Kezdőlap Címkék Ujgur

Címke: ujgur

Miért gyűlöli az Iszlám állam Oroszországot?

A szunnita dzsihád szervezetnek az idei második nagy terrorakciója a moszkvai, az első Iránban volt januárban  – írja a Libération Párizsban.

Csaknem 100 halott és több mint 300 sebesült volt Kermanban, ahol Szulejmani tábornok síremlékénél hajtottak végre merényletet. Szulejmani tábornok vezette az iráni forradalmi gárda külföldi akcióit, egy amerikai drón végzett vele Irakban.

Az Iszlám Államot a CIA hozta létre Irakban – emlékeztetett Zaharova külügyi szóvivő Moszkvában. Mi volt az Iszlám  Állam terrorista szervezet eredeti célja? Az orosz-török – iráni együttműködés szétverése a Közel Keleten. Az oroszok Szíriában Asszad elnök alavita rendszerét támogatták, velük szemben a CIA az Iszlám államot használta föl. Az Iszlám Állam nagyra is nőtt: elfoglalta Irak és Szíria jelentős részét. Megszerezte Erdogan török elnök támogatását. Erdogan fia árulta a világpiacon az Iszlám Állam olaját és azokat a műkincseket, melyeket a múzeumok kirablásával az Iszlám Állam szerzett. Az Iszlám Állam vállalta magára azt a terrorista merénylet sorozatot, mely Párizsban történt. Most ismét megfenyegették Franciaországot. A párizsi merénylet sorozatot a török titkosszolgálat még támogatta, annál is inkább, mert a nagy Törökország koncepció keretében az Iszlám Állam megkezdte a toborzást az egykori szovjet Közép Ázsiában sőt Kína muzulmán területein is mindenekelőtt a Hszincsiang-Ujgur tartományban.

Erdogan elnök egymilliárd dollárja

A sikertelen puccskísérlet után Erdogan elnök szembefordult az Egyesült Államokkal, és a korábban sikeres török gazdaság megindult a lejtőn lefelé. A török líra értékének jelentős részét elveszítette, a fizetésképtelenség réme kísértette Orbán Viktor nagy török barátját, Erdogant. Váratlan mentőangyal kopogtatott a kapun: Kína jelezte, hogy hajlandó lenne egymilliárd dollárral kisegíteni Törökországot, ha Erdogan elnök felhagy az ujgur iszlamista erők támogatásával. Pénz beszélt, Erdogan kapitulált. A kínaiak kívánságára elrepült Urumcsiba, a Hszincsiang-Ujgur tartomány fővárosába, ahol a kissé talán meglepett muzulmán hallgatósággal közölte: soha olyan jó dolguk nem lehet mint Hszi Csin-ping elnök kommunista rendszerében, ahol példásan respektálják a nemzeti és vallási kisebbségek jogait. A 10 millió muzulmán ujgur, aki kisebbséggé vált a saját hazájában, ezt nem így tudta addíg, de kénytelen volt tudomásul venni: Erdogan, aki addig Kelet Turkesztánnak nevezte az ujgurok földjét immár lemondott a nagy török álomról – némi készpénz reményében.

A moszkvai merénylet után a török belügyminiszter sietve közölte, hogy több tucat Iszlám Államhoz tartozó terroristát vettek őrizetbe.

Putyin meztelen

Egy háborúban álló rendőrállamban, hogy követhet el terrorakciót a fővárosban egy jelentéktelen külföldi terrorszervezet? Ez az FSZB teljes alkalmatlanságát mutatja: a titkosszolgálat, melyet Putyin szervezett újra a KGB romjain, képtelen volt megakadályozni a merényletet annak ellenére, hogy az USA figyelmeztetést küldött: iszlamista terrorakció készül. Az amerikai nagykövetség minden amerikai állampolgárt óvott attól, hogy színházba vagy koncertre menjen. Miért osztotta meg az USA ezt az információt az oroszokkal noha Washington már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Oroszországot, és Ukrajna legelszántabb támogatói közé tartozik Putyin agressziója óta – 2022 február 24 – ? A CIA azt gyanítja, hogy az FSZB tudatosan nem akadályozta meg a terrorakciót Moszkva kellős közepén, hogy a gyanút Ukrajnára terelje, és felszítsa a gyűlöletet Zelenszkij elnök rendszere ellen. Maga az ukrán elnök ezt nyíltan ki is mondta:

”Putyin elnök számára a saját népe feláldozhatónak számít hatalma megőrzése érdekében.”

Putyint nemrég választották meg nagy többséggel Oroszország elnökének, de most presztízse súlyosan csorbult: ha tudott a merényletről, és azt nem akadályozta meg, akkor azért. Ha pedig nem tudta megakadályozni a merényletet, akkor mit ér az a majd mindenható titkosszolgálat, mely őt hatalmon tartja már több mint húsz éve?

Oroszországban a titkosszolgálat állam az államban vagy ahogy Jurij Vlagyimirovics Andropov, egykori KGB főnök  mondotta volt: nálunk a titkosszolgálat az állam! Vagyis nem Oroszországnak van titkosszolgálat hanem a titkosszolgálatnak van egy hatalmas állama.

Orbán a türk

A magyar miniszterelnök Kazahsztánban részt vesz a Türk Államok szervezetének csúcstalálkozóján: a vendéglátó országon kívül jelen lesznek Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Törökország, Türkmenisztán és Üzbegisztán vezetői.

Erdogan elnök egykor egyértelműen a vezető szerepre tartott igényt ebben a szervezetben Törökország nagysága és katonai ereje miatt. Az egykori szovjet tagállamokban át akarta venni az oroszok szerepét, de nem számolt azzal, hogy a XXI-ik században a fegyveres erőnél sokkal fontosabb a pénz. Abból pedig a pénzügyi csőd szélén tántorgó Törökországnak nem sok van. Pekingnek viszont igen. Hszi Csin ping elnök épp Kazahsztánban hirdette meg az Új Selyemutat tíz évvel ezelőtt. A kínai államfő nemrég Hszianban, az ősi fővárosban látta vendégül az egykori szovjet tagállamok vezetőit. Felkínálta a gazdasági együttműködés lehetőségét, amely kétségkívül vonzó alternatíva az orosz vagy a török befolyáshoz képest.

A türk államok azonban a kínai befolyástól is irtóznak, mert attól tartanak, hogy Peking Moszkva szerepére pályázik.

Ezt meg is mondta virágnyelven Tokajev kazah elnök Hszi Csin pingnek. A kazah államfő diplomata volt, és jól beszél kínaiul, de angolul közölte Hszianban, hogy nincsen szükségük keresztapákra. A türk államok ugyanis jól látják, hogy türk testvéreik nem dalolnak a boldogságtól a kínai uralom alatt.

Az ujgur példa

Ez a török nyelvcsaládhoz tartozó nép az iszlámot követi Kína nyugati részén, és nem fogadta örömmel a kommunistákat, akik először a Szovjetunióból érkeztek. Szajfuddin tatár nemzetiségű szovjet kommunista volt, aki Sztálin megbízásából megpróbálta Moszkva oldalára állítani az ujgurokat, akiket a cári rendszer is már kiszemelt magának: Mannerheim őrnagy lovas kémként járta be a vidéket még a tizenkilencedik században. Finnország későbbi elnökének tiszteletére ma lovas túrákat szerveznek a kínaiak, akik végül is átvették a hatalmat a térségben.

1949-ben a Kínai Népköztársaság kikiáltásakor a Hszincsiang – ujgur tartomány lakosságának 10%-a volt kínai, a többi ujgur vagy más türk nemzetiség tagja, akik mind az iszlámot követték. Manapság a tartomány lakosságának a többsége kínai, akik villámgyors modernizációt hajtanak végre, de ebből az ujgurok meg a többi kis nemzetiségek szépen kimaradnak.

A lázongás gyakori – különösen azóta, hogy az iszlám dzsihád szervezői megérkeztek a Kínával szomszédos Pakisztánból. Az amerikaiak, akiket Afganisztán miatt igencsak érintett az iszlám dzsihád, ebben az időben együttműködtek Kínával, és elárulták Pekingnek: a prédikátorok Pakisztánból jönnek az ujgurok közé, de a pénz Törökországból érkezik, ahol Erdogan elnök pántürk álmokat dédelget. Peking megvárta míg Erdogan elnök nehéz pénzügyi helyzetbe kerül, majd nagylelkű ajánlattal állt elő:

Törökország kap egymilliárd dolláros gyorssegélyt a krízis megoldására, de cserében lemond az ujgur dzsihád támogatásáról. Az alku megszületett.

Törökország megkapta a pénzt, Erdogan elnök pedig elutazott Urumcsiba, a Hszincsiang – ujgur tartomány fővárosába, ahol azt közölte a kissé meglepett ujgur közönséggel, hogy Kína a kis nemzetiségek földi paradicsoma. Támogassák a jövőben Hszi Csin ping elnök nagyvonalú és humanista politikáját! Igaz, hogy az amerikai külügy szerint százezreket tart lágerekben a Hszincsiang – ujgur tartományban Kína mondván: ezek potenciális dzsihád lázadók. Pénz híján az ujgur dzsihád kimúlt, a fanatikus harcosok Pakisztánba mentek, ahol egy ujgur dandár küzd az iszlám államért.

Mit keres ott Orbán Viktor?

A keleti szél legyőzi a nyugatit – ezt gondolhatja a magyar miniszterelnök, aki nemrég Pekingben az Új Selyemút konferencia vendége volt – egyedül az Európai Unióból. A kínai fővárosban találkozott Putyin orosz elnökkel is, hogy fokozza a hatást. A látvány diplomácia kicsapta a biztosítékot Washingtonban és Brüsszelben, de jól ismerik a magyar miniszterelnököt ahhoz, hogy pontosan tudják: a keleti nyitás józan számítás következménye. Míg Európa, amely meghatározó szerepet játszik Magyarország életében, gyengélkedik addig Kína elszántan növeli befolyását a világban, az Európai Unióban mindenekelőtt Magyarországon.

A türk államok is dinamikusan növekednek, mert ügyesen kihasználják a nyugati szankciókat Oroszország ellen.

Moszkva jelentős mértékben az ő segítségükkel játssza ki a nyugati szankciókat. Ezért lehet a legújabb IPhone-t is megkapni Moszkvában vagy Szentpéterváron a szankciók ellenére. Azerbajdzsán, Kazahsztán és Türkmenisztán energia exportőr, és ezért profitál a globális energia válságból, amely csak tovább mélyülhet, ha kiterjed a gázai konfliktus az egész Közel Keletre. Orbán Izrael barát politikája ebben a környezetben unikumnak számít, de az egykori szovjet tagállamok vezetői sok mindent láttak már a szovjet időkben. Törökország pedig egykor Izrael nagy barátja volt, most viszont Erdogan elnök mennydörögve bírálja Izrael válaszcsapását a gázai övezetben.

Felélénkül az iszlamista terrorizmus Afganisztánban?

Dusanbeban tartottak találkozót a sanghaji kezdeményezés vezetői, akik az afganisztáni válságot tárgyalták meg elsősorban. Irán is belépett a szervezetbe, így már a térség összes érintett állama egyeztetheti elképzeléseit Afganisztánnal kapcsolatban.

A két fő kérdés:

  • újra az iszlamista terrorizmus hátországa lesz-e Afganisztán?
  • Mi lesz a több millió menekülttel? Pekinget elsősorban azt izgatja: hova mentek az ujgur iszlamisták Afganisztánból?

