Kezdőlap Címkék MNB

Címke: MNB

Békesi: a Nemzeti Banknak nincsenek eszközei a forint megvédésére

Új mélypontra süllyedt a forint az euróhoz képest miközben a közös európai valuta sem dicsekedhet az árfolyamával. Immár 425 forintot ér egyetlen euró, és egyáltalán nem kizárt, hogy van még lejjebb is.

Békesi László egykori pénzügyminiszter szerint a nemzeti bank lényegében kapitulált amikor Matolcsy György bejelentette: 13%-on leállítják az alapkamat emelését. Az ex pénzügyminiszter joggal mutat rá arra, hogy a szigorítás nem hozta meg a kívánt eredményt: a forint árfolyama megállíthatatlanul csökken.

Infláció 20% fölött

Békesi László arra is rámutatott, hogy a maginfláció már szeptemberben is 20% körül járt. Az energiaárak ugrásszerűen emelkednek éppúgy mint az élelmiszerek árai. Ennek következtében az éves infláció meghaladhatja a 20%-ot. Varga Mihály pénzügyminiszter 20%-os inflációról beszélt, a Nemzeti Bank már 22%-ról. Mikor lesz ennek vége? A nemzeti bank abban reménykedik, hogy a jövő év közepén megindulhat a csökkenés. Mitől? Talán attól, hogy véget ér a fűtési szezon.

Megélhetési válság

Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter már ezt jósolta – teljes joggal. Míg a rezsi az uniós jóléti államokban csak a jövedelmek maximum 20%-át jelenti addíg Magyarországon ez jóval magasabb az alacsony bérszínvonal miatt. Családok milliói kerülhetnek egzisztenciális válságba miközben a kormánynak nincsen pénze a támogatásra. Miért nincs?

Vodafone vásárlásra miből van?

Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósol. Eddigi politikai sikerei elsősorban azon alapultak, hogy volt elég pénze a választópolgárok megvásárlására. A vezérnek most üres a zsebe.

Egyelőre nem fenyeget államcsőd – hangsúlyozza Békesi László.

Pénz nélkül azonban nem üzemel sokáig a nemzeti együttműködés rendszere.

Honnan szerez pénzt és milyen feltételekkel Orbán Viktor? Egyelőre Brüsszel a cél, a magyar kormány által lankadatlanul bírált Európai Unió. Az uniós euromilliárdok nemcsak a pénzügyi válság miatt fontosak hanem amiatt is, hogy a világ ennek alapján ítéli meg Magyarországot. Brüsszel sem érdekelt Magyarország csődjében, de miért finanszírozzon egy rendszert, melynek vezetője az ő bírálatára építi a politikai karrierjét?

Matolcsy a kijelölt bűnbak?

A Magyar Nemzeti Bank ismételten felszólítja Parragh Lászlót, hogy a tudását meghaladó és felelősségi körén kívüleső szakmai kérdésekben tartózkodjon a véleménynyilvánítástól! – szólítja fel az MNB a magyar  kereskedelmi kamara elnökét. Mind Matolcsy mind Parragh a nemzeti együttműködési rendszer talpkövei. Akkor mégis miről vitatkoznak?

A rendszerváltás óta nem látott sokkhatás érkezik – állítja Parragh, aki szerint tartós marad a magas infláció és gyors ütemben nő a munkanélküliség. Egész Európa recesszió előtt áll, és abból Magyarország sem tudja kivonni magát – mondta a Portfolio portálnak.

A Nemzeti Bank szerint a világgazdaságban már megkezdődött az infláció csökkenése, és ez előbb vagy utóbb Magyarországra is átterjed. A baj az, hogy a tartósan magas inflációért nemcsak Parragh tartja felelősnek a Magyar Nemzeti Bankot hanem annak régebbi elnöke, Surányi György is. Ezt még elviselné Matolcsy György, de mi van akkor, ha Orbán Viktor is csatlakozik a bíráló kórushoz? Jelenleg a magyar miniszterelnök számára az Európai Unió az első számú felelős a magas inflációért. Ez üres blöff, de a propagandában eladható hiszen az uniós szankciók valóban felfelé vitték az energiaárakat. Más kérdés, hogy azok már az ukrajnai háború előtt is magasak voltak, mert a világban hiány van olcsó olajból és földgázból. A palaolaj és a palagáz pedig méregdrága.

Az élelmiszerárak gyors növekedését Magyarországon nehéz az uniós szankciókkal indokolni, ezért erről hallgat a hatalom propagandája. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig kerek-perec kimondta: megélhetési válság fenyeget Magyarországon. A nemzeti együttműködés rendszerének tizenkét éve után ez kissé kínos konklúzió.

Matolcsy mint bűnbak

Matolcsy György a jobbkezem – mondta a nemzeti együttműködés rendszerének hajnalán Orbán Viktor, akinek egész elképzelése azon alapult, hogy a világgazdaságban folyamatosan jó idő lesz: olcsó pénz, olcsó munkaerő, olcsó energia, olcsó nyersanyagok stb. Bár már a pandémia idején kiderült, hogy ennek vége, de Matolcsy György – minden bizonnyal Orbán utasítására – teljes erővel nyomta a gázpedált. Áradt a pénzeső szinte mindenkinek a választások előtt. A siker nem is maradt el. Orbán utána kijelentette: hét szűk esztendő jön. Az Európai Unió egyelőre nem fizet, az onnan érkező eurómilliárdok nélkül a nemzeti együttműködés rendszere nem működik. Nemcsak arról van szó, hogy a magyar költségvetésből hiányoznak ezek az eurómilliárdok hanem arról is, hogy a nemzetközi pénzpiacok Brüsszel véleményét nagyon is figyelembe veszik.

Vagyis Magyarország csak drágán kap hitelt a nemzetközi piacon.

Ennek következtében a magyar költségvetésnek mind többet kell fordítania az adósság törlesztésére. Emiatt pedig újabb hitelekre lehet szükség.

Parragh László nagy támogató csomagot kért a kormánytól. Miből? – kérdezheti Orbán Viktor, akitől most mindenki pénzt kér. Matolcsy viszont – a forint védelmében – az egekbe emelte a kamatlábat. A forintot megvédenie nem teljesen sikerült viszont agyoncsapta a konjunktúrát.

Ezért Orbán számára kínálhat átmeneti megoldást, ha Matolcsy “önként és dalolva” távozik. Egyrészt azért, mert a CIA Matolcsy Györgyöt kínai ügynöknek tartja, aki kínai tanácsadókat alkalmaz a Nemzeti Bankban. Az IMF nem áll szóba Matolcsyval hiszen ő volt az, aki kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot a nemzeti együttműködés rendszerének hajnalán. Matolcsy távozásának tehát jó volna a nemzetközi visszhangja.

Az utód kéznél van: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki nemrég még Matolcsy jobbkeze volt a Nemzeti Bankban.

Amikor a deviza hitelesek problémáit Nagy Márton jól rosszul megoldotta, akkor Orbán azt mondta neki: egyszer majd kérhetsz tőlem valamit! Nagy Márton nem volt szívbeteg: Matolcsy székét kérte, és egyelőre nem kapta meg. Közben Nagy Márton Orbán tanácsadója majd minisztere lett. Őt küldte a miniszterelnök Putyinhoz olyan megbízással, amelyről nem szivárgott ki semmi. Orbán bizalma Matolcsyban megrendült, de Nagy Mártonban egyelőre teljes. Csakhogy Nagy Márton most mint gazdasági csúcsminiszter az első számú válságmenedzser a kormányban. Politikailag ebbe is belehaltak már páran.

Surányi :16%-os az infláció

Az infláció felét a hazai gazdaságpolitika hozta össze, a másikat a külvilág – nyilatkozta a Nemzeti Bank egykori elnöke a HVG-nek.

A monetáris politikában, ha késve is, de kivezették decemberben a nem konvencionális intézkedések javát, de a hagyományos jegybanki eszközöknél fennmaradtak a nagyon laza monetáris konstrukciók. Ha itt nem lesz érdemi fordulat, és a jövedelem politikában sem lesz javulás – például egy számjegyű bérnövekedés a verseny szférában – akkor tartósan magas inflációs pályán maradunk. Minél később sikerül megfordítani az inflációs trendet annál nagyobb ára lesz ennek növekedésben, foglalkoztatásban, jövedelemben és reálkeresetben is – mondta Surányi György. Nagy Márton a pénzügyi válság kezelés első számú kormányzati felelőse ezt úgy fogalmazta meg, hogy

“megélhetési válság jön”.

Ez még nem a török válság

Törökországban a legutóbbi inflációs adat 70% volt – hivatalosan. Ellenzéki közgazdászok szerint hamarosan évi 100%-os lesz az infláció. Argentínában hasonló a helyzet. Ezért a nemzetközi piacon lassan együtt emlegetik a forintot az argentin pesoval és a török lírával. A legutóbbi devizahitel felvétel idején a magyar forint kockázata 240 bázis ponttal volt magasabb a legjobb adósok kamat szintjénél. Ez brutálisan magas kamat.

Az a félelmem, hogy az év vége felé recesszió lesz – hangsúlyozta Surányi György. Aki hozzátette, hogy a rezsi befagyasztás nincsen ingyen. Az idén ez akár 1.000 milliárd forintba is kerülhet az adófizetőknek.

Ennek ellenére a magyar gazdaság nagyon-nagyon messze van a török helyzettől. A magyar döntéshozók igyekeznek leszorítani az államháztartás hiányát. A bejelentett program mennyiségileg jó, szerkezetében viszont verseny és gazdaság ellenes. Ráadásul erősen inflációs hatású – fejtette ki a Nemzeti Bank egykori elnöke.

Orbán: hét szűk esztendő

Bibliai példázattal próbálta meg felvázolni a világ helyzetét a magyar miniszterelnök , aki kizárólag külső tényezőkben keresi a problémák okát noha ő tudja a legjobban: a választások megnyeréséhez szükséges forint milliárdok óriási többlet keresletet okoztak, és ennek önmagában is jelentős inflációs hatása van.

A fő probléma azonban Brüsszel és az euró milliárdok, amelyek egyelőre nem érkeznek meg, és amelyek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere hosszútávon üzemképtelen.

Ezt is pontosan tudja Orbán Viktor, aki kiadta a jelszót: tisztelet Brüsszelnek. Navracsics Tibor elszántan tárgyal, de Brüsszelben jön a nyári vakáció amikor minden leáll. Márpedig még az idén szükség van az uniós euró milliárdokra. Nagy Márton miniszter 5,8 milliárd euróra számít. A nemzetközi piacok is mindinkább aszerint ítélik meg a magyar forintot, hogy megérkeznek-e abrüsszeli pénzek. Addig viszont 400 forint fölött maradhat az euró ára, amely tavaly ilyenkor csak 350 forint volt. A magyar forint alulértékelt – hangsúlyozta Surányi György, de ez annak is tulajdonítható, hogy a Nemzeti Bank sokáig maga is a leértékelés politikáját hirdette és közölte a világgal: nincs árfolyam célja!

Nagy Márton még legutóbb is azt mondta: a forint árfolyama jól van ott, ahol van! A Nemzeti Banknak elegendő deviza tartaléka sincs, hogy megvédje a forintot. Varsóban és Prágában a deviza tartalékok bevetésével védték meg a nemzeti valuta árfolyamát. Nálunk erre kísérlet sem történt. Csakhogy a forint leértékelés nyilvánvalóan növeli az inflációt, amely így mindinkább kezelhetetlenné válik.

A magyar választópolgár pedig csak áll és néz: nem ezért szavazott Orbán Viktorra!

Az árfolyamtudós jelenti

Nem áll meg a forint vesszőfutása az MNB drasztikus lépései ellenére sem, sőt a kilátások kicsit sem kecsegtetőek.

Ma reggelt reggel fél 10-kor 405,37 forintra emelkedett az euró árfolyama, ezzel új történelmi szintet érte el. Jelenleg 404,90 árfolyamon jegyzik a forintot az euróval szemben. Ugyanilyen gyengén teljesít az USA dollárral szemben is közel a a 387,37-es történelmi mélypont.

A baj nagyságát jelzi, hogy a forint tartósan alulteljesít az olyan  régiós devizákhoz képest mint a zloty vagy a cseh korona. sőt a horvát kuna .

Matolcsy: ez a hét százalékos növekedés nem az aminek látszik

A Nemzeti Bank elnöke egyertelműen bírálta Varga Mihály pénzügyminisztert, aki nagy büszkén Cristiano Ronaldo mezével kampányolva, büszkélkedett a 7% fölötti GDP növekedéssel. Amely kétségkívül rekord lenne, ha a körülmények nem lettek volna irreálisak.

A diadalittas hangozatos szólamokkal szemben Matolcsy György rámutat a Magyar Nemzetben, hogy a magyar gazdaság az előző évben – 2020-ban mínuszban volt.

4,7%-os volt a visszaesés. Vagyis a 7% jóval szerényebb valóságos növekedést jelent.

2019-hez képest alig 2,1% növekedett a magyar gazdaság, és ez távolról sem világbajnoki eredmény.

Nem sikerült a kanyarban előzni

Matolcsy György bevallja, hogy a járvány idején a magyar gazdaság a nemzetközi összehasonlításban inkább visszaesett mintsem hogy előretört volna, ahogy arról a Nemzeti Bank elnöke ábrándozott. Fejlettség tekintetében 2020-ban a magyar gazdaság egy hellyel hátrébb került, mert Lengyelország megelőzte. Így Magyarország visszaesett a 21-ik helyre. Ezzel nemigen lehet dicsekedni. Mint ahogy azzal sem, hogy a válság két éve elvett a magyar gazdaságtól 6-8% GDP többletet. Ez egy-két év jövedelem többletnek felel meg.

Mindezzel együtt Matolcsy György sikeresnek értékeli a magyar válságkezelést, mert a német gazdaság – az Európai Unió vezető ereje- 10%-os GDP többletet veszített.

Perspektíva

Ezzel nem foglalkozik a Nemzeti Bank elnöke hiszen a jegybank hosszú idő után veszteséges lett, és magyar infláció rekordokat döntöget. Vagyis a válságkezelés nem mögöttünk hanem előttünk van. Különösen, ha hozzáadjuk azt a hiányt, melyet az uniós pénzek befagyasztása okozhat. Választási kampány idején erről érthetően keveset beszélnek, de a rekord költségvetési hiány, a növekvő államadósság és a magas infláció egyaránt mindenképp lépéskényszerbe hozza a kormányt, akárki is alakítja meg azt áprilisban.

A korrupció elleni harc lenne az új kormány első feladata

Király Júlia, a Nemzeti Bank egykori elnökhelyettese, aki jelenleg Márki Zay Péter első számú gazdasági tanácsadója a korrupció elleni harcot jelölte meg az új kormány elsődleges feladatának.

“Akár a Mészáros és Mészáros Kft is nyerhet egy tisztességesen kiírt közbeszerzésen” – hangsúlyozta Király Júlia, aki a 444-nek adott hosszú interjút. Márki Zay Péter tanácsadója elmondta, hogy ilyen pályázaton a Mészáros és Mészáros Kft. már nem indulna el, mert az ár számára túlságosan is alacsony lenne. Az új kormány korrupció ellenes harcát megkönnyítené, hogy az Európai Unió hétéves költségvetése most indul el. Vagyis az új uniós pályázatokat már tisztességes feltételekkel lehetne kiírni, és így nemcsak a hatalom kedvezményezettjei vehetnének részt rajta valós eséllyel. De mi lesz a NER birodalommal?

“Amíg a gazdaságnak vannak egészséges részei, addig ennek a mély gazdaságának a leépítése meglepően gyorsabban hozna eredményt mint azt sokan gondolnák.” Miért? Mert jelenleg egy vállalkozó megnézi, hogy melyik az a hatalomhoz közelálló cég, amely minden bizonnyal elnyeri majd a fővállalkozást, így megpróbál annak alvállalkozójaként boldogulni. Csakhogy így 30%-ot át kell adnia a fővállalkozónak. Az új rendszerben ettől megszabadulna, és ez megkönnyítheti a korrupció elleni harcot.

Belépés a bankunióba?

Mi lesz a bankokkal hiszen Orbán elképzeléseit jelentős részben innen finanszírozzák?Kormányváltás esetén Magyarország azonnal csatlakozna az európai Bank Unióhoz, és ez azt jelenti, hogy a legnagyobb magyar bankokat ők ellenőrizhetnék. Ezen kívül ezzel a lépéssel közelebb kerülne Magyarország az euró bevezetéséhez.

5 év múlva euró

Márki Zay Péter szerint legkorábban öt év múlva lehet reális cél a belépés az euró övezetbe. Miért?

“Négy év alatt ezt nem tudjuk megvalósítani. Magyarország ugyanis jelenleg nem teljesíti azokat a kritériumokat, amelyek az euró bevezetéséhez szükségesek. A nálunk fejletlenebb Bulgária és Horvátország csatlakozik az euró övezethez.”

Hogy tudna együttműködni az új kormány Matolcsy Györggyel, aki szerint csakis akkor lehetne belépni az euró zónába, ha Magyarország már elérte Ausztria fejlettségének 90%-át? Magyarországnak belátható időn belül nincs esélye arra, hogy ilyen gyorsan felzárkózzon Ausztriához.

“Matolcsyt nem érdekli a monetáris politika. Soha nem is érdekelte. A stábot és a Monetáris Tanácsot viszont igen. Matolcsy György szavazata csak egy a Monetáris Tanácsban” – válaszolta Király Júlia, a Nemzeti Bank ex alelnöke.

Orbán az infláció miatt veszíthet

A növekvő infláció oda vezethet, hogy először reális az esélye annak, hogy Orbán Viktor elveszítsen egy országgyűlési választást azóta, hogy 2010-ben megszerezte a hatalmat – állapitja meg a francia baloldali Libération.

A Libération ismerteti az inflációs adatokat kiemelve az élelmiszer árakat, melyek tavaly 6%-al növekedtek. Hivatalosan. A lakosság ennél magasabb inflációt érzékel, hiszen például a főző olaj ára 27%-al nőtt.

Ami még nagyobb gond Orbán Viktor számára az az, hogy nem lassul az infláció. Decemberben 7,4% volt az áremelkedés mértéke.

Ezért is jelentett be gyorsan árstoppot a miniszterelnök, hogy jelezze a közvéleménynek: tisztában van a helyzet súlyosságával. Csakhogy az árstopp csak néhány élelmiszerre vonatkozik vagyis sokkal inkább szimbolikus intézkedésnek számít mint valóságos védelemnek az inflációval szemben.

Török jövő?

Orbán Viktor szövetségese, Erdogan török elnök kétségbeesetten küzd az inflációval, amely 36%-ra szökött fel miközben a török líra árfolyama mélyrepülésbe kezdett. Erdogan utasítására a nemzeti bank csökkenti a kamatlábat, melyet ilyenkor növelni kellene. Ezt teszi például a magyar nemzeti bank is, ahol Matolcsy György elsőként húzta be a féket Magyarországon.

Erdogan elnök azonban előre menekül: abban bízik, hogy a török gazdaság exportja rekordokat dönthet és a turizmus olcsó áraival vonzani fogja a kispénzű európaiakat.

Közben viszont a török lakosság életszínvonala elképesztő mértékben csökken. A brüsszeli Politico tudósítója ellátogatott egy városkába Törökország európai részén. Megdöbbenve tapasztalta: a boltok szinte üresek! A törököknek nincs elég pénze a vásárláshoz – mondták a boltokban, ahol csak a szomszédos Görögországból átjárók jelentenek biztos vásárlót. Nekik ugyanis hirtelen nagyonis olcsó lett Törökország.

Miért engedheti ezt Erdogan? Mert neki nem áprilisban kell a választók elé állnia mint Orbán Viktornak.

Januárban még magasabb infláció várható

A Magyar Nemzeti Bank immár azzal számol, hogy az idén az infláció mértéke 4,7-5,1% lesz. Eredetileg a Nemzeti Bank 3%-al számolt, most abban reménykedik, hogy a negyedik negyedévben esik vissza erre a szintre az infláció. Csakhogy a választást áprilisban tartják amikor a növekvő infláció egyre jobban szorongatja a családokat, amelyek nemigen látják, hogy a kormánynak lenne bármiféle elképzelése az infláció elleni küzdelemben. Azonkívül, melyet Matolcsy György máris alkalmaz: ez a jegybanki kamatláb emelése. Ez viszont az adósokat szorongathatja meg. A világon mindenütt küzdenek az inflációval: az USA-ban 7%, az eurozónában 4% fölé nőtt az infláció.

Az IMF arra hívta fel a figyelmet, hogy az erős gazdaságok válságállóak az inflációval szemben – ide tartozik az USA, az eurozóna, Japán – de a gyengébb gazdaságok számára drámaivá válhatnak az események. Vagyis Magyarország is Törökország útjára léphet, ha nincsen szerencséje…

350 milliárdos baráti segítség Orbán kedvenc cégének

A Nemzeti Bank bejelentette: megszünteti a kötvény vásárlási programot, hogy így küzdjön az infláció és a forint leértékelés ellen. Félórával a bejelentés előtt a 4iG – Orbán Viktor kedvenc informatikai cége – 350 milliárd forintos kötvény kibocsátást jelzett a Nemzeti Bank kötvényprogramja keretében. 350 milliárd forint az csaknem egymilliárd euró vagyis nagyon nagy összeg egy ilyen kis ország nemzeti bankjának. Dehát hogyha Orbán Viktor kedvenc cégéről van szó, akkor Matolcsy György a forint elszánt védelmezője sem mondhat nemet.

Mire kell a pénz a 4iG-nek?

Egyrészt a Digi megvásárlására másrészt pedig olyan programokra, amelyeket Izraelben és másutt valósítana meg. A Digit romániai tulajdonosától 625 millió euróért vásárolja meg a 4iG, ez több mint 230 milliárd forint. A választási időszakra ez mindenképp jól jön Orbán Viktornak, akinek aggódnia kell: meglesz-e a szükséges többség?

A 4iG korábban Mészáros Lőrinc neve alatt futott, most pedig Jászai Gellért a névleges tulaj, de régóta azt beszélik, hogy valójában magáról a miniszterelnökről van szó.

Mi sem igazolta ezt fényesebben mint az, hogy Németország fontos hadiipari cége pénzt fektet be a 4iG-be: 120 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre. Miért? A Rheinmetall Zalaegerszegen tankokat gyárt, melyeket exportál az egész világon. Orbán Viktor a német hadiipar legnagyobb vásárlója: legutóbb Magyarország az első helyen végzett a vásárlók között. Miért jó ez a Rheinmetallnak? Egyrészt, mert kormányzati kedvezményeket kap Orbán Viktortól, másrészt pedig kicselezheti saját kormányát. Berlinben a kormányba bekerültek a zöldek is. Társelnökük, Annalise Baerbock az új külügyminiszter , aki értékalapon  kívánja irányítani a német diplomáciát. Ez azt jelenti, hogy a német hadiipari cégek nem adhatnak el fegyvereket akárkinek. Tilalmi listák készülnek, melyek akadályozzák az üzletet. De hogyha a tankok Magyarországon készülnek, akkor mindjárt más a helyzet …

4iG állami és magántőke kombinációja

Ez Orbán kedvenc ideája: az állami és magánpénzek összekeverése, amely igencsak megnehezíthet mindenfajta korrupciós nyomozást. A stratégiai fontosságú cégnél ugyanis minden titkos vagyis a külvilág nemigen tudhat meg semmit sem róla. Például azt sem, hogy van e és mekkora Orbán részesedése az üzletben? A miniszterelnök – üzletember úgy gazdagodhat, hogy ennek nyomát nagyon nehéz követni. Persze Malajzia miniszterelnöke is így gondolta. Abdul Razakra rászállt a New Yorki korrupció ellenes ügyészség. Amíg hatalmon volt, addig a hazai főügyész a füle botját sem mozgatta. Mihelyt megbukott a miniszterelnök, megindult a lavina. 12 év fegyház korrupcióért már biztos, de több más hasonló per is folyamatban van a bukott miniszterelnök ellen Malajziában.

Galoppozik az infláció – Orbán főtanácsadója tanácstalan

A legfrissebb inflációs adat -4,9%-kal magasabb mint amennyire az elemzők többsége és a Nemzeti Bank is számított. Emiatt most csaknem mindenki azt gondolja, hogy Matolcsy György tovább szigorít majd hiszen a kamatláb emelése megerősítette ugyan a forintot, de az áremelkedés nem állt le. Vagyis nem igazolódott az a hivatalos álláspont, hogy importáljuk az inflációt.

“Az infláció szükséges rossz”

Így fogalmazott Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója. A Nemzeti Bank egykori alelnöke szerint épp amiatt ilyen magas az infláció Magyarországon, mert a helyreállítás üteme itt volt a leggyorsabb az Európai Unióban. Lengyelországban hasonló a helyzet: gyors növekedés és gyorsuló infláció – hangsúlyozta Nagy Márton. Aki szerint a Nemzeti Bank helyesen tette, hogy szigorított, a kormány viszont azért önti a pénzt a piacra, hogy támogassa a konjunktúrát. Meglehetősen egyértelmű, hogy épp a kormányzati deficit az, amely felhajtja az árakat. Erre már Rogoff amerikai közgazdász professzor is rámutatott a Project Syndicate portálon, hogy

az infláció sokkal inkább politikai döntés mint gazdasági.

Nagy Márton is hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitikát nem Matolcsy György és nem Varga Mihály, hanem Orbán Viktor csinálja Magyarországon. Ez eddig sem volt titok, de most a miniszterelnök főtanácsadója megerősítette.

Az viszont nem derült ki, hogy szerinte hogy lehetne megállítani az inflációt? Orbán Viktor állítólag Matolcsy Györgyöt tartja felelősnek ezért. A Nemzeti Bank elnöke ezért is kezdett a kormányt bíráló cikksorozatba a Magyar Nemzetben. Nem kizárt, hogy a hatalom is zavarban van: nem tudja, hogy mit csináljon? A választásokig mindenképp vissza kellene fognia az inflációt, mely épp leghűbb szavazó rétegét, a nyugdíjasok millióit sújtja a legjobban. Sem Nagy Márton sem Orbán Viktor nem tudja, hogy miként lehetne végrehajtani ezt a bűvészmutatványt: ha ugyanis pechük van, akkor előidézhetik a stagflációt amikor a gazdaság stagnál, de az áremelkedés nem áll le!

Erre figyelmeztetett nemrég Nouriel Roubini New York-i közgazdász az USA és a globális gazdaság vonatkozásában. Ő a Project Syndicate oldalon fejtette ki a véleményét. Őt Mr. Doom (Végzet úr)-nak nevezik, mert megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008 előtt.

Ha most is igaza lenne, akkor ez alapjaiban ingathatná meg a nemzeti együttműködés rendszerét.

Matolcsy: a kormány vasba fektet nem az agyba!

A Nemzeti Bank elnöke folytatja a hivatalos gazdaságpolitika bírálatát. Minden bizonnyal Orbán Viktor jóváhagyásával, mert különben nem jelenne meg a Magyar Nemzet online kiadásában.

Minden növekedési forrás fontos, de a legfontosabb a termelékenység növekedése – fedezi fel a spanyol viaszt a Nemzeti Bank elnöke. Ehhez jobb oktatásra lenne szükség és olyan intézményrendszerre, amely támogatja a kreativitást. Magyarországon szemmel láthatóan nem ez a helyzet pedig a hatalom rengeteg pénzt fektet be. Ennek következtében az ország eladósodik, de cserébe nem teremtődik meg a hitelek visszafizetésének alapja. Évtizedes dilemmája ez a magyar gazdaságpolitikának, de Matolcsy György most újra előhozta ezt, mert rádöbbent: az ígért felzárkózás Ausztriához csak vágyálom.

Szükség van-e a tervezett 5,9%-os államháztartási hiányra 2022-ben?

Matolcsy szerint nem. Ehelyett vissza kellene térni a 3%-os hiány alá vagyis nem kellene tovább növelni a gyorsan gyarapodó államadósságot. A magyar gazdaságpolitika nyilvánvalóan arra gondol, hogy az EU jövőre még nem kéri számon a 3%-os hiányt. Tehát ki kell használni a lehetőséget az állami beruházások fokozására az ország újraindításához. Így viszont az állam mindinkább korlátokba ütközik, mert az új pénz források megszerzése egyre költségesebb lesz.

Mit javasol Matolcsy?

Át kell térni az extenzív fejlődésről az intenzívre. Vagyis a termelékenységet kellene növelni. Ugyanezt javasolja Mellár Tamás, a Statisztikai Hivatal egykori elnöke, aki jelenleg ellenzéki képviselő.

A dolog szépséghibája az, hogy ezt már akkor felvetették amikor Matolcsy György a tanulmányait folytatta a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen a hetvenes években. Már akkor sürgették azt, hogy ne a hagyományos ágazatokban legyen tőkebefektetés hanem a jövő iparágaiban. Matolcsy most joggal kifogásolja, hogy az “okos beruházások” aránya elenyésző. Mellár Tamás szerint a nemzeti együttműködés rendszere tudatosan negligálja az okos beruházásokat, mert ezeket nem tudná úgy uralni mint a hagyományosakat. Valójában persze az igazán “okos beruházásokat” az érintett országok önmaguknak tartják fenn. A periféria gazdaságainak mint Magyarországnak ilyesmi nem nagyon jut ahogy Kelet vagy Dél-Európa többi gazdaságának sem. Egész Európa el van maradva ebben a tekintetben Észak Amerikától és Kelet Ázsiától. A kevés okos beruházás az EU centrum országának jut míg a periféria a hagyományos köröket futja – függetlenül attól, hogy a magyar kormány mit akar.

Matolcsy kritikája tehát bármennyire jogos is, de pusztába kiáltott szó marad. Nem azért, mert Orbán Viktor nem érti az idők szavát hanem azért, mert az okos beruházások terén Kelet Európának nem osztottak lapot.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK