Nyereg alatt puhított hős

0
277

Volt ő már minden: szabadságharcos és puskaporszagot szimatoló harci paripa, disznóólat ganézó kondás. Futballista és forradalmár, papokat csuhásozó, trianoni emléknapról kivonuló botrányhős. Polgári körös vitéz, és pápánál vizitelő ájtatos manó.

A sokfejű sárkánnyal csatázó katona. Amikor csak teheti, tarisznyát vesz a vállára, teli rakja hamuba sült bombával, úgy indul a messzi Brüsszelországba.

Terrorista, aki terrorral riogat.

Odakint senki, idehaza király. Földeket és birtokokat oszt a hozzá hű nagyuraknak, nemesi címeket, sarzsikat. Jogokat és előjogokat. Dohányboltot és nyerőgépet a rászorultaknak, stadiont annak, akinek ez a vágya.

Ő mondja meg, ki a magyar, ki a polgár, ki az, aki szereti a hazát. Ki képvisel idegen érdeket, és ki az, aki filozófus, bankár, hazaáruló.

Démonokkal harcol, fantomok ellen küzd, Európával és a világgal vív szabadságharcot. A pusztulásba vezeti hadait. Költséges, fölösleges és értelmetlen háborúba, mert a legfontosabbat elfelejtette megtanulni: hogy a béke mindig olcsóbb, mint a háború, és együttműködni kevésbé fárasztó, mint csatázni rendületlenül.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..