Kezdőlap Címkék Donald Tusk

Címke: Donald Tusk

Orbán azt hiszi, akinek többsége van, az azt csinál, mit akar

Donald Tusk néppárti vezető a német Spiegelnek adott interjújában azon a véleményének adott hangot, hogy az Unió akár fel is bomolhat a járvány okozta gazdasági válság miatt. Ennek elkerülése érdekében radikális ellenlépéseket sürget. 

Donald Tusk az Európai Néppárt (EPP) vezetője, aki korábban az EU Tanácsának elnöke volt úgy véli, hogy a Németországhoz hasonló országokat még inkább be kell vonni a koronavírus okozta válság utáni újjáépítés finanszírozásába. A SPIEGEL interjúban “blitzkrieg” -re, villámháborúra hív fel a gazdasággal kapcsolatban.

Tuskot hangsúlyozza az EU a koronavírus válság miatt akár kudarcot is vallhat.  A világjárvány mindenkit érint, és nem lehet elővenni bűnösöket. Ez nem az első válság az Európai Unió történetében, volt saját tapasztalata is a Tanács elnökeként, gondoljunk csak Görögországra és az euróra. Megszokta a válságokat.

“Néha az a benyomásom, hogy az EU csak a válságok leküzdésére van.”

Igaz azonban, hogy a világjárvány olyan kihívás amivel még sosem álltunk szemben.

Tusk az újságíró kérdésére elmondja, hogy ebben az évben dűlőre akarja vinni Orbán Viktor magyar miniszterelnök Fidesz pártjának az EPP-ből való kizárását. Még nem tudja mikor tárgyalja a gyűlés a kizárást, de szerinte eljött az idő a döntéshozatalra.

Orbán azt hiszi, akinek többsége van, az azt csinál, mit akar. A magyar kormányfő szeretné átalakítani a Néppártot, vagy annak egy részét a nemzeti-konzervatív, autoriter erők szövetségévé.

“Sajnos jelenleg nem az a helyzet, hogy ebben a politikai családban száz ellenfél jutna Orbánra.” – mondja.  A brexit és Trump időszakában élünk, a demokráciáért vívott harc globális. Ezért ébernek kell lennünk” – utalt Tusk a néppárti erőviszonyokra.

Orbán a vírustól való félelemmel bővíti erejét – mondja Tusk. Véleménye szerint az EU sorsa bizonyos mértékben függ Orbán féle autoriter vezetők ellen tett lépésektől.

Orbán Viktor a menekültválság kezdete óta vészhelyzeti eszközökkel kormányoz, az emberek félelmét pedig – legyen szó a migrációról, vagy a vírusról – a saját hatalma kiépítésére használja. Néhány intézkedés nyilvánvalóan jogos és jogszerű is, azonban a demokrácia szellemiségével ez már összeegyeztethetetlen.

“A történelem során sokszor láthattuk, hogy a politikusok a hatalmuk kiterjesztésére törvényeket használnak. Németországban ismerős lehet ez. Abban pedig biztos vagyok, hogy Carl Schmitt, aki például az antiszemita Nürnbergi Törvényeket a “Szabadság Alkotmányának” nevezte büszke lenne Orbán Viktorra” – fejtetteki véleményét Donald Tusk.

Hevesen kritizálja Lengyelország azon tervét, hogy a koronavírus válság ellenére megtartja akarja tartani az elnökválasztást.

Jarosław Kaczyński, a PiS párt vezetője veszélyesebb, mint Orbán – mondta Tusk.

Arra a kérdésre, hogy az olasz és a spanyol polgárok is mélyen csalódottak az EU-ban, és elfordulnak az uniótól azt benyomást keltik, hogy Brüsszel túl későn és túl habozóan reagált a koronavírusra Tusk elmondja, hogy ezt a két katasztrófa sújtotta országot az Európai Uniónak kötelessége megmenteni a gazdasági csődtől.

Mégis kész a jelentés a Fideszről

Lassú tűzön főzik a Fideszt az EPP-ben? Vagy csak ellentmondásos kiszivárogtatások? Tény: mégis kész a „három bölcs” jelentése a Fideszről, amit Tusk bemutat a néppárti gyűlésnek februárban. Az viszont nem világos, hogy döntés is lesz-e.

Fél nappal azután tette közzé bejelentését Donald Tusk, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, hogy a mindig jól értesült Bloomberg hírügynökség tudatta: a Néppárt februári közgyűlésén halasztás várható a Fidesz felfüggesztett tagsági jogáról, mert a „három bölcs” – és mögöttük maga az EPP – annyira megosztott, hogy nem jutottak dűlőre. Ezután Tusk váratlanul részbeni cáfolatot közölt.

„Most fejeztem be az értékelő bizottsággal (Herman Van Rompuy, Wolfgang Schüssel és Hans-Gert Pöttering) folytatott ülésemet. A jelentés értékelését a pártvezetõkkel folytatott konzultációm után mutatom be a közelgő EPP Politikai Közgyűlésen” – írta a Twitteren a lengyel politikus. A homályt persze nem oszlatta el Tusk. Arról például hallgat, hogy a jelentés bemutatása azt jelenti-e, hogy hivatalosan is napirendre veszik-e a Fidesz tagsági viszonyát; az EPP közgyűlésének beharangozója változatlanul nem árul el semmit a programról.

Ezért aztán csak találgatni lehet arról, hogy az amerikai hírügynökséget valóban téves információba futott bele, vagy a hiányos-ellentmondó közlésekkel „lassú tűzön főzik” a Fideszt, illetve Orbán Viktort. Annak érdekében, hogy az EPP-től gyorsuló tempóban távolodó magyar pártot rábírják az önkéntes távozásra, anélkül, hogy szavazni kelljen a Fidesz kizárásáról. Márpedig más aligha jöhet szóba azután, hogy múlt héten az Európai Parlamentben az EPP nagy többsége is felsorakozott a tőlük balra álló pártcsoportok mellett, és megszavazták a 7. cikkelyes eljárás folytatására felszólító határozatot Magyarország és Lengyelország ügyében.

Az ugyanis tényként jelenthető ki, hogy látható ellentét van az EPP északi és déli pártcsoportjai között. Előbbiek közül a kisebbek jó ideje követelik a Fidesz kizárását az itteni jogállamisági problémák miatt, és a jelek szerint mostanra csatlakozott hozzájuk a német delegáció nagy része is. A déli tagpártok körében viszont erősebb a megértés Orbán politikája iránt – erre hivatkozott a miniszterelnök is, amikor megindokolta, miért maradtak mégis az EPP-ben, noha „egy centiméterre” volt attól, hogy múlt csütörtökön, az EP-szavazás után kilépjen.

És alighanem a közelmúltban az EPP-ben is világossá vált, hogy a Brexit után az EPP-nek éppenséggel még öttel több is lesz a képviselője az EP-ben a helyek részbeni újraosztásakor. Vagyis a 12 fideszes távozása nem súlyos vérveszteség (az egy KDNP-s a jelek szerint marad), az ellenzéki térfélen gyarapodni csak a széljobbos Identitás és Demokrácia fog 73-ról 76-ra.

Ki megy szembe az autópályán?

A Fidesz és az Európai Néppárt viszonyát tekinthetnénk egyszerű (párt)családon belüli ügynek is, amelyet úgy intéznek, ahogy akarnak; „amíg a négy fal között csinálják”. Orbánék vesszőfutása és elszigetelődése azonban mélyebb és hosszabb hatású probléma, amely ráadásul egész Magyarország helyzetét, illetve megítélését is befolyásolja – ezekkel az “ütős” mondatokkal kezdi heti nyílt levelét Ujhelyi István EP képviselő.

“Persze, a Fidesz próbál még ebben a roppant kellemetlen helyzetben is pökhendien pózolni, mondván nekik nem szólhat be senki, ők saját maguk függesztették fel a tagságukat és maguk döntöttek arról, hogy nem akarnak pozíciókat a Néppártban. Ez körülbelül annyira szánalmas, mintha a magyar futball-válogatott azzal védekezne: a csapat nem szokott kikapni, ők saját döntésük alapján veretik meg magukat a pályán.”

Ha lenne valamiféle önkritika a Fideszben ennél találóbban ők sem tudnák megfogalmazni azt a helyzetet amibe sodorták magukat. Sőt, talán még a Főnök is megértené a hasonlatot. (De inkább ne, mert a végén még egy stadiont építtet.)

Ujhelyi szerint “Orbán és a Fidesz válaszút előtt áll: vagy az európai értékeket követi, vagy kereshet magának új közösséget. Donald Tusk, az Európai Néppárt frissen megválasztott új elnöke ugyanis meglehetősen egyenesen fogalmazott. Nem fognak feláldozni olyan értékeket a biztonság és rend oltárán, mint a polgári szabadságjogok, a jogállamiság, és a tisztességes nyilvános viselkedés. Aki ezt nem tudja elfogadni, az de facto kizárja magát a pártcsaládból”.

Tusk megválasztása az egyik legrosszabb forgatókönyv a Fidesz néppárti tagságának rendezése szempontjából. Arról se feledkezzünk meg, hogy a Néppárt frakcióvezetője az a Weber, akit Orbán vezérletével játszottak ki a EP elnöki székéből.

Ez sem tűnik olyan nagyon jó ómennek a  Fidesz jövője szempontjából. Tudják ők is, hogy a megbocsátás nem azonos a felejtéssel.

Ujhelyi meg is jegyzi, Tusk nem véletlenül fejtette ki, hogy Orbánt a barátjának tekinti, de nem ért egyet az “illiberális demokráciájával”, sőt elhatározták, hogy harcolnak az ilyen ötletek ellen.

A magyar kormányfő egyelőre a szokásos pökhendi gőggel reagált, mondván: még nem döntötte el, hogy akar-e a Néppártban maradni. Mintha ez kizárólag az ő döntése lenne. Mintha kizárólag ő diktálná a feltételeket. Ennél szánalmasabb már csak a mérhetetlen támogatottságú kamupárt, a KDNP hétvégi nyilatkozata volt, amiben bejelentették: ha a Néppárt nem a helyes irányban halad, akkor kilépnek a pártcsaládból. Látom magam előtt, ahogy a Néppárt központjában összerezzentek és megnyomták a pánikgombot a KDNP elvesztése miatt. De sokkal inkább valószínűbb, hogy rákerestek a google-ben: egyáltalán mi is az a KDNP.

Donald Tusk egy hiteles keresztény-konzervatív politikus, egy megrögzött európai. Méltó az Európai Néppárt szellemiségéhez. Értékvállalása és a mögötte felsorakozott néppárti többség egyértelműen mutatja: az európai jobboldal nem kér a korrupt, illiberál-putyinista kalandorokból – állapítja meg a szocialista képviselő

Magyarország számára az lenne a legüdvözítőbb, ha a jelenlegi kormánypárt visszatalálna a közös, európai értékekhez és ’keresztény szabadság’ alatt nem a szabad rablást értené.

A következő időszakban véglegesítjük az Unió hétéves költségvetését; azt már most tudjuk, hogy kemény harcot kell folytatnunk a magyar érdekek minél hatékonyabb érvényesítéséért. Ideje lenne a keresztény-konzervatív, polgári értékek követőinek is megértenie: azzal, hogy a Fidesz az európai perifériára sodródik és rántja magával hazánkat is, súlyos károkat okoz mindannyiunknak.

Csak egy autó megy szembe az autópályán, nem az összes többi. Jó lenne ezt még az ütközés előtt észrevenni.

Orbán lebegteti a kilépést a Néppártból

Az Európai Néppárt új elnökének ténykedésétől függ, hogy „más politikai közösséget” kell-e keresnie a Fidesznek – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök gazdasági nehézségeket lát az EU-ban, ami ellen adócsökkentéssel készülnek.

A jövő év legfontosabb feladata a magyar gazdaság eredményeinek megvédése, ehhez gazdaságvédelmi akcióterv kell. Ez a következő év első negyedévére készülhet el, és adócsökkentésen alapulhat – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az állami rádióban.

Komoly csatákat kell vívni a növekedés fenntartásáért, amikor az eurózónában gazdasági zavarok lesznek – mondta Orbán. Másutt kifejtette, hogy az eurózóna területén cudar állapotok vannak, ott nehéz évek jönnek.

Köhöghet a motor

Szerinte jövőre kiderül, hogy Magyarország és Közép-Európa képes lesz-e megállni a saját lábán, és nagyobb sikereket elérni, mint a gazdagabb országok. Ez visszalépés az elmúlt években rendre hangoztatott állításaitól, amelyekben befejezett, kész tényként beszélt arról, hogy az „EU növekedési motorja” a térség.

A tervezett intézkedéseket nem részletezte, csak annyit árult el, hogy

az elmúlt évek sikereit is az adócsökkentés tette lehetővé.

Azt, hogy az ország egyre versenyképesebben termelt, egyre több árut tudott eladni a világban, és a bérek is nagy ütemben nőttek. Különösen a cégek által fizetett adók mérséklődtek, harmadával – mondta. Ebből az olvasható ki, hogy talán a szociális hozzájárulási adót akarják mérsékelni, bár ennek két százalékpontnyi csökkentése jövő júliustól már törvénybe van iktatva.

Sokak szerint a magyar siker az európai gazdasági eredményeknek köszönhető, míg mások szerint „sajátosan magyar dolog is van ebben”, amit akkor is tudunk szállítani, ha a többieknek rosszabbul megy – mondta Orbán. Ezután a német gazdaság komoly lelassulásáról beszélt. Ez csak szerencsével érheti el az 1 százalékos növekedést, ami nem csak a németek problémája lesz – hangsúlyozta. S bár a magyar növekedés többszöröse a németnek, ez nem azt jelenti, hogy itt jobban is mennek a dolgok, hiszen egy gazdagabb ország növekedését mindig nehezebb előidézni – fordult rá a realitás talajára.

Miről tehet Brüsszel?

Az eurózónában Brüsszel rossz gazdaságpolitikát folytatott, nem tudta segíteni a nemzetállamokat a jó gazdaságpolitikában, „és ennek most megfizetjük az árát” – így a miniszterelnöki kritika. Ez azért érdekes álláspont, mert az EU-nak voltaképpen nincs közös gazdaságpolitikája. Az eurózóna is csupán a közös pénzen és annak árfolyamán keresztül végez valamilyen koordináló szerepet, de ehhez is hiányzik a közös költségvetési „láb”. Éppen a magyar kormány az egyik, amely még a jelenlegi helyzetet is sokallja, elutasít mindenféle harmonizációt és felügyeletet az adók és a költségvetések terén. Sőt, magát az eurót se akarja bevezetni.

Szamárság – mondta Orbán arra a tervre, hogy

az uniós források kifizetését jogállamisági kritériumokhoz kössék. Szerinte ebből nem lesz semmi.

Tusktól függ a tagság visszaállítása

Beszélt a Fidesz helyzetéről az Európai Néppártban (EPP). Ennek minapi zágrábi kongresszusán nem került napirendre a márciusban felfüggesztett tagsági jogviszony. Az EPP új elnöke, Donald Tusk azt nyilatkozta, hogy január végéig döntést akar ebben az ügyben; a Fidesznek jelenleg nincsenek pozíciói az EPP-ben, a kongresszusra se kapott meghívást (a KDNP igen).

Rákérdeztek Tusk egyik megjegyzésére, ami szerint (ország említése nélkül) a szabadságjogok nem áldozhatók fel a biztonság oltárán. Ezt Orbán úgy kommentálta: a Fidesz azt várja, hogy

a Néppárt tisztázza nézeteit és terveit,

mert amíg a magyar kormánypárt nem tudja, mire számítson, addig függőben tartja tagságát. (Valójában az EPP következő közgyűlése dönthet erről.) Tusk egyébként az idézett mondatnál sokkal súlyosabbakat is mondott, például azt, hogy aki nem tartja be a szabadság követelményeit, az „de facto kívül találja magát” az EPP-n – csak erről (se) az MTI aznap nem számolt be.

Orbán azt mondta: a magyar kormányzópárt nem tartozhat olyan politikai közösséghez, amely bevándorláspárti, amely nem támogatja a határvédelmet, a kerítést, és nem adja meg a tiszteletet a magyaroknak, nem ismeri el az Európa megvédése érdekében tett erőfeszítéseket. Szerinte valaha a néppárt ilyen volt, de baloldali sodródás kezdődött benne. A kérdés az, hogy az új elnök meg tudja-e állítani ezt,

„ha nem, akkor más politikai közösséget kell építenünk”

– fűzte hozzá.

Nagy siker a bővítési biztosi tisztség, de nem minden magyaré

A miniszterelnök az elmúlt tíz év legnagyobb diplomáciai sikereként értékelte a bővítési és szomszédságpolitikai biztosi pozíció elnyerését. Közölte, nem emlékszik arra, hogy Magyarország az elmúlt tíz évben olyan erős befolyást tudott volna szerezni az unióban, mint most a bővítési pozícióval, amelyet a következő öt év legfontosabb portfóliójának nevezett. (Ez egyáltalán nem biztos, jelenleg ugyanis éppen lassul, ha nem áll le a további bővítés.) A feladatcsomag érinti a migrációt, a biztonságot, és például az energia szempontjait is – mutatott rá -, hiszen a magyar biztos foglalkozik majd a Kaukázussal, Azerbajdzsánnal is.

Szerinte a biztosi poszt elnyerése „sokunk”, a többség sikere, de nem minden magyaré, hiszen sokan akarták megakadályozni. Az ellenzék ennek érdekében egyesítette erejét Brüsszelben, és

Soros György is személyesen próbálta megakadályozni Várhelyi Olivér kinevezését. 

Kijelentette: sosem fog nemzetközi pozíciókba olyan embereket delegálni, akik nem jó hazafiak és ezt nem tudják összeegyeztetni a nemzetközi megbízatással. Leszögezte: a kettő nincs ellentétben egymással. Várhelyi Olivér is kiváló hazafi és jó európai – mondta.

A migrációs vitát, amely szerinte a következő öt év legfontosabb kérdése lesz, jól kell lezárni. Az elmúlt öt évben az európai vezetők két területen vétettek nagy hibát: a bevándorlással, valamint a gazdaság területén. Európa ellenfeleinek nevezte azokat a nem állami szereplőket, akik azért dolgoznak, hogy bevándorlókkal árasszák el Európát. Kijelentette: nem véletlenül áll ennek élén egy pénzügyi spekuláns.

Az átadott Puskás Arénáról szólva hatalmas műszaki teljesítménynek ítélte, hogy a tervezés kezdetétől a befejezésig minden munkát magyarok láttak el, vagyis a modern világ egyik legnagyobb méretű beruházását önerőből el tudja végezni az ország. Ez nem volt mindig így – emlékeztetett -, a Budapest Sportcsarnok leégésekor még nem volt olyan magyar cég, amelyre rábízható lett volna az újjáépítés. A nyitómérkőzésről nem érkezett kérdés.

Rövidesen eldől a Fidesz sorsa -Tusk beszéde az MTI-ben

Decemberre várja a „három bölcs” jelentését Donald Tusk, a néppárt új elnöke, január végéig döntenek a Fidesz tagságáról. Barátok Orbánnal, de nem érte egyet politikájával.

Az Európai Néppárt (EPP) január végéig döntést hoz a Fideszről, miután a magyar kormányzó párt néppárti tagságát idén márciusban felfüggesztették – nyilatkozta Donald Tusk az EPP újonnan megválasztott elnöke csütörtökön Zágrábban. A felfüggesztés miatt a Fidesz nem vehet részt az EPP ülésein, nem szavazhat, és nem állíthat jelölteket pozíciókra.

A végleges döntést a Fidesz esetleges távozásáról az Európai Néppártból az úgynevezett bölcsek tanácsának értékelése alapján hozza meg a pártcsalád. Tusk decemberre várja a három bölcs jelentését.

Arról is beszélt, hogy nem a Fidesznek szólt beszédének üzenete, hanem az EPP összes pártjának. Az intellektuális összetűzések nem szokatlanok az EPP-ben – fogalmazott. „Nem tudok egyetérteni Orbán (Viktor) egyes politikai döntéseivel és új elképzeléseivel, de ugyanakkor közeli barátok vagyunk, és sok közös van bennünk” – hangsúlyozta.

Amiről „megfeledkezett” az állami hírügynökség

Az „üzenet”, amiről szót ejtett, kemény mondatok voltak. Sajátságosan azonban az MTI – amelynek saját tudósítója van Zágrábban – ezek nagy részét csak ma, egy nappal Tusk beszédének elhangzása után, a rövid sajtótájékoztatóba ágyazva közölte. A szerda esti tudósításban (legalábbis a széles körben hozzáférhető ingyenes kiadásban) csak azt emelték ki, hogy „az olyan értékeket, mint a polgári szabadságjogok, a jogállamiság és a tisztességes nyilvános viselkedés, nem fogjuk feláldozni a biztonság és a rend oltárán, mert erre nincs szükség”.

Pedig emellett elhangzottak még más, ennél keményebb „üzenetek” is. Például az idézett mondat folytatása így hangzott: Mert nem zárják ki egymást. És

„Aki nem tudja elfogadni ezt, az de facto kívül került a családon.”

A kereszténydemokrácia alapjaként pedig arról beszélt, hogy „semmi esetre sem adhatjuk át a biztonság és a rend szféráját a politikai populistáknak, manipulátoroknak és autokratáknak, akik arra késztetik az embereket, hogy azt gondolják, a szabadság nem összeegyeztethető a biztonsággal”.

A fontos eseményről az állami hírügynökség alapján tudósító médiumok azt se közölhették, hogy a politikai harcban

az igazság és a tisztesség nem lehet tehetetlen a hamis hírekkel, a manipulációval és a gyűlölettel szemben. 

Azt pedig ma se tudhatja, aki nem olvasta el a közzétett beszédet, hogy Tusk arra szólította fel az EPP-t: álljanak együtt ezen a legfontosabb politikai csatatéren,

az egyik oldalon a felelőtlen populizmus pártjai, a másik oldalon a felelősségteljes népszerűség pártjai.

Pedig a Fidesz tagsági jogáról szóló döntés előtt számottevő súlya lesz annak, hogyan gondolkodik a Fideszről és Orbánról az EPP újdonsült elnöke. Így. Csak ezt kevesen tudhatják itthon.

Tusk: populisták, manipulátorok

Donald Tusk lett az Európai Néppárt elnöke. Beszédében név említése nélkül egyértelmű harcot hirdetett a populistákkal szemben. A Fidesz nem volt jelen a kongresszuson felfüggesztése miatt.

Egyedüli jelöltként nagy fölénnyel választották meg az Európai Néppárt új elnökévé a lengyel Donald Tuskot, aki eddig az EU állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsot vezette.

Tusk nagy részt elődjéhez, a francia Joseph Daulhoz intézte köszönőbeszédét. A közelmúltig sokan úgy gondoltuk, hogy a modernitás növekedésével az olyan igények, mint a biztonság és az identitás, elveszítik jelentőségüket. És ennek következtében az állam és a közhatalom szerepe és feladatai is megváltoznak, de a valóság egészen más – kezdte beszédét Tusk, amelyet az MTI erősen megcsonkítva ismertetett.

Akik meglovagolják a félelmet

Manapság, még inkább, mint a múltban, a félelem játssza a legnagyobb szerepet a politikában, a legtöbb embert még mindig inkább biztonsága érdekli, mint bármi más. Például olyan pillanatokban, mint a migrációs válság és a terrorizmus új hulláma, a félelem dominál más társadalmi érzelmek felett – mondta Tusk.

Az EPP új vezetője ezután a nehéz helyzetekben hallható szóhasználatról beszélt azok részéről, akik meg akarják lovagolni a félelmeket. „Adj nekünk biztonságot” – erről hallottunk már az elmúlt években Európában, és aki ezt a felhívást a legjobban tudja megválaszolni, megkapja a nyilvánosság támogatását. Az emberek biztosak akarnak lenni abban, hogy a hatalmon lévők nem hagyják el őket, hogy nem fordítanak nekik hátat. Ha egyedül maradnak, elkezdik keresni azokat, akik gondoskodást és figyelmet kínálnak problémáikra „Nézz ránk” – látszólag azt mondják – „itt vagyunk”. Más szavakkal:

azok, akik a megfelelő akkordot, a méltóság húrját találják meg, megkapják az emberek szavazatait

– szögezte le Tusk.

Mint mindig, az embereknek szükségük van rendre, harmóniára és a körülöttük lévő világ megértésére. Ezért kell mindannyiunknak mélyen gyökereznie hagyományainkban, az érthető kulturális kódexekben, és olyan helyekben, amelyeket sajátunknak nevezünk, és amelyek valahogy megkülönböztetik a többieket.

A rend és a liberális demokrácia nem egymást kizáró

Tusk arról beszélt, nem véletlen, hogy az egyik legfontosabb kereszténydemokrata gondolkodási iskola az úgynevezett Ordoliberalizmus volt, amely a szabadság, a rend és a hagyomány nehéz, de lehetséges szintézisét építette fel.

„Semmi esetre sem adhatjuk át a biztonság és a rend szféráját a politikai populistáknak, manipulátoroknak és autokratáknak, akik arra késztetik az embereket, hogy azt gondolják, a szabadság nem összeegyeztethető a biztonsággal”.

A határok és területünk védelme nem összeegyeztethető a liberális demokráciával és a hatékony kormányzás és a jogállamiság között – szögezte le Donald Tusk.

Ezt a vitát mielőbb le kell zárni

Szerinte ez az EPP-n belüli belső viták lényege. Szeretné, ha a párt a lehető leggyorsabban véget vetne egy nyilvánvaló jelenségnek.

„Nem fogjuk feláldozni az olyan értékeket, mint a polgári szabadságjogok, a jogállamiság és a tisztesség a közéletben a biztonság és a rend oltárán, mondván erre egyszerűen nincs szükség. Mert nem zárják ki egymást. Aki nem tudja elfogadni ezt, az de facto kívül került a családon”

– tette egyértelművé álláspontját.

Rutin kontra újbeszéd

Az egyik legnagyobb fenyegetés a rutinunk, az „újbeszéd”, az érzelmek és az unalmasság – mondta Tusk, felidézve Bono, az U2 vezetőjének neki mondott szavait. Szerinte veszíteni fognak, ha narratívájuk nem olyan melodramatikus, mint a populistáké, mert a politikában a benyomások néha fontosabbak, mint a tények. A menekültválságról szólva azt fejtegette, hogy milyen sokan mennyit dolgoztak azon, hogy visszaszorítsák a Törökország felől érkezők hullámát. Amelynek köszönhetően a menekültek beáramlása több, mint 90 százalékkal csökkent.

Valaki más gondoskodott a benyomásokról, meg kell állítanunk ezt

– mondta ismételten név említése nélkül az EEP elnöke.

Tusk más oldalról is megvilágította, mit gondol. Mint fogalmazott, politikai harcban

az igazság és a tisztesség nem lehet tehetetlen a hamis hírekkel, a manipulációval és a gyűlölettel szemben. 

Hisz önmagában és érveinek hatalmában. Néha nagyon unalmasak vagyunk kommunikációnkban, ugye? De nem kell annak lenni – mondta.

Populizmus kontra népszerűség

Idézte Ferenc pápát, akit néhány héttel ezelőtt meglátogatott. A pápa megkérdezte, tudnánk-e különbséget tenni a populismo és a popolarismo között. Ez alapján Tusk arra szólította fel az EPP-t, hogy álljanak együtt ezen a legfontosabb politikai csatatéren,

az egyik oldalon a felelőtlen populizmus pártjai, a másik oldalon a felelősségteljes népszerűség pártjai.

Donald Tuskot a zágrábi kongresszuson 491 igen, 37 nem és 12 érvénytelen szavazat mellett választották meg. A kétnapos kongresszusnak több mint 40 országból 2000 résztvevője van. Az eseményre több miniszterelnök és államfő is érkezett, többek között Angela Merkel német kancellár és Ursula von der Leyen, az Európai Bbizottság következő elnöke.

Tíz alelnököt is választani fognak ezután, amelyre 12 jelölés érkezett. Magyar nem lesz köztük, hogyan a Fidesz jelen sincs a kongresszuson, mert márciusban felfüggesztette tagságát az EPP (a KDNP-ét nem, amelynek küldöttei ott is vannak Zágrábban). Ennek nyomán a Fidesz semmilyen pártbeli posztra se jelölhet embert.

Orbán és a jobbhorog – Diplomáciai jegyzet

„Az unió, s ezen belül a Parlament, valamint a Bizottság már egy jó ideje sorozatosan arra használja fel a biztosi jelölési procedúrát, hogy Orbán Viktort megalázza. Nem jókedvében teszi ezt, hanem azért, hogy a magyar miniszterelnöknek esélye se maradjon komoly tényezőként feltüntetnie magát a nemzetközi életben. Orbán politikai lejáratása pedig elsősorban a jobboldalnak fontos, hisz eddig őket és csakis őket blamálta a magyar miniszterelnök összes provokatív megnyilatkozása.”

Szemel láthatóan az új bizottsági elnök, Ursula von der Leyen számára legnagyobb gondot a magyar biztos személyének jelölése okozza. Nem mintha a magyar kormány olyan súllyal bírnak az unióban, hogy ez központi kérdéssé váljon, sokkal inkább azért, mert a Bizottság megszavazására nem kerülhet sor, ha valamennyi biztos meg nem kapja a parlamenttől a felhatalmazást.

Miután Trócsányi László elbukott, a bizottsági elnök új javaslatot kért Orbán Viktortól, s már a kérésben benne foglaltatott, hogy ha lehet, a személy legyen nő. Ez azonban alkalmat adott a magyar miniszterelnöknek, hogy újra erejét mutogassa, s csak azért is egy férfit, a brüsszeli állandó képviselet vezetőjét, Várhelyi Olivér nagykövetet jelölte. A dac, ami e döntésben kifejezésre jutott azonban inkább nehezíti Orbán helyzetét, semhogy sikerrel kecsegtetne a nap végén.

Várhelyi már az első pillanattól nem számított alkalmas jelöltnek. Nevének felmerülése utáni napokban a Politico jólértesült forrásokat idézve mutatta be a diplomata nem éppen makulátlan múltját a képviseleten, utalva arra: a civilizált elvárásokkal nem mindenben egyező módon viselkedik környezetével, ráadásul számára egyetlen igazodási pont létezik: az, aki pozíciójában meg tudja tartani.

Mellesleg Várhelyi nem is csinált titkot abból, hogy mi a véleménye az unióról. Jelölésének másnapján egyértelművé tette: kizárólag az őt jelölő Orbánnak óhajt megfelelni, pár nap múlva pedig minősíthetetlen hangnemben nyilatkozott az Európai Parlamentről is – ami mégiscsak a legfőbb törvényességi instancia az unióban. A jelek arra utaltak, hogy Várhelyi ugyanazt a logikát követi, amit Orbán: mindkettő egy olyan ellenállást akar legitimmé tenni az uniós struktúrákban, amely megkérdőjelez a demokratikus intézmények hitelét, s ezért képes megsemmisíteni azok legitimitását. Magyarországon nagyjából pont ez történt a rendszerváltás után megteremtett demokratikus intézményi struktúrával.

Erre Orbán rá is erősített a Türk Tanács nevű, keleti diktátoroknak létrehozott operett-találkozón, ahol a következőket mondta:

„…Ha sikerülne ezt a portfóliót megszerezni, akkor keleti partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalások ügyében pedig Törökországgal. Ha sikerül ezt a portfóliót megszereznünk, akkor örömmel állunk az Önök rendelkezésére, hogy segítsük az Önök törekvéseit…”

Az ember ennek tükrében valahogy azt feltételezi: a miniszterelnök tényleg arra törekszik, hogy Várhelyi megválasztását megakadályozza. Ez is egy lehetséges fideszes opció. Ha ugyanis Várhelyi nem kapja meg a pozíciót, úgy a Bizottság megszavazására sem kerül sor még ebben az évben, s így lényegében von der Leyen sem kezdheti meg az érdemi munkát. Márpedig, ha az unió nem tud érdemben működni, ezzel Orbán megerősítheti saját táborában azt a benyomást, hogy egyedül ő dönt arról, milyen lesz az unió jövője, ráadásul örömteli perceket szerez azoknak is, akik hasonlókban reménykednek. Mint például Putyin.

Mindezek fényében aligha kétséges, hogy a magyar miniszterelnök csodálóinak tábora az uniós struktúrákban nem hogy gyarapodnak, de alaposan tovább csappant. Hogy a parlament baloldala miként vélekedik róla, az aligha lehet kétséges. Igaz, számosan beletörődnének Várhelyi megszavazásába, ha cserében az Európai Néppárttól (EPP) kapnának valamilyen kompenzációt. Erre viszont az EPP aligha fog vállalkozni, hisz ezzel teljesen magára rántaná a felelősséget az Orbán okozta káoszért s az annak nyomán az unóban kialakult válságért.

Ráadásul a pártcsalád már most azzal szembesül, hogy befolyásos vezetői pozícióiban – a frakcióvezetőtől, Manfred Webertől az új elnökig, Donald Tuskig – Orbán eltökélt ellenségei ülnek.

Hogy ez mennyire így van, jelzik az elmúlt hetek fejleményei. A Külügyi Bizottság elnöke, a német CDU embereként az EPP egyik befolyásos vezetője, David McAllister november 6-án kijelentette: nincs jelölt a szomszédságpolitikával és a bővítéssel foglalkozó biztosi pozícióra továbbra sem, így nincs tervezett időpont a meghallgatásra. Könnyen lehet – így McAllister –, hogy a Bizottság megszavazására csak valamikor január közepén kerül sor. Ugyanakkor még ugyanaz nap a titkárságokról az a hír jött, hogy Várhelyi meghallgatása november 18-án lesz. Egy napra rá, a leköszönő szomszédságpolitikai és bővítési biztos, Johannes Hahn meghallgatásán McAllister korábbi kijelentését megismételte, s erre azonnal jött a hír, hogy a meghallgatást előrehozták 14-re.

Az egymásnak ellentmondó hírek és McAllister nem is rejtegetett averziója Várhelyit illetően arra utal, hogy a legnagyobb ellenállás épp az EPP-ben bontakozik ki Orbánnal szemben. Ugyanezt támasztja alá egy – nevét mellőzni kérő – néppárti vezető, aki a Politico-nak tegnap azt nyilatkozta:

„Hatalmas küzdelem várható a Néppártban Várhelyi megszavazása miatt…”

Egy másik pedig ezt mondta:

„Szó sincs arról, hogy Várhelyi lenne a várományos a bővítési portfólióra. Hogy egy biztos kifejezetten saját országa céljait próbálja ráerőltetni a Bizottságra, az nélkülöz minden politikai realitást.”

Ursula von der Leyen viszont levelét megírta Várhelyi nagykövetnek, melyben összegezte elvárásait a „jövendő biztossal” szemben. Csak hogy von der Leyen írt már efféle levelet – például Trócsányi Lászlónak, aki aztán csúfosan elbukott, s támogató szavazatokat csak a szélsőjobbról kapott.

Hogy mi lesz mindennek a folytatása, az egy többismeretlenes egyenlet, de egy valami már most nyilvánvaló: az unió, s ezen belül a Parlament, valamint a Bizottság már jó ideje sorozatosan arra használja fel a jelölési procedúrát, hogy Orbán Viktort megalázza. Nem jókedvében teszi ezt, hanem azért, hogy a magyar miniszterelnöknek esélye se maradjon komoly tényezőként feltüntetnie magát a nemzetközi életben.

Orbán politikai lejáratása pedig elsősorban a jobboldalnak fontos, hisz eddig őket és csakis őket blamálta a magyar miniszterelnök összes provokatív megnyilatkozása.

Ara-Kovács Attila

Főhet Orbán feje: Tusk kerülhet a néppárt élére

Egyelőre egyedüli jelöltként Donald Tusk lehet az Európai Néppárt elnöke egy hónap múlva. A lengyel politikus nem kedveli Orbánt és rendszerét, és az ő ideje alatt dönthetnek a Fidesz sorsáról, amit novemberben várhatóan elhalasztanak. A helyzet mintha mindenkinek jó lenne.

A francia Joseph Daul helyébe Donald Tusk kerülhet az Európai Néppárt (EPP) elnöki posztjára – írta a Euronews egy belga lap híre alapján. A korábbi lengyel miniszterelnök, jelenleg az Európai Tanács leköszönő elnöke egyelőre az egyetlen jelölt az EPP élére. Tusk közismerten nem nagyon kedveli Orbán Viktort és főleg a magyar rendszert. Se annak antidemokratikus volta, se Putyin-barátsága miatt.

Az EPP kongresszusát egy hónap múlva tartják. Márciusban, amikor felfüggesztették a Fidesz tagságát, erre az alkalomra utalták a végső döntést, addig pedig a „három bölcs” vizsgálódik arról, megfelel-e a magyar kormány működése a jogállamisági feltételeknek. Ez az eleve inkább időhúzásként és alibiként elhatározott vizsgálati jelentés se fog valószínűleg elkészülni a kongresszusig.

Jelenleg ugyanis nincs a kongresszus napirendjén a Fidesz ügye.

Ez voltaképpen megfelel mindkét félnek. A Fidesz az EPP-ben ugyan nem kaphat tisztségeket, de ez nem vonatkozik az Európai Parlamentre, ahol eddig négy fideszest meg is választottak posztokra. Ezzel az EPP nem veszíti el a 13 magyar szavazatot, a Fidesz pedig nem került ki a „senki földjére” azután, hogy elmaradt a szélsőjobb Orbán által is annyira áhított áttörése az EP-választáson. És addig a németek (CDU, CSU) elkerülhetik az állásfoglalást a Fidesz ügyében.

Ez viszont azt jelenti, hogy – a Fideszt a tavaszi Soros-Juncker-plakáthadjáratig védő – Daul helyébe lépő Tusk vezetése veszi át a magyar párt sorsának intézését.

Boris Johnson a Brexit elhalasztását kérte

Boris Johnson telefonon értesítette az Európai Tanács elnökét, Donald Tuskot, hogy Nagy Britannia  még a szombati napon, hogy levelet küld, amelyben kéri a Brexit újabb halasztását kéri.

Annak ellenére, hogy a miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy nem fog „tárgyalni” az Egyesült Királyság EU-tagságának további meghosszabbításáról, szombat este megerősítette, hogy ilyen meghosszabbítást kér.

Tusk várhatóan konzultál az EU vezetõivel a reagálás módjáról. “Ez néhány napot vehet igénybe” – mondta a forrás.

A brüsszeli tisztviselők szerint nem volt kétséges, hogy Johnson benyújtja a meghosszabbítás iránti kérelmet annak ellenére, hogy a miniszterelnök megpróbálta megkérdőjelezni egy ilyen döntést szükségszerűségét.

A szóvivő azt mondta: „Az Európai Bizottság tudomásul veszi az Alsóházban szombaton zajló szavazást az úgynevezett Letwin-módosításról, ami azt jelenti, hogy magáról a visszavonási megállapodásról nem a tegnapi napon szavaznak.

“Az Egyesült Királyság kormányának az a feladata, hogy a lehető leghamarabb tájékoztasson minket a következő lépésekről.”

Brüsszel, első nap: nem tisztult a kép, indul az osztozkodás

Az Európai Unió állam-és kormányfői elfogadják a csúcsjelölti rendszert, de ragaszkodnak ahhoz, hogy az Európai Parlamentnek ők tesznek javaslatot az Európai Bizottság elnökének személyére. Így aztán előfordulhat, hogy Merkel és az Európai Néppárt kiállása sem lesz elég ahhoz, hogy Manfred Weber töltse be ezt a pozíciót.

Amit öt éve megszüntetni akartak, az most visszatérhet: a választópolgárokat elriasztó vásári alkudozás az uniós vezető tisztségek betöltése előtt. Az Európai Bizottság élére szánt politikus esetében ezért találták ki a csúcsjelölti rendszert. Vagyis azt, hogy az Európai Parlament minden pártcsaládja jelölhet valakit, de előre vállalják: a többséget szerzett frakció kiválasztottja lesz a befutó.

Csakhogy eddig az Európai Néppárt (EPP) és a Szocialisták és Demokraták (S&D) alkották a többséget, ami mostanra kevés lett. Legalább három frakció kell ehhez, kézenfekvően a liberális ALDE jöhet szóba. Az Emmanuell Macron LREM pártjával rendkívül megerősödött frakcióba belépéskor azonban a francia elnök kijelentette:

neki a csúcsjelölti rendszer se tetszik.

Vagyis “felismerték”, ami eddig is tudott volt: az alapszerződéssel ellentétes a szisztéma, amely az állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács kezébe adja a jelölés jogát, az EP-nek ezután kell szavaznia. Így lényegében léket is kapott a megoldás.

Ezt tükrözték Donald Tusk ET-elnök szavai is az esti kormányfői vacsora után. Eszerint a csúcsjelöltség növeli az esélyeket, de senki se lehet automatikusan bizottsági elnök.

Ezzel jelentősen romlott Manfred Weber EPP-aspiráns esélye,

de Frans Timmermans S&D-jelölté is. Tusk nyomatékosította is, hogy attól, hogy az EPP kapta a legtöbb szavazatot a választásokon, még nem biztos, hogy Weber lesz a bizottság elnöke. Vagyis hiába Angela Merkel és az EPP kiállása Weber mellett, ez már kevés lehet a megválasztáshoz.

Tusk azt is elmondta, hogy több körülményt kell figyelembe venni a jelöléskor. Lesz földrajzi szempont, vagyis az ország(ok) elhelyezkedése és mérete, nemi esélyegyenlőség és a sokszínűség. Előbbiről Tusk elmondta, hogy legalább két nőt kellene jelölni a legfontosabb intézmények élére. Merthogy a bizottsági elnök mellett meg kell választani Tusk utódját és ősszel az Európai Központi Bank vezetőjét.

Ez pedig szinte bizonyosan “kilövi” az olaszokat,

ami tőrdöfés lesz a hazájában fölényes győzelmet aratott Matteo Salvini Liga-elnöknek. Jelenleg ugyanis az EKB-t az olasz Mario Draghi irányítja, és az EP elnöke is olasz, Antonio Tajani.

Nyilván nagyobb szerepet akar országának Macron, és a meggyengült EPP is aligha tarthatja eddigi pozícióit (ők adják a bizottság, az EP és az ET elnökét).

A sokféle kompromisszum hosszan elhúzódó alkut vetít előre.

Az eddigiekben – jól láthatóan – teljesen mellékszál a Fidesz sorsa, ami jó hír Orbánéknak. Bízhatnak abban, hogy elsikkad az ő ügyük, ezzel pedig bennmaradhatnak az EPP-ben. Annak ellenére, hogy Macronék kijelentették: nincs egyezség az EPP-vel, amíg a Fidesz ott van. És Weber is kizárta az együttműködést a szélsőséges pártokkal, amelyek közé sorolja a Fideszt. De ettől még tény a tény: a Fidesz 13 szavazatára se az EPP-beli, se a majdani EP-beli többség megszerzéséhez nincs szükség.

A tökéletes egyensúlyt nehéz  megtalálni, de mindenképpen törekedni fognak rá, és mindenki készen áll a kompromisszumra – mondta Tusk. Egyeztetést kezdeményez az EP Elnökök Értekezletének tagjaival, azaz a parlamenti képviselőcsoportok vezetőiből és az EP elnökéből álló testület tagjaival.

Angela Merkel német kancellárral együtt Tusk már a  júniusban tartandó uniós csúcson szeretne egyezségre jutni, hogy aztán július elején az EP is szavazhasson. A június végi határidő a mostani jelek szerint szűknek bizonyulhat. Ami azért probléma, mert a bizottság elnökének megválasztása nélkül maga a testület se tud megalakulni. Az elnök joga ugyanis az, hogy a kormányok jelöltjeit delegálja az egyes szakterületek élére, akiket a parlamenti bizottsági meghallgatás után maga az EP választ meg.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK