Kezdőlap Címkék Mészáros

Címke: mészáros

Mi lesz Mészáros Lőrinc vagyonával 2002 után?

Mészáros Lőrinc exkluzív interjút adott az Indexnek, melyet nem oly rég kormányhű erők vettek át. A többi között arról is nyilatkozott, hogy mit gondol az ellenzék vezetőinek szavairól, melyek arra utaltak: ha ők nyernek, akkor zárolják a nemzeti oligarchák vagyonát. Erős a gyanú ugyanis, hogy európai és magyar állami pénzek alkotják ezeknek a nagy vagyonoknak az alapját.

Mit mondott Mészáros Lőrinc? Azt, hogy cégei több mint 30 ezer embert foglalkoztatnak. Ilyen nagy céget csak transzparensen lehet működtetni – fejtegette a miniszterelnök hasonmása.

A Transparency International nem pont így látja a dolgot: szerinte Magyarország az EU három legkorruptabb állama között van: Bulgáriával és Romániával osztozik ebben a kétes dicsőségben. Tegyük hozzá gyorsan, hogy ezek egyben az EU legszegényebb államai is.

Hogy gazdagodott meg Mészáros Lőrinc?

Orbán Viktor hasonmása lett Magyarország leggazdagabb embere, csaknem 500 milliárd forintos vagyonnal. Az Index táblázata szerint 2014-ben Mészáros Lőrinc vagyona
“mindössze” 7,7 milliárd forint volt. Ebből lett mostanra 455 milliárd forint. Ez igencsak csinos növekedés: minden más országban azonnal vizsgálódni kezdene az adóhivatal. Nem így nálunk, ahol az adóhivatal csakis azokat vegzálja, akiket e célból pártunk és kormányunk kijelöl a számára.

A Fidesz hőskorában Simicska Lajos volt a párt pénztárnoka, aki évtizedeken át gondoskodott arról, hogy a gyorsan gyarapodó hatalom még dinamikusabban növekvő vagyonokkal párosuljon elsősorban az első számú vezető rokonai, barátai és üzletfelei körében.

Kezdetben az állami pénzeken a legnagyobb kormánypárt és az ellenzék vezető ereje valamilyen arányban osztozkodott. Ezt az alkut rúgta fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki úgy vélte: a győztes mindent visz! Orbán Viktornak nem kellett kétszer mondani…

Orbán és Simicska szakítása indította meg Mészáros Lőrincet a villámgyors meggazdagodás útján. Simicska bukása viszont azt mutatja, hogy nagyon nagy kérdés: mennyi ebből a hatalmas vagyonból Mészáros Lőrincé?

A nemzeti együttműködés rendszerének gazdasági modellje épp azon alapszik, hogy a pénz hol állami, hol pedig magán. Mindig épp olyan amilyennek a hatalom akarja. Ez a rendszer azonban kizárja a transzparenciát, melyet Mészáros Lőrinc oly büszkén emleget.

2022 után jöhet az európai ügyészség

Ha az ellenzék kerül hatalomra, akkor Magyarország is beléphet az európai ügyészségbe, amely máris vizsgálja Babis cseh miniszterelnököt. Aki éppúgy politikai boszorkány üldözést emleget mint Mészáros Lőrinc vagy Orbán Viktor.

Babis már azelőtt dollár milliárdos volt, hogy hatalomra jutott volna. A Mészáros-Orbán párosnak ez csak a hatalom kihasználása révén sikerült.

Andrej Babis persze korábban sem volt a hatalom ellensége: a kommunista Csehszlovákiában összekötő tisztként szolgált a KGB és a csehszlovák titkosszolgálat között.

Az amerikaiak a korrupciós fegyvert Romániában próbálták ki, ahol Laura Codruta Kövesi ügyésznő egyre másra citálta bíróság elé a romániai elit tagjait – az USA nagykövetségének információi alapján. Nem kétséges, hogy ez is politikai akció volt hiszen meglehetősen szelektíven válogattak a célpontok között. Olykor a célkeresztbe kerültek ártatlanok is, máskor pedig futni hagytak olyanokat, akiknek a korrupciója közismert volt, de az USA számára készséges szövetségesnek bizonyultak.

Az amerikaiak most Bulgáriában indítottak korrupció ellenes akciót – ezúttal stratégiai okból. Washingtonnak nincs ínyére, hogy Bulgáriában szabadon mozognak az orosz hírszerzők.

Mészáros a jövőbe tekint

Az új óriásbank csak 2023-24-ben lesz egységes – nyilatkozta az Indexnek Magyarország leggazdagabb embere. Elismerte, hogy a banknak ő a legfontosabb tulajdonosa, de azt állította, hogy a részesedése nem éri el az 50%-ot.

De vajon mennyire állhat szilárd alapon ez a bank óriás, ha a Fidesz veszít a választáson 2022-ben?

Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei a bank kiemelt partnerei, akik igen kedvező kölcsön feltételekhez juthattak. Jelentős részben ebből is alapozták meg vállalkozásaikat pénzügyileg. A másik nagy lehetőség a nemzeti bank olcsó hitel programja volt, de ennek épp mostanában vetett véget Matolcsy György bankelnök.

Ha a kedvezményes hiteleket alaposan megvizsgálják, akkor Mészáros Lőrinc és a többi rendszerhű oligarcha pénzügyileg is pácba kerülhet. Nemcsak az európai ügyészségtől, de a pénzügyi csődtől is retteghetnek.

Magyarország leggazdagabb embere azonban egyáltalán nem retteg: most készül második házasságára, és új szerepére, a nagy művészet pártoló alakítására. Munkácsy Mihály összes festményét megvenném – árulta el az Indexnek, amely exkluzív interjút készített Magyarország – államilag ugyancsak támogatott – leggazdagabb emberével.

Orbán kedvenc vállalkozói pénzelik az eszéki futballcsapatot

Azok a nagy építőipari cégek támogatják az Osijek futball csapatát, melyek egyre másra nyernek el sokmilliárdos közbeszerzéseket a nemzeti együttműködés rendszerében Magyarországon.

Erre az összefonódásra mutat rá a G7 cikke, amely számokkal bizonyítja a kínos kapcsolatot: Orbán Viktor miniszterelnök zsíros megbízásokat juttat kedvenceinek – élükön Mészáros Lőrinccel, akik azután felfuttatják a horvát kis csapatot. Mészáros Lőrinc sokáig tulaj is volt a futball klubnál, de azután mikor magyarországi csapata is bejutott egy európai kupába, akkor választani kellett. Nem az Osijek csapatát választotta, de az továbbra is élvezi az Orbán közeli építési vállalkozók jelentős anyagi támogatását.

3 milliárd forintos szponzori támogatás

2017-ben és 2018-ban 2 milliárd forint érkezett Orbán kedvenc vállalkozóitól az eszéki futball csapathoz, az utolsó békeévben 2019-ben már 3 milliárd forint.

A magyar miniszterelnök régi rajongója a horvát futballnak. A legutóbbi foci világbajnokságon a horvátoknak drukkolt, akik csak a döntőben maradtak alul a győztes franciák válogatottjával szemben.

A magyar kormány sok más szomszédos országban is nagy pénzekkel támogatja a helyi futballt. Így lehetett Romániában bajnok a Sepsiszentgyörgy csapata.

A futball mindenütt a világon a korrupció melegágya és Közép Európa sem kivétel. Horvátországban ráadásul még foci is van…

Andy Landy mosolyalbuma – A hülyének is megéri!

Bárki vakációzhat 10 napot az űrben az első turistajáraton! Az ötlettel az Axiom Space nevű houstoni vállalat állt elő, amely szeretné felépíteni a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) modulként csatlakozó, majd a leválasztás után önállóan keringő Axiom Űrállomást.  Az első útra már lehet is jelentkezni. A 16,2 milliárd forintos jegy nem csak az űrhajóban történő utazást, de nyolcnapi szállást is fedezi az ISS fedélzetén. 

AL

Elnök úr, olvasta Ön a 22-es csapdáját? – 2019. július

“Magyarország teljesíteni fogja a klímavédelem ügyében 2030-ra vállalt kötelezettségeit.” Hurrá! Ön szerint az csak brüsszeli ármány, hogy nem is olyan régen elmarasztaltak minket a klímaajánlások vállalásainak ránk eső szintjétől való elmaradás miatt? Hiszek Önnek.

Hogy is jöhetnék én ahhoz, hogy kételkedjem, hiszen részletesen taglalta mennyire környezetkímélővé váltunk, sőt még ki is emelte, hogy a tömegével fogunk fákat ültetni amivel megkötjük majd azt a fránya szén-dioxidot. Igaz ugyan jelenleg még csak a fák tömeges kivágásánál tartunk, de ez természetesen nem zárja ki a majdani faültetéseket. Talán megengedi, hogy megjegyezzem mire

a ma ültetett fák körülbelül 2030-2050-re lehetnek olyan mértékben szám-dioxid temetők, mint amiket mostanság kivágnak,

akkor félkegyelműségem nagyon nem érti miért nem egyszerűbb ezeket a fákat nem kivágni. De tényleg, akkor a nem kivágott fák nem hajtanak a közösségnek több hasznot, mint a csak ezután ültetendők? Ha megengedi most nem térnék ki azokra a nem teljesen közösségi érdeket szolgáló túlárazott pályázatokra melyeket ebben a témában is sikerül szűk baráti körükkel megnyeretni? (Nem tudja véletlenül Mészáros&Mészáros nagyonzártkörű részvénytársaságnak nincsen  fakivágó részlege? Nem lepődnék meg, ha lenne, nem úgy ismerem én Mészáros urat, hogy akár az aprópénzért is ne lenne hajlandó lehajolni!)

Elnök úr hivatkozott az uniós környezetvédelmi ügynökség adataira, amelyek szerint az 1990-2017 közötti szén-dioxid-kibocsátás terén azonos mértékű csökkenést értünk mint  Dánia. Adatok szintjén ez igaz is.

Csakhogy míg nálunk a gyárbezárások és az ipari termelés csökkenése okozta, addig Dánia jelentős termelés és termelékenység növelése mellett érte el ezt a 32% körüli csökkenést.

Mintha az is kiment volna az Elnök úr fejéből, hogy az utóbbi években már megfordult a trend és folyamatosan növekszik szén-dioxid kibocsátásunk, míg a gazdasági fejlődés csak néhány multi termelékenysége okán mutatható ki!

Van itt még valami. Elnök úr! A rezsicsökkentés valóban nagy vívmány. Az is igaz, hogy ezt a vívmányt érdemes megvédeni. Csakhogy ha a rezsiköltséget megvédjük, és cserébe visszafordíthatatlan következményekkel elpusztítjuk  környezetünket, talán mi még élve megúszhatjuk a hátralévő pár évünket miközben kollégiumi tettestársával együtt eladja gyermekeink, unokáink jövőjét. Pontosan tudhatják, hogy a klímaváltozás és vele együtt a  katasztrófa nem áll meg a határoknál bármilyen kerítést vagy falat építenek ott.

Képes fedezni, védelmezni egy olyan embert aki a jövőnk védelmében teendő feladatainkat azzal a feltétellel hajlandó megtenni, ha ennek költségeit mások fizetik?

Önök az Uniótól azt várják fizessék meg az árát annak, hogy magunknak és gyermekeinknek megpróbáljuk úgy megőrizni ezt a mi  országunkat (ami ugyebár önöknek is az ELSŐ , (first)), hogy az még élhető legyen?

Nem tudok napirendre térni efölött. Hallottam olyan szirén éneket, hogy majd megvált minket Paks II., a tiszta energia. Senkit nem vált meg. Se minket, se másokat.  Elnök úr, megkérdezte tőlünk magyaroktól valaki, hogy akarjuk e eladósítani az országunkat az    önök lázálma: Paks II. miatt? Igaz, sok mást sem kérdeztek meg tőlünk. Itt van például az a senkinek sem jó vasútépítés Belgrádtól Kelebiáig. Jajj, miket nem mondok, Mészáros&Mészáros nagyonzártkörű részvénytársaságának már megérte a teljesen szakmai alapokon nyugvó döntés, mely szerint 750 milliárd forintos felújítást konzorciumi felállásban az ő cégei végezhetik.

Nyugodjon meg mindenki, mi majd csak visszafizetjük az felújításra felvett hitelt.

Milyen alapon várja Elnök úr és kevéssé tisztelt  szobatársa, hogy velünk fizetteti vissza paksi kölcsönt, amiből természetesen a maguk “Milo&Milo” részvénytársasága jócskán részesedik. Ja, olvasta Heller 22-es csapdáját? Tudja, Milo Máltán veszi a tojást hét centért darabját és öt centért adja el, mégis nyer rajta. És Milo volt az is, aki elvállalta saját állásaik bombázását a nyereségért. A különbség az Önök és Milo cége között annyi, hogy míg Miloéknál mindenki részesedett a haszonból, a fideszes Mészáros biznisz holdudvarán kívül a többiek haszna csak annyi, hogy fizethetik majd unokáink is azt a kölcsönt amiből most saját magukat finanszírozzák. És mi  (marhák) úgy néz ki szó nélkül fizetünk.

De gyerekeinket és unokáinkat nem adjuk!

Oligarchák gazdagodása uniós jóváhagyással

Pénzes gazdák: hogyan fejik meg az Európai Uniót az oligarchák és a populisták – írta cikkét magyar nyelven a The New York Times. Tudomásunk szerint eddig példa nélküli, hogy a világ egyik legbefolyásosabb napilapja magyar nyelven közöljön írást.

Az Európai Unió 65 milliárd dollárt költ évente a mezőgazdaság támogatására. Ennek jelentős része kedvez az önkényuraknak, pénzzel tömi a politikusokat, és korrupt ügyeket finanszíroz – áll az alcímben.

Új feudalizmus és maffiaszerű földszerzés

A Csákvárt mint helyszínt feltüntető írást azzal kezdik, hogy a kommunizmus idején földművesek dolgoztak ennek a Budapesttől nyugatra fekvő városnak messze nyúló határában, búzát és kukoricát aratva annak az államnak, amely elvette a földjüket.
Manapság az ő gyermekeik dolgoznak itt új kényuraknak, oligarchák egy csoportjának és a politika kegyeltjeinek, akik a földhöz homályos ügyleteken keresztül jutottak a magyar kormány jóvoltából.

A feudalizmus modern változata jött itt létre, amelyben a munkát és a támogatást a szolgálatkész kapja, és büntetés a jussa annak, aki nem áll be a sorba.

Úgy tűnik, hogy ezeknek a földbáróknak kedvez és juttat pénzt az Európai Unió. A 28 tagú Európai Unió minden évben 65 milliárd dollárt fizet a kontinensen agrártámogatás gyanánt a mezőgazdaságból élők megsegítésére és a vidéki közösségek fenntartására. De Magyarországon és Közép-Kelet-Európa nagy részén ennek zöme a jó összeköttetéssel rendelkező hatalmasok zsebébe vándorol. A Cseh Köztársaság miniszterelnöke több tízmillió dollár támogatást kapott csak tavaly. A támogatásokat maffiaszerű földszerzésre használták Szlovákiában és Bulgáriában.

Azt az európai agrárprogramot, amely kulcsszerepet játszott az Európai Unió létrejöttében, ma ugyanazok az antidemokratikus erők zsigerelik ki, amelyek az uniót belülről is fenyegetik. Ennek oka az, hogy a közép-kelet-európai kormányok, melyeknek számos populista vezetője van, nagy mozgástérrel rendelkeznek az európai adófizetőktől származó támogatások felosztásában, és annak módját titok övezi.

A The New York Times (NYT) 2019 folyamán

kilenc országban végzett kutatása arra az eredményre jutott, hogy a támogatási rendszer szándékosan zavaros, durván aláássa az Európai Unió környezetvédelmi céljait, korrupcióval és önérdekkel átszőtt.

Brüsszel eltűri az EU egyben tartása fejében

A brüsszeli gépezet azért tűri meg ezt a leplezetlen korrupciót, mert ahhoz, hogy szembeszálljanak vele, meg kellene reformálni azt a programot, amely fontos szerepet játszik az ingatag lábakon álló unió egyben tartásában. Az európai vezetők sok mindenben nem értenek egyet, de mindannyian számítanak a bőkezű támogatásokra, és arra is, hogy azt saját belátásuk szerint oszthatják el. Ha nekimennének ennek a rendszernek azért, hogy megfékezzék a visszaéléseket az újabb tagállamokban,

törésvonalak jelennének meg az európai politikában és gazdaságban.

Ez az oka annak, hogy az idén megújítandó agrárszabályozás kapcsán Brüsszel nem hangsúlyozza a korrupció megfékezését és nem tervez szigorúbb ellenőrzést bevezetni. A törvényhozók ehelyett arrafelé mozdulnak, hogy nagyobb mozgásteret adjanak az egyes országok vezetőinek a pénz elköltésében, a belső ellenőrök tiltakozása ellenére.

A legnagyobb tortaszelet a közös költségvetésben

Az agrárprogram a legnagyobb tétel az Európai Unió központi költségvetésében, a

költés 40 százalékát teszi ki, a világon az egyik legnagyobb támogatási rendszer.

Ennek ellenére vannak olyan, az agrárprogramot meghatározó és megszavazó brüsszeli törvényhozók, akik maguk is bevallják, hogy gyakran nem is tudják, hova megy a pénz. Ez a pénz ide, Fejér megyébe is vándorol, amely Orbán Viktor, Magyarország populista miniszterelnöke szűkebb hazája.

Orbán, aki az európai szélsőjobb meghatározó alakja, Brüsszel és az európai elitek kíméletlen kritikusa, nem habozik elfogadni az Európai Unió által juttatott pénzt.

Lapunk oknyomozói rávilágítanak, hogy az európai támogatást kegyúri rendszer fenntartására fordítja, amelynek segítségével gazdag embert csinál barátaiból és családtagjaiból, védi politikai érdekeit és megbünteti riválisait.

Állami földek Orbán Viktornak és családjának

Körülbelül 480 hektár állami földet adtak el Orbán vejének és családjának, 1480 hektár  került Orbán gyerekkori barátja, Mészáros Lőrinc és családjának birtokába. Közel 400 hektár állami földet adtak el Flier Jánosnak, Orbánné üzleti partnerének. Egyéb birtokokat egy budapesti ügyvédnek adtak el, aki bérbe adta azok egy részét Mészárosnak – idézik a térkép szövegében Ángyán Józsefet, aki Orbán agrárállamtitkára volt, de éppen a földügyek elleni tiltakozása miatt távozni kényszerült.

Az Orbán-kormány több ezer hektár állami földet árverezett el családtagjainak és partnereinek, Orbán egyik gyerekkori barátjából pedig az ország leggazdagabb embere lett. Márpedig akié a föld, az milliós támogatásra jogosult az Európai Uniótól.

„Ez egy teljesen korrupt rendszer”

– mondja Ángyán József.

Az EU minden évben háromszor annyit költ a mezőgazdasági támogatásokra, mint az Egyesült Államok, de a rendszer bővülésével nem tartott lépést a transzparencia. A tagállamok kormányai nyilvánosságra hoznak ugyan valamennyi információt a támogatottakról, de a legnagyobb haszonélvezők bonyolult tulajdoni szerkezetek mögött rejtőzködnek.

Az uniós apparátus asszisztál

Habár a termelők részben a földterület alapján részesülnek a támogatásból,

a földtulajdon adatai nem nyilvánosak, és emiatt a jogtalan földszerzésnek és a korrupciónak nehéz utánajárni.

Habár van erre vonatkozó átfogó adatbázisa,

az EU nem volt hajlandó a lapnak eljuttatni a kért információt letöltési nehézségekre hivatkozva.

A NYT emiatt saját adatbázist állított össze. Ez megerősítette, hogy számos földtranzakció politikai bennfentesek egy válogatott csoportjának kedvezett. Több országban is ellátogattak gazdaságokba, és állami dokumentumok alapján megállapították, hogy több esetben a legnagyobb haszonélvezők kapták meg a támogatást. Olyan magyar újságírók és mások munkájára is támaszkodtak, akik földmutyikat kutattak az Orbán kormány sajtóellenes intézkedései ellenére.

Nem csak nálunk

Miközben az Európai Unió azzal hirdeti a támogatási programot, hogy az a keményen dolgozó gazdák alapvető fontosságú biztonsági hálója, tanulmányok sora jelent meg arról, hogy a pénz 80 százalékát a támogatottak 20 százaléka kapja. A legnagyobb támogatást élvezők között pedig vannak olyanok, akik a pénzt politikai hatalom megszerzésére fordították.

Csehországban a legismertebb támogatott Andrej Babis, milliárdos mezőgazda és miniszterelnök. Cseh vállalatai legalább 42 millió dollárnyi agrártámogatásban részesültek tavaly. Babis, aki tagadja, hogy bármiféle visszaélést elkövetett volna, két érdekellentéttel kapcsolatos vizsgálatnak is tárgya az idén. Az utóbbi években a cseh kormány olyan szabályokat vezetett be, amelyek könnyebbé teszik nagyvállalatok számára – és az övé a legnagyobb -, hogy még több támogatást kapjanak.

„Az Európai Unió egy oligarchának fizet rengeteg pénzt, aki egyben politikus is,” nyilatkozta Lukas Wagenknecht, cseh szenátor és közgazdász, aki korábban Babisnak dolgozott. „És ennek mi lett az eredménye? Az, hogy a legnagyobb hatalommal rendelkező cseh politikust teljes mértékben az Európai Unió támogatja.”

Bulgáriában a támogatások az agrárelit jólétét szolgálják. A Bolgár Tudományos Akadémia szerint Európa legfontosabb földalapú támogatásainak hetvenöt százaléka körülbelül 100 céghez vándorol az országban. Az idén tavasszal a hatóságok az egész országban razziáztak, korrupt összefonódásokra vetve fényt kormánytisztviselők és agrárvállalkozók között. Az ország egyik legnagyobb liszttermelőjét csalással vádolják a támogatásokkal kapcsolatban és ügye jelenleg tárgyalásra vár.

Szlovákiában a legfelsőbb ügyész elismerte egy „agrármaffia” létét. Kistermelők arról számoltak be, hogy megverték őket és támogatásra jogosult földjüket kikényszerítették tőlük. Tavaly meggyilkolták Jan Kuciak újságírót miközben azt kutatta, hogyan épült be az olasz maffia a mezőgazdaságba, hogyan tulajdonította el a támogatásokat és épített ki kapcsolatot magasrangú politikusokkal.
Ennek ellenére Brüsszelben és Európa több más fővárosában a reformterveket gyakran felhígítják vagy félresöprik. EU-s döntéshozók elutasítottak egy 2015-ös jelentést, amely az agrártámogatásokra vonatkozó szabályok megszigorítását javasolta a közép- és kelet-európai törvényellenes földszerzések megregulázása céljából. Az Európai Parlament leszavazott egy törvényjavaslatot, amely megakadályozta volna, hogy olyan támogatásokból részesüljenek politikusok, amelyeket ők osztanak el.

A hamis orbáni mese és a valóság

Kevés vezető próbálkozott meg a támogatási rendszer olyan széleskörű és leplezetlen kizsákmányolásával, mint Orbán Viktor Magyarországon. Amikor a választókhoz beszél, azzal a hamis mesével áll elő, hogy Brüsszel el akarja venni az agrártámogatást és a megtakarított pénzen migránsokat akar betelepíteni, és egyedül ő, Orbán az, aki ezt meg tudja akadályozni.
Azok a gazdálkodók,

akik a kormányt vagy a kegyúri rendszert kritizálják, arról adnak számot, hogy elesnek a támogatástól vagy különböző hatósági ellenőröket szabadítanak rájuk, melyek a kommunista időket idéző fenyegetésekre emlékeztetnek.

„Nem arról van szó, hogy jön érted éjszaka egy kocsi és elvisz,” mondja Teichel István, aki Orbán szűkebb hazájában kistermelő. „Ez annál mélyebbre hat.”

Az uniós támogatások kezdettől fogva olyan pénzmennyiséget jelentettek, amelyet a szocialista rendszerhez szokott gazdák még álmukban sem remélhettek. A program a második világháború után jött létre, hogy a termelők juttatásának megemelésével növekedhessen az élelmiszertermelés a háború pusztította kontinensen. Az idő folyamán ez a program létfontosságú szerepet kapott a határokon átívelő gazdaság létrehozásában, ami a modern Európai Unió alapja volt. Az európai vezetők tudták, hogy a szocialista blokk államainak uniós tagokká emelése kihívásokkal jár, de

nem látták át teljes mértékben, hogy milyen korrupciós lehetőségeket rejt a támogatási program.

A program lényege egyszerű képlet: a gazdák többnyire annyi pénzt kapnak, amennyi földet megművelnek. Minél több földje van valakinek, annál több pénzt kap. Közép- és Kelet-Európában pedig nagyon sok a termőföld, és a szocializmus hagyatékaként annak jelentős része még mindig állami kézben van. Az európai hatóságok több területen is szorosan együttműködtek az új tagállamok kormányaival, mint például az élelmiszervizsgálati szabványok és a határellenőrzés, de a támogatásokra nem sok idő jutott.

Voltak figyelmeztető jelek, még mielőtt Magyarország belépett volna az unióba. Orbán, mielőtt tisztségétől megvált volna 2002-ben, 12 állami gazdaságot adott el, amely később „piszkos tizenkettő” néven híresült el, politikai kapcsolatokkal rendelkező vevőknek. A vevők áron alul jutottak hozzá a gazdaságokhoz és 50 évre kizárólagos jogot szereztek a földek használatára. És amikor két évvel később Magyarország csatlakozott a rendszerhez, a támogatásra is jogosultak lettek.

Ez egy mutyigazdaság, itt csak a barátok és a politikai szövetségesek rúgnak labdába – mondta Raskó György, volt agrárállamtitkár.

„Nem Orbán találta ki ezt a rendszert. Ő csak hatékonyabban működteti.”

„Amikor Orbán beszél, nagyon meggyőző tud lenni,” mondja Ángyán. „Az ember hisz neki. Én hittem neki.” A földcsuszamlásszerű győzelem után Orbán gyorsan a tettek mezejére lépett, csak éppen nem úgy, ahogy Ángyán képzelte. Ő azt javasolta, hogy a kormány darabolja fel a nagy földterületeket, és adja bérbe kis- és közepes termelőknek.

Földért hatalmat

Ehelyett Orbán a nagy földterületeket szövetségeseinek kívánta bérbeadni, ami Ángyán szerint a vidéket Orbán pártjának, a Fidesznek és szövetségeseinek rendelte volna alá.
Azt is tudta, hogy az európai támogatások a földterület nagysága után járnak, és így

megnövelik a gazdagok és szegények közötti különbséget, lehetővé téve ezzel a könnyebb hatalomgyakorlást.

„Semmi esélyem nem volt arra, hogy megvalósítsam a tervemet” – mondta Ángyán.

2011-ben Orbán új kormánya megkezdte az állami földek bérbeadását. Eleinte azt hirdették az illetékesek, hogy csak helyi kisgazdálkodók jelentkezhetnek bérletre. De végső soron a földek jó politikai összeköttetésekkel rendelkező személyekhez jutottak, akik esetenként az egyetlen résztvevők voltak az árveréseken. 2015-re több százezer hektár állami földet adtak ki bérletre, és ennek jelentős része Fideszhez közeli személyek kezére jutott.

Az új bérlők alacsony bérleti díjakat fizettek az államnak, miközben jogosulttá váltak az európai támogatásokra.

Orbán hirtelen pálfordulása nyomán Ángyán kiábrándult és úgy érezte, elárulták. Kilépett a kormányból 2012-ben, de az Országgyűlés tagja maradt, ahol továbbra is fennen hirdette elképzeléseit, miközben a kormány az ellenkező irányba haladt.

Aki nem hűséges, arra lőnek

Egy zárt ajtók mögötti megbeszélésen 2013 elején Ángyán egyenesen megmondta a véleményét Orbánnak a miniszterelnök legbizalmasabb parlamenti szövetségesei előtt. „Tönkre fogod tenni a vidéket”. „Te meg kútmérgező vagy” – vágott vissza Orbán Ángyán visszaemlékezése alapján. „Cserben hagytál, Jóska.” A jelenlévő pártkatonák meglepve hallgatták, amint Orbán hosszú monológba kezdett arról, hogy a politika olyan, mint a csatatér. Aki hűséges, számíthat arra, hogy fegyvertársai megvédik. „És akik nem azok?” – tette fel a kérdést a miniszterelnök. „Azokra lőni fogunk.”

2015-ben Orbán még magasabb sebességre kapcsolt. Kormánya több százezer hektár állami földet adott el, sok esetben jó politikai kapcsolatokkal rendelkező szövetségeseinek. Ezek ugyan árverések voltak, de több helyi gazda is elmondta:

megmondták nekik, nem is kell jönni az árverésre, mert a nyertesek már ki vannak jelölve.

A nagyobb területeket egyébként is kevesen engedhették volna meg maguknak, és többekhez el sem jutott az árverés híre. Horváth Ferenc, 63 éves nyugdíjas egy kunyhóban él Fejér megyében, és kissé elkésve vette észre, hogy a kormány minden állami földet eladott az ő kis telke körül.

„Nagyon gyorsan történt,” mondja Horváth. „Nem is tudtunk arról, hogy lehetett itt földet venni.” Horváth telkét szinte minden oldalról új szomszédja, Mészáros Lőrinc földjei vették körül. Pár nap alatt kerítést emeltek, és a területet ellepte a sertéstrágya szaga.

Mészáros és rokonai több mint 1500 hektár földet vásároltak csak Fejér megyében. Ángyán jóslata beteljesült,

Orbán politikája aláveti a vidéket a Fidesznek és szövetségeseinek.

Nem más ez, mint modern feudalizmus, amelyben a kisgazdálkodók hatalmas politikai érdekcsoportok árnyékában élnek – és az egészet Európai Uniós támogatásból finanszírozzák. A magyar kifizetési adatok elemzése szerint az utóbbi években

a legnagyobb támogatottak, Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor, több, mint nyolcmilliárd forint  támogatást kaptak tavaly.

Brüsszelben az európai politikusokat kifejezetten figyelmeztették a magyarországi problémákra, még az árverések kezdete előtt.

Vannak, akik látják az EU kudarcát

Az Európai Parlament által megrendelt 2015 májusi jelentés a jogtalan földszerzést vizsgálta és „homályos ügyekre” hívta fel a figyelmet Magyarországon. A jelentésben Orbán szülőhelye, Fejér megye is szerepelt.

A vizsgálat arra mutatott rá, hogy Közép- és Kelet-Európában tehetős, politikai kapcsolatokkal rendelkező földbirtokosoknak lehetőségük volt arra, hogy rátehessék kezüket a földre. „Különösen akkor, amikor a kormányszervek segédkeztek nekik” – állítja a jelentés.

A vizsgálat a földtámogatási programot is felelőssé teszi ezért, azt állítva, hogy az minél több föld megszerzésére ösztönöz.

„Ebből a szempontból a KAP kudarcot vallott, mivel nem teljesítette saját célkitűzéseit”

– állítja az amszterdami székhelyű Transnational Institute által készített jelentés. Levélben megfogalmazott válaszában az európai földművelésügyi hatóság megbízhatatlannak minősítette a jelentést és hangsúlyozta, hogy az adott ország vezetői felelősek a nemzeti földhasználati politika betartatásáért.

A második vonal is jól járt

Az olyan nagy oligarchákon túlmenően, mint Mészáros Lőrinc, Orbán egyéb támogatói és szimpatizánsai is kaptak nagyobb darab állami földet. Csongrád megyében például a Fidesz-politikus Lázár János családi és üzleti érdekköréből került ki több nagy vevő, akik körülbelül 500 hektárra tettek szert. Bács-Kiskun megyében Mészáros Lőrinc egy volt üzlettársának családtagjai és barátai kaptak nagyobb darab földeket. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, jelenlegi és korábbi Orbán kormánybeli hivatalnokok rokonai és barátai voltak a legnagyobb nyertesek a földárveréseken. Többen azóta jelentős profittal olyan nagy agráripari vállalatoknak adták bérbe a földeket, amelyek európai támogatásban részesülnek.

Miközben a politika kegyeltjei meggazdagodnak, sok kistermelő a megélhetés miatt számít a támogatásra. Emiatt

nem szívesen kritizálják hangosan a rendszert a megtorlástól való félelmükben, mondták többen is.

Gál Ferenc tehenet és disznót tenyészt és lucernát termeszt családi gazdaságában. Elmondása szerint 130 hektár bérletét pályázta meg, mert az európai támogatások miatt akkor is megérte volna, ha semmit nem termeszt a földön. A helyi gazdáknak kellett volna előnyt élvezni, de a föld tehetős idegenek kezére jutott. Amikor ezt felhozta, rögtön lett is ebből baja. Elmondása szerint állami ellenőrök látogattak el hozzá, környezetvédelmi és vízügyi problémákat véltek felfedezni nála. Azt is elmondta, hogy a helyi vezetők mondták neki, hogy máskor ne is jelentkezzen támogatásra.

A bosszú Ángyán Józsefet is utolérte. Pár hónappal azután, hogy kilépett a kormányból, a hatóságok visszavették az Ángyán által 20 évig működtetett kishantosi biofarm bérleti jogát. A földet politikához hű emberek kapták meg, akik azt felszántották és beszórták műtrágyával. Aztán a Szent István Egyetem vezetői leépítették Ángyán tanszékét és ezzel hagyatékát lerombolták.

„Orbán érti, mikor kell az embereket félelemben tartani”

– mondta Ángyán. Mikor magyar agrárszakemberekkel és közgazdászokkal beszélgettek, voltak közöttük olyanok, aki nem kívántak a földtulajdonról beszélni, vagy kérték, hogy ne nevezzük őket néven cikkünkben. A gazdák is látták mi történik az emberrel, aki ellentmond.

Mivel Orbán rendelkezik az európai támogatások fölött, meg tud akadályozni egy újabb vidéki megmozdulást – mondta Ángyán. Addig, amíg a kormány osztja szét a támogatást, senki sem mer megszólalni.

Zsebtolvaj a gengszterek között – Déli kávé Szele Tamással

Kávésleány, aranyvirág, ide a legjobbik teát, ma Kínáról lesz szó. Mint már annyiszor, sóhajt a tapasztalt olvasó, de sajnos muszáj foglalkoznunk a kérdéssel, ha Magyarország épp most tervez felvenni legalább hétszázötven milliárd forint értékű kölcsönt (bővebben nem részletezték, milyen valutában és mennyi is lesz a végösszeg) egy voltaképpen felesleges vasútvonalra.

Mert a Budapest-Belgrád vonal – mint azt korábban elemeztük is volt – nem ér ennyit. Jóval kevesebbet sem érne, sőt, már most is van vasúti összeköttetés a két főváros között, csak azon – a pálya állapota miatt – nem képesek végigsuhanni óránként százhatvan kilométeres sebességgel a gyorstehervonatok. Mondjuk eleven ember nem érti, miért fontos ez a sebesség teherszállítmányok esetében, ugyanis ha nem friss osztrigát akarnak hozni vele az Adriáról, akkor értelmetlen – és a beruházást támogató, sőt, szorgalmazó és az annak költségeit meghitelező Kína árui meg távolról sem romlandóak. Illetve, hajlamosak el- de nem hajlamosak megromlani.

De hát akkor miért ennyire fontos ez a vonal? Miért kellett Orbán Viktornak sokadjára is Pekingbe utaznia, miért a kormánymédia zajos ünneplése annak alkalmából, hogy sikerült belépnünk Kína adósainak hosszú és nem feltétlenül exkluzív klubjába?

Hát kérem, egy kölcsönben nem az az üzlet, hogy adják, az sem, hogy kapják, az viszonylag átlátható dolog: egy kölcsönben, közbeszerzésben, pályázatban, tenderben mindig az az üzlet, mennyi esik le belőle azoknak, akik körülötte sürgölődnek. Ha kicsi az összege, kevés, ha nagy, akkor sok, ha ilyen óriási, akkor rengeteg.

Egyszóval pillanatig ne higgyük, hogy Orbán Viktor és köre, különös tekintettel Mészáros Lőrincre ezt ingyen, szívjóságból csinálja, és nem éri meg nekik nagyon.

Dehogynem.

Pont ugyanolyan üzlet ez, mint akármelyik stadionépítés vagy más beruházás: azzal a különbséggel, hogy – ha meg tetszenek figyelni – egyre nő a tét manapság. A vizes VB még olyan két-háromszázmilliárd közötti összegbe került a végére (pontos adatunk nincs, ugyanis államtitok), a Puskás stadion költségvetése most olyan 190-200 milliárd forint. Hogy legyen összehasonlítási alapunk, az Arsenal londoni pályája alig kisebb, sokkal magasabb telekárak mellett, drágább munkabérekkel épült és mégis olcsóbb. Ja, de az Londonban van. A lisszaboni Luz stadion, a Benfica otthona, ami a 65 ezres befogadóképességével majdnem pontosan akkora, mint a tervezett Új Puskás Stadion 2003-ban, vagyis 14 éve készült el, az infláció mégsem lehet akkora, hogy ne tűnjön fel az árkülönbség: a Luz ugyanis 118,7 millió euróba került, szemben az Új Puskás Stadion most elfogadott 618 millió eurós költségvetésével. Ja, de Lisszabonban…

Egyszóval, nő az étvágy és ezzel nőnek a tétek is.

Miért nő a kormányközeli üzleti körök étvágya?

Főleg azért, mert tudják, hogy nemsokára jön a hét szűk esztendő. Jövőre már elapadnak az Európai Unióból mostanáig nyakló nélkül folyósított kohéziós alapok, ha nincs szerencsénk és a hetes cikkelyt időben alkalmazzák Magyarország ellen, az Unió költségvetésébe sem lesz érdemi beleszólásunk (és ha nem alkalmazzák, akkor is attól függ, mennyi, hogy melyik frakcióhoz csatlakozik a magyar kormánypárt), közben még felállhat a Manfred Weber által szorgalmazott bizottság is, amely az uniós pénzek költését ellenőrzi, és ha feláll, nekünk végünk. Ahogy mi kitapsoltuk azokat az ablakon, még az is lehet, hogy meg kell adni őket.

Szóval Brüsszelből már nagy összegekre, akkorákra mint eddig, nem lehet számítani.

Moszkvából sem biztos: nézetem az, hogy Oroszországnak mi sokkal többet érünk, ha kívül vagyunk a föderációjukon, nem akarnak minket felvásárolni kilóra, semmink nincs, ami kéne nekik – számukra sokkal jobban megfelel, hogy ütközőzóna legyünk a határaik mentén, ország, amiben állandó a káosz és a konfliktus, felvonulási terep szükség esetén a csapatok számára és trójai faló az Európai Unióban – nem, Moszkva nem fog nekünk hatalmas, akár korlátlan hiteleket nyújtani. Nincs miért tegye.

Akkor… még kitől lehet pénzt kérni? Mert a magyar gazdaság még a korábbi sikításokat sem fedezte volna, annyi nyereséget nem termel (sőt, alig termel valamennyit), most már csak két kérdés merül fel, éspedig azok, hogy miből fogjuk egyáltalán fenntartani a gazdaságunkat, biztosítani a munkavállalók létét és a politikai-gazdasági vezető réteg jólétét?

Tehát: mit fog enni a jónép és miből dőzsölnek majd a nagyurak?

Pénz kell, a föld fenekéből is.

Pláne az emelkedő tétű sikkasztások világában, ahol mindenki úgy emeli az árakat, mintha nem volna holnap – hát, hiszen épp azért emelkednek az összegek, mert mindenki tudja, hogy lesz, csak az a holnap nagyon szegény is lehet.

Ezért kellett körbeudvarolni Pekingben Hszi Csin-pinget – habár maga a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházása irgalmatlanul túl van árazva, az „Egy öv, egy út” program teljes költségéhez mérten még így is villamospénz.

Orbán Viktor kilenc hosszú éve ostromolja Kínát, most végre elérte a célt: tartozhatunk nekik.

Persze, nem árt, ha tudjuk: a beruházás abból áll, hogy a kínai állam hitelt nyújt az ottani Eximbankon keresztül a magyar államnak, az továbbadja ezt a pénzt a háromtagú konzorciumnak (mely három tagból az egyik magyar vállalkozás, Mészáros mester tulajdonában), ők megépítik a vasutat, aztán annak a nyereségéből visszafizetik a magyar államnak az adósságukat, az meg továbbítja a kínaiaknak.

Azért ez már nem bátor, hanem sokkal inkább vakmerő vállalkozás, olyan beruházás esetében, ami szakértők számításai szerint is minimum nyolcvanhárom, maximum kétezernégyszáz év alatt térülne meg. Főleg, mert a hitel futamideje nem ennyi, sőt: már 2020 táján el kéne kezdeni törleszteni információink szerint.

Na, és ha nem fizetünk, akkor mi lesz? Benéz a ló az ablakon?

Be, de mondjuk sokkal fájóbb lesz az, hogy a tartozás fejében elveszik az egész vasutat, mindenestől, mondjuk kilencvenkilenc évre a kínai állam tulajdonába kerül – ugyanez történt a Srí Lanka-i Hambantota kikötővel, ugyanez a lusakai repülőtérrel, egy dzsibuti kikötővel is és ez várható a kenyai vasútvonalak egyikével kapcsolatban szintén.

Jogilag támadhatatlan ezeknek a kisajátítása, habár… szóval Kína az első ópiumháború óta előszeretettel hivatkozik a vele kötött „egyenlőtlen szerződésekre” (tényleg azok voltak, különben), csak ezek az eljárások még sokkal egyenlőtlenebbek. Még a Srí Lanka-i Hambantota kikötő kilencvenkilenc éves haszonbérletét is a Hong Kongról szóló régi szerződésből vették.

De miért jó ez Kínának?

Könnyű volna azt mondani, hogy terjeszkedik és gazdaságilag gyarmatosítani akarja a világot, egyszerű válasz volna, de nem egészen és nem csak ennyiről van szó.

Sokkal inkább arról, hogy a kínai gazdaság sem az a fékezhetetlen rakéta már, aminek korábban tűnt. Még mindig növekedést produkál, hogyne, de már nem olyan ugrásszerű mértékben – azért azt sem feledjük, hogy korábban a vízibivalytól és a rizsföldektől kellett eljussanak a felhőkarcolókig, most már a felhőkarcolók világában élnek, innét már nehéz látványosat ugrani. Tehát az „Egy öv, egy út” programnak fontos célja a kínai ipari kapacitásfelesleg lekötése, a pénzügyi tőkefelesleg lekötése, a nyugat-kínai tartományok fejlesztése éppúgy, mint Kína geopolitikai hátrányainak csökkentése – hiszen azért eléggé sokat ártott a hatalmas birodalomnak a bezárkózás a Ming-dinasztia korától majdnem mostanáig – és hát a gazdasági terjeszkedéssel valóban együtt jár a politikai befolyásszerzés is. Még csak azt sem mondanám, hogy olyan nagyon berzenkednek Pekingben a befolyás gondolatától – de alapvetően gazdaságiak a céljaik.

Meg nem rövid távra terveznek.

Akkor hiba volt kölcsönt kérni és kapni tőlük?

Nagyon nagy hiba, ugyanis a kínai üzletember nem ismer tréfát, ahogy a kínai állam sem.

Ha pénzről van szó, kemények, mint a vídia és minden áron megvédik az érdekeiket, behajtják a tartozást.

Az ideológia nem győzi meg őket, erre bizonyíték az is, hogy mostanáig Magyarország nem kapott hitelt – a kínai üzleti mentalitás egyszerűen komolytalannak találta a magyar hozzáállást. Hogy most mi változott, miért adtak mégis, azt nem tudni: valószínűleg túl nagy haszonnal kecsegtet a tranzakció, vállalták a kockázatot.

Kockázatot, ami valójában nincs: mindenki látja, mi várható. A vasút megépül majd, ellopnak belőle egyes körök mindent, ami ellopható, aztán üzemel is majd, valószínűleg nagyon veszteségesen, végül a kínaiaké lesz, és megindul rajta a valódi forgalom (a Srí Lanka-i kikötőt úgy szerezték meg, hogy kitiltották belőle a kínai teherhajókat, így aztán heti egy hajót fogadott, míg gazdát vagyis bérlőt nem cserélt, most már nyüzsög a forgalomtól).

Ezek szerint hiba Kínával üzletelni?

Dehogy hiba, sőt, elkerülhetetlenül szükséges ma már – csak tudni kell, hogy nem viccelnek, ha pénzről van szó és ismétlem, nem ismernek sem tréfát sem kíméletet.

De kereskedni velük nem csak szükséges volna, hanem elkerülhetetlen is.

Csak ez már nem kereskedelem a szó klasszikus értelmében véve, és erre a  magyar kormány bohém gondolkodású felelősei is rá fognak jönni.

De előtte még kidobunk az ablakon tengernyi pénzt.

Egyelőre az várható, hogy pár évig imádni fogjuk Kínát, a csapból is a kínai kultúra jön majd, míg el nem kell majd kezdeni törleszteni, akkortól nagy ellenségünk lesz majd.

Pedig hát sem nem barát, sem nem ellenség, csak üzletfél. Akivel egy nagyon rossz üzletet kötöttünk.

Így jár, kérem, a kis zsebtolvaj, ha a nagy gengszterekkel akar üzletelni…

Ez történt a héten – Orbán Viktor átrendezi a zsebei tartalmát

A mögöttünk lévő hét azzal kezdődött, hogy a parlament eltakarította a lakás-takarékpénztárakat. Igaz, nem zártak be egyet sem közülük, de azzal, hogy az állami támogatásokat megszüntették, lehetetlen helyzetbe hozták ezeket a szebb napokat látott intézményeket.

Nem volt ellenállás, ment minden, mint a karikacsapás. Bánki Erik képviselő beterjesztette a törvényjavaslatot, a parlament elfogadta, és még mielőtt bárki nyelt volna egyet, Áder János államfő már alá is írta.

Mondhatjuk, nem sokat vacakoltak az urak a részletekkel, legföljebb azon érdemes eltűnődni, hogy miért volt minderre szükség. A hivatalos indokot persze ismerjük: nagy volt a pazarlás, és a pénz nem oda ment, ahová szánták. Medencék épültek állítólag az állami támogatásból, és szaunák, így a hivatalos indoklás. Amivel persze nem lehet vitatkozni, merthogy biztosan volt olyan, aki a lakástakarékokban gyűjtögetett pénzecskéjét ilyen földi hívságokra költötte. A többség azonban bizonyára nem ilyen volt. Egyes hírek szerint a lakástakarékok Rogán Antal köreinek lakáslottója elől vették el a levegőt, s a vállalkozás nem jövedelmezett annyit, mint amennyit a tulajdonosok szerettek volna. Ez persze csak feltételezés, ami viszont tény, hogy Áder János köztársasági elnök a tőle elvártnál készségesebben állt hozzá a kérdéshez. Nem várta meg a törvény által előírt határidőt, amint tollhoz jutott, azonnal aláírta az elé tett szöveget, amely ezt követően viharos gyorsasággal ki is lett hirdetve a Magyar Közlönyben.

A hajléktalanok megrendszabályozásával már nem lesz ennyire egyszerű a helyzet, mert ők sokan vannak, és egyesével kell majd a renitensebbjét bíróság elé állítani. Az első ítéletek mindenesetre már meg is születtek – pénzbírságra ítéltek egy gödöllői és egy budapesti fedél nélkül élőt. A büntetést nyilván egyikük sem tudja majd befizetni, aminek várhatóan elzárás lesz a vége.

Lehet, hogy Demeter Márta LMP-s képviselő is a bíróság előtt végzi. Legalábbis, ha valóban nyomozás indul ellene a Fidesz feljelentése alapján. Demeter Márta ugyanis a napokban lyukra futott. Nyilván nem önszántából, feltehetőleg segítettek neki abban, hogy egy írásbeli kérdés során összekeverje Orbán Viktor Flóra névre hallgató lányát egy másik, ugyancsak Orbán Flóra nevű kislánnyal.

A történetet mindenki ismeri, írtunk róla mi is, nem mesélnénk el még egyszer a történetet, csupán jeleznénk, hogy az ügynek vannak tanulságai. Az egyik, hogy legyünk körültekintőbbek, mielőtt írásbeli kérdést intézünk a belügyminiszterhez és a honvédelmi miniszterhez. Fifikás emberekről van szó, lehet, hogy csapda rejtőzik a könnyűnek ígérkező zsákmány mögött, és az egész csak arra jó, hogy az amúgy hiteltelen és megannyi helyreigazítás közlésére kötelezett kormánypárti sajtó örvendezhessen, amiért nem csak őket lehet hazugságon fogni.

Ugyancsak ezen a héten derült ki, bár a részleteket nyilván csak ezután fogjuk megtudni, hogy Andy Vajna hamarosan szegényebb lesz egy televízióval. Ráadásul nemcsak a TV2-t veszíti el, de ami még ennél is rosszabb lehet neki, feltehetőleg a miniszterelnök bizalma is megingott benne. Nagyon félteni persze nem kell őt, szép fiatal feleségét, akinek buja bájaiban gyakran gyönyörködhetünk az internet jóvoltából, feltehetőleg nem rekvirálják el tőle.

Hogy a lényegről is mondjunk valamit: a TV2 és néhány megyei napilap a hivatalos megfogalmazás szerint nem adásvétel, hanem tulajdonosváltás révén kerül Vajnától Mészáros Lőrinc birtokába. Magyarra fordítva: Orbán Viktor átrendezi a zsebei tartalmát, ami eddig az egyik zsebében volt, még az év vége előtt a másikba kerül.

Köztudott, annak idején Andy Vajna az Eximbanktól vett föl hitelt, hogy megvásárolhassa a masszívan veszteséges TV2-t. Aki most azt kérdezi, hogy miért érdemes veszteséges tévét, vagy bármilyen más, nyereséget nem hozó vállalkozást vásárolni, az magáról állít ki szegénységi bizonyítványt, és látszik rajta, hogy nem tudja, hol él.

Amikor ugyanis Vajna elszipkázta a kegyvesztetté vált Simicska Lajos elől a TV2-t, az volt a terv, hogy az állam hirdetésekkel szépen kitömi a csatornát, s ebből a pénzből ki lehet fizetni a tartozást, sőt, még marad is valamennyi. Ami az állami hirdetéseket illeti, jöttek is azok rendesen, ám a csatorna nem tudta hozni a fő célt, vagyis, hogy megelőzzék az RTL Klubot.

Mindenesetre mostantól Mészáros Lőrincre vár a feladat, hogy beteljesítse a nagy álmot, és megelőzze a toronymagasan előttük járó konkurenciát. Ehhez persze nyilván nem elegendő a gázszerelő szakmában való jártasság, és valószínűleg még az is kevés, ha valaki a miniszterelnök barátja.

Felcsút és a többiek

0

Négy településen tartanak ma időközi önkormányzati választást: Balmazújvárosban, Felcsúton és Sorkikápolnán polgármestert, Pásztón településvezetőt és képviselőket is választanak.

A Hajdú-Bihar megyei Balmazújvárosban azért kellett időközi választást kiírni, mert a polgármestert, Veres Margitot (független) áprilisban hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt jogerősen öt év börtönre ítélték. A településen 14 137-en jogosultak szavazni, ők négy jelölt közül választhatnak. A jelöltek közül három függetlenként indul, egy pedig a Magyar Munkáspárt színeiben.

A Fejér megyei Felcsúton szintén polgármestert választanak, mert a település vezetője, Mészáros Lőrinc (Fidesz-KDNP) áprilisban lemondott tisztségéről. A voksoláson két jelölt indul, egyikük a Fidesz-KDNP jelöltjeként, a másik pedig függetlenként. A falu választói névjegyzékében 1507-en szerepelnek.

A Vas megyei Sorkikápolnán az időközi választást a polgármester halála miatt írták ki. A tisztségért két független jelölt indul, a faluban 205 választásra jogosult adhatja le a voksát.

Rekviem a Hír TV-ért

Most, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a rá nem mindig jellemző gyorsasággal áldását adta a Nyerges-Simicska adásvételre, eldőlni látszik Hír TV sorsa. Nagy valószínűséggel az lesz vele, amit sokan tudni vélnek: Nyerges Zsolt nem a végállomás, Simicska Lajos egykori médiabirodalmának zászlóshajóját bekebelezi majd Mészáros Lőrinc feneketlen bendője. Eltűnik benne, hogy aztán Mészáros Lőrinc miniszterelnöki beosztásban lévő barátja azt tegye vele, amit jónak lát. Feltehetőleg amint teheti, megszünteti.

Azok, akik néhány évvel ezelőtt még szerették a Hír TV-t, ájtatosan csüngtek rajta, s lesték minden szavát, ma kígyót-békát mondanak rá, és a legszívesebben sóval hintenék be a helyét.

Mi, akik évekkel ezelőtt nem szerettük a Hír TV-t, mert hazudott és sötét érdekek szolgálatába szegődött, ma már szeretnénk szeretni, de nem tudjuk, és nem is fogjuk megkedvelni soha, mert még emlékszünk arra, amire azok, akik egykor szerették, nem szívesen emlékeznek.

Próbáljuk sajnálni a Hír TV-t, mert hát ott is kollégák dolgoznak, akik nem sok idő múlva munkahely és feladat nélkül maradnak. Könnyebb volna persze sajnálnunk őket, ha annak idején, amikor nekünk nem lett munkánk és mi voltunk azok, akiknek nem maradt feladatunk, ők is együttéreztek volna velünk.

Most már persze mindegy, fölösleges moralizálni, mert minden elvégeztetett. A szabad sajtónak nem a Hír TV nem túl távoli bezárásával lesz vége. A vég már korábban elkezdődött, csak sokan nem akarták észrevenni. Azt hitték, hogy a sajtó szabad, hiszen még ma is mindent meg lehet írni. Mert maradtak még – igaz, nem túl nagy számban – olyan szabad szigetek, ahol valódi hírek és információk is megjelenhetnek.

Elmondom, sokadszor: nem ez a sajtószabadság. A sajtó szabadsága nem csak azt jelenti, hogy valamit meg lehet-e írni, hanem azt is, hogy el lehet-e juttatni az olvasókhoz. Akkor szabad a sajtó, ha, főleg a kisebb településeken, nem csak a központból útnak indított hazugságokat hallhatják, láthatják, olvashatják.

Talán majd valamikor valaki megírja ennek a mostani kornak a sajtótörténetét. Fontos dokumentum lesz ez. Még akkor is, ha – néhány kutatót leszámítva – már senkit sem fog érdekelni.

A nap kérdése – Kié lesz valójában a Hír TV?

0

A Gazdasági Versenyhivatal tegnap jóváhagyta, hogy Nyerges Zsolt megvásárolhassa a Hír TV-t korábbi üzlettársától, Simicska Lajostól.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint Nyerges Zsolt megtartja az egy ideje ellenzékiként működő televíziót, vagy továbbadja Mészáros Lőrincnek?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK