A ZDF főszerkesztő Peter Frey és Bettina Schausten kérdéseire válaszolt Katarina Barley, az SPD legfőbb jelöltje, valamint Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) uniós elnökségre pályázó konzervatív jelöltje.
Az európai parlamenti választások előtt néhány héttel az Európai Néppárt (EPP) bajor csúcsjelöltje tegnap este a német köztévében nyilvánosan bejelentette: nem kér Orbán Viktor és a Fidesz szavazataiból még akkor sem, ha ezen múlik az uniós csúcsintézmény, az Európai Bizottság (EB) elnöki pozíciója. Ezzel Manfred Weber nyilvánosan elhatárolódott Orbán Viktortól és a magyar kormánypárttól: a Fidesztől.
Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára Facebook bejegyzésében kijelentette: Weber vérig sértette a magyarokat, és „a bevándorláspárti baloldal túszává vált.”
Féléves felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság Philippe Barbarin bíborost, mert nem jelentette a hatóságoknak egy pedofil pap ténykedését. Barbarin Lyon érseke és ebben a minőségben Franciaország prímása. Az ítélet után bejelentette:
Felajánlottam lemondásomat a szentatyának
Ferenc pápa hamarosan fogad ebben az ügyben – mondta sajtóértekezletén a bíboros. Egyházi szakértők szerint Ferenc pápa nem fogadná, ha nem kívánná elfogadni a lemondását. A francia püspöki kar úgy véli, hogy Barbarin bíboros csak érseki tisztéről akar lemondani, de meg kívánja őrizni a bíborosi kalapot. Korábban Washington és New York ex érseke lemondott bíborosi rangjáról is miután elítélték pedofil perekben. Az ő esete azonban jóval súlyosabb volt hiszen őt magát is pedofil bűncselekményekben találta bűnösnek a bíróság. Ezért Ferenc pápa az amerikai bíborost kizárta a papi rendből noha korábban jó kapcsolatot ápolt vele. Philippe Barbarin bíboros fontos tisztséget töltött be a Vatikán diplomáciájában is.
Korábban Ferenc pápa rá bízta az üldözött közel-keleti keresztények gyámolítását
Franciaország évszázadok óta a közel-keleti keresztények fő európai támogatójának számít. Az örmény népirtás idején például a legtöbb menekült Franciaországban talált új hazára. A francia püspöki kar szerint lehet, hogy Barbarin bíboros csak az érseki székről mond le Lyonban, de ettől függetlenül bíborosként tovább folytatja munkáját a közel-keleti keresztények érdekében. Nyilvánvalóan erről is szó lesz akkor amikor a Vatikánban Ferenc pápa fogadja Barbarin bíborost.
Fake news és más félelmet fokozó megszólalásaikkal a szélsőségesek, a vallási fanatikusok, a rasszisták és antiszemiták, no meg a populisták még a járványból is politikai hasznot remélnek.
keltő A szélsőséges csoportok a saját céljaikra használják ki a Covid 19 járványt – figyelmeztet a brit terrorelhárítás. Az iszlamista fanatikusok fokozzák propagandájukat a nyugati társadalom ellen oly módon, hogy a járványt isten büntetésének mutatják be, mellyel a hitetleneket sújtja. Egy másik iszlamista összeesküvés elmélet szerint a Covid 19 járvány a „zsidók műve”! Szélsőjobboldali és neonáci csoportok arra hívják fel az aktivistáikat, hogy „szándékosan fertőzzék meg a zsidókat és a muzulmánokat!” A Covid 19 járvány felerősítette az összeesküvés elméletek hatását. Az elzárás idején az embereknek több idejük volt arra, hogy az interneten keresgéljenek. Sokan közülük szélsőséges tartalmakra találtak.
Nick Adams főfelügyelő, a terrorelhárítás főnöke már júniusban figyelmeztetett arra, hogy a vírusjárvány felerősítheti a szélsőséges tendenciákat a társadalomban. Különösen akkor, hogyha populista politikusok is rájátszanak erre. Nagy Britanniában különösen nagy károkat okozott a korona vírus járvány: Európában itt haltak meg a legtöbben! Itt a legnagyobb a gazdasági visszaesés és a kilábalás bizonytalan különösen akkor, ha a járvány újrakezdődik Nagy Britanniában.
„Izrael földje nem az ígéret földje hanem lopott föld!” – ezzel a kijelentéssel sokkolja olvasóit egy flamand nyelvű újság a De Morgen Belgiumban. „A zsidók nem lehetnek isten kiválasztott népe, mert ilyen csúnya nagy orrot egyetlen isten sem ad a híveinek!” – idézi Binyomin Jacobs főrabbi, aki cikket írt a Yedioth Ahronot című izraeli lapban.
Hollandia főrabbija ezekre az idézetekre hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy mindez a harmincas évek hangulatát idézi föl amikor a nácik mintájára Európa sok országában felerősödött az antiszemtizmus, amely aztán népirtásba torkollott.
Hollandia főrabbija attól tart, hogy visszajöhetnek a harmincas évek amikor még a jószándékú emberek is azzal vádolták a zsidókat, hogy bűnösök Jézus Krisztus meggyilkolásában. A főrabbi felidézi egy holokauszt túlélő emlékeit , akit gyerekként keresztény család bújtatott el a nácik megszállása idején, és ezzel megmentette az életét. Közben azonban a keresztény család gyakran elmondta a hatéves kisfiúnak , hogy bűnös nép tagja! Szülei és a többi felnőtt zsidó megérdemli az üldöztetést. Őt is csak azért mentették meg, mert még gyerek! A holokauszt túlélőt évtizedekkel később is kísérti ez az emlék Hollandiában.
A főrabbi hangsúlyozza, hogy sok keresztény barátja van, de aggasztja a közhangulat alakulása, mely őt a harmincas évekre emlékezteti. Mindez egybevág Benjamin Netanjahu miniszterelnök álláspontjával, aki kivándorlásra buzdítja az európai zsidókat mondván csakis ott érezhetik magukat biztonságban. Az európai államok vezetői – éppúgy mint az Európai Unió brüsszeli vezérkarának tagjai – azt hangsúlyozzák, hogy megvédik a zsidó polgárokat és zéró toleranciát tanúsítanak mindenfajta antiszemtizmussal szemben Európában.
Jaroslaw Kaczynski, aki a V4-en belül Orbán legjobb barátja volt, nem tévedett nagyot s ezt a magyar miniszterelnök is pontosan tudja, mert hatalma megtartása érdekében, azaz a brüsszelből érkező pénzért az EU eddig kategórikusan elutasított. Teheti, Orbánnak nem most roppant meg a gerince, mára már észre sem veszi.
Lengyelország erős embere biztos abban, hogy hazája megkapja az eurómilliárdokat az Európai Uniótól anélkül, hogy komolyabb engedményeket tenne, de Magyarország helyzete rosszabb:
ha Orbán nem enged, akkor összeomolhat a gazdaság.
A lengyel kormány nem avatkozik bele a piac működésébe ahogy azt a magyar megtette – hangsúlyozta Jaroslaw Kaczynski, aki szerint az ársapkák több problémát okoznak mint amennyit megoldanak.
Kaczynski szerint a PiS, a legnagyobb kormánypárt megnyeri a jövő évi választásokat, és legkésőbb azt követően Lengyelország megkapja a helyreállítási alapból neki járó milliárdokat.
Varsó és Brüsszel között elsősorban azért mérgesedett el a viszony, mert az Európai Unió központjában úgy vélik: a lengyel kormány korlátozni akarja az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Magyarország esetében is problematikus a jogállami normák betartásának kérdése, de hazánk ellen súlyos vád a kormányzati korrupció is.
Lengyelország esetében ez nem merül fel. A 73 éves Jaroslaw Kaczynski továbbra is egy lakótelepi lakásban él noha több mint 30 éve fontos szerepet játszik hazája közéletében. Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei viszont szépen gazdagodnak- jelentős részben az uniós pénzekből.
Brüsszel jóváhagyta a magyar mezőgazdaság fejlesztési tervét
Ez 8,4 milliárd eurós uniós pénzt jelent. Ezt a magyar kormány 10 milliárd euróra egészítheti ki. A viták nem a mezőgazdasági alapról folynak a magyar kormány és Brüsszel között. Azok a pénzek amiatt vannak elsősorban függőben, mert a többi uniós tagállam nem bízik meg abban, hogy oda jutnak a támogatási pénzek ahova az Európai Unió szánja azokat.
Az elmúlt években azt tapasztalhatták, hogy az uniós támogatási pénzeket elsősorban Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei kapták.
Ezért a korrupció elleni harc fokozását sürgeti Brüsszel illetve a többi 26 tagállam. Létre is jött egy új testület ennek érdekében, de kérdés, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy Brüsszel átutalja a függőben levő többi uniós támogatást. A magyar kormányt az idő is szorítja , mert a pénzpiacok a forint árfolyamának megítélését jelentős részben ettől teszik függővé. A lengyel zloty, a cseh korona vagy a román lej sokkal jobban állja a piaci viharokat mint a magyar forint. Ennek megfelelően az infláció is magasabb nálunk mint a környező országokban. Mindez valóban megroppanthatja a nemzeti együttműködés rendszerét, amely Orbán egyik legfontosabb politikai aduját, a rezsi csökkentést is leértékelte. Orbán szövetségese, Jaroslaw Kaczynski tehát egyáltalán nem túlzott amikor azt állította: uniós támogatás híján összeomolhat a magyar gazdaság.
A Legfelső Bíróság elnöke ma is munkába ment, hiába nyugdíjazták tegnap. Több városban is tüntetéseket tartottak az igazságszolgáltatás kormány által tervezett átalakítása ellen.
Malgorzata Gersdorf, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerdán is munkába ment annak ellenére, hogy Andrzej Duda elnök kedden éjféltől nyugdíjazta őt a parlament új törvényére hivatkozva. A 65 éves főbíró szerint neki az alkotmány értelmében 2020-ig a helyén kell maradnia. Az új törvényt tisztogatási akciónak nevezte, hiszen annak alapján
a Legfelsőbb Bíróság 73 bírája közül 27-et nyugdíjba lehet küldeni.
Régebben ugyanis 70 év volt a felső korhatár, de ezt a PiS, a szélsőjobboldali, populista kormánypárt 65-re módosította.
Varsóban reggel tüntetést is tartottak a bíróság épülete előtt, Gersdorf itt is felszólalt. A tüntetők lengyel és uniós zászlókat lengettek, és arra biztatták a nyugdíjazott bírókat, hogy maradjanak posztjukon.
Andrzej Duda egyébként Józef Iwulskit, a Legfelsőbb Bíróság egyik tagját bízta meg a testület vezetésével. Gersdorf előző nap Iwulskit helyettesének jelölte meg, ahogy fogalmazott, csütörtöktől tervezett szabadsága idejére.
Végül az elnök által kijelölt új főbíró is a tiltakozók mellé állt.
Iwulski ugyanis nyilatkozatot adott ki, amelyben úgy értelmezi saját szerepét, hogy „nem helyettese, még kevésbé utódja” a bíróság elnökének, csupán távolléte idején (betegség, szabadság, szolgálati út) helyettesíti őt.
A bíróságról szóló törvény miatt az Európai Bizottság hétfőn kötelezettségszegési eljárást indított a lengyel kormánnyal szemben. A jogszabály a lengyel igazságügyi reform része, amely miatt az EU tavaly decemberben
az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást is kezdeményezte.
Az igazságszolgáltatás függetlensége ugyanis az uniós alapértékek közé tartozik, a reform pedig azt jelenti, hogy a kormány az ellenőrzése alá kívánja vonni a bíróságokat.
Az utolsó pillanatban stikában lezajlott német-lengyel-alku lehet a magyarázata annak, hogy az Európai Bizottság következő elnöke mélyen hallgatott az EP-ben a jogállamisági kérdésekről. Ursula von der Leyen azóta is váratlanul megértően nyilatkozik a magyar és lengyel helyzetről.
Erős Európa párti beszédet tartott a hét elején az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölt német politikus, aki a baloldalnak tetsző programelemeket sorolt fel, például az európai minimálbért – írtuk tudósításunkban. Már akkor megjegyeztük, hogy von der Leyen feltűnően kerülte a jogállamisági normák megsértőivel kapcsolatos kérdést. Akkor is, amikor az EP-beli vitában sorra kapta ez erre vonatkozó kérdéseket, sőt, felszólításokat az állásfoglalásra.
A szavazatok Bermuda-háromszöge
Az EP-ben 383 vokssal épphogy átment a szavazáson von der Leyen. A kilenc fős különbség szokatlan a korábbi szavazatokkal összevetve is, de főleg ahhoz képest, hogy az előzetes számítások alapján bő 400-as támogatásra lehetett számítani.
A titkos szavazás miatt először találgatások voltak arról, hol veszett el a néppárti-szocialista-liberális Bermuda-háromszögben a meggyőző többség. A rezgő léc láttán a Fidesz részéről elhangzottak azok a nyilatkozatok, hogy
voltaképpen az ő 13 képviselőjük billentette át a mérleg nyelvét.
Azóta azonban kiderült, hogy a plenáris vitában jelzettektől eltérően a szélsőjobb oldalról váratlanul sok támogató szavazatot adtak le von der Leyenre, vagyis a hárompárti (plusz Zöldek) koalícióban még nagyobb volt a megosztottság.
Az elmúlt napokban aztán von der Leyen több nyilatkozatban váratlannak tetszően retirált a jogállamisági kérdésben. Meg kell hallgatni a keleti országok érveit, például a lengyelekét az Ukrajnából befogadott menekültek miatt – ilyeneket mondott a The Guradianben. A német Süddeutsche Zietungban pedig arról beszélt, hogy nem folytatható tovább az a vita a keleti tagállamokban a jogállamisági ügyben, ahogyan eddig történt, mert ez nem mindegyiküket érinti, hanem csak bizonyos hiányosságokat bírálnak. A cél persze a jogállamiság
„de senki sem tökéletes”
– kente el a kérdést von der Leyen.
Merkel bevetette magát: szavazatok széljobbig?
A meglehetősen feltűnő engedékenység magyarázata lehet az, amire – német és lengyel nyilatkozatok alapján – az azonnali.hu hívta fel a figyelmet. Eszerint az EP-szavazás előtt német offenzíva indult a lengyelekhez. Mindenekelőtt Angela Merkel vette rá Tadeusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt (akinek pártja, a PiS az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek – ECR – frakciójában van) von der Leyen támogatására. Az ő 26 képviselőjükkel a Fidesszel együtt aztán legalább 39 szavazat lendítette a trónra von der Leyent.
Meg nem erősített hírek szerint
még az ECR-től is jobbra álló Identitás és Demokrácia
(a Matteo Salvini Ligájából, a Marine Le Pen Nemzeti Gyűléséből és például a neonáci német AfD-ből alakult frakció) sok képviselője is von der Leyenre szavazott.
A közvetlen lengyel-német-megállapodás alapján a PiS megszavazza von der Leyent és bukni hagyja az EP-bizottsági elnökségről Beata Szydłót (akit kétszer is leszavaztak az EP foglalkoztatási bizottságának elnökségéről), cserébe a leendő lengyel EU-biztos fontos területet kap a következő bizottságban.
Balról vissza jobbra
EP-beli beszédében Ursula Von der Leyen sokak meglepetésére beszélt ki balra, sok néppártit is kiakasztva. Akit azért is ünnepeltek, hogy az Európai Egyesült Államok híve. Most ebből is visszalépett, a magukat szuverenistának nevező jobboldalnak tetszően, amikor a Süddeutsche Zeitungban azt is fejtegette, hogy
a föderatív Európáról ma már érettebben és realistábban gondolkodik,
az egység a sokszínűségben rejlik. Ez pedig más, mint a föderalizmus – mondta most a német politikus.
A német politikus EP-beli szavai és mostani nyilatkozatai közti ellentmondásra hívta fel a figyelmet Ujhelyi István (MSZP) EP-képviselő azzal, hogy nem a migrációhoz való viszony a töréspont a Fidesszel szemben, hanem a jogállam legyalulása. Szerinte von der Leyen „megértő” megnyilatkozása utólag is igazolja az döntését, hogy nem szavazza meg őt az EP-ben.
A populisták foglya lesz-e?
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez a támogatási arány a továbbiakban is fennmarad. Az azonban figyelmeztető jel, hogy elvileg „saját” kibővített táborában (a három frakcióban) is mennyire sok szavazatot vesztett már az első pillanatban.
Erre utalt Ujhelyi is, amikor azt írta, hogy von der Leyen néhány hét múlva, szeptemberben újra az Európai Parlament elé áll, hogy bemutassa az általa vezetett Bizottság leendő tagjait és részletesebb programját.
Ha így halad, kicsi lesz az a kilenc fős többség,
amelyet legutóbb még támogatóként maga mögött tudhatott – így Ujhelyi.
Az viszont kérdés, hogy mennyire rombolja a jövendő bizottsági elnök pozícióját az, hogy ennyire szűk körű, két-három fő által tető alá hozott sub rosa egyezség emelte pajzsra őt. A három frakcióban – ezek szerint tényleges – lázadás éppen amiatt történt, hogy az előre lefektetett szabályok szerinti csúcsjelölti rendszer helyett ismét a „füstös hátsó szobák mutyija” érvényesült Merkellel a centrumban.
Több értékelés szerint emiatt megválasztása érdekében Ursula von der Leyen magára húzta a populista jobboldalt. Ha pedig ez így marad, akkor minden idők leggyengébb európai bizottsági elnöke lesz, saját szövetségesei által nem eléggé támogatva, kitéve az EP-ben az ellenzék jóindulatának.
A müncheni felsőbíróság tíz rasszista gyilkosság miatt ítélte el a Nemzetiszocialista Underground (NSU) nevű szélsőjobboldali terrorszervezet vezetőjét, Beate Zschäpét.
Zschäpét az NSU által 2000 és 2007 között elkövetett gyilkosságokban és erőszakcselekményekben társtettesként ítélte el a bíróság. Az életfogytiglanra ítéltek Németországban legkorábban 15 év után kérhetik, hogy feltételesen szabadlábra kerülhessenek, de a bíróság különösen súlyosnak mondta ki az elkövetett bűncselekményeket, amivel gyakorlatilag ettől a lehetőségtől is megfosztják Beate Zcshäpét.
A 43 éves nőt a gyilkosságok mellett terrorszervezet tevékenységében való részvételben és gyújtogatásban is bűnösnek találták. Négy társát is elítélték. Ralf Wohlleben, aki a szélsőjobboldali Német Nemzeti Demokrata Párt tisztségviselője is volt, tíz év börtönt kapott, mert fegyverekkel látta el az NSU-t. Holger G.-t három évre ítélték terrorszervezet támogatásáért. Ő is adott át fegyvert az NSU tagjainak, valamint hamis papírokkal támogatta őket. André E. két és fél év, Casten S. három év börtönt kapott. Utóbbi
a gyilkosságok idején még nem volt 18 éves.
Tőle kapták az NSU tagjai azt a CZ-83 típusú pisztolyt, amellyel később kilenc embert agyonlőttek.
A Deutsche Welle Németország második világháború utáni korszakának az egyik legnagyobb tárgyalásaként jellemzi a pert. Az MTI tudósítója szerint a törvényszék épületénél már kora reggel hatalmas sorok kígyóztak, olyan nagy volt az érdeklődés; volt, aki már kedd este óta várt, hogy bejuthasson, de a terembe csak ötven embert engedtek be.
A bíróság előtt várakozók egyperces csenddel emlékeztek az áldozatokra.
Minute of silence for the victim of the #neonazi terrorist group #NSU in front of Munich’s Higher Regional Courthouse where the verdict in the NSU trial is expected today. pic.twitter.com/AbLaYePx0p
Az NSU 2000. szeptember 11. és 2007. április 25. között tíz embert gyilkolt meg.
A gyilkosságokat rasszista indokból követték el.
A legtöbb áldozat kisvállalkozó volt, kebabot vagy zöldséget árult. Többségük török nemzetiségű volt, de volt köztük egy görög származású is, utolsó áldozatuk pedig egy fiatal német rendőrnő volt.
Többségüket fényes nappal közvetlen közelről hangtompítós pisztollyal fejbe lőtték. A hatóságok két, összesen 20 sérülttel járó kölni robbantásos merényletet, valamint 15 rablást is az NSU számlájára írnak. A nyomozók szerint a támadásokat hárman követték el, de Zschäpe két feltételezett társa, Uwe Mundlos és Uwe Böhnhardt 2011-ben egy bankrablást követően öngyilkos lett.
Arra az eljárásban nem került elő bizonyíték, hogy a nő bármelyik bűncselekménynél személyesen jelen lett volna. Ugyanakkor a bíró szerint fontos szerepe volt a tervezésben, és abban is, hogy a szervezetet a külvilág felé ártalmatlannak próbálták feltüntetni.
éveken át egyáltalán nem gyanították, hogy a gyilkosságok mögött egy szélsőjobboldali csoport áll.
Sokáig azt a szálat követték, hogy török szervezett bűnözői körök vagy éppen az áldozatok családtagjai követték el a bűncselekményeket, és nem is kötötték össze a gyilkosságokat. Az NSU létéről csak Mundlos és Böhnhardt öngyilkossága után szereztek tudomást. Zschäpe négy nappal később feladta magát, de előtte felgyújtotta azt a lakást, amelyet hárman közösen béreltek Zwickauban, hogy minden bizonyítékot megsemmisítsen.
Beate Zschäpe ügyvédje nem sokkal az ítélet kihirdetése után bejelentette, hogy felülvizsgálati kérelmet nyújt be a szövetségi legfelsőbb bírósághoz.
Hárman sérültek meg, amikor bomba robbant az ukrán fővárosban.
A Deutsche Welle szerint több kelet-európai vezető mellett az amerikai hadügyminiszter, James Mattis is ott van Kijevben. A Függetlenség Napján Ukrajna Szovjetunióból való kilépésének évfordulóját ünneplik.
У Києві на вулиці Грушевського пролунав вибух — поліція очіплює урядовий квартал pic.twitter.com/1rot2BEPMq
A rendőrség közleménye szerint a robbanás körülményeit még vizsgálják a rendőrség szakemberei, köztük tűzszerészek is, akik igyekeznek megállapítani, milyen robbanószerkezet lépett működésbe. Olena Hitljanszka, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szóvivője azt mondta, hogy
az esetet egyelőre nem minősítették terrortámadásnak, hanem csak garázdaságnak.
Az SZBU előző nap nyilvánosságra hozta: vannak olyan értesülései, amelyek szerint terrortámadás várható az ünnepségeken. Vaszil Hricak SZBU-főnök közölte, hogy emiatt a hatóságok jelentős erővel lesznek jelen a tömegrendezvényeken.
Csütörtökön délelőtt Kijev belvárosában katonai parádét tartottak. Az MTI szerint Ukrajna 4500 katonája mellett nyolc NATO-tagállam, valamint Grúzia és Moldova is felvonultatott katonákat a díszszemlén.
A német SPD alelnöke, korábbi elnöke, EP-képviselője szerint nem szavazhatják meg az Európai Bizottság élére Ursula von der Leyen néppárti politikust. Zsarolásról is beszélnek Orbánék részéről. Az EP szocialistái nélkül nincs meg a Macron-Merkel-javaslat többsége.
Július közepén kell szavaznia az Európai Parlamentnek (EP) az Európai Bizottság élére jelölt Ursula von der Leyenről, aki az Európai Tanács (az állam- és kormányfők szerve) által elfogadott politikus. Angela Merkel egyik legrégebbi szövetségese, 2003 óta vesz részt a német kormányzati politikában.
Mint kalapból a nyulat
A védelmi miniszter asszony neve az utolsó előtti pillanatban került elő, miután Merkel számára világossá vált: pártfogoltjának, Manfred Webernek nincs többsége, a szűk körű egyeztetés után alternatívaként jelölt Frans Timmermans szocialista EP-csúcsjelölttel szemben pedig szintén óriási az ellenállás az Európai Néppártban (EPP).
Ezután Emmanuell Macron francia politikus (liberális frakció) állt elő von der Leyen nevével, megnyerve hozzá Merkel támogatását. Ehhez aztán csatlakoztak a V4-ek és az olaszok.
Forrás: Európai Tanács
Így lett Orbán Viktorék által diadalittasan bejelentett „saját” jelölt von der Leyen, elsősorban persze a csaknem 40 milliós Lengyelország miatt. Vagyis egyesek túlbecsülik Orbán súlyát a döntésben, ahogyan „túlgondolják” Merkel magatartását, azt, hogy Timmermans volt a csali azért, hogy aztán von der Leyent, közeli személyes hívét jelölhesse.
Tényleg akkora győzelem ez Orbánnak?
Ursula von der Leyen az eddigi életrajzi adatok alapján igazi kozmopolita, az Európai Egyesült Államok híve, a német parlamentben megszavazta a melegházasságot, sőt, „migránssimogató”. Őt kaphatják meg az EU-kritikusok azért cserébe, hogy mind Webert, mind Timmermanst sikerült kiütniük.
Ursula von der Leyen Soros Györggyel (b).
De tényleg megkapják? Az új felosztásban az EP-ben hárompárti (EPP, szocialisták, liberálisok) kellenek a többséghez. Szerdai és csütörtöki nyilatkozatok szerint
a német SPD köreiben kiverte a biztosítékot
az, hogy az utolsó pillanatban a korábban „pályán kívüli” von der Leyen neve került a szavazólapra.
Szerdán még csak Sigmar Gabriel, az SPD előző elnöke, a nagykoalíciós Merkel-kormány korábbi külügyminisztere és alkancellárja nyilatkozta azt, hogy von der Leyen jelölése elfogadhatatlan és alkalom lehet arra, hogy legott
felbontsák a kormányzati együttműködést a CDU-CSU-val.
Ez egyelőre nem kapott támogatást, de az elégedetlenség terjedni látszik.
„A vesztesek” javaslata?
Ezután a kormány Európa-ügyi államminisztere, Michael Roth szólította fel az EP-t, hogy szavazza le von der Leyent. Az SPD európai parlamenti képviselője, a múlt ciklusban az EP alelnöke, Evelyne Gebhardt a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak azt mondta, hogy az ET elnöki posztjára vonatkozó javaslat elfogadhatatlan. A szociáldemokraták nem fognak szavazni Leyenre – jelentette be.
„Mint német szociáldemokraták, egyetértünk abban, hogy nem fogunk Ursula von der Leyenre szavazni”.
„A vesztesek” javaslata volt ez, mert Leyen belföldi politikája nyomás alatt volt (utalt arra, hogy védelmi miniszterként von der Leyen igen rossz hírű lett). Ehelyett Európának a legjobbra van szüksége – mondta.
Az SPD alelnöke, Ralf Stegner azt feltételezi, hogy az EP–ben pártbeli kollégái von der Leyen ellen szavaznak. A szocialista képviselőknek nincs okuk, hogy megszavazzák őt – mondta.
„Végül is ez titkos szavazás, de feltételezem, hogy legalább a német szociáldemokraták így viselkednek”.
Mégis van csúcsjelölt?
Stegner a Deutschlandfunkban ezt megismételve arról is beszélt, hogy Sigmar Gabrielnek igaza van abban, hogy von der Leyen jelölése nem a berlini koalíciót erősíti. Mert mindkét fél, az uniópártok és az SPD a csúcsjelölteknek kampányolt.
Ebből szerinte az következik, hogy az EP szociáldemokratái nem fognak szavazni Leyenre. A szocialista képviselőknek azért nincs okuk erre, mert a csúcsjelöltet nem a német SPD, hanem az Európai Szocialista Párt állította, ahogyan a konzervatív oldal is Manfred Webert. A szocdem vezető szavaiból kitűnik, hogy még mindig jelöltjüknek tartják Frans Timmermanst.
Zsarolás Keletről?
Von der Leyen jelölése során zsarolási kísérlet volt Merkel és Macron ellen is a V4-ek részéről – válaszolta Stegner arra a kérdésre, hogy von der Leyen Orbán és Kaczynski jelöltje-e. Arra utalt ezzel, hogy a V4-olasz-koalíciónak ugyan nem volt meg a blokkoló kisebbsége (szavazat- és népességarányosan), de Merkel nem akart a két nagy (Lengyel- és Olasz-) ország ellenében dönteni.
Mindenesetre ezt a helyzetet Weber úgy összegezte, hogy
Orbán és Macron együtt nyírta ki a csúcsjelölti rendszert,
és – ki nem mondva – az ő esélyét is, legalább részben. Weber egyelőre marad az EPP frakcióvezetője, s alighanem lesz befolyása arra a döntésre várhatóan novemberben, hogy mi történjen a Fidesszel: fenntartják néppárti tagságát vagy kizárják? (Jelenleg utalnak jelek arra, hogy előbbi felé billen a mérleg nyelve.)
A veszélyt szimatolhatta meg Donald Tusk, a von der Leyent jelölő Európai Tanács leköszönőfélben lévő elnöke. Csütörtökön az EP-ben kérlelte a képviselőket, hogy szavazzák meg a német politikust. Máskülönben tényleg nagy kavarodás lesz: kezdhetik elölről az alkudozást, persze feltépve a friss sebeket – és mindezt a nyári szabadság helyett.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
