Hasznos

Az egyenjogúság serkenthetné a globális gazdaság növekedését

Óriási GDP növekedés jöhetne, ha a női egyenjogúságot csakugyan respektálnák, de a bikák legtöbb államában nem ez a helyzet. A szebbik nemet különösen hátrányosan érinti a pandémia – állapítja meg az ENSZ.

A szegénységi mutató 9,1%-al növekedhet a nők körében a Covid-19 világjárvány miatt. A londoni Guardian ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a világ legtöbb államában semmit sem tesznek a nők védelmében a világjárvány idején. A McKinsey szerint ennek komoly gazdasági következménye is van.

1,8-szor jobban veszélyezteti a nők munkahelyeit a Covid-19 járvány mint a férfiakét – írta a McKinsey jelentése. Amely sietett ehhez hozzátenni: ha viszont gyors akció indulna a világon annak érdekében, hogy nők bérhátránya megszűnjön a gazdaságban, akkor ez 13000 milliárd dollárral növelné meg a világ GDP-jét a most következő évtizedben!

Csak 61 állam foglalkozik a nők helyzetével a járvány idején

A világ 206 országát vizsgálta meg az ENSZ, és ezek közül mindössze 61-ben hoztak intézkedéseket, hogy enyhítsék a nőket sújtó terheket a járvány idején. Nemcsak arról van szó ugyanis, hogy a női munkahelyek sebezhetőbbek hanem arról is, hogy az elzárás fokozott terhet ró a nőkre. Általában ugyanis az ő feladatuk a gyereknevelés és a háztartás vezetése. Az elzárás idején amikor a gyerekek sok időt töltenek otthon ez szinte megoldhatatlan problémát jelenthet a kis lakásokban. Az idős szülők ápolása is szinte mindenütt a nők kötelessége, ez is rendkívüli mértékben megnehezül hiszen ez a nemzedék az, amelyet leginkább veszélyeztet a Covid-19 vírus.

A járvány esélyt kínál a változásra

Erre hívta fel a figyelmet Achim Steiner ENSZ tisztviselő, aki a UN Women nevében  nyilvánossá tette a a világszervezet ezzel kapcsolatos adatbázisát. Ebből az alkalomból azt hangsúlyozta, hogy a kormányok a válságban lépéseket tehetnek egy olyan új modell felé, melynek két fő prioritása a társadalmi igazságosság és a nemek egyenlősége. „Ez az új kereső rendszer megmutatja azt a kormányoknak, hogy hol vannak a leginkább kirívó hiányosságok és bemutatják a legjobb megoldásokat a világon” – mondta az ENSZ tisztviselője.

Mirjana Spoljaric Egger, az ENSZ fejlesztési ügynökségének igazgatója a sajtóértekezleten kijelentette, hogy „a kormányok válságkezelő intézkedéseiből hosszútávú gazdaságpolitika is lehet. Meg kell változtatnunk a fejlődés irányát, és erre a válságkezelő programok esélyt kínálnak.”

Csütörtökön az ENSZ közgyűlés keretében a UN Women nagyszabású tanácskozást tart, hogy áttekintsék: a nemek közötti egyenlőség hogyan is érvényesül ma. 25 éve hozott erről határozatot az ENSZ, de még bőven van tennivaló: a UN Women szerint a nők fizetése még mindig átlagosan 16%-al kisebb mint a férfiaké a megvizsgált 170 országban.

Mi lesz az orosz nemzeti bank Svájcban befagyasztott 7,4 milliárd frankjával?

A nyugati szankciók, melyek Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt sújtják Oroszországot blokkolták ezt a jelentős összeget, amely nem tévesztendő össze azzal a tekintélyes summával, melyet az orosz elnök és támogatói tartottak az alpesi állam bankjaiban, és amelyet szintén zároltak.

7,5 milliárd svájci frank értékben fagyasztották be Svájcban orosz oligarchák illetve cégek vagyonát. Az Európai Unió szankciói szerint minden országnak jelentenie kell, hogy mekkora a zárolt orosz vagyon értéke. Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de csatlakozott az Oroszország elleni pénzügyi szankcióhoz, ezért most közzétette a kimutatást a zárolt orosz vagyonról. Jelen pillanatban vita folyik az Európai Unióban arról, hogy az orosz pénzeket végképp elkobozzák, és a hatalmas összeget egy alapba helyezzék, melyből Ukrajna újjáépítését finanszíroznák.

Nemrég az IMF és a Világbank közzétett egy jelentést, mely szerint Ukrajna újjáépítése legkevesebb 411 milliárd dollárba kerülne.

Svájc ugyan befagyasztotta az orosz pénzeket, de nem helyesli azok végleges elkobzását, mert ez ellenkezne a semleges ország törvényeivel, és nem növelné a bizalmat a bankrendszer iránt. A svájci kormány óvatosan nyilatkozik az ügyről: szerdán egy közleményben csak azt tudatták a világgal, hogy figyelemmel kísérik azokat a vitákat, melyek a befagyasztott orosz pénzek jövőjéről zajlanak az Európai Unióban és másutt – írja a swissinfo.ch portál.

49 milliárd dollár

Ilyen sok pénzt tartottak orosz oligarchák, cégek és a moszkvai nemzeti bank Svájcban Putyin agressziójának kezdetekor – számolta ki tavaly a svájci kormány. Ebből valamivel több mint 8 milliárd dollárt fagyasztottak be a cégek és oligarchák vagyonából illetve 8,32 milliárd dollárt az orosz nemzeti bank pénzéből.

Mit mondanak az oroszok? Körülbelül 300 milliárd dollár értékű orosz vagyont zároltak az Ukrajna elleni támadás után Nyugaton – írja a Reuters.

A svájci bankok azt is vállalták, hogy nem fogadnak el orosz személyektől vagy cégektől 100 ezer franknál nagyobb átutalást – emlékeztet a Bloomberg.

Áprilisban Svájcban elítélték a Gazprombank négy vezetőjét, mert Putyin pénzét kezelték, melyet az orosz elnök egyik strómanjának nevén tartott Svájcban. Roldugin cselló művész Putyin egyik lányának keresztapja, és a Panama papírok megmutatták, hogy az orosz elnök gyakran az ő nevén tartja pénzét külföldi bankokban. Putyin külföldi vagyonát 40 milliárd dollárra becsülték az ukrajnai háború előtt. A párizsi Les Echos azt is hangsúlyozza, hogy a Gazprombank svájci leánybankját bezárták. A négy vezető – három orosz és egy svájci állampolgár  felfüggesztett börtönbüntetést kapott és jelentős büntetést kell fizetniük. A Gazprombank elítélt vezetői fellebbeztek az ítélet ellen.

Mi lesz az ukrán gabonával?

Öt uniós tagállam agrárminisztere – Magyarország, Lengyelország, Románia, Bulgária és Szlovákia közös levelet küldött Valdis Dombrovskis uniós kereskedelmi biztoshoz. Ezek az államok leállították a gabona importját Ukrajnából, de más mezőgazdasági termékeket  is szeretnének idesorolni hiszen Magyarország például nemcsak a gabona importját állította le.

Az Európai Unió a háborúban álló Ukrajnát azzal is segíteni kívánta, hogy engedélyezte a vámhatárok ingyenes átlépését. Az orosz hadiflotta ugyanis akadályozza az ukrán gabonaszállító hajók kifutását a Fekete tengerre. Ráadásul az ENSZ és Törökország által garantált orosz-ukrán szerződés csak május 18-ig érvényes. Az oroszok addig is szisztematikusan akadályozzák az ukrán hajók kijutását a Fekete tengerre: van olyan nap amikor csak egyetlenegy hajót engednek át miközben korábban napi 10-nek adtak engedélyt.

A szárazföldi út valamiféle megoldást jelenthetne az ukrán export számára bár teljes mértékben a tengeri szállítást nem tudja pótolni. Korábban az ukrán gabonát Észak Afrikába és a Közel Keletre szállították, de miután az Európai Unió megszüntette a vámhatárt, így elkezdtek eladni Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában is. Minthogy az ukrán gabona jóval olcsóbb így a piacon kelendőnek bizonyult. Erre viszont a helyi gazdák háborodtak fel. A tüntetések hatására leállt az ukrán gabona export ezekbe az uniós államokba pontosabban csakis tranzit képzelhető el. Most az öt uniós tagállam azt szeretné elérni Brüsszelben, hogy más ukrán mezőgazdasági termékekre is terjedjen ki a tilalom. Erről a múlt héten már tárgyaltak Valdis Dombrovskis uniós kereskedelmi biztossal, akitől most intézkedést várnak.

Brüsszel csapdában

Nemcsak azért, mert jelen pillanatban egyszerre kívánja fenntartani Ukrajna támogatását és megvédelmezni az uniós gazdák érdekeit hanem, mert az Európai Unió elkötelezte magát amellett, hogy Ukrajnát előbb-utóbb felveszi a tagjai közé. Ukrajna mezőgazdasága igen versenyképes, mert a talaj kiváló – csernozjom -, melyet a nácik annak idején vagonszámra vittek Németországba a második világháború idején -, másrészt pedig a birtok nagyság jóval meghaladja a kelet-európai átlagot: az amerikaiak, a kínaiak, a franciák, németek, hollandok stb. nagybirtokon  gazdálkodnak – viszonylag fejlett technológiával. Hogy bírja majd a versenyt ezzel a magyar, lengyel, román, bolgár és szlovák mezőgazdaság? Sehogy.

A nemzetbiztonság felülírja a gazdasági érdekeket

– jelentette ki Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter.

Ez a hivatalos USA irányvonal, melyhez minden tagállamnak rugalmasan alkalmazkodnia kell. De hogyan? Az ukrán mezőgazdaság nem az amerikainak jelent konkurenciát hanem a magyaroknak, lengyelnek stb.

Nemcsak Brüsszel van csapdában, de az érintett öt kelet-európai kormány is, mert az olcsó ukrán gabona lehetővé tenné az infláció csökkentését, amely különösen nagy gond Magyarországon, ahol 25% fölött van a hivatalos mutató is.

Amíg persze a háború tart Ukrajnában addig ez sem Brüsszelben, sem Kijevben sem az érintett öt uniós országban nem jelent napi problémát, de jól jelzi előre, hogy Ukrajna felvétele az Európai Unióba egyáltalán  nem előre lefutott folyamat – még hogyha most ezt is hangoztatják Brüsszelben és Washingtonban. Persze Brüsszel kompenzálhatná az érintett öt kis uniós tagállamot az ukrajnai gabona ügyben, de az Európai Unió is zavarban van, mert az USA rátestálta Ukrajna finanszírozásának jelentős részét: 18 milliárd eurót egy évben. Miből fogja ezt kifizetni Brüsszel? Ukrajna helyreállítási költségét 411 milliárd dollárra becsülte az IMF és a Világbank. Mennyit fizet ebből az Európai Unió?

Ukrajna pénzügyi támogatásának részletei nemigen ismertek, de az mindenképp kétségtelen, hogy eurómilliárdokról van szó. Erre sem az Európai Uniónak sem a tagállamoknak nincs elég pénze vagyis felmerül újabb közös hitelfelvétel, ami pedig újabb lépés az Európai Egyesült Államok felé.

Az Amerikai Egyesült Államok is úgy alakult meg, hogy a 13 felszabadult gyarmat Észak Amerikában egyesítette az államadósságát.

A britek többsége várja a külföldi munkaerőt

0

A Brexit után is várja a britek zöme a szakképzett uniós munkaerőt és a mezőgazdasági munkásokat – derül ki egy közvélemény-kutatásból. A tavaly a kilépésre szavazók nagy része is ezt pártolja. A kormány álláspontját viták tarkítják.

A válaszadók 86 százaléka támogatja, hogy a szakképzett külföldi EU-állampolgárok – orvosok, kórházi ápolók, tudósok, kutatók, informatikusok, üzleti-pénzügyi szakértők, építőipari szakmunkások, sőt képesített bárpultosok is – a Brexit után a jelenlegihez hasonló,

vagy akár még nagyobb számban vállalhassanak munkát Nagy-Britanniában

– derül ki egy közvélemény-kutatásból.

A felmérést készíttető British Future szakértői kiemelték: azok körében is 82 százaléknyian támogatják, hogy legalább ennyi, vagy még több magasan szakképzett külföldi EU-munkaerő érkezzen, akik a brit EU-tagságról tavaly nyáron tartott népszavazáson a kilépésre voksoltak. A közvélemény-kutatás tanúsága szerint a britek többsége felmérte a külföldi mezőgazdasági idénymunkások alkalmazásának fontosságát is: 63 százalékuk szeretné, ha a szezonra más EU-országokból érkező külföldi gyümölcsszedők a brit EU-tagság megszűnése után is a mostani vagy még nagyobb számban vállalhatnának munkát Nagy-Britanniában.

A brit mezőgazdasági termelők szövetségének (NFU) elnöke, Meurig Raymond idei éves kongresszusukon kijelentette: a brit agráriumnak évi 85 ezer, 2021-ben már 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. Raymond szerint ha a brit mezőgazdaság az EU-tagság megszűnése után nem fér hozzá e munkaerőhöz,

„a földeken fog elrothadni a termés”.

A British Future számára készült új felmérés szerint azonban a britek többsége más területeken már nem támogatja az alacsony szakképesítésű külföldi EU-munkavállalók alkalmazását: a válaszadók 64 százaléka szeretné ezek beáramlásának korlátozását. Az országos átlagon belül azok 50 százaléka is így nyilatkozott, akik a tavalyi EU-referendumon a bennmaradásra szavaztak.

A brit kormány eddig ismert álláspontja szerint

a brit EU-tagság 2019 tavaszára várható megszűnésével véget ér a munkavállalók szabad beáramlása is az Európai Unió tagállamaiból,

bár a kérdésben többször egymásnak is ellentmondó vélemények jelentek meg. Amber Rudd belügyminiszter például a Financial Times című londoni üzleti-gazdasági napilapban nemrégiben közölt írásában arról biztosította a brit üzleti szektort és a külföldi EU-állampolgárokat, hogy a brit EU-tagság megszűnése után „sem zárulnak be hirtelen az ajtók”, mivel Nagy-Britanniának is érdeke, hogy „a legtehetségesebb, legjobb” munkavállalók számára vonzó helyszín maradjon.

A külföldieket, különösen a kelet-európaiakat éppen az állítólagosan általuk elfoglalt munkahelyek miatt támadtak súlyos támadások. Legutóbb erről írtunk.

MTI/FüHü

Mi lesz a világkereskedelemmel, ha a szuezi csatornát elkerüli a forgalom a kalózkodás miatt?

Az Iránnal szövetséges huthi lázadók rakétákkal lövik a hajókat a Vörös tengeren, és emiatt mind több hajóstársaság jelenti be, hogy elkerüli a térséget, amely a hajó forgalom 12%-át bonyolítja békeidőben. A biztonság kedvéért inkább körülhajózzák Afrikát, de az út így egy héttel hosszabb és lényegesen drágább.

“1 millió dollár pluszt jelent csak az üzemanyag költség, ha egy hajó szállítmánnyal megteszi az utat oda-vissza Sanghaj és Rotterdam között” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek egy hajózási szakértő. Peter Sand, aki a Xeena ügynökség fő elemzője Koppenhágában elmondta azt is, hogy a biztosítási költségek már ugrásszerűen megnövekedtek a Vörös tengeren közlekedő hajók esetében. Az európai kikötők is megérzik a változást hiszen a hozzájuk érkező szállítmányok jelentős része a Szuezi csatornán keresztül jön. Most pedig újra visszaállhat a forgalom Afrika megkerülésére, amely 6482 plusz kilométert és plusz költséget jelent. Mindennek infláció növelő hatása is igencsak valószínű.

Nem véletlenül időzítették a kalóztámadásokat az Irán barát terrorszervezet emberei a karácsonyi vásárlás idejére hiszen ilyenkor különösen nagy a forgalom az európai kikötőkben, ahova a Szuezi csatornán keresztül érkezik az áru.

Most pedig mi várható? Egyik héten nem jön szinte semmi, mert a hajók megkerülik Afrikát, majd pedig megérkezik egyszerre oly sok hajó, amely nem is tud kikötni.

Mindenkiben felrémlik annak a hajókatasztrófának az esete amikor a Szuezi csatorna pár napra használhatatlanná vált 2021 márciusában a Covid pandémia idején. Az ellátási láncok rendkívüli mértékben meggyengültek miközben a konténer árak az egekbe szöktek: egy hajón szállított konténer 2000 dollárba került a krízis előtt, a hajó forgalom szüneteltetése idején ez felment 14 ezer dollárra a Sanghaj-Rotterdam vonalon.

Szerencsére a hajóstársaságok levonták a tanulságot ebből a válságból, és bővítették a flottákat, és diverzifikálták az útvonalakat

– mondják a szakértők.

Akik rámutatnak arra, hogy jelenleg túlkínálat van konténer szállító hajókból, így hogyha tartósan arra kényszerül a világ, hogy mellőzze a Szuezi csatornát, és a szállítmányoknak meg kell kerülniük Afrikát, akkor sem lehet gond, mert szállító hajó  van bőven.

Meddig tarthat a válság a Vörös tengeren?

Miután a Hamász megtámadta Izraelt október hetedikén, Irán azzal fenyegetőzött, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, és ezzel elzárja az olaj és a földgáz kijutását a világpiacra. Az Egyesült Államok határozottan figyelmeztette Iránt ennek a várhatóan igen súlyos következményeire, ezért Teheránban meghátráltak az iszlamista rendszer vezérei, de nem adták fel. A huthi lázadók jelentik a B tervet. Ezek a síita fegyveresek Teherán irányítása alatt állnak, és már sok kellemetlenséget okoztak a térségben például Jemenben, ahol a polgárháború egyik fő erejét ők adták. Szaúd Arábia olajmezői jelentős részben olyan területeken vannak, ahol a lakosság többsége síita tehát Mohamed bin Szalman trónörökösnek óvatosnak kell lennie noha – kínai közvetítéssel – megegyezett Iránnal. Mindkét állam olaj nagyhatalom, és mindkettő együttműködik Oroszországgal. A kalózkodás a Vörös tengeren azt a célt is szolgálja, hogy az olajárat magasan tartsák. Ezért a hajóstársaságok mindinkább kénytelen azzal számolni, hogy a válság elhúzódhat.

“Az első időkben a hajóstársaságok vezetői kivártak, de ezen a héten már mind többen úgy döntöttek, hogy Afrika megkerülésével juttatják el az árukat Európába illetve a Távol Keletre” – mondja Lars Jensen, a koppenhágai Vespucci Maritime elnök vezérigazgatója.

Az USA le akar számolni a fenyegetéssel

Az Egyesült Államok hadi flottája más érintett államokkal együtt gondoskodni kíván a hajózás biztonságáról a Vörös tengeren – jelentették be Washingtonban. Ennek érdekében őrjáratokat indítanak a Vörös tengeren és az Ádeni öbölben. A nagyszabású haditengerészeti akcióba részt vesz az USA-n kívül Nagy Britannia, Kanada, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország és Norvégia is. Csatlakozik hozzájuk Bahrein és a Seychelle szigetek is.

Néhány hajó ettől felbátorodva továbbra is a Vörös tengeren keresztül kíván Európába jutni, de felkészült arra, hogy huthi kalózok megtámadhatják őket. Épp ezért fegyveres őrséget alkalmaznak, melynek feladata az, hogy a kalóz támadást visszaverjék.

A baj az, hogy a huthi lázadók egyre inkább drónokat és rakétákat használnak a hajók elriasztására. Hivatalosan ezzel a huthi lázadók a Hamászt akarják támogatni, de legalább ennyire fontos megbízóik számára az olaj ára.

A karácsonyi vásárokat ez a válság már nem befolyásolja hiszen az eladók már régen feltöltötték a raktárakat, de később gond lehet az árukészlettel. Igazán nagy problémát az jelenthet, hogy “az olajat és cseppfolyósított földgázt szállító hajók nem érkeznek meg időben Európába, emiatt az energia árak a tél kellős közepén ismét megindulhatnak felfelé” – figyelmeztet a koppenhágai szakértő  Peter Sand.

Az amerikai alelnök a balti államok vezetőivel tárgyalt

0

Bármilyen támadás egy NATO tagállam ellen olyan mintha minket támadtak volna meg!- hangsúlyozta Tallinnban Mike Pence amerikai alelnök amikor a három balti állam vezetőivel találkozott.

Donald Trump nevében sietett megnyugtatni a balti államokat: az USA komolyan veszi az ötödik cikkelyt a NATO alapokmányában. Ez kimondja: a szövetség bármelyik tagja elleni támadás az egész NATO-t illeti! Vagyis az USA hatalmas hadereje garantálja a szövetségesek biztonságát. A kis közép és kelet-európai államok épp ezért léptek be a NATO-ba, de aztán elfogta őket az aggodalom Trump megválasztása után. Az amerikai elnök nem siettett megerősíteni az USA elkötelezettségét a híres ötödik cikkely mellett viszont nagyobb anyagi hozzájárulást követelt a résztvevőktől.

A balti államok a cári birodalom részei voltak 1918 előtt. Rövid függetlenség után a Szovjetunió tagállamai lettek- nem épp a saját akaratukból. A nagy Szovjetunió bukása után siettek csatlakozni a NATO- hoz és az Európai Unióhoz, hogy minél távolabb kerüljenek Moszkvától.

Miután Oroszország annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, a három balti államnak megnőtt az aggodalom Moszkva szándékait illetően.

Ezért üdvözölték most örömmel Mike Pence alelnök látogatását. Észtország kormányfője egyenesen azt kérte: az USA telepítsen Patriot rakétákat a balti államokba! Ezt Oroszország mindenképp fenyegetésnek érezné hiszen a balti államok igen közel vannak Szentpétervárhoz. Moszkva azzal vádolja Washingtont, hogy a bekerítésére törekszik.

A moszkvai aggodalmakat erősítheti, hogy Grúziában az eddigi legnagyobb közös amerikai-grúz hadgyakorlatot rendezik meg. Pence alelnök a Baltikumból épp ide látogat kedden. Grúzia is a nagy Szovjetunió része volt, sőt a diktátort, Sztálint ő adta a birodalomnak. 2008-ban katonai konfliktusba keveredett Oroszországgal. Ennek következtében két nemzetiségi tartományát elveszítette. Ebben az időben Szakasvili egy volt New yorki ügyvéd volt Grúzia elnöke. Később ő Odessza kormányzója lett Ukrajnában, de megfosztották tisztségétől. Grúzia ex elnöke jelenleg hontalan, mert állampolgárságától is megfosztották. Második hazájában az Egyesült Államokban próbál új életet kezdeni.

Közben Moszkva és Washington viszálya újabb mélypontra jutott. Putyin elnök kiutasított 755 amerikai diplomatát válaszul arra, hogy Amerika újabb szankciókat szavazott meg amiatt, hogy az oroszok befolyásolták a tavalyi elnökválasztási kampányt. Ilyen körülmények között az USA alelnökének látogatása az egykori szovjet tagállamokban csak olaj a tűzre és egyben figyelmeztetés Moszkvának: eddig és ne tovább!

Egyedül Kínában derűlátók a fogyasztók

Kína hatalmas belső piaca húzhatja ki a bajból a globális gazdaságot is, mert méretei miatt egyre nagyobb szerepet játszik a világkereskedelemben is.

A fogyasztói bizalom szinte mindenütt a mélyponton – kivéve Kínában – jelzi az Ipsos. A Forbes szakértője ebből arra következtet, hogy a kínaiak belső piaca az egész világgazdaságra kedvező hatást gyakorolhat.

41,8 a fogyasztói bizalom a világban a százas skálán vagyis siralmas. Kínában viszont 70,8! Ez nemcsak az európai vagy az amerikai gazdaságokhoz képest óriási különbség, de Ázsiában is egyedülálló. Dél Koreában például a fogyasztói bizalom katasztrofálisan alacsony: 35,8!

Említsük meg, hogy Magyarországon sem épp bizakodó a fogyasztó: az Ipsos index 36! A kínaiaknak viszont van okuk az optimizmusra:

Kínában rekord termést várnak

Kedden ünnepelték a Termés napját a Mennyei Birodalomban, és ebből az alkalomból a pekingi mezőgazdasági minisztérium közölte, hogy kiváló termésre számítanak a nehéz körülmények ellenére. Kínában három rizs begyűjtési időszak van: a korai, a nyári és az őszi. Ez utóbbi a legfontosabb. A Covid-19 járványt követően a kormány nagy pénzekkel támogatta az infrastruktúrát. Ennek is köszönhető a jó termés – írja a Global Times.

Kína az exportban is jeleskedik

13,9%-ról 17,2%-ra növekedett a kínaiak részesedése a világ áruforgalmában – írja a Wall Street Journal. Mindez nyilvánvalóan azzal függ össze, hogy Kína az elsők között indította újra a gazdaságát a Covid-19 járvány után, és azóta nem kényszerült újabb jelentős lezárásokra.

Így Kína lehet az egyetlen olyan nagyhatalom, amely pozitív gazdasági növekedést lesz képes felmutatni az év végén – állapítja meg a Wall Street Journal.

Elkobozták egy orosz Duma képviselő ingatlanvagyonát Münchenben

Először fordult elő Németországban, hogy egy feketelistára került orosz vezető vagyonát ne csak befagyasszák hanem meg is szerezze azt a német állam. Ugyanez történt a Duma képviselő bankszámláival is.

L. az Európai Unió szankciós listájára került még azt megelőzően, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen. A szóbanforgó Duma képviselő ugyanis megszavazta a “Luhanszki Népköztársaság” és a “Donyecki Népköztársaság” függetlenségét. Putyin ezután támadta meg Ukrajnát február 24-én. A szóbanforgó Duma képviselő, akinek nevét a bajor ügyészség nem közölte, az agresszió  leglelkesebb támogatói közé tartozik.

“Tudomásom szerint most először fordul elő Németországban, hogy szankciós listán szereplő oroszok vagyonát nemcsak befagyasztjuk, de el is kobozzuk”

– közölte Anne Leiding, a bajor ügyészség egyik vezető ügyésze. Aki azt is elmondta, hogy a Duma képviselő és felesége bankszámláit is átvették. A pár ugyanis kiadta az ingatlanokat, és ebből havi 3500 eurós bevételre tett szert. A bérlők bent maradhatnak az ingatlanokban, de a bérleti díjat ezután nem az orosz Duma képviselő és neje kapja hanem a müncheni bíróság.

4,5 milliárd eurós orosz vagyon

Christian Lindner pénzügyminiszter közölte, hogy ilyen hatalmas vagyont foglaltak le a szankciós listákon szereplő oroszoktól Németországban. Ebben ingatlanok és luxusjachtok éppúgy benne vannak mint részvény pakettek és bankszámlák.

Nemcsak az Európai Unió vezetett be szankciókat Oroszország ellen Putyin ukrajnai agressziója miatt – hangsúlyozza a német közszolgálati Deutsche Welle. Az Egyesült Államok, Nagy Britannia, Ausztrália és Japán is fekete listára tett sok olyan orosz oligarchát és politikust, akik támogatják Putyint. Talán a leghíresebb ezek közül Roman Abramovics, aki korábban Putyin pénztárnoka volt Oroszországban. Az orosz elnök rábízta a távoli Csukcsföld kormányzását noha már Londonban élt. Ott megszerezte a főváros egyik legnevesebb futball klubját, a Chelseat. Ezt is el kellett adnia a brit hatóságok döntése alapján. Abramovics korábban a Chelsea díszpáholyában fogadta a brit elit jelentős részét elősegítve ezzel Putyin európai céljainak megvalósítását.

Kudarcba fulladt  a Nyugat olajszankciója Oroszország ellen

A G7 és az Európai Unió ársapkát húzott az orosz olajimportra tavaly decemberben. A brüsszeli Politico hozzájutott egy olyan friss jelentéshez, mely szerint az oroszoknak jelentős mértékben sikerült kijátszani ezt az olaj szankciót, emiatt tehát nem csökkent lényegesen Oroszország bevétele.

Hordónként 60 dollárban állapította meg az ársapkát a G7 és az Európai Unió, de az orosz olaj ennél lényegesen drágábban is vevőt talál a világpiacon. Oroszország persze így is megérezte az olaj szankciót hatását, mert körülbelül 34 milliárd dollárral kevesebbet kapott legfőbb export cikkéért ebben az évben. Ez derül ki a Centre for Research on Energy and Clean Air jelentéséből.

34 milliárd dollár körülbelül kéthónapos export bevételt jelent tehát a veszteség jelentős volt az orosz oldalon, de távolról sem akkora, amennyiben a nyugati világ és főként Ukrajna reménykedett.

Mennyiért árusítják most az orosz olajat a világpiacon? Átlagosan 70 dollárért. Hogy lehetséges ez amikor az olajszállító hajók 48%-ban a G7 vagy EU államok tulajdonában állnak vagy olyan biztosítókkal vannak kapcsolatban, akik ezekben az országokban vannak bejegyezve? Az ársapkát jelentős mértékben figyelmen kívül hagyják ezeknek az olajszállító hajóknak a tulajdonosai és a biztosítói, akiket nem is nagyon nyugtalanítanak különböző ellenőrzésekkel – állapítja meg a jelentés.

A legnagyobb kiskapu azonban az olajfinomítás:

India például óriási mennyiségben importál orosz olajat, majd ezeket finomítás után eladják a világpiacon anélkül, hogy ebből bármilyen probléma keletkezne. Az európai fogyasztók így nyugodtan használhatnak orosz olajat anélkül, hogy tudnának róla.

A számok magukért beszélnek: India 134%-kal növelte olaj importját Oroszországból az elmúlt évben. Ez hatalmas mennyiséget jelent: az orosz tengeri olaj export csaknem felét. India  üzemanyag exportja rakéta sebességgel ívelt felfelé az Európai Unió irányába. Ukrajna ezért kérte Brüsszeltől, hogy tiltsa be az ilyen háromoldalú olaj üzleteket.

Ez annál is nehezebben menne, mert az oroszok szellem flottát is használnak az olaj exportra, és ezért rendkívül nehéz kideríteni a nyersanyag származási helyét.

Ukrajna tiltakozik

“Az ársapka nagyon jó ötlet volt, de a gyenge pontja a rendszernek az ellenőrzés” – nyilatkozta a Politiconak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója. Oleg Usztenko szerint “ amikor az olaj szankciót bevezették egy évvel ezelőtt, akkor pánik tört ki az orosz piacon. Jelentős mértékben csökkenni kezdtek az orosz olaj jövedelmek. Erre megkezdődött a kiskapuk keresése, és ezeket azután meg is találták Oroszországban.”

Mit akar most Ukrajna elérni? Azt, hogy bárkit, aki megsérti az orosz olajszankciót bűnügyi eljárás keretében vonjanak felelősségre.

Mit szól ehhez Brüsszel?

“Kiábrándító, de nem igazán meglepő az, hogy az oroszok kijátsszák az olajszankciót”

– jegyezte meg filozofikusan egy magasrangú uniós diplomata, aki neve elhallgatását kérte a Politicotól.

Mit csinálnak most Brüsszelben?

“Gondolkodunk azon, hogy miképp lehetne bezárni a kiskapukat, de tudomásul kell vennünk, hogy a szankciók sohasem lehetnek 100%-ig hatékonyak.”

Mit jelenthet ez a gyakorlatban? A tizenkettedik szankciós csomagban az szerepel, hogy az olajkereskedőket és szállítókat kötelezni kell arra, hogy reális statisztikát készítsenek a szállított olajról. Elég ez?

“Ezzel lehet, hogy valamilyen mértékben csökken az oroszok bevétele az olaj exportból, de az igazán hatékony az lenne, ha szankciókkal fenyegetnék meg az olajkereskedőket és szállítókat” – állítja Janis Kluge, a német nemzetközi biztonságpolitikai intézet vezető munkatársa, aki szerint “a gyenge rubel és az erős olaj export megtölti az oroszok kasszáját még a 60 dolláros ársapkával is.”

Ezért Kijev azt javasolja, hogy 30 dolláros legyen az ársapka az orosz olajra. Az elmúlt évben ez az ársapka 49%-kal kisebb bevételt hozott volna Oroszországnak.

Az OPEC+ 80 dolláros olajárat akar

Nemrég megtartott ülésén az OPEC+, amelynek vezető ereje Szaúd Arábia és Oroszország meghosszabbította a visszafogást a kitermelésben, és  további csökkentést vállaltak a tagállamok “önkéntesen”, hogy magasan tartsa az olaj árát. Putyin orosz elnök Szaúd Arábiába és az Egyesült Arab Emírségbe látogat, hogy a helyszínen egyeztesse a legnagyobb olaj exportőrök érdekeit. Mind Szaúd Arábia mind pedig az Egyesült Arab Emirségek kérte felvételét a BRICS-be, amely az USA-val szembenálló szövetség. Kína és India, a BRICS vezető hatalmai az élen járnak abban, hogy segítsék Oroszországot az olaj szankció kijátszásában miközben maguk is szép haszonra tesznek szert eközben – derül ki a Centre for Research on Energy and Clean Air kutatóközpont jelentéséből.

La Nina hatás: Hideg tél és magas energiaárak

Az időjárás nem lesz kegyes az idén a világgazdasághoz, amely amúgy is energia hiánnyal és áremelkedéssel küszködik – írja a Bloomberg portál, mely szerint Kínában és más ázsiai országokban már most is hidegebb van a szokottnál, és télen rekordok dőlhetnek meg.

„A globális felmelegedés a korábbinál gyakrabban okoz rendkívüli időjárási körülményeket”

– hangsúlyozza Zsi Hsziefej professzor, a nankingi egyetem tanára.

„A hideghullámok a korábbinál nagyobb hőmérséklet csökkenést eredményezhetnek, de ugyanígy van a hőhullámokkal  is, akkor jobban nő a hőmérséklet.”

La Nina beköszönt Kínában még ebben a hónapban – közölte az Új Kína hírügynökség a hétvégén.

A La Nina hatás általában 9 hónap és 3 év közötti időszakban mutatkozik, és mennél rövidebb annál intenzívebb. Az El Nino (a gyerek) és a La Nina (gyerek lány) hatást, amely a Csendes Óceán hatalmas víztömegét érinti nem lehet befolyásolni, mert óriási energia mennyiség kellene a víz felmelegítésére. Hatása viszont globális lehet Észak Amerikától Kínáig. Pekingben attól tartanak, hogy a La Nina hatás következtében óriási energia mennyiségre lesz szükség a fűtési szezonban.

Hejlungcsiang, Senhszi és Sanhszi tartományban 4-13 nappal korábban kezdődött meg a fűtési szezon mint tavaly.

Kína a világ legnagyobb energia importőre, amely elvonja a cseppfolyósított földgázt Európától.

Japánban és Dél Koreában  is hidegebb tél várható

A meteorológiai intézet 60%-ra becsüli a valószínűségát a La Nina megérkezésének a távol-keleti szigetországba. Ezt az országot eddig megkímélte az energia válság, mert tavaly nem töltötték fel eléggé a tárolókat, és emiatt gondokkal küzdöttek. Most viszont az elmúlt 5 év legnagyobb cseppfolyósított földgáz tartalékát halmozták fel.

Dél Koreába is előbb érkezett meg a hideg és az első hó mint korábban. A kormány itt is mindent megtesz azért, hogy elhárítsa az energia válságot: átmenetileg csökkentik az adókat és a cseppfolyósított földgáz vámját – közölte a pénzügyminiszter helyettese Dél Koreában.

Indiában is hűvösebb és szárazabb tél várható

Januárban és februárban 3%-ra csökkenhet a hőmérséklet az ország északi részein. Másutt a hideg növeli az energia fogyasztást, de Indiában épp ellenkezőleg: ki lehet kapcsolni a légkondicionálást! A szárazság pedig azért lehet hasznos az energia gazdálkodásnak, mert Indiában még mindíg a szén adja ennek a 70%-át. A nagy esőzés idején sok szénbányát elöntött a víz, és ennek következtében akadozott a szénellátás sok erőműnél Indiában.

Jég hiány

Nemcsak a La Nina jelenség okozhat hidegebb telet Ázsia nagyrészén hanem az is, hogy az északi tengereken gyorsan olvad a jég. Ha a Kara tengeren kevesebb a jég, akkor növekszik az atmoszférikus nyomás, és ennek következtében csökkenhet a hőmérséklet Ázsia keleti részén, ahogy az már tavaly is megtörtént. A leghidegebb november és január közepe között lehet- mondta a Bloomberg portálnak Todd Crawford, az Atmospheric G2 meteorológiai igazgatója.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK