Kezdőlap Címkék Nagy Márton

Címke: Nagy Márton

Még csatát sem lehet nyerni, nemhogy háborút

A Biden csomag hadüzenet Európának. Ez a véleménye Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek, akit Orbán Viktor a mostani válság menedzselésével bízott meg.

Nagy Márton kiáll a globalizáció mellett noha Orbán Viktor retorikája éppen az ellenkező irányban befolyásolja a közvéleményt. A kínaiakhoz hasonlóan Nagy Márton a globalizáció előnyeit hangsúlyozza, és ellenzi azt, hogy a világ blokkokra szakadjon mint a hidegháború idején. Washingtonban még nem döntöttek: Blinken külügyminiszter hamarosan Pekingbe utazik, ahol fogadja őt Hszi Csin-ping elnök is. Közben az Európai Unió is szervezkedik az amerikai elképzelésekkel szemben.

Megnyerheti-e az EU az ipar támogatási háborút az USA ellen?

Ursula von der Leyen nemrég tette közzé a brüsszeli bizottság gazdasági támogatási programját, amely ellensúlyozni szeretné Biden elnök 369 milliárd dolláros csomagját.

“Alternatívát kell nyújtanunk a cégeknek” – hangsúlyozta a brüsszeli bizottság elnökasszonya, aki attól tart, hogy az Egyesült Államok elszipkázza az új beruházásokat adókedvezményeivel és más juttatásaival.

“Mi azt akarjuk, hogy a cégek Európában maradjanak és itt prosperáljanak”

– hangsúlyozta Ursula von der Leyen bemutatva a Green Deal Industrial Plan – a nagy zöld alku ipari terv – csomagot.

Alig állt elő ezzel a nagyszabású tervvel, máris megindult a bírálat, amely két ponton támadja elsősorban a brüsszeli bizottság tervét. Az első kifogás az, hogy az Európai Unió nem tud új pénzeket hozzárendelni ehhez a nagyszabású tervhez hanem a korábban meglévő alapokból csoportosítana át. Épp ezzel kapcsolatos a második probléma: a kis tagállamok attól tartanak, hogy a két nagy, Németország és Franciaország lenyúl mindent, és nekik nem sok marad.

Washington látja, hogy az Európai Unió kezdeményezése nem igazán veszélyes az USA számára:

“Az Európai Unió fontos lépést tett a zöld átalakulás irányában, de a cégek tudni fogják, hogy számukra hol előnyösebb a beruházás” – mondta egy magát megnevezni nem kívánó amerikai diplomata a Politiconak.

Új pénz kellene méghozzá sok

“Ha azt a pénzt használjuk, amely már amúgyis megvan más alapokban, akkor az európai vállalkozás kudarcba fullad”

– mondta a Politiconak az Európai Parlament egyik liberális képviselője.

Valérie Hayes rámutatott arra, hogy az Európai Unió a helyreállítási alap 800 milliárd eurójából szeretné finanszírozni ezt a tervet. (Ebből várja Magyarország is az eurómilliárdokat.) Ugyanez a véleménye a néppárti Marcus Ferbernek is:

“A régi bort töltjük új palackba. Ez a 2023-as költségvetési terv új verziója. Kiábrándító.”

Valdis Dombrovskis, az Európai Unió kereskedelmi biztosa erre azt válaszolta, hogy 20 milliárd euró új pénz is lesz a csomag támogatására.

Az Európai Unió legutóbbi hasonló akciója befuccsolt, mert kevés pénzt tudott az amerikai kihívással szembeállítani. A csendes chip háborúban egy évvel ezelőtt Brüsszel 43 milliárd eurós chiptámogatási csomagjára az USA 52 milliárd dollárral válaszolt. Ráadásul az európai csomag nagy része a tagállamok költségvetését terhelte, az Európai Unió csak 3,3 milliárd eurót tett hozzá.

Mi lesz az állami támogatással?

Brüsszel eddig ellenezte ezt, de a mostani terv ösztönzi a tagállamokat arra, hogy támogassák saját iparuk zöld áttérését. Az erős tagállamok: Németország és Franciaország így nagy előnyhöz juthatnának a kisebbek kárára – állítja sok tagállam.
A Politico megszerzett egy tiltakozó levelet, melyet a következő tagállamok küldtek Brüsszelnek: Dánia, Finnország, Írország, Hollandia, Lengyelország és Svédország.

“Az a fő probléma, hogyha engedjük a tagállamoknak, hogy támogassák a saját iparukat, akkor ezzel veszélyeztetjük az Európai Unió egységes belső piacát”

– nyilatkozta a Politiconak egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata.

A Politico mindebből levonja a tanulságot: az Európai Unió nem nyerhet az USA-val szemben. Érdekes módon a portál nem tesz említést a Macron tervről, amely közös hitel felvétellel szeretné megoldani ezt a problémát. A francia elnök szerint kölcsönből lehetne új pénzt teremteni az európai ipar támogatási program számára. A minta itt a helyreállítási alap, amely Merkel kancellár hattyúdala volt az Európai Unióban. Németország  húzódozik az újabb közös hitelfelvételtől márpedig most is elsősorban tőlük függ, hogy lesz-e újabb nagy összegű közös hitelfelvétel vagy sem.

Ha nem lesz, akkor marad a vita az állami támogatásról. Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyügyi biztosa nemrég elmondta: az állami támogatás 80%-a Franciaországot és Németországot érinti. Érthető tehát a többi tagállam aggodalma.

“Sosem leszünk képesek arra, hogy a finanszírozásban versenyre keljünk az Egyesült Államokkal, de

hogyha nem csinálunk semmit, akkor biztos a kudarc. Ezért valamit tennünk kell”

– mondta egy magát megnevezni nem kívánó uniós diplomata.

Orbán harca a “kannibál kapitalizmus” ellen

Nincs globális gazdasági válság, csak Európában van válság – ez az alapgondolata Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter cikkének, melyet az Indexben jelentetett meg. Korábban azt közölte: Orbán Viktor azzal bízta meg őt, hogy menedzselje úgy a válságot, hogy Magyarország ne csússzon recesszióba mint Európa legtöbb országa.

Miért van válságban Európa? Mert megszűnt az olcsó orosz energia, a digitális innováció terén pedig végzetesen elmarad Észak Amerika és a Távol Kelet mögött. A cégek Európából az USA-ba mennek, mely mint egy kannibál felfalja az európai gazdaságot Nagy Márton szerint.

A válságra a válasz az újraiparosítás – állítja Nagy Márton, aki ezzel az USA gazdaságpolitikáját kívánja utánozni. Először Trump kezdte meg az elszakadást a kínai piactól, de Biden ráerősített, és immár hatalmas összegekkel támogatja az állam a hazai ipar fejlesztését miközben szankciókkal sújtja azokat, akik fejlett technológiát adnak el Kínának.

Európa ebben a versenyben labdába sem rúghat.

Mit tesz a magyar kormány?

2000 milliárd forintos válságkezelő csomagot állít össze. Ebben nagyon számít az uniós euró milliárdokra – hangsúlyozza Nagy Márton. Ez csak a rövid távú terv a kannibál kapitalizmus időszakában – írja a gazdaságfejlesztési miniszter.

“A rendszerváltás hibáját még egyszer nem követhetjük el”

Akkor egymillió munkahely szűnt meg Magyarországon, most is vannak áldozatok (Nagy Márton feltehetően a Tungsramra utal), de el kell kerülni, hogy a magyar cégek tömegesen bedőljenek.

“Erős, ha kell erőltetett deregulációs hullámot kell beindítanunk”

– sürgeti a gazdaság fejlesztési miniszter, akinek elképzelése szembemegy Orbán Viktor erőteljes centralizáló politikájával.

Orbán Viktor persze már többször is változtatott politikáján, de a hatalom egyre inkább az ő kezébe összpontosul.

Hogy lesz ebből dereguláció a gazdaságban?

Nagy Márton nyilvánvalóan úgy véli, hogy Orbán Viktornak megvan ehhez a politikai ereje éppúgy mint Thatcher asszonynak vagy Reagan elnöknek, akik a világméretű neoliberális hullámot elindították. Eddig Orbán Viktor sokkal inkább a Kádár rendszer állam központú modelljét alkalmazta. Matolcsy György szívesen hivatkozott a kínai mintára. A probléma az, hogy a neoliberális modell olyan országokban mint Magyarország egyáltalán nem véletlenül okozott egymilliós munkahely vesztést. Most viszont Nagy Márton arról ír, hogy

“tűzoltás közben kell átépítenünk a gazdaság épületét úgy, hogy a füsttől semmit sem látunk, de ami biztos, hogy most minden bentlakót meg kell védenünk.”

De hogyan miközben az infláció 20% fölött van, és az európai eurómilliárdok egyelőre nem érkeznek, az energiaszámlák viszont igen?

Matolcsy azért mondta el a maga őszödi beszédét, hogy ne ő legyen a bűnbak. Erre a szerepre Nagy Márton is tökéletesen megfelelne Orbán Viktornak…

Miért magasak az élelmiszer árak?

Szinte az egész világon drámai mértékben nőnek az élelmiszerek árai, de senki sem tudja igazában megindokolni, hogy miért?

Sokféle magyarázat van: az energia válság a legfontosabb, amely megnövelte a műtrágya árát. A Covid pandémia az ellátási láncokat is meggyengítette. Az ukrajnai háború. Csakhogy Kínában ennek ellenére jó volt a gabonatermés tavaly, az USA-ban pedig idén. Igaz, hogy az ukrajnai háború két fontos gabonaexportőr ország között folyik, de a FAO, az ENSZ mezőgazdasági szervezete kielégítő kínálatot jelzett előre 2022-23-ra. A klímaváltozás megváltoztatja ugyan a mezőgazdaság működési feltételeit, de ez nem igazán újdonság, fel lehetett készülni rá. Az árak ennek ellenére elszabadultak az olyan hagyományos élelmiszer nagyhatalmak esetében is mint az Egyesült Államok, ahol az éves élelmiszer infláció 12%.

Magyarországon ennél sokkal nagyobb, noha hagyományos élelmiszer exportőr országnak számítunk. Mi indokolhatja mégis az élelmiszer inflációt, amely megélhetési válságot okoz sok országban köztük Magyarországon is?

Az árakat a tőzsdéken manipulálják

Erre a nyilvánvaló tényre hívta fel a figyelmet egy jeles közgazdász. Sophie van Huellen, aki a Manchesteri egyetem kutatója számokkal mutatta ki, hogy

az árak egyértelműen a tőzsdei kereskedésben dőlnek el nagyon távol az agrár termelőktől és fogyasztóktól.

A határidős ügyletek pedig árfelhajtó jellegűek, és ezzel élnek is a pénzügyi befektetők. A piaci kereslet-kínálatot jelentős mértékben ők határozzák meg hiszen a termelők is hosszú távon előre adják el a termésüket. A pénzügyi befektetők hajtják fel az árakat, melyeket azután a fogyasztók kénytelenek megfizetni.

Miért nem működik a piac ármérséklő hatása?

Erre érdekes módon Matolcsy György célzott nevezetes beszédében a parlament gazdasági bizottsága előtt. A nemzeti együttműködés rendszerének egyik építőmestere egyszercsak észrevette, hogy a piac monopolizált Magyarországon. Vagyis a nagy élelmiszer termelők olyan piaci pozícióban vannak, hogy jelentős mértékben befolyásolhatják az árakat. Ki a legnagyobb mezőgazdasági termelő Magyarországon? Csányi Sándor, aki egyben a legnagyobb bank, az OTP vezére és részben tulajdonosa is.

Az infláció áldozatairól gyakran lehet olvasni a sajtóban, de a haszonélvezőiről ritkábban. Csányi Sándor viszonya Orbán Viktorhoz különösen érdekes hiszen MLSZ elnökként az OTP vezér igen könnyen összefuthat a közismerten futball fanatikus magyar miniszterelnökkel.

Orbán Viktor arra kérte Matolcsy Györgyöt és Varga Mihály pénzügyminisztert, hogy jövőre vigyék le az inflációt 10% alá.

Jelenleg Magyarország rekorder az unióban az infláció tekintetében. Ennek két fő oka az energiaválság és az élelmiszerek árának kétségbeejtően gyors növekedése. Az energiaárak esetében még lehet a külföldre mutogatni, de az élelmiszerek esetében ez már jóval nehezebb.

Miért emelkedik a tojás, a tej vagy a kenyér ára?

A magyar kormánynak nincs más elképzelése mint az ársapka, melyet jövő tavaszig meghosszabbítottak. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint akkor tetőzik majd az infláció.

Az USA-ban már ötödik hónapja csökken az infláció mértéke.

Jogállamiság: Európai pénzügyi hurok szorul Magyarországra

A G7 portál felmérése szerint ugyanaz a bevásárlókosár nem került többe november végén mint októberben. Egyes élelmiszerek ára tovább nőtt, de másoké csökkent, ezért leállt a növekedés. Mindössze 0,1% volt a növekedés miközben tavaly egyik hónapról a másikra 4,7% volt!

Azt még senki sem tudhatja, hogy mennyire tartós ez a tendencia. Az általános áremelkedéssel kapcsolatban nemrég Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, hogy szerinte 25%-os inflációnál tetőzik majd az árhullám valamikor jövőre. Orbán Viktor arra kérte a nemzeti bank elnököt és a pénzügyminisztert, hogy a jövő év végére legyen 10% alatti egy számjegyű az infláció. Ennek természetesen csak egy része az élelmiszer ár, ennél sokkal jelentősebb az energia, amely meghatározó a legtöbb család költségvetésében.

Orbán: ha nem tudjuk megvédeni a rezsi csökkentést, akkor sok család tönkremegy

A miniszterelnök szokásos pénteki rádió interjújában elmondta, hogy még keresik a megoldást a rezsi rendszer megvédésére. Minthogy az új költségvetésnek és az új rezsiáraknak január elsejével kell életbe lépniük, ezért a miniszterelnök mondatai komoly válságot tükröznek. Orbán Viktornak sürgősen találnia kellene 10 milliárd eurót, amelyből ki tudja fizetni Magyarország jövő évi energia számláit. Ha tovább növeli a hazai gáz és villanyárakat, akkor vállalkozások és családok mehetnek tönkre méghozzá tömegesen. Ki kell gazdálkodnia ezt a pénzt, de az nem derült ki, hogy miképp?

Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter jelezte, hogy ő azt vállalta: megvédi a magyar gazdaságot a recessziótól. Matolcsy Györgynek és Varga Mihálynak az inflációtól kellene megvédenie a magyar társadalmat. Orbán Viktornak pedig 4000 milliárd forintot kellene találnia a költségvetés lyukainak betömésére, az energia számla kifizetésére. Eközben nem jönnek az uniós eurómilliárdok, melyekre soha ennyire nem lenne szükség.

Scholz dilemmája: a magyar kormányt akarja megbuktatni, de úgy, hogy ne dőljön be Magyarország

Az európai pénzek ügyében a döntő szót a Tanács mondja ki, melyben meghatározó szerep jut a német kancellárnak. Korábban egy Merkel-Orbán paktum garantálta a magyar miniszterelnök számára a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítését. Most azonban, hogy veszélybe került a nemzeti együttműködés rendszere, kiderült: nincs paktum a német kancellárral. Sőt a Bundestag megszavazta, hogy Orbán kormánya csakis akkor kapjon uniós pénzeket, ha teljesíti a brüsszeli feltételeket. Scholz nem dönthet a Bundestaggal szemben. Az uniós eurómilliárdokra azonban most van szüksége Magyarországnak nem egy vagy két év múlva.

Valószínűleg csöpögtető mechanizmus következik: apránként érkeznek majd az európai pénzek, hogy a víz színe fölött tartsák Magyarországot, de Damoklész kardja ott maradjon Orbán Viktor feje fölött.

A magyar miniszterelnök elismerte: már a falnál vagyunk! Vagyis a jól bevált lopási rendszert nem lehet tovább működtetni miközben a nemzeti együttműködés rendszere recseg ropog, és az életszínvonal csökken. Szinte mindenkinek.

Orbán Viktor pénzénél van hiszen profitál a gázkereskedelemből, de a lakosság és a vállalkozók döntő többsége csak a megemelt gázszámlákkal szembesül. A megélhetési válság itt van, és Orbán Viktornak nincs csodaszere ellene. Pedig a csodadoktor szerepében tetszeleg, de az európai eurómilliárdok híján mind többen döbbennek rá:

a király meztelen!

Európai Parlament: ne higgyetek Orbánnak, avagy a sánta kutya esete

Törvényjavaslatot terjesztenek elő az Európai Parlamentben arról, hogy Magyarország milyen feltételekkel kaphatná meg az uniós eurómilliárdokat.

Öt pártcsalád készítette el a törvényjavaslatot, amely óva inti a brüsszeli bizottságot attól, hogy higgyen Orbán Viktor ígéreteinek. Az öt párt család: az Európai Néppárt (innen távozott a Fidesz mielőtt kirúgták volna), a szociáldemokraták, a liberálisok, a zöldek és a baloldal vagyis az Európai Parlament meghatározó többsége.

Nagy pénzről van szó: 5,8 milliárd euróról, melyet a brüsszeli bizottság átutalni készül abban a reményben, hogy az Orbán kormány a jövőben inkább betartja a jogállami normákat mint eddig. A törvényjavaslat szerint erről szó sincs, mert “semmilyen garancia sincsen arra, hogy az európai pénzeket másképp használnák fel mint eddig.”

A törvényjavaslat arra is felszólítja a brüsszeli bizottságot, hogy ne fogadja el Magyarország fejlesztési tervét. Ez annak a feltétele, hogy Magyarország megkaphassa az uniós költségvetés neki járó részét. Az 5,8 milliárd euró efölött van. Ez az az uniós alap, mely a közös hitelfelvételből származik. Kezdetben Orbán Viktor közölte: nekünk erre nincs szükségünk. Majd a hatalmas energiaszámla láttán rádöbbent, hogy mégiscsak van.

Orbán és Münchausen báró

Saját hajánál fogva rántotta ki magát a bajból a legendás báró, és valami hasonlóra törekszik Orbán Viktor is. Aki nemigen számíthat arra, hogy teljes egészében és időben megkapja az uniós euró milliárdokat. Abban reménykedhet, hogy egy része az összegnek megérkezik méghozzá belátható időn belül, mert a magyar államnak komoly finanszírozási problémái lesznek, ha nem jönnek Brüsszelből az eurómilliárdok.

Surányi György volt jegybank elnök azt javasolta, hogy az Európai Unió utalja ki a teljes összeget, de ne Orbán Viktornak hanem a Magyar Nemzeti Banknak, azzal a feltétellel, hogy az eurómilliárdokat csakis az államadósság csökkentésére lehetne fordítani. Ily módon meg lehetne állítani a forint mélyrepülését, amely a hazai infláció egyik legfontosabb oka.

Orbán Viktor Nagy Mártonban bízik a leginkább a gazdaság főszereplői közül. Neki kellene megoldania azt, hogy a gazdaság ne fékeződjön le, de közben az infláció ne vigye el a lakosság jövedelmét és megtakarításait.

Nagy Márton 1000 milliárd forintos állami tőke alapot jelentett be, mely szándéka szerint dinamizálná a recesszió felé tartó magyar gazdaságot. Nagy dolgokat akarni is elég – tartották a rómaiak, de a globális gazdaságban jelenleg csak annak hisznek amit látnak.

Magyarországot Putyin bennehagyta a pácban, még sajtókonferencián is megígérte, ennek ellenére sem szállít olcsóbban földgázt. Ennek következtében az energiaszámla olyan magas, hogy Magyarország azt egyre nehezebben tudja kifizetni, a magyar családok, vállalkozások és intézmények pedig csak a túlélésre játszanak. Ez rövid távon sem könnyű, de Orbán Viktor hét szűk esztendőt jósolt. Ebben a tekintetben lehet, hogy nem tévedett.

Családbarát rendszer: Matolcsy Ádám is százmilliárdos

A Nemzeti Bank elnökének 36 éves fia Porsche autókat gyűjtöget és magánrepülőgépet használ, de mindeddig nem volt világos, hogy miből?

150 milliárd forint értékű ingatlannal rendelkezik Matolcsy Ádám a sajátjaként – hívta fel a figyelmet a Válasz Online. Ezek az ingatlanok jórészt irodaházak, ahol 112 ezer négyzetméter az ifjú Matolcsy tulajdona. De hogyan? Magántőke alapokon keresztül. Miért kellettek a Matolcsy családnak a magántőke alapok? Főként azért, hogy elrejtsék azt a változást, hogy a Nemzeti Bank ingatlanai hogyan mentek át a család tulajdonába. Így sikerült lenyúlni a Központi Kémiai Kutató intézet hatalmas ingatlanát a Rózsadomb oldalában, ahol a Matolcsy família berendezte a családi vállalkozás zászlóshajóját.

A papa fedezte leleményes fiacskája vagyonosodását is.

Az ifjabb Matolcsy megnyugodott az április választások után hiszen Orbán győzelmével a számonkérés elmaradt.

Gyorsan alapított néhány leánytársaságot a Magyar Stratégiai Zrt – ez Matolcsy Ádám cége. Az egyik ilyen leányvállalat a Strat Alfa 40 milliárd forintnál nagyobb tőkeinjekciót kapott. Honnan? Részben Mészáros Lőrinc MKB-jától, amely részesedést is szerzett a cégben, amely óriási hitelt vett fel az MKB-tól. Jelzálogot 35 milliárd forintért olyan ingatlanokra jegyeztetett be, melyek egykor a Nemzeti Bank tulajdonában voltak. A Sky Green Buildings vette fel a jelzálog hitelt Matolcsy Ádám cége javára. Tiborcz István tulajdonában volt ez a cég, majd a Wallisé lett, végül pedig kikötött a Quartz alapkezelőnél, amely a Matolcsy família tulajdonában áll. A Sky Green ingatlan vagyona 150 milliárd forint. Vajon mi köze Matolcsy Ádámnak mindehhez? Mindenütt próbálta elérni az ifjabb Matolcsyt a Válasz Online, természetesen eredménytelenül.

2500 milliárd forint

Évente ennyi jut a költségvetésből a “magyar vállalkozók támogatására”. Ez

magyarra fordítva annyit jelent, hogy ennyit nyúlnak le “legálisan “ Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei a magyar adófizetőktől minden évben.

Nem csoda, ha az Európai Unió nem ég a vágytól, hogy pénzelje Orbán Viktor rokonait, barátait és üzletfeleit. A magyar miniszterelnök szűk körben elmondta: nem számol az európai pénzekkel belátható időn belül.

“A lengyelek letolt gatyával könyörögnek, és mégsem kapnak semmit. Akkor mi mire számíthatunk?” – tette fel a kérdést a kormányfő, aki vészhelyzetet hirdetett a pénzügyi válság elkerülésére.

Legfőbb gazdasági emberei abban sem értenek egyet, hogy mit kellene csinálni?!

Matolcsy György jegybank elnök és Varga Mihály pénzügyminiszter gyakran vitatkozik egymással, de most kivételesen egyetértenek abban, hogy a fő probléma az infláció. A Századvég által megrendelt közvélemény-kutatási adatok szerint is ez izgatja legjobban az embereket. Nagy Márton gazdaság fejlesztési miniszter viszont nagyobb veszélynek tartja a gazdaság leállását. Jövőre minimális növekedést jósolnak a magyar gazdaságnak. Nagy Márton szerint ezért a gazdaság további ösztönzése a cél, mert különben tartós recesszió alakulhat ki.

Akkor pedig nem lesz mit elosztani. Ha tehát Orbán Viktor adni akar valamit rokonainak, barátainak és üzletfeleinek, akkor azt el kell vennie valakitől: a nyugdíjasoktól, a tanároktól, a szociális szférától stb.

Mindez növekvő elégedetlenséghez vezethet. Ukrajnában ilyen körülmények között buktatták meg Janukovics oroszbarát és végtelenül korrupt kormányzatát – az USA aktív segítségével.

Ez az a forgatókönyv, melyet Orbán Viktor semmiképp sem szeretne megismételni hiszen akkor Janukoviccsal osztozhatna Putyin bukott barátainak sorsában.

Orbán , a türk

Szamarkandban tartja ülését a Türk Tanács, amelyen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is – méghozzá népes küldöttség élén. Két miniszter is van a delegációban: Szijjártó Péter és Nagy Márton.

A miniszterelnök már szinte hazajáró vendég ezeken a roppant hasznos és előremutató tanácskozásokon, most miniszterein kívül a nyomaték kedvéért a kormány Orbán Balázs politikai igazgatóját is magával vitte, de ott lesz Szamarkandban 60 magyar üzletember is, akik üzletet akarnak kötni Üzbegisztánban és a többi török nyelvcsaládhoz tartozó államban: Azerbajdzsánban, Törökországban, Kazahsztánban vagy Kirgizisztánban és esetleg még Türkmenisztánban is. Jelentős energiahordozó tartalékok vannak ezekben az országokban: az Azerbajdzsánból jövő földgázra például az egész Európai Unió számít. Maga Ursula von der Leyen is járt ebből a célból Bakuban.

Azerbajdzsánban Orbán Viktor kedvelt partnernek számít mióta szabadon engedte a baltás gyilkost, aki örmény tiszttársát gyilkolta meg Budapesten.

Baráti szálak fűzik a magyar miniszterelnököt Erdogan török elnökhöz is, akinek beiktatására magával vitte a fiát, Orbán Gáspárt is.

Mostanában némi gondot jelent, hogy Törökország a pénzügyi csőd fele száguld: az infláció hivatalosan is 80%, az ellenzék szerint jóval 100% felett van. A török líra leértékelődése évek óta megállíthatatlanul tart a mélybe.

Diplomáciai kötéltánc

Magyarország és Törökország az a két NATO tagállam, amely igen jó kapcsolatot ápol Putyin elnökkel még az Ukrajna elleni agresszió után is – február 24. Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán a Szovjetunió tagállamai voltak, de egyáltalán nem kívánkoznak vissza Moszkva uralma alá. Rájuk különösen riasztóan hatott Putyin agressziója Ukrajna ellen.

Szamarkandban egy másik csúcskonferencián sokan nyíltan meg is mondták Putyinnak: hagyja abba a háborút! Modi indiai miniszterelnök azt közölte Putyinnal, hogy a háborúk ideje lejárt. Hszi Csinping kínai elnök családiasan csak ennyit mondott: Vologya, hagyd abba!

Ebben tehát egyetértés van, de abban nincsen, hogy milyen viszonyt ápoljanak az Egyesült Államokkal.

Régebben Putyin közvetített Azerbajdzsán és Örményország konfliktusában, de az ukrajnai kudarc leértékelte az orosz elnököt. A háborúskodó felek ezért az USA-hoz fordultak.

Azerbajdzsán különösen érdekes az amerikai diplomácia szempontjából, mert közel van Iránhoz, az USA legfőbb ellenlábasához a Közel és Közép Keleten. Alijev elnök apja egykor a Szovjetunió vezetői közé tartozott, de egy amerikai katonai kórházban halt meg, olyan fontos szövetsége lett az Egyesült Államoknak.

Az általános képmutatásnak ebben a közegében a magyar diplomácia nem ortodox megoldásai aligha kelthetnek feltűnést. A kérdés a várható üzleti haszon. A magyar gazdaság export képessége ugyancsak korlátozott míg az energiaválságban meggazdagodott türk államok – Azerbajdzsán, Kazahsztán vagy Türkmenisztán egyáltalán nem biztos, hogy magyar árukat kívánnak vásárolni, ha a pénzükért mostanában kaphatnak amerikai, brit, francia vagy német termékeket is.

A forint megmentése

Zsiday Viktor pénzügyi szakértő, azt javasolja, hogy a forint megmentése érdekében az MNB nyúljon hozzá a devizatartalékhoz és kezdjen erőteljes a forint vásárlásába. Veszélyes, de akár eredményes lépés is lehet a forint további mélyrepülésének megakadályozására.

A XX-ik század elején amikor még nem működött a Federal Reserve Board, a fenyegető pénzügyi válságot J. P. Morgan egyszemélyben oldotta meg. Összehívta a pénzintézetek vezetőit, és felszólította őket, hogy dobjanak össze egy tisztes összeget a válság megoldására. A bankárok makacskodtak: ha befizetünk a válság kasszába, akkor a kötelező tartalékszint alá megyünk! Ekkor hangzott el J. P. Morgan legendás mondata:

Marhák! Hát mire való a tartalék?!

A bankárok összedobták a pénzt, és az USA pénzügyi rendszere megmenekült. Hamarosan létre is jött a Federal Reserve Board, amely a jegybank szerepet tölti be az Egyesült Államokban, amely ily módon nemcsak a pénzügyi válságot küzdötte le, de a világ első számú pénzügyi nagyhatalmává is vált.

Hogy lehet megállítani a forint mélyrepülését?

Hasonló megoldást javasol Zsiday Viktor Orbán Viktornak és Matolcsy Györgynek. A magyar fizetési mérleget lényegében a magas földgáz importár húzza le. Putyin nem adja olcsóbban a gázt – ahogy pedig megígérte. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek sikerült viszont elérnie a halasztott fizetést a Gazpromnál. Csakhogy ez nem állította meg a forint mélyrepülését. Az euró immár 430 forint fölé is ment.

Az MVM forintot vált folyamatosan euróra, és ez állandóan rontja a magyar fizetőeszköz árfolyamát. Mit javasol Zsiday Viktor? Azt, hogy az MVM a Nemzeti Banktól a deviza tartalékból vegye meg az eurót!

Ily módon a deviza tartalék nyilvánvalóan csökkenne, de a piacon enyhülne a nyomás hiszen az MVM nem ott vásárol eurót. A múltban az uniós pénzeket a magyar kormány nem vitte a piacra, de most ezt is megtehetné, hogy ezzel enyhítse a nyomást a forintra. Ehhez persze meg kellene érkeznie az uniós eurómilliárdoknak.

A devizatartalék csökkenése persze nem kockázatmentes: kiválthatja a pénzügyi ragadozók támadását. Zsiday Viktor szerint a Magyar Nemzeti Banknak ezúttal érdemes bevállalni a kockázatot. Miért? Azért, mert a Magyar Nemzeti Bank hagyta elszállni a forint árfolyamát vagyis a kockázat ily módon nem nőne lényegesen. A bizalom ilyenkor nagyon fontos, ezért precízen törleszteni kell az államadósságot. A magyar kormánynak pedig minél előbb alá kell írnia a megállapodást az Európai Unióval! – hangsúlyozza Zsiday Viktor, aki egyértelműen utal arra, hogy az uniós milliárdok nélkül a forint stabilizálása vágyálomnak is gyenge.

Mit keres Szijjártó Moszkvában?

A magyar külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy célja a béke és a földgáz. Eléggé valószínűtlenlennek tűnik, hogy a magyar diplomácia bármilyen szerepet is játszhatna a békefolyamatban, ha megindulnának a tárgyalások. Az Európai Unió kifejezetten kérte Szijjártó Pétert, hogy ne találkozzon Lavrov orosz külügyminiszterrel az ENSZ székházában New Yorkban. A magyar diplomácia vezetője mégiscsak megtette ezt. Újra Moszkvába látogat, noha az ukrajnai háború kezdete óta erre egyetlen más uniós tagállam külügyminisztere sem vállalkozott.

Hogy lesz ebből békülés az Európai Unióval, amelynek pénze nélkül közeleg a pénzügyi csőd?

Orbán Viktornak talán van elképzelése erről, de eddig nem sietett elárulni azt. Találkozott Scholz kancellárral. Végső soron ő mondhatja ki a döntő szót abban, hogy Magyarország mikor és mennyi pénzt kaphat az Európai Uniótól.

A magyar diplomácia gyakran hivatkozik arra, hogy Németország érdekeit is képviseli amikor Moszkvában tárgyal. A németek szemében a földgázellátás a fűtési szezonban minden más szempontot felülír. Orbán azt javasolja, hogy az orosz energia és a magyar technológia Magyarországon találkozzon. Nagy kérdés, hogy mekkora realitása van ennek a javaslatnak? Most mindenki kényszerhelyzetben van: Putyin, Scholz kancellár, Brüsszel és mindenekelőtt maga Orbán Viktor.

Ha elszáll a forint, és nem jönnek az eurómilliárdok Brüsszelből, akkor itt a rendszerválság, amelyet súlyosbít az is, hogy az infláció és a számla-frász az energiaköltségek láttán megingathatják a nemzeti együttműködés rendszerének alapjait. Magyarország eddig minden válságból jobban jött ki – mondta Orbán Viktor Berlinben, ahol nem véletlenül nem volt közös sajtóértekezlet Scholz kancellárral. Az újságírók ugyanis megkérdezhették volna a magyar miniszterelnököt: ezúttal mire alapozza törhetetlen optimizmusát?

A Matolcsy klán fellegvára lett, mely egykor akadémiai kutatóintézet volt

A Magyar Tudományos Akadémia Kémia Kutatóintézetének épületét a Rózsadombon 2015-ben a Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg, hogy “a tudomány szentélye legyen”. Majd a Pallas Athéné alapítvány tulajdona lett. 

A nemzeti együttműködés rendszerének egyik legsikeresebb familiája 2019-ben magántőke alapítványok segítségével privatizálták a 40 hektáros birtokot. A tulajdonosok a Matolcsy klán tagjai. Majd új fordulat következett: a Magyar Nemzeti Bank multicége, a GTC, melyet valamilyen oknál fogva a varsói tőzsdén jegyeztek be, megvette a luxus ingatlant a Rózsadombon. Hét éve a Magyar Nemzeti Bank 2,7 milliárd forintot fizetett a “tudomány szentélyéért”, most viszont 19 millió eurós értéken tartják nyilván. Ez körülbelül 8 milliárd forintnak felel meg. Infláció persze van – hála részben a Magyar Nemzeti Banknak, melyet Matolcsy György vezet 2013 óta. Orbán Viktor “jobbkeze” nem feledkezik meg a családról.

43 céget számolt össze a valasz.hu portál, amelyek mind a Matolcsy klánhoz tartoznak, és a Rózsadombra helyezték át a székhelyüket. Immár ez a Matolcsy birodalom zászlós hajója.

Inog Matolcsy pozíciója?

A gazdasági válságért sokan Matolcsy Györgyöt teszik felelőssé Orbán Viktor környezetében hiszen a forint szisztematikus leértékelésével és az alacsony kamatokkal megágyazott az inflációnak, mely a nemzetközi hatásokkal együtt óriási gondot okoz a nemzeti együttműködés rendszerének. Orbán Viktor immár hét szűk esztendőről beszél. Gazdasági csúcsminisztere pedig nem más mint az a Nagy Márton, aki egykor Matolcsy György jobbkeze volt a Magyar Nemzeti Bankban, most pedig a helyére pályázik.

Bűnbakot csinál-e Orbán Matolcsyból?

A Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné alapítványai kicsapták a biztosítékot az Európai Unióban is. Mindmáig azt várják Orbán Viktortól, hogy ne tegye zsebre az uniós pénzek nagy részét. A Matolcsy klánra rá lehetne mutatni mint korrupt csapatra, amely a papa fontos posztjával visszaélve hihetetlen tempóban gazdagodott.

Matolcsy bukásának az Egyesült Államokban is örülnének, mert a CIA-t nyugtalanítja, hogy a Magyar Nemzeti Bankban kínai tanácsadók serénykednek. Emiatt a CIA kínai ügynöknek tekinti az MNB elnökét, akit nem látnak szívesen az Egyesült Államokban. Az IMF közgyűléseken Washingtonban rendszeresen az alelnökök képviselik a magyar színeket nem pedig Matolcsy György.

Az MNB elnöke tudja, hogy inog a széke, de abban bízik, hogy túlságosan is sokat tud Orbán Viktorról ahhoz, hogy beáldozzák a korrupció elleni harcban, melyet az Európai Unió elvár a magyar miniszterelnöktől.

Erdogan elnök, Orbán török barátja, több nemzeti bank elnököt is kirúgott a magas infláció miatt. Igaz, hogy az infláció ettől nem csökkent. Hivatalosan 83%, az ellenzék szerint pedig több mint 180% Törökországban.

Matolcsy a kijelölt bűnbak?

A Magyar Nemzeti Bank ismételten felszólítja Parragh Lászlót, hogy a tudását meghaladó és felelősségi körén kívüleső szakmai kérdésekben tartózkodjon a véleménynyilvánítástól! – szólítja fel az MNB a magyar  kereskedelmi kamara elnökét. Mind Matolcsy mind Parragh a nemzeti együttműködési rendszer talpkövei. Akkor mégis miről vitatkoznak?

A rendszerváltás óta nem látott sokkhatás érkezik – állítja Parragh, aki szerint tartós marad a magas infláció és gyors ütemben nő a munkanélküliség. Egész Európa recesszió előtt áll, és abból Magyarország sem tudja kivonni magát – mondta a Portfolio portálnak.

A Nemzeti Bank szerint a világgazdaságban már megkezdődött az infláció csökkenése, és ez előbb vagy utóbb Magyarországra is átterjed. A baj az, hogy a tartósan magas inflációért nemcsak Parragh tartja felelősnek a Magyar Nemzeti Bankot hanem annak régebbi elnöke, Surányi György is. Ezt még elviselné Matolcsy György, de mi van akkor, ha Orbán Viktor is csatlakozik a bíráló kórushoz? Jelenleg a magyar miniszterelnök számára az Európai Unió az első számú felelős a magas inflációért. Ez üres blöff, de a propagandában eladható hiszen az uniós szankciók valóban felfelé vitték az energiaárakat. Más kérdés, hogy azok már az ukrajnai háború előtt is magasak voltak, mert a világban hiány van olcsó olajból és földgázból. A palaolaj és a palagáz pedig méregdrága.

Az élelmiszerárak gyors növekedését Magyarországon nehéz az uniós szankciókkal indokolni, ezért erről hallgat a hatalom propagandája. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig kerek-perec kimondta: megélhetési válság fenyeget Magyarországon. A nemzeti együttműködés rendszerének tizenkét éve után ez kissé kínos konklúzió.

Matolcsy mint bűnbak

Matolcsy György a jobbkezem – mondta a nemzeti együttműködés rendszerének hajnalán Orbán Viktor, akinek egész elképzelése azon alapult, hogy a világgazdaságban folyamatosan jó idő lesz: olcsó pénz, olcsó munkaerő, olcsó energia, olcsó nyersanyagok stb. Bár már a pandémia idején kiderült, hogy ennek vége, de Matolcsy György – minden bizonnyal Orbán utasítására – teljes erővel nyomta a gázpedált. Áradt a pénzeső szinte mindenkinek a választások előtt. A siker nem is maradt el. Orbán utána kijelentette: hét szűk esztendő jön. Az Európai Unió egyelőre nem fizet, az onnan érkező eurómilliárdok nélkül a nemzeti együttműködés rendszere nem működik. Nemcsak arról van szó, hogy a magyar költségvetésből hiányoznak ezek az eurómilliárdok hanem arról is, hogy a nemzetközi pénzpiacok Brüsszel véleményét nagyon is figyelembe veszik.

Vagyis Magyarország csak drágán kap hitelt a nemzetközi piacon.

Ennek következtében a magyar költségvetésnek mind többet kell fordítania az adósság törlesztésére. Emiatt pedig újabb hitelekre lehet szükség.

Parragh László nagy támogató csomagot kért a kormánytól. Miből? – kérdezheti Orbán Viktor, akitől most mindenki pénzt kér. Matolcsy viszont – a forint védelmében – az egekbe emelte a kamatlábat. A forintot megvédenie nem teljesen sikerült viszont agyoncsapta a konjunktúrát.

Ezért Orbán számára kínálhat átmeneti megoldást, ha Matolcsy “önként és dalolva” távozik. Egyrészt azért, mert a CIA Matolcsy Györgyöt kínai ügynöknek tartja, aki kínai tanácsadókat alkalmaz a Nemzeti Bankban. Az IMF nem áll szóba Matolcsyval hiszen ő volt az, aki kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot a nemzeti együttműködés rendszerének hajnalán. Matolcsy távozásának tehát jó volna a nemzetközi visszhangja.

Az utód kéznél van: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki nemrég még Matolcsy jobbkeze volt a Nemzeti Bankban.

Amikor a deviza hitelesek problémáit Nagy Márton jól rosszul megoldotta, akkor Orbán azt mondta neki: egyszer majd kérhetsz tőlem valamit! Nagy Márton nem volt szívbeteg: Matolcsy székét kérte, és egyelőre nem kapta meg. Közben Nagy Márton Orbán tanácsadója majd minisztere lett. Őt küldte a miniszterelnök Putyinhoz olyan megbízással, amelyről nem szivárgott ki semmi. Orbán bizalma Matolcsyban megrendült, de Nagy Mártonban egyelőre teljes. Csakhogy Nagy Márton most mint gazdasági csúcsminiszter az első számú válságmenedzser a kormányban. Politikailag ebbe is belehaltak már páran.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK