Kezdőlap Címkék GKI

Címke: GKI

A lakosság még optimista

Decemberben a GKI konjunktúraindexe hároméves mélypontjára esett az üzleti várakozások markáns romlásának következményeként. A fogyasztói várakozások azonban, ha csak minimálisan is, de javultak – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A prognózis meglehetősen hűen tükrözi a mérésekben testet öltő várható tendenciákat. A lassulás a világpiacon, elsősorban az EU-ban visszaveti a becsült termelést, az építőiparban a kedvezményes áfa részbeni kifutása az év elején csökkentheti a keresletet – ezzel számolnak az iparágakban. Ezzel szemben a lakossági fogyasztás változatlanul magas szinten áll, hovatovább ez húzza a magyar gazdaságot, s ez tükröződik az ágazati várakozásokban.

A GKI által, az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint a konjuktúraindex az októberi mínusz 0,7 pontról 2,8 pontra erősödött novemberben, decemberben azonban már mínusz 1,1 pontra süllyedt. Az üzleti bizalmi index az októberi 2,5 pontról novemberben 7,0 pontra nőtt, decemberben pedig már csak 1,5 pontot ért el. A fogyasztói bizalmi index az októberben mért mínusz 9,8 pontról novemberre mínusz 9,2, decemberre pedig mínusz 8,4 pontra javult.

Az üzleti várakozásokon belül

az ipari és építőipari várakozások jelentősen estek novemberhez képest, a kereskedelmi és szolgáltatói bizalmi index viszont gyakorlatilag nem változott.

Az ipari bizalmi index két havi emelkedés után decemberi zuhanása következtében még a szeptemberi, nagyon alacsony szintjétől is kissé elmaradt, és ezzel hatéves mélypontjára esett. Romlott az elmúlt időszaki termelés és a rendelésállomány – ezen belül az exportrendeléseké is -, valamint a készletek megítélése, és kedvezőtlenebbek lettek a termelési várakozások.

Az építőipari bizalmi index decemberben számottevően esett, de továbbra is ez a legoptimistább ágazat. Az idei év utolsó hónapjában a magas- és a mélyépítő cégek is borúlátóbbá váltak. Az előző háromhavi termeléssel és a rendelésállománnyal kapcsolatos elégedettség is romlott novemberhez képest.

A kereskedelmi bizalmi index a novemberi enyhe emelkedéssel megegyező mértékben csökkent, míg a szolgáltatói bizalmi index decemberben stagnált. Az általános üzleti helyzet megítélése rosszabb lett, a forgalmi várakozások viszont javultak.

A foglalkoztatási várakozások a novemberi javulás után kissé romlottak,

ami az ipar és a kereskedelem gyengébb létszámbővítési szándékának következménye, az építőiparban és a szolgáltató szektorban ugyanis szerény erősödés történt. A lakosság munkanélküliségtől való félelme csökkent. Az áremelési szándék a kereskedelem kivételével gyengült. A fogyasztók inflációs várakozása viszont továbbra is hullámzó, decemberben éppen csökkent, igaz hibahatáron belül.

A magyar

gazdaság jövőjéről alkotott vélemény a novemberi javulás után összességében kissé romlott,

ezen belül az iparban és a kereskedelemben érezhetően, az építőiparban és a szolgáltató cégeknél javult, ahogyan a lakosság körében is. A GKI fogyasztói bizalmi index novemberhez hasonlóan decemberben is emelkedett kissé. A lakosság saját pénzügyi helyzetét és megtakarítási képességét javulónak érzékelte, a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét viszont kissé romlónak.

Visszakapaszkodott a bizalom a gazdaságban

Az iparban javult a jövő megítélése, a fogyasztók is valamelyest optimistábbak. Mindez azonban csak korrigált a megelőző nagy zuhanáson – derül ki a GKI friss felméréséből.

Novemberben kéthavi csökkenés után jelentősen emelkedett a GKI konjunktúraindexe, de nem érte el augusztusi, s főleg év eleji szintjét – írja a GKI az EU támogatásával végzett felmérésében.

Forrás: GKI

Ebben a hónapban az üzleti várakozások markánsan, a fogyasztóiak csak minimálisan javultak. Az üzleti várakozások novemberi emelkedése elsősorban az iparnak, kevésbé a szolgáltatásoknak köszönhető, az építőipari és kereskedelmi bizalmi index gyakorlatilag nem változott.

Az ipari bizalmi index a szeptemberi nagy esést követően második hónapja emelkedik,

s meghaladta augusztusi szintjét, az év eleinél azonban így is lényegesen kisebb. Októberhez képest lényegesen jobb lett az elmúlt időszaki termelés és a rendelésállomány – ezen belül az export – megítélése, javultak a termelési várakozások. A készletekről alkotott vélemény is kedvezőbb lett. Ez annak fényében figyelemre méltó, hogy

az elmúlt hónapokban szaporodtak a fő piacunknak számító uniós és német gazdaság lassulásáról szóló hírek.

Az építőipari bizalmi index az elmúlt négy hónapban alig változott. Novemberben a mélyépítő cégek derűlátóbbá, míg a magasépítők kissé borúlátóbbá váltak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség minimálisan változott, a rendelésállomány értékelése enyhén javult. A magyar gazdaság jelenlegi egyik húzó ereje az építőipar, ezen belül a lakásépítések. Utóbbi körben a borúlátást indokoltnak nevezhetjük a GKI adatában: az új lakásoknál változatlan növekvő árak és a kedvezményes áfa részbeni kifutása az év végén nem növeli az optimizmust.

A kereskedelmi bizalmi index négyhavi csökkenés és egy havi növekedés után hibahatáron belül nőtt tovább, s ezzel az elmúlt 6 évet jellemző viszonylag keskeny sáv alsó negyedében maradt. Az eladási pozíció megítélése jóval kedvezőbb lett, a rendeléseké nem változott, a készleteké viszont romlott. A szolgáltatói bizalmi index novemberben határozottan javult, de még így sem érte el az augusztusi szintet. Egyaránt kedvezőbb lett az általános üzletmenet és a várható forgalom megítélése.

A foglalkoztatási hajlandóság összességében erősödött,

különösen az iparban és a szolgáltató cégeknél. A kereskedelemben nem változott, az építőiparban pedig romlott. Kis lépésekben, nagyon alacsony szintről, de harmadik hónapja emelkedik a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Ez se teljesen harmonizál az elmúlt hónapok tapasztalatával. Egyes ágazatokban (például járműgyártás)

már létszámcsökkentésről érkeztek hírek.

Más területeken azonban változatlannak tűnik a munkaerőkereslet.

Az áremelési szándék az iparban és a kereskedelemben jelentősen erősödött, az építőiparban és a szolgáltató szférában viszont kissé gyengült. A lakosság inflációs várakozásai hullámzóan alakulnak, novemberben kissé erősebbek lettek. A magyar gazdaság jövőjéről alkotott vélemény kedvezőbb lett, főleg az iparban, de a szolgáltató szférában is. A kereskedelemben nem változott, az építőipar viszont kissé pesszimistább lett, miként a lakosság is.

A GKI

fogyasztói bizalmi indexe az októberi jelentős visszaesés után novemberben valamelyest emelkedett.

A lakosság saját pénzügyi helyzetét kevésbé jónak, jövőbeli megtakarítási képességét viszont sokkal kedvezőbbnek látta, mint egy hónappal ezelőtt. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségét kissé romlónak, míg a következő egy évre vonatkozót kissé javulónak érzékelte.

GKI: súlyosan lassul a növekedés

Jövőre látványosan lassul a magyar gazdaság növekedése, mind inkább a belső fogyasztás hajtja előre. Emiatt a fizetési mérleg ismét hiányt mutat. Az infláció csökken, de a beruházások jelentősen mérséklődnek, és már sok cég létszámcsökkentést tervez a GKI friss prognózisa szerint.

A magyar gazdaság az idei első félévben a tavalyival megegyező, kiugró mértékben, 5,1 százalékkal növekedett. Ez az ütem idén az EU-ban eddig a leggyorsabb, mintegy háromszorosa az átlagnak. A harmadik negyedév júliusban jól kezdődött, de ezt augusztusban az iparban és az építőiparban is látványos lassulás követte. Az üzleti várakozások a következő hónapokra se valószínűsítenek javulást – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss előrejelzésében.

Súlyos tempóvesztés 2020-ban

A magyar gazdaság

idei egész évi fejlődése 4,3 százalékra várható, jövőre azonban már csak 2,7 százalékot

kalkulál a GKI.

Jó hír viszont, hogy május óta az infláció csökken, szeptemberig összesen csaknem 1 százalékponttal.

A belső kereslet a GDP felett nő

Kedvező az államháztartás helyzete is, de a folyó fizetési mérleg 2018 után idén is deficites, a forint gyenge. A világgazdasági körülmények romlása és az EU-támogatások serkentő hatásának kifulladása is 2020-ra a markáns lassulást valószínűsíti. A magyar gazdaságot a belföldi kereslet hajtja, a belföldi felhasználás növekedése 2017-ben közel 1, 2018-ban több mint 2, az idei első félévben pedig közel 0,5 százalékponttal volt gyorsabb a GDP dinamikájánál.

A kiskereskedelmi forgalomban az idei második félévben nem várható lassulás, ezt se a július-augusztusi kedvező adatok, se a gyors bérkiáramlás, se a korábban gondoltnál kissé alacsonyabb (3,3 százalék körüli) infláció nem teszi valószínűvé. Éves átlagban 6, jövőre 4 százalék közeli forgalom-bővülés várható. A turizmusban augusztusig a vendégéjszakák száma kissé mérséklődött, de az árbevétel – az áremelés és a gyenge forint miatt – 8 százalékkal emelkedett.

A belső fogyasztás – a GDP-hez mért – magas szintje miatt a külső egyensúly romlik. 2017-18-ban az áruimport mintegy 3 százalékponttal emelkedett gyorsabban, mint az export, az idei első nyolc hónapban pedig közel 2 százalékponttal. Ezt a szolgáltatás-külkereskedelem aktívumának emelkedése részben ellensúlyozta, de

a folyó fizetési mérleg tavaly – kilenc év után – így is újra deficites lett,

s ez a helyzet az idei első félévben is.

Ez kedvezőtlen, de egyelőre nem veszélyes tendencia, mert a beáramló EU-támogatások a folyó fizetési és tőkemérleget minden bizonnyal még jövőre is többletessé teszik. Egy kis országban azonban

a tartósan fenntartható növekedés elképzelhetetlen az export húzása nélkül.

A feldolgozóiparban az idei első nyolc hónapban a belföldi értékesítés mintegy 2 százalékponttal gyorsabban emelkedett, mint az export. Míg a kivitel részaránya 2017 átlagában még 74,7 százalék volt, az idei első nyolc hónapban csak 72,7.

Az építőipar már jelez

A GKI idén az ipari termelés 5, jövőre 4 százalék körüli emelkedésére számít. Az építőipari termelés mintegy három éves szárnyalás, évi 20-30 százalékos bővülés után augusztusban 6 százalékra esett. A markáns fékeződés várható volt, az éves átlagos bővülés azonban minden bizonnyal így is 20 százalék feletti lesz, de

jövőre már csak 2 százalék körüli.

Elérhette mélypontját a munkanélküliség

A foglalkoztatás tovább bővült, 2019. július-szeptember folyamán 0,8 százalékkal dolgoztak többen, mint egy éve, ezen belül a közfoglalkoztatottak száma közel 30 ezerrel csökkent. A munkanélküliség a második negyedévben 3,3 százalékkal feltehetőleg elérte mélypontját, a harmadik negyedévi adat 3,5 százalék. Változásra utal, hogy a cégek a GKI felmérése szerint a korábbinál kisebb munkaerőhiányt jeleznek, több jelentős cég pedig létszámcsökkentést tervez.

A bruttó keresetek növekedését statisztikailag az alacsony fizetésű közmunkások számának, és ezzel arányának mérséklődése is gyorsítja. Közmunkások nélkül az idei első nyolc hónapban a vállalkozásoknál a keresetek 11,3, a költségvetési szektorban csak 5,8 százalékkal emelkedtek. A reálkeresetek idén átlagosan 7, jövőre 4-5 százalékkal nőnek, ami a lakossági fogyasztás idén 4,5, jövőre 3,5 százalékos emelkedését alapozza meg. A beruházások esetében azonban az idei 13 százalékot jövőre csak 2 százalék körüli bővülés követi, főleg az EU-támogatások serkentő hatásának kifulladása miatt.

Erősen ereszt az ingatlanlufi

Jellemzően stagnálásra váltanak az ingatlanpiaci árak, túlsúlyba került a kínálat – állítja elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. Ugyanerre a következtetésre jutott az egyik nagy ingatlanközvetítő cég is. Nem csak a megfizethetetlen árak miatt ereszt a lufi, hanem az üzleti célú vásárlások megcsappanása miatt is.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. ingatlanpiaci indexe július után októberben is visszaesést tükröz, ami arra utal, hogy a lakáspiacon negatív trendfordulóhoz érkeztünk, a korábban szárnyaló kilátások és emelkedő árak korszaka immár mögöttünk van. Ugyanakkor az üzleti ingatlanpiacon –s ezen belül is különösen az irodapiacon –semmi sem utal arra, hogy az aranykor a végéhez közeledne – áll a felmérésről szóló összefoglalóban.

A budapesti és az országos jelzőszám is hat negyedéves mélypontjára esett. A válaszadó ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások körében a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások a fővárosi agglomerációt illetően számottevően romlottak.

A fővárosban immár a keresleti piac a múlt és kínálati piac van kialakulóban.

A vidéki kilátások is jórészt romlottak, inkább csak Nyugat-Magyarország tartja magát.

A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások negyedéves alapon lényegében nem változtak. Ezek a kilátások továbbra is optimisták, noha éves alapon azért érezhető némi visszaesés. Júliushoz képest a lakásfelújításra és korszerűsítésre vonatkozó lakossági kilátások sem változtak érdemben, éves alapon itt is enyhe romlás érezhető.

A válaszadóknak a lakásárak várható alakulására vonatkozó várakozásai alaposan megváltoztak az előző felméréshez képest. Idén júliusban Budapesten és környékén a válaszadók 68 százaléka számított tovább emelkedő árakra, most már csak 21 százalékuk.

A stagnáló árakat várók aránya 30-ról 59 százalékra bővült.

S immár minden ötödik válaszadó árcsökkenésre számít (ezek aránya júliusban mindössze 2 százalék volt). A következő 12 hónapban fővárosi átlagban nem várható áremelkedés a jelen felmérés adatai alapján. A keleti régióban az összesített prognózis 3-ról 2 százalékra mérséklődött, míg nyugaton 4-ről 1,7-re.

Lényegében ugyanerre a következtetésre jutott a Balla Ingatlan is. Az ő értékelésük szerint is

véget ért az aranykor az ingatlanpiacon,

s egyelőre – nagyjából a következő fél évben – ők is az árak stagnálására számítanak.

A budapesti belvárosban a tipikus négyzetméterárak 1 millió forint alatt maradnak, csakúgy, mint a jellemzően erősen túlárazott XIII. kerületi Újlipótvárosban is. Csepelen szintén elkezdtek befagyni az árak, sőt,

az új építésű ingatlanok esetében akár árcsökkenés is kezdődhet,

mivel például a 40-45 millió forintos új építésű ikerházakat 25-32 millió forintos áron keresik a vevők. Van azonban olyan terület is, ahol már a használtak esetében is megfigyelték az árak lefelé fordulását. Például a III. kerületi panelek piacán, amelyek árai felszáguldottak az elmúlt években. Ma már

újra találunk 25 milliós hirdetési árakat kétszobás panelekre,

míg nemrég 30-32 millió forint alatt nem volt ajánlat.

Az okok sokrétűek. Az elsődleges nyilván az, hogy vásárlói jövedelmek képtelenek voltak lépést tartani az árakkal, s ezen a csok és ezt kísérő kormányzati programok se sokat változtatnak. Ezek esetében inkább tízezres nagyságrendű lakossági körről beszélhetünk, amely lassan el is fogy.

A másik az üzleti célú vételen gondolkodók magatartásának megváltozása. A lakásoknak korábban nagyjából felét, mostanában harmadát bérbeadásra vásárolták, látva a bérleti díjak szintén ugrásszerű emelkedését. Ezek is beleütköztek azonban a keresleti plafonba. Új jelenség a nyár közepe óta a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz megjelenése, amelynek hozama a Balla Ingatlan szerint is jobb, mint amennyit lakáskiadással tudnának keresni. Ezzel részletesebben foglalkoztunk szeptemberben.

Már fékeződik a gazdaság

Változatlanul magas, 4,3 százalék lesz az éves növekedés, ez azonban lassuló második félévi teljesítmény eredménye a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint. Nem kedveznek a külső folyamatok, ahogyan az EU-támogatások is enyhébben serkentik a beruházásokat. A munkaerő-tartalék pedig lényegében kimerült.

A magyar gazdaság a második negyedévben 4,9 százalékkal, a korábban vártnál is lendületesebben, az EU-ban a leggyorsabban bővült – írja a GKI (ehhez hozzá kell tenni, hogy a legfrissebb Eurostat-adatsorból hiányzik Írország értéke, amely minden bizonnyal magasabb a miénknél). A lassulás azonban, ha csak nagyon kis mértékben is, de elkezdődött.

Rossz hírek külföldről

A GKI által most előrejelzett, éves átlagban 4,3 százalék körüli növekedés megegyezik a kormány és az MNB friss várakozásával. A második félévben várható markáns lassulásban egyaránt szerepe van a külső környezet romlásának (Brexit, amerikai-kínai kereskedelmi háború, német recesszió félelem), az EU-támogatások bázishatás miatt csökkenő beruházás-serkentő hatásának, a hazai üzleti várakozások romló trendjének és a foglalkoztatási tartalék fokozatos kimerülésének.

Az első félévi adatok alapján is a magyar gazdaságot

a beruházási és a belső fogyasztói kereslet hajtja:

a belföldi kereslet 5,5 százalékkal, a GDP-nél (5,1) gyorsabban bővült. A második negyedévben tovább nyílt a külkereskedelmi olló, a szolgáltatások kissé növekvő többlete nem tudta ellensúlyozni az áruforgalom jelentősen romló egyenlegét.

Idén az első félévben magára talált a feldolgozóipari termelés 30 százalékát adó járműgyártás, mely három év stagnálás után közel 10 százalékkal, az átlag csaknem kétszeresével bővült. A júniusi, mindössze 1,5 százalékos növekedés azonban a járműipar nemzetközi gondjaival együtt az ipari termelés lassulását vetíti előre.

A fogyasztás is tetőpontra érhet

A belső fogyasztásban jelentős szerepet játszó építőipar az első félévben 35 százalékkal, de ezen belül a második negyedévben már „csak” 29-cel bővült. A túlpörgést jelzi, hogy az első félévben a sok folyamatban levő építkezés ellenére kissé kevesebb lakást adtak át, mint egy évvel korábban. Lassulásra utal az is, hogy az építőipar félév végi szerződésállománya már 11 százalékkal volt kisebb a tavalyinál.

Az első negyedévhez képest a kiskereskedelmi forgalom bővülése is kissé fékeződött a második negyedévben (6,8-ről 5 százalékra), éves átlagban 5 százalék körüli bővülés várható. A reálbérek az első félévben közel 7 százalékkal, a lakosság fogyasztása 4,5 százalékkal emelkedett.

A második félévben a bérdinamika átlagosan kissé lassulhat.

Idén is teljesülnek a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál (valójában szándékosan alultervezett) gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0,8 százalék körüli, visszamenőleges nyugdíjemelésre is sor kerül. Növeli a vásárlóerőt a közmunkásoknak és nyugdíjasoknak az önkormányzati választások előtt adott egyszeri juttatás is.

Május–július átlagában a foglalkoztatottak száma 0,8 százalékkal emelkedett, de a lassulást jelzi, hogy ez az érték az első negyedévben még 1,5 százalék volt. Kedvező, hogy ezen belül az egy évvel korábbihoz képest közel 50 ezer fővel csökkent a közmunkások száma, s a mérséklődés az év elejéhez képest is folytatódott. Némileg nőtt a külföldi telephelyeken dolgozók száma, vagyis nem enyhül a kifelé vándorlás. A 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta a harmadik legalacsonyabb az EU-ban, de a már csak mintegy 110 ezer közmunkással együtt számított 5,8 százalék is kisebb az EU 6,3-es átlagánál.

Az inflációs is eszi a jövedelmeket

Az infláció már bő egy éve Románia mögött a második legmagasabb az EU-ban, több mint kétszerese az európai átlagnak. Az áremelkedés a tavaszi 3,9 százalékos csúcsról júliusra 3,3- re csökkent, a maginfláció (nem tartalmazza az energia és az idényjellegű termékek árát) azonban 3,7 százalék. A GKI éves átlagban az első félévivel megegyező, 3,5 százalék körüli áremelkedéssel számol. Az MNB laza monetáris politikája augusztusban – a Brexit körüli bizonytalanság, a kereskedelmi háborútól és a német recessziótól való félelem okozta kedvezőtlen nemzetközi hangulatban, továbbá az EKB várható kötvényvásárlási programja hatására – a forint új történelmi mélypontra való gyengüléséhez vezetett.

Év eleji gyorsulás után lassulhat a gazdaság

Felfelé módosította növekedési prognózisát a GKI, azzal, hogy a felettünk gyülekező fellegek jelentősen lassuló iramot jeleznek a második félévre. Az infláció változatlanul magas, ami jobban megeszi a kevésbé gyarapodó jövedelmeket.

A magyar gazdaság növekedése az április-májusi adatok szerint a második negyedévben lassulni kezdett a rekordsebességű első negyedévhez képest, a fékeződés mértéke azonban a vártnál kisebb – írja friss elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. Az időjárás is a korábbinál jobban segíti a mezőgazdaságot, ezért a GKI 4-ről 4,3 százalékra emelte idei GDP-növekedési előrejelzését.

Kisebb az EU-pénz serkentő hatása, óvatosabb ipar

Ezen belül azonban a második félévben markáns, 3,5 százalék körülire lassulást valószínűsít a GKI. Ennek fontos oka, hogy a már tavaly is magas szint miatt csökken az EU-támogatások beruházás-serkentő hatása, s mérséklődik a lakosság vásárlóerejének emelkedése is. Mindezek mellett az EU konjunktúra-indexe csaknem három éves, a magyar két és fél éves, a hazai szempontból fontos német ipari bizalmi index pedig ötéves mélypontján van.

Április-májusban az ipari termelés bővülése csak minimálisan lassult, 6 százalék volt. Az év egészében azonban

az EU-ban és Magyarországon is érezhetően romló várakozások,

különösen a járműipar egyre bizonytalanabb közeljövője miatt csak 4 százalék körüli termelésbővülés várható.

Folyamatosan lassul az építőipar

Az építőipar elképesztő, az első öt hónapban 40 százalékos szárnyalásában a GKI szerint szerepe lehet az alábecsült drágulásnak, különösen a közbeszerzések esetében a túlszámlázásnak is. Ugyanakkor a lassulás egyértelmű, az előző hónaphoz képest

az építőipar termelése már harmadik hónapja csökken,

a május végi építőipari szerződésállomány 8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.

A kiskereskedelmi forgalom idei első hónapokban 5-7 százalékos bővülése májusban 2,6 százalékra esett, ennél azonban gyorsabb, éves átlagban 5 százalék körüli bővülés várható.

Kisebb a reálkereset gyarapodása

A bérek növekedési üteme a 2017. évi csúcs óta fokozatosan, évi 1,5 százalékponttal lassul, az infláció pedig nagyjából 0,5 százalékponttal gyorsul. Ezzel a reálkeresetek a 2017. évi 10 százalék feletti ütemről 2018-ban 8 százalék körülire fékeződtek, idén pedig 6-6, százalékos, még mindig nagyon magas dinamika várható.

Teljesülni fognak a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0,8 százalék körüli nyugdíjemelésre is sor kerül.

A fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja a még erős fogyasztói bizalom és a hitelezési expanzió. Ugyanakkor a lassuló reálbér-emelkedés mellett a lakhatási költségek magas és emelkedő szintje, valamint az állampapír-piacon júniustól elérhető magasabb hozam fékezi a bővülést.

Az infláció alig lohad

Március–május átlagában a foglalkoztatottak száma 1 százalékkal emelkedett. Eközben jelentősen (közel 50 ezer fővel) csökkent a közmunkások száma, s az egy évvel korábbihoz képest némileg nőtt a külföldön dolgozóké. A 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta a negyedik legalacsonyabb az EU-ban, de a közmunkásokkal együtt számított 5,8 százalék is kisebb az EU 6,3 százalékos átlagánál.

Az infláció már bő egy éve Románia mögött a második legmagasabb az EU-ban,

több, mint kétszerese az EU-átlagnak. Az áremelkedés üteme az áprilisi és májusi 3,9 százalékról júniusra 3,4 százaléka csökkent, a maginfláció azonban 3,8 százalékon maradt. A GKI éves átlagban az első félévivel megegyező, 3,5 százalék körüli áremelkedéssel számol.

Valami van a levegőben, de még nem mindenki érzi

A lakosság még nem érzi az elemzők által jövendölt nehézségeket, a gazdaság szereplői viszont valamit „szagolnak” a levegőben – olvasható ki a GKI havi jelentéséből. A gazdaság állapotának megítélése általánosságban is romlott.

Júniusban – az áprilisi kétéves mélypont, majd a májusi javulás után – 2017 kora nyári szintjére esett a GKI Gazdaságkutató Zrt. konjunktúraindexe.

Két világ: üzleti és lakossági

Nem először regisztrálja a GKI a lakosság és az üzleti világ véleményének kettősségét.

Az üzleti várakozások szinte egész évre jellemző romlása folytatódott, miként a fogyasztóiak javulása is.

Az üzleti várakozások utoljára két és negyed éve voltak ilyen alacsonyak, a fogyasztóiak pedig egy éve voltak ilyen magasak.

Az üzleti szférán belül minden ágazatban romlottak a várakozások, de míg az iparban és a szolgáltató szférában a változás jelentős volt, az építőiparban és a kereskedelemben hibahatáron belüli. Az ipari bizalmi index júniusban 2017 eleji szintjére esett. Egyaránt romlott a termelési színvonal és a termelési kilátások, a rendelésállományok – ezen belül az exportrendelések -, valamint a készletek megítélése.

A lakásépítések lassan kifuthatnak

Az építőipari bizalmi index értéke júniusban lényegében stagnált. A mélyépítő cégek kissé derűlátóbbá váltak, míg a magasépítők kilátásai valamelyest romlottak – írja a GKI. Ez összefügghet azzal, hogy az ingatlanpiac, ezen belül a lakásépítések valószínűleg elérték zenitjüket. A kutatók által mért indexek ezt látszanak alátámasztani: az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség érezhetően, a rendelésállományok értékelése enyhén romlott.

A kereskedelmi bizalmi index értéke 2019 hatodik hónapjában a májusi emelkedés után gyakorlatilag stagnált, s ezzel az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv közepéhez áll közel. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése romlott, míg a várható rendeléseké javult. A szolgáltatói bizalmi index júniusban a 2017 eleji szintre esett. Egyaránt rosszabb lett az üzletmenetről, az elmúlt időszaki és a várható forgalomról alkotott vélemény.

Gyengült a foglalkoztatási szándék

A foglalkoztatási szándék az építőipar kivételével minden ágazatban érezhetően gyengült, összességében kétéves mélypontjára került (bár idén áprilisban már volt hasonló). Ennek jeleiről az autóiparban nemrég írtunk.

Ugyanakkor a lakosság munkanélküliségtől való félelme csökkent.

Az áremelési törekvés az iparban és a szolgáltató szférában erősödött, a kereskedelemben és az építőiparban visszafogottabb lett, s kissé csökkent a fogyasztók inflációs várakozása is. A cégek jellemzően 80 százaléka nem készül árváltoztatásra, az építőiparban azonban ez az arány csak 70 százalék

Az emberek optimizmusa még töretlen

A magyar gazdaság helyzetének megítélése összességében romlott,

ezen belül az iparban és az építőiparban jelentősen, míg a kereskedelemben és a szolgáltató szférában javult. Kedvezőbb lett a lakosság véleménye is.

A GKI fogyasztói bizalmi index a májusi enyhe csökkenés után júniusban dinamikusan emelkedett, melynél magasabban legutóbb egy éve állt. A lakosság saját pénzügyi helyzetének várható alakulását és főleg saját jövőbeli megtakarítási lehetőségét sokkal jobbnak látta, mint egy hónappal ezelőtt. Utóbbi közel 17 éves rekord. Az emberek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét is kedvezőbbnek vélték, mint májusban

Nem az MTA rossz, a korrupció a magas

Az akadémia (volt) kutatóintézeteivel nincs baj, annál inkább a hazai vállalatok innovációs készségével, aminek elsődleges oka a korrupció – állítja a GKI Gazdaságkutató Zrt. Más számítások is arra jutnak, hogy a nem tiszta üzleti környezet és a gazdaság teljesítménye szorosan összefügg.

A magyar vállalatoknak korszerű, új kínálattal kellene piacra lépniük, vagyis innovatívabbnak kellene lenniük, amihez pedig a korrupció visszaszorítása, a piaci verseny erősítése lenne az elsődleges feladat – derül ki a GKI értékeléséből, amelyben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeti hálózatának elvétele és kormányzati gyámság alá helyezése kapcsán ír.

Az indok

A kutatók felidézik, hogy a kormány szerint Magyarország az EU innovációs rangsorában lecsúszott a 23-ik helyre, aminek fő felelőse az akadémiai kutatóintézetek alacsony hatékonysága. (Ez azért is erősen egyoldalú állítás, mert kutatás-fejlesztés-innováció messze nem kizárólag az MTA hálózatában zajlott eddig se.)

A GKI-ben úgy látják a számok alapján, hogy Magyarország az EU innovációs eredménytábláján mindig is a „mérsékelt innovátorok” országcsoportba tartozott: 2011-ben a 20. helyet érte el a tagállamok között, s azóta nemhogy kitörni nem sikerült a mérsékelt innovátorok közül, hanem

a csoporton belül is lassú lecsúszás tapasztalható.

Az európai Összesített Innovációs Index olyan kompozit mutató, ami részben „kemény” statisztikai adatokból, részben a kétévente az összes tagállam vállalatai körében lefolytatott közösségi innovációs felmérés eredményeiből készül. (A 2018-as indexbe a 2016. évi felmérési eredmények kerültek be.)

Forrás: GKI

És ami mögötte van

A számok tanúsága szerint tehát az Orbán-éra kilenc évében bármikor „ráébredhettek volna” az MTA úgymond gyenge k+f+i teljesítményére, mégis csak most vált égetővé a probléma. Éppen akkor, amikor ismertté váltak az EU 2021 utáni költségvetési elosztásának egyes elemei. Köztük az, hogy

a jelenleginél lényegesen több pénzt szánnak innovációra, de nem a kormányokon keresztül, hanem közvetlen pályáztatással.

Erre hívta fel a figyelmet pár hónapja a Korrupciókutató Központ Budapest elemzése, rámutatva: az állam befolyásában (anyagi kitartottságában) működő gyenge teljesítményű „kutatóhelyek” a független műhelyek megszerzésével próbálhatják meg magukhoz csatornázni a jövőbeni EU-támogatásokat.

A kisvállalatoknál van a baj

Az összetett mutató alapján a GKI megvizsgálta, mely területek húzzák le az ország innovációs teljesítményét.

Nem az akadémiai kutatóhálózat a felelős ezért

– állapították meg. A GDP-arányos állami k+f-finanszírozás messze elmarad az összesített magyar index értékétől (csak az uniós átlag 31 százaléka), ezt pótolja az üzleti szektor aktív szerepvállalása (83 százalék). A nem k+f-re irányuló innovációs kiadások aránya pedig uniós átlag feletti a vállalati befektetések között. Sajnos, ez

csak a tudásintenzív és a high-tech szektor nagyvállalatainak köszönhető,

ahogyan még néhány egyéb mutató kedvező alakulása is. A kisvállalati innovációs teljesítmények általában igen gyengék – szögezi le a GKI.

Kevés kkv valósított meg termék- és folyamat-innovációkat, de marketing és szervezeti innovációt is. Alacsony a saját (házon belüli) kutatást végzők aránya és az innovációs együttműködésben résztvevőké is. A magyarországi vállalatok kevés szabadalmat, ipari mintát alkalmaznak kínálatuk versenyképesebbé tétele érdekében és szerény az új termékekből származó árbevétel aránya is – sorolják a megállapításokat.

Ez első látásra akár igazolhatná is a Palkovics-tételt arról, hogy az MTA intézetei a ludasak mindebben. Csakhogy a GKI-ben úgy látják, hogy miközben az uniós eredménytábla szerint jó informatikai infrastruktúra és nem rossz tudományos környezet veszi körül a magyar cégeket, ezek mégsem akarnak jobb terméket jobb áron kínálni ügyfeleiknek.

Kutatásban van minőségi kínálat

Ennek azonban nem az az oka, hogy a magyarországi kutatószféra nem látja el őket a szükséges tudással: se a GKI, se más intézmény innovációs felméréseiben a vállalati válaszadók tömege nem panaszkodott a megfelelő tudáshoz, korszerű ismeretekhez való hozzájutás lehetetlenségére. És a nemzetközi felmérésekben se jellemző e probléma felbukkanása.

De nincs igényes hazai kereslet

A közösségi innovációs felmérés szerint – a KSH-adatok alapján – a magyar vállalatok jelentős része úgy gondolja, hogy innovációira nem lenne kereslet, így azok nem térülnének meg. Ennek oka pedig már az üzleti környezetben keresendő. A vállalatok nem fogják a kutatószférát eltartani, nem is feladatuk. Nekik jövedelmet kell termelni a tulajdonosok számára, tehát abba az irányba fognak mozdulni, ahol a befektetés nagyobb nyereséget ígér. Az innováció ugyanis nagy hasznot ígérő, de meglehetősen kockázatos tevékenység. Akkor fognak belevágni, ha a megtérülést biztosítottnak látják, méghozzá nagyobb megtérülést, mint egyéb módokon.

Magyarországon viszont van egyéb mód

– írja helyzetértékelésében a GKI.

Megoldják okosba’

Az Európai Unió tagországaiban 2018-ban a Transparency International Korrupció-érzékelési indexe és az EU Összesített innovációs indexe alapján a legrosszabb helyen Bulgária áll. Innovációban Románia, Lengyelország és Lettország helyezése alacsonyabb Magyarországénál, de ezek az országok a korrupcióban jobban állnak. A Transparency rangsorában Görögország helyezése rosszabb még valamivel a miénknél, de ők meg innovációban eredményesebbek. Az összefüggés azonban szoros,

a helyezésekben a korreláció 91,79 százalék a két tényező között

a GKI értékelése szerint.

A kutatók úgy látják, ahhoz, hogy a magyar vállalatok korszerű, új kínálattal lépjenek piacra, bővítsék vevőkörüket, vagyis innovatívabbak legyenek, a korrupció visszaszorítása, a piaci verseny erősítése lenne az elsődleges feladat. (Az új, kormányzati irányítású kutatóhálózat létrehozásának egy másik indoka a „felesleges párhuzamosságok” felszámolása; a végeredmény a verseny megszüntetése lesz.)

Nagyon hasonló következtetésre jutott a Transparency, amikor azt vizsgálta, milyen összefüggés tárható fel a korrupció mértéke és a beruházások között.

Forrás: TI

Ahogyan ezt ennek kapcsán megírtuk, és a fenti ábra is ezt szemlélteti, szintén szoros a korreláció a politikai-üzleti viszonyok tisztasága és a gazdaság teljesítményének egyik meghatározó mutatója között. Vagyis hogy a jogállam leromlásával és a korrupció növekedésével párhuzamosan csökkent a beruházási ráta a magyar gazdaságban.

Idén még marad a tempókülönbség, de jönnek a felhők

0

Bár jelentősen csökken a gazdaság növekedése, az EU-é is visszaesik, tehát a magyar adat teljesítheti a kormány igényét, a két százalékpontnyi tempókülönbséget. A GKI prognózisa szerint a bérek gyarapodása alábbhagy, az infláció pedig ebből is nagyobbat harap.

Valószínűleg sokáig megismételhetetlen lesz a magyar gazdaság növekedése 2018-ban. A 4,9 százalékkal alighanem túl is lendült a zeniten, az előrejelzések ennél kisebb értéket jövendölnek erre az évre. A GKI Gazdaságkutató Zrt. 3,5 százalékra számít. Mivel legfontosabb piacunkon, az EU-ban is csak másfél százalék várható, ezért teljesülhet a kormány azon óhaja, hogy a magyar ráta 2 százalékponttal haladja meg ezt.

A GKI szerint

tavaly a növekedés fő hajtóereje a belső felhasználás volt,

amit a két számjegyű béremelések is nyomtak felfelé. Idén jelentősen, kevesebb, mint a felére esik a beruházás gyarapodása, a bérek is 10 százalék alatti mértékben emelkedhetnek.

Nem jó hír, hogy az infláció viszont valószínűleg beáll a 3 százalék feletti sávba, ami erősebben apasztja a jövedelmeket.

A fogyasztás növekedésében nagyobb szerepet kap a kormány által is táplált hitelezési dinamizmus,

ami viszont kérdéseket vethet fel azzal kapcsolatban, hogy idén minden bizonnyal kénytelen lesz elkezdeni a kamatok emelését a Magyar Nemzeti Bank.

A külkereskedelmi többlet jelentősen csökken, az infláció és az államháztartási hiány pedig egyike a legmagasabbaknak az EU-ban – írja a GKI.

A szakértők szóba hozzák az elmúlt hetek kormányzati program-cunamiját is, amit át nem gondoltnak és megalapozatlannak tartanak. Hiányolják a hatáselemzést, és főleg azt, hogy nem számolnak az uniós források belátható időn belüli elapadásának következményeivel.

Mintha nem lenne holnap: tovább drágulnak a lakások

A használt és az új lakások árai is emelkednek idén, 4-6 százalékkal. A GKI indexei ismét rekordot döntöttek.

Az általános derűlátás tovább tart, s semmi jele annak, hogy az ingatlanpiac „egén” rövid távon felhősödés kezdődne – ezt a következtetést vonták le a GKI Gazdaságkutatóban a januári ingatlanpiaci folyamatok láttán. A felmérés alapján a GKI a lakásárak további növekedésére számít a közeljövőben.

Az új és a használt lakások várható áremelkedési ütemét illető várakozások októberhez képest emelkedtek (a használt piacon a következő egy évben 5-6 százalék közötti emelkedés valószínű, de a divatos helyeken 10 százalékot közelítő növekedés sem kizárt).

Az új építésű lakások 4-6 százalékkal drágulhatnak.

Forrás: GKI

Emögött az ingatlanpiaci változást mutató indexek folyamatos emelkedése áll. A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexének értéke 9, míg az országos 11. A fővárosi index csaknem 2 ponttal csökkent, míg az országos 3 ponttal emelkedett az előző (tavaly októberi) felméréshez képest. Mindkét index éves alapon 11-11 ponttal emelkedett. Az országos mutató történelmi csúcsra emelkedett, s a budapesti sem sokkal marad el attól.

A szűkebb, csak a lakásokra vonatkozó indexek (amelyek az ingatlanos cégek mellett a lakosság várakozásait is egy-egy számba sűrítik) a fővárosban és országosan 3 illetve 5 ponttal nőttek október óta. Ez a két mutató is újabb történelmi csúcsra jutott, azaz a felmérés történetében még sosem lehetett ilyen magas indexértékekkel találkozni.

A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások élénkültek. Tavaly októberhez képest a biztos szándékú háztartások száma (tehát, azok, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót) 15, a valószínű szándékúaké 3 százalékkal emelkedett. Éves alapon

csaknem megduplázódott a lakástranzakcióra biztosan vagy valószínűleg készülő háztartások száma.

Mindez valószínűleg összefüggésben áll azzal, hogy a kormány novemberben – addigi álláspontja alapján némileg meglepően – úgy döntött, hogy a hónap elején már megkapott építési engedélyek birtokában épülő lakások esetében meghosszabbítják az idén év végén eredetileg megszűnő kedvezményes (5 százalékos) áfa alkalmazhatóságát.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK