“Sokkal jobb lett a helyzet a beszéd után mint előtte volt” – értékelte Trump beszédét Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter arra utalva, hogy az USA régi új elnöke kemény szankciókkal fenyegette meg Putyint arra az esetre, ha nem vetne véget sürgősen a háborúnak Ukrajnában.
Pénteken szavaznak Brüsszelben az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról, ez elvileg rutin művelet lenne, de Orbán Viktor kedden kijelentette: ”a szankciók az orosz energiaszektor ellen hátráltatják az Európai Unió versenyképességének fokozását”, vagyis belengette azt a lehetőséget, hogy megvétózza a hosszabbítást.
Trump beszéde után erre nem sok esélye maradt. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke így beszélt az általános hangulatról az uniós vezérkarban:
”Az volt az első gondolatom, hogy Putyin után Orbán is kap egy üzenetet!”
Trump már korábban megüzente Orbánnak, hogy nem ért egyet oroszbarát politikájával, de most immár elnökként ezt ki is mondta. Ily módon lényegesen szűkült a magyar diplomácia játéktere. Orbán, ha korábban próbálkozhatott is közvetítéssel, most látványosan az értésére adták: a nagyhatalmak játszmájában neki nem osztottak lapot.
Mit ajánlhat Trump Ukrajnának?
“Folytatni akarom a fegyverszállítást, mert megállapodást kívánok elérni Oroszországgal, ez pedig nem úgy lehet, hogy gyengeséget mutatunk”
– mondta Donald Trump az ukrajnai rendezésről novemberben a Time magazin év embere interjújában. Trump viszont nem akar fizetni mindezért. Mi lehet a megoldás?
A Washington Postban az USA egykori vezérkari főnök helyettese állt elő a javaslattal:
”Az elmúlt csaknem három év alatt az Egyesült Államok 183 milliárd dolláros támogatást nyújtott Ukrajnának. (Ez több mint Ukrajna egészéves GDP-je) Az USA-nak akkor is létfontosságú nemzeti érdeke marad, hogy Putyin ne foglalhassa el Ukrajnát, ha Trump négy év múlva elhagyja a Fehér házat. A fegyverek, melyeket Ukrajnába küldünk nem a legmodernebbek, a készleteket itthon viszont azokkal tölthetjük fel miközben a fegyvergyárak megrendelései az Egyesült Államok gazdasági teljesítményét javítják. A jövőben Ukrajnának kell finanszíroznia a fegyvervásárlásokat, de miből?
1- a NATO tagállamokban 300 milliárd dolláros orosz vagyon van befagyasztva – ez lehetne az egyik forrás.
Így mindenki nyer – kivéve Putyint: Ukrajna megkapja a fegyvereket, az USA a pénzt miközben Putyin fizeti meg az agresszió költségeit!
2- Ukrajna vegyen fel kölcsönt a természeti erőforrásaira
26 ezer milliárd dollárra becsülik a szakértők Ukrajna természeti erőforrásainak értékét: palagáz, vasérc, urán (ebből Ukrajnában van a legtöbb egész Európában), ritka földfémek, lítium, grafit stb.
Minta lehet a Lend Lease, melyet az USA a második világháború idején alkalmazott Nagy Britannia támogatására.
Van más megoldás is, melyet a Lengyelországgal megkötött egyezmény mutat: a lengyelek óriási fegyverkezési programjukat részben 11 milliárd dolláros USA kölcsönből fedezik.
Románia tavaly 920 millió dolláros hasonló hitelt vett fel az Egyesült Államoktól. A washingtoni kongresszus Tajvannak 2 milliárd dolláros fegyvervásárlási hitelt szavazott meg.
Ez előnyös lenne Ukrajnának is, mert hosszútávú katonai együttműködést lehet erre építeni, és az USA-nak is, mert végső soron nem kerülne az amerikai adófizetők pénzébe viszont munkát adna az amerikai fegyvergyáraknak hosszú távra is – fejezi be cikkét a Washington Postban Jack Keane tábornok, az USA vezérkari főnökének nyugalmazott helyettese, aki jelenleg az Institute for the Study of War elnöke.