Menekültválság 2015

A bevándorlók esete más. Ők csak az adott ország gazdasági helyzetétől függően kaphatnak bebocsátást, aminek elengedhetetlen előfeltétele az alapos orvosi vizsgálat. Sok helyen a szakszervezetek véleményét is kikérik a munkaerőpiac pillanatnyi állásáról.
„az adott ország” – már eleve kérdéses az EU-val kapcsolatban. Hiszen ha államszövetség lenne, akkor egyetlen országnak kellene tekinteni, nem pedig az egyes tagállamok gazdasági helyzetének (és igényének) függvényében eldönteni a bevándorlást. Ez vonatkozik a menekült státusz elismerésénél is.

A magyar kormány sajátos módon reagált a szokatlan kihívásra. Félretéve a keresztényi kéznyújtást, az elesettek oltalmát, ellenségnek állította be (és kezeli) a valójában Nyugat- és Észak-Európába igyekvőket. Az orbáni politika célja, elvenni az emberáradat kedvét a Magyarországon való áthaladástól. E koncepció része a befogadó állomásokon és a pályaudvarokon uralkodó állapotok.
Az embertelen körülmények láttán, Merkel kancellár humanitárius vészhelyzetet észlelt, ezért úgy döntött Németországnak azonnal cselekednie kell. Ekkor jelentette be, hogy valamennyi szír menekültet (papírokkal és papírok – vízum – nélkül) befogad. Ezzel a döntéssel Merkel és Németország példát akart mutatni a világnak, de mindenek előtt az EU tagállamainak. Bölcs döntése világszerte ismét szimpatikussá tette a „gonosz németeket”. Különösen az arab világban, és ezzel kihúzta a sötét középkorra emlékeztető („európai”) keresztény-iszlám ellenes gondolkodás méregfogát. Ezzel egyidejűleg a figyelem középpontjába helyezte a Szíriában folyó háborút.

Vajon elgondolkozott már valaki is Magyarországon, hogy a menekültekkel szembeni (embertelen) fellépésnek milyen következménnyel járhatnak? Például megjelenhetnek az öngyilkos merényletek, amit a szögesdrót-kerítés nem tud megakadályozni, sőt épp elő tud segíteni. Ráadásul még muszlimnak sem kell lennie az elkövetőnek, elég ha csak szimpatizáns. Úgy, ahogy az IS-ben harcoló európai önkéntesek.

Az ilyen németországi merénylet lehetőségét Merkel asszony szinte nullára redukálta. Amúgy is az összlakosság 5 százalékát kitevő, mintegy 4 millió németországi muszlim nagy többsége török-kurd származású, akik vendégmunkásként érkeztek az 50-es években, majd a 70-es évektől mint üldözött kurdok leltek menedéket és illeszkedtek be a német társadalomba. Ma már többen közülük az államigazgatás és a politikai élet megbecsült tagjai. Különben Törökország szinte a kezdetek óta ott volt az EKG megalakulásánál, és máig társult tag különféle európai szervezetekben. Az EKG-be, majd az EU-ba való teljes jogú tagságát azonban egyes tagállamok ellenzik.
Merkel azonban naivnak bizonyult, mert nem számolt a tagállamok, különösen az egykori „szocialista” országok érzéketlenségével, ellenállásával. Igen, be kellett látnia, hogy jó példáját nem követik. Sőt, még országon belül, a szövetségi tartományok sem hajlandók megsegíteni a legtöbb menekültet befogadó Bajorországot. A lakosság többsége szimpatizál a menekült kérdéssel, már csak azért is, hogy kifejezze ellenszenvét az orbáni magyar úttal szemben. Münchenben (és Bécsben) tüntetőleg kedvesen fogadták a főpályaudvarra özönlő embertömeget.