Orbán a türk

0
1046
TÁSZ

A magyar miniszterelnök Kazahsztánban részt vesz a Türk Államok szervezetének csúcstalálkozóján: a vendéglátó országon kívül jelen lesznek Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Törökország, Türkmenisztán és Üzbegisztán vezetői.

Erdogan elnök egykor egyértelműen a vezető szerepre tartott igényt ebben a szervezetben Törökország nagysága és katonai ereje miatt. Az egykori szovjet tagállamokban át akarta venni az oroszok szerepét, de nem számolt azzal, hogy a XXI-ik században a fegyveres erőnél sokkal fontosabb a pénz. Abból pedig a pénzügyi csőd szélén tántorgó Törökországnak nem sok van. Pekingnek viszont igen. Hszi Csin ping elnök épp Kazahsztánban hirdette meg az Új Selyemutat tíz évvel ezelőtt. A kínai államfő nemrég Hszianban, az ősi fővárosban látta vendégül az egykori szovjet tagállamok vezetőit. Felkínálta a gazdasági együttműködés lehetőségét, amely kétségkívül vonzó alternatíva az orosz vagy a török befolyáshoz képest.

A türk államok azonban a kínai befolyástól is irtóznak, mert attól tartanak, hogy Peking Moszkva szerepére pályázik.

Ezt meg is mondta virágnyelven Tokajev kazah elnök Hszi Csin pingnek. A kazah államfő diplomata volt, és jól beszél kínaiul, de angolul közölte Hszianban, hogy nincsen szükségük keresztapákra. A türk államok ugyanis jól látják, hogy türk testvéreik nem dalolnak a boldogságtól a kínai uralom alatt.

Az ujgur példa

Ez a török nyelvcsaládhoz tartozó nép az iszlámot követi Kína nyugati részén, és nem fogadta örömmel a kommunistákat, akik először a Szovjetunióból érkeztek. Szajfuddin tatár nemzetiségű szovjet kommunista volt, aki Sztálin megbízásából megpróbálta Moszkva oldalára állítani az ujgurokat, akiket a cári rendszer is már kiszemelt magának: Mannerheim őrnagy lovas kémként járta be a vidéket még a tizenkilencedik században. Finnország későbbi elnökének tiszteletére ma lovas túrákat szerveznek a kínaiak, akik végül is átvették a hatalmat a térségben.

1949-ben a Kínai Népköztársaság kikiáltásakor a Hszincsiang – ujgur tartomány lakosságának 10%-a volt kínai, a többi ujgur vagy más türk nemzetiség tagja, akik mind az iszlámot követték. Manapság a tartomány lakosságának a többsége kínai, akik villámgyors modernizációt hajtanak végre, de ebből az ujgurok meg a többi kis nemzetiségek szépen kimaradnak.

A lázongás gyakori – különösen azóta, hogy az iszlám dzsihád szervezői megérkeztek a Kínával szomszédos Pakisztánból. Az amerikaiak, akiket Afganisztán miatt igencsak érintett az iszlám dzsihád, ebben az időben együttműködtek Kínával, és elárulták Pekingnek: a prédikátorok Pakisztánból jönnek az ujgurok közé, de a pénz Törökországból érkezik, ahol Erdogan elnök pántürk álmokat dédelget. Peking megvárta míg Erdogan elnök nehéz pénzügyi helyzetbe kerül, majd nagylelkű ajánlattal állt elő:

Törökország kap egymilliárd dolláros gyorssegélyt a krízis megoldására, de cserében lemond az ujgur dzsihád támogatásáról. Az alku megszületett.

Törökország megkapta a pénzt, Erdogan elnök pedig elutazott Urumcsiba, a Hszincsiang – ujgur tartomány fővárosába, ahol azt közölte a kissé meglepett ujgur közönséggel, hogy Kína a kis nemzetiségek földi paradicsoma. Támogassák a jövőben Hszi Csin ping elnök nagyvonalú és humanista politikáját! Igaz, hogy az amerikai külügy szerint százezreket tart lágerekben a Hszincsiang – ujgur tartományban Kína mondván: ezek potenciális dzsihád lázadók. Pénz híján az ujgur dzsihád kimúlt, a fanatikus harcosok Pakisztánba mentek, ahol egy ujgur dandár küzd az iszlám államért.

Mit keres ott Orbán Viktor?

A keleti szél legyőzi a nyugatit – ezt gondolhatja a magyar miniszterelnök, aki nemrég Pekingben az Új Selyemút konferencia vendége volt – egyedül az Európai Unióból. A kínai fővárosban találkozott Putyin orosz elnökkel is, hogy fokozza a hatást. A látvány diplomácia kicsapta a biztosítékot Washingtonban és Brüsszelben, de jól ismerik a magyar miniszterelnököt ahhoz, hogy pontosan tudják: a keleti nyitás józan számítás következménye. Míg Európa, amely meghatározó szerepet játszik Magyarország életében, gyengélkedik addig Kína elszántan növeli befolyását a világban, az Európai Unióban mindenekelőtt Magyarországon.

A türk államok is dinamikusan növekednek, mert ügyesen kihasználják a nyugati szankciókat Oroszország ellen.

Moszkva jelentős mértékben az ő segítségükkel játssza ki a nyugati szankciókat. Ezért lehet a legújabb IPhone-t is megkapni Moszkvában vagy Szentpéterváron a szankciók ellenére. Azerbajdzsán, Kazahsztán és Türkmenisztán energia exportőr, és ezért profitál a globális energia válságból, amely csak tovább mélyülhet, ha kiterjed a gázai konfliktus az egész Közel Keletre. Orbán Izrael barát politikája ebben a környezetben unikumnak számít, de az egykori szovjet tagállamok vezetői sok mindent láttak már a szovjet időkben. Törökország pedig egykor Izrael nagy barátja volt, most viszont Erdogan elnök mennydörögve bírálja Izrael válaszcsapását a gázai övezetben.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .