Hasznos

Peking visszavág, ha Brüsszel büntetővámot alkalmaz

Az Európai Unió egyelőre csak regisztrálja a Kínából érkezett elektromos autókat, de Pekingben attól tartanak, hogy visszamenőleg is büntető vámot vethetnek ki rájuk. Közben Pekingben tárgyal a Mercedes főnöke, aki szerint hagyni kellene, hogy a piaci verseny döntsön az európai és a kínai autók között.

“A protekcionizmus rossz út” – hangsúlyozta Ola Källenius, a Mercedes elnöke Pekingben miután tárgyalt a kínai kereskedelmi miniszterrel. Vang Ventao miniszter arra buzdította a Mercedes vezérét, hogy fokozza beruházásait Kínában, ahol a zöld átmenet jegyében az elektromos autók egyre nagyobb szerepet játszanak a  közlekedésben. A kínai miniszter azt javasolta a Mercedes elnökének, hogy küzdjenek együtt a protekcionista politika ellen.

Az Európai Unió múlt ősz óta vizsgálja a kínai elektromos autók exportját, mert az európai autógyárak szerint Peking jelentős összegekkel támogatja ezt az export offenzívát az európai piac megszerzésére.

“Észleltük a brüsszeli döntést a kínai elektromos járművek regisztrálására, amely odavezethet, hogy visszamenőleges vámokkal sújtják exportunkat. Kína elszántan védelmezi cégeinek érdekeit külföldön. Az elektromos járművek piaca dinamikusan bővül Európában is, ebbe illeszkedik a kínai export is. Nincs arról szó, hogy a “kínai elektromos járművek európai importja kiugró eredményeket “ produkált volna. Nem igaz, hogy “a kínai elektromos autók importja “károkat okozna az európai autós piacon” – jelentette ki a kereskedelmi minisztérium szóvivője Pekingben. Hozzátette: ”Kína mindig amellett volt, hogy párbeszéd útján oldják meg a problémákat. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a kereskedelem kölcsönösen előnyös legyen. Épp ezért reméljük, hogy az Európai Unió óvatosságot tanúsít a kereskedelmi intézkedések alkalmazásában a kínai elektromos járművekkel szemben, és ezzel stabil és egészséges alapot teremt az együttműködésre az elektromos autók terén mind Kínában mind pedig az Európai Unióban” – idézi a China Daily a kereskedelmi minisztérium szóvivőjét.

A kínai a világ legnagyobb autós piaca

177 839 kínai elektromos járművet importáltak az Európai Unió tagállamai Kínából 2023 októbere és 2024 januárja között a brüsszeli adatok szerint. Az Európai Unió vizsgálata 2022 októberétől indult. Havonta 11%-os volt a kínai elektromos járművek exportjának növekedése az Európai Unió irányában – írja a pekingi Global Times. Amely rámutat arra, hogy az Európai Unióban tavaly több mint másfél millió elektromos autót adtak el, ez 37%- os növekedés egyetlen év alatt.

Brüsszel azt hangsúlyozza, hogy

“a kínai elektromos járművek nyilvánvaló árelőnyt élveznek az európai piacokon.”

A pekingi Global Times viszont arra mutat rá, hogy a világ legnagyobb autós piacán, a kínain, a hazai elektromos járművek fele annyiba kerülnek mint Európában.

Kínában idén az eladott új autók legkevesebb 40%-a elektromos autó lesz – jósolja a China Daily. Tavaly 9,49 millió elektromos autót adtak el Kínában, ez azt jelenti, hogy csaknem minden harmadik új autó már ilyen környezetkímélő jármű volt – 31,6%. Ouyang Minggao akadémikus, a pekingi Csinghua egyetem professzora érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet: a hibridek eladása még gyorsabban nő mint az elektromos autóké. 2020-ban még csak 170 ezer ilyen autót adtak el Kínában, de tavaly már 1,91 milliót. A pekingi professzor szerint a hibridek részaránya hamarosan megközelíti majd az elektromos járművekét Kínában – írja a China Daily.

Németország idén is Európa beteg embere marad

Azt jósolják azok a szakértők, akik a közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkoztak, hogy Németország továbbra is beteg gazdasági eredményeket produkál az idén. A Kieli Világgazdasági intézet igazgatója egyenesen úgy fogalmazott, hogy Németország az út végére ért, mert elmúlt az olcsó orosz gáz, dinamikusan fejlődő kínai piac és a Pax Americana ideje.

“Nem akarok vitatkozni azon, hogy a német GDP+ vagy -0,2%-ot mutat-e, a lényeg az, hogy stagnálunk” – foglalta össze Németország gazdasági jelenlegi helyzetét a Landesbank Baden Württemberg vezető közgazdásza. Moritz Kraemer hasonlata:

“olyanok vagyunk mint a hullámlemez, mozgunk ugyan, de padlót fogtunk.”

Miért?

Az első és legfontosabb ok az infláció: a vásárlók visszafogják magukat, és nem költenek. A második ok a világgazdaság helyzete, ahol ugyanez tapasztalható: csökken a kereslet a német áruk iránt pedig az export szokta kirántani Németországot a bajból.
Harmadik tényező: a magas energia árak miatt sok beruházást felfüggesztettek, mert a döntéshozók kivárnak. Vagy ami még rosszabb: külföldre viszik a beruházásokat, elsősorban az Egyesült Államokba vagy Kínába, távol Európától.
Negyedik ok: a zöld átmenet sokba kerül különösen, hogy a német gazdasági miniszter, a zöldek vezetője is.

Amikor már mindenki azt hitte, hogy ennél rosszabb már nem lehet a helyzet, akkor az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy alkotmányellenes egy 60 milliárd eurós költségvetési tétel, amely a zöld átmenetet és a korszerűsítést szolgálta volna a 2024-es költségvetésben.

A parlament mindenütt másutt megtehetné, hogy új költségvetési törvényt szavaz meg, de nem Németországban, ahol a törvény plafont szab az államadósság növekedésének. Ez a 2009-es törvényt szigorúan határt szab az épp aktuális kormány kiadásainak, mert előírja a kiegyensúlyozott költségvetést. A 60 milliárd eurót úgy sikerült korábban elfogadtatni, hogy a pandémia miatt átmenetileg felfüggesztették ezt a törvényt.

Hosszas viták után a kormány úgy döntött , hogy meghosszabbítja a költségvetési plafon felfüggesztését 2023-ra, a 2024-es költségvetést pedig jelentős mértékében megnyirbálták. Ez legkevesebb 0,5%-kal csökkenti az idei gazdasági növekedést – jósolja a gazdasági minisztérium Berlinben.

“Az alkotmánybíróság döntése után a kormány megszorító intézkedésekre kényszerül, és ez visszafoghatja a növekedést”

– hangsúlyozza Thomas Gitzel. A VP Bank vezető közgazdásza szerint ezzel Németország igencsak nagy bajba juthat.

A baj az, hogy Brüsszel már az alkotmánybíróság döntése előtt is azt jósolta, hogy 2024- ben a német gazdaság növekedése mindössze 0,8% lesz. Hivatalosan a német kormány 1,4%-os növekedést tervez 2024-re, de sokan kételkednek ebben.

Az OECD szerint a német GDP mindössze 0,6%-kal növekedhet az idén.

Az ukrajnai háború nagy csapás a német gazdaságra

“Az energiaválság jóval nagyobb hatással van Németországra mint más államokra, mert a német gazdaság rendkívüli mértékben függött az orosz gáztól. Erre építette hosszú távú elképzeléseit a német ipar, amely most jóval drágább energiával kevésbé versenyképes a világpiacon mint korábban. Ennek következtében a német gazdaság hosszú távon stagnálhat, 2024-ben pedig még csökkenhet is a GDP. Ezt jósolja a Deutsche Bank szakértője. Stefan Schneider szerint a német gazdaság idén is mínuszban lesz.

A problémákat így összegezte a Kieli Világgazdasági intézet igazgatója:

“A német gazdaság hosszú távon azzal számolt, hogy olcsón importálhat földgázt Oroszországból. Berlinben ezenkívül úgy vélték, hogy tovább folytatódik a kínai gazdaság dinamikus növekedése, Németország legjelentősebb kereskedelmi partnere továbbra is kiemelkedően teljesít, harmadszor pedig a német döntéshozók végtelennek tekintették a Pax Americanat vagyis, hogy a világgazdaság békés körülmények között fejlődhet, mert az Egyesült Államok garantálja Európa biztonságát. Mindhárom feltevés megdőlt, ezért Németország az út végére jutott” – fejtetteki Moritz Schularick a Kieli világgazdasági intézet igazgatója.

Bloomberg: államadósság – nincs gond

Az európai államok rohamos eladósodása nemigen zavarja a hozam vadász nagybefektetőket – állapítja meg a New York-i portál.

30 milliárd dolláros újabb államkötvény kibocsátásra készülnek az európai államok – írja a Bloomberg a Danske Bankra hivatkozva. Mindezt azután, hogy Olaszország, Írország és Szlovénia az év elején 200 milliárdos kibocsátást hajtott végre. A nagybefektetők a neagtív kamatok idején a hozamra hajtanak…

3500 milliárd euro vár arra, hogy gazdára találjon – hála az Európai Központi Bank pénzügyi politikájának – hangsúlyozza a Bloomberg, amely arra számít, hogy nem lesz semmi gond az újabb 30 milliárdos kibocsátással sem noha a franciák és a belgák, akik az államkötvények nagyrészét a piacra dobják, egyáltalán nem állnak jól az államadósság terén.

„A pénzbőség és a negatív kamatok arra ösztönzik a nagybefektetőket, hogy ragadják meg az alkalmat hiszen a hozamra hajtanak” – állapítja meg a Danske Bank vezető elemzője. Jens Peter Sörensen kifejti, hogy az államok a bankokon keresztül értékesítik az államkötvényeket, mert így gyorsan sok pénzhez juthatnak. Ha közvetlenül piacra dobnák az állampapírokat, akkor nagyobb lenne a kockázat, kisebb a bevétel és később juthatnának csak hozzá. Márpedig az európai kormányoknak minden euróra szükségük van, hogy elhárítsák a vírus válság következményeit.

Egyre hosszabb időtartam

Az államkötvények lejárati ideje egyre csak növekszik: a 15 évesnél hosszabb lejárat teszi majd ki a kibocsátások egynegyedét az idén – jósolja a Citigroup szakértője. Aman Bansal más szakértőkhöz hasonlóan arra is felhívta a figyelmet, hogy általában túljegyzik még az olasz államkötvényeket is. Miért? A nagybefektetők igyekeznek az első félévre összpontosítani: az államkötvény vásárlásokat letudni, hogy aztán az év második felében másra figyelhessenek.

Mit csinál az EKB?

Mindenki elsősorban rájuk figyel, de csak január 21-én várható a következő kamat döntés. Addig nyugodt időkre számít a Bloomberg, amely azért felhívja a figyelmet arra, hogy Christine Lagarde, az EKB vezetője beszédet mond hétfőn és szerdán is.

„A legtöbb országnak nagyobb mozgásteret kell biztosítania a következő recesszió elkerülhetetlen beköszöntével.” Ezt a figyelmeztetést adta ki az IMF főigazgatója, Christine Lagarde.

A globális növekedési kilátások „kevésbé kedvezővé” váltak, és egyes kockázatok „kezdik megvalósulni” – mondja. Globális adósságriasztás: az állami és a magánszféra között rekordszintű, 182 billió dollár, közel 60% -kal több, mint 2007-ben. Ez pedig kiszolgáltatottabbá teszi őket.

Ettől függetlenül az európai kormányok továbbra is számíthatnak arra, hogy el tudják helyezni az államkötvényeiket, mert a negatív kamatok miatt a befektetők minden hozam lehetőségre lecsapnak.

Inflációs hatás: otthon esznek emiatt több élelmiszert vesznek

Szárnyal a Walmart kiskereskedelmi hálózat, amely a világ legdrágább cége, mert  jól megérezte, hogy az amerikaiak jelentős része a pandémia után is szívesebben eszik otthon. Míg vetélytársai diverzifikáltak, a Walmart ráment az élelmiszerekre. A számok a céget igazolták.

24%-kal nőtt a Walmart online vásárlások értéke egyetlen év alatt, a boltokban ez 6,4% volt. A cég részvényei a jó hírek hallatán egy nap alatt 2%-kal emelkedtek.

Az eredményt akkor tudjuk igazán értékelni, ha megnézzük a vetélytársakat: a Target és a Home Depot kiskereskedelmi láncok visszaestek. Miért? Maga a Walmart azzal indokolta ezt, hogy ők rámentek az élelmiszerekre, és emiatt a magasabb keresetű rétegek is átszoktak az ő üzleteikbe vagy náluk vásárolnak online. A Walmart forgalom felét az élelmiszerek teszik ki míg a Target esetében ez csak egynegyed.

“Az az igazság, hogy a vásárlók egyre több élelmiszert otthon fogyasztanak el, és ebből jön a haszon. Meg persze azokból az olcsó termékekből, melyeket emiatt a Walmart üzleteiben vesznek meg”

– nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Oliver Chen, a Cowen központ elemzője. Aki arra is rámutatott , hogy még egy oka van a Walmart előnyének a vetélytársakkal szemben: az infláció. Ez ellen hatalmas méretei miatt eredményesebben küzdött a Walmart mint a Target, amelynek forgalma 5,4%-kal csökkent míg a Home Depot esetében 2%-os volt a visszaesés egy év alatt.

“Az élelmiszer volt a mi erősségünk, de a többi területen is felülmúltuk a várakozásokat“ – nyilatkozta büszkén a CNN-nek a Walmart elnök vezérigazgatója Doug McMillon, aki elmondta elemzőknek, hogy bár az infláció csökkent és a munkaerőpiacon könnyű elhelyezkedni, ezért az embereknek több pénzük van, de nagyon megnézik, hogy mire adják azt ki. A magas rezsi számlák ugyanis takarékosságra ösztönöznek. Éppúgy mint a magas kamatlábak és a diákhitelek, melyek törlesztésével milliók küszködnek az Egyesült Államokban.

“Ha összegezzük a helyzetet, akkor azt látjuk, hogy a vásárlók többsége nagyon is megnézi azt, hogy mire költ. Mi pedig ebből profitálunk”

– mondta a Walmart elnök vezérigazgatója a chicagói Daily Heraldnak. Amely azt is megírta, hogy a Walmart felére csökkentette az online vásárlások díját a szociális segélyen élőknek, akiket különösen megvisel az infláció. Nekik csak 49 dollárt számolnak fel egy évben míg az átlagos vásárlók 98 dollárt fizetnek. A Wal-Mart – felbátorodva a második negyedév sikerein – bejelentette, hogy további növekedést vár a második félévben: 4-4,5%-ot.

Kína mégsem éri utol az USA-t?

A következő évtizedben a kínai GDP nem haladja meg az amerikait – jósolja az a japán szakértői csapat, amely a pandémia előtt még azon az állásponton volt, hogy 2028 lehet a fordulópont amikor Kína ezen a téren megelőzi az Egyesült Államokat. Az 1,4 milliárd lakosú Kína ugyanis gyorsabban növekedett mint a 330 millió lakosú Egyesült Államok.

A Japan Center for Economic Research a Covid pandémia elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy a kínai gazdaság növekedése lelassul, és ezt a negatív tendenciát csak felgyorsítja az, hogy az USA kereskedelmi háborút folytat Kínával szemben. A japán kutató intézet már tavaly módosított az előrejelzésen, és eszerint 2033 lehetett volna a fordulat éve. Most azonban úgy látják, hogy Kína gazdaságának növekedése 3% körül lesz a harmincas években, és ez kevés a felzárkózáshoz.

2035-ben a japán kutató intézet szerint a kínai GDP csak 2,2% nőne míg az amerikai 1,8%-kal. Épp ezért Kína GDP-je ekkor csak a 87%-a lenne az amerikainak.

Miért?

Az első és legfontosabb ok a Covid pandémia kezelése. A zéró tolerancia politikája lelassította a kínai gazdaság növekedését, december 7-től kezdve enyhítettek ezen a politikán. Emiatt viszont tömegesen pusztítani kezdhet a vírus, akár egymillió halálos áldozattal is számolni kell.

A kínai társadalom, amely eddig dinamikusan növelte a fogyasztását, most tart a jövőtől, ezért újra spórolni kezdtek. Régebben a kínaiak export offenzívával oldották meg a problémákat, de ez ma már mind nehezebben megy.

A második fő oka a lassulásnak ugyanis az, hogy az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és erre akarja rávenni szövetségeseit is – Japánt, Dél Koreát, Ausztráliát, az Európai Uniót stb. Emiatt sok külföldi cég elhagyhatja Kínát vagy csökkentheti ott a termelését. Különösen veszélyes Kína számára a chip háború. Washington nemcsak, hogy támogatja a chip gyártást az Egyesült Államok területén, de szankciókkal sújtja azokat a hazai és a külföldi cégeket, amelyek korszerű technológiát adnak el Kínának.

Valószínűleg Kína 2036 után sem lesz képes  utolérni az Egyesült Államokat – jósolja a japán kutató intézet. Miért nem? Mert

az 1,4 milliárd lakosú Kína elöregszik miközben az Egyesült Államok állandóan importál munkaerőt. Ennek következtében a kínaiak a munkatermelékenység versenyében elveszíthetik korábbi előnyeiket.

Életszínvonal emelkedés Kínában

A Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt azt tűzte ki célul, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében közepes fejlett állam legyen az ország. A Nikkei értesülései szerint Olaszország és Spanyolország jelenlegi egy főre jutó GDP szintjét célozzák meg Pekingben. Ez 30 ezer dollár körül jár. A japán szakértők szerint Kínában az egy főre jutó GDP körülbelül 25 ezer dollár lehet 2035-ben.

Furcsa mellékterméke az amerikai-kínai kereskedelmi háborúnak, hogy Tajvan igen sokat profitál ebből, mert a szigeten állítják elő a legfejlettebb chipeket. A japán szakértők szerint ennek hatására az egy főre jutó GDP Tajvanon idén meghaladhatja Japán szintjét vagyis a sziget a fejlett államok közé kerülhet. Az USA mint saját piacgazdasági modelljének sikerét mutathatja be Tajvant szemben a kommunista Kínával. Ahol mind nehezebb egységes gazdaságirányítási modellt találni hiszen a fejlett keleti tengerparton a világpiaccal versenyeznek miközben az elmaradott nyugati tartományokban megélhetési válsággal küszködnek Kínában.

„A Brexit volt a valaha hozott legostobább döntés, Trump megválasztásáig”

0

Michael Bloomberg amerikai üzletember, volt New York-i polgármester mondta ezt.

A Guardian beszámolója szerint Bloomberg erről egy bostoni üzleti fórumon beszélt először, majd egy franciaországi rendezvényen is megismételte. Azt mondta,

„nagyon nehéz megérteni, hogy egy ilyen jól teljesítő ország miért akar mindent lerombolni.”

Bloomberg már sajnálja, hogy Londonba telepítette cége európai központját. Azt mondta, hogy ha tudott volna előre arról, hogy Nagy-Britannia kilép az EU-ból, akkor máshogy döntött volna. Ahogy fogalmazott:

„Az volt a létező legostobább döntés, amelyet egy ország valaha meghozott, de aztán megválasztottuk Trumpot.”

Szerinte a kilépés az Európai Unióból nagyon nehéz és nagyon fájdalmas folyamat lesz, a brit gazdaság különböző ágazatai meg fogják szenvedni, és sokan máris más európai városokban keresnek irodahelyeket.

Például a Goldman Sachs is, amelynek vezetője Frankfurtban tárgyalt, de a JP Morgan is munkahelyeket telepíthet át. Hasonló tervei vannak a Deutsche Banknak, a Morgan Stanley-nek, a Citigroupnak, de például az Európai Gyógyszerügynökségnek is.

Vagyis a Brexit miatt munkahelyek tízezrei szűnnek meg Nagy-Britanniában.

Musk adója 11 milliárd dollár, de a Tesláé 0.

A világ leggazdagabb embere teljesírja a sajtót, hogy az Egyesült Államok történetének legnagyobb személyi jövedelem adóját kell befizetnie, de arról nemigen beszél, hogy az elektromos autókat gyártó Tesla egy centtel sem járul hozzá az USA költségvetéséhez.

7,6 milliárd dollár volt a bruttó és 5,5 milliárd dollár a nettó bevétele a Teslanak 2021-ben. Hogyhogy nem adózik ezután Elon Musk cége? Úgy, hogy leleményes adótanácsadóinak hála a Tesla 130 millió dolláros veszteséget mutatott ki. A profit, amely több mint 6 milliárd dollár, kizárólag a külföldi eladásokból jött be. Közben pedig a Tesla autó eladásainak
45%-a az USA területén történt. A Tesla adó bevallása szerint külföldön 839 millió dollárt fizetnek be különböző adóhivatalokban. Az USA tagállamaiban az adó összesen 9 millió dollár, szövetségi szinten viszont zéró! – hívja fel a figyelmet a CNN.

A józan ész szempontjából ez elfogadhatatlannak tűnik, de megfelel az Egyesült Államok adózási szabályainak – nyilatkozta ezzel kapcsolatban egy vezető adó szakértő. Martin Sullivan szerint egészen egyszerűen arról lehet szó, hogy a Tesla – más multikhoz hasonlóan – a nyereséget külföldön számolja el. Ezt például úgy lehet megcsinálni, hogy például a cég szabadalmi jogait külföldön jegyzik be, az USA-ban működő részlegnek viszont szabadalmi díjat kell ezért fizetnie.

Minden multi ezt csinálja az Egyesült Államokban. Hülyének nézik azt, aki nem így tesz.

Miért fizet Musk 11 milliárdos adót?

A szupergazdagok nemigen fizetnek adót az Egyesült Államokban. 2018-ban Elon Musk és sok más dollár milliárdos egyetlen centet sem fizetett az adóhivatalnak. Ez hogy lehet? Musk nem kap fizetést a Teslatól, melynek ő a főnöke. A cég részvény opciókkal fizeti őt meg. Az Egyesült Államok adózási szabályai szerint ez csak akkor válik adókötelessé, ha az opciókat beváltják. Ezért Musk nem nagyon siet az opciók beváltásával. Csakhogy volt egy opciós csomag 22,9 millió Tesla részvényre, és ez idén augusztusban lejár. Ezért ezt az opciós csomagot Musk elkezdte beváltani. Így a 142,6 millió dollárért megszerzett opciós csomagból részvényeket vett, melyek összértéke 23,6 milliárd dollár! Ezután már adóznia kell, méghozzá 41%-os adókulccsal. Musk ezenkívül eladott még Tesla részvényeket 5,8 milliárd dollárért. Így jött ki a 11 milliárd dollár, amely eddig a legmagasabb összeg, amelyet egy adózónak be kell fizetnie az USA történetében.

Elon Musk ezen a héten újabb 8,4 millió Tesla részvény opcióval gyarapodott. Ezzel 67,5 millióra nőtt részvény opciókban tartott vagyona. 2028 előtt ezek az opciók nem járnak le vagyis a következő öt évben nem kell hozzájuk nyúlnia. Így lehet, hogy jövőre már nemcsak a Tesla fizet zéró adót az USA-ban, de maga az alapító atya, Elon Musk is!

Saláta válság a szupermarketben

Üres polcok fogadják gyakran az európai vásárlókat amikor paradicsomot vagy paprikát, esetleg ketchupot keresnek, mert a kereskedők képtelenek előre jelezni a gyorsan változó fogyasztói szokásokat, melyeket a Covid pandémia óta nemigen lehet felmérni.

“Az inflációs nyomás azt jelenti, hogy a vásárlók brutális módon váltanak egyik percről a másikra. Ilyet eddig még sohasem tapasztaltunk” – nyilatkozta a Reutersnek Luke Jensen, aki egy online szupermarket hálózat főnöke Nagy Britanniában. Szerinte csapdában vannak a döntéshozók, mert a megélhetési válság miatt sok fogyasztó olyan reakciókat mutat, melyeket korábban nem vártak. Közben pedig az energiaválság és a növekvő árak miatt nem szívesen tartanak nagy készletet semmiből sem. Így aztán, ha a fogyasztók valamire rávetik magukat, akkor pillanatok alatt kiürülnek a polcok a szupermarketekben. Egyáltalán nemcsak brit vagy európai problémáról van szó.

A Carrefour szupermarket-lánc közel-keleti hálózata a mesterséges intelligenciára bízta az árubeszerzés és elosztás 90%-át.

 “Ezzel együtt 8-12%-a keresett áruknak hiányzik a polcokról” – panaszkodott a hálózat főnöke, aki elmondta, hogy a pandémia előtt 7-9% volt ez a mutató. A nagy mennyiség miatt a pár százalékos növekedés is komoly veszteséget jelent.

Miután nagyon megnőtt az online kereskedés a pandémia óta, ezért másképp kell megtervezni a készleteket mint korábban. Sok az új zavaró tényező, mely megnehezíti a tervezést: energiaválság, ukrajnai háború, infláció stb.

A szállítási láncok akadoznak

Az ukrajnai háború bizonytalanná tette a mezőgazdasági exportot, amelyre nagyon is számítanak a Közel Keleten és Észak Afrikában. “Egyszerűen kifogytak a készleteink” – mesélte a Carrefour közel-keleti hálózatának főnöke.

Néhány hétköznapi piaci áru egészen egyszerűen hiánycikké vált Európában és a Közel Keleten: ide tartozik például a paradicsom és a ketchup. Spanyolországban az időjárás súlyosan károsította a paradicsom termesztő gazdaságokat, így az export elmarad a kívánatostól. A ketchupot elsősorban előállító Kraft Heinz kihasználta az alkalmat, és jócskán megemelte az árat, melyet egyes vásárlói csoportok már nem tudnak vagy nem akarnak megfizetni. A Tesco úgy döntött, hogy ideiglenesen nem árusítja a Kraft Heinz termékeit, de ezzel azt kockáztatja, hogy a vevők átpártolnak a konkurenciához.

Meddig tarthat a hiány?

A brit kormány szerint hetekig is elhúzódhat, mert Marokkóban és Spanyolországban rossz volt az idő, ezért kevés a paradicsom a piacon. A BBC azt tanácsolja hallgatóinak, hogy uborka helyett fogyasszanak zellert vagy édes köményt.

Ha a szakácskönyv paradicsomot javasol, de az nincs a boltban, akkor pótolható déli gyümölcsökkel például naranccsal vagy grape fruittal. A görög dinnye is kiváló a salátához- javasolta a BBC azoknak, akik nem jutnak friss paradicsomhoz, paprikához vagy uborkához Nagy Britanniában.

Veszélyben Európa versenyképessége

10-szer annyiba kerül a földgáz Európában mint az Egyesült Államokban és kétszer annyiba mint Ázsiában. Ez padlóra küldheti az európai gazdaságokat.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy budapesti tanácskozáson elmondta, hogy a vállalatok energia költsége immár meghaladja a bér költségeket Magyarországon. A teljes vállalati szektor 30%-ának, a kis és közepes vállalatok csaknem 50%-ának nincs gáz szerződése! Korábban ez mindössze 5% volt.

Elbocsátások jöhetnek, a magyar kormány ezért munkahelyvédelmi programot dolgoz ki

– mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Leáll az orosz gázszállítás?

Az oroszok azzal fenyegetőznek, hogy megszüntetik a gázszállítást a Török Áramlat vezetéken is, melyen Magyarország egyelőre még kap földgázt. Az oroszok technikai problémákra hivatkoznak, de így kezdődött ez az Északi Áramlat 1 vezeték esetében is. Azután közölték, hogy addíg nem lesz gáz, amíg a Nyugat el nem törli a szankciókat Oroszországgal szemben. Végül pedig felrobbantották az Északi áramlat 1 és 2 vezetéket. Ezért az oroszok egyelőre nem vállalták a felelősséget, de a dán hírszerzés orosz tengeralattjárókat észlelt a robbantások közelében.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, aki Brüsszel kérése ellenére találkozott New Yorkban Lavrov orosz külügyminiszterrel, arra hivatkozott, hogy mindezt Magyarország gázellátása érdekében teszi. Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter is járt Moszkvában. Tárgyalásainak eredménye egyelőre ismeretlen. Ha viszont Putyin elzárja ezt a gázcsapot is, akkor veszélybe kerülhet Magyarország energiabiztonsága is. Arról nem is beszélve, hogy milyen áron lehet majd földgázt beszerezni Európában a téli fűtési szezonban ?

Az utolsó remény Szerbia lehet, mert a Török áramlat rajtuk keresztül vezet Magyarországra. Szerbia Oroszország régi kedvence. Nemrég írtak alá újabb kétéves szerződést a diplomáciai egyeztetésről. Szerbia semmilyen szankciót sem alkalmaz Oroszországgal szemben. Emiatt sok orosz cég települt át Belgrádba. Köztük az informatikai óriás, a Yandex, mely máris 700 embernek ad munkát Szerbiában. Abban lehet bízni, hogy emiatt Putyin kétszer is meggondolja, hogy elzárja-e az utolsó gázcsapot is Európa felé. Az oroszok hosszú háborúra számítanak Ukrajnában. Ehhez nagy szükségük van pénzre és szövetségesekre.

Putyin előre menekül, és egyre másra hozza a rossz döntéseket pedig legfőbb szövetségese Kína is a háború befejezésére ösztönzi. Hszi Csinping elnök Szamarkandban állítólag kerek perec megmondta Putyinnak, hogy Kína számára a Nyugat sokkal fontosabb mint Oroszország. Ezért jól tenné, ha mielőbb befejezné a háborút Ukrajnában.

Lemond-e Észtország miniszterelnöke, mert a férje az oroszokkal üzletelt?

Az ellenzék lemondásra szólította fel Kaja Kallas miniszterelnökasszonyt, mert kiderült, hogy férjének cége azt követően is üzleti kapcsolatban állt Oroszországgal, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Oroszországot az agresszió miatt sok uniós szankció sújtotta. Ezeket Észtország miniszterelnök asszonya nemcsak, hogy helyeselte, de aktívan szorgalmazta is.

Kajla Kallas, aki a jobboldali liberális Reform Párt főnökasszonya, 2021 óta miniszterelnök Észtországban, ahol idén tavasszal újra megválasztották. A választási kampány során maximálisan kiállt Ukrajna támogatása mellett, és még több szankciót követelt az orosz agresszorok ellen.

A pici Észtország korábban a Szovjetunió része volt, ezért Putyin agressziója ott kicsapta a biztosítékot hiszen sokan tartanak attól, hogy az oroszok hasonló akciókra készülhetnek a Baltikum ellen is. Észtországban és Lettországban jelentős orosz kisebbség él, Putyin rájuk éppúgy hivatkozhat mint az Ukrajnában élő oroszokra. Más kérdés, hogy

Észtország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak vagyis Putyin kétszer is meggondolná az agressziót a kis balti állam ellen, melynek határait az Egyesült Államok garantálja.

Az észt elit furcsa párosa

Míg a liberális Kajla Kallas a politikában nyomult addig férje az üzleti életben ért el sikereket. A férj a Stark Logistics pénzügyi főnöke és társtulajdonosa volt, a cég pedig továbbra is megtartotta üzleti kapcsolatainak egy részét Oroszországban működő vállalkozásokkal. A botrány hatására az észt miniszterelnök férje bejelentette, hogy eladja 25%-os részesedését a cégben, és lemond a pénzügyi igazgató posztjáról.

A férj azzal védekezik, hogy “meg akartunk menteni egy észt céget a csődtől.” Hangsúlyozta, hogy neje, a miniszterelnök nem tudott semmit sem az orosz kapcsolatokról. A miniszterelnök asszony 350 ezer eurós kölcsönnel támogatta a férje cégét azt követően, hogy az nehéz helyzetbe került az Oroszországot sújtó szankciók miatt. A férj most azt hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök kölcsönét nemrégiben visszafizette a cég.

Észtország igen szoros pénzügyi kapcsolatban állt Oroszországgal a Szovjetunió felbomlása után is.

Putyin, aki akkoriban Szentpéterváron a főpolgármester gazdasági helyettese volt, Észtországban és Lettországban most tisztára azokat a rubel milliárdokat, melyeket maffia kapcsolataival szerzett az egykori Leningrádban.

Tallinnban lebukott a Danske Bank, amely több mint 130 milliárd eurós pénzügyi csalást hajtott végre. Ennek a legnagyobb része az orosz maffiák pénzének tisztára mosása volt Észtország fővárosában. Dánia legnagyobb bankja elismerte bűnösségét, és kétmilliárd dollár kártérítést fizet Dániának illetve az USA igazságügyi minisztériumának, amely feltárta a pénzügyi botrányt.

A sajtó azt is feltárta, hogy Putyin orosz elnök családtagjai is érintve voltak a pénzmosásban éppúgy mint a titkosszolgálat, az FSZB vezérkarának több tagja. Igor Putyin, az elnök unokatestvére is szerepel azon a listán, mely az érintett orosz pénzmosó maffia neveit tartalmazzák.

Miután a botrány kirobbant Tallinnban, akkor oroszul beszélő ügyfelek megfenyegették a Danske Bank tallini vezetőit: ”Magukat elsüllyesztjük a bankjukkal együtt!” Illetve:

”Gondolja, hogyha megindítja a vizsgálatot pénzmosás ügyben, akkor este nyugodtan hazasétálhat?”

A pénzmosás évtizedeken keresztül folyt Tallinnban, idén tavasszal kezdődött  meg a per hat vádlottal. Európában még sok országban tart a vizsgálat a szerteágazó pénzügyi botrányban. Észtország főügyésze a per kapcsán kijelentette, hogy az orosz befolyás nagy szerepet játszott a 130 milliárd eurós pénzügyi botrányban Észtországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK