Kezdőlap Címkék Fűtés

Címke: fűtés

Hogy lehet fűtetlen lakásban túlélni a telet?

Az energiaválság energiaszegénységet okoz: a BBC összeállításából kiderül, hogy sok család számára már hétköznapi realitás a választás az evés és a fűtés között (eat or heat).

“Már egyáltalán nem kapcsolom be a fűtést” – mondja a háziasszony, aki elárulta: férjével együtt azt tervezik, hogy egész télen kitartanak fűtés nélkül! Házukban Lancashire-ben már most is nagyon hideg van, de mi lesz télen?

Az asszony máris beteg: elsősorban az ízületeivel van probléma. A mellkasában a csontok körül permanens gyulladás keletkezett, így állandóan az az érzése, hogy mindjárt szívrohamot kap. Korábban Zumba táncot tanított, de fel kellett hagynia ezzel a betegsége miatt. Most segélyt kap a kormánytól. Férje félállásban tud csak dolgozni, mert ő ápolja a feleségét. Aki a konyhában is igyekszik spórolni: a sütőt csak kivételes alkalmakkor használja.

Közben a fájdalom krónikus, és félő, hogy télen csak rosszabb lesz, ha az időjárás hidegre fordul.

Október elején emelték az energia árat Nagy Britanniában, amely miatt

“túlságosan félünk attól, hogy kiszámoljuk a költségeket”

– mondja a 27 éves brit asszony.

Már az energiaválság előtt is sok család küzdött ezzel a problémával Európában: 36 millióan éltek úgy 2020-ban, hogy a lakásukat nem tudták kellőképen fűteni. Azóta sokat romlott a helyzet. Az USA-ban bevezették az energiaszegénység fogalmát, ez a lakosság 16%-át érinti. Közülük nem mindenki számít szegénynek: a statisztika szerint 5,2 millió olyan háztartás is energiaszegénynek számít, ahol a jövedelem meghaladja a szegénységi küszöböt.

Kínában az energia szegénység a lakosság 24-27%-át érinti.

Az energiaválság a legsúlyosabban Európában, de a többi kontinens sem ússza meg könnyedén hiszen globális gondról van szó – figyelmeztet a Nemzetközi Energia Ügynökség.

A hidegbe bele lehet halni

Nagyobb a sztrók és a légzési megbetegedések valószínűsége, nő az ízületi problémák kockázata. Az idősebb korosztály gyakrabban csúszhat vagy eshet el a rosszul vagy egyáltalán nem fűtött otthonokban.

“Azt látjuk, hogy az egész család nagykabátban reggelizik” – nem Ukrajnában, ahol az orosz hadsereg lerombolja az infrastruktúrát hanem Észak Írországban. Belfastban a jótékonysági szervezetek fűtési segélyt adnak a leginkább rászorulóknak.

Előítélet az, hogy a hideg lakás egyszerűen csak kényelmetlenség, komoly orvosi problémáról van szó – hangsúlyozzák  a BBC-nek nyilatkozó szakértők.

 “Itt van például a vérkeringés. Ha csökken a hőmérséklet, akkor az erek összeszorulnak. Emelkedik a vérnyomás és romlik a vérkeringés. Vérrögök alakulhatnak ki, és ezek következtében szívroham vagy sztrók jöhet” – mond egy konkrét példát Margaret Whithead professzor, aki a közegészségügy tanszék vezetője a Liverpooli Egyetemen. A professzor hozzáteszi, hogy a hideg otthon sokat ronthat azok egészségi állapotán, akik rákkal vagy artritisszel küzdenek.

“A hideg lakásban korlátozottá válhat a mozgás, az idős emberek könnyebben eshetnek el vagy más sérüléseket szenvedhetnek” – mutat rá a professzor asszony. Aki külön kiemeli, hogy a gyerekek számára különösen veszélyes lehet a gyengén vagy egyáltalán nem fűtött lakás: ”kevés sebezhetőbb csoport van mint a gyerekek, akiknek az immunrendszere a pandémia idején amúgyis meggyengült. Hideg lakásban könnyen kaphatnak tüdőgyulladást vagy más hasonló betegséget. Ha valakinek asztmája van, akkor a hideg különösen súlyos következményekkel járhat.”

Fagyasszátok be az árakat, ne az embereket!

Ezt követelik a tüntetők sok országban, ahol a szegény családok nem tudják kifizetni az energia számlákat. Németországban 200 milliárd eurós energia alapot hoztak létre, hogy kompenzálják az energiaárak emelkedését.

A BBC arra mutat rá, hogy az energiaválság csak megnövelte az energiaszegénységet, de az korábban is létezett. Már az energia válság előtt is azt tapasztalták, hogy a fagyhalál az esetek több mint 20%-ában a lakásokban következett be Nagy Britanniában. Nem kis számról van szó: csak Angliában a 2020-21-es tél folyamán 63 ezren haltak meg a hideg miatt!

Az energia válság következtében  drámai mértékben romlott a helyzet: 15 millió ember kerülhet az energia szegény kategóriába ezen a télen Nagy Britanniában. Ez a brit háztartások 55%-a!

Ez különösen kedvezőtlen a gyerekek számára hiszen az energia szegénységben felnövekvő nemzedék rosszabbul teljesít az iskolában. Ez nem is csoda hiszen hol tudná megírni a házi feladatot a gyerek, ha a család csak egyetlenegy szobát fűt vagy azt sem?

A családi kapcsolatokat is próbára teszi a spórolás hiszen ki kell kapcsolni a televíziót , nem használhatják a számítógépet. A fridzsider az egyetlen háztartási gép , amely megmenekül a nagy spórolási kampányban- írja a BBC. Amely hozzáteszi, hogy melegedő helyeket hoznak létre országszerte Nagy Britanniában a könyvtárakban, templomokban, képtárakban. Warm bank-nek nevezik azokat a helyeket, ahol ingyen felmelegedhetnek azok, akiknek nincs pénzük az otthonuk fűtésére.

Christine Liddel professzor (Ulster Egyetem) szerint

az energiaszegénységet általános közegészségügyi problémának kellene tekinteni. A kormány a felelős, ezért neki kellene intézkednie az energiaszegénység ügyében

– hangsúlyozza a professzor asszony, aki a BBC-nek nyilatkozott.

Télen hideg, nyáron meleg? Mire figyeljünk, ha új irodába költözik a cég?

A tökéletes munkavégzéshez elengedhetetlen, hogy a munkavállalók jól érezzék magukat az irodában: ne érezzenek az átlagosnál nagyobb fáradtságot a hétköznapokban, motiváltak és fókuszáltak legyenek. Ezek megvalósulása több tényezőtől függhet, de ami talán mégis a legfontosabb, az a megfelelő hőmérséklet – ez ugyanis jelentősen befolyásolja a fent említetteket.

Éppen ezért, ha új irodát keresünk, több szempontból is meg kell vizsgálnunk a potenciális helyszíneket. Az alábbiakban segítünk, hogy mi mindent kell latba vetnünk, amikor új irodába költöztetnénk a céget.

Szempontok a kereséshez

Amikor új irodát keresünk a cégnek, elsősorban az erőforrásainkat kell felmérnünk: mennyi pénz áll rendelkezésünkre a tervünkhöz? Vásárolni vagy bérelni szeretnénk? Hány alkalmazott dolgozik a cégnél? Milyen eszközökre van szükség? Kellenek-e nyomtatók, számítógépek, szkennelő, tárolószekrények és ezeknek mekkora hely kell? Fontos-e a hangszigetelés? Egy térre van szükségünk vagy több szobára? Mekkora mértékű rezsivel bírunk el havonta?

Ha ezeket egytől egyig megválaszoljuk, már szépen leszűkíthetjük a kört egy sor olyan irodahelyiségre, amelyek közül bármelyik megfelelhet nekünk. Ha azonban hosszú távra tervezünk, egyáltalán nem mindegy, hogy végül melyik mellett döntünk, hiszen nagy különbségek lehetnek például a fenntartási költségek és a kényelmi szempontok szerint. Nézzük, melyik lesz tökéletes!

Milyen legyen az új iroda?

Ha kompromisszumot is kell kötnünk a vágyainkkal, vannak olyan szempontok, amikből ha nem engedünk, hosszú távon sokat spórolhatunk. Itt említhetjük a rezsi összegét és az iroda szigetelését, amelyek egyébként szorosan összefüggnek egymással.

Mivel a rezsi olyasvalami, amit minden egyes hónapban ki kell tudnunk fizetni, nem árt, ha spórolunk rajta. Ez különösen a jelenlegi helyzetben fontos, hiszen az irodáknak nem jár semmiféle rezsikedvezmény, így az új árszabás szerint a profit igen nagy része elmehet ilyen célokra. Igyekezzünk hát olyan irodát találni, amelynek falai megfelelő szigeteléssel vannak ellátva! Ha nincs megfelelően leszigetelve az iroda, akkor érdemes ebbe akár egy nagyobb összeget is fektetnünk, ez később visszahozza az árát. A legjobban szigetelt lakások, illetve irodák kőzetgyapot-szigeteléssel vannak ellátva. A kőzetgyapot-szigetelés jó megoldás arra, hogy télen ne legyen túl hideg, nyáron pedig ne legyen túl meleg az irodánk.

Miért jó választás még ez a típusú szigetelés? A kőzetgyapot jó hangszigetelő, átengedi a párát, tehát nem kell majd aggódnunk a penész miatt, illetve hosszú távon bent tartja a helyiségben a megfelelő hőmérsékletet – ezzel pedig biztosítja a kellemes hőmérsékletet, legyen izzasztó nyár vagy farkasordító hideg. A szigetelésen túl fontos, hogy az iroda elég világos legyen a megfelelő munkavégzéshez, hogy ne kelljen napközben is lámpafénynél dolgozni – ez szintén megjelenhet a havi rezsiszámlákon.

Formáljuk tökéletessé!

Miután megtaláltuk az új irodánkat, ami minden, vagy a legtöbb szempontnak megfelel, a falait leszigeteltük, akkor már csak az apróbb simítások maradnak ahhoz, hogy tökéletes legyen a légkör.

A színeket mindenki szereti, tehát ha vidám hangulatú faliképekkel, dísztárgyakkal feldobjuk a helyiséget, azzal semmiképp sem lőhetünk mellé. Egyedül arra ügyeljünk, hogy 2-3 uralkodó színnél ne vigyünk be többet, mert az már csicsás, zsúfolt hatást keltene, és kicsit sem hasonlítana a látvány egy irodáéra. Ha van hozzá hely, vásároljunk néhány növényt is, az odaillő kaspóval. Ezek jól mutatnak és még a levegőt is frissebbé teszik. A kisebb szobanövények jól mutatnak a polcon vagy az asztalon, a nagyobbak pedig a földön is, akár egy sarokban, ami üresen állna.

A fenti sorokból láthatjuk, hogy nem olyan egyszerű megteremteni a tökéletes irodát, de nem is lehetetlen költséghatékonyan olyanná varázsolni, amilyenre mi szeretnénk. Csak szemmel kell tartanunk a fenti kritériumokat, emellett pedig jó ötlet priorizálni, hogy ha anyagilag nem fér bele minden.

A modern és gazdaságos fűtés nem lehetetlen!

0

Otthonunkkal kapcsolatban az év utolsó hónapjaiban, amikor kint már igazán lehűlt a levegő, a fűtés válik az egyik legfontosabb kérdéssé, de úgy is mondhatnánk, jelentősége komolyan felértékelődik.

Fűtőfóliával a komfortosan meleg otthonért

Ha nem működik jól a fűtés, akkor semmi sem működik jól, ha pedig rendben van, akkor mással is tudunk foglalkozni. Persze a dolgok nem ennyire egyszerűek, de az tagadhatatlan, hogy télen a komfortérzetünket meghatározza a fűtés, na és persze a hó végén érkező számlák is.

Előbbiek hatására sokakban merül fel az igény egy korszerűbb és gazdaságosabb fűtési megoldás alkalmazására. A fűtőfilm harmadik generációja, az intelligens fűtőfilm azoknak kínál megoldást, akik szeretnének egy biztonságos hosszú távra szóló megoldást, ami nem igényel karbantartást, biztosítja a kellemes meleget, és teszi mindezt anélkül, hogy a költségeink megnövekednének. A harmadik generációs fűtőfilm esetében nem kell tartani a túlmelegedés veszélyétől, önszabályozós megoldásként nem kell hidegen maradó felületekkel, sem kisülésekkel sem számolni, valamint attól sem kell tartanunk, hogy a padlón álló bútoraink alatt felforrósodna a fűtőfólia. Korszerű és energiatakarékos megoldás, aminek a költségeit akár nullára is csökkenthetjük, amennyiben megújuló energiaforrásként a napelemeket is használjuk.

Az ember számára legértékesebb távoli infravörös sugárzás jótékony hatásait azonnal megtapasztalhatjuk a rendszer használatbavételével, hiszen a gyorsan melegedő fűtőfólia nem a levegőt melegíti, hanem a testünket.

Mindez a  komfortérzetünk növekedéséhez, illetve a szoba átlaghőmérsékletének csökkenéséhez vezet, hiszen nem kell olyan magasra állítanunk a termosztátot, mint korábban, az infrafűtés hatékonysága ugyanis jóval nagyobb. Változatos felhasználási lehetőségeket kínál, hiszen mennyezetfűtés, a falfűtés, a padlófűtés is megvalósítható fűtőfilm segítségével. Fontos továbbá, hogy az egészségre gyakorolt hatása nem pusztán a kellemes meleg biztosítását jelenti, hiszen használatával nem kell szállóporral számolnunk, a levegő minősége is javul, nem szárítja azt a rendszer. Az önszabályozó tulajdonsággal rendelkező fűtőfólia gazdaságos, alacsony üzemeltetési költségű megoldást kínál, ami egyszerűen és pontosan szabályozható mivolta miatt maximálisan kielégít minden a fűtéssel szemben támasztott igényt.

A magyarok tizede nem tud fűteni – Mi lehet a megoldás?

Hiába a visszatérő tél, Magyarországon a lakosok 9,2 százaléka fűtetlen otthonokban kénytelen fagyoskodni. Ez már önmagában is drámaian mutatja, mennyire elszegényedett a társadalom. Az pedig kifejezetten hervasztó, hogy a választásokra készülő ellenzéki pártok – tisztelet a kivételnek – nem foglalkoznak a népesség mintegy tizedét érintő problémával.

 

Az sem jelenthet vigaszt, hogy az Európai Unióban ezzel az aránnyal a középmezőnyben vagyunk, vannak nálunk sokkal rosszabb helyzetben lévő országok szép számmal. A (szégyen)listavezető Bulgária, ahol a lakosság 39,2 százaléka fagyoskodik a hidegben, miután nem engedheti meg magának, hogy fűtse az otthonát. Az Eurostat jelentése ugyanakkor megemlíti, hogy Bulgáriában ez jelentős előrelépésnek számít, ugyanis tíz éve az arány még hetven százalékos volt.

Ami a magyar trendet illeti – érdekes, hogy 2010-ben az arány 10,8 százalékos volt, ami két évvel későbbre 15 százalékosra ugrott fel, majd fokozatosan csökkent vissza a 9,2 százalékos szintre. Ez pedig már nagyjából megfelel az uniós átlagnak, de azért elmarad még a lengyel 7,1 százaléktól is (ahol egyébként 2006-ban még 28,4 százalékon állt ez a mutató), nem szólva azokról az országoktól, ahol gyakorlatilag nem létezik ez  probléma (Finnországban és Luxemburgban a lakosságnak csak az 1,7 százaléka képtelen fűteni).

Forrás: https://www.statista.com/chart/12412/where-europeans-cant-afford-to-heat-their-homes/

Nem jelent sok jót a jövőre nézve, hogy mindeközben hazánkban drámai elszegényedés zajlik – ahogy arra egy másik, tavaly decemberben megjelent Eurostat jelentés is rávilágít: Magyarországon 2016-ban a teljes lakosság 26,3 százalékát fenyegette az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztettség, a 18 éven aluliaknak pedig egyenesen a harmadát. Az Európai Unió egészében 23,4, illetve 26,5 százalék volt a két adat.

Forrás: Eurostat

Nálunk egyébként az elszegényedés által fenyegetettek aránya 2,1 százalékponttal volt magasabb 2016-ban, mint  2008-os válságot megelőzően.

Éppen az elszegényedés mértéke miatt kérdéses, rövid távon hogyan lehetne javítani a helyzeten.

Megnéztük, hogy az ellenzéki pártoknak vannak-e megoldási javaslataik, egyáltalán, szerepel-e ennek a problémának a megoldása a választási programjukban.

Elővettük tehát a dokumentumokat, s beütöttük a keresőbe a „szegény”, „szegénység”, „fűtés” és a „távhő” szavakat. Nem mindenütt találtunk releváns tartalmat, pontosabban, megvizsgálva a három nagy(obb) ellenzéki párt (ábécé sorrendben: DK, LMP, MSZP) programjait, egyedül a DK-nál bukkantunk közvetlen kitételekre. (Egyébként a Jobbik választási programját is megnéztük volna, ha találtunk volna ilyet 2018-ra.)

Amire rábukkantunk, az a következő:

A Demokratikus Koalíció a Sokak Magyarországa programjában alapvető jognak mondja, hogy mindenki hozzájusson annyi vízhez, villanyáramhoz és fűtéshez, amennyi a létfenntartásához elég. Ingyenes szolgáltatási minimumot alakítanának ki a fűtéshez szükséges gáz és villanyáram, illetve a távfűtés esetében, s a rászorulók számára ingyenesen biztosítanák a fűtéshez szükséges tüzelőt. Emellett nagy hangsúlyt fektetnének az energiahatékonyságra és –megtakarításra, mégpedig a megújuló energiára való átállással: a programban konkrétan egymillió háztartási nap- és szélerőmű létrehozását ígéri a párt, amely megújuló energiára állítaná át a távfűtési rendszereket Emellett újrakezdenék a panelek és családi házak hőszigetelésének, átalakításának támogatását. Ezekkel az intézkedésekkel hosszabb távon 50 % háztartási energia-megtakarítás érhető el a családok számára – szögezi le a dokumentum.

Az LMP és az Új Kezdet közös Választási program 2018 dokumentumában nincsenek kilátásba helyezett konkrét intézkedések. A „Tiszta levegőt” cél érdekében a program támogatja „ az épületek fűtésének korszerűsítését, energiahatékonyságuk javítását”;  illetve az Energiapolitikai fejezetben kitérnek az energiahatékonyság fontosságára, majd a rezsi kapcsán arról írnak, hogy „szociálisan igazságosabb tarifarendszerre” használnák ki a világpiaci árak csökkentéséből származó többletet.

Az MSZP Tegyünk igazságot! programjában a fent említett szavakra hiába kerestünk rá. Ugyanakkor közvetetten találtunk utalást a probléma egy szeletének a megoldására akkor, ha az „energia” szóra kerestünk rá. (Igaz, jó fantázia kell ahhoz, hogy belelássuk a keresett tartalmat.) A „Gazdagok helyett a szegényeket támogatjuk” fejezetben az olvasható, hogy „a szolgáltatók költségére (a fogyasztók számára ingyen) kapcsoltatjuk vissza a víz-, valamint a földgáz- és villamos energia ellátásba…” A „Fenntartható fejlődés” fejezetben pedig az áll, hogy „energiapolitikánkban a megújuló energiaforrások használatára, valamint az energiatakarékosságra és a hatékonyság növelésére helyezzük a hangsúlyt”.

Lapszem – 2017. december 12.

0

December 12-e, kedd van, Gabriella napja, nézzük, miről írnak a mai újságok.

Havas Henrik politikai játszmáról beszél

A zaklatási botrány miatt felfüggesztett Havas Henrik a Magyar Nemzetnek azt mondta: politikai támadásnak értékeli a vádakat. Azt nem tudja, hogy az ATV belső vizsgálata még idén lezárul-e. Pert akar indítani az „összes olyan sajtótermék ellen, amelyik tényként kezeli a zaklatást”,

arról viszont még nem döntött, hogy az őt zaklatással vádoló két volt valóságshow-szereplőt is beperli-e.

Azt is mondta: egy lelkes, fiatal ügyvédet választ majd.

Sokan fűtenek környezetszennyező módon

A Népszava arról ír, hogy a települések több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés, az energiaszegénység a települési önkormányzatok csaknem 80 százalékát érinti. A lap a WWF Magyarország kutatása alapján azt írja:

a középületek hőszigetelésének, nyílászáróinak és fűtési rendszereinek állapota lehangoló,

harmaduknak semmilyen szigetelése nincs, az ablakok és az ajtók fele közepes vagy rosszabb állapotban van, a kazánok helyzete pedig csak kicsivel jobb.

Ötvenezer CT-vizsgálat daganatgyanú miatt

A Magyar Idők szerint ötvenezer olyan betegnél végeztek 14 napon belüli CT-vizsgálatot, akinél daganat gyanúja merült fel. A vizsgálatoknál

a várakozási idő csökkentését leginkább a szakemberhiány hátráltatja.

Az átlagos várakozási idő egy CT-vizsgálatra 2-4 hónap.

Egyre nagyobb bevételt hoz a boreladás

A Világgazdaság azt írja, hogy az évi 8-10 millió palack bort értékesítő áruházláncok 5-7 százalékos bevételnövekedéssel számolnak az idén.

Van, ahol a forgalom harmadát az ünnepi időszak adja.

Egy palack bor ára átlagosan ezer forint körül van, a legtöbben vörösbort vesznek (48 százalék), ezután jön a fehér (35 százalék) és a rozé (17 százalék).

Idén már heten fagytak meg

0

Bár az idei tél még el sem kezdődött, és a mínuszokra is várni kell, a Magyar Szociális Fórum (MSZF) közlése szerint az idén már heten fagytak meg Magyarországon. Az MSZF nem árulja el forrásait, mert tart a „csapok elzárásától”.

Három embert az utcán ért a fagyhalál, ketten fűtetlen otthonukban, ketten pedig kórházban haltak meg – tudatta reggel a Magyar Szociális Fórum (MSZF). A szervezet az elmúlt években szinte egyedüliként közöl ilyen adatokat. Alapító-szervezője, Simó Endre nem árulta el a FüHü-nek, honnan származnak információik, mert – ahogyan kérdésünkre fogalmazott – a kormány részéről könnyen „elzárják a csapot”.

Az olykor olvasható hivatalos számokról az MSZF vezetője azt mondta, hogy egy éve egy kormányzati bizottság „megszűri” az információkat, gyakran úgy kimutatva a fagyhalálokat, hogy azok oka valamilyen szervi elégtelenség.

Fagyhalál, kihűlés

Felvetődik a kérdés, hogy miután ebben az évben még nem voltak komoly hidegek, miként lehetséges, hogy heten mégis megfagytak. A válaszhoz meg kell különböztetni a megfagyás és a kihűlés fogalmakat.

A HáziPatika.com szerint a fagyhalál bizonyos körülmények közt bárkit elérhet – egy-egy téli túrán, síelés közben, autóbalesetben is kerülhet valaki olyan helyzetbe, hogy cselekvésre képtelenül van kitéve a hidegnek, egészen a végzetes kihűlésig. Igen könnyen kerülhetnek bajba azok, akiknek a hőérzékelését az alkohol mintegy kikapcsolja, így a veszélytudatuk sem működik, ezért például a hideg ellenére lefekszenek a szabad ég alatt vagy egy fűtetlen helyiségben. Városban a fagy leginkább a hajléktalanokat fenyegeti, akik közterületek zugaiban húzzák meg magukat, hiányos, könnyen átnedvesedő ruházatban, egyébként is rossz egészségi állapotban. Vidéken is a legszegényebbeket veszélyezteti leginkább: azokat, akiknek vagy nincs mivel fűteniük, vagy idős koruk, betegségük, fizikai, esetleg mentális korlátozottságuk miatt nem képesek meleg szobáról gondoskodni.

Kihűlés nem csak extrém alacsony hőmérsékleten fordulhat elő. A fagy miatti szövetroncsolódás bekövetkezhet valóban úgy is, hogy a nagy hidegben lehűlt test sejtjeiben lévő víz jégkristályokká fagy. Többnyire azonban a fagyási sérülés közvetett módon következik be: az okozza, hogy a szervezet a hideg hatására összehúzza a vérereket, hogy csökkentse a hőleadást. Az összeszűkült erek nem tudják megfelelően ellátni vérrel a szöveteket, így azok oxigénhiányosakká válnak, roncsolódnak, elhalnak. Az ilyen fagyási sérülés bekövetkezhet akár már plusz hat Celsius fokos hőmérsékletnél is, különösen, ha a szervezet hőleadását más körülmény (például nedves ruházat vagy erős szél) is növeli. Kiemelten veszélyeztetettek azok, akiknek valami miatt nem megfelelő a vérkeringése, például a kisgyermekek, az idősek, a mozgáskorlátozottak és az érszűkületes betegek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK