Bulgária és Románia is megelőz pedig ez a két ország híres arról, hogy a korrupció évszázadok óta jellemzi a társadalmat és főként az elitet, amely még a szultán birodalmában tanulta ki a csíziót.
Dánia és Finnország szerepel a legjobban, Magyarország az Európai Unióban ugyan utolsó, de a világban a középmezőnyben foglal helyet olyan országok mellett mint például Kína. Igaz, hogy Pekingben tíz éve kemény korrupció ellenes kampány folyik. Ez persze része a hatalmi harcnak is, de Hszi Csin-ping elnök azért is igyekszik visszaszorítani a korrupciót, mert a kínaiak mindmáig ebben látják a császárság elgyengülésének fő okát. Orbán Viktort viszont szemmel láthatóan nem zavarja a korrupció:
”Brüsszel az elmúlt években ideológiai háborút vív Magyarország ellen, és zsarolni próbál bennünket”
– nyilatkozta a párizsi Le Pointnek a magyar miniszterelnök, aki arra nem tért ki, hogy Brüsszel elsősorban azt szeretné tudni, hogy mi lesz azokkal az eurómilliárdokkal, melyeket Magyarországnak kiutal.
Miért nőtt egy év alatt 150 milliárd forinttal Mészáros Lőrinc vagyona?
Orbán Viktor alteregója tavaly újra a leggazdagabb magyarrá változott, mert 150 milliárd forinttal lett gazdagabb tavaly amikor Magyarországon csökkent a lakosság életszínvonala a magas infláció miatt. Honnan jött ez a 150 milliárd forint? Mitől vált dollárban is milliárdossá Orbán Viktor gyerekkori barátja? A Transparency International szerint az Európai Unió az elmúlt költségvetési időszakban 30 milliárd eurót utalt át Magyarországnak, és ebből Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei lányos zavarukban 10 milliárd eurót lenyúltak. Nem sok ez egy kicsit egy olyan országban, ahol a lakosság kétharmada az európai szegénységi küszöb alatt él?
„Kevesek bőségben lakomáznak, miközben túl sokaknak még az életben maradáshoz sincsen kenyerük.” (Ferenc pápa)
Azt szerettük volna, hogy emlékezetes legyen 2018. karácsonya azoknak a nincsteleneknek is, akiknek nem futotta feldíszített fenyőfára, akik Szenteste még annak is örültek, ha nem hidegben, fázva, dideregve teltek az ünnep órái. Számukra a Megváltó születésére emlékezés is kizárólag a létért való küzdelmet jelenti. Nem csillogó-villogó kütyükre vágytak, csak egyszerű, hétköznapi csodára: minden nap jusson az asztalukra a család minden tagjának egy tál étel. Sok millió honfitársunk számára – 2018-ban – ez csak egy beteljesületlen, elérhetetlen álom.
Az ünnep alatt szünetel a hivatalos, állami szociális ellátórendszer, a népkonyhák zárva vannak. Nincstelenek a civilek, illetve néhány egyház által szervezett jótékonysági ételosztásokon juthatnak ételhez ezeken a napokon. A hosszú, ünnepi hétvégéken – bármilyen „furcsa” is – a szegény ember is éhes, de ezt eddig a hivatalos ellátórendszer – amely egyébként is ezer sebtől vérzik – nem vette figyelembe. Tudja valaki, hogy hány tízezer magyar gyermek nem jut egyáltalán ennivalóhoz az ünnep napjain? A 21.században, Európában nem lehet azt biztosítani, hogy a nélkülözők – felnőttek és gyermekek – az év minden napján ellátást kapjanak? Az ünnep alatt elárasztotta a médiát a kormány sokmilliárdos hirdetése a családok évéről. Vajon hány gyermek lakhatna jól, a reklámra elköltött közpénzből? A reklámok kizárólag tehetősnek látszó családokat mutattak, pedig Magyarországon nem csak módosak élnek. A nyomorban élő családok vajon miért élnek kirekesztettként hazánkban, miért érzik másodlagos állampolgárnak magukat. Ők joggal vélekedhetnek úgy, hogy a karácsonyi „kötelező”, hivatalos szeretet, csak december 23-ig tartott.
A karácsony másnapi ételosztás szikár tényei: közel 200 embertársunknak tudtuk kicsit szebbé tenni az ünnepet, kiosztottunk több tucat bejglit, közel 10 kilogramm szaloncukrot, 40 kilogramm kenyeret, rengeteg játékot, és 200 csomag karácsonyi süteményt.
A legközelebbi ételosztásra már az új esztendőben kerül sor. Január 27-én várjuk meleg ebéddel a debreceni rászorulókat a Petőfi téren.
