A magyarok tizede nem tud fűteni – Mi lehet a megoldás?

0
775
Fotó: Pixabay

Hiába a visszatérő tél, Magyarországon a lakosok 9,2 százaléka fűtetlen otthonokban kénytelen fagyoskodni. Ez már önmagában is drámaian mutatja, mennyire elszegényedett a társadalom. Az pedig kifejezetten hervasztó, hogy a választásokra készülő ellenzéki pártok – tisztelet a kivételnek – nem foglalkoznak a népesség mintegy tizedét érintő problémával.

 

Az sem jelenthet vigaszt, hogy az Európai Unióban ezzel az aránnyal a középmezőnyben vagyunk, vannak nálunk sokkal rosszabb helyzetben lévő országok szép számmal. A (szégyen)listavezető Bulgária, ahol a lakosság 39,2 százaléka fagyoskodik a hidegben, miután nem engedheti meg magának, hogy fűtse az otthonát. Az Eurostat jelentése ugyanakkor megemlíti, hogy Bulgáriában ez jelentős előrelépésnek számít, ugyanis tíz éve az arány még hetven százalékos volt.

Ami a magyar trendet illeti – érdekes, hogy 2010-ben az arány 10,8 százalékos volt, ami két évvel későbbre 15 százalékosra ugrott fel, majd fokozatosan csökkent vissza a 9,2 százalékos szintre. Ez pedig már nagyjából megfelel az uniós átlagnak, de azért elmarad még a lengyel 7,1 százaléktól is (ahol egyébként 2006-ban még 28,4 százalékon állt ez a mutató), nem szólva azokról az országoktól, ahol gyakorlatilag nem létezik ez  probléma (Finnországban és Luxemburgban a lakosságnak csak az 1,7 százaléka képtelen fűteni).

Forrás: https://www.statista.com/chart/12412/where-europeans-cant-afford-to-heat-their-homes/

Nem jelent sok jót a jövőre nézve, hogy mindeközben hazánkban drámai elszegényedés zajlik – ahogy arra egy másik, tavaly decemberben megjelent Eurostat jelentés is rávilágít: Magyarországon 2016-ban a teljes lakosság 26,3 százalékát fenyegette az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztettség, a 18 éven aluliaknak pedig egyenesen a harmadát. Az Európai Unió egészében 23,4, illetve 26,5 százalék volt a két adat.

Forrás: Eurostat

Nálunk egyébként az elszegényedés által fenyegetettek aránya 2,1 százalékponttal volt magasabb 2016-ban, mint  2008-os válságot megelőzően.

Éppen az elszegényedés mértéke miatt kérdéses, rövid távon hogyan lehetne javítani a helyzeten.

Megnéztük, hogy az ellenzéki pártoknak vannak-e megoldási javaslataik, egyáltalán, szerepel-e ennek a problémának a megoldása a választási programjukban.

Elővettük tehát a dokumentumokat, s beütöttük a keresőbe a „szegény”, „szegénység”, „fűtés” és a „távhő” szavakat. Nem mindenütt találtunk releváns tartalmat, pontosabban, megvizsgálva a három nagy(obb) ellenzéki párt (ábécé sorrendben: DK, LMP, MSZP) programjait, egyedül a DK-nál bukkantunk közvetlen kitételekre. (Egyébként a Jobbik választási programját is megnéztük volna, ha találtunk volna ilyet 2018-ra.)

Amire rábukkantunk, az a következő:

A Demokratikus Koalíció a Sokak Magyarországa programjában alapvető jognak mondja, hogy mindenki hozzájusson annyi vízhez, villanyáramhoz és fűtéshez, amennyi a létfenntartásához elég. Ingyenes szolgáltatási minimumot alakítanának ki a fűtéshez szükséges gáz és villanyáram, illetve a távfűtés esetében, s a rászorulók számára ingyenesen biztosítanák a fűtéshez szükséges tüzelőt. Emellett nagy hangsúlyt fektetnének az energiahatékonyságra és –megtakarításra, mégpedig a megújuló energiára való átállással: a programban konkrétan egymillió háztartási nap- és szélerőmű létrehozását ígéri a párt, amely megújuló energiára állítaná át a távfűtési rendszereket Emellett újrakezdenék a panelek és családi házak hőszigetelésének, átalakításának támogatását. Ezekkel az intézkedésekkel hosszabb távon 50 % háztartási energia-megtakarítás érhető el a családok számára – szögezi le a dokumentum.

Az LMP és az Új Kezdet közös Választási program 2018 dokumentumában nincsenek kilátásba helyezett konkrét intézkedések. A „Tiszta levegőt” cél érdekében a program támogatja „ az épületek fűtésének korszerűsítését, energiahatékonyságuk javítását”;  illetve az Energiapolitikai fejezetben kitérnek az energiahatékonyság fontosságára, majd a rezsi kapcsán arról írnak, hogy „szociálisan igazságosabb tarifarendszerre” használnák ki a világpiaci árak csökkentéséből származó többletet.

Az MSZP Tegyünk igazságot! programjában a fent említett szavakra hiába kerestünk rá. Ugyanakkor közvetetten találtunk utalást a probléma egy szeletének a megoldására akkor, ha az „energia” szóra kerestünk rá. (Igaz, jó fantázia kell ahhoz, hogy belelássuk a keresett tartalmat.) A „Gazdagok helyett a szegényeket támogatjuk” fejezetben az olvasható, hogy „a szolgáltatók költségére (a fogyasztók számára ingyen) kapcsoltatjuk vissza a víz-, valamint a földgáz- és villamos energia ellátásba…” A „Fenntartható fejlődés” fejezetben pedig az áll, hogy „energiapolitikánkban a megújuló energiaforrások használatára, valamint az energiatakarékosságra és a hatékonyság növelésére helyezzük a hangsúlyt”.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .