Kezdőlap Címkék Statisztika

Címke: statisztika

Gulyás büszkélkedik

Több mindennel is büszkélkedett Gulyás Gergely miniszter a kormány sajtótájékoztatóján. Két dolgot emelek ki ezek közül.

Szokás szerint büszkélkedett azzal, hogy Magyarországon sikeres a járvány elleni védekezés. Szokás szerint azzal – sokszor hallottunk ilyen összehasonlítást Rétvári államtitkártól az Országgyűlés plenáris ülésén –, hogy az első megbetegedéshez képest mennyivel kevesebb nappal hozta meg a különböző korlátozó intézkedéseket a magyar kormány, mint a nyugati kormányok. Gulyás az olasz kormánnyal hasonlította össze a magyar kormány korlátozó lépéseit az első nyilvántartott megbetegedés időpontjához képest.
Szerintem ez az összehasonlítás tényszerűen ugyan lehet igaz, de mégsem megalapozott. A magyar kormány ugyanis – hasonlóan a többi közép- és kelet-európai kormányhoz és nem mellékesen a magyar lakossághoz – az első megbetegedések előtt értesült az Észak-Olaszországban pusztító járványról, a szörnyű helyzetbe került kórházakról. Orbán egy péntek reggeli rádiószózatában előre figyelmeztetett arra, hogy nálunk is lesz megbetegedés. Mi több, Magyarországon nem olyan csoportos megbetegedéssel tört ki egy-egy nagy rendezvény látogatói között a járvány, mint például Németországban vagy Ausztriában. Ezért az ilyen összehasonlítással nincs mit büszkélkedni.

A járvány elleni védekezés eredményességéről hosszú ideje vita folyik a kormány és az ellenzék között

A kormány az elhalálozások számát az ország népességéhez méri, Magyarországot rendszeresen a vírus által korábban elért nyugat-európai országokhoz, Belgiumhoz, Olaszországhoz, Franciaországhoz méri, és így büszkélkedik a kevesebb elhalálozással.
Az ellenzéki politikusok a nyilvántartott fertőzések, megbetegedések számához mérik az elhalálozásokat, és így jutnak arra a következtetésre, hogy a jóval 10 százalék fölötti elhalálozás európai összehasonlításban, különösen a szomszéd országokhoz képest magas.
Ennek az összehasonlításnak az erejéből sokáig sokat levont, hogy azt feltételeztük, hogy a nyilvántartott megbetegedések száma a kevés tesztelés miatt a valóságosnak csak töredéke.
A négy orvostudományi egyetem által végzett reprezentatív kutatás eddig ismert eredményei azonban azt valószínűsítik, hogy a nyilvántartott megbetegedések száma nem csekély töredéke a valóságosnak, hanem mintegy fele, így az azokhoz képest tíz százalék fölötti halálozást a ténylegesen bekövetkezett megbetegedéseknek öt százalékát meghaladó halálozásnak indokolt tekinteni, és ez nemzetközi összehasonlításban még mindig magasnak tekinthető. Különösebben büszkélkedni ezért nincs mivel.
Amit leginkább szégyellni kell, az természetesen az, amit kórházi ágyak felszabadításaként emlegetett az elmúlt hetekben a kormány. Noha húsvétkor

maga Orbán Viktor is arról beszélt, hogy a kórházi ágyak hatvan százalékát szabaddá kellett tenni, és ehhez a már eleve üres ágyak mellett az ágyak mintegy 14 százalékáról haza kellett küldeni a betegeket,

Kásler miniszter a Demokratának adott interjújában most tagadta, hogy ő adott volna erre utasítást. Nyilván rájött arra, hogy gyalázatos dologhoz adta a nevét.

Szerintem a leggyalázatosabbhoz, amit az Orbán-kormány tíz év alatt elkövetett.

Azzal is büszkélkedett Gulyás, hogy Heiko Maas német külügyminiszter egy nyilatkozatában belátta: nem lesz összeurópai együttműködés az Európába érkezett menekültek elosztásában. Ugyanakkor bejelentette, hogy végrehajtják az Európai Unió luxemburgi bíróságának ítéletét, és bezárják a déli határon felállított tranzitzónákat. Az ott élőket – nyilván zárt – menekülttáborokba szállítják, és a jövőben csak külképviseleteken lehet Magyarországtól menedékjogot kérni. Vagyis gyakorlatilag ugyanúgy nem lehet, mint eddig.
Gulyás elismételte azt az először Orbántól hallott rettenetes formulát, hogy „mi dönthessük el, hogy kivel akarunk együtt élni”. Én azt, hogy

a nyugat-európai országok és az EU vezetőinek, akik ma is a második világháborút követően elfogadott emberjogi normák alapján állnak a menekültügyben, tudomásul kell venniük, hogy a mai magyar állam nem fogadja el ezeket a normákat

– mert az idézett orbáni formula ezekkel szöges ellentétben áll –, szégyellnivalónak tartom.

A hazugság anatómiája

Oroszországban a COVID 19 járvány sokkal nagyobb arányú lehet és sokkal több áldozattal jár, mint azt a Kreml elismeri. A korábbi idők szovjet vezetőihez hasonlóan Vlagyimir Putyin  rendszerét is igencsak átszövi a hivatalos statisztikák sokszor arcpirító kozmetikázása.

A hivatalos adatok szerint Oroszország sokkal sikeresebb a COVID 19 elleni harcban, mint a Nyugat, kiváló egészségügyi rendszerének és kiváló vezetésének köszönhetően. Habár Európában a legmagasabb a regisztrált fertőzések száma,  halálozási arány azonban a kontinens országainak statisztikájában csak a hetedik helyen szerepel. Feltéve, hogy lehet hinni az orosz statisztikáknak.

Kevés független szakértő van a hatalmas országban. Oroszország hivatalosan közel
290 ezer COVID 19 fertőzöttet jelentett be, ugyanakkor csupán 2700 halálesetet regisztrált, ami annyit jelent, hogy halálozás a aránya kevesebb, mint 1%, szemben a németországi 4,5%-kal és Nagy-Britannia 14%-ával. A saját nyilvántartást vezető orosz élvonalbeli egészségügyi szakemberek szerint halálozási arány mintegy tizenötször olyan magas, mint a hasonló országokban, ami azt sugallja, hogy a hivatalos adatok igencsak rózsaszín álmokat kergetnek.

Mindazonáltal ezek a hivatalos adatok vezették Vlagyimir Putyint, hogy  bejelentette: vége a munkamentes napoknak, vége a bezárkózásnak. Noha a korlátozások megtartásáért a regionális hatóságokra hárította a felelősséget, jelezte, hogy Oroszország nehéz helyzetben van.

“Köszönetet kell mondanunk orvosainknak és elnökünknek, akik éjjel-nappal dolgoznak az életmentés érdekében” – jelentette ki Vjačeslav Volodin, az Orosz Duma szóvivője.

Az orosz kormány és az őt kiszolgáló parlament meglehetősen ideges volt, amikor ugyanazon a napon a Financial Times beszámolt arról, hogy a valódi halálesetek száma 70% -kal magasabb lehet; a New York Times pedig egy szakértőt idézett, aki szerint a hivatalos számok csaknem háromszorosa lehet a valóság. Ezeket a becsléseket a “túlhalálozások” kiszámításával derítették ki.  Válaszul a Duma egyik tagja követelte az újságírók akkreditációjának visszavonását. Az orosz állami propaganda elindította a Nyugat által Oroszország ellen szervezett támadásnak nevezett kampányt, amelynek célja, hogy elvonja a figyelmet a saját problémáiról.

Eközben néhány orosz orvos a szociális médiában azt mondta, hogy arra utasították őket, hogy tartsák alacsonyan a számokat azáltal, hogy csak a betegség közvetlen okát vonják be a statisztikákba, és nem azokat, amik kiváltották a halálozáshoz vezető állapotot. Az áldozatok rokonai dühösek.

A zavart még a régiók által közzétett valószínűtlen számok fokozzák.. Például Krasnodarban, egy 5,2 millió lakosú régióban, a bejelentett fertőzések száma csak napi 96 és 99 eset között ingadozott az elmúlt két hét során. Ez elég valószínűtlennek tűnik.

Számos más régió készített még különös statisztikákat. A regionális központokban és azzal szomszédos területeken regisztrált fertőzések számát változtatják, hogy ellentétes irányban ingadozva mozduljanak, így kiegyensúlyozott számokat jelentenek le az egész régióból.

A hivatalos számok nem sokat mondnak senkinek az oroszországi járvány valódi mértékéről. Oroszország politikai rendszere, amely akárcsak szovjet elődje, tele van hazugságokkal és bizalmatlansággal ezért senki nem csodálkozik az adatok kozmetikázásán. Az orosz választásokon hasonló rendszeresek a visszaélések. Az orosz sportolókat évek óta tiltólistára tették a nemzetközi szövetségek a teljesítményjavító gyógyszerek központi irányítás mellett folytatott szedése okán.

Konstantin Sonin, a Chicagói Egyetem szerint a probléma nem az, hogy a Kreml elrejti vagy eltorzítja a számokat, hanem az, hogy gyakran nem rendelkezik velük. A legtöbb regionális vezető nem válik elszámoltathatóvá a választók előtt, hanem státusuk és pénzük teljes mértékben a Kremltől függ. Hamis jelentéseket nyújtanak be, úgy tűnik, hogy teljesítik a hivatalos célokat. A cél az elnök, és nem az emberek szimpátiájának megnyerése.

„A Kremlnek nem is kell elmondania nekik, hogy milyen számot kell bejelenteni, tudják mit szeretne hallani a Kreml .” – mondja.

Az elmúlt hetekben az orosz állami televízió tökéletesen bemutatta ezt a torzított rendszert. Nyugaton a tisztviselők legalább megpróbáltak kommunikálni választóikkal és a médiával. Az orosz televízióban az emberek látják, hogy tisztviselőik videokonferencia-képernyőn jelentenek Putyinnak.

Putyin népszerűsége az elmúlt hetekben történelmi mélypontra estek. A legutóbbi visszaesés május 17-én történt, amikor az Észak-Kaukázus orosz területén fekvő dagesztáni egészségügyi miniszter egy helyi blogírónak elmondta, hogy a köztársaságban a koronavírus-fertőzések valódi száma négyszer magasabb, mint a hivatalosan bejelentett, és hogy 657 embert öltek meg, a hivatalosan bejelentett huszonhéttel szemben. A járvány során eddig negyven orvos halt meg. Erre Putyin azzal vádolta a polgárokat, hogy megpróbálták otthon kezelni magukat.

Moszkva városa, valamint néhány másik város, kommunikációjában nyitottabb volt, mint maga a Kreml. Azt is elismerte, hogy az fertőzöttek tényleges száma jelentősen nagyobb lehet.

A Kreml válságkezelése emlékeztet a csernobili nukleáris katasztrófa elfedésére, amely arra késztette Mihail Gorbacsovot, a szovjet vezetőt, hogy elindítsa glasznosztyot, a nagyobb nyitottság kampányát.

„Az egész rendszertévedés, a másképp gondolkodók üldözése, klánitás, az átláthatatlanság. Mindennek most véget vetünk ”- mondta Gorbacsov.

Putyin, aki megváltoztatta az alkotmányt, hogy lehetővé tegye maga számára határozatlan időre szóló felhatalmazását, eltökélt szándéka, hogy nem ismételi meg ezt a kísérletet, amely végül elősegítette az egész  szovjet rendszer összeomlását.

Ezekkel a statisztikákkal csak baj van!

Oroszországban több koronavírusos beteg van, mint szinte bármely más országban, de meglepően kevés haláleset. A nyugati média megkérdőjelezi a statisztikákat. Ezzel foglalkozik a német Spiegel című lap is.

Aki a hivatalos orosz korona-statisztikák jelentőségét megkérdőjelezi, a jövőben fel kell készülnie arra, hogy levelet kap az orosz külügyminisztériumtól. Így történt a “New York Times” és a “Financial Times” című nagyhírű lapokkal is. Mindkét újság ezen a héten feltételezte, hogy a Covid 19-ben bejelentett haláleseteknek csak kis részét rögzítették.

A Kreml visszavág

Az orosz külügyminisztérium szóvivője kritizálta a “dezinformációs kampányt” és a helyzet destabilizálására tett kísérletnek minősítette azokat, mert  – szerintük – furcsa volt, hogy két külföldi újság egyidőben hasonló következtetésekre jutott. Ezért felvették a kapcsolatot a szerkesztőkkel, és felveszik a kapcsolatot az EBESZ-szel, az UNESCO-val és az ENSZ Titkárságával.

Az oroszok ellenállóbbak?

Ez a kemény reakció, amelyek a nemrégiben közzétett moszkvai általános halálozási adatok kapcsán születtek, nagyrészt megegyeznek az orosz központi média véleményével. De van egy fontosabb kérdés  is,  melyet a Kreml nyilvánvalóan politikailag robbanás- veszélyesnek tart: az a kérdés, hogy Oroszországban miért volt eddig ilyen feltűnően alacsony halálozási arány?!

A Covid-19-ben hivatalosan 2418 ember halt meg Oroszországban – háromszor kevesebb mint Németországban, tízszer  mint Franciaországban, tizennégyszer Nagy-Britanniában közzétett adatoknál. Ugyanakkor

Oroszország rekordszámú fertőzést jelentett: 262 842 fertőzést, több, mint bármely más országban, az Egyesült Államok kivételével.

Hogyan illeszkedik ez egymáshoz? Oroszországban másképp számolják? Jobbak a gyógyulás feltételei? Vagy az oroszok ellenállóbbak a vírussal szemben?

Az új moszkvai statisztikák az általános halálozás jelentős növekedését mutatják tavasszal. Ennek alapján az irodák 11 846 halálesetet jelentettek áprilisban – 1.720-kal több, mint az előző öt év áprilisi átlaga.

Indokolt feltételezni, hogy a szokatlan növekedés mögött a koronavírus járvány áll. De az áprilisi koronavírus okozta halálozások hivatalos száma mindössze 640 volt. “Számításaim szerint 1700-2000 lehet az összes haláleset száma amivel meghaladtuk az átlagot” – mondja a demográfus, aki nem akarja, hogy megnevezzék. “Ez háromszor annyi lenne, mint amennyit a hivatalos statisztika mutat. Ugyanakkor ez a szám tartalmazza a járvány közvetett áldozatait is – például teljesen más betegségben szenvedő embereket, akiket a járvány miatt nem tudtak kezelni.”

A moszkvai egészségügyi igazgatás patológusának nyilatkozata “rendkívül pontos”.

“A halálesetek több mint 60 százalékában nyilvánvaló alternatív halálokok vannak.” – jelentette ki a kijelölt nyilatkozó.

Valójában a “New York Times” és a “Financial Times” cikkeinek megcáfolásaként nyilatkoztak.

“Ez egy felülről irányított rendszer: Egészségügyi Minisztérium – Régiók – Főorvos – Patológus. És azt írja, amit tőle kérnek.”

Ez már a  moszkvai Meduza hírportál véleménye, szerintük  a felsőbb hatóságok erőteljes nyomást gyakorolnak patológusokra, hogy a Covid 19  vírust minél ritkábban jelöljék meg a halálozások közvetlen okaként.

Nyilvánvalóan pontatlan adatok érkeznek az egyes régiókból is

“Például váratlanul 18 napon keresztül nem történt egyetlen Covid 19-es haláleset Baskíriában” – mondja egy  szintén névtelenséget kérő másik demográfus.

De még ha a koronavírusos halálesetek statisztikáit háromszorosára is kellene korrigálni – a nyugat-európai statisztikákhoz képest azok továbbra is jelentősen jobbak lesznek, mint a legtöbb országban. Oroszországban arányaiban még ebben az esetben sem lenne annyi haláleset mint Németországban,  holott lényegesen több fertőzés és nagyobb népesség!

Moszkva, ahol az esetek fele koncentrálódik, szintén jól működik.

A machinált statisztikák mellett az alacsony halálozási aránynak más okokkal is kell rendelkeznie. Az a tény, hogy hosszabb idő állt rendelkezésükre felkészülni a járványra, az országba való ki- és belépés szigorú korlátozásai, az egyébként is alacsonyabb élettartam, tehát eleve kevesebben élik meg a veszélyeztetett 65 éves életkort,  valamint az idősotthonok viszonylag csekély száma mind, mind közrejátszik az alacsony halálozási statisztika számaiban.

Négyszer annyi vírusfertőzött lehetett Kínában

Valamivel több mint 55 ezer koronavírus fertőzött volt a hivatalos adat Peking szerint február 20-án, de a Hongkongi egyetem friss tanulmánya szerint a valós szám: 232 ezer!

Pekingben utólag korrigáltak: most már 83 ezret vallanak be – statisztikai hibákra hivatkozva. Mindez összefügg a kínaiak tájékoztatási rendszerével, mely kettős: belső és külső. Vuhanban a helyi vezetésnek már a múlt évben is voltak adatai a járványról, melyeket el is küldtek Pekingbe. Ott azonban haboztak: közeledett a kínaiak legnagyobb ünnepe a Holdújév amikor százmilliók kelnek útra. Késlekedtek a elzárással. Így több millióan hagyhatták el Vuhan városát, a járvány gócpontját. Hongkongban be sem engedtek senkit Hupej tartományból – ennek a fővárosa Vuhan.

A lázadó mandarin

Zsen Zsicsiang milliárdos ingatlan vállalkozó volt, egy állami cég élén. Tagja a kormányzó kommunista pártnak vagyis sokkal alaposabb tájékoztatást kapott mint a külvilág. Valamilyen oknál fogva megírta a valós számokat, amelyek óriási botrányt kavartak a kínaiak Twitterén a Weibon.

A császár meztelen

Ezzel a címmel tette közzé mini esszéjét Hszi Csinping elnökről, aki felvállalta a járvány elleni harc főparancsnoki tisztét. Március 12 óta senki sem látta a renitens mandarint, aki kiadta a belső tájékoztatás adatait a közvéleménynek.

Az USA és Ausztrália vizsgálatot követel

Maga Trump elnök is azzal vádolja Kínát, hogy elhallgatott fontos adatokat a korona vírus járvánnyal kapcsolatban, és ezzel nehéz helyzetbe hozta a világot. A gyanú egyáltalán nem alaptalan hiszen január 15 és március 3 között hétszer módosította az adatokat a pekingi egészségügyi hatóság – írja a londoni Guardian.
A Hongkongi egyetem kutatói nem is a Pekingben kiadott hét variációt vizsgálták hanem a WHO vuhani irodájának adatait. Megállapították: a kritériumokat állandóan változtatták Pekingben. Ezért hogyha az ötödik verzió kritériumait vesszük alapul, akkor a fertőzések száma végül 232 ezer lenne – írják a hongkongi kutatók. Pekingben egyre jobban tágították a kritériumokat – állapítja meg a tanulmány – ezért lehet, hogy a valós adat még 232 ezernél is több.

Másutt is ellentmondóan az adatok

A Financial Times szerint Nagy Britanniában több mint 41 ezer halottja volt eddig a korona vírus járványnak. Ez a duplája a hivatalos számnak. Spanyolországban is ellentmondóak a madridi központ és a tartományok adatai.
Ami pedig az amerikai-kínai kapcsolatokat illeti: azok a mélypontra kerültek. Missouri állam beperelte Kínát, mert nem tett meg mindent azért, hogy a korona vírus járványról értesítse a világot. Trump beszüntette a támogatást a WHO-nak, melyet a kínaiak eszközének nevezett. Peking viszont 30 millió dolláros gyors segélyt adott az Egészségügyi Világszervezetnek.

Reggeli jelentés a megbetegedésekről – Frissítés: 14 újabb halott

A legfrissebb adatok szerint az új koronavírusos megbetegedések száma a hivatalos statisztikák szerint a következő:

    • 1410-re nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek száma. Az elhunytak száma 14-gyel növekedett, így 99-re nőtt
    • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 1.780.177 elhunytak: 108.898  felgyógyultak: 405.527

Orbán tényleg tömeggyilkos, de ez senkit nem érdekel

Már három éve, hogy írtam egy cikket Orbán, a tömeggyilkos címmel arról, hogy az Eurostat jelentése szerint Magyarországon évente több mint 24 ezer ember azért halt meg, mert nem kapott időben megfelelő orvosi ellátást. Ez a halálozások 41,5 százaléka! A cikknek – természetesen? – nem lett semmi hatása, azon kívül, hogy az írás már nem érhető el.

Pedig – persze nem ilyen nyíltan, csak áttételesen – azóta maga a kormány is elismerte ezt. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ koordinálásával minisztériumi munkacsoportok által pár éve készített felmérés szerint is Magyarországon évente tízezrek (!) halnak meg, mert nem kapnak időben megfelelő orvosi ellátást. Nemrég meg még Kásler miniszter is előállt egy egészségügyi reform javaslatával, ami aztán már azelőtt elbukott, hogy egyáltalán a kormány elé került volna.

Az egészségügy tönkretétele rengeteg halálos áldozatot követel, de ez egyelőre alig hat a politikára.

A katasztrofális statisztika, a rengeteg idő előtti halál persze nem mind a mostani kormány bűne, törvényszerű, hogy az egészségügyben is előfordulnak hibák.

Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy az egészségügyből pénzt kivonó, szervezeti zűrzavart generáló, az orvosok és ápolók kivándorlását kikényszerítő Orbán-maffia jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy sokan idő előtt meghaljanak. Nem lehet ezért számszerűsíteni, hogy az indokolatlan halálokból mennyi is írható az Orbán-kormány számlájára, de az biztos, hogy több ezres nagyságrendről van szó.

Több ezer ember halálát okozni súlyos bűncselekmény

Akkor is, ha nem lelövik őket, hanem szándékosan, tudatosan megtagadják tőlük a megfelelő orvosi ellátást – írtam akkor.

Mindennek persze nem lett nagy visszhangja, én is arra számítottam, hogy ha az ellenzék rászáll a témára (amit persze elmulasztott…), a Centrális erőtér szokása szerint lesöpri az érveket, elvégre az Eurostat valami brüsszeli intézmény, bizonyára Soros ügynöke…

Ehhez képest állami intézmények, köztük az Emberi Erőforrások Minisztériuma megerősítették, hogy az egészségügy szétesése miatt nőtt Magyarország lemaradása az európai átlaghoz képest a legfontosabb halálokok terén. Például a rosszindulatú daganatok miatt bekövetkezett halálozásban Magyarország áll a legeslegutolsó helyen az egész Európai Unióban.

Az akkor nyilvánosságra hozott kormányzati adatok bizonyos értelemben még az Eurostat adatainál is aggasztóbbak, szerintük egyetlen év alatt (a vizsgált 2014-ben) 32 ezer megmenthető ember hunyt el.

Brutálisak a társadalmi különbségek

Még azt is bevallották, hogy a halálozásban és a várható élettartamban is brutálisak a társadalmi különbségek. A férfiaknál csaknem 7, a nőknél több mint a 8 év a különbség a legjobb kilátásokat nyújtó közép-magyarországi és a legrosszabbat biztosító észak-magyarországi régió között.

Egy alapfokú végzettségű férfi átlagosan 12, egy ugyanilyen végzettségű nő 5,6 évvel él rövidebb ideig, mint felsőfokú végzettségű, azonos nemű honfitársa. Nagyon nagy területi különbségek vannak a várólisták tekintetében is.

A lényeg azonban az, hogy a politika tudatosan, talán szándékosan hagy meghalni több ezer embert, aki különben megmenthető lenne, és inkább stadionokra és kisvasútra költi a közpénzt. Arról se feledkezzünk meg, hogy a fideszes bűnszervezet megszüntette a társadalombiztosítást Magyarországon (a 2011-es alaptörvényben már nem szerepel az állam feladataként a társadalombiztosítás fenntartása, intézményeit fokozatosan meg is szüntették), ami azt jelenti, hogy az évekig fizetett járulékokért már semmi sem jár, az már csak adó, azt pedig a kormány arra költi, amire akarja. Oszt jó napot!

A statisztika nem hazudik, csak érteni kell

Minden magyarnak 7,7 millió megtakarítása van – állítja Pártunk és Kormányunk, amin sokan felháborodtak a neten, hangsúlyozva, hogy ez mekkora hazugság. Szerintem azonban a helyzet annál is rosszabb, mintha ez tényleg hazugság lenne. Ugyanis átlagos megtakarításról van szó, egy olyan országban, ahol egyre nagyobbak a társadalmi különbségek.

Vegyünk csak egy elméleti, fiktív példát. Tegyük fel, hogy Mészáros Lőrincnek (csak?) 770 milliárd forint értékű megtakarítása van, százezer magyarnak meg pont 0, azaz nulla. Az ő átlaguk, mármint a 100 001 főnek pedig ugye 7,7 millió. Persze nem csak százezer főnek nincs semmi megtakarítása, de Orbánnak sem Mészáros Lőrinc az egyetlen haverja. Vannak itt még oligarchák, kőgazdag emberek, így tud kijönni a több millió nélkülöző országában is a 7,7 milliós átlagos megtakarítás.

Hasonló a helyzet az átlagos fizetéssel

Ezzel szintén dicsekszik a kormánypropaganda, az emberek többsége meg csak csodálkozik, hogy nem is ismer olyanokat, akiknek annyi, mármint 324 ezer forint a jövedelmük. A trükk részben az, hogy a bruttó fizetéssel dicsekszenek, miközben valójában csak a nettót kapjuk kézhez, ami ugye lényegesen kevesebb. Másrészt ez is egy átlag, amit nagyon felhúznak a kiemelkedő fizetések, mondjuk például a legfőbb ügyész nejének ötmilliós fizuja.

A szakszervezetek szerint valójában százból mintegy hetven ember kevesebbet keres a hivatalosan kimutatott átlagnál. A 4,4 millió foglalkoztatottból tehát 3 millió 130 ezer az átlagkeresetnél kevesebbet kap. Az átlagbérnél lényegesen kevesebb, bruttó 240 ezer forint lehet a mediánkereset. A mediánkeresett annak az embernek a fizetése, akinél pont ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet.

Az átlagbér és a medián közötti különbség nálunk most már nagyobb, mint korábban volt és nagyobb, mint a legtöbb uniós országban.

A számok tehát nem hazudnak, de lehet velük ügyeskedni

És ezt gátlástalanul meg is teszik, néha nagyon félrevezető, megtévesztő módon. Pár éve írtam egy cikket arról, hogy milyen megtévesztő volt a hír arról, hogy februárban több mint 3 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző év februárjához viszonyítva. Csak azt felejtették el hozzátenni, hogy az az év szökőév volt, a február pedig ezért egy nappal hosszabb. Konkrétan a “növekedést” produkáló évben 21 munkanap volt februárban, az előző évben meg csak 20. A munkanapok száma tehát alulról felfele számítva 5 százalékkal nőtt, a munkanapokra számított termelés tehát egészen másról szólt, mint a propaganda…

A negatív hungarikum – II. rész

Túl sok a gyilok errefelé.  A 93 ezer négyzetkilométerhez, meg a 10 millió lakoshoz képest legalább is. Százezer főre 2016-ban – ez a legújabb európai adatsor – Franciaországban például 1,31 gyilkosság jutott, Magyarországon ez a szám 2,05. Ez mennyiségi és minőségi szempontból árt az országimázsnak!

Szigetszentmiklósnál, az első negyedév végénél hagytuk abba az előző részben. Nézzük a további hónapokat:

Holttesteket találtak Szentendrén, öngyilkosság történhetett, de a rendőrség szerint nem zárható ki, hogy bűncselekmény történt.

Megöltek egy férfit Nyíregyházán. Bejelentés érkezett a rendőrségre arról, hogy egy holttestet találtak az egyik nyíregyházi vasúti pálya használaton kívüli sínpárján. Elfogták a gyanúsítottat.

Hetvennégyszer szúrt, aztán levágta áldozata péniszét a nyíregyházi gyilkos.  Szerelmi háromszögnek vethetett véget a Blikk információi szerint az a nyíregyházi férfi, aki húsvéthétfőn több késszúrással megölte ismerősét, egyben vetélytársát.

Kiskunfélegyházán egy nő megölte az élettársát. Az ügyben emberölés gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást.

Csecsemőholttestet találtak egy lakóház kertjében a Békés megyei Kétsopronyban, a gyereket a gyanú szerint az anyja ölte meg, akit emiatt őrizetbe vettek.

Családi tragédia történt Dágon. Egy férfinek saját fia okozott halált okozó sérülést, miután az apa rátámadt a feleségére.

Az utcán öltek meg egy 28 éves férfit a Nógrád megyei Zabaron. A „forrónyomos intézkedések” eredményeként beazonosították és elfogták a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható 23 éves domaházai lakost. A férfi Zabar településen, az utcán – hangos szóváltást követően – a nála lévő bajonettel bántalmazta a 28 éves sértettet, aki ennek következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette.

Megöltek egy 8 éves kislányt Veszprém megyében. A kislány korábban eltűnt, amit az édesapja jelentett be a rendőrségen. A Sólyi kislányra a Vilonyai zsilipnél, ott dolgozók találtak rá holtan, ruha nélkül.

Kegyetlen emberölés áldozata lett egy idős házaspár Hódmezővásárhelyen. Saját lánya ölette meg az idős házaspárt.

A börtönből volt eltávozáson az a férfi, aki megölte 19 éves élettársát. A férfit azért engedték ki, hogy meglátogassa apját, de amikor találkozott élettársával, végzett vele. A férfi kimenővel volt távol az Állampusztai Büntetés-végrehajtási Intézetből, ahol mintarabként viselkedett, ezért engedélyt kapott haldokló édesapja meglátogatására. A férfi a debreceni klinikáról azonban nem a börtönbe, hanem lakhelyére, Nagyecsedre ment, ahol találkozott a 19 éves párjával, majd együtt elindultak, hogy meglátogassák a férfi anyját. Útközben egy bozótos területnél beráncigálta a csalitosba a nőt. A férfi végül a cipőfűzőjével megfojtotta a nőt.

Egy Almáskamarási lakóházban egy 48 éves férfi vadászfegyverrel lelőtte felesége 46 éves férfi ismerősét, majd megölte magát.

És még csak 2018 első félévénél tartunk!

Az Eurostat által közzétett adatokból, meg a hazai rendőrségi forrásokból ijesztő képet kapunk e téren is a hazai állapotokról!

Az első rész itt olvasható >>>

A negatív hungarikum – I. rész

Túl sok a gyilok errefelé. A 93 ezer négyzetkilométerhez, meg a 10 millió lakoshoz képest legalább is. Százezer főre 2016-ban – ez a legújabb európai adatsor – Franciaországban például 1,31 gyilkosság jutott, Magyarországon ez a szám 2,05. Ez mennyiségi és minőségi szempontból árt az országimázsnak!

Valami nagy gáz van ebben a társadalomban. Ölnek esztelenül. Szegénység, alkohol, családi tragédiák a kulisszák mögött. Állatias elkövetési módok az emberölésekben. Valami nagy gáz van errefelé. Hogy mennyi az emberölések száma? Egy is sok, de, hogy növekszik, az már biztos. Manapság az embernek ilyen érzete van. Nincs ezen semmi csodálkozni való. A megtörtént eseteket sorolhatnánk napestig. Éppen, hogy túl vagyunk a halottak napján. Gyász hangulatunkat ébren tartják ezek a bűnügyek. Valami nem stimmel errefelé. Valami nagy gáz van emberek!

Valami nem stimmel errefelé. A fejekben nagy zűr van. Egyre kegyetlenebbek, egyre vandálabbak az elkövetési módok, melyekkel ölik áldozataikat az állattá vedlett, embernek mondott teremtmények, igazolva Camus megállapítását. Az ember az egyetlen teremtménye a világnak, aki nem akar az lenni ami. Valami nagy zűr van errefelé, mentálisan az egész társadalommal.

Nézzük hát idén az első három hónapot, január 1-től, március 31-ig.

Egy férfi a délelőtti órákban Szegeden, egy Szatymazi utcai lakás szobájában több alkalommal fejen ütötte barátnőjét, majd a sértett fejét falba verte, a nyakát pedig két kézzel leszorította. A bántalmazások következtében a sértett a helyszínen meghalt.

Egy másik férfi bement egy XVII. kerületi, Újlak utcai házba és ott lelőtt egy férfit, aki a helyszínen életét vesztette. A támadó ezt követően a lakásban tartózkodó nővel kiment az utcára, ahol a nőre is rálőtt, majd a fegyverét maga ellen fordította. A nőt és a támadót a mentők életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. Az elkövető később belehalt sérüléseibe.

Pásztó belterületén egy újszülött testrészét találták meg. A gyanú szerint egy a 34 éves nő megszülte a gyermeket, majd megölte.

Bejelentették a rendőrségen egy férfi halálát Láziból. Nem sokkal később bevitték a testvérét, a gyanú szerint ő követte el a gyilkosságot.

Újabb gyilkosság Rákoskeresztúron: féltékeny barátja ölte meg a 19 éves lányt.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség előzetes letartóztatását indítványozta annak a férfinak, aki otthonukban megölte a féltestvérét.

Minden előzmény nélkül megölte apját egy férfi Tornyospálcán, korábban szintén gyilkosságért ült.

Holtan találtak Mezőnyárádon egy idős nőt, akit az elsődleges adatok alapján élettársa ölt meg.

Valószínűleg egyik társa végzett egy 50 éves férfival Debrecenben, a rendőrök szerint ezt megelőzően egy hónapig a szolgájaként használta és kínozta.

Holtan találtak egy idős nőt szombat délelőtt 9 óra után nem sokkal egy foktői házban, Bács-Kiskun megyében. A helyszíni és halottszemle adatai alapján az asszonyt megölték, valószínűleg a saját lánya végzett vele, aki utána öngyilkos akart lenni. Kórházba vitték, hogy ott ellássák a sérüléseit.

A borsodi Dövényben a párt egy pincébe vitték, ott két férfi valamint egy nő a fiatalembert karddal és számtalan késszúrással kivégezte. Barátnőjét arra kényszerítették, hogy nézze mindezt végig, azt mondta, az ő nyakához is kardot szegeztek. A nőt végül elengedték, de megfenyegették, hogy senkinek sem szólhat. Másnapig bírta, aztán elment a rendőrségre.

A Somogy megyei Iharosban két ötvenéves férfi együtt italozott, majd szóváltás alakult ki közöttük, ennek során a főbérlő egy késsel megszúrta vendégét, aki belehalt sérüléseibe.

Bűncselekmény áldozata lett egy 55 éves nő, akit holtan találtak a debreceni Nagyerdőben.

Két asszonyt megölt egy férfi a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kenézlőn. Az 50 éves férfi megölte élettársát és az asszony nőtestvérét.

Egy Szigetszentmiklóson lévő szálláshelyen bántalmazták az egyik alkalmazottat, aminek következtében a nő olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy életét vesztette.

És ez még csak 2018 első negyedéve volt!

Az Eurostat által közzétett adatokból, meg hazai rendőrségi forrásokból ijesztő képet kaptunk.

Folytatás a következő részben.

Szomszéd migránsok gyarapítják Csehországot

0

Tízezer fővel gyarapodott Csehország népessége. A rekordszámú halálozás ellenére főként szlovákok és ukránok beköltözésével ellensúlyozták a 11 ezres elköltözést.

Tízezerrel 10,59 millióra nőtt Csehország lakossága az első félévben. Az adatot közzé tevő Cseh Statisztikai Hivatal jelentése szerint a népességnövekedés a bevándorlásnak köszönhető, mert az elhunytak száma a legmagasabb volt az utóbbi két évtizedben.

Június végéig 22 590 külföldi állampolgár telepedett le Csehországban,

elsősorban Ukrajnából (2600), Szlovákiából (2100) és Vietnamból (700). Az ott is tapasztalható elvándorlás során ennek fele, 11 088 személy költözött el az országból.

Az első hat hónapban 55 528 gyermek született – ez az utóbbi hat év legmagasabb félévi számadata -, míg az elhalálozások száma 57 787 volt. Ez utóbbi 3505-tel több, mint a tavalyi első félévben volt. A statisztikusok elemzése szerint az elhalálozások rendkívül magas száma elsősorban az év eleji kiterjedt vírusos járványok következménye. A járványok döntően a 70 év feletti férfiakat és nőket érintették súlyosan.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK