Rekviem a Hír TV-ért

0
4472
MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Most, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a rá nem mindig jellemző gyorsasággal áldását adta a Nyerges-Simicska adásvételre, eldőlni látszik Hír TV sorsa. Nagy valószínűséggel az lesz vele, amit sokan tudni vélnek: Nyerges Zsolt nem a végállomás, Simicska Lajos egykori médiabirodalmának zászlóshajóját bekebelezi majd Mészáros Lőrinc feneketlen bendője. Eltűnik benne, hogy aztán Mészáros Lőrinc miniszterelnöki beosztásban lévő barátja azt tegye vele, amit jónak lát. Feltehetőleg amint teheti, megszünteti.

Azok, akik néhány évvel ezelőtt még szerették a Hír TV-t, ájtatosan csüngtek rajta, s lesték minden szavát, ma kígyót-békát mondanak rá, és a legszívesebben sóval hintenék be a helyét.

Mi, akik évekkel ezelőtt nem szerettük a Hír TV-t, mert hazudott és sötét érdekek szolgálatába szegődött, ma már szeretnénk szeretni, de nem tudjuk, és nem is fogjuk megkedvelni soha, mert még emlékszünk arra, amire azok, akik egykor szerették, nem szívesen emlékeznek.

Próbáljuk sajnálni a Hír TV-t, mert hát ott is kollégák dolgoznak, akik nem sok idő múlva munkahely és feladat nélkül maradnak. Könnyebb volna persze sajnálnunk őket, ha annak idején, amikor nekünk nem lett munkánk és mi voltunk azok, akiknek nem maradt feladatunk, ők is együttéreztek volna velünk.

Most már persze mindegy, fölösleges moralizálni, mert minden elvégeztetett. A szabad sajtónak nem a Hír TV nem túl távoli bezárásával lesz vége. A vég már korábban elkezdődött, csak sokan nem akarták észrevenni. Azt hitték, hogy a sajtó szabad, hiszen még ma is mindent meg lehet írni. Mert maradtak még – igaz, nem túl nagy számban – olyan szabad szigetek, ahol valódi hírek és információk is megjelenhetnek.

Elmondom, sokadszor: nem ez a sajtószabadság. A sajtó szabadsága nem csak azt jelenti, hogy valamit meg lehet-e írni, hanem azt is, hogy el lehet-e juttatni az olvasókhoz. Akkor szabad a sajtó, ha, főleg a kisebb településeken, nem csak a központból útnak indított hazugságokat hallhatják, láthatják, olvashatják.

Talán majd valamikor valaki megírja ennek a mostani kornak a sajtótörténetét. Fontos dokumentum lesz ez. Még akkor is, ha – néhány kutatót leszámítva – már senkit sem fog érdekelni.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..