A tálibok szóvivője exkluzív interjút adott a pekingi Global Timesnak, és ebben azt állította, hogy a Kelet Turkesztáni Iszlamista Mozgalom /ETIM/ embereinek megmondták: el kell hagyniuk Afganisztánt! De hol vannak most? Hányan élnek még mindig Afganisztánban?
– tudakolja a pekingi vezetés angol nyelvű portálja.

Az ujgur iszlamistákkal közöltük, hogy nem használhatják bázisként Afganisztánt külföldi hadműveletekhez – nyilatkozta a Global Timesnak Suhail Shaheen tálib szóvivő. Aki viszont nem közölte: hány ujgur iszlamista hagyta el Afganisztánt és hányan maradtak még ott? Ezt kifogásolta a pekingi külügy szóvivője.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tavaly májusban egy jelentést tett közzé arról, hogy  az ETIM-nek körülbelül 500 harcosa él Badahsan, Kunduz és Taksan tartományban Afganisztán északi részén.

Pakisztáni források szerint 200-300 ujgur iszlamista harcos maradhatott Afganisztánban.

Az amerikai katonák csapást mértek egy táborra Badahsan tartományban 2018-ban, ahol a tálibok az ujgur fegyvereseket képeztek ki.

A sanghaji Fudan egyetem professzora szerint az ETIM emberei szétszóródtak: az iszlamista szervezet legfőbb erői Pakisztánban, Szíriában és Törökországban élnek. Csang Csiatong professzor szerint ma már az iszlamista szervezetnek több tagja él Szíriában mint Afganisztánban. A táliboknak még akkor is nehéz lenne teljesíteni az ígéretüket, melyet Vang Ji külügyminiszternek tettek Tiencsinben még a hatalomátvétel előtt, ha komolyan akarnák hiszen ők maguk is megosztottak és nem ellenőrzik Afganisztán egész területét.

A tálibok Kínától, az ujgur iszlamisták az USA-tól várnak segítséget

Erre az ellentmondásra mutat rá a Global Times, amely megerősíti, hogy a támogatás legfőbb feltétele az, hogy a Kínában terroristának tekintett szervezetet számolják fel Afganisztánban.

Az ETIM azonban élvezi az Egyesült Államok támogatását – hangsúlyozzák a kínai szakértők. Azzal, hogy az USA ilyen villámgyorsan vonult ki Afganisztánból, megnőtt a szomszédos államok terrorfenyegetettsége – hangsúlyozza a Global Times.

Kínai-orosz együttműködés

Tadzsikisztán fővárosában Afganisztánról tanácskoznak a sanghaji együttműködési szervezet tagállamainak vezetői. A kínai és az orosz külügyminiszter: Vang Ji és Szergej Lavrov megerősítették az együttműködési szándékot a terrorizmus ellen. Vang Ji ezenkívül sürgette az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy járuljanak hozzá ehhez – írta a Hszinhua hírügynökség.

A tanácskozáson Dusanbeban részt vett India, Pakisztán és Irán is, melyek mind érintettek az afganisztáni válságban.

Új szeptember 11-ek fenyegetnek?

Az USA téved, ha azt hiszi, hogy a tálibokkal együttműködhet a terrorizmus megfékezésében. Az amerikai külügyminiszter és a vezérkari főnök ezt a reményt fejezte ki, de a Der Spiegel szerint szó sincs arról, hogy a tálibok és az Iszlám Állam egymás ellensége lenne.

„Azt hiszem elkerülhetetlen, hogy Afganisztánban a terroristák olyan központot hozzanak létre ahonnan büntetlenül akciókat indíthatnak külföldön is” – mondta Obama elnök terrorelhárításának egyik vezetője. William Wechsler államtitkár helyettesi rangban koordinálta az Obama kormányzat terrorizmus ellenes akcióit. Célzása egyertelműen arra utal, hogy Afganisztán éppúgy a nemzetközi terrorizmus központjává válhat mint a tálibok első uralmának idején (1996-2001). Akkor Oszama bin Laden és az Al Kaida más vezetői itt szervezték meg a nagy terrortámadást az USA ellen, melynek most szeptember 11-én volt a huszadik évfordulója. Az Al Kaida iraki szervezetéből alakult meg az Iszlám állam, melynek öngyilkos merénylői bombákat robbantottak a kabuli repülőtéren – 13 amerikai katona is meghalt.

Washingtonban úgy gondolják, hogy komoly ellentét van a tálibok és az Iszlám Állam között, de a Der Spiegel szerint – épp ellenkezőleg – a két szervezet kiegészíti egymást Afganisztánban.

Miért? A tálibok szinte kizárólag a pastun többségre támaszkodnak, minden vezetőjük ebből a közösségből jön. Csakhogy a lakosság majdnem fele nem pastun, de az Iszlám Államot ez nem érdekli, mert nem nemzetiségi hanem vallási alapon áll. Az Afganisztán északi részén élő tadzsikok, üzbégek számára tehát ők sokkal elfogadhatóbbnak tűnhetnek mint a tálibok. Pakisztánban működik egy üzbég és egy ujgur dandár az Al Kaida vezérletével. Az ujgur kapcsolat különösen Kínát izgathatja, de a tálibok megígérték Tiencsinben Vang Ji külügyminiszternek, hogy nem támogatják az iszlamista ujgur szervezet a Hszincsiang-Ujgur határtartományban.

Ki hisz a táliboknak?

Blinken külügyminiszter kijelentette: a tálibok kötelezettséget vállaltak arra, hogy Afganisztán nem lesz olyan akciók központja, melyek az USA-t és szövetségeseit fenyegethetik.

Mike Milley tábornok, vezérkari főnök így indokolta meg az együttműködést a tálibokkal: háborúban igyekszünk a minimálisra redukálni a veszteséget, így nem mindig azt tesszük, amit valójában szeretnénk.

Vali Nasr, aki Obama idején a külügyben dolgozott, és most a Johns Hopkins egyetemen tanít, úgy véli, hogy a tálibok nem ismétlik meg korábbi hibáikat.

„A tálibok tudják, hogy az amerikaiak azért nem jönnek vissza, mert Afganisztánba újra rákényszerítik a sariát, és ezzel megsértik a nők jogait. Csak akkor jönnek vissza, ha újra emberek halnak meg New Yorkban egy olyan terv alapján, melyet Afganisztánban eszeltek ki.”

2001-ben az amerikai csapatok erre válaszul vonultak be Afganisztánba. Sőt NATO akció indult hiszen egy tagállamot megtámadtak, ezért a többiek értelemszerűen segítséget nyújtottak. Ezen az alapon állomásoztak magyar katonák is Afganisztánban. Joe Biden elnök úgy döntött a gyors csapat kivonásról, hogy erről előtte nem konzultált NATO partnereivel. A Bundestag még idén májusban is meghosszabbította a német csapatok állomásoztatását Afganisztánban, mert az USA egyáltalán nem konzultált Berlinnel – írja a Der Spiegel.

„Teljesen megértem ezek után, hogy európai és ázsiai szövetségeseink azt kérdezik: meddig vonul vissza az USA?”

– hangsúlyozza Wechsler, aki államtitkár helyettesként koordinálta a terrorizmus elleni harcot a washingtoni külügyben Obama idején, jelenleg az Atlantic Councilnak dolgozik. Az európai szövetségeseknek azt tanácsolja: álljanak a saját lábukra! Tervezzék maguk a jövőjüket!

„Ha európai lennék, akkor azt a kulcskérdést tenném fel, hogy mi is az én stratégiai érdekem, és hogy érhetem azt el?”

Erre egyáltalán nem könnyű a válasz, de Wechsler, aki a terrorelhárítást irányította Obama idején, egy dologban biztos: a válasznak Európa számára nem Washingtonból kell jönnie! – fejezi be cikkét a Der Spiegel.

Per az ujgur kényszermunkások alkalmazása miatt

Az első per amely során négy divatcéget vádolnak azzal Franciaországban, hogy ujgur kényszermunkásokat alkalmaznak Kínában.

Jogvédő szervezetek kezdeményezték a pert Franciaországban arra hivatkozva, hogy Kínában a Hszincsiang-ujgur tartományban az ujgur őslakosságot kényszermunka telepeken dolgoztatják. Mind a divatcégek mind Peking tagadja a vádakat, melyeket az USA-ban fogalmaztak meg, ahol kampány folyik a kínaiak globális nyomulásának megállítására.

„Ezek a multik azzal, hogy kényszermunkát használnak fel, behozzák a hétköznapi életünkbe az emberiség ellenes bűntetteket”

– jelentette ki Raphael Glucksman Európa parlamenti képviselő, aki maximálisan támogatja a nemkormányzati szervezetek kezdeményezését.

„Ez a per történelmi jelentőségű”

– írta most Twitteren abból az alkalomból, hogy a francia igazságszolgáltatás megkezdte a vizsgálatot az ujgur kényszermunka ügyében.

Nemcsak Kínáról van szó – hangsúlyozza a Les Echos című francia üzleti lap, rámutatva arra, hogy a multik sok más országban is kihasználják a lehetőségeket arra, hogy nagyon olcsón dolgoztassák a kiszolgáltatott embereket.

Franciaországban négy divatcéget vádolnak. Az első az Uniqlo France, mely a japán Fast Retailing céghez tartozik. A második az Inditex nevű óriás, mely olyan márkák tulajdonosa mint a Zara, a Bershka és a Massimo Duti. A harmadik vádlott az SMCP/Sandro, Maje, de Fursac stb./ és a Skechers sportcipő gyár.

Mi a konkrét vád?

Az, hogy a szóbanforgó cégek nem tesznek meg mindent azért, hogy tisztázzák: a helyi alvállalkozók nem vesznek igénybe kényszermunkásokat a Hszincsiang-ujgur tartományban.

A spanyol óriást, az Inditexet azzal is vádolják, hogy jó kapcsolatokat épített ki a helyi kínai vállalkozókkal, és így igen olcsón tud szöveteket és textil árut gyártatni a Hszincsiang-ujgur tartományban. Az Inditex France igazgatója határozottan cáfolja ezt az állítást. Jean Jacques Saulon ezt nyilatkozta a Les Échos-nak:

„Ez egy rossz per, mert mi sohasem dolgoztunk abban a kínai tartományban! Egyetlen beszállítónk sem működött ott!”

Az Inditex, mely olcsó áraival tarol a divat piacon, néhány éve közzétette alapszabályzatát arról, hogy sohasem alkalmaz gyerekmunkást vagy kényszermunkást sehol sem a gyáraiban az egész világon!

„Évente 6000 vizsgálatot folytatunk világszerte méghozzá nagyon alaposan. Minden beszállítónk tudja, hogyha megbukik ezen a vizsgán, akkor azonnal töröljük az üzleti partnereink közül”

– hangsúlyozza az Inditex France igazgatója.

Az Uniqlo is ünnepélyesen elítélte már korábban a kényszermunkát. Most azzal vádolják, hogy Anhuj tartományban alkalmaz ujgur munkásokat, akiket feltehetően büntetésből telepítettek oda (ez a tartomány nagyon messze van a Hszincsiang-ujgur tartománytól, ahol az ujgur őslakosság kisebbségbe került a kínai bevándorlókkal szemben.)

Kik is azok az ujgurok?

A párizsi Les Echos rövid magyarázattal szolgál a 11 milliós török nyelvcsaládhoz tartozó muzulmán népről, mely jórészt a Hszincsiang-ujgur tartományban éldegél Kína északnyugati részén, de megtalálható Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Kirgizisztánban és magában Törökországban is.

Peking a terrorizmus támogatásával  vádolja az ujgur kisebbséget, mely korábban Erdogan török elnök atyai gondoskodását  is élvezte. Csakhogy a török államfő pénzügyileg pácba került, és Peking 1 milliárd dolláros gyors segélyt adott a török líra megmentésére. Cserébe csak azt kérte Erdogantól, hogy mondjon le türk testvéreinek támogatásáról. A török államfő ezt meg is tette. Elzarándokolt Urumcsiba, a Hszincsiang-ujgur tartomány fővárosába, hogy elmondja „ujgur testvéreinek” milyen jó is nekik, ha együttműködnek a kínaiakkal.

Pekingben nem alaptalanul vádolják az ujgurok egy részét terrorizmussal: az Al Kaidanak egész ujgur dandára van, mely Pakisztánban működik.

Hszi Csinping elnök ezért 2014-ben háborút hirdetett a terrorizmus ellen, és ez jelentős mértékben megváltoztatta a viszonyokat a Hszincsiang-ujgur tartományban – írja a Les Echos.

Teljes rendőri ellenőrzést vezettek be a legkorszerűbb technika bevetésével. Miután ez a vallási rendezvényekre is kiterjedt, tovább növelte az ujgur őslakosság frusztrációját. Peking a terrorizmus támogatásával vádolt meg sok ujgur családot, akiket táborokba zsúfoltak össze. Az itt folyó munkát nevezik kényszermunkának Kínán kívül. A hatalmas országban csak néhány éve szüntették be a munkatáborok rendszerét, amely kezdettől fogva jellemezte a 72 éve megalakult kommunista Kínát.

Hszincsiang-ujgur tartományban körülbelül ötszáz ilyen „átnevelő tábor ” van

– állítják a nemkormányzati szervezetek. Ebből 182 kifejezetten koncentrációs tábor. Ezekről indult most per Franciaországban – írja a Les Echos.

Erdogan szürke farkasai Európa ellen

Bécs belvárosában brutálisan támadtak rá Erdogan ellenfeleire a szürke farkasok. Azok a fanatikus török nacionalisták, akik közül Ali Agca II. János Pál pápa merénylője is kikerült.

Szakálluk és körmük hosszú – a farkasokat idézi. Kiképzésüket a török titkosszolgálat segíti. Feladatuk az, hogy leszámoljanak Erdogan elnök ellenfeleivel – belföldön és külföldön egyaránt.

Hagia Sophia

Az ősi keresztény katedrálist újra muzulmán mecsetté alakítja Erdogan elnök. Ferenc pápával az élen sokan tiltakoznak ellene. Az államfő a szürke farkasokat bízta meg azzal, hogy leszámoljanak a tiltakozókkal. Ali Agca életveszélyesen sebesítette meg II. János Pál pápát a Szent Péter téren.

Az orosz kapcsolat

A II. János Pál elleni merényletben nyakig benne volt a KGB is, mely azzal gyanúsította a pápát, hogy a Vatikánból irányítja a Szolidaritást, mely 1980 táján megkérdőjelezte a szocialista rendszert Lengyelországban. A szovjet titkosszolgálat a szürke farkas szervezet legkiválóbb gyilkosát küldte Rómába, de hiába. II. János Pál túlélte a merényletet, még 2006-ig irányította a katolikus egyházat. A szocialista rendszer viszont megbukott Lengyelországban. Túlélte a Szovjetunió bukását az orosz titkosszolgálat és a szürke farkasok kapcsolata is. A 2016-os párizsi merénylet sorozat idején arról cikkezett a francia sajtó, hogy az orosz és a török titkosszolgálat támogatása nélkül aligha lett volna sikeres az Iszlám állam nagyszabású terrorakciója. A szürke farkasok kapcsolták össze a titkosszolgálatot az iszlamista terroristákkal.

A párizsi Le Figaro most arra figyelmeztet: a szürke farkasok ismét aktívak egész Európában. Üldözik Erdogan ellenfeleit, akik elmenekültek az önkényuralom elől. Igyekeznek megfélemlíteni az Európában működő kurd szervezeteket, melyek a nemzetiségi elnyomás ellen tiltakoznak Törökországban.

Pántürk ideológia

A szürke farkasok eszmerendszere a türk nacionalizmus vagyis a török nyelvcsaládhoz tartozó népek egységes birodalommá szervezése. A Türk Tanács, melybe Magyarország is belépett, ennek fedőszerve lenne. De nem lehet, mert a hatalmi realitások felülírják Erdogan terveit.

Erdogan eladta a pántürk eszmét egymilliárd dollárért

Több mint tízmillió ujgur él Kínában, akiknek nyelve a török nyelvcsaládhoz tartozik, a vallásuk pedig az iszlám. Nehezen viselik a kínaiak uralmát szülőföldjükön, ahol korábban csak nagyon kevés kínai élt. Erdogan aktívan támogatta az ujgurok lázongását, melyet a kínaiak brutálisan vertek le.

Aztán Erdogan rendszere pénzügyi válságba került: a török líra elveszítette az értékének felét. A fenyegető katasztrófa idején a kínaiak 1 milliárd dolláros életmentő gyors segélyt ajánlottak. Erdogan elfogadta. Cserébe aztán elutazott Kínába, ahol kijelentette: a török nyelveken beszélő nemzetiségek (ujgurok, kazahok, kirgizek) ügyeit kiválóan kezeli a kínai kommunista párt, élén Hszi Csinping elnökkel! Az ujgurok elveszítették legfőbb támogatójukat, mert Erdogan elnök eladta a pántürk eszmét egymilliárd dollárért.

Kína nyúlja le a Közel Keletet, nem az oroszok vagy a törökök

A kínaiak csaknem 250 milliárd dollárt költöttek arra, hogy a víz felszínén tartsák az iráni rendszert, amely 40 éve az Egyesült Államok fő ellenfele a Közel Keleten. A többi között ez derült ki azon a biztonságpolitikai fórumon, melyet Pekingben rendeztek meg, és amelynek témája kizárólag a Közel Kelet volt.

Pontosan akkor rendezték meg ezt a tanácskozást Pekingben amikor Mark Esper amerikai hadügyminiszter felvázolta az USA globális elkezdéseit. Eszerint az amerikaiak azért vonulnak ki  Szíriából és csökkentik a jelenlétüket a Közel Keleten, mert a Csendes óceán és az Indiai óceán térségét sokkal fontosabbnak tartják.

Kína nem katonailag hanem gazdaságilag hódít

A Közel Keleten a törökök és az oroszok próbálják meg betölteni az űrt az amerikaiak visszavonása után. Pekingben viszont nem hisznek a fegyverek erejében. A kínaiak a pénzben hisznek. Eddig már 15 közel-keleti állammal kötöttek partner szerződést, köztük Szaúd Arábiával, mely az USA legfontosabb szövetségese – Izrael mellett – a térségben. Pekingben hosszú távon gondolkodnak, ezért a gazdasági érdekekre hivatkozva javasolnak együttműködést a Közel Keleten, ahol erre nagy a fogadókészség. Mindenekelőtt az USA ellenfelei körében.

Peking 250 milliárd dollárt költött Iránra

A kínaiak az iráni olaj legnagyobb vásárlói. Peking segít Teheránnak abban, hogy kijátssza az amerikai szankciókat. Katonai együttműködés is van a két állam között, de erről a külvilág vajmi keveset tud. A két állam ideológiai rendszere gyökeresen különböző, a pragmatikus elit könnyedén túlteszi magát mind Teheránban mind pedig Pekingben.

Erdogan is Kína zsebében van

Amikor összeomlott a török líra, mert a török elnök  szembe ugrott az Egyesült Államokkal, akkor Erdogan majdnem padlót fogott. Peking egymilliárd dolláros villámgyors segély csomagja a szó szoros értelmében életmentő volt. Persze Peking barátsága nincsen ingyen: Erdogan ellátogatott Kínába, ahol korábban támogatta a török nyelvcsaládhoz tartozó muzulmán  ujgurok szervezkedését. Ezúttal viszont azt közölte: Kína mintaszerűen kezeli a nemzetiségi kérdést. A békés muzulmán ujgurok ott boldogan élhetnek. Csakis a terroristákkal számol le Peking. (Több mint egymillió ujgurt tartanak átnevelő táborokban a Hszincsiang-Ujgur tartományban Kína északnyugati részén.)

Kína domináns szerepre törekszik az Óvilágban

Afrikát már sikerült Pekingnek többé kevésbé lenyúlnia. Most jöhet a Közel Kelet. A stratégia ugyanaz: nem katonai és nem ideológiai nyomulás hanem gazdasági és technológiai befolyás szerzés. Washingtonban ezért deklarálták stratégiai ellenfélnek Kínát, amely az oroszok kudarcaiból tanulva, úgy kíván meghatározó szerepet játszani az Óvilágban, hogy szinte észrevétlen marad.

1 milliárd az 1 millió ujgurért

Kínában könyörtelenül számoljátok fel az iszlám „radikalizmust”! Ezt az utasítást adta Peking a Hszincsiang-Ujgur autonóm tartomány kádereinek, akik ennek szellemében jártak és járnak el az ujgur kisebbséggel szemben Kínának ebben a határmenti tartományában.

A New York Times megszerzett egy 403 oldalas dokumentumot, melyből folyamatosan részleteket közöl. Peking évek óta brutális módszerekkel küzd az iszlamista szervezetek ellen a Hazincsiang-Ujgur tartományban. Több mint egymillió embert tart átnevelő táborokban, ahol az élet- és munkakörülmények rémesek. Hivatalosan Peking eddig nem vállalta fel ezt a több mint tíz éve tartó megfélemlítő kampány, ezért a New York Times cikksorozata kínosnak számít. Más kérdés, hogy az Egyesült Államok is nem kevésbé brutális módszereket alkalmazott az iszlamista terrorizmus felszámolására Afganisztánban – sikertelenül. Arról nem is beszélve, hogy Putyin elnök is azzal alapozta meg hatalmát, hogy hihetetlen brutalitással leszámolt az iszlamista lázadókkal Csecsenföldön.

Hetven éve, a Kínai Népköztársaság kikiáltása idején a Hszincsiang-Ujgur tartomány népességének döntő többsége ujgur volt. Ők nyelvileg a török nyelvcsaládhoz tartoznak, vallásuk pedig az iszlám. Hatalomra kerülése után a kommunista párt megkezdte a kínaiak tömeges betelepítését. Ma már ők vannak többségben, az ujgurok kisebbségbe kerültek a saját hazájukban. Ráadásul a nagyvárosokban a kínaiak elsöprő többséget alkotnak míg az ujgurok nagy része vidéken él. Minden fontos állást kínaiak töltenek be. A tartomány jelenlegi urát 2016-ban nevezték ki a helyi kommunista párt vezérévé. Csen Kuankuo kíméletlen harcot hirdetett meg az „iszlamista terrorizmus ellen”.

Nincs kegyelem

A helyi kommunista párt utasította a kádereit, hogy könyörtelenül lépjenek fel azok ellen, akik veszélyeztetik Kína nemzeti egységét és a társadalmi rendet. Ebből a célból lágereket hoztak létre, ahol „terrorista gyanús” ujgurokat őriznek, és próbálnak átnevelni „öntudatos kínai dolgozókká”. A terroristáknak nincs kegyelem – hangzik a központi utasítás. A kínaiak mindenfajta ujgur tiltakozó megmozdulást azonnal terrorista akciónak bélyegeznek meg, és ekként számolnak le vele.

Erdogan cserbenhagyta az ujgurokat

Az ujgur szervezetek kapcsolatokat kerestek külföldön, és találtak is. A radikális iszlamista ujgurok beléptek az Al Kaidaba Pakisztánban. Ott egy egész ujgur dandár küzd a próféta fekete zászlaja alatt gyakran követve el terror cselekményeket. A mérsékeltebbek Törökországgal vették fel a kapcsolatot. Erdogan elnök szimpatizál a „nagy türk birodalom eszméjével”, mely egyesíteni kívánja a török nyelvcsaládhoz tartozó népeket – természetesen Törökország vezérének irányítása alatt. Csakhogy Erdogan összekülönbözött az USA-val, mert orosz fegyvereket vásárolt. Emiatt a pénzügyi csőd szélére került. Peking 1 milliárd dolláros gyors segélyt ajánlott, ha cserébe Erdogan elfelejti ujgur testvéreit. A török elnök ráállt. Amikor nemrég Kínában vendégeskedett, akkor sietett kijelenteni, hogy ebben az országban a nemzeti kisebbségek sorsa kiváló és irigylésre méltó. Az ujguroknak be kell illeszkedniük a nagy kínai rendszerbe!

Így áll most az ujgurok ügye, melyet az USA azért bírál most, mert kereskedelmi háborúban meghátrálásra akarja kényszeríteni Kínát. Bár a New York Times egyáltalán nem híve Donald Trumpnak, de Kína bírálatában a demokraták egy húron pendülnek a republikánusokkal, mert az amerikai elit félti az USA vezető szerepét a feltörekvő kínaiaktól.

Az adattenger zátonyai

Volt már szó lapunk hasábjain a kínai társadalmi pontrendszerről, sőt, annak hibáiról is: akadozni látszott még pár hónappal ezelőtt is az üzemelése, gyakori volt a hiba, a tévedés. Azt gondolhatnánk, épp ezért egyelőre nem is veszik túl komolyan a használatát – de tévednénk. Nagyon nagyot tévednénk: Kínában a helyzet véresen komoly.

Az AP hírügynökség birtokába került egy kínai kormányzati jelentés, mely szerint 2018-ban összesen huszonhárom millió alkalommal akadályozták meg a Középső Birodalomban, hogy „túlzottan alacsony” társadalmi pontszámmal rendelkező állampolgárok utazhassanak. Ezt úgy tessenek érteni, hogy nem kaptak repülő- vagy vonatjegyet, egyszerűen nem adták el nekik, és kész. Aki rossz volt, menjen gyalog, ha külföldön lenne dolga, akkor is. Ha Amerikában: ússza át az óceánt.

Részletesebb bontásban: összesen 17,5 millió alkalommal utasítottak vissza embereket, akik repülőjegyet vásároltak volna, 5,5 millió alkalommal pedig gyorsvasútra történő jegyvásárlást akadályoztak meg. Mindezt azzal indokolták, hogy az illetők korábban nem viselkedtek megfelelően és ez csökkentette társadalmi pontszámukat a kritikus érték alá.

Azért ez a huszonhárom millió fő több, mint Peking összlakossága: a kínai fővárosnak ugyanis csak huszonkét millió lakosa van. És két Magyarországot is bőven kitenne.

Persze a büntetéseknek vannak fokozatai

Az első rögtön az, hogy az illető nem vásárolhat business class repülőjegyet, ha nem javul a magatartása, akkor később már semmiféle repülőjegyet, aztán már vasúti jegyet sem. Utána kizárják őt és családtagjait a magániskolákból és az egyetemekről, megtiltják, hogy magas presztízsű (magyarul: jól fizetett) munkahelyen alkalmazzák, lassítják az internetkapcsolatát, kizárják a hotelekből, aztán már az éttermekben sem szolgálhatják ki, végül pedig felkerül a „rossz állampolgárok” nyilvános listájára.

Rossz pontokat anyagi megbízhatatlansággal, bohém magatartással vagy ellenzékiséggel lehet szerezni. Ez a huszonhárom millió kínai a kis bűnösök közé tartozhat, akiknek apróbb vétkeik lehetnek: közlekedési kihágások, hamis hirdetések feladása, esetleg nem arra a székre ültek a vonaton, ahová a helyjegyük szólt. Hogy az arányokkal is tisztában legyünk: 2017-ben a most kiszivárgott adatok szerint még csak 6,15 millió polgárt tiltottak el az utazástól, de azóta nagyot bővült a rendszer.

A pillanatnyi cél az, hogy 2020-ra minden kínai állampolgárnak legyen egy értékelése, melyben a viselkedését összekötik a különféle biometrikus adataival, így aztán sehol se lehessen nyugvása senkinek, mindenkiről mindent tudjon a Nagy Testvér, minden pillanatban.

Sőt, ez a rendszer a politikai elnyomás eszköze is

Ezt onnan tudjuk, hogy februárban véletlenül rábukkantak 2 565 724 megfigyelt és nyilvántartott ujgur adataira a kínai kormány egyik alvállalkozója, a videóalapú tömeganalízissel foglalkozó SenceNets szerverén. Ráadásul nem csak ott hagyták az adatokat, de jelszó és azonosító nélkül letölthetőek voltak. Ehhez tudni kell, hogy az ujgurokat a kínai kormány egytől egyig potenciális terroristának tekinti, minden 12 és 65 év közötti ujgur férfi összes adatát és fényképét nyilvántartja, és ha a térfigyelő kamerák képei alapján úgy látják, hogy valamelyikük háromszáz méternél közelebb megy fontosabb, kockázatosnak ítélt helyekhez, azonnal riaszt a rendszer és letartóztatják az illetőt, majd viszik is az átnevelő táborba. Mely átnevelő táboroknak jelenleg az ENSZ becslései szerint egymillió lakójuk lehet.

Hát ez az adatbázis maradt nyitva, és tölthette le bárki, sőt, töltötte is a Techcrunch elemzése szerint – minden személyi adatot tartalmaztak a file-ok, az alanyok munkahelyétől és lakcímétől kezdve a fotóikig, nemükig. De az orvosi kórtörténetükig és az esetleges büntetett előéletükig is.

Hogyan volt ez lehetséges?

Úgy, hogy a pontrendszer üzemeltetése még annál is nagyobb feladat, mint amire a kínai kormány képes. Ezért aztán ki is adják a munka legnagyobb részét alvállalkozó cégeknek, esetünkben az adatbázis karbantartását, de akár a netes kommunikáció cenzúrázását is – Hszincsiangban az adatbázisokkal foglalkozik a SenceNets külsős cég, Csengduban a cenzúrát adták ki gebinbe a Beyondsoftnak, mint arról korábban írtunk is.

Különben a SenseNets kisiskolás szintű hibát követett el, azért maradt nyilvános az állomány, mert az adatbázisok beállításánál elfelejtettek kipipálni néhány rubrikát.

Azonban itt láthatjuk a digitális zsarnokság alapvető problémáját is. A hatalmas mennyiségű adat bizonyos szint fölött átláthatatlanná, kezelhetetlenné válik: kiadhatják akárhány cégnek, minden adatkezelés újabb hibaforrást jelent, és szó szerint több, mint egymilliárd ügyfél minden lépésével frissül az információtenger – nem is annyira tárolási problémával állunk szemben, bár az sem egyszerű feladat, sokkal inkább kezelési gondok lépnek fel, adott szint fölött törvényszerűen. És nincs az a mesterséges intelligencia, ami képes lenne ezt a feladatot megoldani: annak is megvannak a maga határai.

Szédítő számok ezek, kérem. Olyan mennyiségek, amiket elképzelni is nehéz. Látható, hogy a nagy, átfogó pontrendszer végül is csődöt kell mondjon, bár időbe fog telni, míg Kína belátja a vállalkozás lehetetlenségét és leépíti azt.

Kína egészen egyszerűen túl nagy egy ilyen rendszerhez.

Viszont Magyarország épp elég kicsi lenne hozzá.

Szerencsére nekünk meg pénzünk nincs ilyesmire – pedig a kormány imádná.

Antiszemita botrány Argentínában

0

Megöljük a zsidókat, hogy szappant főzzünk belőlük! Ezt kántálták a szurkolók egy olyan futball meccsen Buenos Airesben, ahol az ellenfél Argentína legrégebbi zsidó csapata volt.

Az Atlanta futball klubot több mint egy évszázada alapították meg Argentína fővárosában. Zsidó üzletemberek pénzelték és a játékosok között ma is sok a zsidó. A mérkőzést az All Boys csapat ellen az Atlanta 3-2-re megnyerte – számolt be a Haaretz című izraeli lap, amely a következő pillanatokról azt írja, hogy a stadionban elszabadult a pokol. Az antiszemita szurkolók törtek és zúztak, a rendőrség is csak nagy nehezen tudta őket megfékezni.

A hatóságoknak mindenképp lépni kell! Az antiszemita botrány felelőseit meg kell büntetni! – hangsúlyozta a Simon Wiesenthal központ nemzetközi osztályának vezetője, aki a Haaretz-nek nyilatkozott.

Kínos emlékek: az antiszemita szurkolók a Hezbollah és az iráni forradalmi gárda egyenruháját viselték

Arra akartak emlékeztetni, hogy Argentínában hajtották végre Latin Amerika legnagyobb antiszemita merényletét, melyet az iráni titkosszolgálat szervezett meg! Sokan meghaltak és még többen megsebesültek amikor felrobbantottak egy zsidó központot Buenos Aires elővárosában. A rendőrség kimutatta, hogy a tettesek az iráni titkosszolgálat emberei voltak. Évekig tartó titkos tárgyalásokon „tisztázta a helyzetet” az argentin állam és az iszlamista Irán. Azt az ügyészt, aki hivatalosan a vizsgálatot végezte, holtan találták a fürdőkádjában. Öngyilkosság – ez a hivatalos verzió. Argentínában nemcsak a zsidó közösség – amely egyébként a legnagyobb egész Latin Amerikában – véli úgy, hogy gyilkosság történt.

Fő a feje a terrorelhárítóknak, mert hamarosan kezdődik a G 20 csúcs

Nem Buenos Airesben, hanem egy jól védhető helyszínen találkoznak a világ vezetői, akik közül Donald Trump szerepel az első helyen a terroristák célpontjai között. Miért? Mert tavaly december hatodikán úgy döntött, hogy az USA elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának és áthelyezi oda a nagykövetséget! A másik ok: Trump döntése alapján az Egyesült Államok kilépett az iráni atom alkuból, újra gazdasági szankciókat alkalmaz ellene és  ezzel nehéz helyzetbe hozza Iránt. A terrorelhárítók tehát minden eshetőségre felkészülve kell, hogy védjék Donald Trumpot.

Van még két másik célpont is. Egyikük Szaúd Arábia trónörököse, aki brutális kegyetlenséggel tette el láb alól az ellene írogató újságírót Isztambulban. A meggyilkolt újságíró a Muzulmán Testvériség illusztris tagja volt. Ez a szervezet elvben ugyan lemondott a terrorizmusról, de kérdés, hogy nem bíz meg egy másik iszlamista szervezetet ezzel. Például az Al Kaidat, melynek ujgur szekciója Kína államfőjét vette célba. A terrorszervezetnek egy egész ujgur dandárja állomásozik Pakisztánban. Miért haragszanak Hszi Csinping kínai elnökre ? Mert rendelete alapján több mint egymillió ujgurt tereltek átnevelő táborokba a Kínához tartozó Hszicsiang – Ujgur tartományban. A világtól elzárt területen üzemelő táborok célja az, hogy megszüntessék az iszlamista terroristák hátországát. Az alkalmazott módszereket illetően a kínaiak nem különösebben közlékenyek. Dehát ez már egy másik történet …

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!