Kezdőlap Címkék MNB

Címke: MNB

Matolcsy: ez a hét százalékos növekedés nem az aminek látszik

A Nemzeti Bank elnöke egyertelműen bírálta Varga Mihály pénzügyminisztert, aki nagy büszkén Cristiano Ronaldo mezével kampányolva, büszkélkedett a 7% fölötti GDP növekedéssel. Amely kétségkívül rekord lenne, ha a körülmények nem lettek volna irreálisak.

A diadalittas hangozatos szólamokkal szemben Matolcsy György rámutat a Magyar Nemzetben, hogy a magyar gazdaság az előző évben – 2020-ban mínuszban volt.

4,7%-os volt a visszaesés. Vagyis a 7% jóval szerényebb valóságos növekedést jelent.

2019-hez képest alig 2,1% növekedett a magyar gazdaság, és ez távolról sem világbajnoki eredmény.

Nem sikerült a kanyarban előzni

Matolcsy György bevallja, hogy a járvány idején a magyar gazdaság a nemzetközi összehasonlításban inkább visszaesett mintsem hogy előretört volna, ahogy arról a Nemzeti Bank elnöke ábrándozott. Fejlettség tekintetében 2020-ban a magyar gazdaság egy hellyel hátrébb került, mert Lengyelország megelőzte. Így Magyarország visszaesett a 21-ik helyre. Ezzel nemigen lehet dicsekedni. Mint ahogy azzal sem, hogy a válság két éve elvett a magyar gazdaságtól 6-8% GDP többletet. Ez egy-két év jövedelem többletnek felel meg.

Mindezzel együtt Matolcsy György sikeresnek értékeli a magyar válságkezelést, mert a német gazdaság – az Európai Unió vezető ereje- 10%-os GDP többletet veszített.

Perspektíva

Ezzel nem foglalkozik a Nemzeti Bank elnöke hiszen a jegybank hosszú idő után veszteséges lett, és magyar infláció rekordokat döntöget. Vagyis a válságkezelés nem mögöttünk hanem előttünk van. Különösen, ha hozzáadjuk azt a hiányt, melyet az uniós pénzek befagyasztása okozhat. Választási kampány idején erről érthetően keveset beszélnek, de a rekord költségvetési hiány, a növekvő államadósság és a magas infláció egyaránt mindenképp lépéskényszerbe hozza a kormányt, akárki is alakítja meg azt áprilisban.

A korrupció elleni harc lenne az új kormány első feladata

Király Júlia, a Nemzeti Bank egykori elnökhelyettese, aki jelenleg Márki Zay Péter első számú gazdasági tanácsadója a korrupció elleni harcot jelölte meg az új kormány elsődleges feladatának.

“Akár a Mészáros és Mészáros Kft is nyerhet egy tisztességesen kiírt közbeszerzésen” – hangsúlyozta Király Júlia, aki a 444-nek adott hosszú interjút. Márki Zay Péter tanácsadója elmondta, hogy ilyen pályázaton a Mészáros és Mészáros Kft. már nem indulna el, mert az ár számára túlságosan is alacsony lenne. Az új kormány korrupció ellenes harcát megkönnyítené, hogy az Európai Unió hétéves költségvetése most indul el. Vagyis az új uniós pályázatokat már tisztességes feltételekkel lehetne kiírni, és így nemcsak a hatalom kedvezményezettjei vehetnének részt rajta valós eséllyel. De mi lesz a NER birodalommal?

“Amíg a gazdaságnak vannak egészséges részei, addig ennek a mély gazdaságának a leépítése meglepően gyorsabban hozna eredményt mint azt sokan gondolnák.” Miért? Mert jelenleg egy vállalkozó megnézi, hogy melyik az a hatalomhoz közelálló cég, amely minden bizonnyal elnyeri majd a fővállalkozást, így megpróbál annak alvállalkozójaként boldogulni. Csakhogy így 30%-ot át kell adnia a fővállalkozónak. Az új rendszerben ettől megszabadulna, és ez megkönnyítheti a korrupció elleni harcot.

Belépés a bankunióba?

Mi lesz a bankokkal hiszen Orbán elképzeléseit jelentős részben innen finanszírozzák?Kormányváltás esetén Magyarország azonnal csatlakozna az európai Bank Unióhoz, és ez azt jelenti, hogy a legnagyobb magyar bankokat ők ellenőrizhetnék. Ezen kívül ezzel a lépéssel közelebb kerülne Magyarország az euró bevezetéséhez.

5 év múlva euró

Márki Zay Péter szerint legkorábban öt év múlva lehet reális cél a belépés az euró övezetbe. Miért?

“Négy év alatt ezt nem tudjuk megvalósítani. Magyarország ugyanis jelenleg nem teljesíti azokat a kritériumokat, amelyek az euró bevezetéséhez szükségesek. A nálunk fejletlenebb Bulgária és Horvátország csatlakozik az euró övezethez.”

Hogy tudna együttműködni az új kormány Matolcsy Györggyel, aki szerint csakis akkor lehetne belépni az euró zónába, ha Magyarország már elérte Ausztria fejlettségének 90%-át? Magyarországnak belátható időn belül nincs esélye arra, hogy ilyen gyorsan felzárkózzon Ausztriához.

“Matolcsyt nem érdekli a monetáris politika. Soha nem is érdekelte. A stábot és a Monetáris Tanácsot viszont igen. Matolcsy György szavazata csak egy a Monetáris Tanácsban” – válaszolta Király Júlia, a Nemzeti Bank ex alelnöke.

Orbán az infláció miatt veszíthet

A növekvő infláció oda vezethet, hogy először reális az esélye annak, hogy Orbán Viktor elveszítsen egy országgyűlési választást azóta, hogy 2010-ben megszerezte a hatalmat – állapitja meg a francia baloldali Libération.

A Libération ismerteti az inflációs adatokat kiemelve az élelmiszer árakat, melyek tavaly 6%-al növekedtek. Hivatalosan. A lakosság ennél magasabb inflációt érzékel, hiszen például a főző olaj ára 27%-al nőtt.

Ami még nagyobb gond Orbán Viktor számára az az, hogy nem lassul az infláció. Decemberben 7,4% volt az áremelkedés mértéke.

Ezért is jelentett be gyorsan árstoppot a miniszterelnök, hogy jelezze a közvéleménynek: tisztában van a helyzet súlyosságával. Csakhogy az árstopp csak néhány élelmiszerre vonatkozik vagyis sokkal inkább szimbolikus intézkedésnek számít mint valóságos védelemnek az inflációval szemben.

Török jövő?

Orbán Viktor szövetségese, Erdogan török elnök kétségbeesetten küzd az inflációval, amely 36%-ra szökött fel miközben a török líra árfolyama mélyrepülésbe kezdett. Erdogan utasítására a nemzeti bank csökkenti a kamatlábat, melyet ilyenkor növelni kellene. Ezt teszi például a magyar nemzeti bank is, ahol Matolcsy György elsőként húzta be a féket Magyarországon.

Erdogan elnök azonban előre menekül: abban bízik, hogy a török gazdaság exportja rekordokat dönthet és a turizmus olcsó áraival vonzani fogja a kispénzű európaiakat.

Közben viszont a török lakosság életszínvonala elképesztő mértékben csökken. A brüsszeli Politico tudósítója ellátogatott egy városkába Törökország európai részén. Megdöbbenve tapasztalta: a boltok szinte üresek! A törököknek nincs elég pénze a vásárláshoz – mondták a boltokban, ahol csak a szomszédos Görögországból átjárók jelentenek biztos vásárlót. Nekik ugyanis hirtelen nagyonis olcsó lett Törökország.

Miért engedheti ezt Erdogan? Mert neki nem áprilisban kell a választók elé állnia mint Orbán Viktornak.

Januárban még magasabb infláció várható

A Magyar Nemzeti Bank immár azzal számol, hogy az idén az infláció mértéke 4,7-5,1% lesz. Eredetileg a Nemzeti Bank 3%-al számolt, most abban reménykedik, hogy a negyedik negyedévben esik vissza erre a szintre az infláció. Csakhogy a választást áprilisban tartják amikor a növekvő infláció egyre jobban szorongatja a családokat, amelyek nemigen látják, hogy a kormánynak lenne bármiféle elképzelése az infláció elleni küzdelemben. Azonkívül, melyet Matolcsy György máris alkalmaz: ez a jegybanki kamatláb emelése. Ez viszont az adósokat szorongathatja meg. A világon mindenütt küzdenek az inflációval: az USA-ban 7%, az eurozónában 4% fölé nőtt az infláció.

Az IMF arra hívta fel a figyelmet, hogy az erős gazdaságok válságállóak az inflációval szemben – ide tartozik az USA, az eurozóna, Japán – de a gyengébb gazdaságok számára drámaivá válhatnak az események. Vagyis Magyarország is Törökország útjára léphet, ha nincsen szerencséje…

350 milliárdos baráti segítség Orbán kedvenc cégének

A Nemzeti Bank bejelentette: megszünteti a kötvény vásárlási programot, hogy így küzdjön az infláció és a forint leértékelés ellen. Félórával a bejelentés előtt a 4iG – Orbán Viktor kedvenc informatikai cége – 350 milliárd forintos kötvény kibocsátást jelzett a Nemzeti Bank kötvényprogramja keretében. 350 milliárd forint az csaknem egymilliárd euró vagyis nagyon nagy összeg egy ilyen kis ország nemzeti bankjának. Dehát hogyha Orbán Viktor kedvenc cégéről van szó, akkor Matolcsy György a forint elszánt védelmezője sem mondhat nemet.

Mire kell a pénz a 4iG-nek?

Egyrészt a Digi megvásárlására másrészt pedig olyan programokra, amelyeket Izraelben és másutt valósítana meg. A Digit romániai tulajdonosától 625 millió euróért vásárolja meg a 4iG, ez több mint 230 milliárd forint. A választási időszakra ez mindenképp jól jön Orbán Viktornak, akinek aggódnia kell: meglesz-e a szükséges többség?

A 4iG korábban Mészáros Lőrinc neve alatt futott, most pedig Jászai Gellért a névleges tulaj, de régóta azt beszélik, hogy valójában magáról a miniszterelnökről van szó.

Mi sem igazolta ezt fényesebben mint az, hogy Németország fontos hadiipari cége pénzt fektet be a 4iG-be: 120 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre. Miért? A Rheinmetall Zalaegerszegen tankokat gyárt, melyeket exportál az egész világon. Orbán Viktor a német hadiipar legnagyobb vásárlója: legutóbb Magyarország az első helyen végzett a vásárlók között. Miért jó ez a Rheinmetallnak? Egyrészt, mert kormányzati kedvezményeket kap Orbán Viktortól, másrészt pedig kicselezheti saját kormányát. Berlinben a kormányba bekerültek a zöldek is. Társelnökük, Annalise Baerbock az új külügyminiszter , aki értékalapon  kívánja irányítani a német diplomáciát. Ez azt jelenti, hogy a német hadiipari cégek nem adhatnak el fegyvereket akárkinek. Tilalmi listák készülnek, melyek akadályozzák az üzletet. De hogyha a tankok Magyarországon készülnek, akkor mindjárt más a helyzet …

4iG állami és magántőke kombinációja

Ez Orbán kedvenc ideája: az állami és magánpénzek összekeverése, amely igencsak megnehezíthet mindenfajta korrupciós nyomozást. A stratégiai fontosságú cégnél ugyanis minden titkos vagyis a külvilág nemigen tudhat meg semmit sem róla. Például azt sem, hogy van e és mekkora Orbán részesedése az üzletben? A miniszterelnök – üzletember úgy gazdagodhat, hogy ennek nyomát nagyon nehéz követni. Persze Malajzia miniszterelnöke is így gondolta. Abdul Razakra rászállt a New Yorki korrupció ellenes ügyészség. Amíg hatalmon volt, addig a hazai főügyész a füle botját sem mozgatta. Mihelyt megbukott a miniszterelnök, megindult a lavina. 12 év fegyház korrupcióért már biztos, de több más hasonló per is folyamatban van a bukott miniszterelnök ellen Malajziában.

Galoppozik az infláció – Orbán főtanácsadója tanácstalan

A legfrissebb inflációs adat -4,9%-kal magasabb mint amennyire az elemzők többsége és a Nemzeti Bank is számított. Emiatt most csaknem mindenki azt gondolja, hogy Matolcsy György tovább szigorít majd hiszen a kamatláb emelése megerősítette ugyan a forintot, de az áremelkedés nem állt le. Vagyis nem igazolódott az a hivatalos álláspont, hogy importáljuk az inflációt.

“Az infláció szükséges rossz”

Így fogalmazott Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója. A Nemzeti Bank egykori alelnöke szerint épp amiatt ilyen magas az infláció Magyarországon, mert a helyreállítás üteme itt volt a leggyorsabb az Európai Unióban. Lengyelországban hasonló a helyzet: gyors növekedés és gyorsuló infláció – hangsúlyozta Nagy Márton. Aki szerint a Nemzeti Bank helyesen tette, hogy szigorított, a kormány viszont azért önti a pénzt a piacra, hogy támogassa a konjunktúrát. Meglehetősen egyértelmű, hogy épp a kormányzati deficit az, amely felhajtja az árakat. Erre már Rogoff amerikai közgazdász professzor is rámutatott a Project Syndicate portálon, hogy

az infláció sokkal inkább politikai döntés mint gazdasági.

Nagy Márton is hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitikát nem Matolcsy György és nem Varga Mihály, hanem Orbán Viktor csinálja Magyarországon. Ez eddig sem volt titok, de most a miniszterelnök főtanácsadója megerősítette.

Az viszont nem derült ki, hogy szerinte hogy lehetne megállítani az inflációt? Orbán Viktor állítólag Matolcsy Györgyöt tartja felelősnek ezért. A Nemzeti Bank elnöke ezért is kezdett a kormányt bíráló cikksorozatba a Magyar Nemzetben. Nem kizárt, hogy a hatalom is zavarban van: nem tudja, hogy mit csináljon? A választásokig mindenképp vissza kellene fognia az inflációt, mely épp leghűbb szavazó rétegét, a nyugdíjasok millióit sújtja a legjobban. Sem Nagy Márton sem Orbán Viktor nem tudja, hogy miként lehetne végrehajtani ezt a bűvészmutatványt: ha ugyanis pechük van, akkor előidézhetik a stagflációt amikor a gazdaság stagnál, de az áremelkedés nem áll le!

Erre figyelmeztetett nemrég Nouriel Roubini New York-i közgazdász az USA és a globális gazdaság vonatkozásában. Ő a Project Syndicate oldalon fejtette ki a véleményét. Őt Mr. Doom (Végzet úr)-nak nevezik, mert megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008 előtt.

Ha most is igaza lenne, akkor ez alapjaiban ingathatná meg a nemzeti együttműködés rendszerét.

Matolcsy: a kormány vasba fektet nem az agyba!

A Nemzeti Bank elnöke folytatja a hivatalos gazdaságpolitika bírálatát. Minden bizonnyal Orbán Viktor jóváhagyásával, mert különben nem jelenne meg a Magyar Nemzet online kiadásában.

Minden növekedési forrás fontos, de a legfontosabb a termelékenység növekedése – fedezi fel a spanyol viaszt a Nemzeti Bank elnöke. Ehhez jobb oktatásra lenne szükség és olyan intézményrendszerre, amely támogatja a kreativitást. Magyarországon szemmel láthatóan nem ez a helyzet pedig a hatalom rengeteg pénzt fektet be. Ennek következtében az ország eladósodik, de cserébe nem teremtődik meg a hitelek visszafizetésének alapja. Évtizedes dilemmája ez a magyar gazdaságpolitikának, de Matolcsy György most újra előhozta ezt, mert rádöbbent: az ígért felzárkózás Ausztriához csak vágyálom.

Szükség van-e a tervezett 5,9%-os államháztartási hiányra 2022-ben?

Matolcsy szerint nem. Ehelyett vissza kellene térni a 3%-os hiány alá vagyis nem kellene tovább növelni a gyorsan gyarapodó államadósságot. A magyar gazdaságpolitika nyilvánvalóan arra gondol, hogy az EU jövőre még nem kéri számon a 3%-os hiányt. Tehát ki kell használni a lehetőséget az állami beruházások fokozására az ország újraindításához. Így viszont az állam mindinkább korlátokba ütközik, mert az új pénz források megszerzése egyre költségesebb lesz.

Mit javasol Matolcsy?

Át kell térni az extenzív fejlődésről az intenzívre. Vagyis a termelékenységet kellene növelni. Ugyanezt javasolja Mellár Tamás, a Statisztikai Hivatal egykori elnöke, aki jelenleg ellenzéki képviselő.

A dolog szépséghibája az, hogy ezt már akkor felvetették amikor Matolcsy György a tanulmányait folytatta a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen a hetvenes években. Már akkor sürgették azt, hogy ne a hagyományos ágazatokban legyen tőkebefektetés hanem a jövő iparágaiban. Matolcsy most joggal kifogásolja, hogy az “okos beruházások” aránya elenyésző. Mellár Tamás szerint a nemzeti együttműködés rendszere tudatosan negligálja az okos beruházásokat, mert ezeket nem tudná úgy uralni mint a hagyományosakat. Valójában persze az igazán “okos beruházásokat” az érintett országok önmaguknak tartják fenn. A periféria gazdaságainak mint Magyarországnak ilyesmi nem nagyon jut ahogy Kelet vagy Dél-Európa többi gazdaságának sem. Egész Európa el van maradva ebben a tekintetben Észak Amerikától és Kelet Ázsiától. A kevés okos beruházás az EU centrum országának jut míg a periféria a hagyományos köröket futja – függetlenül attól, hogy a magyar kormány mit akar.

Matolcsy kritikája tehát bármennyire jogos is, de pusztába kiáltott szó marad. Nem azért, mert Orbán Viktor nem érti az idők szavát hanem azért, mert az okos beruházások terén Kelet Európának nem osztottak lapot.

Matolcsy vízió: kétféle euró kellene

Matolcsy György víziói nemcsak a magyar ellenzék számára elfogadhatatlanok, sokszor nevetségesek, de kijelentéseit az európai pénzügyi elit sem veszi komolyan. 

Ma két eurócsoport él együtt egy eurozónában: az északiak és a déliek – írja a Nemzeti Bank elnöke. Matolcsy György azzal érvel, hogy az északi uniós tagállamoknak verseny előnyük van a déliekkel szemben, és ez a jövőben még fokozódni is fog.

Tegyük hozzá, hogy ez a nagy felfedezés az egész globális kapitalizmust jellemzi: a gazdagok még gazdagabbak lesznek míg a szegényebb régiók stagnálnak vagy még szegényednek is.

Az uniós tagállamok kormányai és az Európai Központi Bank nagyjából a GDP 40%-át fordították a válságkezelésre, és ezzel elhárították a legnagyobb bajt. Az EU maga is eladósodik – ez a 750 milliárd eurós válságkezelő alap.

Matolcsy szerint az EU ezzel rálépett a japán útra: stagnálás és olyan hatalmas államadósság, amely meghaladja a GDP 260%-át.

A jegybank elnök szerint az EU csapdában van, és ebből a kettős euró lehetne a megoldás. Egy euró a fejlettebb északi államoknak és egy másik a lemaradó délieknek. Érdekes, hogy

Matolcsynak eszébe sem jutnak a keleti tagállamok pedig Szlovákia, Szlovénia vagy a balti államok szintén részei az eurozónának.

Európa aligha Matolcsy ötleteire vár

A jegybank főnöke az IMF kipaterolásával eljátszotta a becsületét a nemzetközi pénzügyi világban. Nem véletlen, hogy a nemzetközi tanácskozásokon többnyire az alelnök, Patai Mihály képviseli a nemzeti bankot.

Ennek ellenére a Matolcsy által említett probléma fennáll: Európa a gyakorlatban több sebességes. Csakhogy

ebben a helyzetben az integráció a megoldás nem pedig az eurozóna felbontása két részre.

Ezt az integrációt sugallja a 750 milliárd eurós válságkezelő alap, amely közös eladósodást jelent a tagállamok számára. Bár Merkel kancellár hangsúlyozta, hogy egyedi alkalomról van szó, de sokan emlegetik a Hamilton hatást.

Az USA pénzügyminisztere úgy hozta létre az Egyesült Államokat, hogy rávette őket a közös kölcsön felvételre…

Adomány?

Olvasom az MNB “hirdetését” – nem is közleményt tesznek közzé! – , hogy “az MNB 250 Md forintot ad a magyar költségvetésbe.” (?!) Ez a pénz szerintük osztalék. Továbbá: “2013 óta harmadszor adott osztalékot a költségvetésbe – az első két esetben 50-50 Md forintot.”

Nehéz higgadtan, elemi felháborodás nélkül olvasni ezeket az arcátlan mondatokat.

1./ Az MNB az állam egyszemélyes tulajdonában lévő zártkörű részvénytársaság.

Vagyona az államtól származik, jövedelme – nyeresége – az államot, mint tulajdonost illeti meg, miként esetleges veszteségeit is az állam fedezi.

2./ Az MNB nem kereskedelmi bank, feladata és célja nem profit elérése, hanem a monetáris politika irányítója, szabályozója és ellenőre. Ha e tevékenysége keretében nyereséget ér el – kamat többletek, nyílt piaci műveletek, vagy árfolyam nyereség révén –

minden nyereséget a tulajdonos államnak kell befizetnie, nem pedig annak egy részét “nagylelkűen” osztalékként , kvázi segítségként “felajánlani” a költségvetésnek.

Ha pedig monetáris funkcióinak teljesítése az MNB mérlegében veszteséget okoz, azt az állam a költségvetésen keresztül hiánytalanul pótolja.

3./ Ebben a krízis helyzetben, amikor az államnak inclusive költségvetésnek valóban minden erőforrásra szüksége van, hogy a járvány gazdasági kárait mérsékelni tudja,

az MNB kötelessége az lenne, hogy valamennyi, az elmúlt évek nyereségéből eddig felhalmozott vagyonát és likvid eszközeit – a jegybanki tartalék és a működéséhez szükséges eszközökön kívül – azonnal az állam rendelkezésére bocsássa.

Alapítványait, azok hozamát és vagyonát éppúgy, mint alaptevékenységéhez nem szükséges ingatlanait.


Az állam tulajdonosi jogait gyakoroló és képviselő pénzügyminiszter feladat is az lenne, hogy ezt a tranzakciót kikényszerítse.

Minden más megoldás bűn, gyalázatos szemforgatás!

Békesi László

Átmenetileg menedékre lelt a forint

Nyugtató szavakkal avatkozott közbe az MNB az elszabadulni látszó árfolyam láttán. Azt üzenik, kézben tartják a folyamatokat. Az ismert befektető viszont azt sürgeti, hogy az MNB törje meg a forintgyengülés pszichológiáját, mert az mindenféle károkat okoz, és érje el a kamatszint növekedését.

A pesszimista előrejelzéseket is felülmúló januári éves és havi infláció (4,7 és 0,9 százalék) az elmúlt időszak árfolyamgyengülési trendje közepette a forint elszabaduló romlásának veszélyét vetítette előre. Ezt látva az MNB alelnöke, Nagy Márton a sajtó nyilvánossága előtt úgynevezett szóbeli intervenció szándékával igyekezett megnyugtatni az aggódókat – és elvenni a kedvüket azoknak, akik a forint folyamatos gyengülésére játszva hajtanak végre olyan pénzpiaci műveleteket (carry trade), amelyek más devizák kamatelőnyét kihasználva hoznak tetemes hasznot.

A Portfolio beszámolója szerint Nagy Márton elismerte, hogy a decemberi inflációs jelentés óta erősödtek az inflációs kockázatok, de az MNB mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a célsávba (a 3+/-1 százalék közé), és a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján itt stabilizálódjon az infláció.

Ha kell,

a monetáris politikai eszköztár minden eszközét felhasználjuk,

hogy az inflációs cél elérését és fenntartását biztosítsuk – mondta határozottan az MNB alelnöke. Ha szükséges, lépnek, ha nem szükséges, nem lépnek – tette hozzá azonban. Az elmúlt időben hozott intézkedések (a forint mennyiségének korlátozása) szándékolt és tudatos döntés eredmény volt – szögezte le Nagy Márton, noha ebben semmi kétség se volt a pénzpiacon.

Az MNB azonban óvatosnak tűnik, a márciusi inflációs jelentés fogja meghatározni a további lépések szükségességét. A monetáris politika irányultságát negyedévente értékelik újra a legfrissebb inflációs jelentés alapján, és lépéseket tesznek, ha szükséges. A köztes hónapokban pedig változatlanul a forint állományának módosításával reagálnak.

Az MNB alelnökének szavaiból egyértelművé vált, hogy

az alapkamathoz egyelőre nem nyúlnak hozzá.

A beavatkozás sikerrel járt, az euróárfolyam lesüllyedt a 338-as szint alá. Valószínű, hogy az engedékenységet az vezérli, hogy

nem szokványos intézkedéseket elvár a piac.

A történtek megítélése azonban korántsem egyértelműen pozitív. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is felvetette, hogy az MNB egy éve arról beszél, hogy az infláció visszatér a 3 százalék körüli szintre és egészen decemberig lefelé mutató inflációs kockázatokat említettek. Ehhez képest gyorsul az infláció és egyre több a felfelé mutató kockázat, ez

„kikezdheti a jegybank hitelességét”

– mondta az elemző. Ez a félelem egyébként folyamatosan körüllengi az MNB-t az elmúlt két évben.

Az ismert befektető, Zsiday Viktor még az MNB beavatkozása előtt, de az inflációs adat megjelenését is megelőzően közölt írásában feltett kérdése az, hogy bármeddig gyengülhet a forint? A rövid válasz az, hogy nem.

Zsiday szerint a jegybank esetén két kérdést kell feltenni devizájának árfolyama kapcsán: van-e eszköze, hogy a deviza árfolyamát jelentősen befolyásolja, és van-e szándéka, hogy a deviza árfolyamát jelentősen befolyásolja?

Az elemzéseivel gyakran megjelenő befektető szerint mivel Magyarországon jelentősebb egyensúlytalanságok és kényszerpályák nincsenek, ezért teljesen egyértelmű, hogy a forint árfolyamának alakulása szempontjából a kamatszint dönt el mindent. Kellően alacsony kamatszinttel lehet a forintot gyengíteni, és kellően magassal szinte bármeddig erősíteni. Magyarul: az MNB oda vezényli a forint árfolyamát, ahová csak szeretné, az első kérdésre tehát igen a válasz.

Az elmúlt egy-két évben a nemzetközi lassulásra válaszul Magyarország központi bankja a forint gyengítése mellett döntött. Az MNB fő célja a magas magyar növekedés, a „high-pressure economy”  fenntartása, aminek alapvető eleme az alacsony kamatszint. Az elmúlt időszakban ez összhangban volt a többi céllal, most azonban

már problémákat kezd okozni a tartósan gyenge és gyengülő árfolyam.

Nyilvánvaló, hogy előbb vagy utóbb a devizaleértékelődés, pláne ha ez beépül a várakozásokba, komoly inflációs nyomást gerjeszt. Ez nem kívánatos. Konszenzussá vált a befektetők körében, hogy az MNB puha, és a forint csak gyengülni tud. Emiatt boldog-boldogtalan a forint gyengülésére játszik, ami tovább gyengíti a forintot, amitől még többen kedvet kapnak e játékhoz. Ez tehát önerősítő folyamat. Ez szintén nem kívánatos.

A fix kamatozású lakossági állampapírok állománya nagyon nagyra nőtt, és ha tartós és jelentős a forint értékvesztése, akkor a lakosság becsapva érzi magát, és elmegy a kedve attól, hogy a jövőben ilyen papírokba fektessen. Ez nem kívánatos.

Politikailag is kezd elfogadhatatlan lenni a gyengülés üteme és mértéke, károkat okozhat a kormánypárt népszerűségében. Ez nem kívánatos Zsiday Viktor szerint.

A befektető úgy gondolja, hogy

az MNB-nek meg kell törnie a forintgyengülés pszichológiáját, mert az mindenféle károkat okoz.

Az MNB-nek ehhez minden eszköze meg is van, és bármennyire is nem szeretné, kénytelen lesz a kamatszintet megemelni (bár a Szent Alapkamat marad 0,9 százalékon, de ennek már úgysincs jelentősége jó ideje). Hogy ez pontosan mikor és hogyan történik, az nem egyértelmű, de nem látszik más út. A korábbi egyszerű helyzethez képest most az MNB több célja egymással szembekerült, és dönteniük kell, mi a fontosabb.

Figyelembe véve a piaci hangulatot, valószínűleg ideje megtörni a teljes konszenzust, miszerint a forint csak gyengülhet, mert ez nagyon be tud gyorsulni, és minél tovább tart, annál nehezebben reparálhatóak a károk. Nyilván nem kívánatos, hogy olyan emaileket kapjanak az emberek mint ő pár napja, miszerint az új tervezésű magyar 1 eurós az ötszáz forintos.

Az MNB tehát szeretne tartósan alacsony kamatokat, de, úgy tűnik, a jelenlegi környezetben a fenntarthatóan alacsony kamatszint magasabban van, mint a 0 százalék körüli szint. Ha tippelni kéne, akkor 1-2 százalék közé becsülné. Ez a kamatszint stabilizálhatja a forintot, és még nem okoz törést a „high-pressure economyban”.

Zsiday szerint az egyetlen kivétel az lehet, ha a koronavírus terjedése globális recessziót okoz, ebben az esetben ez pár hónapra felülírhatja a fenti számítást, de hogy ez bekövetkezik-e, azt senki sem tudja.

Egekben az infláció

Minden várakozást felülmúlóan nőttek az árak januárban. A 4,7 százalék átlag mögött az élelmiszerek további drágulása áll, egyes termékeké negyedét meghaladóan. Az egy havi drágulás is jelentős. A forint egyelőre nem reagált a meglepő számokra.

Az előzetes becsléseket lényegesen meghaladó mértékű volt a drágulás januárban. A fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A fogyasztói árak legutóbb 2012. decemberben emelkedtek az idén januárinál nagyobb mértékben, akkor 5 százalék volt a fogyasztói áremelkedés.

A szeszes italok, a dohányáruk, az üzemanyagok, valamint az élelmiszerek ára nőtt jelentős mértékben. A dohányáruk ára átlagosan 11,3 százalékkal emelkedett a jövedéki adó emelése hatására. A dohányáruk jövedéki adóját még idén júliusban és jövő januárban fogják emelni, ami uniós kötelezettség.

A fekete leves azonban az átlagok mögötti részletek. Az élelmiszerek ára a decemberi 5,9 százalék után 6,9 százalékkal nőtt, ezen belül

a sertéshúsé 27,6 százalékkal. Ez 2004. augusztus óta nem volt ennyire magas.

Az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – ára átlagosan 10,8 százalékkal, ezen belül a gyümölcsök 21,9 százalékkal emelkedett. A járműüzemanyagok 13,5 százalékkal kerültek többe, mint egy éve, a decemberi 7,7 százalékos emelkedést követően.

A szolgáltatásokért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,3 százalékkal nőtt. A postai szolgáltatások tarifái 12,1 százalékkal emelkedtek a szerencsejáték 7,3 százalékkal, a belföldi üdülés 7,9 százalékkal kerül többe, a telefon és internet szolgáltatás viszont csak 1,8 százalékkal kerül többe, mint a múlt év elején.
A tartós fogyasztási cikkek, úgyanúgy, mint decemberben, 0,9 százalékkal olcsóbbak, mint egy éve, a tv-készülékek ára 11,2 százalékkal csökkent, a használt autóké 5,7 százalékkal.

Egy hónap alatt,

decemberhez viszonyítva az árak átlagosan 0,9 százalékkal emelkedtek.

Az élelmiszerek ára  2 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 7,9, a sertéshúsé és a száraztésztáé 2,5, az alkoholmentes üdítőitaloké 2,3, a párizsi, kolbászé pedig 1,5 százalékkal lett magasabb. A dohányáruk a  jövedéki adó emelése miatt 1,2 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokért 0,5, ezen belül a postai szolgáltatásokért 8,7, a szerencsejátékokért 7 százalékkal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára 2,8 százalékkal emelkedett. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,2 százalékkal kevesebbe kerültek.

Ez adat messze kívül van az MNB által évek óta követett 3+/-1 százalék inflációs céltartományán. A jegybank eddig azzal utasított el minden kritikát, hogy a drágulás átmeneti, hamarost visszafordul az alacsonyabb értékek felé.

A maginfláció növekvő értéke (már 4 százalék a decemberi 3,9 után) arra mutat, hogy a szezonális és nem befolyásolható tényezőkön kívüli

belső árnyomás növekvő pályán halad.

Ezekben persze jócskán benne vannak a hivatalosan még mindig magas béremelkedések, de az is, hogy a forint az év eleje óta 3 százalékhoz közelítően gyengült, ami beépül az árakba.

A forint egyelőre alig reagál a fejleményekre. Sőt, reggel óta inkább erősödőben van a tegnapi többszöri gyengülési csúcsdöntés után. Ebben szerepe van annak, hogy az MNB alelnöke, Nagy Márton értékeli az inflációs adatot. A piac alighanem kivárja, mi lesz az összesített üzenete a jegybanknak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK