Kezdőlap Címkék Varga Mihály

Címke: Varga Mihály

Magyarország kiléphet az EU-ból?

Érdekes módon így értelmezte a New York-i Bloomberg hírügynökség Varga Mihály pénzügyminiszter kijelentését arról, hogy felül kell vizsgálni a viszonyt az Európai Unióval, ha Magyarország nettó befizetővé válik. Erre persze csak valamikor 2030 felé kerülne sor, és ilyen messzire senki sem lát előre.

Ha Varga Mihály a nemzeti együttműködés rendszerének egyik legmérsékeltebb vezetője is erről filozofál, akkor mit gondolhat erről Orbán Viktor, aki kormányhatározatban ment neki újra Brüsszelnek?

Varga Mihály kijelentését persze úgy is lehet értelmezni, hogy amíg euró milliárdokat kapunk az Európai Uniótól, addig szó sem lehet kilépésről. Valószínűleg ez a hatalom álláspontja Magyarországon. Navracsics Tibor, aki nemrég még uniós biztos volt Orbán Viktor megbízásából, nemrég egy interjúban meg is erősítette, hogy a magyar eliten belül senki sem gondolkodik komolyan a kilépésről.

A magyar gazdaság verseny és életképtelen lenne az unión kivül

A nagy külföldi befektetők, akik a magyar export jórészét produkálják, kizárólag azért jöttek Magyarországra, mert ez az uniós tagállam, ahol élvezni lehet ennek előnyeit anélkül, hogy magas munkabéreket kellene fizetni mint Németországban vagy más fejlettebb tagállamban.

Pontosan tudja ezt Orbán Viktor is, aki nacionalista propagandával csak elfedi azt, hogy a külföldi tőke legszervilisebb kiszolgálói közé tartozik

– éppúgy mint a korábbi miniszterelnökök.

Másra ugyanis a térség kis és szegény államaiban nincsen lehetőség. Orbán ezért nem is az Európai Uniótól hanem az USA-tól és a nemzetközi pénzpiacoktól tart.

Matolcsy emlékezik

A Nemzeti Bank elnöke nemrég felidézte, hogy 2012-ben amikor az amerikai diplomácia megpróbálta meggyengíteni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, akkor Orbán Viktorral együtt fogadtak egy befolyásos amerikai pénzügyi szakértőt, aki fenyegető veszélyre hívta fel a figyelmüket. Eszerint az amerikai – és nyomukban más külföldi befektetők több milliárd dollár értékű magyar állampapírt fognak eladni, megindítva ezzel a forintot a lejtőn. Nem is beszélve arról, hogy a nagy pénzpiacok ismét aggódni kezdenének Magyarország fizetőképessége miatt. Matolcsy, aki akkor még nemzetgazdasági miniszter volt, ezt követően Orbán Viktor utasítására kidolgoztatott egy védő programot, amellyel sikerült elhárítani a pénzpiaci támadást.

Matolcsy – immár jegybank elnökként – ugyanettől tart, ahogy ezt a Magyar Nemzetben fel is vázolta. Ezért bírálta Varga Mihályt, mert a költségvetés deficitje oly mértékben növeli meg az államadósságot, hogy az már erőteljes pénzpiaci támadást eredményezhet még a jövő évi választások előtt. Csakhogy

Varga Mihály azért tervezett ilyen magas költségvetési deficitet, mert az EU idén ezt még megengedi, másrészt pedig Orbán Viktor ily módon nyerheti meg a választást – a polgárok jelentős részének megvásárlásával.

Az uniós milliárdok nagyon hiányoznak

A költségvetés számol az uniós milliárdokkal, melyek egyelőre nem érkeztek meg Orbán és Brüsszel vitája miatt. A nemzetközi pénzpiacok egyelőre nyugodtak, mert biztosak benne, hogy az uniós pénzek előbb vagy utóbb megjönnek – írta a Bloomberg korábban. Orbán és Brüsszel szeptember végéig még vitatkozhat, de még az idén megoldást kell találniuk. Orbánnak nagyon kellenek az euró milliárdok a választások megnyerésére, Brüsszelnek pedig kell Orbán aláírása sok közös elképzelésre, nem utolsósorban az uniós válságalap finanszírozására.

A magyarok háromnegyed része szegény

Ha az uniós átlagot választjuk, akkor kiderül, hogy Magyarország lakosságának a döntő többsége szegénynek számít. Nálunk rosszabbul csak Románia teljesít az Európai Unióban.

A TÁRKI tanulmánya szerint minden más egykori szocialista országnak sikerült csökkentenie a lemaradását az Európai Unió átlagához képest – kivéve Magyarországot! A magyar szegénységi küszöb éppúgy az uniós átlag 40%-a volt mint 2005-ben miközben mindenki másnak sikerült javítania. A lengyelek például , akik szintén 40%-on álltak elérték az uniós átlag 70%-át! A szlovákok 60, a csehek 80%-nál tartanak.

Hol mekkora a szegénység?

Finnországban, Franciaországban és Holkandiaban mindössze a lakosság 5%-a számít szegénynek. Csehországban a lakosság 20%-a, Lengyelországban a 40%, Szlovákiában 50%, nálunk több mint 75%!

Orbán Viktor népe

A magyar gazdaság ennyivel nem teljesített rosszabbul.

A jövedelem különbségek nőttek meg: a hatalom és hű oligarchái növelték rohamtempóban a bevételeiket.

Ezek a kiugró jövedelmek az átlagot ugyan emelik, de a szegények millióinak nem sok vigaszt jelentenek.

Orbán stratégiája világos:

a jól megfizetett elit és a szegénységben tartott többség alkotja a nemzeti együttműködés rendszerének sziklaszilárd alapját. No meg az uniós euró milliárdok.

Ezek most nem jönnek…

Pedig nagy szükség lenne rájuk hiszen az elitet pénzelni kell, és nem lehet teljesen elhanyolni az egészségügyet vagy a rendfenntartást sem.

A szegények ugyanis állam függőek, és így arra szavazhatnak, akitől juttatást remélnek. Azért persze szükség van a hatalomhoz hű médiára is, amely szorgosan félrevezeti a szegényeket, hogy Brüsszelben lássák a fő ellenséget.

A hatalom érdeke az, hogy a szegények függő helyzetben maradjanak, de ne kerüljenek vele szembe. Ehhez viszont pénz kell, és nem is kevés. A szegényeket olcsón meg lehet vásárolni, de minthogy sokan vannak, így a hatalomnak egyáltalán nem kis pénzt kell erre fordítani a választások előtt.

Varga Mihály pénzügyminiszter reméli, hogy az uniós pénzek nélkül is megoldhatják a problémákat, de Orbán pontosan tudja, hogy ez nincs így.

Ezért engedélyezi Matolcsynak a gazdaságpolitika bírálatát.

A Nemzeti Bank elnöke ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy az infláció megroppanthatja a nemzeti együttműködés rendszerét.

A szegények ugyanis hozzászoktak ahhoz, hogy szánalmasan alacsony életszínvonaluk legalább biztosan megmarad vagy csekély mértékben még növekszik is.

Ha kiderül, hogy a forint mélyrepülése miatt erre nincs lehetőség, akkor Orbán is úgy járhat mint Horn Gyula, aki a Bokros csomag után búcsút mondhatott a hatalomnak, mert a szegények életszínvonala radikálisan csökkent.

Hétszázalékos infláció Magyarországon?

Róna Péter oxfordi közgazdász, aki a Magyar Hangnak nyilatkozott év végére hétszázalékos magyar inflációs adatra számít. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint csak szezonális jelenségről van szó, de Róna Péter a kormány hibás gazdaságpolitikáját okolja.

A kormány olyan nagy építkezésekkel fűti a gazdaságot, melyek gazdasági célszerűsége ugyancsak kérdéses: Budapest-Belgrád vasút, stadionok vagy látvány beruházások, amelyek nem hoznak pénzt. Sokkal inkább visznek, hiszen a fenntartása is igen drága egy stadionnak vagy felújított kastélynak.

A nyugdíjasok szenvedik meg leginkább az inflációt

Róna Péter állításával aligha lehet vitába szállni, mert ez a réteg képes a legkevésbé plusz pénzt találni ahhoz, hogy ellensúlyozza az áremelkedés hatását. Ehelyett inkább visszafogja a fogyasztását noha ez sokszor fontos gyógyszerek megvásárlásának elhalasztását jelentheti.

Az infláció az év végére elérheti a 7%-ot is

– jósolja Róna Péter. Ez pedig a szegények és főként a kisnyugdíjasok egzisztenciális katasztrófáját eredményezheti.

Varga Mihály pénzügyminiszter is tisztában van azzal, hogy a lakosság komoly problémával kerül szembe az infláció miatt, ezért novemberben újabb inflációs kiigazítást ígér. Nagy kérdés, hogy ez mennyiben kompenzálja a nyugdíjasok családi kasszájának veszteségeit.

Ez Orbán Viktornak is problémát jelenthet, mert jövő tavasszal választások lesznek. A nyugdíjasok a legnagyobb szavazó tábort jelentik, akik eddig többségükben a nemzeti együttműködés rendszerére szavaztak, mert attól mindig kaptak valamit a választási időszakban – például a rezsicsökkentést.

Most viszont ilyen aduja nemigen van a kormánynak, mert az európai pénzek egyelőre nem jönnek, az infláció viszont tovább gyengíti a forintot. Ez viszont negatív spirált indíthat el hiszen a gyenge forint ösztönözheti az inflációt, mert megdrágulhatnak az import termékek – hangsúlyozza Róna Péter közgazdász, aki a Magyar Hangnak nyilatkozott.

Hat százalékkal növekszik a magyar gazdaság?

Viktor Ursulára vár: a brüsszeli bizottság elnökasszonya személyesen adja át a pénzes borítékot a tagállamok vezetőinek. Már csütörtökre várták Ursula von der Leyent, de egyelőre nem jön.

Az Európai Parlamentben négy frakció is azt követelte a Brüsszeli Bizottságtól: ne adjon pénzt a magyar kormánynak amíg az vissza nem vonja a pedofil törvényt, amely a melegeket is érinti – minden alap nélkül.

Orbán nem hátrál és egyelőre nem kap pénzt.

Pénzügyminisztere, aki az Origonak nyilatkozott, igyekszik megnyugtatni a közvéleményt: ha egyetlen cent sem érkezik Brüsszelből, akkor is több mint 6%-al növekszik a magyar gazdaság idén – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. Aki azután elismeri, hogy másfél év kell a pandémia válság leküzdésére.

Mi lesz az inflációval?

Ez a jegybank dolga – passzolja át a felelősséget a pénzügyminiszter vetélytársának, Matolcsy Györgynek. Aki már meg is kezdte a banki kamatláb emelését, de az infláció nem lanyhul. Túllépett az 5%-on. Varga Mihály szerint csak szezonális jelenségről van szó, az éves infláció Magyarországon szerinte nem haladja majd meg a 4,2%-ot. Ebben sokan kételkedhetnek különösen, mert

az infláció globális jelenség vagyis aligha valószínű, hogy megáll a magyar határnál.

Globális adó ügyben a magyar kormány szembemegy a világgal

Legutóbb a G20 államok bólintottak rá Biden elnök globális társasági adó javaslatára, amely minimum 15%-ban határozza meg a társasági adót. Magyarországon ez jelenleg 9%. Az OECD adó elképzelését 130 állam támogatja, de vannak ellenzői is – köztük Magyarország.

“Az ügy kapcsán a napokban egyeztettünk lengyel kollégámmal, de Írország, Ciprus és Észtország is szövetségesünk az EU-ban. Magyarország nem támogat semmilyen adóemelést, különösen  ezt nem, amely vaskos versenyhátrányt jelent nemcsak nekünk, hanem a nálunk működő külföldi cégeknek is. A kérdésben csakis a magyar érdeket tudjuk képviselni, és ez akkoris így lesz, ha az amerikai elnök javaslatával kell szembemennünk!” – mondta Varga Mihály az Origonak.

A közszolgálati német Deutsche Welle ezzel kapcsolatban azt írta, hogy a renitens uniós államok előbb vagy utóbb elfogadják majd a globális társasági adó minimumot – különben szankciókkal kell szembenézniük.

A magyar kormány tehát szembekerülhet mind az USA-val mind Brüsszellel. Nem csoda, hogy Matolcsy György, a jegybank vezére attól tart, hogy a forintot erőteljes nemzetközi támadás érheti a közeli jövőben.

A magyar kormány nem támogatja a globális minimál adót

A magyar pénzügyminiszter közölte, hogy részt vesznek az erről szóló tárgyalásokon: az Európai Unióban kedden egyeztették a különböző elképzeléseket, de semmiképp sem támogatják a társasági adó felemelését minimum 15%-ra, ahogy azt Biden amerikai elnök javasolta. Az európai nagyhatalmak – Németország, Franciaország, Olaszország – egyetértenek az amerikai javaslattal. Abban bíznak, hogy a hónap végéig megszülethet a tervezet a globális minimum adóról.

Varga Mihály Svájc pénzügyminiszterével találkozva megerősítette, hogy nem támogatják a globális minimum adót. Ez ugyanis Magyarországon jelentős adóemelést jelentene: jelenleg a társasági adó nálunk csak 9%! A magyar pénzügyminiszter kifejtette, hogy a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, és abban hisz, hogy az adó verseny hasznos a globális gazdaság szempontjából.

A G7 pénzügyminiszterei támogatták az amerikai tervet, de sok uniós állam ellenzi azt. Írország, ahol csak 12,5% a társasági adó, szembenállt az amerikai javaslattal. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter felhívta ír kollégáját és valamivel megzsarolhatta őt, mert utána úgy nyilatkozott, hogy Írország elfogadja a globális minimum adót.

Júliusban üléseznek majd a G20 pénzügyminiszterei, akik közül sokan ellenzik az amerikai elképzelést. A kínaiak kerek-perec kijelentették, hogy számukra az elfogadhatatlan. Majd hozzátették: elmúltak azok az idők amikor a gazdag államok egy kis csoportja meghatározhatta a globális gazdaság szabály rendszerét!

Az USA nem is számít világméretű adó reformra viszont az OECD keretében igen. Ez a szervezet a Marshall segély koordinálására jött létre, és a nyugati világ fejlett államai tartoznak ide. A kilencvenes években Magyarország is belépett. Ezért, ha makacskodik, akkor a magyar pénzügyminiszter is számíthat Yellen amerikai pénzügyminiszter telefonjára…

A Covid-19 a legkomolyabb fenyegetés Orbán Viktornak

Orbán magabiztos kijelentései mögött attól való félelme bujkál, hogy számára is olyan megoldhatatlan feladat a vírusjárvány okozta gazdasági visszaesés, amit kommunikációval nem lehet majd kompenzálni. Márpedig ha leplezhetetlenné válik a gazdasági visszaesés az könnyen a 2022-es választás országgyűlési elveszítésébe kerülhet.

Erről írt a Reuters hírügynökség annak kapcsán, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Nemzetnek nyilatkozott a magyar gazdaság borús kilátásairól. Ha nem lesz hatékony védőoltás a Covid-19 vírus ellen, akkor jövőre sem várható komoly gazdasági növekedés – mondta a pénzügyminiszter, aki 4-5%-ra számít abban az esetben, ha a jövő év közepéig meglesz a védőoltás. Idén visszaesés várható: körülbelül -5-6%. A kormány épp ezért válságkezelő intézkedéseken dolgozik – idézi a pénzügyminiszter nyilatkozatát a Reuters.

A hírügynökség felhívja a figyelmet, hogy 2022 első felében választásokat rendeznek Magyarországon vagyis a gazdasági válság Orbán Viktor miniszterelnök rendszere szempontjából a legrosszabbkor következik be. Jelenleg még nagy a kormány támogatottsága, de ez elolvadhat az országgyűlési választásig, ha a gazdasági válság tartós életszínvonal csökkenéshez vezet Magyarországon.

Még kitart a gazdaság, de lassul

Alig csökkent a magyar gazdaság növekedési tempója, tavaly 4,9 százalék volt a tempó, elsősorban a belső kereslet hajtja. A kormány azonban váratlanul 3,5 százalékra vágta vissza az idei várakozást.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2019 IV. negyedévében a nyers adatok szerint 4,5, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – tudatta a KSH. A növekedéshez nagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások, kisebb mértékben az ipar és az építőipar járult hozzá.

Az év egészében a GDP 4,9 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül az utolsó negyedévben – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – az előző negyedévhez mérten 1 százalékkal bővült a bruttó hazai termék volumene.

Az alig lassuló növekedés KSH szerint közölt összetétele arra mutat, hogy a belső kereslet változatlanul erős, képes volt ellensúlyozni az év végére mindenkit meglepve lekonyult ipari teljesítményt. Arról egyelőre megoszlanak a vélemények, hogy ez utóbbi átmeneti csökkenés-e.

Az azonban látható, hogy a lassulás utoléri a magyar gazdaságot is. Váratlanul Varga Mihály arról nyilatkozott a Reutersnek, hogy 2020-ban már csak 3,5 százalék növekedéssel kalkulál a kormány az eddigi 4 százalék helyett. A pénzügyminiszter indokként növekedés kockázatként említette a koronavírusnak a turizmusra és a globális ellátási láncokra gyakorolt ​​hatását, valamint a Brexit miatti visszaesést és a globális adósság magas szintjét.

Itt az új minimális bérek

Január elsejétől a minimálbér bruttó összege 161 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 210 600 forintra emelkedik. A mérték mindkét esetben 8-8 százalék.

A bejelentésen Varga Mihály pénzügyminiszter közölte: a magyar gazdaság idén kimagasló mértékű növekedést produkált, a GDP várhatóan közel 5 százalékkal emelkedett 2019-ben: a Pénzügyminisztérium számításai szerint éves átlagban 4,9 százalékkal. Ezt a növekedést a kétszámjegyű béremelkedés is nagyban támogatja a fogyasztás erősödésén keresztül – tette hozzá a tárcavezető.

Varga elmondta, hogy a keresetek növekedésére érdemi hatással van a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is. Ennek is köszönhetően az idei első háromnegyed-évi bérnövekedés 2017 és a tavalyi év után újra kétszámjegyű volt. Idén

az első háromnegyed-évben közel 11 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek

– fűzte hozzá a miniszter. (Ez csak az öt főnél nagyobb cégek esetében igaz, ezek figyelembe vételével a számok becslések szerint 25-27 százalékkal alacsonyabbak lennének.)

A miniszter kifejtette: az idei bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán folytatódhattak a kiváló makrogazdasági adatoknak köszönhetően, mely feltétele volt a tárgyalások újraindításának. A munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek között az egyeztetések azonban nem vezettek eredményre. (A szakszervezetek kétszámjegyű növekedést akartak. Sőt, a legnagyobb, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, egyedüliként, már az idei 8 százalékot se írta alá egy éve.) A miniszter közölte: a kötelező legkisebb bérek a 2018. végén – a hatéves bérmegállapodás keretén belül – kötött két évre szóló egyezségnek megfelelően növekednek.

Varga Mihály jelezte: a kormány célja továbbra is az, hogy a jövőben tovább emelkedjenek a bérek Magyarországon. 2020-ban várakozásaik szerint 8-9 százalékot meghaladó átlagkereset-emelkedés várható Magyarországon.

Szabadulnának az összeszerelő-jellegtől

Magas, de csökkenő tempóban nő a gazdaság jövőre is – mondta Varga Mihály. A pénzügyminiszter ki nem mondva az ország összeszerelő-jellegétől távolodást említette célként.

A magyar gazdaság idén várhatóan 4,8 százalékkal bővül, jövőre a Pénzügyminisztérium 4 százalék körüli GDP-növekedést vár. A világgazdaság bővülése lassul, recesszió nem lesz, de a növekedés üteme mérséklődik – mondta Varga Mihály a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) ülése után. A pénzügyminiszter szerint át kell gondolni, milyen intézkedésekkel, hogyan – például a kutatás-fejlesztés kibővítésével, a régiók helyzetének átgondolásával – lehetne befolyásolni ezt a folyamatot.

Az NVT hétfői ülésén két nagy témával foglalkoztak: a Magyar Bankszövetség digitalizációval kapcsolatos javaslatait és a külföldi működő tőke Magyarországra vonzásának minőségi szempontjait tekintették át. Varga elmondta: a külföldi működő tőke beáramlásában igen jó az ország helyzete, az elmúlt öt évben a régióban a GDP-hez mért arányát tekintve három évben is a rangsor élén álltunk.

Ezután arról beszélt, hogy a jövőben azonban a működő tőke megítélésében

nem a munkahelyteremtés, hanem a minőségi szempontok, így a kutatás-fejlesztés, illetve a technológiaváltás segítése lesz az elsődlegesek.

A következő években el kell érni, hogy a gazdaság növekedése érdekében

egyre több iparágban valósuljanak meg külföldi befektetések,

és a külföldi működő tőke nagyobb szerepet kapjon a kevésbé fejlett országrészek felzárkóztatásában is.

Ezzel a pénzügyminiszter lényegében elismerte független kutatók vészharang-kongatásának megalapozottságát. Arról, hogy

az alacsony hozzáadott értéket előállító szalagszerű termelés állandó bővítése káros

– pontosabban a szabad munkaerő elfogyása után nincs hova fejlődni -, s

különösen veszélyes ezen belül az autóipar eltúlzott súlya.

Az úgynevezett közepes fejlettség csapdájának veszélyéről nem régiben itt írtunk.

Varga a pénzügyi szolgáltatások digitalizációjáról elmondta, hogy a Magyar Bankszövetség (MBSZ) 22 pontos javaslatcsomagot dolgozott ki a hazai pénzintézeti szolgáltatások javítására. Magyarországon egyre jobban terjednek a bankkártyákkal lebonyolított tranzakciók, egy év alatt 21 százalékkal nőtt a kártyás fizetések száma, ám az összes fizetési tranzakció mintegy háromnegyede még mindig készpénzalapú – ezt már Becsei András, az MBSZ elnöke mondta. Túl sok készpénz van a vállalkozásoknál és lakosságnál (sőt, megállíthatatlanul növekvően), ennek éves többletköltsége 450-500 milliárd forintra becsülhető.

A banki fejlesztések eddigi eredményeiről elmondta, hogy az érintőkártyás fizetés Magyarországon lényegesen könnyebb, mint sok más nyugati országban. A PM által életre hívott és támogatott pos- (kártyaelfogadó készülék-) program révén a kereskedők bankkártya-elfogadó terminált igényelhettek. Jövő márciusban pedig a bankok számára kötelezően elindul az azonnali fizetési rendszer – eredetileg már idén kellett volna, de első lépésben besült.

A bankszövetség a tranzakciós illeték egy részének eltörlésére tett javaslatot, nevezetesen a lakossági ügyfelek elektronikus műveleteinek, azaz elektronikus átutalásainak esetében. (A különadó részbeni kivezetését a PM is tervezte tavaly, de a parlament gazdasági bizottsága végül kivette ezt az idei költségvetésből.) Becsei kifejtette: a teljes tranzakciós díjbevétel 226 milliárd forint, a lakossági tranzakciók 50-60 milliárd forint adót eredményeznek, ebből a lakosság elektronikus műveletei mintegy 10 milliárd forint illetéket hoznak.

Veszélyben a Karácsony-kormány-megegyezés?

Most nincs 50 milliárd forint az atlétikai vb fejében kért 50 milliárdos egészségügyi fejlesztésre – mondta Varga Mihály egy programja után. Megfogalmazása kétértelmű.

Nincs szabad forrás a költségvetésben, van a tartalék, de abban már nincs ekkora összeg – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a mfor.hu-nak. Varga a Karácsony Gergely főpolgármesternek, illetve a Fővárosi Közgyűlésnek az atlétikai stadion támogatásának feltételéül szabott 50 milliárd forintos egészségügyi pénzigényéről beszélt. A főváros öt év alatt ennyi pénzt kér az államtól Budapest (a kerületek) egészségügyi kiadásaihoz.

A pénzügyminiszter a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülése után sajtótájékoztatón beszélt erről – az MTI tudósításából ez a rész kimaradt.

Varga szavai nem egyértelműek,

mert eleve öt év alatti 50 milliárdos összeget szabott feltételül a közgyűlés. Tehát évente tíz milliárdot kellene fizetnie.

Ráadásul Varga úgy fogalmazott, hogy vélhetően Karácsony Gergely sem az idei költségvetésre gondolt, amikor megfogalmazta igényét, hanem a 2020-as pénzügyi évre. Ez eddig se volt kérdéses, olyannyira nem, hogy fővárosi képviselők részéről később felvetődött igényként: a parlament módosítsa a jövő évi költségvetést, és írják bele az első tízmilliárdot.

Mindazonáltal a főpénzügyér azt mondta, hogy

hosszabb egyeztetést igényel a főváros által felvetett téma.

Mindeközben kiderült, hogy Budapest meglehetősen nagy pénzügyi bajban van. Karácsony Gergely szintén az mfor.hu-ban sok egyéb mellett arról beszélt, hogy a szerződések és beruházások átvilágítása még javában zajlik az önkormányzatban, de az már kiderült, hogy 50 milliárd hiányzik három beruházás befejezéséhez. Az új városvezetés eleve megörökölt 150 milliárd forint adósságot, erre rakódik rá ez az összeg. Hiányzik ugyanis 20 milliárd a Lánchíd felújításához, 10 milliárd a hármas metró büdzséjéből és 20 milliárd az állatkert befejezéséhez. Erős kezdés.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK