Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1039 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

A keresztény Magyarország mítosz, akárcsak a turul – 2018

Ha beválik a most meghirdetett program, akkor nacionalista báránykák várnak majd az új Csaba hercegre, hogy elvigye őket valamilyen alternatív valóságba.

A Hungarian Spectrum (Nationalism and Christian Values in Hungarian Kindergartens című bejegyzésében) úgy értékeli, hogy az Orbán-kormány immár a gyerekekre is kiterjeszti a nacionalista és vallási agymosást, a jelenlegi magyar iskolarendszer fő ismérvét, miután megjelent, hogy

az óvodákban is hazafias szellemben kell nevelni a kicsinyeket.

A szerző, S. Balogh Éva, a Yale Egyetem volt történésze azt mondja, hogy ebben a tekintetben már az előző törvény is épp elég rossz volt, de most az óvónők új feladatot kapnak: bele kell csepegtetniük a legkisebbekbe is az Orbán-rezsim normáit, ami hivatalosan a nemzeti identitást, a keresztény kulturális értékeket, a hazaszeretetet és a szülőföld, illetve a család iránti ragaszkodást jelenti. Ezen felül valamelyest bevezetést kell nyújtaniuk a történelembe a magyar mitológiából vett történetekkel. Bizonyos, hogy ezek közt lesz Hunor és Magor mitikus eredet sztorija, a fehér csodaszarvassal együtt.

Amúgy az jó, ha a hatalom hangsúlyozza a kereszténységet, csak éppen a felmérés szerint

a magyaroknak mindössze 54 %-a vallja magát kereszténynek.

Mi több, a katolikusoknak csak 37 százaléka tartozik ide, 10 százalékkal kevesebb, mint 10 évvel korábban. Vagyis a keresztény Magyarország mítosz, akárcsak a turul.

És mi van azokkal a szülőkkel, akik nem szeretnék, ha a gyerekük vallásos oktatásban részesülne? Természetesen a változtatásokról ezúttal sem kérdezték meg a szakmát, de hát a dolgok már csak így mennek az Orbán-kabinet alatt. Viszont arról nem esett egyetlen szó sem a hatalom részéről, hogy a siralmas bérek miatt nincs elég pedagógus az óvodákban, de kevés az óvoda is. Ám ha beválik a most meghirdetett program, akkor nacionalista báránykák várnak majd az új Csaba hercegre, hogy elvigye őket valamilyen alternatív valóságba.

Ki akar bejutni Tiborcz István klubjába?

A Svábhegyen, a Fonográf együttes egykori klubját újították fel, hogy a miniszterelnök veje és barátai ott találkozhassanak. A Botaniq Budai Klub a Költő utcában a nagy pénzköltők kaszinója lesz, akik nem a saját hanem az állami vagy uniós pénzt költik nem úgy mint gróf Széchenyi István, az első magyar kaszinó alapítója, aki saját vagyonából finanszírozta a kaszinót és jutott pénze a magyar tudományos akadémia megalapítására is.

“A klasszikus polgári értékrendet és mentalitást testesíti meg a szabadidős és rekreációs központ a Svábhegyen”

– áll a hivatalos közleményben.

Mi van ebben a központban? Étterem, fitnesz és wellness, gyerek klub. Ezenkívül tárgyaló termek, ahol a tagok tárgyalhatnak egymással.

Kik lehetnek tagok?

“Akiket a tagság titkos szavazással megválasztott” – fogalmaz a hivatalos közlemény. Titkos szavazás helyett inkább a titkosszolgálatra gondolhatunk hiszen a miniszterelnök veje nem lazulhat akárki társaságában.

Matolcsy György bankelnök viszonya állítólag azt követően romlott meg Orbán Viktorral, hogy Orbán Ráhel kiutálta Tiborcz István baráti köréből Matolcsy Ádámot, a bankelnök fiát, mert “az rossz útra vitte” a miniszterelnök vejét.

Bekerülhetnek-e a svábhegyi klubba LMBTQ személyek is mint például Szájer József, akit Orbán Viktor állítólag vissza kíván küldeni Brüsszelbe, hogy ott aktivizálja LMBTQ barátait “a magyar ügy védelmében”?

Szijjártó Péter külügyminiszter vajon családjával vagy Dzsudzsák Balázzsal keresi fel az exkluzív klubot, ahol nyilvánvalóan ott lesz mindenki, aki számít?

“Nem akarok bejutni egy olyan klubba, ahova engem is bevennének”

– humorizált az egyik Marx testvér, de ez Amerikában volt. Az angolszász országokban az informális hatalom gyakran klubokban vitatja meg az aktuális problémákat, és sok fontos döntés is ott születik.

Magyarországon hol a hatalom?

Ahol a miniszterelnök van. Korábban a kommunista párt főtitkára állt a hatalmi piramis csúcsán, ma a miniszterelnök. Nemcsak Orbán Viktor, de a többi miniszterelnök is egyszemélyi hatalmat próbált meg gyakorolni 1990 után. Kezdetben zökkenők jelezték, hogy demokratikus körülmények között a hatalmi piramis mégsem működtethető ugyanúgy mint a diktatúra idején, de 2010 után Orbán Viktor bebizonyította: a hatalmi piramis akkor is remekül működhet, ha demokratikus díszletek fedik el a kínos valót. Csak az a fontos, hogy a vezér népszavazással kapjon felhatalmazást a hatalmi piramis működtetésére.

Ez viszont teljes embert kíván: Orbán Viktor nem lazulhat klubokban. Még az ukrajnai háború előtt Orbán megkérdezte Vlagyimir Putyint, hogy mit csinál a hétvégén? Az orosz elnök úgy tett mint aki nem is érti a kérdést, majd így válaszolt. “Mindennap felkelés után tornászom, majd pedig hozzákezdtek Oroszország kormányzásához. A hét minden napján ez megy olykor éjfélig is” – mondta Putyin még a háború előtt. Orbán országa jóval kisebb és nincs háborúja sem, de elfoglaltsága nemigen különbözhet Putyinétól, mert minden fontos döntést a saját kezébe összpontosít. Ilyen körülmények között gondolkodni is alig marad ideje nemhogy lazítani.

Arra ott van az alterego, Mészáros Lőrinc és az ő Andreája a luxusjachttal.

Andrássy Gyula gróf, az első magyar miniszterelnök a kiegyezés után, még járhatott klubokba és társaloghatott Erzsébet királynéval, mert liberális politikusként úgy gondolta, hogy csak az állam irányítása az ő feladata, nem az egész társadalomé. Orbán Viktor valószínűleg lelke mélyén magyar Mózesnek tekinti saját magát, aki egész nemzetét vezeti. Ebbe az életformába nem fér bele a lazítás a veje luxus klubjában a Svábhegyen.

Gombamérgezés végzett azzal az orosz tudóssal, akit a Hold expedíció kudarcáért tartottak felelősnek

Indiának sikerült, Oroszországnak nem: a 77 éves Vitalij Melnyikov veterán rakéta tudós ebbe halhatott bele. A hivatalos közlés szerint a jeles tudós mérgesgombát evett, és bár az orvosok hetekig küzdöttek az életéért, de végül belehalt a mérgezésbe.

Sztálin idejében az állambiztonság külön laboratóriumot tartott fenn olyan mérgek kikísérletezésére, melyeket utólag nehéz azonosítani. Ez a laboratórium sohasem zárt be, és sok kétes halálesetet vezettek vissza az itt kikísérletezett mérgekre.

1964-ben Szemicsasztnij, a KGB akkori elnöke két “kérést” is kapott magasrangú vezetők megmérgezésére. Az egyik célpont Palmiro Togliatti, az olasz kommunista párt vezetője volt, aki rendszeresen a Krímben nyaralt. Itt érte a végzetes “szívroham” 1964 augusztus 21-én. Miért? Egyes források szerint Palmiro Togliatti figyelmeztetni akarta Nyikita Szergejevics Hruscsovot, a Szovjetunió kommunista pártjának akkori vezetőjét, hogy kollégái puccsot készítenek elő ellene. A puccs szervezője nem más mint Leonyid Iljics Brezsnyev, akit még Sztálin hozott be a legfelső vezetésbe, és aki korábban Hruscsov híve volt. Egyike volt azoknak, akik 1953-ban letartóztatták Lavrentyij Pavlovics Beriját, aki Sztálin utóda akart lenni.

Brezsnyev, és a szovjet vezetés többsége sokallta azokat a reformokat, melyeket Hruscsov bevezetett. Ezeket a reformokat viszont lelkesen támogatta Palmiro Togliatti, aki személycseréket javasolt Hruscsovnak a legfelső pártvezetésben.

Leonyid Iljics Brezsnyev megkereste Szemicsasztnij KGB főnököt 1964 nyarán, hogy elérje nála: mérgeztesse meg Nyikita Szergejevics Hruscsovot, a Szovjetunió akkori vezetőjét.

Ily módon Brezsnyev simán hatalomra kerülhetett volna. Csakhogy Szemicsasztnij, aki túlélte a Szovjetunió bukását, és be is számolt erről, nem vállalta a mérgezést arra hivatkozva, hogy Hruscsov hívei ott vannak a KGB-ben, és megakadályoznák vagy utólag lelepleznék az akciót.

Brezsnyev erre bánatosan megszervezte a puccsot: Hruscsov a Krímben nyaralt, melyet ő adott oda Ukrajnának, hogy megszerezze a helyi kommunista párt támogatását, egyszerre csak üzenetet kapott Moszkvából: vészhelyzet áll fent, térjen vissza! A repülőtéren Szemicsasztnij várta mondván: az elvtársak a Kremlben már várják Nyikita Szergejevics. A Szovjetunió első embere megértette, hogy politikai pályafutásának vége, ezért lemondott minden tisztségéről, de legalább életben maradt.

Putyin ízig-vérig a KGB embere

A Tavasz 17 pillanata című népszerű szovjet televíziós sorozatot nézve döntött úgy a leningrádi diák, hogy a titkosszolgálat tisztje lesz. A szolgálathoz belépve először a jogi egyetemet végezte el, majd megpróbálkozott a felső fokozattal, a Jurij Andropovról elnevezett akadémiával, de oda már nem vették fel. Ott ugyanis a hírszerzőket képezték, akiknek egyedül kell dolgozniuk külföldön. Erre nem tartották Putyint alkalmasnak elöljárói mondván: jó csapatember, de magára maradva sokszor döntésképtelen vagy rossz döntéseket hoz. Az ukrajnai agresszió esetében beigazolódni látszik Putyin elöljáróinak ítélete.

A kíméletlenséget viszont jól megtanulta az orosz elnök a KGB-ben. Erre a legjobb példa az orosz Windows program: az utóbbi években egyre másra esnek ki az ablakból azok, akik merészelnek Putyintól eltérő véleményt megfogalmazni.

Már a Covid pandémia idején megkezdődött a gyakorlat: a kritikus orvosok egyre-másra estek ki a kórházak vagy kutatóintézetek ablakán. Ezek szándékosan látványos akciók: azt üzenik mindenkinek, hogy kuss!

Prigozsin repülőgépét is minden bizonnyal Putyin parancsára robbantották fel

Legfelső szinten azonban Putyin egyelőre nem tisztogat: helyén maradt Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke, aki a hírek szerint ellenezte az Ukrajna elleni agressziót. Ugyancsak ellene szavazott az Ukrajna egész területére  irányuló támadásnak Szergej Nariskin, az SZVR, a hírszerzés főnöke. Őt a nyilvánosság előtt is megalázta Putyin emiatt, de nem váltotta le. Sőt, Szergej Nariskin rendszeresen egyeztet William Burns-szel, a CIA igazgatójával.

Érdemes megemlíteni, hogy ezekből a megbeszélésekből az orosz hírszerzés főnöke azt a következtetést vonta le, hogy Washingtonban túlságosan is sokat tudnak a kínai-orosz együttműködésről a rakétafegyverek terén. Moszkva továbbadta az információt Pekingnek, ahol gyorsan le is váltották a kínai rakéta haderőnem parancsnokait.

Az Intelligence Online francia portál szerint ez az ügy összekapcsolható Csin Kang kínai külügyminiszter villámgyors bukásával is. Csin Kang azután tűnt el a nyilvánosság elől, hogy tárgyalt Pekingben öt órán át Blinken amerikai külügyminiszterrel.

Kissinger és a nagy háromszög

A 100 éves veterán diplomatát nemrég Pekingben látták vendégül, ahol méltányolták, hogy 1972-ben összehozták Nixon elnökkel együtt az Egyesült Államokat Kínával.

Kissinger nem helyesli azt, hogy az USA stratégiai ellenfélnek nevezi most Kínát és Oroszországot, mert ez összehozza Moszkvát és Pekinget. Csin Kang “harcos diplomata volt” vagyis keményen szembeszállt az Egyesült Államokkal amíg ott volt nagykövet. Pekingben inkább most békülni akarnak az USA-val és együttműködni, ezért a régi-új külügyminiszter Vang Ji lett, akit épp most meghívtak Washingtonba. Vang Ji a kínai – amerikai együttműködés híve hiszen maga is volt washingtoni nagykövet,  ezért pontosan tudja, hogy az Egyesült Államok százszor fontosabb Kína számára mint Oroszország.

Pesty László karácsonyi ajándéka: nagy korrupciós leleplezések a hatalom házatáján

Tusnádfürdőn kezdte meg leleplező kampányát a Fidesz egyik ősrégi tagja, akit nem fogadott Orbán Viktor amikor egy kizsebelt vállalkozó ügyében akart a miniszterelnöknél interveniálni.

Pesty most bizonyítékok sokaságát ígérte, melyek leleplezik a nemzeti együttműködés rendszerének oligarcháit:

“Kilenc az egyhez fogadom, hogy a következő négy hónapban nagyon sok bizonyíték nyilvánosságra fog kerülni. Ha engem leüt a hajókötél, ami nem valószínű, mert ez nem egy veszélyes város, úgy vigyáznak rám mint a hímes tojásra, akkor napvilágot látnak majd a bizonyítékok. Lesz akinek a karácsonyfa alá fogjuk odatenni. Szép karácsony lesz”

– mondta a dokumentum filmes a Telexnek.

Mit szól ehhez a Fidesz?

“Miért merülne fel, hogy megtagadjanak amikor a napnál világosabb, hogy jót teszek a pártnak? Nem hosszútávon hanem már középtávon is, sőt ad abszurdum rövid távon is!

Ha jót teszek a Fidesznek, elősegítek egy tisztulási folyamatot: tessék már megnézni, hogy kinek tesz jót a Lölő jelenség ?” tette fel a költői kérdést Pesty László, aki a Lölő jelenséget úgy határozta meg Tusnádfürdőn, hogy “a nyilvánosság előtt lopunk, csalunk, hazudunk és zsarolunk.”

Pesty az elszabadult hajóágyú vagy Orbán Viktor titkos fegyvere?

Hét szűk esztendőt ígért a magyar miniszterelnök a megnyert választás után, és ebből az első már javában tart: az életszínvonal csökken, és senki sem tudja, hogy mikor éri el megint azt a szintet, melyet Orbán Viktor 1500 milliárd forinttal emelt meg, hogy megnyerje a választásokat 2022-ben.

Az uniós eurómilliárdok nem jönnek, a gazdaság stagnál, a kassza üres.

A lakosság elégedetlen, de az agyhalott ellenzék ezt képtelen kihasználni. Orbán mégiscsak tart a proteszt szavazatoktól a jövő évi önkormányzati és európai választásokon. Pénze nincs, hogy megvegye a választók jóindulatát. Nagyot bukni nem szeretne. Rátekint titkos mesterére, Vlagyimir Putyinra, és feldereng: hány orosz oligarchát vetkőztettek le a nyilvánosság előtt! A nép ujjongott, a kassza megtelt, Putyin népszerűsége felszökött. Az akció arra is jó volt a nagy Oroszország majd mindenható elnökének, hogy megfegyelmezze az oligarchákat, akiknek a fejükbe szállt a dicsőség. A zsebükbe juttatott milliárdok miatt azt képzelték, hogy bele is szólhatnak a hatalom ügyeibe. Hodorkovszkij, Oroszország egykor leggazdagabb embere Szibériában tűnődhetett el a szerencse forgandóságán. Berezovszkijt meggyilkolták Nagy Britanniában az orosz titkosszolgálat emberei.

Kérdés persze, hogy Magyarországon elő lehet-e adni ezt a szánalmas mutatványt?

Elhiszi-e valaki, hogy a Lölő jelenség nem Orbán Viktor műve?

Pesty László úgy tesz mintha elhinné de, hát ezt meg neki nagyon kevesen hiszik el! Ettől függetlenül Orbán Viktornak bűnbakra szüksége van, mert Brüsszel és Washington meg a szárnyaszegett ellenzék nem elég.

Tizenhárom évi kormányzás után mindenki előtt napnál világosabb Orbán Viktor felelőssége a nemzeti együttműködés rendszerének kudarcáért és a mindent átható korrupcióért.

Ha nem lenne kudarc a nemzeti együttműködés rendszere, akkor a korrupciót nyugodtan lehetne folytatni, de tartós életszínvonal csökkenés mellett erre kisebb az esély. Orbán utolsó mentsvára az ellenzék: jellemző, hogy a leleplező dokumentumokkal nem az ellenzéki pártok vagy a sajtó állnak elő hanem Pesty László, aki magát ősfideszesnek vallja. Karácsony még messze van, Pesty abban bízik, hogy Orbán Viktor vigyáz rá, de mi van akkor, ha mégsem? Fenyő János sokkal kevesebbért halt meg 1998-ban…

Amerikai-kínai csúcstalálkozó San Franciscóban

Pekingben megerősítették, hogy Hszi Csin ping elnök részt vesz az APEC csúcstalálkozón, melyet novemberben San Franciscóban rendeznek meg.

Tavaly Bangkokban volt a csendes óceáni államok vezetőinek csúcsértekezlete, de sem Biden sem pedig Putyin nem ment el. Az orosz elnök most sem vesz részt, de ezen senki sem csodálkozhat hiszen Putyint háborús bűnösnek nyilvánították, és az Egyesült Államokban emiatt őrizetbe is vehetnék.

Az orosz elnök még a BRICS csúcstalálkozóra sem ment el Dél Afrikába pedig ott hangsúlyozták: nem tartóztatnák le Vlagyimir Putyint Johannesburgban.

Mind Bangkokban mind pedig Johannesburgban Hszi Csin ping kínai elnök játszotta a főszerepet. Dél Afrikában elérte, hogy kibővítették a BRICS szervezetet: hat új tagállam érkezett az addig öttagú szervezetbe. Közülük a legérdekesebb Szaúd Arábia, mely nem is oly rég még az Egyesült Államok szoros szövetségese volt. Washington régebben Szaúd Arábia segítségével nagy hatást gyakorolt az olaj világpiaci árára, de ez megváltozott. Mohamed bin Szalman trónörökös lepaktált Putyin orosz elnökkel majd pedig Hszi Csin ping kínai államfővel. Így amikor Biden amerikai elnök Szaúd Arábiába látogatott, akkor a szaúdi trónörökös nyugodtan megengedhette magának, hogy visszautasítsa az USA elnökének kérését az olajkitermelés jelentős fokozására. Szaúd Arábia jelenleg napi 9 millió hordó olajat termel ki holott 12-13 millióra is képes lenne.

Az USA és Kína viszonya meghatározza a világ jövőjét

Megkezdődött az enyhülés a két nagyhatalom viszonyában – közölte Biden elnök Jokohamában a G7 államok csúcstalálkozóján. William Burns, a CIA igazgatója járt ezt megelőzően titokban Pekingben. Aztán következett Tony Blinken külügyminiszter és Janet Yellen pénzügyminiszter, jelenleg a kereskedelmi miniszter tárgyal Pekingben.

Külföldön többször is tárgyalt Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója Vang Jivel, Kína első számú diplomatájával, aki újra külügyminiszter lett miután utóda megbukott. Eltűnt a nyilvánosság elől azt követően, hogy Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel tárgyalt több mint öt órán át Pekingben. A frissen kinevezett külügyminiszter villámgyors bukása nem jött jól Hszi Csin ping elnöknek, aki saját utazásainak szervezőjét állította ebbe a kulcspozícióba más tapasztaltabb diplomaták helyett.

A tét pedig óriási: ellenfelek vagy együttműködő partnerek lesznek-e az amerikaiak és a kínaiak az elkövetkező években?

2021-ben a Biden adminisztráció első számú stratégiai ellenfélnek deklarálta Kínát, és folytatta vele szemben a kereskedelmi háborút, melyet még Trump elnök kezdett meg. Kezdetben a decoupling – a szétválás volt a cél Washingtonban a két óriás gazdasága között, de az utóbbi időben az amerikaiak is szívesebben használják a derisking kifejezést, melyet Európában találtak ki a kockázatok csökkentésére.

A kínaiak G2 rendszert akarnak vagyis egyenjogú szerepet a világgazdaság irányításában,

de Washingtonban erre nincs fogadókészség. Most mindkét fővárosban olyan formulát próbálnak találni, amely kifejezi az ellentmondásos viszonyt az első számú világhatalom és a feltörekvő második között. Teszik ezt olyan körülmények között amikor a világgazdaság egyáltalán nem áll jól: Észak Amerikát és Európát stagnálás jellemzi, Kínát pedig a növekedés ütemének drámai visszaesése. Dinamikát csak India mutat, amely a harmadik helyre pályázik a világhatalmi vetélkedésben. Narendra Modi miniszterelnök, aki lepaktált Biden elnökkel, szeretne bekerülni az APEC szervezetbe, és ezt az USA is támogatja, mert ellensúlyozni akarja Kína szerepét. Európa pedig a távolból figyeli, hogy a világ sorsa San Franciscóban dől el, ahol az egykori világhatalmi centrum véleménye immár a kutyát sem érdekli.

Lemond-e Észtország miniszterelnöke, mert a férje az oroszokkal üzletelt?

Az ellenzék lemondásra szólította fel Kaja Kallas miniszterelnökasszonyt, mert kiderült, hogy férjének cége azt követően is üzleti kapcsolatban állt Oroszországgal, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Oroszországot az agresszió miatt sok uniós szankció sújtotta. Ezeket Észtország miniszterelnök asszonya nemcsak, hogy helyeselte, de aktívan szorgalmazta is.

Kajla Kallas, aki a jobboldali liberális Reform Párt főnökasszonya, 2021 óta miniszterelnök Észtországban, ahol idén tavasszal újra megválasztották. A választási kampány során maximálisan kiállt Ukrajna támogatása mellett, és még több szankciót követelt az orosz agresszorok ellen.

A pici Észtország korábban a Szovjetunió része volt, ezért Putyin agressziója ott kicsapta a biztosítékot hiszen sokan tartanak attól, hogy az oroszok hasonló akciókra készülhetnek a Baltikum ellen is. Észtországban és Lettországban jelentős orosz kisebbség él, Putyin rájuk éppúgy hivatkozhat mint az Ukrajnában élő oroszokra. Más kérdés, hogy

Észtország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak vagyis Putyin kétszer is meggondolná az agressziót a kis balti állam ellen, melynek határait az Egyesült Államok garantálja.

Az észt elit furcsa párosa

Míg a liberális Kajla Kallas a politikában nyomult addig férje az üzleti életben ért el sikereket. A férj a Stark Logistics pénzügyi főnöke és társtulajdonosa volt, a cég pedig továbbra is megtartotta üzleti kapcsolatainak egy részét Oroszországban működő vállalkozásokkal. A botrány hatására az észt miniszterelnök férje bejelentette, hogy eladja 25%-os részesedését a cégben, és lemond a pénzügyi igazgató posztjáról.

A férj azzal védekezik, hogy “meg akartunk menteni egy észt céget a csődtől.” Hangsúlyozta, hogy neje, a miniszterelnök nem tudott semmit sem az orosz kapcsolatokról. A miniszterelnök asszony 350 ezer eurós kölcsönnel támogatta a férje cégét azt követően, hogy az nehéz helyzetbe került az Oroszországot sújtó szankciók miatt. A férj most azt hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök kölcsönét nemrégiben visszafizette a cég.

Észtország igen szoros pénzügyi kapcsolatban állt Oroszországgal a Szovjetunió felbomlása után is.

Putyin, aki akkoriban Szentpéterváron a főpolgármester gazdasági helyettese volt, Észtországban és Lettországban most tisztára azokat a rubel milliárdokat, melyeket maffia kapcsolataival szerzett az egykori Leningrádban.

Tallinnban lebukott a Danske Bank, amely több mint 130 milliárd eurós pénzügyi csalást hajtott végre. Ennek a legnagyobb része az orosz maffiák pénzének tisztára mosása volt Észtország fővárosában. Dánia legnagyobb bankja elismerte bűnösségét, és kétmilliárd dollár kártérítést fizet Dániának illetve az USA igazságügyi minisztériumának, amely feltárta a pénzügyi botrányt.

A sajtó azt is feltárta, hogy Putyin orosz elnök családtagjai is érintve voltak a pénzmosásban éppúgy mint a titkosszolgálat, az FSZB vezérkarának több tagja. Igor Putyin, az elnök unokatestvére is szerepel azon a listán, mely az érintett orosz pénzmosó maffia neveit tartalmazzák.

Miután a botrány kirobbant Tallinnban, akkor oroszul beszélő ügyfelek megfenyegették a Danske Bank tallini vezetőit: ”Magukat elsüllyesztjük a bankjukkal együtt!” Illetve:

”Gondolja, hogyha megindítja a vizsgálatot pénzmosás ügyben, akkor este nyugodtan hazasétálhat?”

A pénzmosás évtizedeken keresztül folyt Tallinnban, idén tavasszal kezdődött  meg a per hat vádlottal. Európában még sok országban tart a vizsgálat a szerteágazó pénzügyi botrányban. Észtország főügyésze a per kapcsán kijelentette, hogy az orosz befolyás nagy szerepet játszott a 130 milliárd eurós pénzügyi botrányban Észtországban.

Látványosan végzik Putyin ellenségei

Prigozsin egész vezérkarával “repülőgép szerencsétlenség” áldozata lett, korábban Nyemcovot, az orosz elnök utolsó fajsúlyos politikai ellenfelét Moszkvában a Vörös tér sarkán lőtték le. Putyin erős üzenetet küldött mindenkinek: az állam én vagyok! Prigozsin két hónapja furcsa puccsot kísérelt meg a hatalom ellen, tehát vesznie kellett. A kérdés csak az, hogy miért várt eddig Putyin?

Biden amerikai elnök sietett megjegyezni, hogy kevés fontos dolog történik Oroszországban Putyin tudomása nélkül. Az elnök rendőrállama jól működik, de minden más akadozik. Erre mutatott rá Prigozsin, akinek lázadása jelentős szimpátiára számíthatott nacionalista körökben Oroszországban. A Wagner zsoldos hadsereg fura ura arra a nyilvánvaló tényre mutatott rá, hogy Putyin akciója Ukrajnában szánalmas kudarc. Zelenszkij megőrizte hatalmát, és a NATO segítségével sikeresen áll ellen Oroszországnak. Moszkva elszigetelődött, a kibontakozás pedig nem tőle függ hanem Washingtontól.

Mit ér a teljhatalmú vezér, ha impotens

Ezt a kínos kérdést feszegette Prigozsin, akinek már csak ezért is vesznie kellett hiszen a macho magatartás szinte kötelező a vezér számára Oroszországban. A puccs idejére azonban Putyin eltűnt. Kiderült róla, hogy gyáva kukac. Hiába a magántestőrség mégiscsak retteg. Joggal. Mindenki eredményt vár tőle hiszen másfél éve tart a “különleges hadművelet” Ukrajnában. A veszteség óriási, az elszigeteltség egyre riasztóbb, eredmény pedig sehol. Oroszország, ha így folytatja, akkor Kína gazdasági függvényévé válik. Az orosz nacionalisták számára nehéz elképzelni ennél megalázóbb forgatókönyvet. Putyin éppúgy az életével játszik mint Prigozsin. Közben azt is tudja, hogy a CIA elszántan keresi az új vezért Oroszországban, aki visszatérítené a hatalmas országot Nagy Péter cár nyugati útjára. William Burns, a CIA igazgatója Moszkvában volt az USA nagykövete, jól ismeri az orosz elitet. Rendszeresen tárgyal telefonon Szergej Nariskin tábornokkal, az SZVR, az orosz hírszerzés főnökével, aki állítólag nem helyeselte az ukrajnai agressziót. A királycsináló erő Oroszországban a hadsereg és a titkosszolgálat. Ők hozták Putyint az ezredfordulón, és ők is vihetik…

Létrejön -e a nemzeti együttműködés rendszere Szlovákiában?

Rendőrháború zajlik északi szomszédunkban, ahol hamarosan országos választást rendeznek. Négy magasrangú rendőri vezetőt is vád alá helyeztek: a titkosszolgálat jelenlegi igazgatóját, a nemzetbiztonsági hivatal vezetőjét, a titkosszolgálat egyik volt igazgatóját és az egyik volt országos rendőr főkapitányt. Daniel Lipsic különleges ügyész irányítja a tisztogatást, ő a Fico tábor mumusa.

Robert Fico, aki baloldali húrokat penget, de Orbán Viktorral barátkozik, azzal vádolja Lipsicet, hogy mint egykori kereszténydemokrata politikus azért tisztogat a rendőrségen és a titkosszolgálatnál, hogy rossz színben tüntesse fel őt és pártját, a Smert a választások előtt. Robert Fico a legutóbbi vizsgálatok kapcsán már egyenesen puccsot emlegetett:

”Ez az állam megdöntésére tett kísérlet. Hatalomátvétel hat héttel az országos választás előtt!”

Robert Fico tudja, hogy miről beszél hiszen Szlovákiában a rendőrség és a titkosszolgálat a függetlenség kikiáltása óta kulcsszerepet játszik a rendszer működésében. Ezt már Meciar miniszterelnök idejében is észrevehették a megfigyelők, de akkor annak érdekében, hogy az uniós belépéssel ne legyenek problémák, a titkosszolgálat és a rendőrség adott a látszatra. Aztán Robert Fico újrakezdte  a korrupt rendőr állam kiépítését, amely igyekezett uralni a médiát is. Jan Kuciak fiatal oknyomozó újságíró ezt a rendszert próbálta meg leleplezni, és emiatt maffia módszerekkel kivégezték nemcsak őt, de menyasszonyát is megölték. A felháborodás elsöpörte Fico rendszerét, de a nacionalista baloldali politikus visszakészül a hatalomba. Utódai ugyanis nemigen tudták megoldani Szlovákia problémáit, és ezért jelenleg Fico pártja a legnépszerűbb az országban.

Washington és Brüsszel Fico ellen

Az amerikai és a német nagykövetség Pozsonyban maximálisan a jelenlegi liberális kormányzatot támogatja, melynek miniszterelnöke jelenleg Szlovákia első magyar kormányfője, Ódor Lajos. Szlovákia jelenleg támogatja a NATO és az EU politikáját Ukrajnával kapcsolatban, és elveti Orbán Viktor Putyinbarát irányvonalát. Robert Fico azonban jóval megértőbb az orosz elnök iránt, ezért Washingtonban és Brüsszelben egy Orbán-Fico blokktól tartanak. Egyik ország sem olyan jelentős, hogy túlságosan nagy gondot okoznának, de egy illiberális blokk kialakulása problematikussá válhat az ukrajnai háború után. Amíg a háború tart addig Lengyelország kitart a NATO és az EU irányvonala mellett, de azt követően közeledhet Orbán Viktorhoz. Jelenleg az USA tanácsára Lengyelország és Románia erősíti együttműködését, és minthogy Washingtont csakis ez a két állam érdekli valójában ebben a térségben, ezért Orbán Viktor zavarkeltési képessége mérsékelt.

A magyar miniszterelnök számára jól jönne egy ikertestvér a határ túloldalán hiszen jelenleg a magyar diplomácia igencsak elszigetelt az Európai Unióban. Csakhogy Fico jóval ravaszabb annál minthogy Orbán útját kövesse, és nyíltan szembeszálljon Washingtonnal és Brüsszellel. Épp ellenkezőleg: Fico a kétszínű politika mestere. Valószínűleg ugyanazt csinálná mint Orbán korábban: bólogatna Washingtonban és Brüsszelben miközben szépen csendben sunyi módon kiépítené a nemzeti együttműködés rendszerét – szlovák módra. Ebben a rendszerben a nacionalista ideológia a kötőanyag, ez nem sok jót ígér a magyar kisebbségnek Szlovákiában. Miért érdekelné ez különösebben Orbán Viktort, ha a magyar kisebbség feje fölött vígan üzletelhetne szlovák cimborájával, Robert Ficóval?

Sarkozy: Ukrajnának területi engedménnyel kellene megszereznie a békét

Franciaország egykori köztársasági elnöke, aki Macron elnök egyik tanácsadója is, könyvet adott ki, és a párizsi Le Figaro ennek kapcsán kérdezte véleményét Ukrajnáról és Oroszországról.

“Szükségünk van Oroszországra és nekik is szükségük van ránk” – jelentette ki Nicolas Sarkozy, aki ezzel De Gaulle tábornok régi alapelvéhez csatlakozott:

“Európa az Atlanti óceántól az Urálig tart.”

Sarkozy természetesen elítélte “Putyin őrült agresszióját” Ukrajna ellen, de kiállt amellett, hogy nem háborúval hanem diplomáciai tárgyalásokkal kell rendezni a problémát. Amikor Georgia-Grúzia két tartományát is megszerezte Putyin elnök, akkor Sarkozy aktívan közvetített a felek között. A francia diplomáciai testület egyik grúz tagja időközben Georgia köztársasági elnöke lett. Sarkozy Angela Merkellel együtt azon az állásponton volt, hogy Oroszországgal együtt kell működnie az Európai Uniónak nem pedig szembeállnia vele.

Az európai nagyhatalmak szó nélkül elfogadták azt is, hogy Putyin elnök 2014-ben megszerezte a Krím félszigetet. Amikor Putyin agresszióját követően tárgyalások folytak Oroszország és Ukrajna között, akkor Macron elnök amellett volt, hogy mielőbb meg kellene egyezni a háború gyors lezárása érdekében. Zelenszkij elnök habozott, de az USA és Nagy Britannia biztatására elutasította a területért békét elvet. Azóta Ukrajna hivatalos álláspontja változatlan: a cél az ország teljes felszabadítása az orosz uralom alól. Ezt az elképzelést az Európai Unió és az USA továbbra is támogatja bár mind többen kételkednek abban, hogy Ukrajna hadserege képes lenne legyőzni az oroszokat.

Sarkozy ex elnök szerint kizárt, hogy Ukrajna vissza tudná szerezni a Krím félszigetet.

Az USA szándékosan nem ad elég fegyvert Ukrajnának a győzelemhez?

Ezt állítja Anders Oslund, a Georgetown egyetem Oroszországot kutató professzora.

“Nagyon nem akarják Washingtonban, hogy az ukránok amerikai fegyverekkel oroszországi célpontokat támadjanak”

– hangsúlyozta a professzor. Azt is elmondta, hogy szerinte miért óvakodik a Biden kormányzat F16-osokat és rakétákat szállítani Ukrajnának: ”Washingtonban attól tartanak, hogy Putyin egész rendszere destabilizálódhat. Közben persze továbbra is azt mondják, hogy Ukrajnának joga van olyan támaszpontokat támadnia, ahonnan őt támadják.

A Biden adminisztrációnak az a fontos, hogy az orosz atomfegyverek egy kézben maradjanak. Az sem érdekli őket, hogy milyen ez a kéz. Egy terrorista keze. A vilniusi csúcstalálkozó óta az USA és Németország egyaránt fékezi Ukrajna támogatását.

Macron francia elnök teljes mértékben megváltoztatta az álláspontját: Franciaország immár szállít rakétákat Oroszországnak.

Washingtonban Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó határozza meg az Ukrajna politikát, és ő nagyon tart egy lehetséges nukleáris háborútól. Nem akar egyértelműen Oroszország ellen fordulni. 1994-ben a budapesti nyilatkozatban az USA garantálta Ukrajna szuverenitását, de erről ma már mindenki megfeledkezett.

Nemes Gábor Klubrádiós összeállításából az is kiderül, hogy John Bolton, Trump elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója hasonló véleményen van. Gorka Sebestyén, Orbán Viktor egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, aki Trump csapatában folytatta amíg ki nem rúgták a Fehér Házból, azon a véleményen van, hogy Putyin sohasem indítana nukleáris háborút a NATO ellen. Oslund professzornak ugyanez a véleménye. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó a Fehér Házban ezt másképp látja, és szépen csendben valamiféle kompromisszumos megállapodást készít elő Ukrajnában. Ennek lehet része a Stoltenberg terv, amelyet a NATO főtitkára visszavont ugyan, de csak félszívvel. Valójában a területért béke elv, amelyet Sarkozy ex elnök is felvetett egyre inkább terjed. A kínai béketerv pontosan ennek lehet olyan megfelelően homályos változata, melyet mindkét fél el tudna fogadni az arcának elvesztése nélkül. Különben ugyanis tovább tart a csaknem másfél éve megkezdődött háború Ukrajnában, melynek rengeteg az áldozata emberekben és anyagiakban, az eredménye viszont nulla. Sem Oroszország sem Ukrajna nem nyerhet, de ezt sem Putyin sem pedig Zelenszkij nem ismerheti be a saját közvéleménye előtt.

Miért nem kedveli Trump egykori magyar tanácsadója Orbánt?

“A kilencvenes években a Fidesznek dolgoztam, egyike voltam Orbán három nemzetbiztonsági tanácsadójának. Ismerem Orbánt és a módszereit. Reménykedtem abban, hogy a “konzervatív oldal” nem válik olyan korrupttá mint az egykori kommunista párt, az MSZMP. Ebben tévedtem, elég ránézni Mészáros Lőrincre. Örülnék neki, hogyha az amerikai barátaim jobban tisztában lennének a Fidesz természetével” – nyilatkozta a valasz.hu portálnak Gorka Sebestyén, aki egykor Donald Trump tanácsadója volt a Fehér Házban.

“Az ukrajnai háború azonnal véget érne, ha Trump lenne az elnök, de nem azért, mert Ukrajnát azzal fenyegetné meg az Egyesült Államok, hogy visszavonja a támogatását hanem azért, mert Moszkva fél a volt főnökömtől! Putyin hidegvérű gyilkos. Elég ehhez megnézni a KGB-s és a politikai pályafutását. Nem őrült és nincsenek öngyilkos hajlamai. Tisztában van vele, hogy mivel járna a nukleáris fegyverek bevetése.

Putyin már húsz éve beszél arról, hogy Ukrajna, Lengyelország és a balti államok léte “illegitim”.

Zelenszkij szabadságharca igazságos és jogos harc, melyet igenis támogatnia kell az Egyesült Államoknak, de elszámolási kötelezettség nélkül milliárdokat küldeni egy korrupcióval mélyen megfertőzött régióba – ez esztelenség – hangsúlyozta Gorka Sebestyén.

Ha Trump újra nyerne, egyáltalán nem biztos, hogy a magyar tanácsadó újra bejutna a Fehér Házba, de mindenképp érdekes, hogy a továbbra is Trump hívő nemzetbiztonsági szakértő hogyan ítéli meg Oroszországot és Ukrajnát. Enyhén szólva másképp mint Orbán Viktor.

Magyarország helyett Románia

Így nyilatkozott Lengyelország miniszterelnöke amikor a partner kapcsolatokról kérdezték az Oroszországhoz közeleső uniós tagállamok esetében. Az Atlantic Council tanácskozásán Mateusz Morawiecki kijelentette:” nagyon szorosan együttműködünk Romániával és a balti államokkal. Magyarország kivételével a régió államai hozzánk hasonlóan ítélik meg az ukrajnai háborút.”

Mivé lett a hagyományos lengyel-magyar barátság, melyre Orbán Viktor korábban regionális diplomáciáját alapozta?

“Március harmadika a lengyel-román barátság napja lett. Ez tükrözi a két ország közötti barátságot és a széleskörű stratégiai együttműködést”

– mondta Zbigniew Rau külügyminiszter a varsói parlamentben.

Ukrajna ügyében a másik három visegrádi állam álláspontja markánsan különbözik a magyar diplomáciája kétértelmű magatartásától. Mind Lengyelország mind pedig Csehország és Szlovákia kiáll Ukrajna mellett éppúgy mint az Európai Unió és a NATO tagállamainak döntő többsége.

Orbánnak marad Erdogan török elnök kétes barátsága.

Muzulmán díszvendég a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén

Miközben Orbán Viktor az iszlám veszedelemmel riogatja a közvéleményt addig augusztus huszadikán Erdogan török elnököt fogadja, aki épp az iszlám politikára alapozta egész pályafutását. A keresztény és nemzeti Orbán Viktornak nem maradt más díszvendég mint a Szultán – így nevezik hívei Erdogan elnököt.

Thököly Imre is az akkori szultánnak hitt amikor a nagyvezír Bécset ostromolta 1683-ban. Tévedett. 1986-ban a keresztes hadak visszafoglalták Buda várát is, és kiszorították a szultán csapatait Magyarország területének legnagyobb részéről. Thököly Imre életének utolsó éveit a török birodalomban töltötte. Aligha valószínű, hogy Orbán Viktor ilyen jövőt szeretne saját magának de hát elfogytak a barátai. Ellenségei pedig már annyira nem tartják fontosnak amint az a Soros alapítvány tervezett kivonulásából kiderült, hogy a megbuktatásán munkálkodjanak. Zsákutcában maradt magára a magyar miniszterelnök, aki egy csőd szélén lavírozó Putyin trójai falova lett az Európai Unióban és a NATO-ban. Nem épp irigylésre méltó állapot…

Gorka Sebestyénről még itt olvashat!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!