Orbánnak már minden mindegy: az újabb Oroszország elleni szankciót egyedül ő nem támogatja

0
272
twitter.com

Rákosi elvtárs Sztálin leghűbb tanítványa volt, Orbán Viktor Vlagyimir Putyiné: az uniós nagykövetek szerdai értekezletén egyedül Magyarország képviselője nem támogatta a tizenharmadik szankciós csomagot, melyet hetek óta állítanak össze Brüsszelben. A tizenharmadik szankciós csomagot szimbolikus pillanatra időzítették: Putyin Ukrajna elleni agressziójának második évfordulójára vagyis február 24-re.

A magyar diplomácia hagyományosan lassítani vagy épp blokkolni próbálja a szankciókat Putyin Oroszországa ellen. Orbán Viktor olyan messzire is elment, hogy megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatási csomagot.

Február elsején a nagyhatalmak nevében Olaf Scholz német kancellár figyelmeztette Orbán Viktort, hogy amennyiben újra vétózni próbál, akkor annak az árát a magyar gazdaság fizeti meg. A magyar miniszterelnök ennek hallatára kapitulált, de szemmel láthatóan nem változtatott a politikáján: mindenütt kiáll Oroszország mellett annak ellenére, hogy Washingtonból is figyelmeztették: ennek komoly következményei lehetnek.

Mi van a tizenharmadik szankciós csomagban? A magyar diplomácia általában arra hivatkozik, hogyha a nukleáris kereskedést szankcióval sújtják, akkor ez Magyarország számára megoldhatatlan problémát jelent hiszen Paks teljes mértékben az orosz szállításoktól függ. A Financial Times értesülései szerint a nukleáris kereskedelem nincs benne a tizenharmadik szankciós csomagban, ahol elsősorban harmadik államok ellen akarnak szankciókat alkalmazni azért, mert kereskednek Oroszországgal. Kína – mint Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere – ezek között kiemelt helyen szerepel. Ez zavarja a magyar diplomáciát, mely Kínával is jó kapcsolatot ápol annak ellenére, hogy az USA stratégiai ellenfelének nyilvánította mind Kínát mind pedig Oroszországot 2021-ben.

Orbán, az ordító egér, a partvonalon kívül rekedt

Uniós külügyminiszteri találkozó lesz hamarosan: február  19-én gyűlnek össze a külügyminiszterek, hogy megvitassák a közös tennivalókat, melyek között első helyen szerepel ezúttal az Oroszország elleni szankciók ügye a szimbolikus dátum miatt. A magyar diplomácia elszigetelődött Brüsszelben, ahol az Ukrajna melletti kiállást igen fontosnak tartják. Ezt erősítette meg a NATO hadügyminiszterek tanácskozása Brüsszelben. Elítélték Donald Trump fenyegetését:

“Buzdítani fogom Oroszországot arra, hogy fenyegessék vagy támadják meg azt a NATO tagállamot, mely nem tesz eleget a saját védelme érdekében.”

Hamar kiderült, hogy Trump e fenyegetése üres blöff hiszen minden az orosz határhoz közeli NATO tagállam komolyan költ hadserege megerősítésére, és a katonai kiadásai meghaladják a NATO által elvárt 2%-ot a GDP-hez viszonyítva. Az ukrajnai háború mindenütt megnövelte a katonai kiadásokat, jól mutatja ezt Lengyelország példája. Ez a frontország 2014-ben a GDP 1,9%-át költötte katonai célokra, tavaly már a 3,9%-át, és ezzel beállította a rekordot az európai tagállamok között. Térségünkben Szlovákia, Csehország és Szlovénia van lemaradva ebben a tekintetben, de orosz agresszió őket aligha fenyegetheti. Magyarország és Románia messze túlteljesíti a 2%-ot. A lista végén Luxemburg, Belgium és Spanyolország szerepel – jócskán elmaradva a kötelező két százaléktól -, de ezeket az országokat egyáltalán nem fenyegeti semmiféle orosz agresszió.

Miért paktál Moszkvával és Pekinggel Orbán Viktor?

Az amerikai diplomácia tervezői Magyarországot már a kilencvenes években kiírták a kelet-európai szereposztásból, megállapítva, hogy a térség számukra csakis stratégiai szempontból fontos, mert gazdasági fellendülést nem tartottak valószínűnek. Stratégiai szempontból Lengyelország és Románia érdekli az Egyesült Államokat vagyis a NATO-t hiszen ezen belül meghatározó Washington befolyása. Orbán Viktor a feje tetejére is állhat, akkor sem érdekli az USA stratégiai tervezőit. Orbán számára Moszkva és Peking kényszerválasztás. Moszkvából és Pekingből nézve viszont nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor és Magyarország csakis addig érdekes amíg tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak.

Tudja ezt Orbán Viktor is, aki nem kilépni akar az Európai Unióból és a NATO-ból hanem át akarja ezeket úgy formálni, hogy ő is beleszólhasson a fontos döntésekbe. Ezért támogatja Donald Trumpot és mindenütt a szélsőjobboldalt, amely ki van szorítva a döntéshozatalból Európában. Éppúgy mint Orbán Viktor, aki a partvonalon alakítja az ordító egér látványos és egyben tragikomikus szerepét.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .