Politikai (H)arcképcsarnok – VI. Áder János, akinek a szeméből a szolgálati szabályzat sugárzik

0
2009

Amikor Áder Jánost először választották államfővé, azt ígérte, hogy szemben elődjével, Schmitt Pállal, nem fog minden elé tett törvényt aláírni. „Száz jó törvényből százat aláírok, szár rosszból százat visszaküldök”, mondta 2012-ben. Orbán Viktor miniszterelnök állítása szerint főnöknek szólítja, de nem azért, mert ő az elsőszámú közjogi méltóság, és a miniszterelnök csak utána következik a hierarchiában. Hogy miért, Áder János alábbi portréjából ez is kiderül.

 

Az ember, akinek Orbán előre köszön

„Előre kell köszönnöm, előre kell engednem, lehetek én akárki, a főnök az Áder”– mesélte Orbán Viktor 2011. nyarán a TV2 kamerája előtt. Majd még, viccesen félelmet tettetve, hozzátette: „Megyek, mert az Áder az meglincsel engem. Nem olyan kedves ember, mint maga”.

Orbán meg is magyarázza, miért Áder a főnök. „Tudja, miért van ez? Mert együtt jártunk egyetemre és akkor mi melóztunk végig az egyetem alatt, hogy legyen pénzünk…mindenfajta istállókban, meg csirkéket pakoltunk. És ő volt a munkafőnök, a brigadéros. És aki a brigadéros, az élete végéig ő a főnök. Lehetek én akárki, a főnök az Áder. Előre kell köszönnöm, előre kell engednem, ennek ez a rendje”.

MTI Fotó: Szigetváry Zsoltá

Áder János fancsali, savanyú ábrázata akár megtévesztő is lehet, és nem kizárt, hogy a búval bélelt fizimiska vidám, jó humorú embert takar.

A csornai Charles Bronson – Csapody Miklós képviselő míves megfogalmazása – nevét Orbán pártelnök kollégiumi társaként ismerte meg a nagyvilág. Barátja, bizalmasa, és a futballban is pályatársa volt a Fidesz vezérének. Áder kiszámítható volt – olyan ember, akire Orbán mindig számíthatott. Egy pártbéli ismerőse így jellemezte a négygyermekes családapát: Áder János szeméből a szolgálati szabályzat sugárzik.

A legtöbb fideszes csúcsvezetővel ellentétben Ádernek volt civil munkahelye. Az egyetem elvégzése után két évig a hatodik kerületi tanács lakásosztályán volt előadó – ha nem jön Gorbacsov, és vele a rendszerváltozás, akár a tanácselnökségig is vihette volna.

Persze, a karrierje így is szépen emelkedett, még akkor is, ha 2007. január 15-én egy cikk jelent meg Schmidt Mária ante portas címmel, az akkoriban a Fidesz üzemi lapjának számító Magyar Nemzetben. Rendes, tisztességes, álnéven jegyzett írás volt, ahogyan az ilyen esetekben elvárható. Egy jobboldali, Orbán-ellenes összeesküvés tervét írták le benne, melynek állítólag Áder volt az eszmei atyja.

Azóta sem tudjuk, hogy ki írta valójában. Még az sem kizárt, hogy maga Orbán rendelte meg az újságcikket, s épp az ő felcsúti csőszkunyhójában eszelték ki az ürgebőrbe öltözött jugoszláv békaemberek az ördögi tervet, hogy megszabadulhasson pártbéli riválisaitól.

Áder mindenesetre gyorsan eltűnt, Orbán Brüsszelbe száműzte. Legyen távol, de azért mégis szem előtt. Maga Áder akkor úgy gondolta, hogy neki idehaza végleg leáldozott. Lesz néhány jó éve Brüsszelben, a gyerekei nyelvet tanulnak, és világpolgárokká válnak.

Ha már száműzetés, legalább legyen valami haszon is belőle.

Aztán minden másként alakult.

Mr. Százbólszáz

2012. májusában, néhány nappal államfővé választása után Áder interjút adott az MTI-nek. Azt mondta, hogy „száz rossz törvény közül százat visszaküld, és száz jó törvény közül százat aláír.”

Ettől sokan megnyugodtak. Ilyen elnök kell nekünk, ezt várjuk a mi köztársasági elnökünktől! Hogy mindig tudja, mi a jó, és tudja azt is, hogy mi az, ami nem jó. Soha se tévedjen, mert bár tévedni emberi dolog, valahol mégsem jó, ha egy köztársasági elnök összekeveri a jót a rosszal. Nem azért választották őt erre a magas méltóságra, tévedni bárki tud, ahhoz nem kell köztársasági elnöknek lenni.

MTI Fotó: Krizsán Csaba

Más kérdés, hogy még nem volt olyan köztársasági elnök, aki azt ígérte volna, hogy tévedni fog. Még miniszterelnök sem lehet az ilyen emberből. Áder hivatali elődje, Schmitt Pál is csupán motornak mondta magát, aki nem fékezni fogja, hanem dinamizálni a kormány országot építő munkáját, ám arról egyetlen szót sem szólt, hogy mit tenne a rossz törvényekkel. Nyilván visszaküldte volna őket, nem ő tehetett arról, hogy minden, amit eléje tettek, jó volt.

Áder aláírta

Ha úgy vesszük, Ádernek is szerencséje volt az elétolt törvényekkel, majdnem mindig olyan jogszabályt kellett aláírnia, amelyben, ha akart, sem talál kivetnivalót. Vagy, ha mégis, meggondolásra visszaküldte az országgyűlésnek, mely utóbbi változtatás nélkül újból elétette.

2013. márciusában például aláírta az ellenzék szerint Magyarország végleges jogfosztásáról rendelkező törvényt, vagyis, az alaptörvény negyedik módosítását.

Az ellenzéki pártok, Szabó Máté alapjogi biztos, Sólyom László volt köztársasági elnök és több civil szervezet szerint a módosítás a végső csapás a ciklusban már sokszor temetett alkotmányosságra és a jogállamra. Egyrészt azért, mert az Alaptörvény korábban alkotmányellenesnek minősített rendelkezésekkel bővült, és így nem tud majd egységes alkotmányként funkcionálni. Másrészt jelentősen gyengült az alapvető jogok alkotmányos védelme, amitől véleményük szerint „az Alaptörvény teljesen védtelenné válik a jövőbeni alapjogsértő beavatkozásoktól.”

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az alkotmánymódosítás miatt aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottság elnöke és az alapvető jogokért felelős biztosa, a washingtoni külügyminisztérium, az Európa Tanács főtitkára pedig a szavazás elhalasztását kérte.

Áder nagy várakozások közepette, a közszolgálati televízióban jelentette be, hogy aláírta a módosítást, mert, mint mondta, nem volt más választása.

Orbán listája

2017. elején Kövér László, Semjén Zsolt, és Balog Zoltán is szerepelt Orbán listáján. Arról a listáról van szó, hogy ki legyen Áder János után a következő öt évben az államfő. A hírek szerint ugyanis Áder János sokáig vonakodott, hogy újabb öt évre Magyarország köztársasági elnöke legyen, különös tekintettel arra a körülményre, hogy már az első öt évet sem akarta vállalni.

Kövér László, akiben Orbán vakon bízik, nem akart köztársasági elnök lenni, ráadásul ő valamiért megengedhette magának, hogy főnöke, Orbán szemébe mondja ellenvéleményét. Maradt volna még Balog Zoltán emberminiszter, de, állítólag a katolikus egyház nem nézte volna jó szemmel, ha a miniszterelnök után az államfő is református.

Olyan országban, ahol az államnak és az egyháznak nincs köze egymáshoz, ennek nincs jelentősége, de Magyarország nem ilyen hely. Itt a hazai katolikus egyház vezetője még egy tévéműsort is letilthat, csak azért, mert nem ért egyet a főszereplő közéleti megnyilvánulásaival. (Alföldi Róbertről van szó, őt kérte meg Rosta Mária, a Zikkura Színpadi Ügynökség vezetője, hogy rendezzen egy profán passiót húsvétra az Arénában. „Azért az Arénában, mert Erdő Péter bíboros letiltotta az eredeti, köztéri elképzelést” – mondta akkor a Mandinernek Rosta Mária.)

Áder János köztársasági elnökként ritkán szólal a hazai belpolitikát érintő kérdésekben. Valójában nem is ez a feladata, hanem a nemzet egységének őrzése. Gyakran tart előadást idehaza és külföldön környezetvédelmi kérdésekben, különösen a globális felmelegedés és a Föld vízkészletének védelme fontos a számára. Egy időben elterjedt, hogy nemzetközi pozícióra pályázik, és ENSZ-főtitkár szeretne lenni, ám ezeket a híreszteléseket az államfő környezetéből soha nem kommentálták, egy ideje pedig nem is hallani erről a projektről.

MTI Fotó: Krizsán Csaba

Azt viszont többen is a szemére vetik, hogy a környezet védelme iránt elkötelezett államfő egyetlen egyszer nem szólalt meg a hazai környezet – mondjuk így – átalakításával kapcsolatban. Gondolunk itt a Városligetre, a Kossuth tér fáinak eltűnésére, vagy éppen a margitszigeti fák megritkítását eredményező teniszstadion építésére.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .