Gombamérgezés végzett azzal az orosz tudóssal, akit a Hold expedíció kudarcáért tartottak felelősnek

0
1491
TASR

Indiának sikerült, Oroszországnak nem: a 77 éves Vitalij Melnyikov veterán rakéta tudós ebbe halhatott bele. A hivatalos közlés szerint a jeles tudós mérgesgombát evett, és bár az orvosok hetekig küzdöttek az életéért, de végül belehalt a mérgezésbe.

Sztálin idejében az állambiztonság külön laboratóriumot tartott fenn olyan mérgek kikísérletezésére, melyeket utólag nehéz azonosítani. Ez a laboratórium sohasem zárt be, és sok kétes halálesetet vezettek vissza az itt kikísérletezett mérgekre.

1964-ben Szemicsasztnij, a KGB akkori elnöke két “kérést” is kapott magasrangú vezetők megmérgezésére. Az egyik célpont Palmiro Togliatti, az olasz kommunista párt vezetője volt, aki rendszeresen a Krímben nyaralt. Itt érte a végzetes “szívroham” 1964 augusztus 21-én. Miért? Egyes források szerint Palmiro Togliatti figyelmeztetni akarta Nyikita Szergejevics Hruscsovot, a Szovjetunió kommunista pártjának akkori vezetőjét, hogy kollégái puccsot készítenek elő ellene. A puccs szervezője nem más mint Leonyid Iljics Brezsnyev, akit még Sztálin hozott be a legfelső vezetésbe, és aki korábban Hruscsov híve volt. Egyike volt azoknak, akik 1953-ban letartóztatták Lavrentyij Pavlovics Beriját, aki Sztálin utóda akart lenni.

Brezsnyev, és a szovjet vezetés többsége sokallta azokat a reformokat, melyeket Hruscsov bevezetett. Ezeket a reformokat viszont lelkesen támogatta Palmiro Togliatti, aki személycseréket javasolt Hruscsovnak a legfelső pártvezetésben.

Leonyid Iljics Brezsnyev megkereste Szemicsasztnij KGB főnököt 1964 nyarán, hogy elérje nála: mérgeztesse meg Nyikita Szergejevics Hruscsovot, a Szovjetunió akkori vezetőjét.

Ily módon Brezsnyev simán hatalomra kerülhetett volna. Csakhogy Szemicsasztnij, aki túlélte a Szovjetunió bukását, és be is számolt erről, nem vállalta a mérgezést arra hivatkozva, hogy Hruscsov hívei ott vannak a KGB-ben, és megakadályoznák vagy utólag lelepleznék az akciót.

Brezsnyev erre bánatosan megszervezte a puccsot: Hruscsov a Krímben nyaralt, melyet ő adott oda Ukrajnának, hogy megszerezze a helyi kommunista párt támogatását, egyszerre csak üzenetet kapott Moszkvából: vészhelyzet áll fent, térjen vissza! A repülőtéren Szemicsasztnij várta mondván: az elvtársak a Kremlben már várják Nyikita Szergejevics. A Szovjetunió első embere megértette, hogy politikai pályafutásának vége, ezért lemondott minden tisztségéről, de legalább életben maradt.

Putyin ízig-vérig a KGB embere

A Tavasz 17 pillanata című népszerű szovjet televíziós sorozatot nézve döntött úgy a leningrádi diák, hogy a titkosszolgálat tisztje lesz. A szolgálathoz belépve először a jogi egyetemet végezte el, majd megpróbálkozott a felső fokozattal, a Jurij Andropovról elnevezett akadémiával, de oda már nem vették fel. Ott ugyanis a hírszerzőket képezték, akiknek egyedül kell dolgozniuk külföldön. Erre nem tartották Putyint alkalmasnak elöljárói mondván: jó csapatember, de magára maradva sokszor döntésképtelen vagy rossz döntéseket hoz. Az ukrajnai agresszió esetében beigazolódni látszik Putyin elöljáróinak ítélete.

A kíméletlenséget viszont jól megtanulta az orosz elnök a KGB-ben. Erre a legjobb példa az orosz Windows program: az utóbbi években egyre másra esnek ki az ablakból azok, akik merészelnek Putyintól eltérő véleményt megfogalmazni.

Már a Covid pandémia idején megkezdődött a gyakorlat: a kritikus orvosok egyre-másra estek ki a kórházak vagy kutatóintézetek ablakán. Ezek szándékosan látványos akciók: azt üzenik mindenkinek, hogy kuss!

Prigozsin repülőgépét is minden bizonnyal Putyin parancsára robbantották fel

Legfelső szinten azonban Putyin egyelőre nem tisztogat: helyén maradt Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke, aki a hírek szerint ellenezte az Ukrajna elleni agressziót. Ugyancsak ellene szavazott az Ukrajna egész területére  irányuló támadásnak Szergej Nariskin, az SZVR, a hírszerzés főnöke. Őt a nyilvánosság előtt is megalázta Putyin emiatt, de nem váltotta le. Sőt, Szergej Nariskin rendszeresen egyeztet William Burns-szel, a CIA igazgatójával.

Érdemes megemlíteni, hogy ezekből a megbeszélésekből az orosz hírszerzés főnöke azt a következtetést vonta le, hogy Washingtonban túlságosan is sokat tudnak a kínai-orosz együttműködésről a rakétafegyverek terén. Moszkva továbbadta az információt Pekingnek, ahol gyorsan le is váltották a kínai rakéta haderőnem parancsnokait.

Az Intelligence Online francia portál szerint ez az ügy összekapcsolható Csin Kang kínai külügyminiszter villámgyors bukásával is. Csin Kang azután tűnt el a nyilvánosság elől, hogy tárgyalt Pekingben öt órán át Blinken amerikai külügyminiszterrel.

Kissinger és a nagy háromszög

A 100 éves veterán diplomatát nemrég Pekingben látták vendégül, ahol méltányolták, hogy 1972-ben összehozták Nixon elnökkel együtt az Egyesült Államokat Kínával.

Kissinger nem helyesli azt, hogy az USA stratégiai ellenfélnek nevezi most Kínát és Oroszországot, mert ez összehozza Moszkvát és Pekinget. Csin Kang “harcos diplomata volt” vagyis keményen szembeszállt az Egyesült Államokkal amíg ott volt nagykövet. Pekingben inkább most békülni akarnak az USA-val és együttműködni, ezért a régi-új külügyminiszter Vang Ji lett, akit épp most meghívtak Washingtonba. Vang Ji a kínai – amerikai együttműködés híve hiszen maga is volt washingtoni nagykövet,  ezért pontosan tudja, hogy az Egyesült Államok százszor fontosabb Kína számára mint Oroszország.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .