Orbánnak “elévülhetetlen érdemei” vannak az Európai Unió tervezett reformjában

0
381
European Union

Négy sebességes Európát terveznek Brüsszelben, Berlinben és Párizsban. Az Európai Unió fontos döntéshozói ugyanis arra jutottak, hogy meg kell szüntetni azt a problémát, melyet Orbán Viktor gyakori vétója okoz Brüsszelben. Milyen lenne az új Európai Unió, ha a jövő évi választásokon győznek a mérsékelt középutas erők, és Berlin valamint Párizs kitart az elképzelései mellett?

Az Európai Unió egyértelműen lépést tenne az Európai Egyesült Államok irányában. Az Európai Parlement mindinkább olyan szerepet játszana mint a képviselőház Washingtonban. A szenátus szerepét a Tanács töltené be, melyben a tagállamok állam és kormányfői jelenleg a legfőbb döntéseket meghozzák. Emiatt az Európai Unió szinte döntésképtelen, mert bármelyik tagállam szinte bármikor vétózhat, és ezt a lehetőséget használja ki a magyar diplomácia és személyesen Orbán Viktor.

A négy sebességes Európa ezt a problémát küszöbölné ki: aki ragaszkodik a vétóhoz az csak úgy maradhat az Európai Unió tagja, hogy beéri a harmadik körös tagsággal. Az első körben üldögélnének a magállamok, melyek Franciaország és Németország vezetésével előre akarnak lépni az Európai Egyesült Államok irányában. Ennek következtében elfogadják azt az újítást, hogy a brüsszeli bizottság, melynek létszámát radikálisan csökkentenék egyre inkább úgy szerepelne mint egy európai kormány. Elnöke egyben a Tanács ülésein is elnökölne.

A második körbe azok az uniós tagállamok kerülnének, melyek tagjai az euró zónának, de ragaszkodnak a vétóhoz. A harmadik körbe kerülnének az olyan tagállamok mint Magyarország, melyek nem tagjai az eurózonának, és ragaszkodnak a vétójoghoz. Végül a negyedik körben a tagjelölt országok képviselői kapnának helyet.

Lavrov orosz külügyminiszter: “az uniós diplomata néma levente”

Herman János egykori külügyi államtitkár a Pénzügykutató Intézet Andrássy körében elmesélte, hogy együtt járt Moszkvában a nevezetes diplomáciai főiskolára Szergej Lavrov jelenlegi orosz külügyminiszterrel, akivel egy foci csapatban játszottak. Később egyikük uniós diplomata lett, a másik Putyin külügyminisztere. Ebben a minőségben tudakozódott Szergej Lavrov arról, hogy mi az Európai Unió álláspontja Koszovó ügyben? Herman János kénytelen volt beismerni, hogy nincs közös álláspont vagyis erről hivatalosan nem mondhat semmit sem!

“Az Európai Unió diplomatája  tehát  néma levente”

– állapította meg vigyorogva Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Oroszországgal szemben azonban egységes az Európai Unió Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – a magyar diplomáciát kivéve.

Orbán Viktor Trump visszatérésére vár, Brüsszel tart ettől, de hogyha bekövetkezik az America First második verziója, akkor ettől felgyorsulhat az európai integráció, mert a magyar miniszterelnököt kivéve minden európai vezető veszélyként fogja fel Trump külpolitikáját, amely egyszerűen semmibe veszi Európa érdekeit.

Jeszenszky Géza ex külügyminiszter és washingtoni nagykövet arra figyelmeztette az Andrássy kör tagjait, hogy az Európai Uniót éppúgy elveszejtheti a nemzeti önzés mint az Osztrák – Magyar Monarchiát, melyet 11 nemzet alkotott, és ezek torzsalkodását képtelen volt kezelni a Habsburg monarchia – nem utolsósorban a magyar elit szűklátókörű nacionalista politikája miatt. Erre a magyar érdekképviseletre Magyarország rettentően ráfizetett – emlékeztetett az első demokratikusan meg választott magyar kormány külügyminisztere.

Hogy finanszírozza Brüsszel Ukrajnát?

Új forrásokat kell találnia az Európai Uniónak a jövőben, mert a GDP 1%-ának befizetése a közös kasszában nem jelent elegendő anyagi alapot a szükséges reformok végrehajtására, az új tagállamok támogatására. Ukrajna évente mintegy 20 milliárd euróba kerül az Európai Uniónak. Az újjáépítés ennél nyilvánvalóan jóval többe kerülne, de ez egyúttal lehetőség is a beruházásra.

Miután a magyar diplomácia ellenséges Ukrajnával szemben, ezért nagy valószínűséggel kizárják Magyarországot azok közül, akik részt vehetnek az ország újjáépítésében.

Hogy oldhatja meg az Európai Unió a finanszírozás problémáit? Egyrészt a multi óriások – Apple, Microsoft, Meta stb. – megadóztatásával. Brüsszel már kirótt milliárd eurós adókat a multi óriásokra, de azok nem sietnek ezeknek a hatalmas összegeknek a befizetésével. A másik megoldás a közös hitelfelvétel. Merkel német kancellár intézte el az első ilyen közös mega hitelt – 750 milliárd euró. Ebből már minden uniós állam kapott pénzt kivéve Lengyelországot és Magyarországot. Donald Tusk azzal kampányolt Lengyelországban, hogyha nyer, akkor ő megszerzi az uniós eurómilliárdokat. Erre jó esélye is van, ha kormányra kerül. Magyarország így magára maradna, mert Brüsszel példát akar statuálni: Orbán vétóival szemben a pénz fegyvert alkalmazza. Kérdés, hogy meddig bírja a nemzeti együttműködés rendszere az eurómilliárdok nélkül?

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .