Kezdőlap Címkék Csehország

Címke: csehország

Orbán búcsú az orosz befolyástól?

Csehország és Bulgária szembefordulása Oroszországgal nem vihar egy pohár vízben hanem azt mutatja, hogy meggyengült Moszkva befolyása az egykori szocialista országokban – írja a londoni Financial Times.

A befolyásos brit lap szerint a diplomaták kölcsönös kiutasítása egy 13 éves folyamat végpontja. 2008-ban Grúziában Moszkva katonai erővel fellépett a kis szomszédos állam ellen, és elszakított tőle két autonóm területet. Ez folytatódott 2014-ben a Krím félsziget esetében amikor az oroszok – egy népszavazásra hivatkozva – elcsatolták a stratégiai fontosságú félszigetet Ukrajnától. A kisebb országokban megnőtt a félelem attól, hogy Moszkva szisztematikusan próbálja meg visszaszerezni egykori birodalmának egyes darabjait.

Magyarország a kivétel

Orbán Viktor egykor Putyin pincsijének nevezte Gyurcsány Ferenc baloldali miniszterelnököt, mert az jó kapcsolatokat ápolt Moszkvával. Mára megfordultak a szerepek: Orbán Viktor tart fenn kiváló kapcsolatokat Putyinnal. Importál onnan atomerőművet és vakcinát a koronavírus ellen.

Szijjártó Péter külügyminiszter ünnepélyesen orosz vakcinával olttatta be magát, és ily módon a Szputnyik V egyik reklám arca lett.

Csakhogy Oroszország továbbra is agyaglábakon áll: katonai óriás, de a gazdaság versenyképtelen.

Orbán ezt realizálta, és Moszkva helyett inkább Pekinget állitja a keleti nyitás középpontjába.

Mit akar Amerika?

Az USA diplomáciája a felszínen határozottan támadja azt az Oroszország és Kínát, mellyel még nem is oly rég nagyon is jóban volt. A valóságban azonban Washington tisztában van azzal, hogy az amerikai Leadershipnek leáldozott. Az USA-nak ehhez immár nincsen meg sem a gazdasági sem a katonai ereje.

Ezért az amerikai diplomácia csendben olyan új világrendet készít elő, melyet hat nagyhatalmi központ “egyeztetett koncertje” jellemezne. A hat központ: USA, Európai Unió, Kína, Oroszország, India és Japán.

Ez Biden tanácsadóinak terve, amelyet megpróbálnak elfogadtatni az érintett hatalmak vezetőivel.

Orbán Viktor attól tart – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy az új amerikai kormányzat a megbuktatására törekszik. Ezért remél ellensúlyt Washingtonnal szemben Moszkvában és főként Pekingben.

Miért robbantották fel az oroszok a cseh kapcsolatokat?

Ötven tonna lőszert robbantottak fel az orosz katonai hírszerzés elit ügynökei Csehországban 2014-ben. Azért került erre sor, mert egy bolgár fegyverkereskedő szállítmánya pihent a cseh raktárban – ukrajnai szállításra várva!

2014-ben már fegyveres szembenállás volt Ukrajna hadserege és a keleti tartományok orosz milíciái között, melyeket Moszkva nyíltan támogatott.

Mindez úgy derült ki, hogy a New York Times megtalálta a bolgár fegyverkereskedőt, aki megerősítette: az ukrán hadseregnek szállított fegyvereket és lőszert.

Emilian Gebrev bolgár fegyverkereskedő már régen az orosz titkosszolgálat célkeresztjében volt, mert fegyvereket szállított azoknak a milíciáknak, melyek Basar Asszad elnök ellen harcoltak Szíriában. Minthogy ezek a szír milíciák a CIA aktív támogatását élvezték, nem kizárt, hogy a bolgár fegyverkereskedő épp az USA biztatására szánta el magát arra, hogy Ukrajnába is szállítson fegyvereket röviddel azután, hogy Moszkva emberét, Janukovics elnököt elmenekült Kijevből.

Novicsok

A bolgár fegyverkereskedőt és fiát nem sokkal a csehországi robbantás után Novicsok támadás érte. Mindketten megúszták, de évekig lábadoztak. Perük csak 2019-ben zárult le. Kiderült, hogy ugyanazok a GRU tisztek próbálták meg eltenni láb alól a bolgár fegyverkereskedőt és fiát, akik részt vettek a robbantásban Csehországban. Később pedig megpróbálták eltenni láb alól Szkripal ezredest, a GRU híres árulóját Nagy Britanniában.

Egy harmadik orosz GRU-tiszt, aki a Skripals 2018 márciusi Novichok-mérgezésének idején az Egyesült Királyságban tartózkodott, alig néhány nappal azelőtt érkezett Bulgáriába, hogy egy helyi vállalkozó és fia súlyosan megbetegedett volna, miután ismeretlen emberrel megmérgezték. anyag.

A Szergej Vjacseszlavovics Fedotov álnéven utazó férfit, egy 45 éves oroszt a  GRU vezető tisztjeként azonosították. A másik két Skripal-gyanúsítotthoz, Anatolij Csepigához és Alekszandr Miskinhez hasonlóan a GRU tisztjeihez hasonlóan 2010-ben hozták létre fedőlap-identitását, és soha nem létezett ilyen nevű személy előzetes nyilvántartása.

Fedotov 2015 áprilisában Bulgáriába tett útja azonban azért emelkedik ki sok európai, vagy ázsiai útja közül, mert kísértetiesen hasonlít a Skripals 2018 márciusi mérgezésének körülményeire.

2015. április 24-én „Szergej Fedotov” Moszkvából a bolgár tengerparti üdülőhelyre, Burgaszba utazott. Egy hét múlva, április 30-ra volt retúrjegye Szófia fővárosából Moszkvába. A visszaútra azonban nem jelent meg. Ehelyett április 28-án késő este megjelent az isztambuli Atatürk repülőtéren, és az utolsó pillanatban vásárolt jeggyel utazott Moszkvába.

Aznap Emilian Gebrev kórházba került, miután összeesett egy szófiai vendéglátóhelyen. Körülbelül ugyanabban az időben felnőtt fia és cégének egyik vezetője hirtelen megbetegedett. Mindhárman súlyos mérgezés tüneteivel kerültek kórházba.

Emilian Gebrev állapota gyorsan romlott, és kómába esett. Az orvosok feltételezték, hogy a mérget az április 28-át megelőző napon vagy napokban alkalmazták vagy fogyasztották. Mivel azonban nem tudták azonosítani a mérget, nem voltak biztosak annak hatásában vagy a progresszió módjában.

Emilian Gebrev ezután két vezető vegyi fegyverek ellenőrzésére szakosodott laboratóriumtól kért segítséget a méreg azonosításához. Egyikük, a Helsinki Egyetem Verifinje alapos elemzést végzett. A labor nem tudta végérvényesen azonosítani a mérget, de két különböző szerves foszfát nyomát fedezte fel Gebrev vizeletmintájában. Ezek közül az egyiket erős peszticidként sikerült azonosítani, míg a másikat a vegyi fegyverek szabványos tesztelő eszközeivel azonosíthatatlannak találták.

Egy hónappal azután, hogy először kórházba került, Emilian Gebrev állapota jelentősen javult, és kiengedték a kórházból. Ám néhány nappal később, május végén, ismét rosszul érezte magát, és újra kórházba került.

Az oroszok bolgár fegyver raktárakban is követtek el robbantásokat 2014-ben, és az azt követő években csakhogy ezeket korábban nem kötötték Moszkva titkosszolgálatához.

Jan Hamacek cseh miniszterelnök-helyettes az ügy kapcsán úgy nyilatkozott, hogy az orosz titkosszolgálat eredetileg még Bulgáriában akarta megsemmisíteni az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányt. Amikor rájöttek, hogy az már megérkezett Csehországba, akkor engedélyt kértek Putyintól a robbantásra. Az elnök, aki korábban KGB tiszt volt, az engedélyt megadta. Ezzel felrobbantották az addig igen jó orosz-cseh kapcsolatokat is…

(Készült a Fontanka, Bellingcat, New Yort Times, Insider, Capital információinak felhasználásával)

Új titkosszolgálati főnök kell

Szlovákiában a kormánypártok teljes mértékben támogatják Csehország akcióját 18 orosz diplomata kiutasítására. Ivan Korcok külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy “Csehország a legszorosabb szövetségesünk a NATO-ban és az Európai Unióban. Természetes, hogy kiállunk mellette.”

Jan Hamacek, cseh belügyminiszter, aki jelenleg a külügyi tárcát is vezeti, hétfőn Moszkvában lett volna hivatalos, hogy tárgyaljon az oroszokkal a Szputnyik V vakcináról. Magával vitte volna a Szlovák Nemzeti Párt vezérét, Andrej Dankot,  akinek kiváló kapcsolatai vannak az orosz fővárosban. A cseh miniszter lemondta a látogatást, és helyette Csehország az orosz diplomaták kiutasítását jelentette be. Az egész csak fedő akció volt – nyilatkozta utólag Csehország belügyminisztere.

Nincs titkosszolgálati főnök

Szlovákiában óriási tisztogatási hullám söpört végig a belügyi és igazságügyi szervezetekben, ahol a Fico rendszer idején igen kétes akciókat is folytattak illetve engedélyeztek.

A Fico rendszert épp az a felháborodás söpörte el, amely Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkolása után felkavarta az állóvizet a belpolitikában Szlovákiában.

A SIS, a titkosszolgálat legutolsó főnökét korrupció miatt tartóztatták le.

Grendel Gábor, a pozsonyi parlament alelnöke, emlékeztetett arra, hogy tavaly Szlovákia is hazaküldött három orosz diplomatát, akiket kémkedéssel gyanúsítottak. A parlament belső biztonsági bizottságának, mely a titkosszolgálatokat is felügyeli, a legközelebbi ülését annak szenteli, hogy megvizsgálja: vannak-e orosz ügynökök Szlovákiában?!

Eduard Heger szlovák miniszterelnök keddre összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot.

Oroszország 20 cseh diplomatát utasított ki válaszul arra, hogy Babis miniszterelnök 18 orosz diplomatát küldött haza Moszkvába.

A korona vírus populista politikusokat buktathat meg

Csehország áll a világranglista élén az egymillió lakosra számított Covid-19 vírus halálozásban a Johns Hopkins egyetem szerint.

A New York-i Bloomberg ennek kapcsán azt írja, hogy Babis miniszterelnök pártjának, az Anonak a népszerűsége a mélypontra süllyedt, mert a csehek többsége őket is felelőssé teszi a sikertelen járvány kezelésért.

Csehországban októberben tartják a választásokat, de jelenleg az Ano párt népszerűsége mindössze húsz százalék! A Kalózpárt nevű proteszt mozgalom csaknem ugyanennyire számíthat.

A Bloomberg emlékeztet rá: Trump bukását jelentős részben az okozta az amerikai választásokon, hogy kezdetben igyekezett elviccelni a koronavírus járványt, amely azután napjainkra több mint félmillió amerikait ölt meg. Biden elnök viszont azt ígérte az amerikaiaknak, hogy az első száz napban 100 millió embert oltanak be az USA-ban! Ez az oltási program jól halad és Biden 1900 milliárd dolláros támogatási csomagjával együtt reményt ébreszt az amerikaiakban a vírusválságból való kilábalásra.

És Orbán?

Kezdetben

a magyar miniszterelnök sem vette igazán komolyan a korona vírus járványt, később pedig elsősorban nagy üzletet látott benne.

A koronavírus járvány első hullámának kezelése – éppúgy mint Csehországban – sikeres volt. A második és a harmadik hullám viszont súlyos következményekkel jár Magyarországon is, ahol a halottak száma immár meghaladja a 17 ezret.

Választásokat jövő tavasszal tartanak Magyarországon, ahol a halálozási adatok már rosszabbak az USA-nál, és a gazdaság támogatása is messze elmarad a Biden csomagtól.

Az uniós válságkezelő pénzek érkezését pedig a magyar kormány késlelteti azzal, hogy az európai bírósághoz fordult az ügyben.

Trump után Babis és Orbán egyaránt megihatja a vírusválság levét annak ellenére, hogy az ellenzék nemigen képes alternatívát nyújtani sem Csehországban sem pedig Magyarországon.

Szakadás a visegrádi egységben?

A párizsi Le Monde szerint markánsan két csoportra oszlik a négyes szövetség: a magyar-lengyel párossal szemben a cseh-szlovák szembenállás megmutatkozott a krakkói csúcstalálkozón is.

Orbán Viktor miniszterelnök Európa ellenes vonalat fogalmazott meg, amely szembeállítaná a visegrádi négyeket Brüsszellel és persze Washingtonnal is. A szlovákok ezt hangosan, a csehek csendesebben ellenezték. Ezért a közös közlemény nem szól jóformán semmiről.

Macron régi célja

A fiatal francia elnök kezdettől fogva megkísérelte megbontani a visegrádi egységet: elszigetelve a radikálisokat a mérsékeltektől. Amíg Trump ült a Fehér Házban, addíg a magyar és a lengyel kormány vígan képviseltette a Brüsszel ellenes vonalat hiszen az amerikai elnök is borsot akart törni az EU orra alá. Nyíltan buzdította a briteket a kilépésre, és a magyarokat és lengyeleket a szembenállásra. Csakhogy Trump megbukott, és Biden immár az európai szövetség fontosságát hangsúlyozza. A magyar miniszterelnök szembe akarja állítani a négyeket brüsszellel és Párizzsal és keresi az együttműködést, ő maga  immár nem EU-s és amerikai hanem orosz és kínai támogatást keres. Ezt mutatja a vakcina import Oroszországból és Kínából. Ezt az utat azonban nem követik még a lengyelek sem, ahol hagyományos az orosz ellenesség és az amerikai szövetség támogatása.

Egy év múlva Franciaország lesz az EU soros elnöke. Macron elnöknek fokozottan lesz lehetősége arra, hogy érvényre juttassa az elképzeléseit a visegrádi államokkal kapcsolatban.

Rotschild bankház

Orbán Viktor is érzi a veszélyt, amely Trump bukása után exponenciálisan növekszik. Ezért küldte Szijjártó Pétert tárgyalni a Rotschild bankházhoz, amely érdekelt a magyar kormány által gründolt nagybank sikerében. Emmanuel Macron elnök a Rotschild bankháznál kezdte meg a pályafutását, és megőrizte kiváló kapcsolatait a tekintélyes pénzintézettel, amely egykor a Habsburg család bankára volt.

Ebből a szempontból figyelemreméltó, hogy Magyarország új párizsi nagykövete a Habsburg dinasztia egyik leszármazottja.

A színfalak mögötti diplomáciában ennek nagy jelentősége lehet, mert a magyar miniszterelnök könnyen elszigetelődhet, ha tovább folytatja szembenállását Brüsszellel és Washingtonnal.

3 milliárd eurós gyorssegély a német autóiparnak

Az újabb 3 milliárdos támogatással összességében már 5 milliárd euróra emelkedik az állami támogatás összege, mellyel a gyengélkedő ágazatot próbálja versenyképessé tenni Németország.

1 milliárd euró jut ebből a csomagból az elektromos autóipar támogatására – hangsúlyozta a berlini kormányszóvivő. Steffen Seibert elmondta, hogy a kormány “hosszú távú strukturális változást” akar elérni ezzel a támogatással.

“Tudjuk, hogy az ágazat nehéz helyzetben van, és ez több százezer ember munkahelyét fenyegeti”

– mondta Peter Altmaier gazdasági miniszter.

Korábban Merkel kancellár összehívta az iparág vezetőit és a szakszervezetek képviselőit, hogy tisztázzák a nehéz helyzetet, melyet elsősorban a pandémia okoz, de nemcsak az. A német autóipar versenyképessége csökkenőben van, különösen az elektromos autók terén.

Mi sem mutatja ezt jobban minthogy az amerikai Tesla Berlin környékén építi új, elektromos autókat gyártó üzemét. Ilyen kihívás évtizedek óta nem érte a németek autóiparát.

Franciaország hasonló gondokkal küzd – ott Macron elnök 8 milliárd eurós támogatást nyújtott az autóiparnak.

A környezetvédők tiltakoznak

A Németországban különösen erős zöldek nem örülnek igazán a támogatási csomagnak – amint a Deutsche Welle erről beszámol.

A Péntek a jövőért környezetvédő mozgalom azt kifogásolja, hogy a támogatás késlelteti a gyors áttérést a benzin és dízel járművekről a környezetkímélő autókra.

A Bund környezetvédelmi szervezet szerint a hibrid autók támogatása hátráltatja a klímavédelmet, mert a járművek csak részben használnak elektromosságot

Volkswagen beruházás Pozsonyban

Hétfőn jelentették be, hogy 500 millió eurós  beruházással fejlesztik a gyárat, és a közeljövőben 1 milliárd eurós fejlesztést terveznek Csehországban és Szlovákiában.

A kínai piac a fő vonzerő: a világ legnagyobb autós piaca gyorsan magára talált a Covid-19 járvány után. Ezért a német autóipart akár az anyaországban akár külföldön elsősorban erre a piacra alapozza a számításait miközben az európai piacokon stagnálás vagy visszaesés mutatkozik.

Búcsú Visegrádtól?

Sem Csehország sem pedig Szlovákia nem osztja a magyar és a lengyel kormány álláspontját a jogállamiság és az uniós pénzek összekapcsolását illetően. Mindkét állam úgy véli, hogy a jogállamiság normái egységesek, és nem regionálisak, ahogy azt a jelenlegi magyar és lengyel vezetés gondolja.

Szlovákia a magyar és a lengyel kormányhoz fordul, hogy vonja vissza a vétót az uniós költségvetéssel kapcsolatban – hangsúlyozta a szlovák diplomácia vezetője.

Maria Kolikova, szlovák igazságügyi miniszter rámutatott:

a jogállamiság egységes kategória, nincs mód helyi értelmezésre.

Szlovákiában nemrég őrizetbe vették az egykori rendőrkapitányt és a pénzügyi felügyelet vezetőjét – korrupciós ügyben. A rendőrkapitány korábban azért kényszerült lemondásra, mert kétértelmű szerepet játszott egy oknyomozó újságíró meggyilkolásában.

Szlovákiában jóval komolyabban veszik a korrupciós ügyeket mint Magyarországon, ahol magasrangú vezetőket sohasem ítéltek el emiatt!

Tomas Petricek cseh külügyminiszter kifejtette: reméli, hogy a magyar és lengyel vétó nem hátráltatja sokáig az európai pénzek kifizetését.

“Csehország számára a németek által kidolgozott kompromisszum teljesen elfogadható”

– hangsúlyozta a cseh diplomácia vezetője.

Korábban a francia diplomácia megpróbálta fellazítani a visegrádi együttműködést: Macron elnök ebből a célból felkereste Pozsonyt és Prágát is – mellőzve Budapestet és Varsót.

Merkel kancellárnak kell megoldania a problémát

A németek kompromisszuma a magyar és a lengyel kormányon kívül mindenkinek megfelel az Európai Unióban.

Épp ezért Guy Verhofstadt, aki nemrég még a liberális frakciót vezette az Európai parlamentben, ahol most is fontos szerepet játszik, a két renitens tagállam kihagyását javasolta.

Az euró mintájára kétsebességes Európa lenne, ahol a magyar és a lengyel kormány magára marad a jogállamiság nem ortodox értelmezésével.

A döntő szót Angela Merkel német kancellár mondja ki, aki a németek uniós elnöksége idején különösen nagy szerepet játszik Brüsszelben. A kancellár asszony többször is tárgyalt telefonon Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, hogy elérje célját: az uniós pénzek mielőbbi kifizetését. Ezekre a pénzekre a Covid-19 járvánnyal küszködő Magyarországnak és Lengyelországnak is mind nagyobb szüksége van.

Rendkívüli nyugdíj kiegészítés… Csehországban

5000 ezer koronás plusz pénz érkezik a karácsonyfa alá Csehországban, hogy így kompenzálják azt az áremelkedést, mely elsősorban a korona vírusjárvány miatt következett be.

Prágában a kormány is észrevette, hogy a nyugdíjasokat jobban sújtja a válság mint az aktív rétegeket, akiknél az infláció 3,4%-al növekedett. A nyugdíjasok esetében ez 3,9%. Persze Prágában is mindenki tudja, hogy a valóságos infláció ennél magasabb, ezért tartják szükségesnek a nyugdíj kiegészítést.

És nálunk?

A cseh nyugdíj kiegészítés összege magyar pénzben  mintegy 67500 forintot jelent. A magyar átlagnyugdíj nem éri el a havi 140 ezer forintot! A Pulzus kutató intézet szerint a magyar lakosság 94%-a úgy véli, hogy ennek a pénznek csak a duplájából tudna kijönni.

Tegyük hozzá gyorsan, hogy Németországban a szegénységi küszöb ezer euró fölött van vagyis 350 ezer forint körül. Ez ma Magyarországon jó nyugdíjnak számít. A magyar kormány azt ígéri, hogy novemberben ad nyugdíj kiegészítést. Nálunk a hatalomnak jelenleg nem sürgős a nyugdíjasok támogatása hiszen nem közelegnek a választások amikor ez a több mint kétmilliós társadalmi csoport hallathatja a hangját. Csehországban az ellenzék azzal vádolta meg a Babis kormányt, hogy a nyugdíj kiegészítéssel akarja megvásárolni ennek a népes társadalmi csoportnak a támogatását. Csehországban is fontos tényező a több mint 2 millió nyugdíjas a választásokon, mert szavazataikkal eldönthetik a pártok küzdelmét a hatalomért.

Tüntetők követelték a miniszterelnök lemondását… Prágában

Szégyen! Mondjon le! Ezekkel a táblákkal tüntettek Csehországban fővárosában az ország miniszterelnöke ellen. A régóta húzódó korrupciós botrány akár a Babis kormányzat bukását is okozhatja.

Mit keresett a cseh miniszterelnök fia a Krímben? “Elraboltak és a Krímben tartott fogva két orosz. Az egyik korábban a pszichiáterem volt Prágában. Elrablásom kapcsolatba lehetett a Gólya fészek üggyel” – nyilatkozta a Seznam televíziónak az ifjabb Andrej Babis, aki jelenleg édesanyjával Svájcban éldegél.

“Fiam mentális betegségben szenved. Gyógyszereket szed. Saját akaratából távozott Csehországból. Jelenleg az édesanyjával Svájcban él. A Gólya fészek ügyet a rendőrség kivizsgálta és lezárta azzal, hogy bűncselekmény nem történt.” Ezt írta a Facebookon fia furcsa nyilatkozatáról Andrej Babis, Csehország miniszterelnöke.

Az ellenzéki pártok Andrej Babis lemondását követelik. Ezenkívül azt is, hogy a rendőrség vegye elő újra a Gólya fészek ügyet. 2 millió uniós eurót kapott a Gólya fészek. Az OLAF kezdte el vizsgálni a kacifántos ügyet, amely Andrej Babist még nem mint miniszterelnököt, hanem mint Csehország második leggazdagabb emberét érintette. Andrej Babis vagyonát ma a Forbes 3,5 milliárd dollárra becsüli. A vagyon alapja az Agrofort, az a nagy mezőgazdasági vállalkozás, melynek alapjait még 1990 előtt vetette meg a szlovák származású cseh nagyvállalkozó, aki jelenleg Csehország miniszterelnöke. Az Agrofort kapott 2 millió eurót a Gólya fészekre, egy Prága környéki luxus farmra, amely egyben konferencia központ is.

Na, de Kicsoda Andrej Babis? A Pozsonyban született fiatalember Moszkvában végezte tanulmányait, a híres diplomata főiskolán, az IMO-n. Ott kerülhetett kapcsolatba a KGB-vel, és ez igen előnyösen befolyásolta a karrierjét a szocialista Csehszlovákiában. Egy ideig összekötő tiszt volt a KGB és a csehszlovák titkosszolgálat között. Majd a bizniszben kötött ki. A rendszerváltás előtt csehszlovák-marokkói vegyes vállalatot alapított a Marokkóban bányászott foszfát kitermelésre, amely a műtrágya gyártásban volt hasznos alapanyag Csehszlovákiában. Amikor Csehszlovákia kettévált, akkor Andrej Babis Prágát választotta, mert az üzleti érdekeltségei számára ez volt a hasznosabb. Az Agrofort felfutott és számtalan vállalkozásba kezdett. A többi között Gólya fészek néven kongresszusi központot épített Prága közelében. Ehhez 2 millió eurót kapott az Európai Uniótól. Andrej Babis adóelkerülés céljából fiára és lányára íratta a Gólya fészket. Amelyet azután később újra visszavett.

És itt jön a képbe az emberrablás – ahogy azt az ifjabb Andrej Babis nevezi. Az oroszok elvitték a Krímbe, ahol aláírattak vele valamiféle papírokat. A Gólya fészekről volt szó? – kérdezte a riporter. Igen – válaszolta az ifjabb Andrej Babis, aki jelenleg 35 éves és édesanyjával él Svájcban. Azt nem árulta el, mikor történt az emberrablás. A Krím félsziget 2014 óta áll orosz fennhatóság alatt. Ezt sem Ukrajna, sem a világ nem ismeri el. Az oroszok azóta vígan berendezkedtek a Krímben és Andrej Babisnak kiváló orosz kapcsolatai voltak és vannak. Az ifjabb Babis története tehát hihető …

Pénzügyi botrány – politikai bukás? Andrej Babis nagy túlélő. Nemcsak a szocialista Csehszlovákiát élte túl, de számtalan nagy botrányt is, melyek az üzleti vállalkozásaihoz kötődtek. Amikor pénzügyminiszter volt, akkor azért távolította el a miniszterelnök, mert egy korrupciós botrányban nem tisztázta magát. A Gólya fészek ügye is évek óta kísérti Andrej Babist. Aki sokak szerint azért lépett a politika porondjára, hogy megóvja üzleti érdekeit. Jelentős sajtó birodalmat épített ki. Korábban még a Népszabadság iránt is érdeklődött. A sajtó birodalom egyáltalán nem vált a kárára amikor Ano néven politikai pártot alapított. Miután a választást megnyerte nagy nehezen koalíciós kormányt alakított. A kormányban partnere az egykori vetélytárs, a nagymúltú szociáldemokrata párt. De ketten együtt sem elég erősek ahhoz, hogy szembeszálljanak egy ellenzéki bizalmatlansági indítvánnyal. Ehhez a kommunisták csendes támogatása is kell. Andrej Babis megszerezheti a szükséges támogatást, de mindennek ára van.

Fia botrányos nyilatkozata mindenképp meggyengíti Csehország miniszterelnökének pozícióját, de Andrej Babis a moszkvai egyetemi évek óta annyi mindent látott már, hogy nyugodtan túlélheti saját fia vádját is, mely szerint az oroszok apja megbízásából elrabolták és a Krímbe vitték. Ahol aláírattak vele mindenféle papírokat, melyek a cseh miniszterelnök híres Gólya fészek botrányát érintik …

Újabb miniszter mondott le plágiumvádak miatt – Csehországban

0

Ezúttal a munkaügyi és népjóléti miniszter mondott le, miután meggyanúsították azzal, hogy plágiumot követett el egyetemi diplomamunkájában. A múlt héten az igazságügyi miniszternek kellett ugyanezért lemondania.

A Seznam.cz hírportál szerint Petr Krčál munkaügyi és népjóléti miniszter diplomamunkájának legalább 14 százaléka mutat teljes vagy lényeges egyezést egy hasonló témájú korábbi diplomamunkával. A miniszter újságíróknak azt mondta: sokat dolgozott diplomamunkáján, és ha hibázott, azt „nem szándékosan” tette, de nem akar terhére lenni sem a kormánynak, sem pártjának, ezért lemond hivataláról.

Petr Krčál az Andrej Babis vezette új cseh kormány második minisztere, akinek plágiumvádak miatt le kell mondania. A múlt héten Taťána Malá igazságügyminiszter járt ugyanígy, ő mindössze 13 napot töltött hivatalában, Krčál egy héttel többet. Ő Babis pártjának, az ANO-nak a tagja, míg Krčál a vele szövetséges szociáldemokraták képviselője.

Plágiumbotrányok miatt több országban kellett már minisztereknek lemondani.

Az egyik legismertebb ilyen ügy Karl-Theodor zu Guttenberg volt német védelmi miniszteré, aki doktori disszertációjában forrásmegjelölés nélkül használta fel mások írásait és előadásait. Ő előbb tiltakozott, majd kérte doktori címe visszavonását és lemondott. Ugyancsak lemondott a német oktatási miniszter, Annette Schavan is, miután kiderült, hogy plagizált, amikor megírta doktori dolgozatát. Tőle az egyetem vette el a doktori címet.

Szintén lemondott Klavdija Markez szlovén oktatási miniszter, miután a szlovén sajtó kiderítette, hogy kisdoktori dolgozatában plagizált. Ő

mindössze két napig volt miniszter.

Romániában nem feltétlenül kellett lemondania annak, akit plágiumon kaptak. Victor Ponta akkori miniszterelnök például csak a doktori címéről mondott le, miután lebukott (sokáig ő is tagadta a vádat). Gabriel Oprea volt miniszterelnök-helyettesnek és belügyminiszternek is ugyanezért vették el a doktori címét.

Bukása előtt Viktor Janukovics egykori ukrán elnök is plágiumbotrányba keveredett. Neki nem doktori címe volt, hanem könyvet írt, amelynek viszont egyes része folyóirat-cikkekből, parlamenti beszédekből és egy szakdolgozatból származtak. Itt végül a fordító vállalta a felelősséget, azt állítva, hogy tévedésből törölték a lábjegyzeteket.

Magyarországon Schmitt Pál plágiumbotránya a legismertebb ilyen ügy.

Róla az derült ki, hogy nagyrészt más kutatóktól másolta doktori disszertációját. Az akkori köztársasági elnök tagadta ezt, Orbán Viktor akkori szóvivője, Szijjártó Péter „bulvárkacsának” nevezte az ügyet, a Semmelweis Egyetem azonban vizsgálatot indított, amely lezárása után az egyetem szenátusa megfosztotta Schmitt Pált doktori címétől.

Ő tiltakozott ellen, sőt, azt mondta, kész megszerezni egy új PhD-t (amihez egyébként több éves tanulásra, kutatómunkára, publikációkra van szükség), majd végül, felelősséget továbbra sem elismerve, lemondott az elnöki tisztségről.

Schmitt Pál
MTI Fotó: Mohai Balázs

Két évvel később már arról beszélt, hogy mégse szerez PhD-t, inkább könyvet ír – ez azonban azóta sem készült el. A Fidesz kegyeiből azonban nem került ki, azóta is rendszeresen megjelenik a rendezvényeiken, de családjának sem engedték el a kezét.

Rajta kívül a vezető magyar politikusok közül 2012-ben az akkor még erősen kormánypárti Magyar Nemzet Gyurcsány Ferencről írta azt, hogy plagizált szakdolgozatában – a volt miniszterelnök erről később helyreigazítási pert nyert.

Semjén Zsoltról pedig a HVG előbb azt derítette ki, hogy a Pázmányon írt disszertációja több szó szerinti átvételt tartalmaz más művekből, utána pedig azt, hogy az ELTE-n írt szakdolgozata jelentős átfedéseket mutat a disszertációval és konzulense más munkáival. Az ELTE vizsgálata szerint Semjén súlyos szakmai-etikai vétséget követett el, de a törvények szerint nem lehet hivatalos eljárást indítani. Semjén előbb mindent tagadott, majd azt mondta, jóhiszeműen járt el. Lemondása nem merült fel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK