Fontos

Apartheidtől szenvednek a rohingják

0

A rohingják szisztematikus elnyomása már az apartheid szintjét éri el Mianmarban – ez áll az Amnesty International legfrissebb jelentésében, amely kétéves vizsgálat után készült el.

Rohingja menekültek a bangladesi határnál
Fotó: MTI/EPA/Abir Abdullah

A Nyitott ketrecbe zárva címet viselő jelentés igyekszik a legutóbbi erőszakhullámot kontextusba helyezni. Augusztus vége óta a mianmari biztonsági erők gyilkosságai és gyújtogatásai elől több mint 600 000 rohingja menekült a szomszédos Bangladesbe.

A vizsgálat az Amnesty közleménye szerint feltárta, hogy hatóságok hogyan korlátozzák az Arakán államban élő rohingják életének lényegében minden területét, és hogyan kényszerítették őket gettókba, ahol nem férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz vagy az oktatáshoz. Olyan is előfordult, hogy az állam bizonyos területein a falvaikat is el kellett hagyniuk. Az Amnesty szerint

„a jelenlegi helyzet minden tekintetben kimeríti az emberiesség elleni bűncselekmények, azon belül is az apartheid tényállását”.

Anna Neistat, a szervezet kutatási igazgatója azt mondta: “A mianmari hatóságok jogellenesen elkülönítik a rohingja nőket, gyerekeket és férfiakat, és egy embertelen apartheid rendszert építettek ki. Naponta érik őket különböző jogsértések, az elnyomás pedig fokozódott az elmúlt években.”

A UNICEF korábbi jelentése alapján a rohingja gyerekek élete valóságos földi pokol. Erről ír az Amnesty jelentése is. Anna Neistat szerint “a rendszert arra találták ki, hogy annyira reménytelenné és embertelenné tegye a rohingyák életét amennyire ez csak lehetséges. A biztonsági erők elmúlt három hónapban végrehajtott etnikai tisztogatása csak egy újabb példa erre az elképesztően aljas bánásmódra.”

Rohingja kislány egy menekülttáborban
Fotó: MTI/EPA/Abir Abdullah

A jelentés szerint a rohingják elnyomása évtizedekre megy vissza, de 2012 óta még inkább felerősödött. Akkor söpört végig Arakán államon az ország buddhista és muszlim közösségei közötti erőszak.

Az Arakán államban élő rohingják lényegében

a külvilágtól elzárva élnek, a szabad mozgáshoz való jogukat pedig durván megsértik azzal, hogy a nekik kijelölt falvakba és járásokba száműzik őket.

A korlátozások alapját törvények, “helyi rendeletek” és egyéb szabályok szövevényes hálója adja, amelyeket az állami hatóságok a jelentés szerint nyíltan rasszista módon végre is hajtanak.

Különleges utazási engedélyre van szükségük, ha másik járásba, vagy akár másik faluba akarnak menni. A kutatás közben az Amnesty munkatársai is a saját szemükkel látták, hogy egy határőr az egyik ilyen ellenőrzőpontnál egy rohingja férfit rugdos, és legalább egy statáriális kivégzést is dokumentáltak.

A határőrök egy 23 éves férfit lőttek agyon, amiért megsértette a kijárási tilalmat.

A rohingjáktól az orvosi ellátást is gyakorlatilag megtagadják, csak néhány kórházat vehetnek igénybe. Korlátozzák az oktatást is. A gazdáknak gyakran megtiltják, hogy a földjeiken dolgozzanak. Az alultápláltság és szegénység egyeduralkodó lett a rohingya közösségekben, amit tovább súlyosbít, hogy a hatóságok a humanitárius segélyeket sem engedik be ezekre a területekre.

Élelmiszersegélyre váró rohingja menekültek
Fotó: MTI/EPA/Abir Abdullah

“Nagyon nehéz a helyzetünk, mert nincs mit ennünk.

Jobb lenne fogdában vagy börtönben, mert ott legalább van rendszeres ellátás.

De amúgy olyan, mintha egy börtönben élnénk.” – mondta egy 25 éves férfi.

A négynél több embert érintő gyülekezés tilos, különösen a muszlim többségű területeken, ami a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a rohingják nem tudnak közösen imádkozni sem. A mecsetekbe szintén nem mehetnek.

A jelentés szerint a diszkrimináció alapja a jogfosztottság: 1982-es állampolgársági törvény származásuk miatt megfosztotta a rohingjákat az állampolgárságuktól. 2016 óta a kormány megnehezíti, hogy a rohingja újszülötteket be lehessen jelenteni családjuk címére, pedig gyakran ez az egyetlen hivatalos bizonyíték, hogy Mianmarban élnek. Az állam északi részén lakók, akik nincsenek otthon az éves “népszámláláskor” azt kockáztatják, hogy törlik őket az összes hivatalos regiszterből. Így viszont a menekültek esetleges hazatérése szinte lehetetlen.

Új amerikai szankciók Észak-Korea ellen

0

Donald Trump azt is bejelentette: az amerikai kormány Észak-Koreát a terrorizmust támogató államok listájára helyezi.

Az elnök a kormányülést követően jelentette be a döntést. Azt mondta:

“ennek már régen meg kellett volna történnie”,

és “gyilkosnak” nevezte az észak-koreai rezsimet. A listáról egyébként George W. Bush vette le Észak-Koreát.

Trump további szankciókat helyezett kilátásba, de ezeket ezúttal nem sorolta fel. Csupán annyit közölt:

az új büntetőintézkedéseket kedden jelenti be.

A CNN szerint azt mondta: Észak-Korea többször is támogatott terrorcselekményt, például külföldön történt orgyilkosságot.

Mugabe elmozdítását kezdeményezi a kormánypárt

0

A párt szóvivője azt jelentette be, hogy holnap beadják az indítványt, amely Robert Mugabe alkotmányos elmozdítását célozza.

A kormánypárt egyben hivatalosan is értesítette a múlt heti katonai puccs nyomán házi őrizetbe helyezett Mugabét, hogy megfosztották pártelnöki tisztségétől.

Mugabe viszont ragaszkodik a hatalmához, és

kedd reggelre kabinetülést hívott össze.

Ezen – mint Mugabe főtitkára bejelentette – minden miniszter részvételére számítanak.

A párt már korábban jelezte: hétfő délig ad haladékot Mugabének arra, hogy önként lemondjon, különben alkotmányos eljárás keretében kezdeményezi leváltását. A párt egyik tisztségviselője szerint ez szerdáig meg is történhet.

Kiutasítják a külföldi dzsihadista harcosok családtagjait Irakból

0

Háromszáz nőt és gyereket gyűjtöttek össze egy táborban Ninive kormányzóságban – nyilatkozta a kormányzó helyettese az AFP hírügynökségnek. Ez lesz a második csoport, melyet kiutasítanak Irakból.

Több mint ezer olyan nőt és gyereket őriznek a különböző táborokban, akik Moszulban éltek, amíg a város az Iszlám Állam (ISIS) gazdasági fővárosa volt. A külföldi dzsihadista harcosok nagy része meghalt vagy elmenekült. Aki fogságba esett, azt Irakban állítják bíróság elé. A családtagokat viszont kiutasítják az országból.

A most kiutasításra váró csoportban 13 különböző ország állampolgára van jelen. Javarészt török, azeri, tádzsik vagy orosz – csecsen nemzetiségű – állampolgárságú családtagokról van szó. Az Irakkal szomszédos Szíriában az oroszok már át is vettek egy kisebb csoportot, akiket visszavisznek a kelet-európai országba. Csecsenföldön jelenleg Ramzan Kadirov az úr, aki együttműködik az orosz kormánnyal és a hatóságokkal. Nemrég kijelentette:

“Olyan törvényeket kellene hozni Oroszországban, amely nemcsak a dzsihadista fegyvereseket sújtaná halálbüntetéssel, hanem azokat is, akik harcosokat toboroznak az iszlamista szervezetekbe.”

Így a külföldi harcosok családtagjainak megbüntetését is lehetővé tennék Csecsenföldön, illetve egész Oroszországban.

Az ISIS külföldi dzsihadista harcosainak egyharmada az egykori Szovjetunió területéről érkezett. Ezekben az országokban komolyan aggasztja a terrorelhárító szervezeteket, hogy az összeomló terrorszervezet tagjai hazatérhetnek és hazájukban hajtanának végre terrorakciókat, hogy megdöntsék a fennálló rendet.

Javítanák a nők helyzetét az európai országokban

0

A nők helyzetének javításáért áll ki az Európai Bizottság – egy ma kezdődő kétnapos tanácskozáson is az ezzel kapcsolatos teendőket vitatják meg széles körben. A most megjelent Eurobarometer felmérés lehangoló képet fest.

 

„A nők továbbra is alulreprezentáltak a politikai döntéshozatalban és az üzleti világban. Továbbra is Unió-szerte átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Továbbra is széles körben elterjedt a nők elleni erőszak, ami napjaink társadalmában tisztességtelen és elfogadhatatlan!”

– hangoztatta Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos. Annak kapcsán beszélt, hogy az Európai Bizottságnak az alapvető jogokról szóló idei éves kollokviuma központi témája a következő címet viseli: „A nők jogai nyugtalan időkben”.

A kollokvium politikusokat, kutatókat, újságírókat, nem kormányzati szervezeteket, aktivistákat, valamint az üzleti élet és nemzetközi szervezetek képviselőit hívja egybe annak megvitatására, hogy miként lehetne legjobban előmozdítani és védelmezni a nők jogait az EU-ban.

A kétnapos tanácskozásonmegvitatandó fő témák között szerepel a szexuális zaklatás, a nők elleni erőszak, a nemek közötti bérszakadék, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly.

Az ugyancsak ma közzétett új Eurobarométer felmérés hangsúlyozza, hogy

az uniós tagállamokban még nem valósult meg a nemek közötti egyenlőség.

A Bizottság a nemek közötti bérszakadék felszámolása céljából konkrét intézkedéseket jelent be cselekvési tervében, amelyet hivatali idejének 2019-es lejártáig meg kíván valósítani – olvasható a kiadott közleményben. Emellett ma cselekvési tervet terjeszt elő 2018–2019-re vonatkozóan a nemek közötti bérszakadék kezelése céljából.

Az Eurobarométer felmérés szerint a célok és a valóság igencsak eltérőek. Eszerint ugyanis az európaiak:

  • mintegy 90 százaléka a nemek közötti egyenlőség előmozdítását nemcsak a társadalom és a gazdaság szempontjából, hanem saját magára nézve is fontosnak tartja.
  • körülbelül a fele úgy gondolja, hogy több nőnek kellene politikai döntéshozatali pozícióban lennie: tízből heten támogatják a nők és férfiak politikában való egyenlő képviseletének biztosítását célzó jogi intézkedéseket.
  • több mint nyolcvan százalék szerint a férfiaknak ugyanúgy ki kellene venniük a részüket a házimunkából és a gyermekgondozási célú szülői szabadságból.
  • 90 százaléka elfogadhatatlannak tartja, hogy a nők kevesebbet keresnek, mint a férfiak, 64 százalékuk pedig a változás lehetővé tétele céljából támogatja a fizetések átláthatóságát.

Ön szerint a nemek közötti egyenlőség megvalósult az Ön hazájában?
(Forrás: Eurobarometer)

A Eurobarometer jelentését itt találja.

Az eurót nem rendítette meg Merkel kudarca

0

Bár kezdetben a befektetők aggodalmaskodtak, de később felülkerekedett az a vélemény, hogy a németek kormányalakítási kudarca nem befolyásolja jelentősen az eurozóna gazdasági kilátásait – állapítja meg a Bloomberg. A német tőzsdén csökkentek az árfolyamok, de az európai összesített részvényindex nem változott, azaz a befektetők beárazták Merkel kancellár kudarcát.

 

Már a választási eredmények is megmutatták, hogy Németországban nehéz lesz kormányt alakítani, de mindenki bízott Angela Merkel tárgyalási képességeiben. A kancellárasszony azt mondta Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy két hónap alatt összehozza az új kormányt. Ez azonban nem sikerült. A Jamaika koalíció megbukott.

A két fő vitatéma a bevándorlás és az energiapolitika volt. A bajor CSU ragaszkodott ahhoz, hogy Németország mindenképpen kerüljön el egy újabb menekült inváziót, és legyen felső határa az egy év alatt beengedett bevándorlók számának. Ezt végülis Angela Merkel pártja, a CDU elfogadta, a két potenciális koalíciós partner, a liberálisok és a zöldek viszont nem.

Hasonló ellentétek mutatkoztak meg a másik kérésben, energetikai ügyekben is. A zöldek ragaszkodnak az atommentes Németországhoz, míg a keresztény pártoknak ez nem olyan sürgető cél.

Angela Merkel 2005 óta irányította Németországot, Európa első számú nagyhatalmát. Politikai jövője most kérdésessé vált, de a befektetők többsége úgy ítéli meg, hogy az eurozóna és benne Németország gazdasági kilátásai továbbra is kedvezőek, függetlenül attól, hogy a kormányalakítási tárgyalások befuccsoltak Berlinben

Mi lesz Zimbabwéban? Mugabe ragaszkodik a hatalomhoz

0

Robert Mugabe, eltávolítani próbált, de elvben még hatalomban lévő elnöke nem hajlandó lemondani, szerinte pártja kongresszusának kell majd döntenie a sorsáról. Robert Mugabe húszperces beszédében nem ment neki az őt megpuccsoló hadseregnek, amelynek egyébként ő a vezérkari főnöke.

 

Bizonytalanság uralkodik az afrikai országban azt követően, hogy Mugabét először a hadsereg házi őrizetbe helyezte, majd tömegek követelték a távozását, s végül, a hétvégén pártja, a Zanu-PF leváltotta. Mugabe mindezek ellenére nem hajlandó megválni a posztjától: egy húsz perces beszédben közölte, hogy leváltani őt a párt kongresszusa illetékes csupán. A kongresszus ülése nemsokára egyébként esedékes lesz, s Mugabe állította, hogy ő fogja azt elnökölni.

A Zanu-PF erre reagálva bejelentette, hogy meg fogják fosztani a hatalomtól – erre legközelebb kedden kerülhet sor, akkorra van ugyanis beütemezve a parlament ülése.

Mugabe megpróbál hízelegni a hadseregnek, amelynek ellene irányuló lépéseit megértéssel fogadta. Mint beszédében mondta: vannak pró és kontra érvek, de megérti a hadsereg motivációit.

A történések hátteréről itt és itt olvashat.

Új választások jöhetnek Németországban

0

Németországban zátonyra futottak a koalíciós tárgyalások. Az eddig is kormányzó, a szeptemberi választásokon is a legtöbb szavazatot elnyerő CDU-CSU pártszövetség a zöldekkel és a liberálisokkal készült kormányzásra, de utóbbiak kihátráltak az egyeztetésből hétfőre virradóra. Angela Merkel meglepődött, de máris tájékoztatta az államfőt a kudarcról.

A Euronews tudósításából kiderül, hogy az FDP elnöke szerint nem jutottak dűlőre Németország modernizációja ügyében, márpedig egy szerintük rossz megoldásban nem kívánnak részesek lenni, akkor inkább egyáltalán nem vállalnak kormányzati szerepet. Christian Lindner úgy látja, fel kellene adniuk alapelveiket és minden mást is, amin évek óta dolgoznak. Úgy döntöttek, nem hagyják cserben a választóikat azért, hogy beálljanak egy olyan program mögé, amelynek helyességéről maguk sincsenek meggyőződve. Jobb sehogy sem, mint rosszul kormányozni. A viszontlátásra – ezzel fejezte be.

Angela Merkel ezt másképp látja. Őt váratlanul érte a liberálisok döntése. Azt mondta hétfőn hajnalban, hogy azt hitte, azon az úton haladnak, amely elvezet a koalíciós megállapodáshoz. Úgyhogy bár minden tisztelete a szabaddemokratáké, nagyon sajnálják, hogy nem találták meg a közös nevezőt.

Miután Angela Merkel nem vár a bejelentéssel, miszerint a tárgyalások kudarcba fulladtak, nyilvánvalónak látszik, hogy nem vállalkoznak kisebbségi kormányzásra a zöldekkel. És mivel a szocialisták egyelőre tartják magukat ahhoz, hogy ellenzékben maradnak, az a legvalószínűbb, hogy újabb választások jönnek Németországban. Elemzők szerint ez nem veszélytelen tekintettel a szélsőjobb jókora szeptemberi sikerére, illetve a politikai bizonytalanság gazdaságromboló hatására.

3,4 millió uniós tatózkodási engedélyt adtak ki

0

Rekordszámú tartózkodási engedélyt adtak ki az Európai Unió tagországai az Unión kívülről érkezett bevándorlók számára. A legtöbben Nagy Britanniába és Lengyelországba költöztek. A motivációk eltérőek.

 

A Brexit népszavazás eredményét a legtöbben annak tulajdonították, hogy a britek sokallták a bevándorlók számát. Ehhez képest az Európai Unió 28 tagállama közül tavaly ők adták ki a legtöbb tartózkodási engedélyt Unión kívüli polgárok számára. A második legtöbb három hónapnál hosszabb időre érvényes tartózkodási engedélyt – minden korábbi rekordot megdöntve – a lengyelek biztosították a kérelmezőknek, pedig a varsói kormány – a londonihoz és a budapestihez hasonlóan – igencsak euroszkeptikus húrokat penget.

A párizsi Le Figaro összeállítása az EU-n kívüli bevándorlókat veszi számba.

Különös bukét ad ennek a listának, hogy a listavezető első két ország – Nagy Britannia és Lengyelország – különleges kapcsolatban áll: Nagy Britanniában jelenleg a lengyelek alkotják a legnagyobb külföldi közösséget, több mint 800 ezer emberrel.

Tavaly több mint 3,4 millió tartózkodási engedélyt adtak ki az EU tagállamaiban

(csaknem egyharmaddal többet, mint a megelőző évben), s ebből csak Nagy Britanniába 866 ezret. A legnagyobb csoportot  a diákok képezik, ők kapták az összes engedély 42%-át. Munkavállalási célt csak a bevándorlók 13,5%-a jelölt meg.

Persze nehéz kiolvasni a tartózkodási engedély hivatalos papírjaiból azt, hogy valójában mi a bevándorló szándéka.

Az unión kívüli bevándorlók elsősorban az USA-ból, Indiából és Kínából érkeznek Nagy Britanniába.

Egészen más a helyzet Lengyelországban: ott a tartózkodási engedélyek zömét az ukránok kapják, akik munkavállalás céljából érkeznek (87%).

A harmadik legtöbb engedélyt Németország adta ki: ott azonban már a bevándorlók dominálnak. A legtöbb a szíriai (súlyuk 44%).

Franciaország áll a negyedik helyen, ahol a családegyesítés a fő szempont. Ezért nem csoda, hogy Algériából és Marokkóból érkeznek így a legtöbben az országba. Az már talán meglepőbb, hogy kínai a harmadik legtöbb engedélyt kapó küldő ország, de Franciaország befogadó ország, s ott él Európa egyik legnagyobb kínai közössége.

Amikor Nobel díjat kapott egy emigrációban élő kínai író, akkor az újságíróknak a párizsi kis Kínában a XIII-ik kerületben kellett őt felkeresniük.

Nehezen tudtak eligazodni, mert a párizsi toronyházban szinte minden név kínai volt.

London már készíti a “Brexit-számlát”

0

Nagy-Britannia a decemberi EU-csúcs előtt benyújtja a „Brexit-számlát”, azt, hogyan javasolja rendezni anyagilag a válását  az Unióval. Az Európai Unió tagállamainak a vezetői december 14-15-én tartják csúcstalálkozójukat Brüsszelben. Philip Hammond pénzügyminiszter a mostani bejelentését azzal egészítette ki, hogy keményen fognak tárgyalni – idézte szavait a Reuters.

 

A brit pénzügyi kötelezettségek rendezése kapcsán eddig nem nagyon hangzottak el konkrét számok egyik fél részéről sem a nyilvánosság előtt. A Financial Times a közelmúltban ugyanakkor olyan számításokkal állt elő, melyek szerint az EU akár százmilliárd euró egyszeri bruttó befizetési igényt is benyújthat Londonnak a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodás fejében. A londoni gazdasági napilap szerint a Nagy-Britanniának járó uniós térítések kiszűrésével ez 60 milliárd euró nettó befizetést jelentene – emlékeztet az MTI.

Theresa May brit miniszterelnök már korábban és többször is leszögezte, hogy készek maradéktalanul teljesíteni a kötelezettségeiket.

A Reuters arra hívj fel a figyelmet, hogy három nap múlva kell benyújtania a pénzügyminiszternek a jövő évi költségvetés tervezetét, amellyel szűk mozgástéren belül kell bebizonyítania, hogy a konzervatív kormány képes egyidőben kezelni a hazai problémákat és az Uniós kilépési ügyeket.

Az Európai Unióval szembeni brit pénzügyi kötelezettségek ügye egyike azoknak a sarkalatos kérdéseknek, amelyekben az EU álláspontja szerint érdemi előrelépést kell elérni ahhoz, hogy a Brexit-tárgyalásokon tovább lehessen lépni a brit távozás feltételrendszerének meghatározását célzó jelenlegi szakaszból a brit EU-tagság megszűnése utáni kapcsolatrendszerről – mindenekelőtt a kereskedelmi kapcsolatokról – szóló második szakaszba. London szeretné, ha a decemberi EU-csúcson ez megtörténne, több uniós vezető is jelezte azonban az utóbbi napokban, hogy erre egyelőre nem lát lehetőséget.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK