Trónok harca – koalíciós játékok Csehországban

0
2877
A kép forrása: MTI.

Mivel Csehországban kilenc párt jutott be a cseh Képviselőházba, ezért igencsak élénk találgatás zajlik azt illetően, hogy vajon az Andrej Babiš cseh milliárdos vezette ANO pártnak kivel is sikerül kormánykoalíciót létrehoznia. Habár több párt is leszögezte a kampányidőszak alatt, hogy soha nem fog együttműködni a számtalan botrányba keveredett politikussal, a politikában soha nem lehet végletekben beszélni, hiszen a hatalomért cserébe nem egy politikus változtathatja meg a korábbi véleményét. 

Rövid áttekintés:

A csehországi választást magasan, a szavazatok több mint 29 százalékát megszerezve Andrej Babiš milliárdos populista pártja, az ANO nyerte meg. A cseh választások történelmében még nem nyert ilyen nagy fölénnyel egyetlen párt sem. A jobbközép Civil Demokrata Párt (Občanská demokratická strana – ODS) 11 százalékkal a második helyre került. Meglepetést okozott a Kalózpárt, amelynek a választók 10,78 százalékát gyűjtötte be. Nem sokkal lemaradva utánuk következett a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) a maga 10,64 százalékával.

A  Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) 7,7 százalékot szerzett, ami azt jelenti, hogy a párt 1921-es megalakulása óta ilyen rossz eredményt nem értek el. Ugyanúgy a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) számára egy óriási pofonnal ér fel, hogy csupán 7,2 százaléknyi szavazatot sikerült begyűjteniük, miközben  2013-ban több mint 20 százalék volt. A maradék pártoknak, mint a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) 5,8 százalékkal, a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) 5,17 százalékkal, és sokáig a parlamenti küszöböt súroló TOP 09-nek 5,29 százalékkal sikerült bejutnia a cseh Képviselőházba.

A csehországi pártokról itt olvashat bővebben.

A cseh politológusok és szakértők között már megindult a találgatás, hogy miképp fog majd kinézni a következő cseh kormány. Vajon Babišnak a koalíciós tárgyalások során mely pártok vezetőivel sikerül dűlőre jutnia?

A FüHü összegyűjtött néhány koalíciós felállást:

  1. ANO-Cseh Szociáldemokrata Párt- Keresztény és Demokrata Unió – Csehszlovák Néppárt (ANO-ČSSD-KDU-ČSL):

Babiš ezen a téren egyáltalán nem elzárkózó, hiszen ugyanez a formáció jött létre a 2013-as képviselőházi választásokat követően. A néppárti képviselők esetében azt jegyezik a kommentátorok, hogy „mindenre kaphatóak”, vagyis ők fenntartások nélkül hajlandóak lesznek együttműködni azzal a párttal, amely felajánlja nekik a kormányban való részvételt.

A szociáldemokraták ismételt részvétele egy ilyen kormányban igencsak bizonytalan. Egyrészt még élénken emlékeznek arra, hogy a 2017-es kormányválság az akkor pénzügyminiszteri pozícióban lévő Babiš kétes üzletei miatt robbant ki, amely majdnem az akkori miniszterelnök, Bohuslav Sobotka lemondásával járt. Ugyanakkor a mostani választásokon a szocialisták kormányfőjelöltje,  Lubomír Zaorálek külügyminiszter, többször is olyan óvatos nyilatkozatokat tett, hogy nem zárja ki az együttműködés lehetőséget a győztes milliárdossal.

Csakhogy a ČSSD nem lesz hajlandó mindenáron koalícióba lépni. Többek közt azt a feltételt támasztotta, hogy nem Babiš lesz miniszterelnök és távozik az ANO éléről. Természetesen ebben a cseh milliárdos sem megy bele. Ugyanúgy több politikai és gazdasági kérdést illetően nyílt ellentét van a két párt között. Példának okért:a szociáldemokraták támogatják az euró minél előbbi bevezetését, és a szorosabb együttműködést Brüsszellel, miközben Babiš – Orbán Viktorhoz hasonlóan – gyakran kritizálja az Európai Uniót, nem támogatja az integráció mélyítését, illetve elutasítja az euró bevezetését is.

2. ANO- A Civil Demokrata Párt (ANO – ODS): 

A csehországi választások két legnagyobb nyertes pártájénak esetleges kormányalakításáról már többször szóba került a cseh médiában.

Elsősorban azért, mert ideológiai „közelség” az ANO és az ODS között: mindketten a gazdasági liberalizmust és az erős euroszkepticizmust hirdeti. Másodszor pedig politológiai szempontból a két pártnak meglenne a kényelmes többsége a kormányalakításhoz, nem kellene más pártokkal „közösködniük”, vagy azok igényeit figyelembe venni.  Harmadszor pedig, ha úgy érzik, hogy ANO a szélsőjobbal és szélsőballal akar koalíciót létrehozni, akkor annak megakadályozása érdekében minden támogatást megadnak Babišnak.

Ugyanakkor ennek az opciónak van két komoly buktatója: az egyik, hogy az ODS-ben többször leszögezték, hogy nem alakítanak kormányt Babiš-sal. A második probléma, hogy a jobbközép párton belül miképp alakulnak majd az erőviszonyok: Petr Fiala pártvezető ugyanis kevesebb szavazatot kapott, mint a fiatalabb Václav Klaus, ezért elindulhat egy belső folyamat, amely során lecserélik a jelenlegi pártvezetést. Amennyiben Klaus kerül hatalomra, esetében nem elképzelhetetlen, hogy a korábbi vezetéssel ellentétben elfogadja az ANO pártelnökének ajánlatát.

 

3. ANO- Szabadság és Közvetlen Demokrácia -Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (ANO-SPD-KSČM)

Sokak számára a rémálom-forgatókönyvet jelentené, ha Babiš kezet nyújtana a cseh politikai spektrum két végpontján elhelyezkedő csoportnak: a bevándorló- és iszlámellenes szélsőjobbnak, és a kommunistáknak. Ezt sokan abból vezették le, hogy az ANO és SPD sem ért egyet az Európai Unió migrációs politikájával, és a többi közép-európai országgal, populista politikusával és ultranacionalista párttal való szorosabb együttműködést hirdetik. Az ANO és a KSČM esetében pedig szintén a Brüsszellel szembeni távolságtartás, és néhány gazdasági kérdésben (például az euró elutasítása) van átfedés.

Azonban ennek megvalósulására gyakorlatban nagyon kevés esély van. Babiš korábban többször hangsúlyozta, hogy nem fog koalíciót alkotni a kommunistákkal és a szélsőjobbal. Az ANO-ban egy ilyenfajta együttműködés komoly törést okozna, ami akár a párt szétszakadásával járna, illetve megkockáztatná az Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) pártból való kizárást is. Ugyanúgy vannak lényeges ideológiai eltérések is. Az ANO az SPD-vel együtt kritizálja az Európai Uniót, de a szélsőjobbal ellentétben nem akar egy CzExitet, vagyis EU-ból való kilépést. A kommunisták a NATO-t szeretnék otthagyni, de a győztes párt továbbra is a katonai szervezetben képzeli el a jövőjét, főleg mert a védelmi miniszteri pozíciót az ANO alelnöke tölti be.

4. Egyéb lehetőségek: 

Természetesen vannak egyéb alternatívák is, még ha ezek megvalósulására nagyon kevés az esély. Elhangzott, hogy az ANO akár a komoly meglepetést és történelmi győzelmet arató Cseh Kalózokkal folytatna tárgyalásokat. Azonban ők is többször hangsúlyozták, hogy nem fogadják el Babiš személyét, illetve túl nagy különbségek vannak a két párt gazdasági és politikai programjukat illetően. A többi kisebb párt hozzáállása szintén sok kérdőjelet von maga után, hiszen egyelőre nem egyértelmű, hogy mennyire fogják feladni a korábbi elveiket, ha a győztes ANO felajánlja az együttműködést vagy a szélsőségesekkel kezd el egyezkedni.

Ugyanúgy bizonytalan tényezőt jelent, hogy Babiš ellen büntetőeljárás van folyamatban a „Gólyafészek” ügyben, vagyis uniós támogatásokkal élt vissza. Habár ez korántsem érdekli Miloš Zeman cseh köztársasági elnököt: ő korábban kijelentette, hogy a győztes párt vezetőjét fogja először ezzel a feladattal megbízni, függetlenül annak „bírói ügyeitől”.

Viszont felmerülhet az az eshetőség, hogy a többi párt nyomása miatt, vagy a sikertelen tárgyalásokból kifolyólag Zeman végül nem Babišt fogja megbízni a kormányalakítással. Ebben az esetben a köztársasági elnök saját maga alakíthatja ki a szakértői kormány, dönthet a miniszterekről és csupán ideiglenes vezethetik az országot, ameddig egy újabb választásokat írnak ki az országban. Ez korántsem lenne precedens a cseh politikai életben, hiszen 2013-ban is így volt, miután megbukott Petr Nečas vezette jobbközép kormány.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .