Megkezdődnek-e Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai júniusban?

0
691
FH

Hogy megkezdődnek-e az uniós csatlakozási tárgyalások Ukrajnával elsősorban Orbán Viktortól függ – állítják azok a magasrangú uniós tisztviselők, akik a brüsszeli Politiconak nyilatkoztak.

Mind Brüsszel mind Kijev nyomást gyakorol a magyar miniszterelnökre annak érdekében, hogy június 25-én megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások. Az Európai Unió tavaly decemberben fogadta el Ukrajna és Moldova jelentkezését, de a magyar diplomácia ellenzi ezt a bővítést részben a háborús helyzetre részben pedig a két egykori szovjet tagállam állapotára hivatkozva hiszen mind Ukrajnában mind Moldovában alacsonyabb ma az egy főre jutó GDP mint a szovjet időkben pedig akkor sem volt lenyűgözően magas. Ukrajna és Moldova 1991-ben vált függetlenné a Szovjetunió felbomlása után, de ellentétben a balti államokkal vagy Kazahsztánnal nem lelte meg a gazdasági fejlődés útját. Mindkét államból tömegesen távoznak a polgárok, ezt a tendenciát azután az ukrajnai háború felerősítette. Jelen pillanatban nincsenek hiteles információk Ukrajna és Moldova népességéről.

Mindezzel persze Brüsszelben is tisztában vannak, de úgy vélik:

a függetlenségét védelmező Ukrajnában jelentős mértékben javulhatna a morál, amely a több mint két éve tartó háborús erőfeszítések miatt jelentősen romlott.

Szijjártó Péter külügyminiszter áprilisban találkozott Andrij Jermakkal, Zelenszkij elnök kabinetfőnökével. A magyar fél 11 pontos listát terjesztett elő a követelésekről, és Ukrajna erre válaszolt – írja a brüsszeli Politico.

Orbán Viktor az európai választásokra vár, addig nem lép – vélik magukat megnevezni nemkívánó uniós tisztviselők. Akik viszont arra is rámutattak, hogy július elsejétől Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke, és nem valószínű, hogy a magyar küldöttség ebben az időszakban szeretne ezzel foglalkozni.

Március óta nyüglődnek a tagállamok az ukrán csatlakozás problémájával

A brüsszeli bizottság ugyanis ekkor elküldte javaslatát a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, de ehhez mind a 27 tagállamnak hozzá kellene járulnia.

A magyar kormány brüsszeli állandó képviseletének szóvivője csak annyit mondott a Politiconak, hogy “előbb konszenzusra van szükség, csak azután kezdhetünk beszélgetni a csatlakozási tárgyalások dátumáról.”

Mindenki Orbánra vár, aki taktikusan hallgat.

Pénz beszél?

Ma sem tudjuk pontosan, hogy mivel vették rá Orbán Viktort arra, hogy ne vétózzon Ukrajna ügyében a rendkívüli csúcstalálkozón február elsején. A pénz, a visszatartott eurómilliárdok minden bizonnyal nagy szerepet játszhattak ebben. Bár a magyar kormány igyekszik úgy tenni mintha nem hiányozna ez a hatalmas összeg, de a költségvetés siralmas állapota mutatja: enélkül hosszú távon nem megy! Orbánnak pénz kell, és ezt Brüsszelben mindenki tudja is. Csakhogy Brüsszel sincs könnyű helyzetben: az ukrajnai segélykassza kimerülőben van. A tagállamok nem tudják emelni a hozzájárulást, közös hitelfelvételre lenne szükség. Ezt viszont nemcsak Orbán Viktor ellenzi az Európai Unióban hanem sokan mások is. Vagyis a pénzhiány általános, és emiatt róka fogta csuka helyzet alakulhat ki a magyar elnökség idején, a következő félévben.

A magyar diplomácia szeretne sikert felmutatni ebben a félévben, de annyira elszigetelődött, hogy ez nem ígérkezik könnyű szerepnek.

Orbán Viktor ugyanakkor számíthat olyan szövetségeseire mint Giorgia Meloni, aki egyre nagyobb szerepet játszik az Európai Unióban azt követően, hogy Németország gazdaságilag összecsuklott, és a megosztott kormányzat képtelen kezelni a problémákat. Mindeközben támogatni kellene Ukrajnát, amely alig tartja magát az orosz offenzívával szemben. Orbán és Brüsszel Washingtonra szegezi szemét: ha Trump jön, akkor sok minden megváltozik. Ha marad Biden, akkor Orbágkaphatja a kilövési engedélyt.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .