Magyar versenyképesség: a teljes kép

0
189

Statisztikával minden meg lehet magyarázni – szól a mondás, hiszen az adatokból szemezgetve torz valóságot lehet közvetíteni. Legyünk jóhiszeműek: csupán pozitív kommunikációs célja volt Varga Mihály gazdasági miniszternek, amikor és ahogyan kommentálta a Davosi Világgazdasági Fórum most közzétett Globális Versenyképességi Jelentésének magyar gazdaságra vonatkozó eredményeit. A FüHü a részletes számokat is bemutatja.

Magyarország kilenc helyet javított a Davosi Világgazdasági Fórum által évente kiadott globális versenyképességi rangsorban. Varga Mihály ezt úgy prezentálta (a szaktárca közleménye szerint), hogy

Az elmúlt évtized magyar eredményeivel összevetve kiugró a javulás, ez az eddigi legnagyobb – egy év alatt mért – előrelépés a listán.”

Tény a kilenc helyes előrelépés, ám némi szépséghibája azért van: ezzel visszakerültünk a 2012-13-as szintre, aminél azért már volt jobb is, például:

2010-2011-ben – tehát a 2008-as válság, illetve a kormányváltás tájékán – még az 52. helyen állt a magyar gazdaság a rangsorban, pontjainak száma pedig 4,3 volt.

Pontszámunk tehát ma ugyanannyi, mint hat év volt, ám közben a világ – s a térségbeli versenytársak – előre haladtak, miközben mi meg állva maradtunk. Hiszen például Csehország akkor a 36. volt (most a 31.), pontjainak száma pedig 4,6 (most 4,4). Vagy vegyük Lengyelországot, amely ugyan ma is ugyanazon a 39. helyen áll, mint hat éve, ám a pontjainak számát gyarapította (4,5-ről 4,6-ra).

Régiós összevetés

És ha már a versenytársaknál tartunk – arról sem tesz említést a gazdasági tárca közleménye, hogy ezzel a 60. hellyel hol állunk régiós összevetésben. Nos, nem túl jól, ahogy ezt az alábbi táblázatból is látható.

Más szóval Romániát és Horvátországot ugyan még sikerült  megelőznünk, de ez a két ország feljövőben van. Románia a hat évvel ezelőtti 4,2 pontja után most már 4,3-at ért el (igaz, ezzel helyezése egyet romlott az akkorihoz képest), míg a horvát gazdaság 4 pontról 4,2-re növelte pontjainak a számát s három helyet előre lépett ez idő alatt.

Kritikus pontok

S sajnos nincs mit dicsekedni azzal az adatsorral sem – nem véletlen, hogy a közlemény szerint Varga Mihály nem is érintette –, amely az üzleti döntésekhez fontosnak tartott szempontrendszer alapján készült jelentésen belül a magyar gazdaság legkritikusabb pontjait sorolja fel. Ez az idei jelentésben – az itt élő és  az üzleti életben is jártas, vagy ott próbálkozó magyarok és külföldiek számára nem meglepő módon – a kvalifikált munkaerő hiánya és a korrupció: az utóbbi 2010-11-ben még csak 12 pontot kapott, s a kritikus területek sorában nem volt dobogós, az előbbi pedig  középmezőnyben tanyázott 4,5 ponttal.

 

Részterületek értékelése

„A rangsor részletes adatairól szólva a tárcavezető kiemelte, hogy Magyarország teljesítménye a felmérés által vizsgált tizenkét terület közül nyolcban javult” – áll a közleményben. Ez is igaz, miként az is, hogy a legnagyobb mértékű előrelépést, azaz 25 helyezésnyi javulást a „Pénz- és tőkepiacok fejlettsége” tekintetében mérték, amiben  – ismeri el a tárcavezető –

meghatározó szerepet játszott többek között az EU-s forrásokból finanszírozott kockázatitőke-programok kibővítése

és a devizahitelek korábbi forintosítása. Szintén jelentős előrelépést mutat az „Innováció” (18 helyezésnyi javulás) és a „Technológiai háttér” (14 helyezésnyi előrelépés) területe is, ám arról már nem szól a fáma, hogy különösen az előbbi még mindig milyen rossz értékelést kapott a válaszadóktól.

A Globális helyzet

A Globális Versenyképességi Jelentés 2017-2018 külön érdekessége, hogy egy évtizeddel a 2007-s pénzügyi sokk, majd az azt követő 2008-as nemzetközi válság utáni képet fest, mégpedig eléggé borúsat, mondván:

„továbbra is komoly a fenntartható gazdasági talpra állás kockázata, köszönhetően a versenyképességet alátámasztani, az égetően szükséges termelékenységjavulást elősegíteni hivatott reformok hiánya miatt.

A leginkább aggodalomra okot adó terület egyike a jelentés szerint a pénzügyi rendszereké, amelyeknek nem sikerült kigyógyulniuk összes, a válsághoz vezető betegségeikből, sőt, vannak a világnak olyan részei, ahol a helyzet e téren még tovább is romlik.

A munkaerőpiac egy olyan terület, amelyen alapvető változások kellenének és várhatók, mégpedig a piac szűkülése a robotizáció és automatizáció következtében, ám ez is kellhet ahhoz, hogy a sokkokat kezelni képes helyzet alakuljon ki – ebben a munkaerő átképzése és átirányítása kiemelt szerepet kell, hogy játsszon.

Az innováció gyakran nem vezet a termelékenység javulásához – összegez a jelentés, amely figyelmeztet: egy adott ország globális versenyképességét egyre inkább az innovációs kapacitása határozza majd meg.

A tehetség sokkal többet fog számítani, mint a tőke, a világ a kapitalizmusból a tehetség érája felé tart.

„A győztesek azok az országok lesznek, amelyek egyidejűleg lesznek képesek kivenni a részüket a 4. Ipari forradalomból és erősíteni politikai, gazdasági és szociális  rendszerüket”.

A figyelmeztetést érdemes lenne megfogadni a magyar kormán(ok)nak is.

A Globális Versenyképességi Rangsorban itt lehet böngészni.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..