Kezdőlap Szerzők Írta Kenderessy Milán

Kenderessy Milán

1027 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Migráció és integráció – vita Franciaországban a lázongás okairól

“Nincs közvetlenül köze a migrációhoz az elmúlt napok zavargásainak, a letartóztatott törő zúzó fiatalok több mint 90%-a francia állampolgár volt” – hangsúlyozza Francois Hollande. Franciaország egykori szocialista köztársasági elnöke arra mutatott rá, hogy jelentős társadalmi csoportok integrációja nem fejeződött be:  a gyors változásokhoz alkalmazkodni képtelen rétegek marginalizálódtak.

A gettókban – éppúgy mint az Egyesült Államokban – kialakultak olyan területek, ahol a kábítószerkereskedő maffiák az urak. Ide tartozott a rendőr által lelőtt 17 éves arab fiatal is, aki francia állampolgár volt. A fiatalembernek Mercedes-e volt, melyet ilyen fiatal korban vagy a szüleitől kap valaki vagy pedig a drog maffiától.

A francia rendőrség csendes alkut kötött a drog maffiákkal: “a gettóban nem zavarunk titeket, de azonkívül ne merészkedjetek! “A francia rendőr azért is tüzelt, mert a fiatal drog kereskedő túllépte a csendes alku határait. A párizsi Le Figaro hosszan közölte a titkosszolgálat egykori főnökének nézeteit, melyek szerint a francia elit képtelen kezelni az ötven éve beáramló nem európai migrációt:

Mi okozta a zavargást a titkosszolgálat egykori főnöke szerint?

“1- a francia állam elleni lázadás
2- fosztogatás
3- a hivatásos törő zúzó csoportok – casseurs”

Ez a véleménye Pierre Brochandnak, aki a francia titkosszolgálatot vezette 2002 és 2008 között, korábban pedig Budapesten és Izraelben volt nagykövet.

“Kísérteties a hasonlóság az amerikai faji gettókkal, csak a lőfegyver használat más, mert az Egyesült Államok ebben megengedőbb mint Franciaország.”

Az ex titkosszolgálati főnök szerint a francia állam nem tudja kezelni a problémát, és ezért is egyre többen vesznek részt a lázongásban.

“100 és 200 ezer közé teszik a zavargásokban résztvevők számát, a döntő többségük fiatal volt.”

Miért voltak ilyen sokan?

1- “a közösségi hálók és platformok multiplikátor hatást gyakoroltak. 2005-ben, a legutóbbi zavargások idején ezek még nem terjedtek el a gettókban.”
2- “vidéki kisvárosokra is kiterjedt a lázongás, ahol korábban ilyesmi nem fordult elő”
3- “Párizs belvárosában is megjelentek a törő zúzó bandák pedig ezt eddig a rendőrség eredményesen védelmezte “ Mi történt valójában?

“Fellázadt a Franciaország területén élő nem európai származású fiatalok egy része” – állítja az egykori titkosszolgálati főnök, aki ennek okát abban látja, hogy nyílt társadalom jött létre Franciaországban és egész Európában.

“A társadalom többsége befogadóvá vált, de beengedett olyan kollektív tudattal rendelkező csoportokat, melyek megkérdőjelezik ezt a társadalmat.”

– vázolja fel a problémát Pierre Brochand a Le Figaroban.

Az egyenlőtlenség a lázongás fő oka

Ez a véleménye Thomas Piketty közgazdásznak, aki a Le Monde-ban fejtegeti rendszeresen nézeteit az aktuális eseményekről. Korábbi könyve, mely a Capital – Tőke címet viselte, nagy siker volt az Egyesült Államokban is, mert arra mutatott rá, hogy az elmúlt negyven évben szétnyílt az olló:

a bérből és fizetésből élők jövedelme alig emelkedett míg a tőke nyeresége exponenciálisan nőtt – hála a globalizációnak.

Thomas Piketty szerint most Franciaországban is erről van szó: az ország gazdag és szegény vidékei között drámai mértékben megnőttek a jövedelmi különbségek!

A GDP óriási kiemelten koncentrálódik Párizs gazdag részei körül, ahol a pénzügyeket intézik. Ez a rész különösen fellendült a brexit következtében, mert Londonból sok pénzintézet átköltözött Párizsba. Ebben a körzetben van például Neuilly, Franciaország leggazdagabb városa, ahol korábban Nicolas Sarkozy volt a polgármester. A világ leggazdagabb embere, Bernard Arnault is ennek az egyre gazdagodó kisebbségnek a szimbóluma Franciaországban és nemcsak ott. Ezzel szemben a külvárosok többsége tele van munkanélküli fiatalokkal, akiknek sem megfelelő iskolai végzettségük sem családi hátterük sincs ahhoz, hogy elhelyezkedjenek a gyorsan változó gazdaságban.

Vidéken a hagyományos ipar sok helyen leépült, és a helyére nem jött semmi!

Jól mutatja a különbséget az ingatlan helyzet: Párizs belvárosában, a hetedik kerületben egy átlagos lakás ára 1,2 millió euró, a lepukkant vidéki településeken az átlag 60 ezer euró!

A nyugdíjkorhatár elleni tömeges tüntetések megmutatták, hogy Franciaországban távolról sem csak a gettók népe elégedetlen a stagnáló életszínvonallal. Ezért Macron elnök közölte: ezúttal nem lesz program a külvárosok fellendítésére, vagyis nem akarják pénzzel megvásárolni a lázongó gettókat.

Miért változott meg Macron elnök véleménye?

Egyrészt, mert a francia államnak nincsen pénze: az államadósság és a költségvetési hiány felül van az eurozóna normáin, másrészt pedig rájöttek arra, hogy a külvárosok fellendítését célzó programok igen csekély eredményt értek csak el. Marad a tüneti kezelés, de a titkosszolgálat ex vezetője joggal mutat rá: ezeket a problémákat csupán rendőri eszközökkel Franciaországban sem lehet megoldani.

“Orbán nem jogszerűen szerezte vagyonát, ezért azt előbb vagy utóbb el fogják venni tőle”

Ungváry Krisztián történész, aki a Magyar Hang Kultúrtáj című podcastjában hangsúlyozta abbéli véleményét, hogy Orbán nem jogszerűen szerezte vagyonát. A Nemzeti Együttműködés Rendszere  és Vlagyimír Putyin rendszere között nincsen lényeges különbség “legfeljebb Magyarországon kevesebb az erőszak.”

A történész sarkos véleményéhez hozzátette, hogy

“szerencsére Magyarországra még nem importálták a Novicsokot.”

Ezt az idegmérget használja az orosz titkosszolgálat a legszívesebben, ha Putyin parancsára a rendszer ellenfeleit próbálja meg eltenni láb alól. Nagy Britanniában ezzel próbálták meggyilkolni az orosz titkosszolgálat híres árulóját és annak lányát. Az akció nem sikerült. Az orosz titkosszolgálat egykori személyzeti vezetője, aki mindössze 100 ezer dollárért adta el bajtársait a brit és az amerikai hírszerzésnek, ma rendőri védelem alatt él valahol Nagy Britanniában.

Mostanság Oroszországon belül a Windows programot kedveli Putyin titkosszolgálata: a nemkívánatos elemek kiesnek az ablakon. Például a Lukoil igazgató tanácsának elnöke, aki átjátszotta a Gazprombank szigorúan titkos listáját a brit hírszerzésnek. Putyin a Gazprombankon keresztül pénzeli külföldi barátait. Orbán Viktor is rajta lenne a listán? Erre egyelőre nincs bizonyíték. Ungváry Krisztián szerint

Putyinnak nem kell zsarolnia Orbánt hiszen a két rendszer nagyon hasonlít egymásra.

Andropov árvái

15 évig állt a KGB élén Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki 1956-ban a Szovjetunió budapesti nagykövete volt. 1965 és 1982 között állt a KGB élén, és ezalatt az idő alatt nem riadt vissza a politikai gyilkosságtól sem. Elődjét Szemicsasztnijt azért váltotta le Leonyid Brezsnyev, mert nem volt hajlandó likvidálni Nyikita Szergejevics Hruscsovot, a Szovjetunió bukott első emberét. Jurij Andropov – Brezsnyev utasítására – megszervezte a gyilkos merényletet II. János Pál pápa ellen a lengyelországi válság csúcspontján. Nem Andropovon múlt, hogy a pápa túlélte a merényletet. Magyarországon Andropov egykori 1956-os tolmácsa, Elbert János vált gyilkosság áldozatává.

Andropov szakértői dolgozták ki azt a hibrid modellt, melyet azután Putyin a gyakorlatban megvalósított. Ez azt jelenti, hogy a politikai hatalom a titkosszolgálat kezében van miközben a gazdaságban érvényesülhetnek a piaci trendek, de szigorú állami ellenőrzés mellett. Andropovnak nem volt ideje Oroszországban kipróbálni a modellt, mert csak rövid ideig állt a Szovjetunió élén 1982-84.

A modell Oroszországban is befuccsolt pedig az orosz gazdaság jóval kevésbé függ a külvilágtól mint a magyar. A Goldman Sachs moszkvai embere kínai típusú reformot javasolt Putyinnak 2008-ban, de az orosz elnök visszautasította mondván: támogatói a szilovikok – a titkosszolgálat és a hadsereg tábornokai, és a szürovikok – a nyersanyag szektor oligarchái, gyakran maguk is titkosszolgálati tisztek, a hibrid rendszerben érdekeltek. Nyitott piacgazdaságban felmerülhetne a kérdés: mi szükség van ránk?

Orbán Viktor Putyint követi – állítja Ungváry Krisztián, aki figyelmen kívül hagyja, hogy a két állam működési feltételei alapvetően különböznek egymástól.

A magyar szuverenitás fikció hiszen a globalizált világban egy nem egészen tízmilliós ország, amely a pénzügyi csőd szélén táncol, nem oszt és nem szoroz.

Nem véletlen azonban, hogy a magyar Pravdában Földi László titkosszolgálati szakértő épp most állt elő azzal az ötlettel, hogy Orbán Viktornak magyar Wagner hadseregre lenne szüksége!

Olyan fegyveres gengszter bandára, melyet nem kötnek az alkotmányos előírások, az uniós jogi normák, Orbán parancsára bármit megtesznek. A Magyar Nemzetben meg is indokolja bevallottan alkotmányellenes ötletét Földi László:

a magyar titkosszolgálat és a hadsereg “túlságosan puha” vagyis nem feltétlenül lojális Orbán Viktorhoz!

A magyar miniszterelnök még jól emlékszik rá, hogy saját emberei állították kivégző osztag elé Nicolae Ceausescut 1989 karácsonyán, hogy átmentsék magukat a rendszerváltás utáni időkre.

Orbán viszont azt is tudja, hogy nem veszítheti el hatalmát, mert akkor előáll az Ungváry Krisztián által említett probléma: le kellene mondani a jogszerűtlenül szerzett vagyonról! Orbán Viktor mint frusztrált kisnyugdíjas? Bánatos börtön töltelék? Nem ily jövőről álmodik, aki Magyarországon a leghosszabb ideig tölthette be a miniszterelnöki tisztet.

A forgatókönyv írók sztrájkja csapás Hollywood gazdasági életére

Kevesebbet forgatnak az USA film fővárosában, és ezt nagyon is megérzik azok, akik ebből élnek. A forgatókönyvírók májusban léptek sztrájkba, mert attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia hamarosan leváltja őket.

A filmszínész szövetség is sztrájkra készül péntektől ugyanebből az okból. Rohamosan csökken a forgatások száma: idén 56%-kal kevesebb filmes illetve televíziós produkcióhoz kezdtek hozzá mint tavaly. Ilyenkor nagyüzem szokott lenni Hollywoodban, mert az őszi szezonra készülnek, de jelenleg mindössze három forgatásról tud a Reuters Los Angelesben.

Mekkora a veszteség? Ezt ma még felbecsülni sem lehet, de korábban a forgatókönyvírók sztrájkja miatt 37700 munkahely veszett el Kaliforniában. 2007-2008-ban száz napig tartott a munkabeszüntetés.

2,1 milliárd dollárra becsülték a kiesett produkciók értékét. Minthogy a sztrájk egybeesett a nagy pénzügyi válsággal, ezért különösen sújtotta Kalifornia államot, amely az USA többi tagállamához képest csak lassabban tért magához a krízis után.

Most mindenki még rosszabb következményekre számít, mert a Covid pandémia után épphogy megindultak a forgatások Hollywoodban. A jelmezkölcsönzőknek, a hot dog és pizza árusoknak nincs meg a pénzügyi tartalékuk ahhoz, hogy átvészeljenek egy hosszabb munkabeszüntetést. A kirúgások már megkezdődtek: az elbocsátások általában meghaladják a munkaerő egyharmadát a különböző kölcsönzőknél.

A Sassy Craft Services ételt italt visz a forgatásokra olyan nagy cégeknek mint például az HBO vagy a Netflix. A sztrájk előtt átlagosan nyolc forgatás volt, most csak három.

Kalifornia állam igyekszik megakadályozni az elbocsátásokat, ezért alkut ajánl a munkaadóknak: ha négynaposra csökkentik a munkahetet ahelyett, hogy kirúgnának valakit, akkor az ötödik napi munkabért az állam állja.

A cowboy csizmák sem kelendőek

A Kowboyz kisáruház turista attrakció is Santa Fében, de jelentős részben abból élnek, hogy cowboy felszerelést kölcsönöznek vagy adnak el a film és televíziós forgatásoknak. A Waco minisorozat például 150 cowboy csizmát vásárolt az FBI ügynököknek. A forgatás nekik úgy is hasznot hoz, hogy a színészek és a személyzet más tagjai szívesen vásárolnak náluk a forgatás szünetében.

A kisáruház még nem tudta feltölteni a raktárkészletét teljesen a Covid pandémia után amikor leállt minden.

“Nehéz visszaállnunk arra a szintre, ahol a járvány előtt voltunk, és most itt ez a forgatókönyv író sztrájk. A filmforgatások nekünk aranyat értek. Cowboy csizmából most csak 1500 pár van raktáron, ez csak a fele a szokásosnak” – mondja Cristina Iverson, a tulaj a Reuters tudósítójának.

A History for Hire kölcsönző a forgatásokból élt Los Angelesben , és most bajban van: a sztrájk előtt hetenként átlagosan 53 filmes kelléket kölcsönöztek tőlük a kamerától kezdve a kemping felszerelésig. Most ez lement heti 26-ra.”A profit 60%-kal csökkent a sztrájk miatt” – panaszkodott Pam Elia, aki a férjével együtt viszi a boltot. Elmesélte a Reuters tudósítójának, hogy beállított hozzájuk egy forgatókönyv író, aki el akarta adni a kilencvenes évekből megmaradt elektronikai készülékeit.

“Sajnos nem tudom öntől megvenni éppen, mert önök sztrájkolnak, és nincs rá kereslet” – közölte a kissé meglepett forgatókönyv íróval Hollywoodban a kölcsönző főnökasszonya.

Miért távozik Varga Judit?

Az igazságügyi miniszter asszony menekülő útja Brüsszel, mert a Völner – Schadl ügyben egykori államtitkára mentőtanúnak jelölte. Korrupciós ügyből nehéz jól kikeveredni a bíróság előtt márpedig erre kevés esélye van Varga Juditnak, akinek ellenőriznie kellett volna államtitkárát. Kevesen hiszik el, hogy semmit sem tudott a Völner – Schadl ügyről.     

Ex miniszterként már kisebb blamázs a bírósági szereplés. Brüsszelben aligha kap biztosi posztot amire Orbán Viktor állítólag szánja hozzá mindig hű igazságügyi miniszterét.

Már eleve azzal, hogy ő Orbán Viktor jelöltje, olyan hendikeppel indulna, hogy a bukás be lenne programozva.

Elődje, Trócsányi igazságügyi miniszter sem kapta meg a biztosi posztot.

Brüsszelben képviselni manapság Orbán Viktort nem épp leányálom.

A magyar miniszterelnök abban bizakodik, hogy az új Európai Parlament és az új brüsszeli bizottság más lesz mint a mostani. Orbán reménykedik, hogy előretör a szélsőjobb Európában, de Giorgia Meloni brüsszeli szereplése mutatja, hogy a gazdasági realitások felülírják a politikai vágyálmokat.

Pintér távozna?

A veterán belügyminiszter újra felajánlotta lemondását, de azt nem fogadta el Orbán Viktor, akivel furcsa párost alkotnak. A rendszerváltás előtt Pintér Sándor volt az a rendőr, akinek a feladata volt a rendszerváltó elit vezetőinek védelme. 1998-ban Orbán Viktor nem őt akarta kinevezni belügyminiszternek, de mégiscsak Pintér Sándor kapta a kulcsfontosságú tárcát, amely az egyetlen a magyar kormányban viszonylagos autonómiát élvez. Ezért is vette el Pintér Sándortól a titkosszolgálatok felügyeletét Orbán Viktor, aki fél, és ezért jobbnak látja, ha személyesen irányíthatja a titkosszolgálatokat, melyek jogköre – a vészhelyzet következtében –  meglehetősen széles. Magyarország még nem rendőrállam, ez az Európai Unióban nem is valósítható meg teljes mértékben. Jelentős részben Pintér Sándor a garancia arra, hogy

Orbán álma: a putyini vertikális rendszer vagyis az önkényuralom

nem valósult még meg Magyarországon.

Orbán ősszel kormány átalakításra készül, és Pintér akkor távozhat. Orbán jelöltje Kocsis Máté, aki távolról sem jelent ellensúlyt a miniszterelnöknek mint Pintér Sándor. Washingtonból és Brüsszelből, Berlinből és Párizsból többször is figyelmeztették a magyar miniszterelnököt, hogy ne menjen tovább ezen az úton. Brüsszel ezért tart függőben 27 milliárd eurót, ez nagyon sok pénz egy kis államnak.

Megér-e ennyit Orbán Viktor Magyarországnak?

Peking: Putyin véget vethet az ukrajnai háborúnak, hogy elkerülje a hétvégi lázadás megismétlődését

A Global Times, mely a kínai kommunista pártközpont véleményét tükrözi, és több cikkben is kiáll az orosz elnök mellett, aki a hétvégén valamiféle furcsa puccs kísérlettel került szembe Oroszországban. A kínai külügyminiszter személyesen nyugtatta meg a Pekingbe érkezett orosz külügyminiszter-helyettest.

 

A Nyugat téved, ha azt hiszi, hogy Putyin jelentősen meggyengült a Wagner zsoldosok lázadása következtében – hangsúlyozza a Global Times vezércikke. A cikk rámutat, hogy Prigozsin akciója sokkal inkább Putyin szimpátiájának elnyerésére irányult mint valóságos lázadásra. Amint Putyin megszólalt, és elítélte a Wagner zsoldosok akcióját, a lázadásnak abban a pillanatban vége lett – mutatnak rá a kínai szakértők.

Mi a kínai álláspont?

“Mint Oroszország baráti szomszédai és stratégiai partnerei támogatjuk Oroszországot abban, hogy helyreállítsa a stabilitást és sikeresen fejlődjön” – jelentette ki a pekingi külügy szóvivője.

Miért lázadtak fel a Wagner zsoldosok? A kínai szakértők szerint minden a pénz körül forgott. Már régen emiatt marakodtak Sojgu hadügyminiszterrel, és az ukrajnai háború ezt csak kiélezte: Prigozsin gyakran bírálta a legfelső katonai vezetést.

A Wagner hadsereg zsoldos hadsereg, számukra minden a pénzről szól – írja a Global Times. A kínaiak tudják, hogy miről beszélnek hiszen például a Wagner zsoldosok védelmezik azokat az aranybányákat Szudánban, melyeket kínai cégek szereztek meg az afrikai országban.

“Prigozsin nem puccsot kísérelt meg hanem jobb ellátást és több pénzt követelt a Wagner hadseregnek. Ezért nevezte az igazság menetének a Wagner zsoldosok nyomulását”

– nyilatkozta a kínai portálnak Vang Jivej, a pekingi Zsenmin egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének professzora.

A professzor rámutatott arra, hogy a Moscow Times a hétvégén arról írt, hogy az orosz hadsereg ágyúzta a Wagner csapatok állásait a fronton.

Meggyengítette-e a Wagner zsoldosok hétvégi lázadása Putyin pozícióját?

Blinken amerikai külügyminiszter szerint igen, és ez a véleménye az amerikai sajtó jórészének is. A New York Times szerint

“Putyin vaskeze immár nem olyan erős mint korábban, már nem tartja annyira a kezében az események irányítását mint korábban.”

A kínai szakértők szerint épp ellenkezőleg: Putyin pozíciója még meg is erősödhetett. Az orosz elnök már korábban elrendelte, hogy a Wagner zsoldos hadseregnek alá kell magát rendelnie a vezérkarkarnak július elsejéig. Ez is motiválhatta Prigozsint, aki korábban gyakran bírálta Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét is.

“Az, hogy ilyen gyorsan leverte a lázadást, amely nem okozott gondot a fronton sem, Putyin erejét mutatja” – nyilatkozta a Global Timesnak Cuj Heng, a kelet-kínai egyetem orosz intézetének professzora. Hozzátette, hogy Putyin vasárnap este megjelent a moszkvai televízióban, ahol kiemelte: számára továbbra is abszolút prioritás az ukrajnai “különleges katonai művelet”.

Orosz külügyminiszter-helyettes Pekingben

Csin Kang kínai külügyminiszter fogadta a Pekingbe érkezett Andrej Rugyenkot, akivel “megvitatta a két állam kapcsolatait, ezenkívül globális és regionális problémákat.”

Mit jelent ez a gyakorlatban?

“A jelenlegi nehéz és komplex nemzetközi helyzetben folytatni kell azt a konszenzuson alapuló közös politikát, melyben a két állam vezetői megállapodtak.”

Ez utalás Hszi Csin-ping elnök háromnapos moszkvai látogatására.

“Hosszútávú és stabil kapcsolatokra törekszünk, és megvédjük mindkét fél érdekeit.”

A Global Times megemlíti, hogy kínai és orosz diplomaták megvitatták az ukrajnai háború állását is, de nem tesz említést a kínai béketervről pedig Hszi Csin-ping elnök épp Kína egykori moszkvai nagykövetét bízta meg azzal, hogy létrehozzon  tűzszünetet Ukrajnában. A 100 éves Kissinger, aki előkészítette az USA-Kína szövetséget 1972-ben, úgy nyilatkozott a kínai béketervről, hogy ennek alapján lehetséges a tűzszünet Ukrajnában még az év vége előtt.

A Global Timesnak nyilatkozó kínai szakértők azon a véleményen vannak, hogy Putyin a Wagner lázadás után talán jobban hajlik majd megegyezésre Ukrajnával mint korábban:

“A hétvégi drámai események rádöbbenthetik Putyin elnököt és az orosz vezetést, hogy minél tovább húzódik a háború Ukrajnában, annál több probléma merül fel Oroszországban. Éppen ezért a hétvégi lázadás arra ösztönözheti Putyint és az orosz vezetést, hogy véget vessen a konfliktusnak, hogy elkerülje a hasonló veszélyek kockázatát” – nyilatkozta a Global Timesnak Vang Jivej professzor, a pekingi Zsenmin egyetem professzora.

Már az EU szegényházában is majdnem a legszegényebbek vagyunk

7%-kal csökkentek a reáljövedelmek Magyarországon – elsősorban az infláció miatt, amely az első helyen áll az Európai Unióban. Az életszínvonal viszont az utolsó előtti helyen: már csak Bulgária van mögöttünk!

A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) ez azért is kínos mutatója, mert átlagról van szó vagyis ebben van a hatalomhoz hű elit gazdagodása és a többség szegényedése. Az Eurostat szerint egy átlagos magyar fogyasztása 72%-a az uniós átlagnak vásárlóerő paritáson számolva. Romániában ez már 88%! Az egy főre jutó GDP egyébként mind Magyarországon mind Romániában az Európai Unió átlagának 77%-a volt tavaly. Tegyük hozzá, hogy az Európai Unió is gyengén muzsikál vagyis az uniós átlag igen lassan emelkedik. Ez is magyarázza Románia felzárkózásának gyorsaságát.

Magyarországon megélhetési válság van – ismerte el Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki mindenkinek azt ajánlja, hogy szokjon hozzá a magasabb inflációhoz és ahhoz, hogy az Európai Unió a pénzek jelentős részét visszatartja. Körülbelül 27 milliárd euróról van szó.

Miért nem tiltakozik a lakosság?

Másutt Európában ilyen nagy életszínvonal csökkenés esetében tüntetések zajlanak az utcákon, a munkások sztrájkolnak. Elég Franciaországra utalni, ahol a nyugdíj korhatár felemelése ellen munkabeszüntetéssel és sztrájkokkal tiltakoztak. Nálunk a tanárok tiltakozásán kívül szinte semmi. Miért? Sokféle válasz van: nincsen erős ellenzék, amely megszervezhetné a tiltakozást, nincsenek erős szakszervezetek, melyek képesek végig vinni egy sztrájkot. A hatalom túlsúlya a médiában óriási. De hát

az emberek az életszínvonal romlásáról általában nem a sajtóból értesülnek hanem a piacról. Melyikről?

Magyarországon óriási a fekete piac szerepe a gazdaságban. Varga Mihály büszkén közölte, hogy 40%-ról 30%-ra sikerült levinni az arányt, de hát a fekete piac épp attól fekete, hogy semmi se legyen biztos vele kapcsolatban. A nemzeti együttműködés rendszerének egyik be nem vallott titka a fekete piac felértékelése. A hatalom hibrid rendszerében ez ideális hiszen a pénzek nyomon követése szinte lehetetlen. Az adóhivatal Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerében nem harap – kivéve, ha erre utasítást kap. A vállalkozók szisztematikus adócsalásait nem vizsgálja senki, ha a tulaj nem ugrik szembe a rendszerrel – ez is Orbán Viktor népszerűségének egyik oka. A fogorvos, aki készpénzért dolgozik, hogy elkerülje az adóhivatalt vígan elvan. Miközben a hivatalos statisztikában szerény jövedelmű átlagpolgárként szerepel, a valóságban milliókat vághat zsebre havonta. A fekete piac sokezer ember számára biztosít megélhetést miközben a statisztikák nem mutatnak ki csak tisztes szegénységet.

Mi vagyunk a kisebbik rossz

Ezt üzeni Orbán Viktor az ő szavazó táborának, melynek jelentős része azért tart ki mellette, mert nem lát reális alternatívát. Az ellenzéki pártok csapdában vannak: racionális gazdaságpolitika komoly megszorításokkal járna vagyis politikailag vállalhatatlan. Orbán Viktor menekülő útja viszont az infláció: így oly módon tudja csökkenteni az életszínvonalat, hogy nem kell megszorító csomagot bejelentenie. A 27%-os áfa az inflációs árakkal együtt szépen feltölti az államkasszát. Rövid távon így eldöcög a szekér, de hosszútávon az uniós eurómilliárdok nélkül nem megy. Orbán abban reménykedhet, hogy elvbarátai, a szélsőjobboldaliak előretörnek a következő választásokon. Csakhogy mihelyt hatalomra kerülnek mint Giorgia Meloni Olaszországban, azonnal kiderül, hogy a szívük ott van, ahol a pénztárcájuk. A fukar uniós tagállamok pedig nem kívánnak finanszírozni nem ortodox gazdaságpolitikát folytató tagállamokat. Nem politikai okból hanem, mert gazdaságilag nem sikeresek. Orbán reménykedhet még Trump visszatérésében a Fehér Házba de hát az még másfél év, és egyáltalán nem biztos, hogyha egyáltalán megválasztják, akkor az amerikai elnök első dolga lesz az emlékezés “magyar barátjára”.

Trump feledékeny politikus, csak a sikeres “barátokra” emlékszik szívesen. Orbán Viktor, aki a pénzügyi csőd szélén táncol, nem tartozik ezek közé.

Rétvári – a cisztercita botrány – 87 milliárd forint

Hány milliárd állami pénz köthető a belügyi államtitkár kereszténydemokrata hálózatához? Ennek járt utána a valasz.hu, mely korábban beszámolt arról, hogy a pénzügyi botrányba már belebukott a cisztercita rend vezetősége.

Csaknem 2,8 milliárd forintért rendezvény központ épül Zebegényben, ahol az épületet az állam ingyen adta át a Rétvári által irányított kereszténydemokrata hálózatnak. A 2,8 milliárd forint is ajándék pénz. Jellegzetesen az állami pénzek a belügyminisztériumhoz kötődnek, ahol Rétvári Bence államtitkár, és oda csordogálnak, ahol a kereszténydemokrata képviselőnek politikai érdekeltsége van. Például a Gellérthegyre, ahol korábban Rétvári Bence parlamenti képviselő volt, majd pedig a mostani választókörzetébe, a Dunakanyarba. Ennek a szimbóluma a rendezvény központ Zebegényben.

Legkevesebb 1,8 milliárd állami pénz jutott a Familiare Társadalomszervező Központnak. Ennek igazgatója Drabos Erik Kasszián ügyvéd, Rétvári Bence családi jóbarátja és bizalmasa, aki kulcsfigura a cisztercita pénzügyi botrányban is. Az Orbán kormány a központnak odaajándékozott egy apartman házat Siófokon.

Legkevesebb 2,5 milliárd forintos állami támogatást kapott a Magyar Vezetőképző Alapítvány. A kuratórium elnöke Bérczi L. Bernát volt, a cisztercita rend leváltott elnöke. A kuratórium ügyeit Drabos Erik Kasszián ügyvéd intézi a mai napig mint kurátor.

312 milliós állami támogatást kapott a Kovács K. Zoltán Alapítvány. Ez a tulajdonosa a vasárnap.hu kereszténydemokrata portálnak. Kovács maga a Hungary Helps nevű kormányzati intézmény vezérigazgatója.

563 milliós forintos állami támogatást kapott a Családháló Alapítvány, amely megvette a Zebegényben levő ingatlant, ahol rendezvény központot rendeznek be.

91 millió forintot kapott a Szabadságvédő Alapítvány, amely a Bartók Béla úton védi a szabadságot Drabos Erik Kasszián ügyvéd ingatlanában.

500 millió forint a Dunakanyari Védegylet Alapítványnak. Ez Rétvári Bence választói kerülete, a kurátor így természetesen maga Rétvári Bence.

2,77 milliárd forint a Milleniumi Pavilon Közhasznú Alapítványnak – ez a rendezvény központ Zebegényben.

A valasz.hu részletesen elemzi az alapítványok pénzügyeit, majd összegez: legkevesebb 8,7 milliárd forint állami pénz landolt Rétvári Bence belügyi államtitkár hálózatánál.

Mint cseppben a tenger

Rétvári Bence főnöke, Pintér Sándor belügyminiszter ennél is nagyobb hálózatot működtet, melyet természetesen szigorúan ellenőriznek is a hatóságok, melyek feje maga Pintér Sándor. A belügyminiszter 633 millió forintot vágott zsebre tavaly “törvényesen”. Ebből a fizetése 28,5 millió forintot tett ki.

Orbán Viktor a nyomtató lovaknak nem köti, mert nem kötheti be a száját. Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. Ebből a szempontból az nyomaszthatja a nemzeti együttműködés rendszerének atyját, hogy elfogyott a pénz! Európa nem fizet: 27 milliárd euró lóg a levegőben – ismerte el maga Varga Judit igazságügyi miniszter a Hír Televízióban vígan beszélgetve Bayer Zsolttal. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter arra szólított fel mindenkit, hogy tanuljon meg gazdálkodni az uniós euró milliárdok nélkül is.

Ez képtelenség – jött a válasz Nagy Márton korábbi munkahelyéről, a Nemzeti Bankból, ahonnan Matolcsy György bankelnök üzente meg: uniós euró milliárdok nélkül nem megy a szekér!

Matolcsy pártunk és kormányunk hivatalos lapjában, a Magyar Nemzetben arról írt, hogy ha az uniós pénzeket hatékonyabban használták volna fel, akkor azokból a költségvetésnek mára bevételei lennének. Matolcsy György azt is hangsúlyozta, hogy az uniós euró milliárdoknak kulcs szerepük van a magyar költségvetés egyensúlyának megteremtésében.

Erdogan megnyerte a választást, de a török líra folytatja mélyrepülését 

Feszült a hangulat Isztambul nagy bazárjában, ahol jól ki lehet tapintani a török gazdaság pulzusát: a líra árfolyama Erdogan megválasztása után tovább gyengélkedik annak ellenére, hogy az államfő megbecsült szakembereket állított a pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank elnöki posztjára.

177 milliárd dollárt költött eddig a Nemzeti Bank Törökországban a líra védelmére azóta, hogy a török pénz megindult a lejtőn 2021 decemberében – írta a Bloomberg.

Erdogan a választások előtt nem ortodox gazdaságpolitikát alkalmazott: az infláció ellenére csökkentette a Nemzeti Bank kamatlábát. Az inflációt nem sikerült megfékeznie, és a líra iránti bizalom a mélypontra süllyedt. Hivatalosan 39% az infláció, de valójában 100% – állapítja meg a Guardian tudósítója Isztambulban. Ki vesz ilyen körülmények között török lírát? A választások idején egy dollárért még 20 lírát adtak. Mennyi most az árfolyam: 23, de a bazárban már 25-öt is adnak érte.

A Nemzeti Bank 5 milliárd lírát  juttatott el a nagy bazárba, hogy megpróbálja enyhíteni a nyomást – közölte egy helyi pénzügyi lap.

A pénzváltók szkeptikusak:

”A választások előtt, amikor 18-19 volt a dollár árfolyama, akkor vettük a dollárt, ha majd 30 lesz az árfolyam, akkor eladom.”

Csütörtökre várva

A Nemzeti Bank igazgató tanácsa akkor tartja első ülését az új főnökasszony vezetésével. Mindenki arra vár, hogy mit döntenek. Tőle és az új pénzügyminisztertől Mehmet Şimşek – korábbi Nemzeti Bank elnöktől – aki kincstári és pénzügyminiszter lett – Erdogan a csodát vár tőlük: a gazdaság stabilizálását.

Hafize Gaye Erkan asszony, a Nemzeti Bank első női elnöke arról győzködi Erdogan elnököt, hogy emelni kell a bank kamatlábat, ha le akarja szorítani az inflációt.

Az államfő ezt maga is sejti csakhogy az őt támogató vállalkozói réteg a kamatláb emeléssel nehéz helyzetbe kerülhet, akár csődbe is juthat.

A bazárban hatalmas kamatláb emelésre számítanak: 5%-ra. A JP Morgan helyi szakértői szerint még ennél is nagyobb kamatláb emelés kellene az infláció letörésére.

Mit mond Erdogan? A Szultán – ahogy hívei nevezik – már kiváló közgazdásznak is képzeli magát – legalábbis a CNN-nek így nyilatkozott. Most megerősítette álláspontját: kitart a nem ortodox gazdaságpolitika mellett. Na és az új pénzügyminiszter, akit ő maga nevezett ki a választási győzelem után?

“A jelenlegi helyzetben támogatom azokat az intézkedéseket, melyeket a pénzügyminiszter és a Nemzeti Bank elnöke tervez az infláció letörésére.

Célunk az egyszámjegyű infláció”

– hangsúlyozta minden törökök ura.

Mit gondolnak erről a bazárban? Az új gazdasági vezetők nem tehetnek csodákat, hosszabb távon érhetnek el kedvező változást, de rövid távon marad a bizonytalanság – ez az általános vélemény.

Erdogan szemmel láthatóan kapkod: 2018-ban kezdődött meg a gazdasági válság, és azóta most nevezte ki az ötödik elnököt a Nemzeti Bank élére.

Miben reménykednek a bazárban Isztambulban? A külföldi turistákban  hiszen nekik jó az olcsó török líra. Egyelőre azonban nem jön sok külföldi turista, pang a pénzváltás: van olyan nap, hogy egy üzletet sem kötök panaszkodott a londoni Guardian tudósítójának egy pénzváltó a nagy bazárban Isztambulban.

Orbán: búcsú az amerikai fegyverektől

James E. Risch republikánus szenátor közölte, hogy addig nem járul hozzá a 735 millió dolláros fegyverexporthoz Magyarországnak, amíg az Orbán kormány nem vonja vissza vétóját Svédország NATO tagságával szemben.

Korábban Biden amerikai elnök közölte: Svédországnak már a NATO tagjának kell lennie amikor az észak-atlanti szervezet csúcstalálkozót rendez Litvániában idén júliusban. Svédország NATO tagságát elsősorban Törökország blokkolja, de az Orbán kormány szolidáris Erdogan elnökkel. A republikánus szenátor ezzel a gesztussal azt jelezte, hogy elfogyott a türelem: nemcsak a hatalmon levő demokraták, de az ellenzéki republikánusok sem tolerálják tovább az Orbán kormány renitens magatartását, amelyet semmilyen ésszerű érvvel nem tudnak alátámasztani Budapesten.

Törökországnak vannak ésszerű érvei: a kurd kisebbség szervezetei igen aktívak Svédországban. A magyar diplomácia nyilvánvalóan csakis azért blokkolja Svédország NATO tagságát, hogy kimutassa szolidaritását Erdogan török elnökkel. Törökország már fel is ajánlotta, hogy amennyiben Magyarország nem kapja meg az amerikai fegyvereket köztük 24 HIMARS rakéta sorozatlövőt, akkor a török hadiipar kész annak pótlására. Mind Magyarország mind Törökország gyorsan fejleszti saját hadiiparát, és jelentős együttműködés is kialakult a két állam között ezen a téren.

Republikánus pofon Orbánnak

A magyar miniszterelnök nyíltan szembeszegül a demokrata Biden kormányzattal abban a reményben, hogy azt leváltja majd Donald Trump. Az ex elnök ellen per is indult, mert szigorúan titkos iratokat az otthoni fürdőszobában talált meg az FBI. A többi republikánus nem lelkesedik különösebben Donald Trumpért. Amikor 2019-ben Trump a Fehér Házban fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt, akkor James E. Risch szenátor tiltakozott emiatt.

A fegyverszállítás egy NATO szövetségesnek akkor szokott problémát okozni, ha az USA szeretne megszabadulni a szóban forgó állam épp aktuális vezetőjétől. Obama elnök ezért nem adott el rakétavédelmi rendszert Erdogan török elnöknek, aki bosszúból orosz rendszert vásárolt. Aligha valószínű, hogy Orbán Viktor ezen az úton követné Erdogan török elnököt, de a republikánus szenátor reakciója jól mutatja, hogy Magyarország a senki földjére került nemcsak az Európai Unióban, de a NATO-ban is.

A senki földjén pedig könnyen válhat senkivé Orbán Viktor is.

Sem az Európai Parlament sem az Európai Bíróság nem fogadja el a tervezett költségvetési csökkentést

Az inflációra hivatkoznak, de a Brüsszeli Bizottság egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy mind az Európai Parlamentnek mind pedig az Európai Bíróságnak jövőre kevesebbel kell beérnie.

Johannes Hahn uniós költségvetési biztos levelét megírta, és ebből kiderült: az Európai Parlamentnek jövőre 28 millió euróval jutna kevesebb míg az Európai Bíróságnak 6 millió euróval szerényebb a büdzséje. A brüsszeli Politico, mely megszerezte a belső levelezést, úgy értesült, hogy mind az Európai Parlament mind pedig az Európai Bíróság kemény ellenállást tanúsít a költségvetés megkurtításával szemben. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnökasszonya levélben tiltakozott.

“Remélem, hogy módosítani fogják a javaslatukat “

– nyilatkozta Roberta Metsola a Politiconak.

A brüsszeli bizottság arra hivatkozik, hogy ez a 27,7 millió eurós csökkentés csak csepp a tengerben hiszen az Európai Parlament jövő évi költségvetése 2,4 milliárd euró. A tervezett csökkentés a béren kívüli kiadásokra vonatkozik például az energia számlákra. Az Európai Bíróság elnöke ezért azt írta levelében:

”Ha elfogadják a költségvetési tervezetet az energiaszámlák csökkentésére, akkor fennáll a kockázata annak, hogy nem tudjuk teljesíteni a kötelezettségeinket a következő évben.”

A magas energiaszámla másutt is gondot okoz: az Európai Tanács – az állam és kormányfők testülete – szintén kérte a Brüsszeli Bizottságtól, hogy irányozzon elő nagyobb összeget az energiafogyasztásra jövőre. A vita folyamatosan tart amíg el nem készül a költségvetési tervezet végső változata, melyről azután szavaznak Brüsszelben. A gyakorlat az, hogy az Európai Tanács illetve az Európai Parlament az ősszel szavazza meg a jövő évi költségvetést. Az Európai Parlament pozícióit gyengíti a Katar-gate korrupciós botrány, melyről nyilatkozott Belgium főügyésze:

“A vizsgálat nem ért véget”

– ezt hangsúlyozza a főügyész, aki a Le Soirnak nyilatkozott.

Frédéric van Leeuw elmondta, hogy

“Eva Kaili alelnök asszony kiengedése az előzetesből egyáltalán nem azt jelenti, hogy a vizsgálat lezárult volna. 15 korrupciós vizsgáló dolgozik az ügyön. Eva Kaili négy hónapig volt előzetesben, ez egy nagyon komoly korrupciós ügy. Remélem, hogy a vizsgálat az év végéig lezárulhat”

– mondta a belga főügyész a Katar-gate-ről.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!