A férfinek egy korábbi négyhónapos büntetést is le kell ülnie, így tíz hónap vár rá a rácsok mögött.
A Debreceni Törvényszék elfogadta a Hajdúszoboszlói Járásbíróság tényállását. Eszerint M. Péter 2016. június 17-én arra a hírre ért haza, hogy két kutyájuk újfent megtizedelte a baromfiudvart. M. Péter a kutyák miatt szóváltásba került élettársával, majd felkapott egy csaknem 60 centiméteres vascsövet és legalább öt-öt, nagy erejű ütést mért a 7 hónapos ebekre. A fekete színű nőstény és a tigriscsíkos kan kutya is a koponyáján szenvedett súlyos sérüléseket.
M. Péter a bántalmazás után a két kutyát – még élve – egy zsákba helyezte, bekötötte a zsák száját, majd a házuktól 30-50 méterre egy búzatábla széléhez vitte.
A környéken hallani lehetett a kutyák vonyítását, illetve szemtanúi is voltak a történteknek, egyikük értesítette a rendőrséget. A szalmával letakart zsákból a helyszínre kiérkező járőrök vették ki a sérült, remegő kutyákat, majd riasztották a hatósági állatorvost is. Az állatok az ütések miatt órákig tartó, különös szenvedést követően pusztultak volna el, ezért az állatorvos úgy döntött, hogy elaltatja a kutyákat.
A bűncselekményt a vádlott már a helyszínen beismerte, tettét a bíróságon sem tagadta, csak az ütések számára emlékezett másként. Ez azonban ellentmondott a szemtanúk vallomásainak. A hatósági állatorvos is legalább 2-3 ütést állapított meg, de nem cáfolta azt sem, hogy az állatok 4 – 5 ütést is elszenvedhettek.
Azzal, hogy a kutyák az ütlegelés következtében csak hosszas szenvedés után pusztulnak el, a bíróság szerint a vádlott is tisztában volt.
A Hajdúszoboszlói Járásbíróság első fokon 2017 májusában 270 óra közérdekű munkára ítélte a vádlottat. Fogházba akkor kellett volna mennie, ha önhibájából nem végzi el a közérdekű – fizikai – munkát. A Debreceni Törvényszék ezen az ítéleten súlyosított most másodfokon. Kovács Péter bírói tanácsa a bántalmazás brutalitása mellett nyomatékos súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a vádlott visszaeső, és a bűncselekményt feltételes szabadság időtartama alatt követte el. A bűncselekmény emellett kétszeres minősítésű, hiszen különös szenvedést és több állat pusztulását okozta. A Debreceni Törvényszék indoklása szerint nem méltányolható, hogy valaki ily módon bántalmazzon állatokat csak azért, mert megdézsmálták a baromfit. A vádlott megbánása pedig önmagában nem lehet nyomatékos enyhítő körülmény.
A Debreceni Törvényszék ítélete jogerős és végrehajtható.
Egy 65 éves férfi milliókat kért kölcsön az élettársától, végül úgy döntött, megöli. A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben nyereségvágyból elkövetett emberölés kísérlete miatt nyújtott be vádiratot, amiért akár 20 évet is kiszabhat a bíróság.
A pár 2015 szeptemberében költözött össze, a nő XV. kerületi házában éltek. A férfi rendszeresen kért kölcsön élettársától, az adósság már hárommillióra duzzadt, elhatározta, hogy elteszi az asszonyt láb alól.
A vádlott tavaly március 2-án, dél körül felcsalta a nőt házuk padlására, majd a padlásfeljáró lépcsőjéről lelökte. Az asszony összetörte magát, mozdulni sem tudott, de nem halt meg. A férfi előbb magára hagyta, később azonban visszatért, és fojtogatni kezdte, végül egy vascsővel próbálta agyonütni.
A gyilkossági kísérletnek a szomszédok vetettek véget, amikor meghallották a sérült kiáltásait, a férfi azonban elmenekült, csak egy hónappal később fogták el az ellene kiadott elfogatóparancs alapján.
Bár az iskolás váratlanul szaladt át a busz előtt, a sofőr túl gyorsan hajtott és nem tudott megállni.
A baleset idén április 13-án történt Hajdúsámsonban, a 471-es számú főúton. A buszsofőr Debrecen felől tartott Nyíradony felé, a szemközti sávban azonban dugó alakult ki, csak lépésben haladt a forgalom.
A 10 éves gyerek innen, a járművek közül,
egy teherautó takarásából indult az úttest másik oldala felé,
amikor az autóbusz vészfékezés közben, a jobb sarkával elütötte. Kórházba vitték, de nem tudták megmenteni az életét.
A Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészség a sofőr ellen halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emelt vádat a Debreceni Járásbíróságon. A vádiratban felfüggesztett fogházat és járművezetéstől eltiltást indítványozott, a szakértői vélemény szerint ugyanis
Az érdi bűnbanda tagjait azért állították bíróság elé, mert az ügyészség szerint kilószámra árulták a drogot, és hamis 500 eurósokat hoztak forgalomba.
2015 januárjában a bűnügy két vádlottja Érden kibérelt egy lakást, amiből egy bűnbarlangot alakítottak ki. Ide futott be és itt talált gazdára a hamis pénz, de kábítószer-kereskedelemmel is foglalkoztak. A hamis bankjegyeket a névérték 50-60 százalékán, alkalmanként több ezres tételben adták tovább. A kábítószert – kokaint, MDMA-t, amfetamint – Belgiumból hozták, általában trélereken szállított kocsikba rejtve. A drogot a lakásban kiporciózták, majd piacra dobták.
Hogy csökkentsék a lebukás veszélyét, a banda feje a kábítószerek és a hamis bankjegyek vásárlóinak, a dílereknek osztrák és belga, feltöltős SIM kártyákat adott telefonkészülékkel együtt. Sőt rendszeresen gondoskodott a kártyák feltöltéséről is.
Amikor 2015 októberében a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói házkutatást tartottak az érdi lakásban, 7 kiló kábítószer mellett mérlegeket és több mint 200 darab 500-as címletű hamis euró bankjegyet találtak.
A vád szerint a lebukásig összesen 195 ezer hamis euróval kötöttek ügyletet, melyért 64 millió forintot kaszáltak.
A Pest Megyei Főügyészség jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerkereskedelem és különösen nagy értékű pénzre, folytatólagosan elkövetett pénzhamisítás miatt emelt vádat a csoport hét tagja ellen. Közülük ketten vannak előzetesben.
A bíróság október ötödikén tartotta meg az első tárgyalást. A vádlottak egyike nem jelent meg a Budapest Környéki Törvényszéken, állítólag nemrég elkapták a szlovák rendőrök, most ott ül börtönben. Az ügyész éppen csak elkezdte a vádirat ismertetését, amikor a bíróság egyik alkalmazottja a bíró fülébe súgta, hogy bombariadó miatt ki kell üríteni a termet. A tárgyalás így félbeszakadt, az épületet órákon át vizsgálták, az előzetesben lévő vádlottakat visszavitték a börtönbe. A folytatás december elején várható. A bíróság épületében robbanóanyagot nem találtak.
A védőnő többször is figyelmeztette az anyát, hogy az ágyában altassa a kicsit, nehogy leessen.
A 20 éves nő egy VIII. kerületi önkormányzati lakásban élt együtt a 2016 márciusában született gyermekével, és rokonaival.
A lakrészük a konyha felett kialakított, 2 és fél méter magasan lévő galérián volt,
amelynek volt egy több mint 1 méter széles és 50 centis fedetlen nyílása.
A gyermeknek volt rácsos kiságya, de az anya rendszeresen maga mellett altatta a kicsit. Annak ellenére is, hogy a védőnő többször figyelmeztette, könnyen baj történhet. Tavaly augusztus 11-én este a nő megetette a kisfiút, majd maga mellé fektette a matracra, elaludtak.
Éjjel arra ébredtek a család, hogy az öthónapos gyerek a konyha kövezetére zuhant. A kicsi életveszélyes állapotban került kórházba, az anyja ellen gondatlanságból elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés vétségével vádolja a Fővárosi Főügyészség. A bíróságon felfüggesztett szabadságvesztésre tett indítványt.
A tunéziai sofőr megpróbált elmenekülni a rendőrök elől, de az árokba hajtott. Egy ember meghalt, kettőnek válságos az állapota.
A Csongrád megyei rendőrök kedd hajnalban akarták megállítani az olasz rendszemú, Mercedesz típusú kisbuszt, de a sofőr továbbhajtott. A járőrök követni kezdték, de a furgon nem sokkal később, Apátfalva határában lesodródott az úttestről és felborult.
A tunéziai sofőr mellett 19 másik külföldi utazott. Egyikük meghalt, kilencen súlyosan, nyolcan könnyebben sérültek. Ketten életveszélyes állapotban kerültek kórházba. A baleset után az utat lezárták, a forgalomkorlátozás valamivel 8 óra előtt szűnt meg. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset okozása, valamint embercsempészés miatt indított eljárást a sofőr ellen.
Augusztus elején érkezett a hír, hogy a dolgozók kollektív szerződésének felmondása miatt sztrájkot hirdettek a Magyar Állami Operaház szakszervezetei. Sztrájk valójában még nem volt, de ha továbbra sem lesz előrelépés a kollektív szerződések ügyében, előfordulhat, hogy kénytelenek ehhez folyamodni – mondták a szakszervezetek vezetői a Független Hírügynökségnek. Márpedig egyelőre úgy látszik, hogy az Opera vezetése nem hajlandó aláírni az új szerződést, mert Ókovács Szilveszter szerint képtelenségeket kérnek a szakszervezetek.
Még kivárnak a szakszervezetek
Augusztus elején jelentették be, hogy összefogott az operaházi dolgozókat tömörítő három szakszervezet, hogy a felmondott helyett kiharcoljanak egy új kollektív szerződést a Magyar Állami Operaház alkalmazottjainak. Akkor az újságokban – tévesen – az jelent meg, hogy sztrájkba léptek a szakszervezetek, valójában azonban csak előkészítették ennek lehetőségét.
„A szakszervezeti vezetőket a mozgalmi gravitáció irányítja, akkor vannak, ha cselekszenek, szóval valamilyen sztrájk úgyis, mindenképp lesz” – írta egy hónapja Ókovács Szilveszter főigazgató az ügyről az Origón, ahol rendszeresen jelentkezik az Opera életét érintő véleménycikkekkel. A főigazgató korábban vélhetően a közelgő parlamenti választások által motivált feszkónak is minősítette a szakszervezetek követeléseit. Új hír viszont nem látott napvilágot augusztus óta az üggyel kapcsolatban, ezért megkérdeztük az érintett szakszervezeteket arról, hogy állnak most a tárgyalások.
Kiderült, hogy új szerződés azóta sincs, pedig szeptember 9-én, a Bánk bán premierjével megkezdődött az Operaház új évada, és az előadásokat eddig rendben meg is tartották. Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezének vezetője szerint
maga a főigazgató fogja kiprovokálni a sztrájkot, mert egyedül ő a hibás azért, hogy nem jutottak egyről a kettőre a tárgyalások.
A szakszervezetek viszont még egy darabig türelmesek, mert nem akarták veszélyeztetni az Opera nemrég lezárult, nagyszabású erdélyi turnéját és az évadnyitást sem.
Komlósi Ildikó Gertrud szerepében Erkel Ferenc Bánk bán című operájának próbáján az Erkel Színházban 2017. szeptember 5-én. A darabot szeptember 9-én mutaták be Vidnyánszky Attila rendezésében.
Pedig Bárány Balázs Péter szerint a kérdés rendezése sürgető, mert az éjszakai pótlék és más plusz juttatások megszűnése havonta 150 millió forintot vesz el a dolgozóktól, azaz jelentősen csökken a jövedelmük. Ókovács Szilveszter viszont még augusztusban úgy reagált erre a felvetésre, hogy a korábbi béremelésekkel és különböző más juttatásokkal teljesen kompenzálni tudják a kieső bevételt.
Bárány Balázs Péter viszont a FüHü-nek azt mondta, hogy ez hazugság, mert a dolgozók egyértelműen rosszabbul járnak most anyagilag. Ráadásul a kollektív szerződés hiánya a munkarendjüket is hátrányosan befolyásolja, mivel nincs, ami szabályozza azt.
Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének elnöke az anyagiak mellett szintén a munkarend szabályozatlanságát emelte ki:
„Ókovács Szilveszter valami olyasmit szeretne, ha az év minden napján, 24 órán keresztül rendelkezésre állna a dolgozó.
Ez nagyon nagy bizonytalanság a dolgozóknak, nem tudják, hogy mikor van a pihenőnapjuk, nem tudnak tervezni.”
Nem tudnak tárgyalni, mert nincs miről
Bárány Balázs Péter szerint a főigazgatóval azért is lehetetlen érdemben egyeztetni, mert kizárólag a saját akaratát akarja érvényesíteni, amit „mindenki szolgai módon fogadjon el”.
Azt egyelőre nem határozták el, meddig várnak arra, hogy a főigazgató meggondolja magát, de ha belátható időn belül nem lesz előrelépés, akkor valóban sztrájkot hirdetnek. Bárány Balázs Péter többször is hangsúlyozta, hogy a sztrájk nem cél, hanem eszköz, amivel a kollektív szerződést akarják kiharcolni a munkavállalók számára.
A Magyar Állami Operaház szabadtéri évadnyitó rendezvénye szeptember 9-én. MTI Fotó: Pólya-Petõ Dávid
Rotter Oszkár elmondta, hogy a vezetés által felmondott kollektív szerződés július 31-ével járt le, a rákövetkező héten pedig a szakszervezetek már benyújtották az új szerződésre vonatkozó tervezetet. Azóta tárgyalnak erről, de a szakszervezeti vezetők szkeptikusak az egyeztetésekkel kapcsolatban.
„A három szakszervezet előkészítette a sztrájk lehetőségét. Ezt nem szeretnénk, de ha semmiképp nem tudunk előrejutni a tárgyalásokban, akkor ezt az eszközt is igénybe vehetjük.
De ez még csak körvonalazódik” – mondta Rotter Oszkár.
Elmondta, hogy a felmondás előtti egy évben már szorgalmazták, hogy tárgyaljanak a kollektív szerződés esetleges módosításairól, mert lehetett tudni, hogy az Operaház felújítása jelentősen megváltoztatja az intézmény életét, ezért átmeneti megoldásokra lehet szükség. Ezekre a kezdeményezésekre Rotter Oszkár szerint nem volt nyitott a vezetés, majd teljesen váratlanul felmondták a szerződést.
A szakszervezeti vezető egyébként nem érti, hogy erre a lépésre miért volt szükség, mert ennek a szerződésnek a keretei között érte el Ókovács Szilveszter az intézmény tényleg elismerésre méltó eredményeit is. „Tehát nem igaz, hogy a szerződés gúzsba köti őt” – mondta Rotter Oszkár.
A szakszervezetek abba is belemennének, hogy a vezetés bizonyos pontokban változtasson a szerződésen, de szerintük a főigazgatónak nincsenek alternatív javaslatai, hanem több, a munkavállalóknak fontos részt egyszerűen kihagyna a szövegből.
A főigazgató szerint ők képviselik a dolgozók igazi érdekeit
Az Operaház vezetését is megkérdeztük arról, hogy hogy haladnak a tárgyalások.
„Folyamatosan tárgyalunk, ők nem fogadják el a mi szűkített terjedelmű – kifejezetten az egy színházas működés specialitásaira fókuszáló – KSZ-ajánlatunkat,
mi pedig az ő kódexméretű KSZ-üket nem tudjuk akceptálni. Például azt, hogy éjszakai munkát nem lehetne elrendelni csak önkéntes alapon, illetve akkor is csak díszletbontást, építést nem – ilyen típusú új ötletek vannak, teljes képtelenség” – válaszolta levélben Ókovács Szilveszter. „Történt kísérlet arra, hogy a Kárpát-Haza OperaTúra indulását megakadályozzák (ami önmagában is nemes tett lett volna, mégiscsak az Opera első határon túli turnéjáról volt szó, 420 ember összehangolt működéséről, 800 milliós forrás mellett), de rendben felszállt mindenki a buszra” – írta.
Ókovács Szilveszter beszédet mond a Magyar Állami Operaház évadnyitó rendezvényén. MTI Fotó: Pólya-Petõ Dávid
A főigazgató szerint más idők járnak, mint a felmondott kollektív szerződés négy év ezelőtti elfogadásakor. „Az Operaház bezárt, ugyanakkor nem tervezünk csoportos létszámleépítést. Nem maradhat a fix hétfői pihenőnap, mert az Erkel Színház technikailag fapados hely, éjjel-nappal építeni és bontani kell benne a megnövekedett játék- és próbaintenzitás miatt, ugyanakkor a két hétre előre szóló törvényes munkaelrendelésbe a szabályok szerint járó pihenőidőt beépítjük. Aki nem érzi mindennek a jelentőségét, tehát hogy gyakorlatilag kétszeres gárda dolgozhat egy színházban és a párhuzamos külföldi utakon, fizetéscsökkenés nélkül, biztos állami állásban, nem alkalmas érdekképviseletre, mert nem érti a szó jelentését”– véli Ókovács Szilveszter, aki szerint a szakszervezetek helyett inkább a vezetés védi a közalkalmazottaik érdekeit.
A főigazgatót arról is megkérdeztük, hogy a szakszervezeti vezetők szerint nem fogalmazott meg alternatív javaslatokat. „A szerződés felmondásának levelével azonnal küldtünk új javaslatot, még 2017 áprilisában. Mi ehhez tartjuk magunkat, illetve Magyarország törvényeihez. Az embereink kevesebbet fognak dolgozni változatlan fizetésért, amely a színpadi műszaki tárak tekintetében a közszolgálatban kiemelkedő nívójú, és százak esetében magasabb végzettségnél is dicséretes szint lenne.
Aki ezt nem fogadja el, azzal nem csoda, ha nem tudunk megegyezni – az élet és az évad viszont zavartalanul megy tovább, mert a kollégák velünk vannak”
– válaszolta Ókovács Szilveszter.
A tárgyalások hétfőn folytatódnak, és Bárány Balázs Péter reméli, hogy idővel Ókovács Szilveszter is változtat „elutasító magatartásán”, mert végső soron neki is érdekében áll a megegyezés. A szakszervezetek ugyanis akkor támogatják a főigazgatói posztra ismét pályázó Ókovácsot, ha úgy látják, jobban figyelembe veszi a munkavállalók érdekeit is.
A bűncselekmény szeptember másodikán történt egy kutasi rendezvényen. A rendőrök záráskor akartak igazoltatni egy férfit, de a testvére szidni kezdte az egyenruhásokat. Az ittas testvérpár végül a rendőrökre támadt, többször ököllel megütötték őket.
A Kaposvári Járási és Nyomozó Ügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak és más több más bűncselekmény miatt emelt öt személlyel szemben, akik közül hárman előzetes letartóztatásban vannak.
A bűncselekmény szeptember másodikán történt egy kutasi rendezvényen. A rendőrök záráskor akartak igazoltatni egy férfit, de a testvére szidni kezdte az egyenruhásokat. Az ittas testvérpár végül a rendőrökre támadt, többször ököllel megütötték őket.
Amikor egy újabb rendőrpáros érkezett a helyszínre, a rokonok feltartóztatták, és életveszélyesen megfenyegették őket, egyiküket meg is ütötték.
Az előzetes letartóztatásban lévő vádlottakkal szemben az ügyészség végrehajtandó, a többiek ellen felfüggesztett börtönt indítványozott. Ítélet még nem született.
A fiatal pár élettársi kapcsolatban élt a fővárosban, együtt tervezgették a jövőt. Külföldre költöztek, de a kapcsolatuk megromlott, szakítás lett a vége.
A nő tavaly karácsonykor hazajött, hogy meglátogassa az édesanyját. Egykori párja pedig felkereste, hogy jobb belátásra bírja. Sokáig beszélgettek a XV. kerületi lakásban, aztán elindultak a lépcsőház felé. A férfi azt állította, nem tud nélküle élni, de a nő hajthatatlan volt.
A vitából veszekedés lett,
a férfi végül kést rántott, és össze-vissza szurkálta és vagdosta szerelmét.
A nő kétségbeesetten védekezett, közben hangosan kiabált, amit meghallott az édesanyja, és a segítségére sietett.
A Fővárosi Főügyészség a férfit ezért emberölés bűntettének kísérletével vádolja.
A tegnapi nap szenzációja egy HVG interjú volt, amelyben egy mikrobiológus (Boldogkői Zsolt) beszélget egy történeti genetikussal (Török Tibor) a magyarság történeti genetikai eredetéről. Érdekes írás, kár, hogy gyakorlatilag senkinek nem sikerült belőle levonni belőle a lényegi következtetéseket.
Török a következőt állítja, röviden összefoglalva – az eredetit itt olvashatják: A honfoglaló magyarság relatíve kis létszámú volt, és mintegy 30-40%-ban ázsiai. Ennek a 30-40%-nak a genetikai összetétele hasonlít a „ma élő tuvaiak, burjátok, mongolok, mandzsúriaiak, kazahok, kirgizek, üzbégek, türkmének” őseihez. Hogy ezt miért azonosítja a hunokkal a szerző, az az interjúból nem derül ki. A honfoglalók többségéről sem tesz említést – ezek szerint ők nem a hunok leszármazottai, illetve nem ázsiaiak –de azt jelzi, hogy „a honfoglalókhoz leghasonlóbb ma élő népesség a volgai tatárok és a baskírok”. Aki látott már élő üzbéget és volgai tatárt, tudja, hogy a kettő között jelentős a különbség, a volgai tatárok genetikailag (kinézetre) európaiak, a többiek, ázsiaiak. Azt is állítja, hogy ez a 30-40%-ban ázsiai népesség török nyelvet beszélt, a magyar pedig a helyben talált – a 6. századba betelepült – avar népesség nyelve volt. Valamint azt is mondja, hogy a honfoglaló népességtől a mai magyarságnak maximum 10% származik. A mai lakosság 96%-a egy újkőkor-bronzkori ősi európai rétegben keresendő, amelyből legtöbb közös elem a mai dánokban, hollandokban, belgákban, baszkokban őrződött meg. Ebből mi jött le a magyar sajtóban. Jobb esetben a HONFOGLALÓK A HUNOK LESZÁRMAZOTTAI VOLTAK – ami ugye nem igaz még a szerző szerint sem, hiszen kb. a honfoglalóknak is csak az egy harmadáról, és nem állítja, hanem esetleg feltételezi. Ennél is jobb : Papírunk van arról, hogy a HUNOK LESZÁRMAZOTTAI VAGYUNK. Miiiiii? A szerző ennek pontosan az ellenkezőjét állítja. 96% százalékban közünk nincs a hunokhoz, bárkik legyenek is azok. Nincs több közünk, nekünk most itt élő magyaroknak a hunokhoz, mint a belgákhoz, baszkokhoz, dánokhoz. 96%-ban – ami ugye több, mint a kétharmad – európaiak vagyunk. Lehet persze, hogy Orbán és Vona pont a 4%-hoz tartozik. Megengedem. De még Török úr, aki pedig láthatóan az „alternatív történészek” népes táborához húz, csak azt tudja megerősíteni, hogy a ködös-miszitkus-nyeregalattpuhítós-szívcsakrás Ázsia felé fordulás egyszerűen értelmetlen. Merthogy sokkal több köt minket ide. Csak hát szöget értelmezni nem könnyű.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
