Kezdőlap Címkék Dzsihád

Címke: dzsihád

Miért gyűlöli az Iszlám állam Oroszországot?

A szunnita dzsihád szervezetnek az idei második nagy terrorakciója a moszkvai, az első Iránban volt januárban  – írja a Libération Párizsban.

Csaknem 100 halott és több mint 300 sebesült volt Kermanban, ahol Szulejmani tábornok síremlékénél hajtottak végre merényletet. Szulejmani tábornok vezette az iráni forradalmi gárda külföldi akcióit, egy amerikai drón végzett vele Irakban.

Az Iszlám Államot a CIA hozta létre Irakban – emlékeztetett Zaharova külügyi szóvivő Moszkvában. Mi volt az Iszlám  Állam terrorista szervezet eredeti célja? Az orosz-török – iráni együttműködés szétverése a Közel Keleten. Az oroszok Szíriában Asszad elnök alavita rendszerét támogatták, velük szemben a CIA az Iszlám államot használta föl. Az Iszlám Állam nagyra is nőtt: elfoglalta Irak és Szíria jelentős részét. Megszerezte Erdogan török elnök támogatását. Erdogan fia árulta a világpiacon az Iszlám Állam olaját és azokat a műkincseket, melyeket a múzeumok kirablásával az Iszlám Állam szerzett. Az Iszlám Állam vállalta magára azt a terrorista merénylet sorozatot, mely Párizsban történt. Most ismét megfenyegették Franciaországot. A párizsi merénylet sorozatot a török titkosszolgálat még támogatta, annál is inkább, mert a nagy Törökország koncepció keretében az Iszlám Állam megkezdte a toborzást az egykori szovjet Közép Ázsiában sőt Kína muzulmán területein is mindenekelőtt a Hszincsiang-Ujgur tartományban.

Erdogan elnök egymilliárd dollárja

A sikertelen puccskísérlet után Erdogan elnök szembefordult az Egyesült Államokkal, és a korábban sikeres török gazdaság megindult a lejtőn lefelé. A török líra értékének jelentős részét elveszítette, a fizetésképtelenség réme kísértette Orbán Viktor nagy török barátját, Erdogant. Váratlan mentőangyal kopogtatott a kapun: Kína jelezte, hogy hajlandó lenne egymilliárd dollárral kisegíteni Törökországot, ha Erdogan elnök felhagy az ujgur iszlamista erők támogatásával. Pénz beszélt, Erdogan kapitulált. A kínaiak kívánságára elrepült Urumcsiba, a Hszincsiang-Ujgur tartomány fővárosába, ahol a kissé talán meglepett muzulmán hallgatósággal közölte: soha olyan jó dolguk nem lehet mint Hszi Csin-ping elnök kommunista rendszerében, ahol példásan respektálják a nemzeti és vallási kisebbségek jogait. A 10 millió muzulmán ujgur, aki kisebbséggé vált a saját hazájában, ezt nem így tudta addíg, de kénytelen volt tudomásul venni: Erdogan, aki addig Kelet Turkesztánnak nevezte az ujgurok földjét immár lemondott a nagy török álomról – némi készpénz reményében.

A moszkvai merénylet után a török belügyminiszter sietve közölte, hogy több tucat Iszlám Államhoz tartozó terroristát vettek őrizetbe.

Putyin meztelen

Egy háborúban álló rendőrállamban, hogy követhet el terrorakciót a fővárosban egy jelentéktelen külföldi terrorszervezet? Ez az FSZB teljes alkalmatlanságát mutatja: a titkosszolgálat, melyet Putyin szervezett újra a KGB romjain, képtelen volt megakadályozni a merényletet annak ellenére, hogy az USA figyelmeztetést küldött: iszlamista terrorakció készül. Az amerikai nagykövetség minden amerikai állampolgárt óvott attól, hogy színházba vagy koncertre menjen. Miért osztotta meg az USA ezt az információt az oroszokkal noha Washington már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Oroszországot, és Ukrajna legelszántabb támogatói közé tartozik Putyin agressziója óta – 2022 február 24 – ? A CIA azt gyanítja, hogy az FSZB tudatosan nem akadályozta meg a terrorakciót Moszkva kellős közepén, hogy a gyanút Ukrajnára terelje, és felszítsa a gyűlöletet Zelenszkij elnök rendszere ellen. Maga az ukrán elnök ezt nyíltan ki is mondta:

”Putyin elnök számára a saját népe feláldozhatónak számít hatalma megőrzése érdekében.”

Putyint nemrég választották meg nagy többséggel Oroszország elnökének, de most presztízse súlyosan csorbult: ha tudott a merényletről, és azt nem akadályozta meg, akkor azért. Ha pedig nem tudta megakadályozni a merényletet, akkor mit ér az a majd mindenható titkosszolgálat, mely őt hatalmon tartja már több mint húsz éve?

Oroszországban a titkosszolgálat állam az államban vagy ahogy Jurij Vlagyimirovics Andropov, egykori KGB főnök  mondotta volt: nálunk a titkosszolgálat az állam! Vagyis nem Oroszországnak van titkosszolgálat hanem a titkosszolgálatnak van egy hatalmas állama.

Orbán a türk

A magyar miniszterelnök Kazahsztánban részt vesz a Türk Államok szervezetének csúcstalálkozóján: a vendéglátó országon kívül jelen lesznek Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Törökország, Türkmenisztán és Üzbegisztán vezetői.

Erdogan elnök egykor egyértelműen a vezető szerepre tartott igényt ebben a szervezetben Törökország nagysága és katonai ereje miatt. Az egykori szovjet tagállamokban át akarta venni az oroszok szerepét, de nem számolt azzal, hogy a XXI-ik században a fegyveres erőnél sokkal fontosabb a pénz. Abból pedig a pénzügyi csőd szélén tántorgó Törökországnak nem sok van. Pekingnek viszont igen. Hszi Csin ping elnök épp Kazahsztánban hirdette meg az Új Selyemutat tíz évvel ezelőtt. A kínai államfő nemrég Hszianban, az ősi fővárosban látta vendégül az egykori szovjet tagállamok vezetőit. Felkínálta a gazdasági együttműködés lehetőségét, amely kétségkívül vonzó alternatíva az orosz vagy a török befolyáshoz képest.

A türk államok azonban a kínai befolyástól is irtóznak, mert attól tartanak, hogy Peking Moszkva szerepére pályázik.

Ezt meg is mondta virágnyelven Tokajev kazah elnök Hszi Csin pingnek. A kazah államfő diplomata volt, és jól beszél kínaiul, de angolul közölte Hszianban, hogy nincsen szükségük keresztapákra. A türk államok ugyanis jól látják, hogy türk testvéreik nem dalolnak a boldogságtól a kínai uralom alatt.

Az ujgur példa

Ez a török nyelvcsaládhoz tartozó nép az iszlámot követi Kína nyugati részén, és nem fogadta örömmel a kommunistákat, akik először a Szovjetunióból érkeztek. Szajfuddin tatár nemzetiségű szovjet kommunista volt, aki Sztálin megbízásából megpróbálta Moszkva oldalára állítani az ujgurokat, akiket a cári rendszer is már kiszemelt magának: Mannerheim őrnagy lovas kémként járta be a vidéket még a tizenkilencedik században. Finnország későbbi elnökének tiszteletére ma lovas túrákat szerveznek a kínaiak, akik végül is átvették a hatalmat a térségben.

1949-ben a Kínai Népköztársaság kikiáltásakor a Hszincsiang – ujgur tartomány lakosságának 10%-a volt kínai, a többi ujgur vagy más türk nemzetiség tagja, akik mind az iszlámot követték. Manapság a tartomány lakosságának a többsége kínai, akik villámgyors modernizációt hajtanak végre, de ebből az ujgurok meg a többi kis nemzetiségek szépen kimaradnak.

A lázongás gyakori – különösen azóta, hogy az iszlám dzsihád szervezői megérkeztek a Kínával szomszédos Pakisztánból. Az amerikaiak, akiket Afganisztán miatt igencsak érintett az iszlám dzsihád, ebben az időben együttműködtek Kínával, és elárulták Pekingnek: a prédikátorok Pakisztánból jönnek az ujgurok közé, de a pénz Törökországból érkezik, ahol Erdogan elnök pántürk álmokat dédelget. Peking megvárta míg Erdogan elnök nehéz pénzügyi helyzetbe kerül, majd nagylelkű ajánlattal állt elő:

Törökország kap egymilliárd dolláros gyorssegélyt a krízis megoldására, de cserében lemond az ujgur dzsihád támogatásáról. Az alku megszületett.

Törökország megkapta a pénzt, Erdogan elnök pedig elutazott Urumcsiba, a Hszincsiang – ujgur tartomány fővárosába, ahol azt közölte a kissé meglepett ujgur közönséggel, hogy Kína a kis nemzetiségek földi paradicsoma. Támogassák a jövőben Hszi Csin ping elnök nagyvonalú és humanista politikáját! Igaz, hogy az amerikai külügy szerint százezreket tart lágerekben a Hszincsiang – ujgur tartományban Kína mondván: ezek potenciális dzsihád lázadók. Pénz híján az ujgur dzsihád kimúlt, a fanatikus harcosok Pakisztánba mentek, ahol egy ujgur dandár küzd az iszlám államért.

Mit keres ott Orbán Viktor?

A keleti szél legyőzi a nyugatit – ezt gondolhatja a magyar miniszterelnök, aki nemrég Pekingben az Új Selyemút konferencia vendége volt – egyedül az Európai Unióból. A kínai fővárosban találkozott Putyin orosz elnökkel is, hogy fokozza a hatást. A látvány diplomácia kicsapta a biztosítékot Washingtonban és Brüsszelben, de jól ismerik a magyar miniszterelnököt ahhoz, hogy pontosan tudják: a keleti nyitás józan számítás következménye. Míg Európa, amely meghatározó szerepet játszik Magyarország életében, gyengélkedik addig Kína elszántan növeli befolyását a világban, az Európai Unióban mindenekelőtt Magyarországon.

A türk államok is dinamikusan növekednek, mert ügyesen kihasználják a nyugati szankciókat Oroszország ellen.

Moszkva jelentős mértékben az ő segítségükkel játssza ki a nyugati szankciókat. Ezért lehet a legújabb IPhone-t is megkapni Moszkvában vagy Szentpéterváron a szankciók ellenére. Azerbajdzsán, Kazahsztán és Türkmenisztán energia exportőr, és ezért profitál a globális energia válságból, amely csak tovább mélyülhet, ha kiterjed a gázai konfliktus az egész Közel Keletre. Orbán Izrael barát politikája ebben a környezetben unikumnak számít, de az egykori szovjet tagállamok vezetői sok mindent láttak már a szovjet időkben. Törökország pedig egykor Izrael nagy barátja volt, most viszont Erdogan elnök mennydörögve bírálja Izrael válaszcsapását a gázai övezetben.

A Hamász főnök 2,5 éve készítette elő a meglepetésszerű támadást Izrael ellen

0

Ramadan idején hajtott végre tisztogató akciót az izraeli hadsereg az Al Aksza mecset körül Jeruzsálemben 2021 májusában. Jeruzsálem az iszlám számára is szent város: Mekka és Medina után a harmadik. Mohamed Deif, a Hamász főnöke az izraeli akció láttán kezdte el szervezni a nagy támadást Izrael ellen, melynek az Al Aksza áradat nevet adta.

Mohamed Deif csak nagyon ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt, mert eddig már hét izraeli gyilkossági kísérletet élt túl.

Amikor a Hamász televízió jelezte, hogy Mohamed Deif szól a néphez, akkor a Gázai övezetben mindenki tudta, hogy nagy események  vannak készülőben. Deif nem élőben hanem felvételről beszélt röviden az Izrael elleni akcióról:

”ma kirobban a harag népünkből! Ma a bűnös Izraelnek meg kell értenie, hogy ideje lejárt. Mudzsahed harcosok, ez a ti napotok! Az Al Aksza haragja akció megindul.”

Senki sem tudja, hogy Mohamed Deif hol van. Valószínűleg a Gázai övezeten belül a katakombákban. Izrael légiereje csapást mért Deif apjának házára a Gázai övezetben. Mohamed Deif egyik testvére és két másik családtag is meghalt.

A Hamász politikai vezére Jehja Szinvar a Gázai övezetben, de a katonai parancsnok Mohamed Deif, az Al Kasszam dandár parancsnoka.

Mit tudott Irán?

A Hamász előlük is titkolta az akció tervét, de tájékoztatta Bejrútban a Hezbollahot, Irán szövetségesét.

Ali Khamenei, Irán vallási vezetője kedden támogatásáról biztosította a Hamász akcióját, de azt állította, hogy ők nem tudtak róla. Antony Blinken amerikai külügyminiszter annyit mondott erről, hogy Irán bűnrészes az akcióban, de konkrét bizonyítéka az USA-nak nincsen erre.

“Több mint két évig készültünk erre a háborúra, de nem vontunk be senkit, nehogy kockára tegyük az akció meglepetés jellegét”

– nyilatkozta a Hamász “külügyminisztere”.

Ali Baraka emlékeztetett arra, hogy több mint egy éve feszült a helyzet a Jordán folyó nyugati partján, ezzel próbálták meg elvonni a figyelmet a Gázai övezetről. Ez teljes mértékben sikerült is, mert amikor az egyiptomi titkosszolgálat figyelmeztette Izrael, hogy “valamilyen nagy akció készülődik a Gázai övezetben, akkor azt a választ kapták Jeruzsálemből, hogy “minket most a Nyugati part zavargásai érdekelnek.”

Ki valójában Mohamed Deif?

1965-ben született a Khan Junisz palesztin menekülttáborban Mohamed Maszri néven. Természettudományokat tanult a gázai Iszlám Egyetemen, ahol igen aktív szerepet játszott a színjátszó csoportban is. Különösen kedvelte a vígjátékokat. Már középiskolás korában belépett a Hamászba, melynek terrorakcióiban is részt vett. Hasznosította kémiai és biológiai tanulmányait a terrorakciók során. Az izraeli kémelhárítás már régen figyelemmel kíséri tevékenységét: évtizedek óta a legkeresettebb terroristák között van. Hét merényletet kíséreltek meg ellene: elveszítette fél szemét, és egyik lábára megsántult.

Feleségét, kisfiát és kislányát megölte egy izraeli légicsapás 2014-ben.

Ő az Árnyékember a Gázai övezetben. Sohasem használja az internetet, mert tudja, hogy akkor az izraeli kémelhárítás könnyedén a nyomára akadna.

Az USA 2015-ben tette Mohamed Deifet a globális terroristák listájára. Izrael 1989-ben letartóztatta Mohamed Deifet, aki 16 hónapot ült bírói tárgyalás nélkül. 2002-ben lett az Al Kasszam dandár parancsnoka miután elődjét megölték.

Mohamed Deif 2010-ben így összegezte a Hamász céljait:

”Az al Kasszam dandár egyre jobban felkészült arra, hogy kövesse az egyedül helyes ösvényt, a dzsihádot. Azt mondjuk az ellenfeleinknek: el fogtok pusztulni, és Palesztina a miénk marad a Földközi tengertől a Jordán folyóig!”

Tavaly december 14-én amikor a Hamász a megalakulásának a 35-ik évfordulóját ünnepelte, akkor Mohamed Deif így buzdította a palesztinokat:

”minden párt, minden frakció egyesüljön az egyetlen szent cél érdekében, és ez Palesztina felszabadítása.”

Mohamed Deif a támadás kezdetén mondott beszédében felhívott Izrael elpusztítására:

”Minden arabnak Izraelben és minden palesztinnak arra kell törekednie, hogy kiűzzük a megszállókat földünkről. Minthogy az USA és a Nyugat a megszállókat támogatja, ezért úgy döntöttünk, hogy véget vetünk a passzív ellenállásnak, és lecsapunk, hogy minden ellenségünk érezze felelősségét a helyzetért.”

Benjamin Netanjahu miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy meg akarják semmisíteni a Hamászt, de ehhez be kell vonulni a Gázai övezetbe, ahol több mint kétmillió palesztin él, többségük számára Mohamed Deif nemzeti hős.

Afganisztán: a vérontásnak még közel sincs vége

Legkevesebb 60 ember – köztük 13 amerikai katona – halt meg amikor öngyilkos merénylők felrobbantották magukat a repülőtéren illetve egy szálloda előtt Kabulban.

A terrorakcióért az Iszlám állam Afganisztánban működő frakciója vállalta a felelősséget. Ők fanatikusabbak mint a tálibok, akik valamiféle megegyezésre törekszenek az amerikaikkal. A merénylet épp ezt a kísérletet akarta meghiúsítani. A CIA főnöke nemrég Kabulban tárgyalt Abdul Ghani Baradarral, akit a tálibok vezérének tekintenek.

Kompromisszum a tálibokkal?

Kabuli hírek szerint a tálibok olyan Kormányzó Tanácsot akartak összehozni, amelybe a régi rendszer tekintélyes emberei is helyet kapnak. Például Hamid Karzai egykori köztársasági elnök , aki az amerikaiak támogatásával vált Afganisztán urává vagy Abdullah Abdullah, aki korábban miniszterelnök is volt. Hasonló tisztséget töltött be Gulbuddin Hikmatjar is, aki szintén a Kormányzó Tanács tagja lenne. Közben kiderült, hogy Karzai és Abdullah háziőrizetben van. Ettől még részt vállalhatnának a Kormányzó Tanácsban, de kérdés, hogy milyen szerepük lenne.

Ezerszámra áradnak be az iszlamista terroristák Afganisztánba

A hírszerző szolgálatok arra hívják fel a figyelmet, hogy miközben a világ elsősorban az afgán menekültekkel foglalkozik, aközben tódulnak be a dzsihád harcosok Afganisztánba. Érkeznek Irakból és Szíriából – ők alkotják a bombamerényleteket elkövető Iszlám állam frakció magját , de jönnek Észak Afrikából, az egykori Szovjetunió muzulmán államaiból és Kína nyugati határtartományából, a Hszincsiang-Ujgur autonóm tartományból. Pekinget az nyugtalanítja, hogy a közös határon érkezik e iszlamista terrorista brigád Kínába.

Tiencsinben júliusban a kínai külügyminiszter találkozott a tálib vezetőkkel, akik állítólag letették a nagyesküt: nem indítanak dzsihádot Kína nyugati határtartományában. Csakhogy a náluk is fanatikusabb Iszlám Állam megteheti ezt. Az Iszlám Állam frakció, mely a bombamerényleteket elkövette Kabulban, azzal vádolja a tálibokat, hogy Amerika után Kínával paktáltak le.

Az IS hivatalos Amaq hírügynöksége a Telegram csatornáján közölte, hogy egy Abdul Rahman al-Logari nevű harcosuk hajtotta végre a robbantást és halt „mártírhalált a Kabuli repülőtér közelében”. A név arra utal, hogy legalább 13 amerikai katona és több mint 60 civil gyilkosa afgán volt.

Vasárnap az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Sullivan kijelentette, hogy „akut” és „tartós” fenyegetés várható az afganisztáni fővárosban az ISKP-tól.

A figyelmeztetést, amely egy olyan csoportra összpontosította a figyelmet, amely eddig kevés figyelmet keltett, a héten visszhangozták a brit és a nyugat-európai tisztviselők.

Sokakat aggasztott az ISKP-hez kapcsolódó támadások fokozódása az elmúlt hónapokban.

„Az ISKP pályája a 2019-es és 2020 első felének nehéz időszaka utáni újjáéledés volt… de a tálib hatalomátvétel óta hirtelen elhallgattak, és ennek egyik lehetséges oka az volt, hogy a csoport új kampányra készül.” – mondta Charlie Winter, a Londoni Egyetem Nemzetközi Radikalizálódási Központjának (ICSR) vezető kutatója.

A repülőtér tömegei, repülőgépei és infrastruktúrája nyilvánvaló helyszínt biztosít az IS-nek ismert tömegtámadásoknak. Winter szerint a helyzet Afganisztánban is „tökéletes célpontoknak”: az amerikai hadsereg, az afgánok, akik segítették a nyugati erőket, és ezért együttműködőnek tekintik őket, valamint

a tálibok, amelyeket az ISKP „hitehagyottaknak” tekint.

Az ISKP valószínűleg „nagy győzelemnek” fogja tekinteni a repülőtér elleni támadást – mondta Tore Hamming, az ISSR szakértője is az ICSR -ben.

„Több dolgot is elérnek: jelzést adnak arról, hogy továbbra is számítani kell az erővel, és kihívják a tálibok állami projektjét, kiemelve, hogy a csoport nem tudja biztosítani Kabult.”

Az ISKP alig hat évvel ezelőtt alakult, miután az IS képviselői útnak indultak Pakisztán délnyugati részébe, hogy találkozzanak az elégedetlen tálib parancsnokokkal és más szélsőségesekkel, akik a régió dzsihadista mozgalmában marginalizálódtak.

youtube.com

Az elmúlt hónapokban az ISKP halálos műveletek sorozatát hajtotta végre. Védjegye, hogy  brutalitásuk minden egyéb csoportét felülmúlja.  Ráadásul a korábbiaknál szélesebb célpontokat céloztak meg: síita muszlimokat, újságírókat és külföldieket, valamint a polgári infrastruktúrát és a katonai személyzetet. (Egyes szakértők szerint vannak közvetett bizonyítékok arra, hogy az ISKP valamilyen kapcsolatban áll a pakisztáni katonai hírszerző szolgálatokkal.)

A függetlenségre oly büszke afgánok számára ez súlyos vád, amely alaposan megnehezítheti a tálibok dolgát. Azzal viszont a tálib vezetők tisztában vannak, hogy működőképessé a 39 milliós Afganisztán csakis úgy válhat, ha talál valamilyen modus vivendit a külvilággal. Peking máris bejelentkezett: hajlandó részt vállalni Afganisztán újjáépítésében.

Több mint negyven éves háborúskodás után ez nem kis feladatnak ígérkezik.

Sorossal találkozott, távozását követelik

Imran Khan, Pakisztán kormányfője szeptemberben tárgyalt Soros Györggyel New Yorkban amikor ott részt vett az ENSZ közgyűlésén. Most az iszlamista pártok „a zsidóbérenc miniszterelnök” távozását követelik Iszlamabadban – számolt be erről az izraeli Haaretz portál.

Imran Khan elsősorban a Korán iskolák miatt nyugtalankodik , melyek futószalagon képezik ki a tálib terroristákat Pakisztánban.

Imran Khan, aki az iszlamista pártok támogatásával került hatalomra, volt az első olyan kormányfő, aki az egész világ előtt elismerte: a hadsereg képezte ki a tálib mozgalom dzsihád harcosait, akik azután örömmel üdvözölték Afganisztánban Oszama bin Ladent. Aki ott készítette elő a szeptember 11-i merényletet. Amerikai kommandósok levadászták Oszama bin Ladent Pakisztánban 2011-ben, de erről csak utólag értesítették „szövetségesüket”, mert tudták a hadsereg titkosszolgálata igen jó kapcsolatokat ápol a tálibokkal.

Pakisztán gazdasági válságban miközben az USA átállt India oldalára

Kasmírban válsághelyzet alakult ki miután India megszüntette a muzulmán többségű állam autonómiáját. Ilyen esetekben általában Pakisztán számíthatott az USA támogatására. Ezentúl azonban nem! Trump elnök Indiát ütőkártyaként kívánja kihasználni Kína ellen. Ezért Houstonban együtt kampányolt India miniszterelnökével, Narendra Modival. Pakisztánnal pedig közölték: hagyjon fel az iszlamista terrorizmus támogatásával! Ehhez szükséges lenne az egész oktatási rendszer átszervezésére Pakisztánban, ahol egyes Korán iskolákban nyíltan dzsihádra buzdítanak a tanárok.

Az oktatás átszervezése céljából találkozott Soros Györggyel New Yorkban Pakisztán miniszterelnöke.

Akinek ezt az iszlamista pártok nem bocsátják meg. Sőt a katonai titkosszolgálat is ellene fordulhat – írja a Haaretz. Imran Khan nyilván tudta, hogy mit vállal azzal, hogy találkozik Soros Györggyel, akit iszlamista körökben ördögi személyiségnek tartanak. Pakisztán miniszterelnöke mindenesetre felvállalta a kockázatot, mert az Egyesült Államokban a tudtára adták: míg korábban Amerika buzdította Pakisztánt a tálibok kiképzésére a Szovjetunió ellen, ez most már nem elfogadható. Ha nem szakít a dzsihád harcosokkal, akkor búcsút mondhat az IMF támogatásának, amely nélkül Pakisztán gazdasága elsüllyedhet a válságban.

Gallant Phoenix a dzsihádisták ellen

0

A CIA akciójának Gallant Phoenix a fedőneve, és a Der Spiegel értesülése szerint 21 állam titkosszolgálata vesz részt benne. A német hetilap szerint a korábbi habozás után a németek és más európai államok azért csatlakoztak a CIA akcióhoz, mert félnek: az Iszlám Állam vereségei után hazatérnek a dzsihádisták, hogy Európában kövessenek el merényleteket.

Németországból körülbelül ezer férfi és nő ment Szíriába illetve Irakba, hogy az Iszlám Állam fekete zászlaja alatt harcoljon. Közülük eddig körülbelül háromszáz térhetett vissza Németországba. Korábban a németek azért nem akartak részt venni a CIA akciójában, mert az a terroristák likvidálását jelenti – bírói ítélet nélkül.

Csakhogy időközben megváltozott a döntéshozók véleménye: egyre jobban félnek azoktól az európai útlevéllel rendelkező dzsihádistáktól, akik ideológiai és katonai képzést kaptak az Iszlám Államban. Hans-Georg Maasen, a titkosszolgálat vezetője nemrég úgy nyilatkozott, hogy

még a dzsihádisták gyerEkei is veszélyt jelenthetnek.

Őket ugyanis olyan Korán iskolákban nevelték, ahol a fő cél az élet feláldozása a hit érdekében. Visszatérésük ezért nagy biztonsági kockázatot jelent egész Európában.

Hogy működik a Gallant Phoenix? A Der Spiegel szerint az operatív parancsnokság Jordániában van: ott gyűjtik össze az információkat. Nevek, fényképek és ujjlenyomatok alkotják az információs bázist, melyet aztán a 21 állam megoszt egymással. Korábban az iszlamista terrorakciók során felmerült, hogy a dzsihádisták azért is lehettek sikeresek, mert a különböző országok titkosszolgálatai nem működtek együtt a megfelelő hatékonysággal. A Gallant Phoenix akció épp azért jött létre, hogy közös fellépésével akadályozza meg az újabb iszlamista merényleteket Európában és Amerikában.

Kiutasítják a külföldi dzsihadista harcosok családtagjait Irakból

0

Háromszáz nőt és gyereket gyűjtöttek össze egy táborban Ninive kormányzóságban – nyilatkozta a kormányzó helyettese az AFP hírügynökségnek. Ez lesz a második csoport, melyet kiutasítanak Irakból.

Több mint ezer olyan nőt és gyereket őriznek a különböző táborokban, akik Moszulban éltek, amíg a város az Iszlám Állam (ISIS) gazdasági fővárosa volt. A külföldi dzsihadista harcosok nagy része meghalt vagy elmenekült. Aki fogságba esett, azt Irakban állítják bíróság elé. A családtagokat viszont kiutasítják az országból.

A most kiutasításra váró csoportban 13 különböző ország állampolgára van jelen. Javarészt török, azeri, tádzsik vagy orosz – csecsen nemzetiségű – állampolgárságú családtagokról van szó. Az Irakkal szomszédos Szíriában az oroszok már át is vettek egy kisebb csoportot, akiket visszavisznek a kelet-európai országba. Csecsenföldön jelenleg Ramzan Kadirov az úr, aki együttműködik az orosz kormánnyal és a hatóságokkal. Nemrég kijelentette:

„Olyan törvényeket kellene hozni Oroszországban, amely nemcsak a dzsihadista fegyvereseket sújtaná halálbüntetéssel, hanem azokat is, akik harcosokat toboroznak az iszlamista szervezetekbe.”

Így a külföldi harcosok családtagjainak megbüntetését is lehetővé tennék Csecsenföldön, illetve egész Oroszországban.

Az ISIS külföldi dzsihadista harcosainak egyharmada az egykori Szovjetunió területéről érkezett. Ezekben az országokban komolyan aggasztja a terrorelhárító szervezeteket, hogy az összeomló terrorszervezet tagjai hazatérhetnek és hazájukban hajtanának végre terrorakciókat, hogy megdöntsék a fennálló rendet.

Több tucat dzsihadistával végeztek az amerikaiak

0

Az Iszlám Állam több tucat dzsihadistájával végeztek két kiképzőtáborra mért amerikai légicsapások Jemenben.

A Pentagon közlése szerint a délnyugat-jemeni al-Bajda tartományban található két táborban IÁ-s újoncokat képeztek ki AK-47-es gépkarabélyok, gépfegyverek és rakétahajtású gránátvetők használatára.

Az Irakban és Szíriában súlyos vereségeket szenvedő Iszlám Állam már a két országban korábban uralt területeik töredékére szorult vissza. A terrorszervezet azonban nem volt rest az utóbbi három évben, miután 2014-ben kikiáltotta kalifátusát. Szakértők és megfigyelők szerint beszivárgott több országba – például Afganisztánba -, hogy kiterjessze hálózatát.

Az amerikai védelmi minisztérium közölte:

a dzsihadista szervezet olyan törvények nélküli területeken vetette meg lábát Jemenben,

ahol megfeleltek a körülmények az Egyesült Államok és szövetségesei elleni támadások kiterveléséhez, irányításához, finanszírozásához és toborzásához.

A kőolajban gazdag, mégis a világ egyik legszegényebb országának számító Jement három éve sújtja véres polgárháború. A közel-keleti ország északi felét az Irán támogatását élvező lázadó síita törzsek, közte a húszi felkelők és szövetségeseik tartják hatalmukban, míg a déli országrészben az Abed Rabbó Manszúr Hádi vezette, nemzetközileg elismert kormány van uralmon, de csak külső segítséggel tartja fenn magát. A polgárháború 2014-ben robbant ki, amikor az „arab tavasz” folyományaként elűzték Ali Abdullah Száleh akkori elnököt.

A felekezeti konfliktusnak is tekinthető jemeni polgárháborúba Szaúd-Arábia, s az általa vezetett katonai szövetség 2015 márciusában avatkozott be.

A koalíció azóta bombázza a lázadók területét, a déli országrészből sikerült is kiszorítania őket.

A katonai cselekmények a hivatalos adatok szerint már több mint tízezer ember életét követelték. Az ENSZ, az egészségügyi- és segélyszervezetek nem egyszer hívták fel a figyelmet arra, hogy a háború humanitárius katasztrófát idézett elő Jemenben.

Hogy lesz valaki neonáciból dzsihád harcos?

0

A dzsihád harcos korábban a muzulmán bevándorlók ellen izgatott, mint neonáci tüntető.

Ez még Berlinben volt, de Sasha L. Alsó Szászországba költözött. Itt az egyik új barátja neonáciból dzsihád harcos lett.

Most ő is vádlott egy török és egy afgán fiatalemberrel együtt.

Ők változtatták az ifjú neonácit meggyőződéses dzsihád harcossá, aki csatlakozni akart az Iszlám államhoz, mely Szíria és Irak területén működik. Három barátja csak beszélt a dzsihádról, de Sasha L. hozzá is látott a bombák készítéséhez. A 26 éves Sasha L. bombákat gyártott otthon Alsó Szászországban. Az volt a terve, hogy elhelyezi a bombákat valahol közterületen, majd odacsalja a terrorelhárító szolgálatot arra hivatkozva, hogy iszlamista merénylet van készülőben.

A bombákhoz érkező terrorelhárítók Sasha L. tervei szerint felrobbantak volna, ám a rendőrség fülest kapott és letartóztatták az önjelölt dzsihád harcost, akinek a lakásában félkész bombákat találtak. Így lett ő az első számú vádlott abban a perben, mely neonácik pálfordulását mutatja: a muzulmán bevándorlók elleni harc után két német fiatal dzsihád harcosnak állt, hogy az Iszlám állam katonájaként a liberális demokrácia ellen küzdjenek hazájukban, Németországban.

Barcelona – lelőtték a rendőrök a teherautós merénylőt (Frissítve)

0

A spanyol hírügynökség a terrorelhárításra hivatkozva gyorshírben jelentette, hogy a katalán rendőrség lelőtte Junesz Abujakubot, a barcelonai gázolásos merénylet feltételezett elkövetőjét, aki a kisteherautót vezette.

A katalán hatóságok korábban bejelentették, hogy tizenötre nőtt a barcelonai merénylet halálos áldozatainak a száma. A múlt heti kettős akcióknál sokkal nagyobb merényleteket terveztek a terroristák.

Egy 12 tagból álló terrorista sejt hajtotta végre a két terrorakciót, az előkészítés helyszínén, egy alcanari házban 120 gázpalackot is találtak.  Fél éve készültek az akciókra. „Kezdünk tisztán látni, ez a ház volt, ahol egy vagy több merényletre készültek Barcelonában” – mondta  a katalán rendőrfőnök, Josep Lluis Trapero. Mint közölte, egyelőre nem tudni, miért és hogyan radikalizálódtak az elkövetők. Nem tartotta kizártnak, hogy a még mindig keresett személy, Younes Abouyaaqoub,  Franciaországba szökött, de mint közölte, erről nincs információjuk.

A spanyol városban 14 ember veszítette az életét, köztük egy korábban eltűntként keresett hét éves ausztrál kisfiú. Egy további áldozatot követelt a pénteken Cambrils városában elkövetett merénylet.

A hatóságok öt gyanúsítottat –  terrorakció során – lelőttek. Négy dzsihadistát letartóztattak.

A radikalizálódásukra magyarázatot adhatna az az imám, aki két nappal a merényletek előtt eltűnt.

Mindenestre a keresett gyanúsított nagynéje a Reuters hírügynökségnek azt mondta, hogy ez a ripolli imámnak, Esz-Szattinak tulajdonítható. Az MTI által idézett interjúban egyébként azt is elmondta, hogy unokaöccse 1999 körül érkezett Spanyolországba, apja előbb Spanyolországban, majd tavaly óta Franciaországban dolgozik. A fiú hozzátartozói írástudatlanok, még arabul és spanyolul sem beszélnek rendesen.

 

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!