V4-ek, ketten már csak államtitkári szinten

0
788
Fotó: Flickr. (Mészáros Csaba)

A négy állam közül csak kettő képviseltette magát miniszterrel Budapesten, Csehország és Szlovákia csak államtitkárt küldött.

Ausztria, Németország és Franciaország gőzerővel dolgozik azon, hogy megossza a visegrádi államokat – írja a brüsszeli Politico. Példaként hozza Macron francia elnök körútját, amely gondosan elkerülte Magyarországot és Lengyelországot. Szívesen tárgyalt viszont Salzburgban Csehország és Szlovákia vezetőivel. Akik a maguk részéről többször is hangsúlyozták:

a visegrádi együttműködésnél számukra fontosabb a jó viszony a magországokkal,

mindenekelőtt Németországgal és Franciaországgal. Ezt Robert Fico szlovák miniszterelnök nyíltan ki is mondta. Szlovákia különben is benne van az euróövezetben, amelyet Macron francia elnök a mag-Európa reformmodelljének tekint. Csehország nemrég kérte, hogy megfigyelői státuszt kapjon az eurozóna vezetőinek tanácskozásain. Babis egykori cseh pénzügyminiszter, aki a legnépszerűbb párt vezére, többször állást foglalt amellett, hogy Csehországnak az unió magországai mellett van a helye. Októberben tartják a választásokat Csehországban és utána lehet, hogy Babisnak hívják majd az ország miniszterelnökét.

Aki egyáltalán nem mellesleg az ország egyik leggazdagabb embere. A vagyonát 3 milliárd dollárra becsülik. És mi a véleménye a visegrádi együttműködésről?

„Az jó dolog hosszú távon. Dehát a lengyel kormánnyal, és bizonyos mértékig a magyar kormánnyal nem könnyű együttműködni!”-

mondta Csehország leendő kormányfője.

Tomas Kafka, a prágai külügyminisztérium közép-európai főosztályának vezetője fontosnak tartja a visegrádi együttműködést, de hangsúlyozza a cseh diplomácia három lábon áll ebben a térségben.

Az első Németország, a második a szlavkovi együttműködés és a harmadik Visegrád.

Szlavkov, amelynek a régi neve Austerlitz volt, annak a hármas együttműködésnek a szimbóluma, melyben az egykori Habsburg birodalom három fejlett állama vesz részt: Ausztria, Csehország és Szlovákia.

Figyelmeztető jelek  

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Budapesten elismerte, hogy vannak figyelmeztető jelek a visegrádi egységgel kapcsolatban, de szerinte minden rendben van.   Nagy egység eredetileg a menekültkérdésben jött létre, de  menekültek pont ezekben az államokban nincsenek, és nem is akarnak idejönni.

Választási propagandára persze fel lehet használni őket, de a gazdasági realitások sokkal jobban érdeklik az embereket.

Ezért összpontosítja figyelmét Csehország és Szlovákia a magországok elképzeléseire. Ha ugyanis a kétsebességes Európa realitássá válik, akkor mindenkinek választania kell. Csehország és Szlovákia nemigen hagy kétséget afelől, hogy mit választ majd.

Lengyelország szembeugrott Macron francia elnökkel, aki a visegrádi államok közülelsősorban őket bírálja.

Bár kijutott a kritikából Magyarországnak is, de a magyar diplomácia nem sietett csatlakozni a lengyelekhez. Így a budapesti tanácskozás csak azt mutatta meg: mind kétségesebb a menekültügyre épült visegrádi együttműködés. A gazdasági realitások ugyanis felülírják a politikai elképzeléseket különösen akkor, ha azok olyan fikciókra épülnek mint a menekültek tömeges bevándorlása a visegrádi államokba.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .