Kezdőlap Címkék Davosi Világgazdasági Fórum

Címke: Davosi Világgazdasági Fórum

Kína és Németország egymásra találhat az USA-val szemben

0

Pénzügyi egyezményt írt alá a kínai gazdaság fő mandarinja Olaf Scholz német pénzügyminiszterrel. Liu Ho miniszterelnök-helyettes hamarosan az Egyesült Államokba látogat – emlékeztet rá a Deutsche Welle.

A német közszolgálati portál nem titkolja: az 1,4 milliárdos kínai piacon nagyobb lehetőségeket remélnek. Peking ugyan megígérte amikor belépett a Világkereskedelmi szervezetbe (WTO), hogy szabaddá teszi a belső piacát a külföldi pénzügyi vállalkozások előtt, de a gyakorlatban eddig meglehetősen kevés lehetőség nyílt mások előtt. Liu Ho miniszterelnök helyettes, aki a Harvard egyetemen doktorált, azt a megbízást kapta Kína első emberétől, hogy tegye rendbe a hatalmas gazdaság pénzügyi rendszerét mielőtt a nyitás bekövetkezik ezen a téren is. Liu Ho hozzá is kezdett a feladathoz, de közbejött a kereskedelmi háború az Egyesült Államokkal. Most ez a prioritás Peking számára. Ezért is utazik hamarosan Washingtonba Liu Ho miniszterelnök-helyettes. Erre emlékeztette a világot Donald Trump Twitteren.

Zűrzavar Washingtonban a kínai kereskedelmi háború miatt

Csökkentsük a büntető vámok egy részét – javasolta Steven Mnuchin pénzügyminiszter a Wall Street Journal beszámolója szerint. Ilyen módon lendületet adhatunk a kereskedelmi tárgyalásoknak – érvelt az amerikai pénzügyminiszter. Csakhogy már nem ő Liu Ho miniszterelnök-helyettes tárgyaló partnere, hanem a kínaiak mumusa, Robert Lightizer. Így döntött Donald Trump, aki ebben az ügyben is hol hideget hol pedig meleget fúj.

Trump nagykövete alaposan feldühítette a németeket

Richard Grenell nagykövet megzsarolta az Északi Áramlat 2 orosz gázvezetéket építő német cégeket mondván: szankciókat kaptok Amerikában, ha nem álltok le. A Handelsblatt gazdasági lap teljes egészében közölte a nagykövet levelét. Berlinben pedig nyomatékosan közölték: a német és általában az európai energiapolitikát nem Washingtonban határozzák meg!

Ilyen körülmények között melegedett fel Németország és Kína kapcsolata, mely korábban sok érdek összeütközést mutatott Európa keleti és déli részén. Berlinben óva intették mind a kínaiakat a túlságosan agresszív nyomulástól ebben a térségben, mind pedig a kis és szegény kelet- és délkelet-európai államokat attól, hogy kiszolgáltassák országukat a világ második gazdasági nagyhatalmának, Kínának. A globális játszmában persze ez a térség nem épp meghatározó. Berlin számára a fő kérdés az: milyen álláspontot foglal el az amerikai-kínai kereskedelmi vitában? A németek nagyon óvatosak – hangsúlyozza a Deutsche Welle, mert nagyon sokféle érdek keresztezi egymást. Például Trump azt várja tőlük: zárják ki a Huaweit az 5G pályázatból. Korábban Berlinben úgy nyilatkoztak, hogy szó sem lehet erről. A BBC tudósítója mégiscsak arról értesült, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kizárhatják Németországban a pályázatról a Huaweit, melyet az Egyesült Államokban kémkedéssel gyanúsítanak.

Közben a morózus világgazdaság az amerikai-kínai megegyezésre vár

A tőzsdék kedvezően reagáltak Steven Mnuchin javaslatára. Trump kevésbé. Ezért aztán a pénzügyminisztérium vissza is vonta a javaslatát Washingtonban. Korábban úgy volt, hogy Trump Davosban találkozik Vang Csisan alelnökkel, Kína tűzoltójával, akit mindig a legnehezebb helyekre küldenek. Trump lemondta a davosi utat az amerikai állam leállására hivatkozva. Sőt, most azt is közölte: nem lesz amerikai küldöttség Davosban! Sem Mnuchin pénzügyminiszter sem Pompeo külügyminiszter nem utazik! Vagyis nem lesz amerikai-kínai tárgyalás a világgazdasági fórumon. Liu Ho miniszterelnök-helyettest várjuk Washingtonba – jelezte Donald Trump. Vagyis marad a rókafogta csuka helyzet, egy aprócska különbséggel, melyre a kínaiak hívták fel Trump figyelmét: összefoghatnak az oroszokkal, sőt a németekkel is Washingtonnal szemben…

Malala Davosban: Vegyük kezünkbe a saját sorsunkat

0

A 20 éves Nobel-békedíjas pakisztáni diáklány külön meghívottja a davosi Világgazdasági Fórumnak. Szenvedélyes beszédében állást foglalt amellett, hogy a nőknek fel kell emelniük a szavukat nemcsak saját magukért, de a társadalomért is, amelyben élnek.

Malala Yousafzai a lányok tanulási lehetőségéért küzdött szülőhazájában, Pakisztánban. A fanatikus tálib mozgalom halálra ítélte. Fejbe lőtték, de csodával határos módon túlélte. Ma Angliában él, és Oxfordban tanul közgazdaságtant és politológiát.

„Egyszer vissza akarok térni Pakisztánba. Nagyon nehéz úgy élni, hogy valaki távol van a hazájától, a barátaitól”

– mondta Malala Yousafzai, aki köszönetet mondott feminista apjának. A pakisztáni pedagógus a pastu törzs legendás női harcosáról nevezte el lányát.

Malala Yousafzai egyelőre nem térhet vissza hazájába, a tálibok ugyanis nem vonták vissza a halálos ítéletet, melyet azért mondtak ki rá, mert kiállt amellett, hogy a lányok is járhassanak iskolába.

Malala Yousafzai Davosban arról is beszélt, hogy kiábrándítónak tartja Donald Trump viselkedését a nőkkel szemben, és azt, hogy szemmel láthatóan nem ismeri el a nemek közötti egyenjogúságot. A szexuális zaklatás ügyében elindított világméretű #metoo kampányról az a véleménye, hogy az nem más mint az egyenjogúság deklarálása a nemek között. Pakisztánnak már volt egy miniszterelnöknője, az arisztokrata családból származó Benazir Bhutto, akinek az apja is miniszterelnök volt, de merénylet áldozata lett. Malala nem beszélt erről Davosban, de akik jól ismerik őt, állítják: hazájába hazatérve ő is fontos politikai szerepre törekszik majd.

Trump nem akar kereskedelmi háborút

0

Az amerikai elnök a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt erről. Angela Merkel szerint a populizmus és a nacionalizmus méreg, Emmanuel Macron (hatalmas tapssal kísért beszédben) az amerikai adócsökkentést bírálta.

Trump ezzel megerősítette pénzügyminisztere, Steven Mnuchin szavait, aki arról beszélt, hogy találkozott a kínai elnök gazdasági főtanácsadójával.

„Mi nem akarunk kereskedelmi háborút, de megvédjük az érdekeinket”

– mondta Mnuchin.

A szóbanforgó gazdasági főtanácsadóval nyelvi problémák nemigen lehettek, hiszen Liu He a Harvard egyetemen szerzett doktorátust közgazdaságból. Már Steven Mnuchin elődei is vele tárgyaltak amikor a nagy pénzügyi válság idején, 2007-2008-ban.

Hszi Csin-ping kínai elnök tavaly Davosban utalt rá, hogy akkor ők mindent megtettek a nemzetközi pénzügyi stabilitás érdekében, ezért most már azt szeretnék, ha érdemi beleszólásuk is lehetne a döntésekbe. Erre most Davos előtt Trump azzal lepte meg a kínaiakat, hogy

külön vámot vetett ki a napelemekre, melyek Kínából érkeztek.

Ebből nagy vita volt már az EU és Kínaközött is. Wilbur Ross kereskedelmi miniszter pedig azt mondta Davosban: már régóta folyik a kereskedelmi háború, és egyesek ragadozó magatartást tanúsítanak.

Steven Mnuchin békülékenyebb húrokat pengetett, a kínai külügy pedig kijelentette: nem az elzárkózás mellett vannak, hanem a nemzetközi nyitás mellett. Hiszen például január elseje óta könnyebb a külföldieknek érvényesülni a pénzpiacokon Kínában.

A kínaiak diplomatikus formában utasítják el Trump elképzeléseit, az európai partnerek őszintébbek: Angela Merkel szerint

a nacionalizmus és a populizmus méreg,

csakis a nemzetközi együttműködés kínálhat kiutat a globális gazdaság számára.

Emmanuel Macron pedig arra utalt, hogy Trump adócsökkentése sajátos következményekkel járhat. Ha az amerikaiak csökkentik az adókat abban a reményben, hogy a külföldi tőke hozzájuk áramlik, akkor ez olyan globális versenyt indíthat meg, amely problemássá teszi a jóléti államok finanszírozását.

„Ha a gazdagok egyre kevesebb adót fizetnek, akkor

hogy győzzük meg a munkásokat és a középosztályt, hogy a globalizáció jó dolog

és nekik is a hasznunkra van” – tette fel a költői kérdést a francia köztársasági elnök, akinek csaknem egyórás beszédét felállva tapsolták meg Davosban.

Orbánnak és az ellenzéknek is nekiment Soros György

0

Orbán szerinte gazdaggá tette az apját és maffiaállamot épít, az MSZP vezetőit megvette, a többi ellenzéki pártban kémei vannak.

Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

A Financial Times közölt hosszú portrét Orbán Viktorról, ebben szólal meg Soros György is. Azt mondta a lapnak, hogy Orbán akkor tért rossz útra, amikor még az első miniszterelnöksége idején gazdaggá tette az apját, gyakorlatilag monopóliumot biztosítva neki útépítési anyagokra.

„Ekkor kezdte el kiépíteni a maffiaállamot. Ekkor szerezte meg valójában a hatalmat”

– mondta egykori támogatottjáról. Azt is elmondta, hogy a maffiaállam kifejezést, amelyet nem először használt, Magyar Bálinttól kölcsönözte.

Soros György aztán este a davosi Világgazdasági Fórumon is felszólalt, egyórás előadást tartott, amelynek a végén egy kérdésre válaszolva beszélt Magyarországról. Azt mondta:

Orbán az ő démonizálására építi fel választási kampányát,

utalva ezzel többek között a legújabb, „Stop Soros” nevű csomagra.

A nemzeti konzultációban hét olyan állítást vagy intézkedést tulajdonítanak neki, amelyekről bizonyította, hogy nem igazak. Azt is elmondta, hogy hiába tiltotta meg a bíróság a kérdőív terjesztését, addigra az már lezárult. Ismét használta a maffiaállam kifejezést, amelyet Orbán szerinte „nagyon sikeresen és hatékonyan működtet”, majd azt mondta a kormányfőről:

„anyagilag megvásárolta a szociáldemokrata párt vezetőit, és minden felemelkedő, tiszta pártban vannak kémei,

amely szavazatokat szerezhet, így nagyon nehéz összefogniuk, hogy átlépjék a megválasztáshoz szükséges küszöböt.” Szerinte Orbánt újra fogják így választani.

Az MSZP már reagált is Soros György szavaira. Közleményükben azt írják:

„A Fidesz szerint Soros zsebében vagyunk, Soros szerint a Fidesz vette meg az MSZP-t.”

A párt szerint, „ha valaki, hát Soros György” tudhatná, hogy nehéz egy alaptalan hazugság ellen védekezni. Azt is írják, hogy a vád „ugyanolyan mese, mint a nem létező Soros-terv”.

Korábban egyébként már a párt előző miniszterelnök-jelöltje, Botka László is többször beszélt arról, hogy árulók vannak az MSZP-ben.

120 perc – 2018. január 25. 18:00

0

Orbán Viktort dicsérte méhnyakrákellenes előadásan egy miskolci képviselő

Csöbör Katalin, a Fidesz országgyűlési képviselője egy gimnáziumi egészségvédelmi előadáson szólalt fel, de a méhnyakrák helyett a miniszterelnökről, és a Miskolc térségében végrehajtott fejlesztésekről beszélt, minta kampányolna. (444.hu)

 

A DK az OLAF-hoz fordul Orbán Viktor apjának pályázati pénze miatt

A Direkt36 tárta fel, hogy Orbán Viktor apjának cége 300 milliós összeget nyert el, hogy részt vegyen a dél-balatoni vasútvonal felújításában, holott korábban a miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy semmilyen rokona nem vesz részt alvállalkozóként uniós projektben.
A DK az OLAF-hoz, hogy kivizsgálják az ügyet. (DK sajtóközlemény/Direkt36)

A közel-keleti békéről beszélve a palesztinokat fenyegette Trump Davosban

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel folytatott megbeszélése után a palesztinoknak nyújtott segélyek felfüggesztésével fenyegetett az amerikai elnök Davosban, ha nem folytatják a béketárgyalásokat Izraellel. (MTI)

Boris Johnson brit külügyminiszter őse a legismertebb svájci múmia

A mumifikálódott test az 1709-ben Strasbourgban született, és 1787-ben Bázelben elhunyt Anna Catharina Bischoffé. Szakértők 2015 óta vizsgálják a múmiát, és csütörtökön ismertetett eredményeik szerint a 67 éves korában meghalt nő Johnson ük-ük-ük-ük-ük-ük-nagyanyja volt. Az 1975-ben felfedezett múmia kiléte évtizedek óta foglalkoztatta a kutatókat. (MTI)

Megint magyar politikusok nélkül startol el Davos

Ismét magyar hivatalos kiküldöttek nélkül startol el Davosban a világ politikai, gazdasági és társadalmi élete elitjének talán legfontosabb és legbefolyásosabb közös éves fóruma, a Világgazdasági Fórum. Nem volt mindig így. A holnap kezdődő négynapos tanácskozás 400 ülésén vesz részt a több mint 110 ország háromezernél is több képviselője. A fő téma az idén: hogyan tudnánk közös jövőt kialakítani a széttöredezett világunkban. 48. alkalommal gyűlik össze a világ elitje a svájci üdülővárosban.

 

Magyar hivatalos politikai résztvevőről nem tudni. Talán nem véletlenül: Davos a rengeteg hivatalos programja mellett elsősorban az informális találkozások, lobbizások színhelye, már maga részvétel is jelent valamit. Ott lehet megmutatni, hogy kik vagyunk, mit képviselünk, s igen sok háttértárgyalást lehet folytatni, háttéralkut lehet kötni – sokszor a nyilvánosság szeme előtt kibékíthetetlen politikusok, országvezetők is leülnek egy asztalhoz – akár nyilvánosan, akár a nyilvánosság kizárásával. Ott lehet megvédeni az álláspontokat – igaz, ahhoz nyíltan fel is kell tudni vállalni, s vállalni kell a kérdéseket, amelyeket akár a politikusok, akár a gazdasági élet képviselői, akár az újságírók szegeznek a résztvevőkhöz.

Lehet, ezért sem jár Orbán Viktor a Világgazdasági Fórumra. Nem úgy, mint korábban Medgyesy Péter vagy éppen Gyurcsány Ferenc, aki többször és még  a számára kényelmetlen években is elutazott Davosba.

S értjük persze azt is, hogy rendre miért nem vesz részt a fórumon Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnöke. Nem úgy mint elődjei, köztük például Surányi György.

Ahogy Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum alapítója és első embere fogalmazott:

„Világunk széttöredezett a nemzetek és az egyes társadalmakon belüli mély megosztások következtében.

Pedig a világ előtt álló kihívások minden eddiginél inkább megkövetelik a koncentrált, közös és integrált lépéseket.

Éves tanácskozásunk célja éppen ezeknek a tévutaknak a kiigazítása, azzal, hogy megerősítjük a nemzetek érdekeit és biztosítjuk a sokszereplős elkötelezettséget megújítva a társadalmi szerződéseket”

Davos üzenetét a világ formálói meghallják – nem véletlenül lesz jelen nem csak Angela Merkel német kancellár vagy éppen Emannuel Macron francia miniszterelnök – az „Amerikai az első” jelszóval működő amerikai elnök, Donald Trump is jónak látja a jelenlétét.

Több mint 110 ország háromezernél is több képviselője – köztük államfők, miniszterelnökök, véleményformálók, cégvezetők, Nobel díjas közgazdászok –  lesznek jelen a kedden kezdődő davosi tanácskozás-sorozaton. A résztvevők 21 százaléka nő, sőt, a szervezők ennél is tovább menve hét női társelnököt választottak. Névsoruk is mutatja egyébként, hogy nem hiábavaló a sok erőfeszítés –

szép lassan, de teret nyernek a nők egyenjogúságáért küzdők mind  a politikában, mind pedig az üzleti életben és a kulturális világban.

Davosban tehát kiemelt szerepet kap a holnap kezdődő fórumon a többi között Sharan Burrow, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) főtitkára, Fabiola Gianotti, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) vezérigazgatója, Isabelle Kocher, az Engie globális energetikai vállalat vezérigazgatója, Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója, Ginni Rometty, az IBM elnök-vezérigazgatója, Chetna Sinha, az indiai Deshi Mahila Bank és a Mann Deshi Foundation alapító-elnöke és Erna Solberg norvég miniszterelnök.

Ha már a statisztikáknál tartunk: az idei résztvevők közül nem egészen 350 az úgynevezett közszereplő: köztük 70 állam- és kormányfő, 45 nemzetközi szervezet vezetője. S persze ott gyűlik össze a világ gazdaságának a krémje: 1900 vezető üzletember. A civil szférát hetvenen képviselik, negyvenen pedig a világ kulturális életét – derül ki a szervezők által összeállított statisztikából.

Hat fő témát emelnek ki az ideiek közül a szervezők, ezek a következők:

  • A fenntartható gazdasági fejlődés
  • Irányok a többpólusú és többszemléletű világban
  • A társadalmi megosztottság megszüntetése
  • A mindenki számára biztonságot nyújtó élet a technológiai fejlődés változásai közepette.

Magyar versenyképesség: a teljes kép

Statisztikával minden meg lehet magyarázni – szól a mondás, hiszen az adatokból szemezgetve torz valóságot lehet közvetíteni. Legyünk jóhiszeműek: csupán pozitív kommunikációs célja volt Varga Mihály gazdasági miniszternek, amikor és ahogyan kommentálta a Davosi Világgazdasági Fórum most közzétett Globális Versenyképességi Jelentésének magyar gazdaságra vonatkozó eredményeit. A FüHü a részletes számokat is bemutatja.

Magyarország kilenc helyet javított a Davosi Világgazdasági Fórum által évente kiadott globális versenyképességi rangsorban. Varga Mihály ezt úgy prezentálta (a szaktárca közleménye szerint), hogy

Az elmúlt évtized magyar eredményeivel összevetve kiugró a javulás, ez az eddigi legnagyobb – egy év alatt mért – előrelépés a listán.”

Tény a kilenc helyes előrelépés, ám némi szépséghibája azért van: ezzel visszakerültünk a 2012-13-as szintre, aminél azért már volt jobb is, például:

2010-2011-ben – tehát a 2008-as válság, illetve a kormányváltás tájékán – még az 52. helyen állt a magyar gazdaság a rangsorban, pontjainak száma pedig 4,3 volt.

Pontszámunk tehát ma ugyanannyi, mint hat év volt, ám közben a világ – s a térségbeli versenytársak – előre haladtak, miközben mi meg állva maradtunk. Hiszen például Csehország akkor a 36. volt (most a 31.), pontjainak száma pedig 4,6 (most 4,4). Vagy vegyük Lengyelországot, amely ugyan ma is ugyanazon a 39. helyen áll, mint hat éve, ám a pontjainak számát gyarapította (4,5-ről 4,6-ra).

Régiós összevetés

És ha már a versenytársaknál tartunk – arról sem tesz említést a gazdasági tárca közleménye, hogy ezzel a 60. hellyel hol állunk régiós összevetésben. Nos, nem túl jól, ahogy ezt az alábbi táblázatból is látható.

Más szóval Romániát és Horvátországot ugyan még sikerült  megelőznünk, de ez a két ország feljövőben van. Románia a hat évvel ezelőtti 4,2 pontja után most már 4,3-at ért el (igaz, ezzel helyezése egyet romlott az akkorihoz képest), míg a horvát gazdaság 4 pontról 4,2-re növelte pontjainak a számát s három helyet előre lépett ez idő alatt.

Kritikus pontok

S sajnos nincs mit dicsekedni azzal az adatsorral sem – nem véletlen, hogy a közlemény szerint Varga Mihály nem is érintette –, amely az üzleti döntésekhez fontosnak tartott szempontrendszer alapján készült jelentésen belül a magyar gazdaság legkritikusabb pontjait sorolja fel. Ez az idei jelentésben – az itt élő és  az üzleti életben is jártas, vagy ott próbálkozó magyarok és külföldiek számára nem meglepő módon – a kvalifikált munkaerő hiánya és a korrupció: az utóbbi 2010-11-ben még csak 12 pontot kapott, s a kritikus területek sorában nem volt dobogós, az előbbi pedig  középmezőnyben tanyázott 4,5 ponttal.

 

Részterületek értékelése

„A rangsor részletes adatairól szólva a tárcavezető kiemelte, hogy Magyarország teljesítménye a felmérés által vizsgált tizenkét terület közül nyolcban javult” – áll a közleményben. Ez is igaz, miként az is, hogy a legnagyobb mértékű előrelépést, azaz 25 helyezésnyi javulást a „Pénz- és tőkepiacok fejlettsége” tekintetében mérték, amiben  – ismeri el a tárcavezető –

meghatározó szerepet játszott többek között az EU-s forrásokból finanszírozott kockázatitőke-programok kibővítése

és a devizahitelek korábbi forintosítása. Szintén jelentős előrelépést mutat az „Innováció” (18 helyezésnyi javulás) és a „Technológiai háttér” (14 helyezésnyi előrelépés) területe is, ám arról már nem szól a fáma, hogy különösen az előbbi még mindig milyen rossz értékelést kapott a válaszadóktól.

A Globális helyzet

A Globális Versenyképességi Jelentés 2017-2018 külön érdekessége, hogy egy évtizeddel a 2007-s pénzügyi sokk, majd az azt követő 2008-as nemzetközi válság utáni képet fest, mégpedig eléggé borúsat, mondván:

„továbbra is komoly a fenntartható gazdasági talpra állás kockázata, köszönhetően a versenyképességet alátámasztani, az égetően szükséges termelékenységjavulást elősegíteni hivatott reformok hiánya miatt.

A leginkább aggodalomra okot adó terület egyike a jelentés szerint a pénzügyi rendszereké, amelyeknek nem sikerült kigyógyulniuk összes, a válsághoz vezető betegségeikből, sőt, vannak a világnak olyan részei, ahol a helyzet e téren még tovább is romlik.

A munkaerőpiac egy olyan terület, amelyen alapvető változások kellenének és várhatók, mégpedig a piac szűkülése a robotizáció és automatizáció következtében, ám ez is kellhet ahhoz, hogy a sokkokat kezelni képes helyzet alakuljon ki – ebben a munkaerő átképzése és átirányítása kiemelt szerepet kell, hogy játsszon.

Az innováció gyakran nem vezet a termelékenység javulásához – összegez a jelentés, amely figyelmeztet: egy adott ország globális versenyképességét egyre inkább az innovációs kapacitása határozza majd meg.

A tehetség sokkal többet fog számítani, mint a tőke, a világ a kapitalizmusból a tehetség érája felé tart.

„A győztesek azok az országok lesznek, amelyek egyidejűleg lesznek képesek kivenni a részüket a 4. Ipari forradalomból és erősíteni politikai, gazdasági és szociális  rendszerüket”.

A figyelmeztetést érdemes lenne megfogadni a magyar kormán(ok)nak is.

A Globális Versenyképességi Rangsorban itt lehet böngészni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK