Kezdőlap Címkék Orosz

Címke: orosz

Trump: az orosz katonáknak el kell hagyniuk Venezuelát!

0

Száz orosz katona érkezett Caracasba egy kommandós tábornok irányításával. Rájuk gondolt az Egyesült Államok elnöke amikor kijelentette: az orosz katonáknak el kell hagyniuk Venezuelát!

Moszkvában azt állítják: csupán a két állam között fennálló katonai együttműködés alapján érkezett a “tanácsadó különítmény” Caracasba. Az oroszok támogatják a baloldali populista rendszert, melyet Nicolas Maduro elnök vezet. Az amerikaiak viszont minden eszközzel igyekeznek megbuktatni azt.

“Venezuelának semmije sincsen!”- hangsúlyozta Trump elnök, aki a Fehér Házban fogadta Venezuela ellenzéki vezérének feleséget. A tanácskozáson részt vett Ivanka Trump is, aki főtanácsadó a Fehér Házban.

John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó még élesebben fogalmazott mint Trump: az orosz katonáknak nem lehet helyük a nyugati féltekén! Venezuela helyzete tragikus: az ország jelentős részén újra áramszünet van. Ezért Nicolas Maduro elnök az Egyesült Államokat okolja. Venezuela elnöke szerint az USA ily módon akarja megkaparintani a világ legnagyobb olajkészletét, mely Venezuela földjében illetve tengeri területei alatt helyezkedik el. Venezuela orosz és kínai segítséggel tudja fenntartani rendszerét. A támogatásért cserébe az oroszok és a kínaiak felvásárolják az olaj koncessziók jelentős részét Venezuelában.

Vásárolj hazai árut ! Nemzeti kampány Oroszországban

A Torero csoki inkább Spanyolországot idézi. A felirata angol. Mégiscsak rajta díszlik a felirat: 100%-os orosz áru! A gyár ugyanis, mely előállítja a Torero csokoládét Tula közelében működik. Ráadásul a csoki csak fele annyiba kerül mint az import csokoládék.

Amióta a kőolaj ára megindult a lejtőn lefelé azóta az a lakosság életszínvonala stagnál vagy épp csökken. Putyin kénytelen is volt visszavonni a nyugdíj reformot, mert a népszerűsége szánkázott lefelé. Az orosz gazdaság irányítói keresik a kitörési pontokat, de mindeddig nem találták meg: a rubel értéke egyre csak csökken, a GDP pedig stagnál. Már az 50 milliós Dél Korea is megelőzi e tekintetben a 142 milliós Oroszországot.

Putyin ilyenkor előhúzza a nemzeti kártyát, tehát: vásárolj orosz árut! Igenám, de annak minősége sokszor kívánnivalót hagy maga után. Az orosz ipar igen sokat fejlődött a szovjet idők óta, de a fogyasztási cikkek piacán nemigen tudja felvenni a versenyt a külföldiekkel. Csakhogy – hála a rubel leértékelődésének- az orosz csoki sokkal olcsóbb. Kinek telik svájci csokoládéra Putyin birodalmában? Akinek igen, az már gyakran külföldről lelkesedik minden oroszok uráért. A rossz gazdasági helyzet ugyanis felerősítette a bűnbak keresést Oroszországban, ahol ennek már régi hagyománya van. A korrupt oligarchák közül többen is megtapasztalhatják a büntetés-végrehajtó intézmények családias légkörét mióta a gazdasági minisztert 10 év kényszermunkára ítélték korrupció miatt. Később – végtelen nagylelkűséggel – nyolc évre mérsékelték a büntetést, de ez sem növelte meg az optimizmust a pénzes oroszok körében.

A többségnek pedig megmarad a 119 rubeles Torero csoki, amely 100 százalékig orosz! Euróban ez mindössze 1,60-at jelent, mert a rubel értéke folyamatosan csökken. Talán ezért is kellenek olyan kampányok Putyinnak, hogy vásárolj orosz árut!

Nőtt az orosz, csökkent a francia zsidók bevándorlása Izraelbe

0

Ez derül ki a Zsidó Ügynökség (Jewish Agency) legfrissebb adataiból, melyek a 2018-as évre vonatkoznak. Eszerint Oroszországból drámai mértékben megnőtt azoknak a zsidóknak a száma, akik az alijázást választották. Az összes bevándorló több mint egyharmada Oroszországból érkezett Izraelbe. Tavaly 10500 orosz zsidó választotta Izraelt, ez 45%-os növekedést jelent!

Avigdor Lieberman, aki maga is a nagy Szovjetunióban született, és kidobó ember volt Kisinyovban, pártot alapított Izraelben az egykori szovjet zsidók számára. A legutóbbi időkig ő volt Izrael hadügyminisztere, de lemondott, mert nem értett egyet Benjamin Netanjahu gázai politikájával.

Ukrajnából 6500 zsidó érkezett Izraelbe. Ez 9 százalékos csökkenést jelent, de csak azért, mert az előző évben Ukrajnából jelentettek rekord alijázást Izraelbe. Összesen 29600 zsidó választotta Izraelt a múlt évben – közölte a Zsidó Ügynökség. Kevesebben vándoroltak ki Franciaországból és Nagy Britanniából: 2600 francia zsidó választotta az alijázást, ez 25 százalékos csökkenést jelent. Nagy Britanniából 600-an vándoroltak be Izraelbe, ez négy százalékos csökkenést mutat. Benjamin Netanjahu többször sürgette a nyugat-európai zsidókat a nagy iszlamista merényletek után, hogy vándoroljanak be Izraelbe. Mind Franciaország mind Nagy Britannia kormánya elutasította ezt az opciót mondván meg tudják védeni a zsidó közösségeket!

A Zsidó Ügynökség vezetője az alijázás statisztikáit ismertetve hangsúlyozta minden zsidót szeretettel várnak Izraelben, mert céljuk egy sokszínű társadalom, melyet különösen gazdagíthatnak a különböző kultúrákból érkező zsidók. Izraelben tavaly ünnepelték az államalapítás hetvenedik évfordulóját, amely a holokauszt után menekülő zsidóknak lehetővé tette egy új haza megteremtését azon a földön, ahol az őseik éltek.

Hadiállapot az orosz-ukrán konfliktus miatt

0

Hadiállapot bevezetését javasolta hatvan napos időtartamra az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vasárnap éjjel tartott ülésén Olekszandr Turcsinov, a testület elnöke. Hétfőn reggel bejelentették, hogy válaszul az orosz agresszióra, teljes harckészültségbe helyezték az ukrán hadsereget.

Porosenko szerint az ukránhajókkal szembeni vasárnapi agresszió alapján nem zárható ki, hogy Oroszország más, köztük szárazföldi műveletekre készül Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen.

A hadiállapot bevezetése nem jelent hadüzenetet.

Porosenko azt mondta, hogy ez nem jelenti azt, hogy Ukrajna bármilyen támadó műveletet készülne végrehajtani. Ukrajna senkivel sem akar háborúzni. A hadiállapotot kizárólag védelmi céllal vezetik be.

A Kercsi-szorosnál történt orosz agresszió miatt riadókészültségbe helyezték közben az ukrán haditengerészet teljes állományát, minden hadihajót kivezényelnek a tengerre.

Az incidens azzal kezdődött, hogy vasárnap egy orosz határőrhajó szándékosan nekiment három ukrán hadihajó egyikének. Az ukrán hadihajók az odesszai kikötőből indultak el és a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba tartottak. Útjukat a nemzetközi normák szerint előre bejelentették.

Ez első incidens után néhány órával az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat határőrsége a Kercsi-szorosból kifelé haladó hajókra már tüzet nyitott, aminek következtében az eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült, közülük kettő súlyosan. Ezt követően mindhárom hajót orosz különleges egységek szállták meg.

Kijev az incidenst a nemzetközi jog megsértésének és katonai agressziónak minősítette, Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán fél provokálta ki az egészet.

Friss hír: Teljes harckészültségbe helyezték az ukrán hadsereget, válaszul az orosz agresszióra az Azovi-tengeren, jelentették hétfőn ukrán hírportálok, idézve az ukrán vezérkar közleményét.

Andrij Parubij ukrán házelnök bejelentette, hogy az “orosz agresszió” miatt hétfőn 16 órára (közép-európai idő: 15 óra) összehívja a parlament rendkívüli ülését.

 

Csúszik az „évszázad legrosszabb beruházása”

0

Akár 2032-ig elhúzódhat az új paksi erőmű építése. A magyar embereket évtizedekre eladósító gigantikus hitelmegállapodás megkötésekor a kormány még 2023-at jelölte meg céldátumnak. Az LMP követeli, hogy a kormány hivatalosan is valljon színt és adjon magyarázatot a csúszásra.

Mint közleményükben írják, a kormány tagjai lassan többet járnak Moszkvába, mint a saját minisztériumaikba, mégis számos konfliktuspont lehet továbbra is az orosz és a magyar fél között a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban. Az LMP határozott meggyőződése, hogy az évszázad legrosszabb beruházása irtózatosan drága és veszélyes a magyar embereknek, ezért az alapvető cél továbbra is az, hogy a paksi bővítési beruházást állítsák le.

A pártot az is érdekelné, hogy mi a további csúszás valódi oka, mennyi közpénzt fordítottak eddig a projektre, és milyen konfliktuspontok vannak a Roszatommal és az orosz bürokráciával.

Redl ezredes – újratöltve

0

Az osztrák hadsereg egyik ezredese minden valószínűség szerint évtizedeken át az oroszoknak kémkedett – jelentette be sajtóértekezleten Sebastian Kurz. Ausztria kancellárja – úgy is mint az Európai Unió soros elnöke – megengedhetetlennek nevezte az oroszok kémkedését az uniós tagállamokban.

Sebastian Kurz utalt arra, hogy Hollandia nemrég négy orosz diplomatát utasított ki kémkedés miatt. Mi érdekelte az oroszokat Ausztriában?

Az osztrák fegyverekről informálta az ezredes az oroszokat

Ezt Mario Kunasek hadügyminiszter mondta el a sajtóértekezletén. A külügyminiszter-asszony bekérette Oroszország ügyvivőjét és magyarázatot kért tőle az esettel kapcsolatban. Karin Kneissl egyben közölte: lemondja tervezett moszkvai útját.

Nem is oly rég Oroszország elnöke megtáncoltatta az osztrák diplomácia vezetőjét

– ezzel is jelezve azt a kiváló kapcsolatot, mely Ausztriát Oroszországhoz fűzi. Különösen így van ez a koalíció kisebbik pártjával, a Szabadságpárttal kapcsolatban. A neonáci múlttal rendelkező szélsőjobboldali párt olyan jó kapcsolatot ápol az oroszokkal, hogy emberei hitelesítették például a krími népszavazást, melyet Európában szinte senki sem ismert el.

Lavrov kellemetlenül lepődött meg

Redl ezredes az első világháború előtt kémkedett az oroszoknak, utóda a kilencvenes évek óta állt Moszkva zsoldjában. Egészen 2018-ig továbbított információkat az orosz hírszerzésnek. Lavrov orosz külügyminiszter kellemetlenül lepődött meg. A kémkedésen vagy a lebukáson?

Közben pedig az egyetlen uniós kormány, mely nem utasított ki egyetlen diplomatát sem a Szkripal ügy miatt épp Ausztria volt – emlékeztet a Deutsche Welle közszolgálati portál. Szkripal ezredest, az orosz hírszerzés híres árulóját Nagy Britanniában próbálták meg eltenni láb alól régi kollégái. Nem sikerült. Nagy Britannia kérésére minden NATO tagállam kiutasított néhány orosz diplomatát tiltakozásul a balul sikerült mérgezési akció miatt. Ausztria azzal az ürüggyel maradt ki, hogy bár tagja az Európai Uniónak, de a NATO-nak nem.

Redl ezredes idején Ausztria-Magyarország és Oroszország nagyhatalmak voltak, melyek háborúra készülődtek egymással.

Ma Ausztria egy boldog kis állam, mely a kémek paradicsoma ugyan, de önmagában nem katonai tényező. Oroszországot a NATO állandóan azzal gyanúsítja, hogy olyan aktív hírszerzést folytat Európában mintha készülődne valamire. Ezért ajánlottak a lengyelek 2 milliárd dollárt Donald Trumpnak, hogy telepítsen amerikai csapatokat Lengyelországba az oroszok elrettentésére. Az új amerikai támaszpontot Trump erődnek neveznék el. Az osztrák kémbotrány után megerősödhetnek a hangok mindenütt Európában, hogy komolyan kell venni az orosz fenyegetést, ha már Putyin elnök kedvenc uniós állama így járt …

Októberi forradalom

1956-ról számtalan alkotás született, könyvek, filmek színdarabok. Némi túlzással azt is mondhatjuk, hogy ahány ember, annyi 56 év él a szívekben. Egy nap, amely – bárki bármit is gondoljon róla -, beleivódott a magyarok tudatába.

Voltak forradalmárok, és olyanok is, akik féltek a forradalomtól. Sokáig ellenforradalomnak hívták, mert sokan úgy is gondolták, hogy az volt.  Idővel, később, cinikus közhellyel, „Októberi sajnálatos eseményekként” említették, a rendszerváltozást megelőző utolsó évben már népfelkelésnek is lehetett nevezni.

Ami a konkrét történéseket illeti: nagyjából tudjuk, hogy mi történt. Ismerjük az események menetét, azt, hogy ki, mikor, mit csinált, ám az összefüggések higgadt és tárgyszerű elemzése, valamint a tanulságok levonása még mindig várat magára.

A budapesti műegyetemisták békés tüntetésével kezdődött, akik 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, majd másnapra tüntetést szerveztek a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió.

A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. Aznap este Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártjának első titkára – akit júliusban állítottak Rákosi helyére – rádióbeszédében a megmozdulást ellenségesnek, sovinisztának, nacionalistának minősítette, és minden engedményt elutasított. A beszéd elhangzása után a békés tüntetés szinte órák alatt népfelkeléssé, majd – a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után – fegyveres szabadságharccá változott. Az esti és éjszakai órákban a fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió és a pártlap, a Szabad Nép székházát, a telefonközpontot, a lakihegyi rádióadót, emellett több fegyverraktár, laktanya, rendőrőrs és üzem is a felkelők kezére került. A Dózsa György úton ledöntötték az elnyomás gyűlölt jelképét, a Sztálin-szobrot.

A budapesti és vidéki tömegmegmozdulásokat véres atrocitások kísérték. Október 25-én a Parlament előtti Kossuth téren a környező épületekből szovjet harckocsik nyitottak tüzet a tüntető tömegre, az áldozatok pontos száma nem ismert, de száznál többre tehető. 26-án Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Kecskeméten, Nagykanizsán dördültek el emberéleteket kioltó karhatalmi sortüzek. Október 30-án Budapesten lincselésbe torkollott a Köztársaság téri pártszékház ostroma. A szovjet csapatok november 4-i beavatkozása után a budapesti utcai harcok, továbbá a salgótarjáni és az egri sortűz követelt számos halálos áldozatot.

A Rákosi-diktatúra elhúzódó válsága által kirobbantott forradalom politikai irányítása az MDP reformkommunista szárnyának kezében összpontosult, melynek központi alakja Nagy Imre volt, aki október 24-én kormányfői megbízást kapott, és akivel november elejéig együtt haladt Kádár János, az MDP – Gerő Ernő helyére 25-én megválasztott – első titkára. A forradalom napjait politikai pezsgés jellemezte: újjáalakultak a korábban megszűnt, vagy megszüntetett politikai pártok és szervezetek. Nagy Imre koalícióssá változtatta kormányát, bevonva a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven megújult MDP-vel együttműködésre hajlandó pártokat, a Független Kisgazdapártot, a Parasztpártot és a Szociáldemokrata Pártot.

A politikai paletta sokszínűvé válásához hasonlóan az utcán harcoló fegyveres felkelők és a tüntetők sem voltak egységesek, de a nemzeti függetlenség visszaállítása, a diktatúra lerombolása mindegyikük elsődleges céljai között szerepelt.
A forradalom sorsát a szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, néhány nappal azután, hogy Nagy Imre november 1-jén meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A hatalmat november 4-én Kádár János szovjetek által támogatott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya vette át, a fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 11-e táján törte meg a szovjet túlerő.

Az 1956-os események számos áldozatot követeltek. A KSH adatai szerint az október 23. és január 16. között 2652-en haltak meg (Budapesten 2045-en), 19 226-an sebesültek meg (Budapesten 16 700-an), az országot mintegy 200 ezren hagyták el. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája halt meg, 51 pedig eltűnt.

A forradalom leverését kegyetlen megtorlás követte, koncepciós per után kivégezték a forradalom vezetőit: Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert. Gimes Miklós újságírót, Szilágyi Józsefet, Nagy Imre személyi titkárát, míg Losonczy Géza államminiszter még a per tárgyalása előtt hunyt el a börtönben. A megtorlás részeként ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra.

A rendszerváltozás után összeült első szabad Országgyűlés első ülésnapján, 1990. május 2-án első törvényében az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét örökítette meg, október 23-át pedig nemzeti ünneppé nyilvánította. 1992 novemberében Borisz Jelcin orosz államfő magyarországi látogatása során az Országgyűlésben mondott beszédében megkövette a magyar nemzetet az 1956-os szovjet beavatkozásért.

Az oroszok hacker akciókkal akarják destabilizálni a Nyugatot

0

Ezt hangsúlyozta Jeremy Hunt brit külügyminiszter miután napvilágot látott a jelentés az orosz katonai hírszerzés világméretű hacker akcióiról. A National Cyber Security Center nyíltan azzal vádolja a GRU-t vagyis az orosz katonai hírszerzést, hogy szisztematikusan igyekszik feltörni a biztonsági rendszereket és beavatkozni a politikai életbe Nagy Britanniában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Új Zélandon.

Ezeknek az államoknak a titkosszolgálata évek óta szoros szövetségben küzd az oroszok ellen. Az Egyesült Államok feketelistára tette Igor Korobljovot, a GRU főnökét, akit olyan hacker akciókért  teszenk felelősnek, melyek például a Demokrata Párt adatvédelmi rendszerének a feltörésére irányultak a választási kampány idején 2016-ban. A GRU közvetlenül a vezérkari főnök alá tartozik. Elvben a hadügyminisztertől is kaphat parancsokat,

de külföldön mindenki biztosra veszi, hogy Vlagyimir Putyin az igazi főnök.

Oroszország majd mindenható elnöke a szovjet időkben a KGB kötelékében szolgált az egykori NDK-ban. Vlagyimir Putyin hazaárulónak és szemét alaknak nevezte Szkripal ezredest, akit lányával együtt a GRU megpróbált eltenni láb alól Nagy Britanniában. Szkripal ezredes valóban elárulta a GRU-t: 100 ezer dollárért eladta hírszerző társainak listáját az amerikai, illetve a brit kémelhárításnak, védelmet kért és kapott Nagy Britanniában. Tavasszal idegméreggel megpróbálták meggyilkolni.

Theresa May miniszterelnök nyíltan Putyin elnököt vádolta a sikertelen gyilkossági kísérlet megszervezésével. Moszkva tagad, de hosszú feketelista készült ezt követően azokról a Putyinhoz közelálló személyekről, akik ezután nem léphetnek be Nagy Britanniába. Putyin kedvenc oligarchája,

Roman Abramovics sem kapott vízumot, noha tizenöt éve Londonban él, hét gyerekéből öten Nagy Britanniában tanulnak.

Ausztrália miniszterelnöke sietve csatlakozott Nagy Britannia külügyminiszteréhez Oroszország elítélésében. Scott Morrison kijelentette: ez nem a Vadnyugat! Vannak nemzetközi egyezmények, melyeket Oroszország is aláírt. Moszkvának is be kell tartania ezeket az egyezményeket!- hangsúlyozta.

Oroszország a maga részéről mindig cáfolta a hacker akciók szerzőségét. Miután nagyon nehéz bizonyítani, hogy honnan is indult a hacker támadás, ezért az oroszok a nyilvánosság előtt mossák kezeiket. A legújabb brit jelentés viszont azt mutatja: a Nyugatnak elfogyott a türelme! Csakhogy jogos az oroszok viszont vádja is: az Egyesült Államok nem ugyanezt csinálja az egész világon ?

Kurz hidat épít a Nyugat és Moszkva között

0

Negyedszer találkozik egymással idén Sebastian Kurz osztrák kancellár és Vlagyimir Putyin. Ausztria miniszterelnöke, aki az Európai Unió soros elnöke is ebben a félévben, tudatosan törekszik arra, hogy Oroszországot közelebb hozza a Nyugathoz és ezen belül az Európai Unióhoz.

 

Bár Ausztria megszavazta a szankciókat Oroszország ellen, de aktívan lobbizik az Európai Unióban azok felfüggesztéséért. A bécsi kormánykoalíció kisebbik pártja, a Szabadságpárt nyíltan oroszbarát politikát folytat. Ők adják a külügyminisztert a kormányba és

Karin Kneissl asszony esküvőjén Putyinnal táncolt.

A külügyminiszter asszony éppúgy, mint Sebastian Kurz szuperhatalomnak nevezi Oroszországot. Ez igen jólesik Putyinnak, akit az amerikaiak rendszeresen  megaláznak azzal, hogy közlik vele: Oroszország immár nem szuperhatalom. Karin Kneissl külügyminiszter asszony az ENSZ-ben mondott beszédében pozitívan értékelte Oroszország szereplését Szíriában.

Ausztria gazdaságilag is profitál az orosz kapcsolatból, hangsúlyozta Oroszország bécsi nagykövete, aki a Ria hírügynökségnek nyilatkozott. Ausztria beruházásainak értékes Oroszországban meghaladják a 24 milliárd dollárt. Ez a kis állam méreteihez képest hallatlanul nagy összeg. Most Szentpéterváron Putyin és Kurz tárgyalásain ugyancsak nagy szerepet kap a gazdaság.

Tavaly hetven százalékkal nőtt a két állam kereskedelme!

Ebben természetesen az is szerepet játszik, hogy a korábbi időszakban a szankciók miatt komoly visszaesést lehetett tapasztalni. Az olajárak visszaesése és a szankciók miatt Oroszországban stagnál az életszínvonal, és ez komolyan visszahat Putyin népszerűségére. Az orosz elnök számára ezért igen fontos Kurz osztrák kancellár szentpétervári látogatása, mert a hídépítés Nyugat felé hozzájárulhat az olyannyira remélt gazdasági fellendüléshez Oroszországban.

Éljen az örök és megbonthatatlan!

Rendszeressé vált már, hogy évente kétszer összejönnek a derék urak. Magyarország kis ország, de a gazdának fontos, mert Európa közepén van és az Európai Unió tagja. A gazdának fontos az Európai Unió, ezért az intézőnek is fontos, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. Hiába a Brüsszel-ellenes retorika, hogy nem leszünk gyarmat, meg hogy állítsuk meg Brüsszelt, az intézőnek esze ágában sincs kilépni az Európai Unióból. Nemcsak a fejlesztési pénzek miatt, amelyek meglehetősen nagy mennyiségben és többnyire ellenőrizetlenül özönlenek Magyarországra, hanem, mert az oroszoknak csak addig érdekes Magyarország, ameddig az EU tagja. Ebbe még az is belefér, amit az intéző róluk mondott: hogy kétféle veszély fenyegeti Európát, keletről Oroszország, délről a terrorizmus.

A gazda csak röhög azon, ha az intéző veszélynek nevezi. Ne azt nézzék, amit mond, hanem azt, amit tesz. A gazdának elég az is, ha tudja, hogy az intéző teszi a dolgát. Rombolja Európát, miközben saját birtokát vasmarokkal tartja kézben. Lehetne persze keményebb is, gondolja a gazda, olyan, mint ő, odahaza Moszkvában, de a magyaroknak egyelőre ennyi is elég. Nem kell senkit lelőni, elég néhány kirakatper, tanulnak ezek abból is.

Jó helytartónak tartja a gazda az intézőt, bár van néhány dolog, ami miatt ráncolja a homlokát. A paksi beruházás ügye például lassabban halad, mint ahogyan szeretné. Sok az okoskodás, jogszabály. És ott vannak a felújított orosz metrókocsik. A gazda szerint jó kis szerelvények azok, olyanok, mint újkorukban. Lehet, hogy még most is újak.

Amúgy meg tetszett a gazdának, amit legutóbb Magyarországon látott. A sajtó például már majdnem teljesen meg van regulázva, a vidéki lapokat is szépen megfegyelmezték, mindenki tudja és teszi a dolgát. A néhány megmaradt szabad sziget is a mi tenyerünkből eszik.

Jól végzi a munkáját az intéző, talán még meg is jutalmazza a gazda. Pedig, nem szokott ő jutalmazni senkit. Nála az a jutalom, ha nem büntet. Amúgy meg, merne csak ugrálni az intéző, rögtön előkerülne néhány dokument a gazda zsebéből. Terhelő, ahogyan Magyarországon mondják. Bankszámlákról, bármiről, de ennek még nem jött el az ideje. Ha az intéző úr megbízhatóan végzi a dolgát, talán soha nem is kerülnek elő ezek a dokumentek. És akkor azok a csúnya pletykák sem igazolódnak be, amelyek az intézővel kapcsolatban időről időre felbukkannak a még megmaradt független sajtóban.

Oroszország erős, a Birodalmi Lépegető félelmetes. Magyarország viszont biztonságos és Budapest szép.

Van ott folyó, és földje jó.

FRISS HÍREK

Meghallgatás...

Czeglédy Csa...

Olasz tudósí...

Ferenc pápa

Ferenc pápa:...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK