt s szól ma is a sajtónk, a publicisztikánk jó része. Nem igazi újságíró, aki legalább egyszer nem kisebbségezett, trianonozott volna. Erről szól a sport is lassan.(…)

Tanuljunk a sógoroktól

Szóval itt ez a centenárium, amellyel egyelőre alig tudunk mit kezdeni – írja Czika Elemér és van egy javaslata:

TANULJUNK A SÓGOROKTÓL, AHOGY ANNYISZOR TETTÜK AZ ELMÚLT KÉT-HÁROMSZÁZ ÉVBEN.

Az osztrákok is elveszítették száz évvel ezelőtt az országuk kétharmadát (még annál is többet), s a német ajkú lakosságuk legalább egyharmadát. Sőt, e német kisebbségek nagyrészét ki is telepítették az elmúlt száz év során (lásd a szudétanémetek, vagy a szlovákiai, magyarországi, jugoszláviai németek sorsát). Csak Dél-Tirolban maradt egy 300 ezres német lakosság. Mégis mit csináltak az osztrákok? Tovább léptek. Siratják a birodalmat? Egy maroknyian talán. Hány osztrák hallott a Saint-Germain-en-Laye-i békeszerződésről? Nemzeti összetartozásnak álcázott síróünnepet csináltak szeptember 10.-ből? Ellenséges viszonyban van a mindenkori osztrák kormány a szomszédokkal a kisebbségi kérdés miatt? Neheztelnek a csehekre, szlovénokra, magyarokra, szlovákokra vagy akár a szerbekre vagy románokra az elűzött német kisebbségek miatt? Osztogatják az osztrák állampolgárságot az olasz Dél-Tirolba, szólnak bele fiókpártokkal az olasz belpolitikába? Játsszák a sértődött kisgyereket 1918 centenáriuma kapcsán? Nem, nem, nem, nem. Sőt, ünnepelnek: az osztrák köztársaság 100 éves évfordulóját (1918. november 12.).

Legyünk mi is olyan okosak, mint az osztrákok!

Ünnepelhetnénk mi is az első magyar köztársaságot (kikiáltva 1918. november 16-án). Persze, az őszirózsás forradalom nem volt olyan sikeres, mint az osztrák forradalom; sokkal nehezebb állapotok között indult, végül elég hamar lenyúlták a bolsevikok, meg aztán törölte a történelmet megállító Horthy-rendszer. De szégyenkezni sem kell miatta. Megpróbálták a helyzetből kihozni, amit lehetett, sok területen progresszió volt.

Vagy ha már sehogy sem tudjunk ünnepelni ezt a köztársaságot, mert minden rosszat rá kentek (jogtalanul!), vagy mert a közelgő trianoni centenárium árnyéka elborítja gondolkodásunkat, legalább ünneprontók ne legyünk! Értsük meg, hogy Európában majd mindenki más számára 1918 centenáriuma ünnep. Próbáljuk megérteni őket, s gondolkodjunk el, hogy mi miért nem vagyunk képesek száz év után sem továbblépni. A hiba bennünk van. Az osztrákok, németek fel tudták dolgozni ugyancsak hatalmas veszteségeiket, s közben a 20. s 21. század nyerteseivé tudtak válni. Irigylésre méltó országok lettek, ahová mi, magyarok, az erdélyieket is beleértve, dolgozni, élni megyünk. Mi is lehettünk volna s még lehetnénk közel ilyenek a folytonos sírás helyett.

Kívánok magunknak egy sokkal kellemesebb következő száz évet, amolyan igazi osztrákot, vagy most már szolidaritásban igazi európait. Ideje tanulnunk az elmúlt száz év hibás útjából: legyünk újra osztrákok!

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan