Kezdőlap Címkék Nagy Márton

Címke: Nagy Márton

Átmenetileg menedékre lelt a forint

Nyugtató szavakkal avatkozott közbe az MNB az elszabadulni látszó árfolyam láttán. Azt üzenik, kézben tartják a folyamatokat. Az ismert befektető viszont azt sürgeti, hogy az MNB törje meg a forintgyengülés pszichológiáját, mert az mindenféle károkat okoz, és érje el a kamatszint növekedését.

A pesszimista előrejelzéseket is felülmúló januári éves és havi infláció (4,7 és 0,9 százalék) az elmúlt időszak árfolyamgyengülési trendje közepette a forint elszabaduló romlásának veszélyét vetítette előre. Ezt látva az MNB alelnöke, Nagy Márton a sajtó nyilvánossága előtt úgynevezett szóbeli intervenció szándékával igyekezett megnyugtatni az aggódókat – és elvenni a kedvüket azoknak, akik a forint folyamatos gyengülésére játszva hajtanak végre olyan pénzpiaci műveleteket (carry trade), amelyek más devizák kamatelőnyét kihasználva hoznak tetemes hasznot.

A Portfolio beszámolója szerint Nagy Márton elismerte, hogy a decemberi inflációs jelentés óta erősödtek az inflációs kockázatok, de az MNB mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a célsávba (a 3+/-1 százalék közé), és a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján itt stabilizálódjon az infláció.

Ha kell,

a monetáris politikai eszköztár minden eszközét felhasználjuk,

hogy az inflációs cél elérését és fenntartását biztosítsuk – mondta határozottan az MNB alelnöke. Ha szükséges, lépnek, ha nem szükséges, nem lépnek – tette hozzá azonban. Az elmúlt időben hozott intézkedések (a forint mennyiségének korlátozása) szándékolt és tudatos döntés eredmény volt – szögezte le Nagy Márton, noha ebben semmi kétség se volt a pénzpiacon.

Az MNB azonban óvatosnak tűnik, a márciusi inflációs jelentés fogja meghatározni a további lépések szükségességét. A monetáris politika irányultságát negyedévente értékelik újra a legfrissebb inflációs jelentés alapján, és lépéseket tesznek, ha szükséges. A köztes hónapokban pedig változatlanul a forint állományának módosításával reagálnak.

Az MNB alelnökének szavaiból egyértelművé vált, hogy

az alapkamathoz egyelőre nem nyúlnak hozzá.

A beavatkozás sikerrel járt, az euróárfolyam lesüllyedt a 338-as szint alá. Valószínű, hogy az engedékenységet az vezérli, hogy

nem szokványos intézkedéseket elvár a piac.

A történtek megítélése azonban korántsem egyértelműen pozitív. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is felvetette, hogy az MNB egy éve arról beszél, hogy az infláció visszatér a 3 százalék körüli szintre és egészen decemberig lefelé mutató inflációs kockázatokat említettek. Ehhez képest gyorsul az infláció és egyre több a felfelé mutató kockázat, ez

„kikezdheti a jegybank hitelességét”

– mondta az elemző. Ez a félelem egyébként folyamatosan körüllengi az MNB-t az elmúlt két évben.

Az ismert befektető, Zsiday Viktor még az MNB beavatkozása előtt, de az inflációs adat megjelenését is megelőzően közölt írásában feltett kérdése az, hogy bármeddig gyengülhet a forint? A rövid válasz az, hogy nem.

Zsiday szerint a jegybank esetén két kérdést kell feltenni devizájának árfolyama kapcsán: van-e eszköze, hogy a deviza árfolyamát jelentősen befolyásolja, és van-e szándéka, hogy a deviza árfolyamát jelentősen befolyásolja?

Az elemzéseivel gyakran megjelenő befektető szerint mivel Magyarországon jelentősebb egyensúlytalanságok és kényszerpályák nincsenek, ezért teljesen egyértelmű, hogy a forint árfolyamának alakulása szempontjából a kamatszint dönt el mindent. Kellően alacsony kamatszinttel lehet a forintot gyengíteni, és kellően magassal szinte bármeddig erősíteni. Magyarul: az MNB oda vezényli a forint árfolyamát, ahová csak szeretné, az első kérdésre tehát igen a válasz.

Az elmúlt egy-két évben a nemzetközi lassulásra válaszul Magyarország központi bankja a forint gyengítése mellett döntött. Az MNB fő célja a magas magyar növekedés, a „high-pressure economy”  fenntartása, aminek alapvető eleme az alacsony kamatszint. Az elmúlt időszakban ez összhangban volt a többi céllal, most azonban

már problémákat kezd okozni a tartósan gyenge és gyengülő árfolyam.

Nyilvánvaló, hogy előbb vagy utóbb a devizaleértékelődés, pláne ha ez beépül a várakozásokba, komoly inflációs nyomást gerjeszt. Ez nem kívánatos. Konszenzussá vált a befektetők körében, hogy az MNB puha, és a forint csak gyengülni tud. Emiatt boldog-boldogtalan a forint gyengülésére játszik, ami tovább gyengíti a forintot, amitől még többen kedvet kapnak e játékhoz. Ez tehát önerősítő folyamat. Ez szintén nem kívánatos.

A fix kamatozású lakossági állampapírok állománya nagyon nagyra nőtt, és ha tartós és jelentős a forint értékvesztése, akkor a lakosság becsapva érzi magát, és elmegy a kedve attól, hogy a jövőben ilyen papírokba fektessen. Ez nem kívánatos.

Politikailag is kezd elfogadhatatlan lenni a gyengülés üteme és mértéke, károkat okozhat a kormánypárt népszerűségében. Ez nem kívánatos Zsiday Viktor szerint.

A befektető úgy gondolja, hogy

az MNB-nek meg kell törnie a forintgyengülés pszichológiáját, mert az mindenféle károkat okoz.

Az MNB-nek ehhez minden eszköze meg is van, és bármennyire is nem szeretné, kénytelen lesz a kamatszintet megemelni (bár a Szent Alapkamat marad 0,9 százalékon, de ennek már úgysincs jelentősége jó ideje). Hogy ez pontosan mikor és hogyan történik, az nem egyértelmű, de nem látszik más út. A korábbi egyszerű helyzethez képest most az MNB több célja egymással szembekerült, és dönteniük kell, mi a fontosabb.

Figyelembe véve a piaci hangulatot, valószínűleg ideje megtörni a teljes konszenzust, miszerint a forint csak gyengülhet, mert ez nagyon be tud gyorsulni, és minél tovább tart, annál nehezebben reparálhatóak a károk. Nyilván nem kívánatos, hogy olyan emaileket kapjanak az emberek mint ő pár napja, miszerint az új tervezésű magyar 1 eurós az ötszáz forintos.

Az MNB tehát szeretne tartósan alacsony kamatokat, de, úgy tűnik, a jelenlegi környezetben a fenntarthatóan alacsony kamatszint magasabban van, mint a 0 százalék körüli szint. Ha tippelni kéne, akkor 1-2 százalék közé becsülné. Ez a kamatszint stabilizálhatja a forintot, és még nem okoz törést a „high-pressure economyban”.

Zsiday szerint az egyetlen kivétel az lehet, ha a koronavírus terjedése globális recessziót okoz, ebben az esetben ez pár hónapra felülírhatja a fenti számítást, de hogy ez bekövetkezik-e, azt senki sem tudja.

Egekben az infláció

Minden várakozást felülmúlóan nőttek az árak januárban. A 4,7 százalék átlag mögött az élelmiszerek további drágulása áll, egyes termékeké negyedét meghaladóan. Az egy havi drágulás is jelentős. A forint egyelőre nem reagált a meglepő számokra.

Az előzetes becsléseket lényegesen meghaladó mértékű volt a drágulás januárban. A fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A fogyasztói árak legutóbb 2012. decemberben emelkedtek az idén januárinál nagyobb mértékben, akkor 5 százalék volt a fogyasztói áremelkedés.

A szeszes italok, a dohányáruk, az üzemanyagok, valamint az élelmiszerek ára nőtt jelentős mértékben. A dohányáruk ára átlagosan 11,3 százalékkal emelkedett a jövedéki adó emelése hatására. A dohányáruk jövedéki adóját még idén júliusban és jövő januárban fogják emelni, ami uniós kötelezettség.

A fekete leves azonban az átlagok mögötti részletek. Az élelmiszerek ára a decemberi 5,9 százalék után 6,9 százalékkal nőtt, ezen belül

a sertéshúsé 27,6 százalékkal. Ez 2004. augusztus óta nem volt ennyire magas.

Az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – ára átlagosan 10,8 százalékkal, ezen belül a gyümölcsök 21,9 százalékkal emelkedett. A járműüzemanyagok 13,5 százalékkal kerültek többe, mint egy éve, a decemberi 7,7 százalékos emelkedést követően.

A szolgáltatásokért 3,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10,3 százalékkal nőtt. A postai szolgáltatások tarifái 12,1 százalékkal emelkedtek a szerencsejáték 7,3 százalékkal, a belföldi üdülés 7,9 százalékkal kerül többe, a telefon és internet szolgáltatás viszont csak 1,8 százalékkal kerül többe, mint a múlt év elején.
A tartós fogyasztási cikkek, úgyanúgy, mint decemberben, 0,9 százalékkal olcsóbbak, mint egy éve, a tv-készülékek ára 11,2 százalékkal csökkent, a használt autóké 5,7 százalékkal.

Egy hónap alatt,

decemberhez viszonyítva az árak átlagosan 0,9 százalékkal emelkedtek.

Az élelmiszerek ára  2 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 7,9, a sertéshúsé és a száraztésztáé 2,5, az alkoholmentes üdítőitaloké 2,3, a párizsi, kolbászé pedig 1,5 százalékkal lett magasabb. A dohányáruk a  jövedéki adó emelése miatt 1,2 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokért 0,5, ezen belül a postai szolgáltatásokért 8,7, a szerencsejátékokért 7 százalékkal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára 2,8 százalékkal emelkedett. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,2 százalékkal kevesebbe kerültek.

Ez adat messze kívül van az MNB által évek óta követett 3+/-1 százalék inflációs céltartományán. A jegybank eddig azzal utasított el minden kritikát, hogy a drágulás átmeneti, hamarost visszafordul az alacsonyabb értékek felé.

A maginfláció növekvő értéke (már 4 százalék a decemberi 3,9 után) arra mutat, hogy a szezonális és nem befolyásolható tényezőkön kívüli

belső árnyomás növekvő pályán halad.

Ezekben persze jócskán benne vannak a hivatalosan még mindig magas béremelkedések, de az is, hogy a forint az év eleje óta 3 százalékhoz közelítően gyengült, ami beépül az árakba.

A forint egyelőre alig reagál a fejleményekre. Sőt, reggel óta inkább erősödőben van a tegnapi többszöri gyengülési csúcsdöntés után. Ebben szerepe van annak, hogy az MNB alelnöke, Nagy Márton értékeli az inflációs adatot. A piac alighanem kivárja, mi lesz az összesített üzenete a jegybanknak.

Kiraknák a bankokat az állampapírokból

A bankok nyereségének tizedét venné el az MNB azzal, hogy kirakja őket a lakossági állampapírok forgalmazásából. A következő bő négy évben 175 milliárd forintot lehetne megtakarítani, ha közvetlenül a kincstártól vehetnék ezeket, például a „szuperállampapírt”. A számokból kiderül, hogy mindenekelőtt saját magának spórolna az állam a számára drága papírok esetében.

A kormány több, mint duplájára, 11 ezer milliárd forintra szeretné emelni a lakosságnál lévő állampapírok mennyiségét. Ennek érdekében dobták le júniusban az „atombombát”, a szuperpapírként” is emlegetett Magyar Állampapír Pluszt (MÁP Plusz), amely rendkívül attraktív, öt év alatt több, mint 27, évente csaknem 5 százalék hozamot garantál. Ez még 3 százalék feletti infláció mellett is a legjobbnak tűnő ajánlat a piacon. Főleg úgy, hogy semmi kockázata nincs.

Olyannyira kiváló üzlet a magánszemélyeknek, hogy érdemes összekötni például a babaváró hitellel. Úgy is, hogy végül egyetlen gyerek se születik, az idővel belépő kamatkötelezettséget is bőven fedezi a MÁP Pluszból nyert hozam. Nem véletlen, hogy már 1800 milliárdot vásároltak meg belőle. (Az adatok arra engednek következtetni, hogy a jómódúak kedvelt befektetésévé vált, igen nagy összegben egyéb állampapírt és például ingatlanbefektetési pénzt csatornáztak át erre a célra.)

Gavalléros jutalékok

A minél szélesebb terítés érdekében a kincstár javarészt a kereskedelmi bankokon keresztül forgalmazza a kötvényeket, jelenleg nagyjából 80 százalék a részesedésük a terjesztésben. Amiért jutalékot fizet nekik az állam. A MÁP Plusz, de az infláció felett fix hozamot garantáló más kötvény persze

jelentős többletkiadást ró a költségvetésre, nem véletlen hát, hogy szívesen kitennék a kereskedelmi bankok szűrét a buliból.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Nagy Márton most arra tesz javaslatot a jegybank oldalán közölt írásában, hogy érdemes lenne megspórolni a banki költségeket, ha közvetlenül a Magyar Államkincstár (MÁK) forgalmazná a MÁP Pluszt.

Az MNB számítása szerint ha a háztartások állampapír-állományának 11 ezer milliárd forintra növelésében az elmúlt évekhez hasonló szerepet játszanak a bankok, az 2023 végéig összesen 175 milliárd forint költséggel jár az államnak és a lakosságnak – amelyet egyéb, nehezebben becsülhető tételek tovább növelnek.

Az állampapírok forgalmazásáért fizetett jutalékot mutatja az ábra.

Forrás: MNB

A táblázatban látható, hogy akkor is fizetnek jutalékot, ha csökken a papírok állománya, a dinamikus növekedést pedig igen magas bónusszal honorálja az állam. Az állampapírok bankokon és más pénzügyi szolgáltatókon keresztüli vásárlása nemcsak az államnak jelent többletköltséget, hanem annak során a lakosság is számos különféle díjtétellel szembesülhet – írja az MNB alelnöke. Némileg ironikus, hogy például a számlavezetési díjon felül olyan tételt is felsorol (tranzakciós díj), amelyet éppenséggel a bankokra kirótt pluszadó okoz. Ezek közül a legnagyobb tétel az állampapír-állományon alapuló állományi díj, amelynek értéke a jelentősebb banki forgalmazóknál évi 0,1-0,6 százalék között szóródik és átlagosan évi 0,21 százalék körül alakul.

Minden díjról lemondanának

Ezzel szemben a MÁK-nál az állampapír-vásárlás és számlavezetés számos előnnyel jár. Az értékpapírszámla-vezetés ingyenes, amely mellett a jegyzés, az adás-vétel, az újrabefektetés, a kamat- és törlesztésfizetés is díjmentes. Továbbá a készpénzfelvételi díj és pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség sincs, amellyel a lakosság további költségek alól mentesülhet. (Mivel a Posta a Kincstár függő ügynökeként forgalmazza a lakossági papírokat, így náluk is hasonlóan kedvező feltételek érvényesülnek.)

Csaknem kétharmadot magának spórolna az állam

A banki értékesítés miatt a jelenlegi szabályok alapján a forgalmazók az alap forgalmazói jutalék mellett bónuszjutalékra is jogosultak, ami az állam számára évente átlagosan 25 milliárd forint, 2023-ig összesen 110 milliárd forint kiadást jelenthet (ami a teljes összeg 62 százaléka).

Ez a lakossági állampapírok forgalmazásával foglalkozó bankok éves hazai profitjának közel 10 százalékát teszi ki. Ami, amellett, hogy jelentősnek tekinthető, egyben azt is jelenti, hogy a MÁP Plusz előnyeiből nemcsak a háztartások részesülnek, hanem a bankok is számottevő – adófizetői pénzek által finanszírozott – többletbevételekhez jutnak, ami szembe megy a MÁP Plusz megindításakor deklarált kormányzati célokkal – írja Nagy Márton. Egyben beismerve azt is, hogy

a bankok kizeccölése elsősorban a „szuperpapír” súlyos többletköltségeit hivatott mérsékelni.

Ehhez képest a háztartásokat terhelő költségekben ennél jóval kisebb, évente átlagosan 15 milliárd, 2023-ig összesen 65 milliárd forint megtakarítást eredményezne a változás.

Forrás: MNB

Az állami értékesítési csatornák térnyerésére a fentiek alapján jelentős tér van, ehhez azonban elengedhetetlen azok fejlesztése és hatékonyságuknak növelése, illetve a kincstári értékesítés díjmentességének és a Webkincstár előnyeinek tudatosítása – fogalmaz az MNB-alelnök. Amint ezek megtörténtek, érdemes megfontolni a lakossági állampapírok forgalmazásának kizárólag állami értékesítési csatornákra való szűkítését is.

Ezt persze – tegyük hozzá – az állam és a kereskedelmi bankok helyzete közti aszimmetria teszi lehetővé. A bankok nem tehetik meg azt, amit az állam igen: értéket képező és költséggel járó szolgáltatás díjáról lemond. Ahogyan a piacon nem előállítható extrahozamot is csak a kincstár ígérhet. Mindezt persze az összes adófizető pénzéből.

Spekulánsok karjaiba lökné a magyart az MNB

Túl sok a készpénz a forgalomban, jó lenne, ha sokkal több állampapírt, és akár négyszer több (!) részvényt venne a lakosság. Ezt szeretné elérni a Magyar Nemzeti Bank. A készpénz mennyisége tényleg durván nő, nyolc év alatt két és félszeresére, köszönhetően a kormány több intézkedésének.

Anyám borogass, Soros-féle spekulánsok karjaiba lökné a magyart a Magyar Nemzeti Bank! – kiálthat fel, aki azt olvassa az MNB alelnökétől, hogy túl sok a készpénz, ezt inkább a lakossági állampapír-vásárlásra és tőzsdézésre kéne fordítani. Jelentős nagyságra, mintegy 5700 milliárd forintra rúg a magyarországi készpénzállomány – mondta egy konferencián Nagy Márton.

A jövő nagy kérdése, mi lesz ezzel a jelentős készpénzmennyiséggel. Rámutatott: ha ennek kevesebb, mint a felét, 2300 milliárd forintot a lakosság állampapír-vásárlásra fordítana, akkor a mostani, lakosság kezében lévő, 5100 milliárd forintos értékpapír-állomány mintegy 45 százalékkal ugrana meg. A háztartások által megvásárolt, jelenleg 800 milliárd forint összegű

tőzsdei részvényállomány pedig 3100 milliárd forintra emelkedne, azaz majdnem megnégyszereződne,

és ez nagyon kedvező lenne a hazai gazdasági növekedés szempontjából – jelezte az MNB-alelnök.

A forgalomban lévő készpénz mennyiségének alakulását mutatja az alábbi grafikon.

Forrás: MNB

Látható tehát, hogy szinte megállíthatatlanul nő a fizikai pénz forgalma, az MNB adata szerint a fizetési tranzakciók 80-85 százalékát készpénzben bonyolítjuk. A rajz idősorán kívüli évek alapján a kép még drámaibb: 2010-hez (a kormányváltáshoz képest) a forgalomban lévő kápé mennyisége 2200 milliárd forintról két és félszeresére nőtt a mostani 5700 milliárdra, pedig azóta elment az országból vagy félmillió ember.

Túl azon, hogy hivatalos részről egyfolytában az MNB-alelnök által említett tőzsdei „spekulánsok” ellen hangolják a népet, tényleg a jövő kérdése, hogy helyes lenne-e, ha egyenesen négyszeresére dagadna a cseppet se kockázat nélküli tőzsdei befektetési állomány.

Ami a lényeget illeti, a válasz nagyon egyszerű:

a különféle megtakarítások azért nem nagyon nőnek a kívánt mértékben, mert nem éri meg.

Éppen egy éve írtuk le, hogy „megeszi az infláció a megtakarítást, és jelenleg alig van olyan pénzügyi lehetőség, ami ezt megelőzné. A szinte láthatatlan kamatok jó ideig maradhatnak.”

Az infláció azóta jócskán megugrott, a jegybanki alapkamat nem mozdult, az inkább irányadónak tekinthető bankközi kamatláb (Bubor) is éppenhogy feljebb kúszott. A végeredmény tehát ugyanaz.

A banki hozamokra – és ezzel a megtakarítások elhelyezésére – éppenséggel a kormány adta fel az utolsó kenetet, amikor hét éve

bevezette a különféle tranzakciós különadókat,

amiket a pénzintézetek annak rendje, s módja szerint tovább is adtak az ügyfeleknek.

Amikor pedig – a felháborodást látva – adómentessé tették havi 150 ezer forint készpénz felvételét, csak megerősítették a készpénzhez amúgy is erős ragaszkodást.

Az viszont tény, hogy

a kormánynak nagyon kell a pénz,

mert az uniós támogatások alig csöpögnek, az előlegként kifizetett pályázati összegek már ezermilliárdos tételre rúgnak. A kormány mindenhonnan szeretne pénzhez jutni: önkormányzattól és lakosságtól, bárhonnan.

Nagyot erősödött, most gyengül a forint

Délelőtt hirtelen erősödött a forint, 327,31-ről azonban ismét felfelé megy a grafikon az euróval szemben. Ma – nem kamatdöntő – ülést tart a Monetáris Tanács, a piacon terjedő várakozás kamatemelésre vonatkozik.

Minden előjel és látható ok nélkül délelőtt hirtelen erősödni kezdett a forint, az euróval szemben a 330-as nyitó értékről 327,31-ig futott. Ott aztán megfordult a trend, most már ismét 328 felett jár a kurzus.

Mindeközben az állampapírok hozamai kissé emelkedtek, amelyből a Portfolio azt a következtetést vonta le, hogy erősödtek a kamatemelési várakozások.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa egyébként ma tart ülést, de ezen – hacsak nem történik valami drámai – nem várható az alapkamatra vonatkozó döntés, előzetesen közzétett naptára szerint ez legközelebb e hónap 24-én lehetséges. Nagy Márton, az MNB alelnöke előző nap a parlamentben az atv kérdésére megismételte korábbi nyilatkozataikat, hogy

a korábbi közleményükben foglaltak (vagyis, hogy az infláció az egyedüli fontos szempont) az érvényesek, illetve hogy a piaci folyamatok függvénye az árfolyam.

Akkor egyébként ennek közzététele után óriási zuhanást produkált az árfolyam, amelyet egy pánikszerű – néhány szerkesztőségbe elküldött – e-mail követett. Ebben lényegében bejelentették, hogy hosszabb távon (1-2 év) nem tartható fenn a jelenlegi nagyon alacsony alapkamat.

A jelek szerint a kormányt se nagyon izgatja a forint sorsa. Hétfőn a parlamentben a válaszadásra kijelölt államtitkár csak a lényegről nem beszélt, amikor Mellár Tamás a kormányszóvivő múlt heti spekulánsozós megjegyzését számon kérve éppenséggel a legtöbb információ birtokában lévőket gyanúsította meg azzal, hogy nagyot akarnak keresni az árfolyamon.

Jelenleg leginkább a hitelességi válság az MNB egyik legnagyobb gondja a kérdésben.

Milliárdok jegybanki dolgozóknak

0

3,6 milliárd forintnyi dolgozói kölcsönt tartanak nyilván a Magyar Nemzeti Banknál – tudta meg a Hír TV. A Matolcsy György vezette intézmény összesen 402 dolgozói kölcsönszerződést kezel, valamennyi hitel fizetése szerződés szerint történik.

A legalacsonyabb nyilvántartott hitel összege félmillió, a legmagasabbé 50 millió forint.

A Hír TV azt követően fordult kérdéseivel az intézményhez, hogy kiderült: a jegybankelnök kedvese is kapott kedvezményes lakáskölcsönt. Vajda Zitának 32,2 millió forintot kölcsönzött a jegybank még 2015-ben, amit nemrég teljes egészében visszafizetett, miután házasságot kötött Matolcsy Györggyel. Nagy Márton alelnöknek 8,1 millió, Windisch László alelnöknek pedig 3,1 millió forint tartozása van a jegybank felé.

További részleteket itt találhat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK