Fontos

Dánia katonákkal erősíti a határellenőrzést

0

A koppenhágai kormány 160 katonát küldött a dán-német határra, a rendőrséget tehermentesítik, de nem veszik át a határőrség szerepét. A németek tiltakoznak. Mi lesz veled, Schengen?

A Dániával határos német szövetségi állam miniszterelnökét felháborítja a dán lépés. Daniel Günther, Schleswig-Holstein kormányfője Koppenhágában tiltakozott a döntés ellen, amely szerinte ellentétes az EU-n belüli szabad mozgás alapvető jogával. A dán kormány válaszként a brüsszeli bizottság legújabb javaslatára hivatkozott, arra tehát, hogy

három évre vissza lehet állítani a belső határok védelmét a schengeni övezetben.

Ezt javasolja az Európai Bizottság, amely ugyan a schengeni szerződés „megerősítéséről” beszél, de valójában enged a tagállamok kérésének.

„Ha engedélyeznénk a belső határok védelmét, akkor ez a vég kezdete lenne!”

– hangsúlyozta Dimitris Avramopulos uniós biztos. Timmermans uniós alelnök azt közölte, hogy büntetés jár majd, ha valaki úgy vezeti be a határok ellenőrzését, hogy nem konzultál előre Brüsszellel és a szomszédokkal.

Mi most a helyzet?

Hat tagállam ellenőrzi a belső határait: Franciaország a terrorizmus miatt, Németország, Ausztria, Dánia, Svédország és Norvégia ­pedig a menekültválságra hivatkozva. A franciák határideje október 31-én lejár. A másik öt országnak november 11-ig van engedélye a határok ellenőrzésére.

Csakhogy a jövőben minden egy kicsit másképp lesz: eddig hathónapos volt a felhatalmazás maximális ideje, de ez most meghosszabbodik 12 hónapra. Ezt az egy éves határidőt pedig –  rendkívüli eseményre hivatkozva – meg lehet toldani kettővel.

Mindez lényeges változás, de a brüsszeli bizottság rájött:

ha nem enyhítenek a schengeni feltételeken, akkor maga a szerződés kerülhet veszélybe.

Az EU vezérkara szeretne úgy tenni, mintha Schengen szelleme tovább élne. Ezért javasolja, hogy Bulgária és Románia is kerüljön be az útlevél-mentes övezetbe. Persze Brüsszelben realisták: Jean-Claude Juncker az unió helyzetéről tartott beszédében még Horvátország is szerepelt a listán, de már kihúzták.

Így sem sok az esély a sikerre, hiszen jelenleg majdnem mindenütt a határellenőrzés erősítését fontolgatják, és nem akarnak beengedni a schengeni övezetbe olyan új tagokat, melyeken keresztül esetleg újabb menekültáradat indulhatna meg Európa szíve felé, ahogy az 2015-ben történt.

Kómában Ukrajna legismertebb oknyomozó riportere

1

Vagyim Komarov nagy leleplezést ígért Facebook oldalán: egy olyan hang bejátszást, mely leleplezi a helyi kiskirályokat Cserkaszi városában. Lehet, hogy soha senki nem hallja már ezt a leleplező  hangbejátszást, mert az oknyomozó riporter jelenleg kómában van miután ismeretlenek agyba-főbe verték!

Korábban is volt már hasonló tapasztalata a bátor oknyomozó riporternek, aki főként az ingatlan ügyeket és az egészségügyi visszaéléseket próbálja meg leleplezni Ukrajnában, melyet Európa egyik legkorruptabb államának tartanak.

A nemrég megválasztott elnök, Volodimir Zelenszkij ugyan változást ígért ezen a téren, de nagy kérdés, hogy lesz-e ereje ehhez. „A legnagyobb probléma a tettesek büntetlensége!”- hangsúlyozta az eset kapcsán az ukrán újságíró szövetség elnöke. Aki elmondta, hogy idén ez már a 29-ik olyan eset amikor újságírókat bántalmaznak. Tavaly 86-ot számoltak össze oknyomozó újságírók megveréséből vagy épp meggyilkolásából.

A legvérlázítóbb eset Herszon városában történt: egy fiatal oknyomozó újságírónőt savval öntöttek le a nyílt utcán! Hosszas kórházi kezelés után Katerina Handzsuk meghalt. Semmiféle vizsgálat sem indult az ügyben mindaddig, amíg -a nemzetközi nyomás hatására – Ukrajna főügyésze maga vette kézbe az ügyet. A korrupt rendszer az ügyek eltussolásában érdekelt.

Ezt vették észre a választópolgárok is, akik nagy többséggel, egy kívülállót választottak meg Ukrajna államfőjének. Lesz-e elég ereje megváltoztatni a velejéig korrupt rendszert Volodimir Zelenszkijnek vagy tovább folyik az oknyomozó újságírók levadászása a csőd szélén tántorgó Ukrajnában ?!…

Főbelőtték, mert közfürdőbe ment

Észak Koreában történt az eset: Kínából hazatért külkereskedőt küldtek karanténba. Ahonnan meglépett, és felkeresett egy közfürdőt- veszélyeztetve ezzel az ott tisztálkodókat. Büntetése: kivégző osztag! Egy másik felelős funkcionárius hasonlóképp cselekedett, de ő a hírszerzés munkatársa volt. Ezért őt nem végezték ki hanem falusi munkatáborba küldték, ahol az élelmiszer fejadag az éhenhaláshoz sok, de az életben maradáshoz kevés …

Észak Koreából nem jelentettek vírus fertőzést – írja a dél-koreai sajtó, mely beszámol a kivégzésről. Ettől még persze lehet járvány is, mert a rossz hírek nem hírek a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszerben.

Pánik és káosz Hongkongban az elhúzódó vírus háború miatt

Hongkongban rizsért és vécépapírért ölik egymást az emberek, mert a korona vírus elleni háború hosszú lesz – ezt már minden polgárnak észre kellett vennie a  hétmilliós nagyvárosban, ahol a közszükségleti cikkekből is egyre nagyobb hiány alakul ki. Míg a Mennyei Birodalomban ez nem számít óriási újdonságnak, az egykori brit gyarmaton megdöbbenti a fogyasztói társadalom polgárait.

Valóságos beszerzési pánik uralkodik, mert az emberek azt hiszik, hogy hónapokig elhúzódhat a vírus válság – számolt be a londoni Guardian helyi tudósítója. Aki leírja, hogy a helyzet olyan mint a Szovjetunióban a bukás előtt: hosszú sorok kígyóznak a boltok előtt, hogy a legalapvetőbb hétköznapi élelmiszereket és háztartási cikkeket beszerezzék. A rizs például, amely Hongkongban is mindennapos fogyasztási cikk, egyre inkább hiányzik. Sok szupermarketben már jegyrendszer működik vagy annak bevezetését tervezik. A szocialista Kínában ez évtizedekig fennállt, de Hongkongban újdonságnak számít.

Nem működik a piac? De igen, csakhogy minden sokkal lassabban megy mint a normális időben, mert a helyi kormányzat ellenőriz mindent. Hús és zöldség például bőven van, de rizs nincs!

Papíráru is minden műfajban megtalálható, de vécépapír nincs! A polgárok ugyanis készleteket halmoznak fel a nehéz időkre. Az ilyesmit a szocialista Kínában régebben büntették, de Hongkongban ez elképzelhetetlennek tűnt eddig. Most azonban nemcsak vécépapírból van végzetes hiány, de olyan vegyszerekből is, amelyekkel fertőtleníteni lehet a lakásokat.

A kormányzat igyekszik megnyugtatni az ideges polgárokat: 13 ezer tonna rizs van a raktárakban!

A baj az, hogy kevesen hisznek nekik:

„Egy szavukat sem hiszem”- mondta egy 65 éves asszony a Guardian tudósítójának. Már egy órával nyitás előtt beállt a sorba, hogy rizshez jusson. Kérte a tudósítót, hogy a nevét ne írja ki: ha ugyanis jegyrendszer lesz, akkor büntetést kaphat.

Egy halott – 50 vírus fertőzött

Jelenleg ez a hivatalos mérleg Hongkongban, de ebben a tekintetben is nagy a polgárok gyanakvása: nemigen hisznek a hivatalos információknak. Jó okuk van erre: a folyamatos pekingi nyomás hatására Hongkongban is egyre takarékosabban bánik a helyi kormányzat a rossz hírekkel. Márpedig jó hírt manapság nemigen tudnak közölni.

Az eredmény: soha nem látott mélypontra csökkent a helyi kormányzat iránti bizalom Hongkongban. Már csak a megkérdezettek 69%-a hiszi azt, hogy Hongkong kormányzata megfelelőképp kezeli a vírus válságot – írja a londoni Guardian tudósítója.

Thüringia elsodorta a CDU elnökét

Váratlanul bejelentette lemondását a CDU elnöki posztjáról Annagret-Krann Karrenbauer: nem akar kancellárjelölt lenni, s a két tisztség együtt jár egymással. Német jelentések szerint a múlt heti thüringiai miniszterelnök-választási botrány áll a háttérben: az, hogy AfD-támogatással lett miniszterelnök az FDP jelöltje.

Nem akar indulni a kancellári tisztségért a jövő évi választáson – jelentette be a német CDU elnöke a párt elnökségi ülésé reggel – írta meg a Der Spiegel online verziója. Mivel Németországban a kancellár a kormányt vezető párt elnöke, az AKK-nak nevezett politikus döntése mindkét tisztséget érinti. Nyáron még levezényli a a kancellárjelöltséget a pártban, aztán távozik a CDU éléről. Angela Merkel kancellár kérésére a védelmi miniszteri posztot viszont megtartja.

AKK szavaiból kiderült, hogy a múlt heti thüringiai botrány miatt lép le. A keleti tartományban az addigi SPD-Balpárt-Zöldek alkotta kormányt új koalíció váltotta volna, és az egykori NDK utódpátjának politikusát az FDP embere váltotta volna. Csakhogy Thomas Kemmerichet úgy emelték a miniszterelnöki székbe, hogy a harmadik fordulóban a neonácinak tekinthető AfD visszalépett saját jelöltjétől és a CDU is – addigi tartózkodását feladva – Kemmerich mellé állt. (Ezzel egy mandátumnyi többséggel alakulhatott volna új kormány is.)

Általános vélemény szerint a CDU tudott az AfD cseléről, és lepaktált az AfD-vel. Az országos botrány láttán egy nap elteltével lemondott Kemmerich. A CDU a problémát új választással kívánja megoldani, de a helyi szervezet szembe helyezkedik a berlini központtal; az idő előtti választáshoz kétharmad kell a tartományi parlamentben, de ez a CDU nélkül nincs meg, csak az AfD-vel együtt. AKK a jelentés szerint azt mondta, hogy „rendezetlen kapcsolat van a CDU és az AfD, valamint és a baloldal között”. A CDU hivatalosan – és AKK is – mindeddig szigorúan elzárkózott mind a Balpárttal, mind az AfD-vel való együttműködéstől.

Krann-Karrenbauert 2018. decemberében emelték a CDU élére, ő Merkel egyik legrégebbi munkatársa, korábban a kormánypárt főtitkára volt. Merkel célja az volt három évi átmenettel gondoskodjanak az ő visszavonulásáról, ezért választották szét időlegesen a pártelnöki és kancellári tisztséget. AKK azonban nem bizonyult jó választásnak, nem sikerült megállítani a CDU térvesztését, és személyes „varázsa” is hiányzik a széles körű társadalmi háttérhez.

Putyin áll a katalán nacionalizmus mögött is?

  • Putyin és a katalán nacionalizmus

  • A bolgár fegyverkereskedő túlélte

  • Szkripál és lánya is köszöni jól van

  • Szergejev tábornok hol van?

Ezt vizsgálja a Legfelső Bíróság Spanyolországban annak kapcsán, hogy lelepleztek egy orosz tábornokot, aki a katonai hírszerzés egyik ásza volt. Gyenyisz Szergejev tábornok, a GRU egyik legfontosabb ügynöke majd irányítója volt. Ebben a minőségben többször is járt Katalóniában , ahol 2017 október elsején népszavazást tartottak a függetlenségről- számol be az El Pais. A spanyol kormány nem ismerte el a népszavazás törvényességét, és a katalán függetlenségi mozgalom több vezetőjét börtönbe csukatta. Sokan közülük külföldre menekültek.

Madridban a kémelhárítás azt gyanítja, hogy a GRU tábornoka fontos szerepet játszhatott abban, hogy a katalán függetlenségi mozgalom ilyen nagy mértékben megerősödhetett. Mindez beleillik Putyin elnöknek abba a stratégiájába, hogy belülről gyengíti meg az Európai Uniót.

Szergejev tábornokot Bulgáriában és Nagy Britanniában is leleplezték

2015-ben Bulgáriában megpróbáltak meggyilkolni egy fegyverkereskedőt. Véletlenül épp akkor Szergejev tábornok is ott járt – igaz, hogy akkor már a Szergej Fedotov névre szóló útlevéllel.

Nagy Britanniában a kémelhárítás arra a következtetésre jutott, hogy Gyenyisz Szergejev tábornok irányította a Szkripal ezredes elleni gyilkos akciót Salisburyben. A GRU két tisztje megpróbálta eltenni láb alól az orosz titkosszolgálat híres árulóját. Szkripal ezredes a személyzeti főnöke volt a titkosszolgálatnak, és százezer dollárért eladta a külföldi hálózatot az amerikaiaknak illetve az angoloknak. Az oroszok elfogták, de kicserélték olyan kémekre, akik lebuktak Nyugaton. Szkripal ezredes Nagy Britanniában él, ahol két GRU tiszt megpróbálta megölni őt és lányát, Júliát. Az akció sikertelenül végződött. Mindketten túlélték a támadást. Nagy Britannia sok orosz diplomatát kiutasított, és az angolok példáját követte sok más NATO állam is.

Azóta senki sem látta Szergejev tábornokot

Putyin elnök – a Bellingcat hírszerzésre szakosodott portál szerint – magához rendelte a GRU főnökét a kudarc után. Úgy letolta, hogy utána betegszabadságra ment. Nem sokkal később megérkezett a halálhíre…

Szergejev tábornok, aki a kudarcba fulladt Szkripal akciót irányította „eltűnt”. Senki sem látta őt 2018 óta! Persze ebben a szakmában ez nem ritkaság. Lehet, hogy álnéven tovább folytatja tevékenységét a titokzatos 29155-ös egység munkatársaként. Ez az egység hajtja végre Putyin legkényesebb külföldi megbízásait. De az is lehet, hogy jeltelen sírba nyugszik, mert blamálta a GRU -t, az orosz katonai hírszerzést, melynek diplomáciai akadémiáját kiváló eredménnyel végezte el. Putyin nem bocsátja meg a kudarcot – különösen, ha az külföldön következik be, és árt Oroszország hírnevének. Szergejev tábornok pedig kudarcot vallott: először Bulgáriában, ahol nem sikerült megölnie a bolgár fegyverkereskedőt. Majd Spanyolországban, ahol nem sikerült elérnie Katalónia kiválását, és végül Nagy Britanniában, ahol nem tudta megöletni a titkosszolgálat híres árulóját, akit Putyin elnök halálra ítélt Moszkvában.

Az Index kirúgott főszerkesztője sajtódíjat vett át Németországban

Dull Szabolcs Potsdamban kapta meg a Media100 német sajtó szervezet díját, mert következetesen küzdött a sajtószabadságért Magyarországon. Beszédében a többi között ezt mondta:

„Két hónappal ezelőtt Magyarország leginkább összetartó szerkesztőségének vezetője voltam, mely mindig kiállt és együtt küzdött a sajtószabadságért. Ez azt jelentette a számunkra, hogy külső nyomás nélkül dolgozhatunk, és csak az olvasók érdeke számított. Ezért olvastak minket naponta százezrek azután pedig milliók.”

A hatalom rátette a kezét Magyarország legolvasottabb portáljára, melynek az olvasottsága ezt követetően a felére csökkent.

„Bár elhangzott kormánypárti politikus neve miközben ránk erőltették a változásokat, de mi az autonómiánkat akartuk megőrizni minden külső befolyással szemben. Büszke vagyok a kollégáimra, akik bebizonyították, hogy ezek valódi értékeket jelentenek a számukra. Az egész világ láthatta a szívszorító és felemelő videót amikor ezek az újságírók felmondani igyekeznek papírral a kezükben.

A 90 tagú szerkesztőség valamennyi újságírója felmondott.

Ezért a díj nemcsak engem illet hanem az egész szerkesztőséget” – hangsúlyozta Dull Szabolcs, az Index kirúgott főszerkesztője, ahol a média nagy figyelemmel kíséri a magyarországi változásokat.

A közszolgálati Deutsche Welle nemrég összeállítást közölt azzal a címmel, hogy Orbán leszalámizza a független médiát Magyarországon.

Hogyan lett Észak-Koreának rakétatechnikája?

0

Hogyan sikerült ilyen gyorsan interkontinentális rakétát létrehoznia a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszernek? – tették fel a kérdést Washingtonban, miután november végén Kim Dzsongun bejelentette: olyan interkontinentális rakétájuk van, amely képes elérni az Egyesült Államok bármelyik részét. Íme egy lehetséges válasz.

A Washington Post – hírszerzői források alapján – megadta a választ: orosz tudósoknak köszönhetően.

A Szovjetunió összeomlása után a Makejev rakétaközpont tudósai közös vállalkozást akartak létrehozni amerikai cégekkel. Az elképzelés az volt, hogy a katonai célokra kifejlesztett orosz rakétákat polgári célokra használják, például műholdak pályára állítására. A közös vállalkozás még azelőtt megbukott, hogy  beindult volna. Az orosz tudósok pedig magukra maradtak. Korábban a rendszer dédelgetett kedvencei voltak, és hirtelen már a napi megélhetés is gondot jelentett a számukra.

Ám megjelentek az észak-koreai titkosszolgálat emberei, akik munkát ajánlottak Phenjanban. Sokan pedig elfogadták az ajánlatot. Ez azonban az orosz kémelhárítás számára nem jelentett titkot, s a repülőtéren letartóztattak 60, Észak-Koreába induló család tagjait. Az első kísérlet akkor nem sikerült, de a militarista rendszer nem adta fel. A tudósok pedig kétségbeejtő helyzetbe, voltak: nemzetbiztonsági szempontból nem engedélyeztek számukra külföldi munkavállalást, otthon azonban nem tudtak kijönni a fizetésükből. Észak-Korea végül egyenként csempészte ki őket az országból, a tudományos dokumentációval egyetemben. Ezek a tudósok tanították azután a Kim Ir Szen egyetemen Észak-Korea legjobb elméit. Így jöhetett létre meglepően rövid idő alatt az észak-koreai interkontinentális rakéta, mely már Amerikát is elérheti.

Igaz, a Pentagonban kétségesnek tartják, hogy az interkontinentális rakéta képes-e atombombát hordozni. Nem biztos, hogy Észak-Korea rendelkezik ezzel a technológiával, de a Kim Ir Szen egyetemen a legjobb orosz tudósok által kiképzett rakétaszakértők előbb vagy utóbb megoldják ezt a problémát is. Akkor pedig az Egyesült Államoknak szembe kell néznie azzal, hogy egy nemzeti kommunista kishatalom nukleáris háborúval fenyegetheti meg őt és szövetségeseit. Talán mégiscsak inkább Amerikának kellett volna megvásárolnia a rakétatechnológia legkiválóbb orosz tudósait.

A második védőoltás után is sokan fertőzödtek meg

Romániában több mint ezren kapták meg a koronavírus fertőzést azután, hogy már mindkét védőoltással rendelkeztek. Valeriu Gheorghita orvos ezredes közölte ezt a sajtóval – rámutatva arra, hogy ez mindössze 0,19%.

Romániában csakis az Európai Unió által engedélyezett oltóanyagokat használják tehát sem az orosz sem pedig a kínai vakcina nem része a oltó programnak.

Romániában a Pfizer, a Moderna és az Astra Zeneca vakcinával oltják az embereket. Ezek közül mindegyik 90%-os vagy magasabb védettséget ígér. Romániában általában a második oltást követő 10-14-ik napon kapták meg a koronavírus valamelyik mutációját, de a betegség lefolyása enyhe volt, és senkinek az életét nem veszélyeztette.

Pfizer oltás diákoknak

Az amerikai gyógyszergyár már benyújtotta engedélyezésre azt a vakcinát, melyet a 12-15 éves korosztálynak ajánlanak a Covid-19 vírus ellen. A román orvos ezredes célzott rá, hogy az engedély hamarosan megszülethet. Ily módon megkezdődhet a diákok oltása is. A pedagógusok Romániában kiemelt kategóriában szerepelnek: az oltó programban előnyt élveztek. Így mindazok, akik regisztráltak, jó eséllyel már legalább egy védőoltást megkaptak.

Így jó esély van arra, hogy a következő tanév elején már mind a diákok, mind a tanárok beoltva kezdjék meg a munkát. Elég sok a pótolnivaló, mert míg az egyetemek szintjén sikerült jól megszervezni a távoktatást, addíg az általános és középiskolákban sok helyen gondok mutatkoztak Romániában is.

Ursula von der Leyen: Európai Egyesült Államokat akarok

A brüsszeli bizottság jövendő elnökasszonya még 2012-ben kijelentette: az Egyesült Államokhoz, Németországhoz vagy Svájchoz hasonló szövetségi államot szeretne Európában is.

A hétgyermekes családanya Angela Merkel leghűbb szövetségese a kereszténydemokraták között Németországban. Minden Merkel kormányban benne volt, kezdetben mint család, majd mint szociális miniszter. Évek óta hadügyminiszter, ő az első nő ezen a poszton Németországban. Az arisztokrata hölgy kiválóan beszél angolul és franciául , de semmilyen uniós tapasztalata sincsen. Ezért valószínűleg mentora, Angela Merkel politikáját követi majd Brüsszelben.

A visegrádi államok is támogatták Ursula von der Leyen megválasztását, mert annyira megijedtek a holland Timmermans-tól, aki aktívan bele akart szólni a tagállamok politikájába. A francia-német szövetség újra győzött az Európai Unióban bár a visegrádi államok fogadkoztak: ezúttal másképp lesz. A visegrádiak nem kaptak semmit. Tarthatnak viszont attól, hogy Ursula von der Leyen megvalósítja az őt ajánló Macron elnök javaslatát: csakis az az uniós állam kapjon pénzeket Brüsszeltől, amelyik betartja az Európai Unió szabályait!

Észak Korea üdvözölte Trump új tárgyalási javaslatát

„Bölcs politikai döntésnek” nevezte az USA elnökének elképzelését arra, hogy miképp lehetne kimozdítani a holtpontról az amerikai koreai tárgyalásokat Kim Myong Gil főtárgyaló. A nukleáris leszerelésről folyó tárgyalásokon ő képviselte hazáját. Most örömmel konstatálta, hogy Trump megszabadult „egy bajkeverőtől”. Nevet a koreai diplomata nem említett, de mindenki tudta, hogy John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóra gondol, aki a kemény vonalat képviselte Washingtonban.

Trump nemrég kijelentette: Egyelőre nem megyek Phenjanba

Kim Dzsong un ugyanis meghívta az amerikai elnököt Észak Koreába. Sajtóértekezletén Trump nem erősítette meg, de nem is cáfolta a meghívást. Közölte: egyelőre nincsenek meg a feltételei egy észak-koreai látogatásnak. Eddig három csúcstalálkozó volt: tavaly Szingapúrban , idén februárban Hanoiban, majd pedig nyáron a G7 csúcstalálkozó után. Akkor Trump Japánból érkezett a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalra. Át is lépett a vonalon. Így ő lett az USA első elnöke, aki Észak Korea földjére tette a lábát.

A tárgyalások azonban nem haladnak. Szingapúrban abban állapodtak meg, hogy Észak Korea leszereli nukleáris fegyverzetét és ballisztikus rakétáit, melyekkel elérheti akár az Egyesült Államokat is. Cserébe Amerika megszünteti a szankciókat, melyeket fojtogatják Észak Korea gazdaságát, ahol a lakosság jelentős része az éhséggel küszködik a fegyverkezési program miatt. A megállapodást mindkét fél másképp értelmezi: Washington szerint csakis akkor oldják fel a szankciókat, ha Észak Korea teljesítette a vállalásait és azt nemzetközi ellenőrök hitelesítették. Észak Korea szerint párhuzamosan kellene haladnia a leszerelésnek és a szankciók feloldásának. Látva a tárgyalások eredménytelenségét, Észak Korea újrakezdte rakéta kísérleteit. Nemrég nevezték ki a rakéta haderőnem parancsnokát az egész észak-koreai hadsereg vezérkari főnökévé.

Phenjanban felébredt a remény amikor Trump elnök kirúgta nemzetbiztonsági tanácsadóját. John Bolton ugyanis a kemény vonal híve volt. Ezért küldtek meghívót Donald Trumpnak. Aki közölte, hogy a személyes kapcsolatai nagyon jók Kim Dzsong un-nal, de az újabb találkozónak még nem érkezett el az ideje. Trump figyelmét jelenleg az iráni válság köti le, mert katonai csapással fenyegette meg az iszlamista rendszert, amiért az drónokkal támadta meg a világ legnagyobb olaj kitermelő helyét Szaúd Arábiában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK