Kezdőlap Címkék Statisztika

Címke: statisztika

“Magyarország az Európai Unió legszegényebb országává vált 2023-ban”

0

Azzal a friss statisztikával lepte meg a Nemzeti Bank ex elnöke a Pénzügykutató Intézet Hetényi körének tanácskozását, melynek témája az volt: “A magyar gazdaság felzárkózása és pozíció vesztése az Európai Unióban”, hogy 2023-ban az Európai Unió legszegényebb országává vált Magyarország.

Két közgazdász: Gulácsi Gábor és Kerényi Ádám tanulmánya arra a kínos kérdésre kereste a választ, hogy míg Magyarország az egykori szocialista államok között az élvonalban járt a kilencvenes évekre addig a húszas években az utolsó közé került.

Miért lettünk elsőkből az utolsók?

Sokan úgy vélik, hogy a magas államadósság miatt, de ez nem igaz: Surányi György, aki akkoriban volt a Nemzeti Bank elnöke, elmondta, hogy 1995 és 2001 között úgy növekedett a magyar gazdaság, hogy közben csökkent az államadósság. Azt nem tette hozzá, hogy az életszínvonal is csökkent. Ezért kerülhetett hatalomra 1998-ban a jobboldal Orbán Viktor vezetésével.

A szerzők a lemaradás másik okát abban látták, hogy a gazdaságpolitika kaotikus volt az elmúlt húsz évben. Az államadósság gyorsan nőtt Gyurcsány kormányzása idején. Emiatt a baloldalnak megszorító intézkedéseket kellett elfogadtatnia, és ez jelentős népszerűségvesztéssel járt. Így arathatott a Fidesz kétharmados győzelmet 2010-ben.

A Merkel – Orbán paktum

2012-ben a német kancellár és a magyar miniszterelnök megegyezett egymással azt követően, hogy Angela Merkel elhárította a veszélyt Orbán Viktor feje felől, mert az USA meg akarta buktatni a renitens magyar vezetést, amelyik kipaterolta Magyarországról a Nemzetközi Valutaalapot.

Lengyel László, a Pénzügykutató intézet elnök vezérigazgatója szerint három pontban foglalható össze a német kancellár és a magyar miniszterelnök megállapodása:

1./ Brüsszelben és Strasbourgban Magyarország mindig együtt szavaz Németországgal amennyiben fontos téma kerül napirendre.

2./ Magyarország mindenképp ragaszkodik a szigorú költségvetési politikához: nem engedi elszaladni a költségvetési hiányt és az államadósságot ahogy azt Gyurcsány Ferenc megtette.

3./ A magyar kormány maximálisan támogatja a német tőkebefektetéseket Magyarországon mindenekelőtt a nagy autógyárakat.

A Merkel-Orbán paktum ki is tartott egy darabig annak ellenére, hogy a migráns kérdésben szembekerült a német kancellár és a magyar miniszterelnök, de az orosz kapcsolat fontosságát illetően mindketten egyetértettek abban, hogy az USA nyomása ellenére jó kapcsolatra kell törekedni Putyinnal.

Az Ukrajna  elleni orosz agresszióval ez a modell végképp megroppant, és azóta mind Németország mind pedig Magyarország keresi az utat:

hol van előre?

Mario Draghi: Európa versenyképessége romokban

Az egykori olasz kormányfőt, az Európai Központi Bank ex főnökét a brüsszeli bizottság megbízta: készítsen jelentést az Európai Unió versenyképességéről. A határidő június 30, de Mario Draghi beszédeiben elárult néhány részletet, és az, amit mondott lesújtó:

az Európai Unió folyamatosan veszít versenyképességéből az Egyesült Államokkal és Kínával valamint néhány más ázsiai országgal szemben: Japán, Dél Korea, Tajvan stb.

Az Európai Unió nem használja ki az egységes nagy piac előnyeit, melyek az USA és Kína számára olyan nagy tőkekoncentrációt tesznek

lehetővé a kulcságazatokban, melyekkel Európa a tagozódott nem képes versenyezni.

Míg az Egyesült Államoknak és Kínának van egységes gazdaságpolitikája addig az Európai Unió 27 állam “szuverén” gazdaságpolitikájából áll. Orbán Viktor szuverenista gazdaságpolitikája tökéletes nonszensz a globális gazdaságban. Kis államok csakis úgy lehetnek sikeresek a világgazdaságban, ha maximálisan alkalmazkodnak az új globális trendekhez. Erre jó példa Szingapúr vagy Tajvan.

Ehhez képest az egész Európai Unió elnézte a digitális forradalmat, és messze lemaradt a vetélytársak között. Magyarország ennek a lemaradó Európai Uniónak a szegényházában vetélkedik Bulgáriával és Romániával az utolsó helyért.

A magyar elit mindig elkésik

Kína tíz évvel Magyarország után kezdte meg gazdasági reformját, de sokkal messzebb jutott pedig megmaradt a kommunista párt diktatúrája miközben Európában megtörtént az átmenet a demokráciára. Pekingben a digitális forradalomban látták az esélyt a felzárkózásban míg Európában az iparosítás különböző irányzatairól vitatkoztak. Ma visszaköszönnek a hetvenes évek a magyar gazdaságpolitikában – mondták a tanulmány szerzői, és ezt nem dicséretnek szánták.

“Szomorú látlelet” – állapította meg a tanulmányról Surányi György arra mutatva rá, hogy a gazdaságpolitika nem a felzárkózást szolgálja hanem a hatalom megerősítését.

Ezt Orbán Viktor elsősorban a rokonoknak, barátoknak és üzletfeleknek kiosztott pénzekkel kívánja biztosítani: míg az Európai Unióban 10% lehet az olyan tenderek aránya, ahol csak egyetlenegy pályázó lép színre  addig nálunk ez 40%. Miután nem jön a pénz Brüsszelből, az Orbán kormány rákényszerülhet arra, hogy megígérje az uniónak: betartják a versenyszabályokat. Persze ez csak az uniós pénzekre vonatkozna. A magyar állam pénzeit továbbra is úgy nyúlnák le mint eddig.

Közben pedig folytatná a magyar kormány a Brüsszel ellenes kampányt miközben Magyarország kapta méreteihez képest a legtöbb uniós támogatást az elmúlt húsz évben. Mire költötték el? Fedje ezt jótékony homály – kéri Orbán Viktor, aki tudja, hogy miért nem lép be az európai ügyészségbe. “Ez korlátozná az ország szuverenitását” – mondja a miniszterelnök, aki közben arra gondol, hogy nem lophat szabadon, ha figyeli őt az európai ügyészség.

Így nem csoda, ha Magyar Péter joggal jelenti ki: ”Magyarország az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országa.”  Innen szép nyerni…

Kína 5%-os növekedést tervez,de…

Li Csiang miniszterelnök előterjesztette a 2024-es tervet a nemzetgyűlés előtt Pekingben, ahol tisztában vannak azzal, hogy a nehéz külső és belső helyzetben komoly ösztönzés kellene az 5%-os növekedése eléréséhez, de a kormány mégsem vág ebbe bele, mert nagyon óvatos. Tavaly ugyancsak 5%-os növekedést terveztek, és a hivatalos statisztika ki is mutatott 5,2%-ot, de külföldön sokan kételkednek ennek hitelességében.

Pekingben a statisztika mindig is a politika szolgálólánya volt, és a vezetők nem is nagyon titkolták, hogy többféle statisztika készül: egy nekik, egy másik pedig a külvilág számára.

Mekkora a kínai költségvetés hiánya? Idén ahogy tavaly is 3%-os deficittel számolnak Pekingben. Tavaly végülis 3,8%-ot hoztak ki, mert jelentős hitelfelvétel történt, és ezt idén sem zárják ki a kínai fővárosban. Ahol kettős problémával szembesülnek: az export egyre inkább akadályokba ütközik miután az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és szövetségeseit is arra ösztönzi, hogy mérsékeljék kapcsolataikat a világ második legnagyobb gazdaságával. Emiatt tavaly már Mexikó vált az USA első számú kereskedelmi partnerévé noha húsz évig Kína volt a legfontosabb. Peking a külkereskedelem gondjai miatt a hazai piacban bízott, de csalódnia kellett: az 1,4 milliárd lakosú ország belső kereslete is gyengélkedik, az emberek inkább megtakarítanak.

“Kína ellenállt a külső nyomásnak és elviselte a hazai gondokat“

Így érvelt Li Csiang miniszterelnök a nemzetgyűlés előtt.

“Sok pozitív ötlet volt a kormányfő beszédében, de kevés konkrét javaslat arra, hogy mitől is növekedne Kína?” – fejezte ki kétségeit az Asia Society Kína kutató központjának szakértője. Neil Thomas , aki a New York Timesnak nyilatkozott, arra utalt, hogy a tavalyi 5%-os növekedés, melynek mértékét sokan kétségesnek tartják, úgy jöhetett létre, hogy a bázis a 2022-es év még Covid elzárások által sújtott volt. A mostani 2023-as bázis magasabb, ezért innen ugyancsak nehéz lesz 5%-ot produkálni.

Tudják ezt Pekingben is, ahol a dinamikus ágazatokra akarnak koncentrálni: elektromos járművek, zöld energia, mesterséges intelligencia. A China Daily szerint

Kína tavaly 1,77 millió elektromos járművet exportált, ez évi 67,1% -os növekedést jelent.

Peking nem is titkolja, hogy domináns szerepre törekszik az elektromos járművek terén a világgazdaságban. A napelemek terén ezt már Kína régen elérte: 16 éve vezető szerepet tölt be a világgazdaságban.

A mesterséges intelligencia fejlesztésében Kína lemaradt az Egyesült Államok mögött, mely minden eszközzel akadályozza Peking felzárkózását. Kína együttműködést ajánl, de Pekingben tisztában vannak azzal, hogy akárki lesz az USA elnöke, nemzetbiztonsági okból nem fogja engedélyezni az együttműködést a mesterséges intelligencia terén Kínával.

231 milliárd dolláros katonai költségvetés

Amióta az Egyesült Államok stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, Pekingben dinamikusan nőnek a katonai kiadások. Teng Hsziao-ping idejében ezeket visszafogták, mert a Szovjetunió példáján látták, hogy a hadigazdaság fejlesztése nem a felzárkózás útja. Ebben az időszakban az USA katonai költségvetésnek csak a 10%-át tette ki a kínai, de ma már nem ez a helyzet: 231 milliárd dollárt szánnak katonai célra idén Kínában, és ez már összehasonlítható az USA hadi kiadásaival: 886 milliárd dollár. Ennek a hatalmas összegnek az előteremtése az Egyesült Államoknak sem megy könnyen, ezért is buzdítja Washington NATO szövetségeseit arra, hogy teljesítsék a 2%-os GDP normát.

Kínában a pénzügyi piacot alapvetően meghatározza az ingatlan szektor válsága:

az ország legnagyobb cége az Evergrande látványosan csődbe ment, és a többi ingatlanóriás sem áll sokkal jobban.

Februárban az ingatlan eladások 60%-kal csökkentek Kínában az egy évvel korábbi állapotokhoz képest. Az 1,4 milliárd lakosú országban az ingatlan piac szívta fel a megtakarításokat, ennek következtében legkevesebb 50 millió lakás áll üresen. Olyan hitelpiramisok alakultak ki, melyek nemcsak a kínai, de a globális pénzügyi rendszert is megingathatják.

Mindezek ismeretében nem csoda, hogy a kínai vezetés úgy határozott: a miniszterelnök nem áll a sajtó elé a nagy nemzetgyűlési beszéd után pedig az elmúlt 30 évben ezt mindig megtette, de hát azok sikeresebb évek voltak.

Orbán Viktor a szegényház királya

Az derül ki az Eurostat legfrissebb statisztikájából, hogy a magyar lakosság fogyasztása az Európai Unió átlagának 71%-át tette ki tavaly, és ezzel a második helyet érte el a szegénységi versenyben Bulgária mögött. Még Románia is megelőzi Magyarországot az Eurostat szerint 86%-os eredményével.

A siralmas életszínvonal a rekord magas inflációnak köszönhető, amely szorosan összefügg Orbán Viktor politikájával. Az infláció egyik felét valóban külső hatások okozzák – ahogy azt az Orbán kormány állítja hiszen az energia és élelmiszer árak emelkedése globális tendencia, de a másik felét a rekord magas inflációnak az Orbán kormány gazdaságpolitikája váltotta ki. A magyar miniszterelnök nem bízott semmit a véletlenre, és a szó szoros értelmében megvette a 2022-es választást. Több mint 1500 milliárd forint áramlott ki a családokhoz és a gazdaságba, ezzel nyert Orbán Viktor. Aki viszont a választások után épp az inflációval szedte vissza a pénzt, melyet a választásra költött. Ő tehát pénzénél van, a választópolgárok kevésbé hiszen az idei fogyasztás valószínűleg az utolsó helyet eredményezi majd az Európai Unióban.

Utolérjük Ausztriát?

Erről ábrándozott Matolcsy György korábban, de ma már inkább a gazdaságpolitika hibái miatt ostorozza a kormányt. Ausztria Németországgal együtt ezüstérmes uniós vetélkedőben 111%-kal. Az első helyen Luxemburg áll 138%-kal. Tizenhárom évvel a magyar nemzeti együttműködés rendszerének eredményéről meg lehet állapítani, hogy felzárkózás helyett inkább lefelé szánkázott annak ellenére, hogy az Európai Unió sem szerepel jól a globális versenyben. Az Európai Unió maga is mindinkább a perifériára csúszik a globális gazdaságban, és ennek az integrációnak vagyunk mi magyarok a perifériája. Mint Alabama vagy Mississippi állam az USA-ban. Nem nagy dicsőség. Orbán Viktor mentségére elmondható, hogy nemzetközi trendről van szó: a gazdagok tovább gazdagodnak míg a szegények szegények maradnak. Igaz ez az Európai Unióra és persze Magyarországra is. A szerény magyar fogyasztási adatokban az az igazán szomorú, hogy azokban benne van a lakosság 1%-ának luxus fogyasztása is. Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei jól élnek a szegényházban, ahol a lakosság többsége megélhetési gondokkal küzd , és azzal számolhat, hogy a gyerekeinek sem lesz jobb.

A kormány a statisztikát, mint Bagaméri, maga méri!

„A Pfizer-oltás után többen betegedtek meg és kétszer annyian haltak meg, mint a Sinopharm után” – állítja a Kisalföld című kormánypropaganda kiadvány hivatkozva a szennylappá silányult Magyar Nemzet nevet bitorló szócsőre. 

„A baloldali politikai erők többféle módon folytatják oltásellenes kampányukat. Ennek egyik formája az, hogy kétségbe vonják egyes vakcinatípusok hatékonyságát. Ezért a kormány nyilvánosságra hozza az oltások utáni fertőzési és halálozási adatokat.”

AL

Gulyás büszkélkedik

Több mindennel is büszkélkedett Gulyás Gergely miniszter a kormány sajtótájékoztatóján. Két dolgot emelek ki ezek közül.

Szokás szerint büszkélkedett azzal, hogy Magyarországon sikeres a járvány elleni védekezés. Szokás szerint azzal – sokszor hallottunk ilyen összehasonlítást Rétvári államtitkártól az Országgyűlés plenáris ülésén –, hogy az első megbetegedéshez képest mennyivel kevesebb nappal hozta meg a különböző korlátozó intézkedéseket a magyar kormány, mint a nyugati kormányok. Gulyás az olasz kormánnyal hasonlította össze a magyar kormány korlátozó lépéseit az első nyilvántartott megbetegedés időpontjához képest.
Szerintem ez az összehasonlítás tényszerűen ugyan lehet igaz, de mégsem megalapozott. A magyar kormány ugyanis – hasonlóan a többi közép- és kelet-európai kormányhoz és nem mellékesen a magyar lakossághoz – az első megbetegedések előtt értesült az Észak-Olaszországban pusztító járványról, a szörnyű helyzetbe került kórházakról. Orbán egy péntek reggeli rádiószózatában előre figyelmeztetett arra, hogy nálunk is lesz megbetegedés. Mi több, Magyarországon nem olyan csoportos megbetegedéssel tört ki egy-egy nagy rendezvény látogatói között a járvány, mint például Németországban vagy Ausztriában. Ezért az ilyen összehasonlítással nincs mit büszkélkedni.

A járvány elleni védekezés eredményességéről hosszú ideje vita folyik a kormány és az ellenzék között

A kormány az elhalálozások számát az ország népességéhez méri, Magyarországot rendszeresen a vírus által korábban elért nyugat-európai országokhoz, Belgiumhoz, Olaszországhoz, Franciaországhoz méri, és így büszkélkedik a kevesebb elhalálozással.
Az ellenzéki politikusok a nyilvántartott fertőzések, megbetegedések számához mérik az elhalálozásokat, és így jutnak arra a következtetésre, hogy a jóval 10 százalék fölötti elhalálozás európai összehasonlításban, különösen a szomszéd országokhoz képest magas.
Ennek az összehasonlításnak az erejéből sokáig sokat levont, hogy azt feltételeztük, hogy a nyilvántartott megbetegedések száma a kevés tesztelés miatt a valóságosnak csak töredéke.
A négy orvostudományi egyetem által végzett reprezentatív kutatás eddig ismert eredményei azonban azt valószínűsítik, hogy a nyilvántartott megbetegedések száma nem csekély töredéke a valóságosnak, hanem mintegy fele, így az azokhoz képest tíz százalék fölötti halálozást a ténylegesen bekövetkezett megbetegedéseknek öt százalékát meghaladó halálozásnak indokolt tekinteni, és ez nemzetközi összehasonlításban még mindig magasnak tekinthető. Különösebben büszkélkedni ezért nincs mivel.
Amit leginkább szégyellni kell, az természetesen az, amit kórházi ágyak felszabadításaként emlegetett az elmúlt hetekben a kormány. Noha húsvétkor

maga Orbán Viktor is arról beszélt, hogy a kórházi ágyak hatvan százalékát szabaddá kellett tenni, és ehhez a már eleve üres ágyak mellett az ágyak mintegy 14 százalékáról haza kellett küldeni a betegeket,

Kásler miniszter a Demokratának adott interjújában most tagadta, hogy ő adott volna erre utasítást. Nyilván rájött arra, hogy gyalázatos dologhoz adta a nevét.

Szerintem a leggyalázatosabbhoz, amit az Orbán-kormány tíz év alatt elkövetett.

Azzal is büszkélkedett Gulyás, hogy Heiko Maas német külügyminiszter egy nyilatkozatában belátta: nem lesz összeurópai együttműködés az Európába érkezett menekültek elosztásában. Ugyanakkor bejelentette, hogy végrehajtják az Európai Unió luxemburgi bíróságának ítéletét, és bezárják a déli határon felállított tranzitzónákat. Az ott élőket – nyilván zárt – menekülttáborokba szállítják, és a jövőben csak külképviseleteken lehet Magyarországtól menedékjogot kérni. Vagyis gyakorlatilag ugyanúgy nem lehet, mint eddig.
Gulyás elismételte azt az először Orbántól hallott rettenetes formulát, hogy „mi dönthessük el, hogy kivel akarunk együtt élni”. Én azt, hogy

a nyugat-európai országok és az EU vezetőinek, akik ma is a második világháborút követően elfogadott emberjogi normák alapján állnak a menekültügyben, tudomásul kell venniük, hogy a mai magyar állam nem fogadja el ezeket a normákat

– mert az idézett orbáni formula ezekkel szöges ellentétben áll –, szégyellnivalónak tartom.

A hazugság anatómiája

Oroszországban a COVID 19 járvány sokkal nagyobb arányú lehet és sokkal több áldozattal jár, mint azt a Kreml elismeri. A korábbi idők szovjet vezetőihez hasonlóan Vlagyimir Putyin  rendszerét is igencsak átszövi a hivatalos statisztikák sokszor arcpirító kozmetikázása.

A hivatalos adatok szerint Oroszország sokkal sikeresebb a COVID 19 elleni harcban, mint a Nyugat, kiváló egészségügyi rendszerének és kiváló vezetésének köszönhetően. Habár Európában a legmagasabb a regisztrált fertőzések száma,  halálozási arány azonban a kontinens országainak statisztikájában csak a hetedik helyen szerepel. Feltéve, hogy lehet hinni az orosz statisztikáknak.

Kevés független szakértő van a hatalmas országban. Oroszország hivatalosan közel
290 ezer COVID 19 fertőzöttet jelentett be, ugyanakkor csupán 2700 halálesetet regisztrált, ami annyit jelent, hogy halálozás a aránya kevesebb, mint 1%, szemben a németországi 4,5%-kal és Nagy-Britannia 14%-ával. A saját nyilvántartást vezető orosz élvonalbeli egészségügyi szakemberek szerint halálozási arány mintegy tizenötször olyan magas, mint a hasonló országokban, ami azt sugallja, hogy a hivatalos adatok igencsak rózsaszín álmokat kergetnek.

Mindazonáltal ezek a hivatalos adatok vezették Vlagyimir Putyint, hogy  bejelentette: vége a munkamentes napoknak, vége a bezárkózásnak. Noha a korlátozások megtartásáért a regionális hatóságokra hárította a felelősséget, jelezte, hogy Oroszország nehéz helyzetben van.

„Köszönetet kell mondanunk orvosainknak és elnökünknek, akik éjjel-nappal dolgoznak az életmentés érdekében” – jelentette ki Vjačeslav Volodin, az Orosz Duma szóvivője.

Az orosz kormány és az őt kiszolgáló parlament meglehetősen ideges volt, amikor ugyanazon a napon a Financial Times beszámolt arról, hogy a valódi halálesetek száma 70% -kal magasabb lehet; a New York Times pedig egy szakértőt idézett, aki szerint a hivatalos számok csaknem háromszorosa lehet a valóság. Ezeket a becsléseket a „túlhalálozások” kiszámításával derítették ki.  Válaszul a Duma egyik tagja követelte az újságírók akkreditációjának visszavonását. Az orosz állami propaganda elindította a Nyugat által Oroszország ellen szervezett támadásnak nevezett kampányt, amelynek célja, hogy elvonja a figyelmet a saját problémáiról.

Eközben néhány orosz orvos a szociális médiában azt mondta, hogy arra utasították őket, hogy tartsák alacsonyan a számokat azáltal, hogy csak a betegség közvetlen okát vonják be a statisztikákba, és nem azokat, amik kiváltották a halálozáshoz vezető állapotot. Az áldozatok rokonai dühösek.

A zavart még a régiók által közzétett valószínűtlen számok fokozzák.. Például Krasnodarban, egy 5,2 millió lakosú régióban, a bejelentett fertőzések száma csak napi 96 és 99 eset között ingadozott az elmúlt két hét során. Ez elég valószínűtlennek tűnik.

Számos más régió készített még különös statisztikákat. A regionális központokban és azzal szomszédos területeken regisztrált fertőzések számát változtatják, hogy ellentétes irányban ingadozva mozduljanak, így kiegyensúlyozott számokat jelentenek le az egész régióból.

A hivatalos számok nem sokat mondnak senkinek az oroszországi járvány valódi mértékéről. Oroszország politikai rendszere, amely akárcsak szovjet elődje, tele van hazugságokkal és bizalmatlansággal ezért senki nem csodálkozik az adatok kozmetikázásán. Az orosz választásokon hasonló rendszeresek a visszaélések. Az orosz sportolókat évek óta tiltólistára tették a nemzetközi szövetségek a teljesítményjavító gyógyszerek központi irányítás mellett folytatott szedése okán.

Konstantin Sonin, a Chicagói Egyetem szerint a probléma nem az, hogy a Kreml elrejti vagy eltorzítja a számokat, hanem az, hogy gyakran nem rendelkezik velük. A legtöbb regionális vezető nem válik elszámoltathatóvá a választók előtt, hanem státusuk és pénzük teljes mértékben a Kremltől függ. Hamis jelentéseket nyújtanak be, úgy tűnik, hogy teljesítik a hivatalos célokat. A cél az elnök, és nem az emberek szimpátiájának megnyerése.

„A Kremlnek nem is kell elmondania nekik, hogy milyen számot kell bejelenteni, tudják mit szeretne hallani a Kreml .” – mondja.

Az elmúlt hetekben az orosz állami televízió tökéletesen bemutatta ezt a torzított rendszert. Nyugaton a tisztviselők legalább megpróbáltak kommunikálni választóikkal és a médiával. Az orosz televízióban az emberek látják, hogy tisztviselőik videokonferencia-képernyőn jelentenek Putyinnak.

Putyin népszerűsége az elmúlt hetekben történelmi mélypontra estek. A legutóbbi visszaesés május 17-én történt, amikor az Észak-Kaukázus orosz területén fekvő dagesztáni egészségügyi miniszter egy helyi blogírónak elmondta, hogy a köztársaságban a koronavírus-fertőzések valódi száma négyszer magasabb, mint a hivatalosan bejelentett, és hogy 657 embert öltek meg, a hivatalosan bejelentett huszonhéttel szemben. A járvány során eddig negyven orvos halt meg. Erre Putyin azzal vádolta a polgárokat, hogy megpróbálták otthon kezelni magukat.

Moszkva városa, valamint néhány másik város, kommunikációjában nyitottabb volt, mint maga a Kreml. Azt is elismerte, hogy az fertőzöttek tényleges száma jelentősen nagyobb lehet.

A Kreml válságkezelése emlékeztet a csernobili nukleáris katasztrófa elfedésére, amely arra késztette Mihail Gorbacsovot, a szovjet vezetőt, hogy elindítsa glasznosztyot, a nagyobb nyitottság kampányát.

„Az egész rendszertévedés, a másképp gondolkodók üldözése, klánitás, az átláthatatlanság. Mindennek most véget vetünk ”- mondta Gorbacsov.

Putyin, aki megváltoztatta az alkotmányt, hogy lehetővé tegye maga számára határozatlan időre szóló felhatalmazását, eltökélt szándéka, hogy nem ismételi meg ezt a kísérletet, amely végül elősegítette az egész  szovjet rendszer összeomlását.

Ezekkel a statisztikákkal csak baj van!

Oroszországban több koronavírusos beteg van, mint szinte bármely más országban, de meglepően kevés haláleset. A nyugati média megkérdőjelezi a statisztikákat. Ezzel foglalkozik a német Spiegel című lap is.

Aki a hivatalos orosz korona-statisztikák jelentőségét megkérdőjelezi, a jövőben fel kell készülnie arra, hogy levelet kap az orosz külügyminisztériumtól. Így történt a „New York Times” és a „Financial Times” című nagyhírű lapokkal is. Mindkét újság ezen a héten feltételezte, hogy a Covid 19-ben bejelentett haláleseteknek csak kis részét rögzítették.

A Kreml visszavág

Az orosz külügyminisztérium szóvivője kritizálta a „dezinformációs kampányt” és a helyzet destabilizálására tett kísérletnek minősítette azokat, mert  – szerintük – furcsa volt, hogy két külföldi újság egyidőben hasonló következtetésekre jutott. Ezért felvették a kapcsolatot a szerkesztőkkel, és felveszik a kapcsolatot az EBESZ-szel, az UNESCO-val és az ENSZ Titkárságával.

Az oroszok ellenállóbbak?

Ez a kemény reakció, amelyek a nemrégiben közzétett moszkvai általános halálozási adatok kapcsán születtek, nagyrészt megegyeznek az orosz központi média véleményével. De van egy fontosabb kérdés  is,  melyet a Kreml nyilvánvalóan politikailag robbanás- veszélyesnek tart: az a kérdés, hogy Oroszországban miért volt eddig ilyen feltűnően alacsony halálozási arány?!

A Covid-19-ben hivatalosan 2418 ember halt meg Oroszországban – háromszor kevesebb mint Németországban, tízszer  mint Franciaországban, tizennégyszer Nagy-Britanniában közzétett adatoknál. Ugyanakkor

Oroszország rekordszámú fertőzést jelentett: 262 842 fertőzést, több, mint bármely más országban, az Egyesült Államok kivételével.

Hogyan illeszkedik ez egymáshoz? Oroszországban másképp számolják? Jobbak a gyógyulás feltételei? Vagy az oroszok ellenállóbbak a vírussal szemben?

Az új moszkvai statisztikák az általános halálozás jelentős növekedését mutatják tavasszal. Ennek alapján az irodák 11 846 halálesetet jelentettek áprilisban – 1.720-kal több, mint az előző öt év áprilisi átlaga.

Indokolt feltételezni, hogy a szokatlan növekedés mögött a koronavírus járvány áll. De az áprilisi koronavírus okozta halálozások hivatalos száma mindössze 640 volt. „Számításaim szerint 1700-2000 lehet az összes haláleset száma amivel meghaladtuk az átlagot” – mondja a demográfus, aki nem akarja, hogy megnevezzék. „Ez háromszor annyi lenne, mint amennyit a hivatalos statisztika mutat. Ugyanakkor ez a szám tartalmazza a járvány közvetett áldozatait is – például teljesen más betegségben szenvedő embereket, akiket a járvány miatt nem tudtak kezelni.”

A moszkvai egészségügyi igazgatás patológusának nyilatkozata „rendkívül pontos”.

„A halálesetek több mint 60 százalékában nyilvánvaló alternatív halálokok vannak.” – jelentette ki a kijelölt nyilatkozó.

Valójában a „New York Times” és a „Financial Times” cikkeinek megcáfolásaként nyilatkoztak.

„Ez egy felülről irányított rendszer: Egészségügyi Minisztérium – Régiók – Főorvos – Patológus. És azt írja, amit tőle kérnek.”

Ez már a  moszkvai Meduza hírportál véleménye, szerintük  a felsőbb hatóságok erőteljes nyomást gyakorolnak patológusokra, hogy a Covid 19  vírust minél ritkábban jelöljék meg a halálozások közvetlen okaként.

Nyilvánvalóan pontatlan adatok érkeznek az egyes régiókból is

„Például váratlanul 18 napon keresztül nem történt egyetlen Covid 19-es haláleset Baskíriában” – mondja egy  szintén névtelenséget kérő másik demográfus.

De még ha a koronavírusos halálesetek statisztikáit háromszorosára is kellene korrigálni – a nyugat-európai statisztikákhoz képest azok továbbra is jelentősen jobbak lesznek, mint a legtöbb országban. Oroszországban arányaiban még ebben az esetben sem lenne annyi haláleset mint Németországban,  holott lényegesen több fertőzés és nagyobb népesség!

Moszkva, ahol az esetek fele koncentrálódik, szintén jól működik.

A machinált statisztikák mellett az alacsony halálozási aránynak más okokkal is kell rendelkeznie. Az a tény, hogy hosszabb idő állt rendelkezésükre felkészülni a járványra, az országba való ki- és belépés szigorú korlátozásai, az egyébként is alacsonyabb élettartam, tehát eleve kevesebben élik meg a veszélyeztetett 65 éves életkort,  valamint az idősotthonok viszonylag csekély száma mind, mind közrejátszik az alacsony halálozási statisztika számaiban.

Négyszer annyi vírusfertőzött lehetett Kínában

Valamivel több mint 55 ezer koronavírus fertőzött volt a hivatalos adat Peking szerint február 20-án, de a Hongkongi egyetem friss tanulmánya szerint a valós szám: 232 ezer!

Pekingben utólag korrigáltak: most már 83 ezret vallanak be – statisztikai hibákra hivatkozva. Mindez összefügg a kínaiak tájékoztatási rendszerével, mely kettős: belső és külső. Vuhanban a helyi vezetésnek már a múlt évben is voltak adatai a járványról, melyeket el is küldtek Pekingbe. Ott azonban haboztak: közeledett a kínaiak legnagyobb ünnepe a Holdújév amikor százmilliók kelnek útra. Késlekedtek a elzárással. Így több millióan hagyhatták el Vuhan városát, a járvány gócpontját. Hongkongban be sem engedtek senkit Hupej tartományból – ennek a fővárosa Vuhan.

A lázadó mandarin

Zsen Zsicsiang milliárdos ingatlan vállalkozó volt, egy állami cég élén. Tagja a kormányzó kommunista pártnak vagyis sokkal alaposabb tájékoztatást kapott mint a külvilág. Valamilyen oknál fogva megírta a valós számokat, amelyek óriási botrányt kavartak a kínaiak Twitterén a Weibon.

A császár meztelen

Ezzel a címmel tette közzé mini esszéjét Hszi Csinping elnökről, aki felvállalta a járvány elleni harc főparancsnoki tisztét. Március 12 óta senki sem látta a renitens mandarint, aki kiadta a belső tájékoztatás adatait a közvéleménynek.

Az USA és Ausztrália vizsgálatot követel

Maga Trump elnök is azzal vádolja Kínát, hogy elhallgatott fontos adatokat a korona vírus járvánnyal kapcsolatban, és ezzel nehéz helyzetbe hozta a világot. A gyanú egyáltalán nem alaptalan hiszen január 15 és március 3 között hétszer módosította az adatokat a pekingi egészségügyi hatóság – írja a londoni Guardian.
A Hongkongi egyetem kutatói nem is a Pekingben kiadott hét variációt vizsgálták hanem a WHO vuhani irodájának adatait. Megállapították: a kritériumokat állandóan változtatták Pekingben. Ezért hogyha az ötödik verzió kritériumait vesszük alapul, akkor a fertőzések száma végül 232 ezer lenne – írják a hongkongi kutatók. Pekingben egyre jobban tágították a kritériumokat – állapítja meg a tanulmány – ezért lehet, hogy a valós adat még 232 ezernél is több.

Másutt is ellentmondóan az adatok

A Financial Times szerint Nagy Britanniában több mint 41 ezer halottja volt eddig a korona vírus járványnak. Ez a duplája a hivatalos számnak. Spanyolországban is ellentmondóak a madridi központ és a tartományok adatai.
Ami pedig az amerikai-kínai kapcsolatokat illeti: azok a mélypontra kerültek. Missouri állam beperelte Kínát, mert nem tett meg mindent azért, hogy a korona vírus járványról értesítse a világot. Trump beszüntette a támogatást a WHO-nak, melyet a kínaiak eszközének nevezett. Peking viszont 30 millió dolláros gyors segélyt adott az Egészségügyi Világszervezetnek.

Reggeli jelentés a megbetegedésekről – Frissítés: 14 újabb halott

A legfrissebb adatok szerint az új koronavírusos megbetegedések száma a hivatalos statisztikák szerint a következő:

    • 1410-re nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek száma. Az elhunytak száma 14-gyel növekedett, így 99-re nőtt
    • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 1.780.177 elhunytak: 108.898  felgyógyultak: 405.527

Orbán tényleg tömeggyilkos, de ez senkit nem érdekel

Már három éve, hogy írtam egy cikket Orbán, a tömeggyilkos címmel arról, hogy az Eurostat jelentése szerint Magyarországon évente több mint 24 ezer ember azért halt meg, mert nem kapott időben megfelelő orvosi ellátást. Ez a halálozások 41,5 százaléka! A cikknek – természetesen? – nem lett semmi hatása, azon kívül, hogy az írás már nem érhető el.

Pedig – persze nem ilyen nyíltan, csak áttételesen – azóta maga a kormány is elismerte ezt. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ koordinálásával minisztériumi munkacsoportok által pár éve készített felmérés szerint is Magyarországon évente tízezrek (!) halnak meg, mert nem kapnak időben megfelelő orvosi ellátást. Nemrég meg még Kásler miniszter is előállt egy egészségügyi reform javaslatával, ami aztán már azelőtt elbukott, hogy egyáltalán a kormány elé került volna.

Az egészségügy tönkretétele rengeteg halálos áldozatot követel, de ez egyelőre alig hat a politikára.

A katasztrofális statisztika, a rengeteg idő előtti halál persze nem mind a mostani kormány bűne, törvényszerű, hogy az egészségügyben is előfordulnak hibák.

Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy az egészségügyből pénzt kivonó, szervezeti zűrzavart generáló, az orvosok és ápolók kivándorlását kikényszerítő Orbán-maffia jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy sokan idő előtt meghaljanak. Nem lehet ezért számszerűsíteni, hogy az indokolatlan halálokból mennyi is írható az Orbán-kormány számlájára, de az biztos, hogy több ezres nagyságrendről van szó.

Több ezer ember halálát okozni súlyos bűncselekmény

Akkor is, ha nem lelövik őket, hanem szándékosan, tudatosan megtagadják tőlük a megfelelő orvosi ellátást – írtam akkor.

Mindennek persze nem lett nagy visszhangja, én is arra számítottam, hogy ha az ellenzék rászáll a témára (amit persze elmulasztott…), a Centrális erőtér szokása szerint lesöpri az érveket, elvégre az Eurostat valami brüsszeli intézmény, bizonyára Soros ügynöke…

Ehhez képest állami intézmények, köztük az Emberi Erőforrások Minisztériuma megerősítették, hogy az egészségügy szétesése miatt nőtt Magyarország lemaradása az európai átlaghoz képest a legfontosabb halálokok terén. Például a rosszindulatú daganatok miatt bekövetkezett halálozásban Magyarország áll a legeslegutolsó helyen az egész Európai Unióban.

Az akkor nyilvánosságra hozott kormányzati adatok bizonyos értelemben még az Eurostat adatainál is aggasztóbbak, szerintük egyetlen év alatt (a vizsgált 2014-ben) 32 ezer megmenthető ember hunyt el.

Brutálisak a társadalmi különbségek

Még azt is bevallották, hogy a halálozásban és a várható élettartamban is brutálisak a társadalmi különbségek. A férfiaknál csaknem 7, a nőknél több mint a 8 év a különbség a legjobb kilátásokat nyújtó közép-magyarországi és a legrosszabbat biztosító észak-magyarországi régió között.

Egy alapfokú végzettségű férfi átlagosan 12, egy ugyanilyen végzettségű nő 5,6 évvel él rövidebb ideig, mint felsőfokú végzettségű, azonos nemű honfitársa. Nagyon nagy területi különbségek vannak a várólisták tekintetében is.

A lényeg azonban az, hogy a politika tudatosan, talán szándékosan hagy meghalni több ezer embert, aki különben megmenthető lenne, és inkább stadionokra és kisvasútra költi a közpénzt. Arról se feledkezzünk meg, hogy a fideszes bűnszervezet megszüntette a társadalombiztosítást Magyarországon (a 2011-es alaptörvényben már nem szerepel az állam feladataként a társadalombiztosítás fenntartása, intézményeit fokozatosan meg is szüntették), ami azt jelenti, hogy az évekig fizetett járulékokért már semmi sem jár, az már csak adó, azt pedig a kormány arra költi, amire akarja. Oszt jó napot!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK