A New York Times szerint Mahmúd Ahmadinezsád kétszeri budapesti látogatása mögött titkos Moszad‑tárgyalások állhattak: az izraeli hírszerzés benne látta azt a figurát, aki a teheráni rezsim összeomlása után átveheti a hatalmat. A háttérben likvidált iráni vezetők, kettős identitás, házi őrizet és a Hormuzi-szoros lezárása miatt kialakuló globális válság körvonalazódik.
A New York Times értesülései szerint Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnök azért járt kétszer is Budapesten, hogy a Moszad képviselőivel tárgyaljon egy lehetséges iráni hatalomátvételről. Bár az izraeli nagykövetség a látszat kedvéért tiltakozott – hiszen Ahmadinezsád nyíltan holokauszttagadó volt, és retorikájában mindig élesen támadta Izraelt –, a valóságban Jeruzsálemben sokan benne látták azt a kulcsfigurát, aki a rendszerváltás arca lehet Teheránban.
Amikor február 28-án egy precíziós csapással likvidálták az iráni vezetés nagy részét, köztük Ali Khamenei ajatollahot, az amerikai és izraeli vezetés azt kommunikálta: olyan új iráni vezetőt keresnek, akivel lehet tárgyalni, aki hajlandó elismerni Izrael létét, és lemond az atomprogramról. A forradalmi gárda kémelhárítása hamarosan talált is egy tábornokot, aki információkat adott a Moszadnak arról, hol és mikor ülésezik a teheráni vezetés. A tábornokról azóta nem hallani – minden jel szerint őt is likvidálták.
Később elterjedt a hír, hogy egy izraeli csapás Ahmadinezsádot is megölte. Kiderült azonban: a támadás nem őt célozta, hanem a házi őrizetét biztosító forradalmi gárdistákat. A kérdés adott: miért tartották házi őrizetben, és miért vált hirtelen célponttá?
Ahmadinezsád részben zsidó származású lehetett
Iránban egykor jelentős zsidó közösség élt – erről az Eszter könyve is beszámol. A zsidók és muszlimok viszonya hullámzó volt, de igazán Izrael megalakulása után romlott meg. A közösség nagy része Izraelbe költözött, de mintegy 25 ezer zsidó ma is Iránban él, ami a legnagyobb zsidó közösség egy muszlim országban. A Daily Telegraph szerint Ahmadinezsád apja zsidó lehetett, és a család csak akkor tért át az iszlámra, amikor a politikus négyéves volt. Ezt ő maga mindig tagadta, és a Moszad „kitalációjának” nevezte.
Irán és Izrael viszonya történelmileg ellentmondásos
Khomeini ajatollah 1979-es hatalomra kerülése után az USA-t „Nagy Sátánnak”, Izraelt „Kis Sátánnak” nevezte. A perzsa sah korábban Washington szövetségese volt, és jó kapcsolatot ápolt Izraellel. A Szovjetunió kezdetben támogatta Khomeinit, de az ajatollah tartott Moszkvától, ezért a kommunistákat kivégeztette. Csak a Szovjetunió bukása után, Putyin hatalomra kerülésével alakult ki szorosabb iráni–orosz együttműködés. Tavaly decemberben Oroszország 500 millió dolláros fegyverszállítási szerződést kötött Iránnal, és azóta is támogatja az USA-val és Izraellel szemben álló iszlamista rezsimet.
Ki is Mahmúd Ahmadinezsád?
2005-ben választották meg először Irán elnökének, majd 2009-ben újraválasztották, bár az ellenzék választási csalást emlegetett. Az elnöki poszt Iránban jóval kevésbé jelentős, mint a vallási vezetőé. Ahmadinezsád keményvonalas politikát folytatott, tagadta a holokausztot, és rendszeresen támadta az Egyesült Államokat és Izraelt.
2017-ben újra indulni akart, de az alkotmány csak két ciklust engedélyez, ezért Khamenei ajatollah elutasította. Ezt követően Ahmadinezsád a rendszer egyik legélesebb kritikusává vált, különösen a korrupciót támadta. 2021-ben és 2024-ben is jelentkezett az elnökválasztásra, de mindkétszer elutasították. Ekkor kerülhetett a Moszad látókörébe, és ekkor helyezhették házi őrizetbe.
Budapesten kétszer is járt azután, hogy Irán szövetségese, a Hamász támadást indított Izrael ellen, kirobbantva a háborút, amely megakadályozta az Ábrahám-terv végrehajtását – azt az együttműködési modellt, amely Izraelt és a mérsékelt szunnita államokat hozta volna közelebb egymáshoz, és amelyet Trump is támogatott.
Patthelyzet és globális válságfenyegetés
Ali Khamenei halála után fiát választották vallási vezetőnek, aki a forradalmi gárdára támaszkodva keményebb vonalat képvisel az USA-val és Izraellel szemben. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen békeidőben a világ kőolaj- és LNG-exportjának mintegy 20%-a halad át. A patthelyzet így nemcsak regionális, hanem globális gazdasági válsággal fenyeget.
