Fontos

Iraki papírokkal játssza ki Irán az amerikai olajembargót

0

Az USA kilépett az atomalkuból és ezt követően újra szankciókat vezetett be Irán ellen. Ezek közül a legfontosabb az, mely megtiltja az irániak olajexportját.

Nyolc ország felmentést kapott Washingtontól ez alól, de ez nem vonatkozik a finomított olajra. Márpedig a Reuters oknyomozó újságírói kiderítették: finomított iráni olajat szállítanak egyes hajók exportra – hamisított iraki papírokkal. Bászra kikötőjéből indult állítólag két ilyen hajó, de ez a kikötő nyilvántartásában nem szerepel! Bászra a síiták fellegvára Irakban.

Irán és Irak kapcsolata kiváló azóta, hogy Bagdadban síita kormányzat van. Irakban a síiták alkotják a lakosság többségét, de Szaddám Huszein diktatúrája idejében elnyomták őket. Amióta a demokrácia létezik Irakban a síiták többségben vannak a parlamentben Bagdadban. Irak és Irán szoros együttműködésének tehát nincsen akadálya.

A Reuters exkluzív beszámolója szerint nem lehet ugyan tudni, hogy ki és mikor hamisította az iraki hajózási dokumentumokat, de a végeredmény önmagáért beszél: Irán kijátszotta az olaj embargót, melyet az USA a múlt év novemberében vezetett be ellene.

Megszűnik Európa legnagyobb zsidó közössége?

0

Ezt jósolja egy most megjelent könyv Franciaországban, ahol a legtöbb zsidó él Európában. La France sans les Juifs – Franciaország – zsidók nélkül! A szerző Danny Trom szociológus, aki több okot is talált arra, hogy a zsidók szépen lassan elhagyják Franciaországot. Hányan vannak?

Hivatalosan 470 ezren, de ez csak a hitközségek által számontartott zsidókat érinti

A valós szám ennek valószínűleg a duplája hiszen a vallási elkötelezettség csak nagyon különböző mértékben van jelen a zsidók között Franciaországban. Mindenesetre ebből a 470 ezerből több mint 20 ezren már elhagyták Franciaországot a nagy iszlamista merénylet sorozat óta. Akkor Benjamin Netanjahu miniszterelnök rögtön Párizsban termett, és Izraelbe invitálta a zsidókat. Franciaország akkori köztársasági elnöke felháborodott mondván : képesek megvédeni zsidó polgáraikat! Ma is erős rendőri készültség védelmezi a fontosabb zsidó intézményeket Franciaországban. Több zsidó család időközben visszajött Izraelből, mert az átállás valamiért nem sikerült.

Visszatért a hagyományos antiszemitizmus

Erre hívja fel a figyelmet a Franciaország zsidók nélkül című könyv. Jó példa erre a sárga mellényes mozgalom, amely Macron elnök reformjai ellen tüntet a múlt ősz óta. Az antiglobalista szervezet jelszavai között feltűntek a hagyományos antiszemita jelszavak : Macron- pute à juifs!

(Macron zsidó bérenc, szó szerint a zsidók kurvája!) Az ilyen jelszavak, melyek a harmincas éveket idézik, igen negatív emlékeket ébresztenek a zsidók között. Az idősebbek még emlékezhetnek arra, hogy a francia elit jelentős része maga is aktív antiszemita volt, és szívesen együttműködött Hitlerrel a holokauszt idején. Franciaországban az idősebb Le Pen maga sem titkolta különösebben antiszemitizmusát. Lánya, Marine Le Pen viszont már szívesen látott vendég Izraelben. Számára a fő ellenséget Franciaország szaporodó muzulmán közössége jelenti.

Egyelőre senki sem tekinti realitásnak Európa legnagyobb zsidó közösségének megszűnését, de a most megjelent könyv feltárja azokat a tényezőket, melyek aggasztják a zsidók többségét Franciaországban, ahol a társadalom válság jelenségei a felszínre hozták a hagyományos antiszemitizmust, amely az iszlamista zsidó gyűlölettel együtt fenyegetést jelenthet Európa legnagyobb zsidó közössége számára.

Roubini: a háború = infláció

Egyre több a háború a világban: van, amit fegyverrel vívnak, van, amit pénzzel. Mindegyik bajjal jár: nő a költségvetés hiánya, egyre drágább az államadósság finanszírozása és végül: elkerülhetetlen az infláció. Nouriel Roubini professzor, akit a Végzet közgazdászaként emlegetnek, emiatt stagflációt jósol a Project Syndicate oldalon.

Mindenütt gyorsan nőtt az infláció a tavalyi évben: a fejlett világban éppúgy mint a fejlődőben. A világ geopolitikai depresszióba zuhant: egyik oldalon ott áll a Nyugat, amely a fennálló  helyzetet védelmezi, a másik oldalon pedig azok az országok, melyek szeretnének változtatni a dolgok menetén: Kína, Oroszország, Irán, Pakisztán és Észak Korea. Ukrajna és Oroszország háborúja tovább folytatódik, és a NATO is belesodródhat. A Közel Kelet időzített bomba. Különösen Izrael és Irán között nagy a feszültség, melybe az Egyesült Államok is belesodródhat Izrael oldalán.

Ki lesz a domináns hatalom Ázsiában? Ez az USA és Kína közötti szembenállás alapja. A sok konfliktus miatt mindenki fegyverkezik. Mindez nagyon sokba kerül minden állam költségvetésének.

Nem olcsó a klímaváltozás elleni globális harc sem. A következő évtizedekben ez több tízezer milliárd dollárba kerülhet. Ki fogja ezt kifizetni? Ugyanez a kérdés merül fel a pandémia ügyében. Minden világjárvány hatalmas összegeket emészt fel. Közben zajlik a világgazdaság robotizálása, amely szintén igen drága folyamat. Végül pedig itt a társadalmi egyenlőtlenség kérdése: az egyre növekvő különbségek eltüntetése is óriási összegeket követel.

Mit tehetnek a kormányok, hogy a költségvetés hiánya ezek miatt a tényezők miatt ne emelkedjen az égig? Emelik az adókat. Csakhogy azok már sokhelyen így is magasak- elsősorban Európában. A magas jövedelmeket egyre nehezebb megadóztatni, mert a globalizáció miatt könnyebb azokat elrejteni az adóhivatal elől.

Azok az államok, melyek a saját valutájukban adósodtak el elsősorban inflációval próbálják megoldani a problémát. Emiatt rosszul járnak a hitelezők és a befektetők, de jól azok, akiknek hiteleik vannak. Mint például az államnak, amely így olcsón szabadulhat az adósságtól. Azok az országok, melyek külföldi valutában adósodtak el, közel kerülhetnek a fizetésképtelenséghez.

A nagy pénzügyi mérséklet kora lejárt – már nincsenek olcsó hitelek-, és beköszöntött a nagy stagflációs adósság válság – jósolja Nouriel Roubini, akinek kincstári pesszimizmusa a legutóbbi nagy pénzügyi válság idején beigazolódott.

Orosz hírszerző hackerek törték fel Merkel levelezését

A GRU, a katonai hírszerzés megszerezte Angela Merkel kancellár levelezését 2012 és 2015 között. Erről közöl értesülést a hamburgi Der Spiegel. Az általában jól értesült lap szerint az orosz hackereknek akkor is kiemelt célpontja volt a német kancellár amikor Berlin és Moszkva kapcsolatai kedvezően alakultak.

Németország és Oroszország között a gazdasági együttműködés rendkívül intenzív volt ebben az időszakban. Ezt elősegítette Merkel és Putyin jó személyes kapcsolata. Ők ketten felváltva beszélgetnek németül és oroszul. Angela Merkel fiatal fizikusként részben Szentpéterváron az egykori Leningrádban tanult. Vlagyimir Putyin pedig a KGB rezidense volt Drezdában alezredesi rangban azelőtt, hogy az NDK megbukott volna.

A jó kapcsolatok nem akadályozzák a kölcsönös kémkedést

Edward Snowden, az amerikai NSA egykori informatikai szakértője leplezte le, hogy az amerikaik vígan lehallgatják Merkel kancellár telefonját. Németország évtizedek óta az USA talán legfontosabb európai szövetségese, de ennek ellenére Washingtonban fontosnak tartották, hogy tudjanak a német kancellár minden döntéséről. A leleplezés után Obama, akkori USA elnök bocsánatot kért, és hangsúlyozta: ez többet nem fordulhat elő. Kevesen hisznek ebben az ígéretben…

2014 a kínos dátum

Ukrajnában megbuktatták Putyin szövetségesét, és helyét nyugatbarát rendszer foglalta el. Válaszul az orosz elnök kirobbantotta Ukrajna keleti területeinek lázadását Kijevvel szemben, és elcsatolta a Krím félszigetet, ahol a lakosság többsége orosz. A Krím annektálását sem az USA sem az Európai Unió nem fogadja el. Ezért Oroszországot kiközösítették. A gazdasági kapcsolatok ennek ellenére jól alakulnak Németország és Oroszország között. Befejezés előtt áll az Északi áramlat 2 tengeralatti földgázvezeték, mely egyenesen Oroszországból hoz földgázt Németországba.

Véget ért a szomáliai túszdráma

0

Tízórás ostrom után vasárnap kora reggelre véget ért Szomália fővárosában a túszdráma, amely szombat délután robbantással kezdődött, majd tűzharccal folytatódott.

A terrortámadásban 25-en meghaltak és több mint 30-an megsebesültek. A halálos áldozatok között három gyermek is van, egyikük még csak csecsemő volt. Anyjukkal együtt főbe lőtték őket.

A támadás végrehajtójaként az al-Shabaab szomáliai iszlamista terrorszervezet jelentkezett.

A terrorakció azzal kezdődött, hogy egy teherautó vezetője műszaki hibát színlelve megállt a szigorúan őrzött Nasa-Hablod szálloda előtt, amelyben politikusok is gyakran megfordulnak. A sofőr hamarosan a levegőbe röpítette a robbanószerrel megrakott teherautót – és vele együtt magát. Ezután öt fegyveres rontott az épületbe és tűzharc kezdődött, majd két további robbanás történt. Az egyiket egy újabb öngyilkos terrorista követte el robbanómellénnyel.

Hajnalban a rendőrség közölte, hogy sikerült kimenekíteni 30 túszt

– köztük a kormány egyik miniszterét – és, hogy az öt támadó közül már csak kettő van életben, de a harc még folyik. Reggelre azután a rendőrség teljesen ura lett a helyzetnek, közlése szerint az ostromnak vége.

A helyi sajtó szerint sikerült élve elfogni támadókat, a rendőrség azonban ezt nem erősítette meg.

Előretört a szélsőjobbos AfD Kelet-Németországban

Két keleti tartományban, Brandenburgban és Szászországban is az AfD lett a második a választáson. Előbbiben az SPD, utóbbiban a CDU maradt a nyertes. A szocdemek a szász tartományban lényegében megsemmisültek, az AfD csaknem megháromszorozta eredményét 2014 óta.

Az ország újraegyesítése óta kormányzó néppártok, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyengülését és az Alternatíva Németországnak (AfD) bevándorlásellenes (mostanára mindinkább a neonácik gyűjtőhelyévé vált) ellenzéki párt előretörését mutatják a németországi Brandenburgban és Szászországban vasárnap tartott tartományi törvényhozási (Landtag-) választás késő este megjelent részeredményei.

Maradt az élen a fősodor, de jelentősen meggyengült

Brandenburgban ugyan ismét az SPD gyűjtötte össze a legtöbb szavazatot, de a koalíció – a szociáldemokraták és az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből kialakult Die Linke (Balpárt) – elveszítette többségét a potsdami Landtagban, mert mindkét párt támogatottsága jelentősen visszaesett. Szászországban hasonló a helyzet, ismét a CDU végzett az első helyen, de eddigi koalíciós partnerével, az SPD-vel együtt nagymértékben gyengült, így a két pártnak nincs többsége a drezdai Landtagban.

Karanténba kerül az AfD

Az AfD mindkét tartományban előlépett a második számú politikai erővé, de várhatóan ellenzékben marad, mert

a Landtag egyik pártja sem hajlandó az együttműködésre.

Erősödtek a Zöldek is, de nem nem érték el a választás előtti utolsó felmérések alapján valószínűnek tartott szintet.

Az eddigi részeredmények alapján Brandenburgban az SPD a szavazatok 26 százalékát szerezte meg (2014-ben 31,9-et), második az AfD 23,5-del (12,2), harmadik a CDU 15,7 százalékkal (23). Negyedik a Balpárt 10,8 százalékkal (18,6). A Zöldek 10,7 százalékot értek el (6,2). Új szereplő a potsdami Landtagban a Szabad Választók (FW) pártja 5,1 százalékkal, éppen átlépve a bejutási küszöböt.

Szászországban a CDU 32,5 százalékkal végzett az első helyen (2014: 39,4), itt is második az AfD 27,8 százalékkal (2014-ben még csak 9,7 százalék), harmadik a Balpárt 10,3 százalékkal (öt éve még 19 százalék). A Zöldek 8,2 százalékot szereztek (2014: 5,7). Az SPD alig 7,8 százalékot kapott, ami a 2014-es 12,4 százalékhoz képest is súlyos vereség, a párt történetének leggyengébb tartományi választási eredménye.

Vagyis Szászországban az AfD 2,8-szorosára növelte táborát, az SPD pedig politikai értelemben megsemmisült. A szélsőjobb a szélsőbaltól is elvihetett egy csomó szavazót.

A választási részvétel szerint mindkét tartományban emelkedett, Brandenburgban a 2014-es 47,9 százalékról 60,5 százalékra, Szászországban 49,2 százalékról 65 százalékra.

Rámehet az országos nagykoalíció

A hivatalban lévő brandenburgi SPD-s és a szászországi CDU-s miniszterelnök, Dietmar Woidke és Michael Kretschmer egyaránt hangsúlyozta, hogy pártjuk egyértelmű felhatalmazást kapott a választóktól a kormányzás folytatására. Kiemelték, hogy a lehető leghamarabb megkezdik a kormányalakítás lehetőségeinek feltárását célzó tárgyalásokat.
Brandenburgban az SPD a Balpárttal és a Zöldekkel, vagy a CDU-val és a Zöldekkel alakíthat kormányt. Szászországban egy CDU-SPD-Zöldek összetételű koalíció tűnik lehetségesnek.

Vagyis Németország kettészakadt. Az egykori NDK-ban megállíthatatlannak tűnik a nyugaton jelentősen lemaradó AfD. Az SPD-ben valószínűleg felerősödnek azok a hangok, hogy általános térvesztésüket azzal állítsák meg, hogy kilépnek a CDU-CSU-val fennálló országos koalícióból. Erre novemberben kerülhet sor.

Enyhül a gyerekpolitika Kínában

0

Nem ellenőrzik szigorúan a családok létszámát, sőt, már a három gyerek lehet az új eszmény.

A Disznó évének alkalmából Kínában kiadtak egy új bélyeget, amelyen a szülők mellett három kismalac látható. A szimbólumokra érzékenyek már ezt a célzást is értették, most viszont azt is bejelentették, hogy

megváltozik a három családtervezési hivatal funkciója.

Eddig szigorúan ellenőrizték, hogy betartja-e a család a központi programot. Mostantól viszont már csak megfigyelik a családokat, de nem utasíthatják őket a program betartására. Amely kezdetben az egyke volt, de mára már két gyereket is engedélyeznek. Ha több születik, büntetőadót kell fizetni.

A nemzetiségi területeken és faluhelyen eleve enyhébb volt a családtervezési politika, amelyet azért vezettek be, nehogy a városok túlnépesedjenek. Sanghaj lakossága így is túllépte a 20 milliót, Pekingé, Tiencsiné, Kantoné és Sencsené pedig a 10 milliót. Csungkingnak pedig az agglomerációval együtt 48 millió lakosa van.

A népességnövekedés mesterséges korlátozása ugyanakkor sikerült, és ennek kedvező hatása volt a reformokra. Most viszont már látszanak a negatívumok:

rohamosan öregszik a lakosság és kevés a gyerek.

Ez Kínában különösen azért nagy gond, mert az idős szülők alig számíthatnak az államra, elsősorban a gyerekben bízhatnak, ha már nem képesek ellátni magukat.

Az állam tehát most kezdi szaporodásra buzdítani a világ legnépesebb államának polgárait, ugyanakkor a szűkös lakásviszonyok és a méregdrága magánoktatás miatt az átlag család örül, ha egy gyereket fel tud nevelni. A sok gyerek csak az elit szintjén realitás, illetve a legszegényebbek esetében.

A változás mégiscsak megindult: évtizedes egykézés után a kínaiak lassan maguk dönthetik el, hogy hány gyereket akarnak.

Merkel és Macron együtt Európáért

0

Merkel német kancellár és Macron francia elnök Aachenben, Nagy Károly császár koronázó városában erősítette meg a francia-német együttműködést és vezető szerepet Európában.

A párizsi Le Monde ebből az alkalomból kapott exkluzív interjút Merkel kancellár utódától a Konrad Adenauer ház ötödik emeletén Berlinben. Annegret Kramp-Karrenbauer decemberben lett a CDU elnöke – Angela Merkel támogatásával. Korábban a francia határhoz közeli Saar vidék miniszterelnöke volt. Így különösen a szívén viseli a francia kapcsolatot és Európa ügyét. Elég ambiciózus ez a Merkel-Macron program, melyet Aachenben terjesztenek elő ? – kérdezte a Le Monde tudósítója.

Nekem mint egy határmenti állam egykori miniszterelnökének nagyon fontos, hogy a határok átjárhatóak legyenek ugyanakkor növeljük a biztonságot. Ebből a szempontból nagy jelentősége van a francia-német együttműködésnek. Most az európai katonai együttműködés terén van lehetőség az előrelépésre – hangsúlyozta a német kereszténydemokraták új elnökasszonya. Akit mini Merkelnek neveznek Németországban, de aki felülvizsgálatot rendelt el a migráns politikával kapcsolatban látva, hogy az milyen sok elveszett szavazójába került a CDU-nak azóta, hogy Merkel kancellár több mint egymillió migránst engedett be Németországba.

A szociális kérdésekben Annegret Kramp-Karrenbauer balra áll Merkel kancellártól – írja a Le Monde. Így érthető, ha

különösen aggasztja a sárga mellényesek mozgalma,

Ez már tíz hétvégén nagyszabású tiltakozást jelentett Macron elnök tervezett reformjaival szemben Franciaországban. Ráadásul Olaszországban a populista kormányzat nyíltan a sárga mellényesek mellé állt. Luigi di Maio miniszterelnök-helyettes pedig megvádolta Franciaországot, hogy „annak afrikai gyarmatosító magatartása miatt alakult ki a migráns válság Európában!” Emiatt Olaszország nagykövetét bekérették a külügybe Párizsban.
Macron elnök felvállalja a harcot a populizmussal szemben – Németország támogatásával.

600 millió eurós plusz beruházás érkezik Franciaországba

A sárga mellényes szervezkedés kellős közepén Macron elnök történelmi környezetben, Versailles-ban találkozott vezető külföldi és hazai üzletemberekkel. Choose France – válaszd Franciaországot! – ez a kampány címe. Ez volt a második összejövetel. Eddig több mint 600 millió eurós beruházás jött be – tudósított a közszolgálati RFI. Macron elnök tisztában van vele: a globális versenyben egész Európa le van maradva. Ezért javasolta a Sorbonne egyetemen megtartott nagy beszédében Európa újra alapítását. Ez az eddiginél jóval egységesebb Európát jelentene, melyben a tagállamok szorosan együttműködnek egy pénzügyi unióban közös európai hadsereggel. A gazdasági reform terveket Németország csak félszívvel támogatja hiszen ott jól megy a szekér: a költségvetés ötödik éve többlettel zárt. Franciaország viszont ezen a téren gyengén teljesít éppúgy mint Olaszország. Ezért is hangsúlyozta Annegret Kramp-Karrenbauer a katonai együttműködés fontosságát. Ezen a területen van lehetőség az előrelépésre. Más kérdés, hogy a tiltakozó sárga mellényeseket Franciaországban ez mennyire lelkesíti majd. Az Aachenben megerősítésre kerülő európai gondolat azonban továbbra is népszerű mind Németországban mind Franciaországban, ahol a szélsőjobb vezére, Marine Le Pen asszony, a sárga mellényesek egyik támogatója, épp nemrég jelezte: immár nem kívánnak kilépni az eurozónából …

Menekültügy: Európa az orbáni úton

0

Az EU hatalmas léptekkel közelít a magyar kormányfő radikális pozíciójához. Leginkább Ausztria és Olaszország révén, bár azért a csoporton belül bőven akadnak ellentétek.

A Zeit az unió menekültpolitikájával kapcsolatos cikkében felteszi a kérdést: vajon élvezi-e még a többség támogatását a német-francia terv az uniós menedékpolitika megreformálására, mert a jelek arra utalnak, hogy a dolgok inkább abban az irányban haladnak, vagyis afelé, amit Orbán Viktor jelölt ki, amikor három éve, a válság tetőpontján szélsebesen lezáratta a határokat.

A magyar miniszterelnök ugyanakkor nem sajnálta az erőfeszítéseket, hogy elriassza az országban lévő migránsokat. Számára a menekültügy kizárólag a határok védelmével egyenlő.

Legutóbb a belügyminiszterek tanácskozásán derült ki, hogy a Berlin és Párizs által szorgalmazott kvóták nem jelentenek alapot a kompromisszumhoz, és ez ügyben nem lehet sokat várni a hó végén esedékes csúcstól sem.

Az EU hatalmas léptekkel közelít a magyar kormányfő radikális pozíciójához. Leginkább Ausztria és Olaszország révén, bár azért a csoporton belül bőven akadnak ellentétek. Olaszország pl. több menedékkérőt akar átadni a többieknek, a V4-ek ellenben egyet sem kívánnak befogadni.  De ettől még Salvini olasz belügyminiszter az ideológiában egy követ fúj Orbánnal, kettejük politikája alighanem kifejezetten Németország ellen irányul.

Mindenesetre a menekültügyből az látszik: Európa a zárt erőd irányába halad. Kérdés azonban, hogy a falakon belül ki szabja meg a viszonyokat? Az feltűnő, hogy a franciák és a németek nélkül továbbra sem lehetségesek érdemi fejlemények, de már sok minden ellenükre zajlik.

Szelestey Lajos (B1)

Ferenc pápa az identitás keresésről

0

Őrizzétek meg a gyökereket, de óvakodjatok a kiközösítéstől! – hirdette a pápa Litvániában, ahol látogatást tett a kis balti állam függetlenségének 100-ik évfordulója alkalmából. Ferenc pápa miközben megemlékezett Litvánia népének nehéz sorsáról, felhívta a figyelmet arra, hogy a holokauszt idején elpusztították az ország zsidó lakosságát, szinte száz százalékig.

Ferenc pápa imát mondott azon az a vilniusi ünnepségen is, amelyen a gettó felszámolásáról emlékeztek meg. A nácik – a helyi SS alakulatok támogatásával –  a zsidókat a gettóból egy közeli erdőbe vitték és kivégezték. A gettó 57 ezer lakója közül alig kétezren maradtak életben. Vilniust korábban Észak Jeruzsálemének nevezték, mert pezsgő szellemi és vallási élet folyt ott még akkor, amikor a város a cári birodalomhoz, illetve Lengyelországhoz tartozott. Ebből nem maradt semmi sem.

„Mi vagyunk azok, akiknek nem szabadott volna életbe maradni” – hangsúlyozta Faina Kuklianski, a helyi zsidó közösség vezetője. Megköszönte a pápának a látogatást Vilnius egyetlen megmaradt zsinagógájában, ahol az áldozatok neve fel van írva a falakra.

Litvániában azért erősödött fel az antiszemitizmus, mert a szovjet megszállás idején (1939-41-ben) a zsidók egy része együttműködött a bolsevik hatóságokkal, amelyek litvánok ezreit deportálták Szibériába. Erről is megemlékezett Ferenc pápa annál a rossz emlékű épületnél, mely felváltva volt a Gestapo és a szovjet titkosrendőrség székháza Vilniusban.

Litvániában a második világháborút követően partizánháború folyt a szovjet megszállás ellen. Így alakult ki olyan helyzet, hogy míg a másik két balti államban nagyszámú oroszt telepítettek be, Litvániában viszonylag kevesen vannak. Annál nagyobb problémát jelent a lengyel kisebbség, hiszen Vilnius sokáig lengyel városnak számított. Ezért is hívta fel a figyelmet Ferenc pápa arra, hogy

a nemzeti identitás keresése sohasem mehet a kisebbség rovására,

mert a tragikus következményeket megmutatta a második világháború, amikor a nácik és a szovjetek egyaránt kihasználták a nemzeti gyűlölködést ellenfeleik kiirtására.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK