Fontos

Guardian: Orbán egyre becsvágyóbb lesz

0

A tét magas, mégsincs sok jele annak, hogy a földrész vezetői készek volnának szembeszállni a miniszterelnökkel.

Nagy és alapvető kihívást jelent az unió számára Orbán Viktor győzelme. Brüsszel egy olyan állammal került szembe a földrész kellős közepén, amely búcsút int a liberális értékeknek, viszont továbbra is felveszi a csekkeket – írja a Guardian.

A brit lap a magyar választási eredményeket úgy véli: biztosra lehet venni, hogy az EU-ban kevesen ünneplik a politikus átütő sikerét. merthogy a magyar kormány fokozatosan lebontotta a fékeket és ellensúlyokat, korlátozta a bírói függetlenséget és lecsapott a független sajtóra. A demokrácia visszaszorítását idegengyűlölő retorika kísérte, a menekültek, az Európai Unió és Soros ellen. A Bizottság azonban nem lát rendszerszintű bajokat. Sokan úgy vélik, hogy Juncker nem akar összetűzni Orbánnal. Mindketten az Európai Néppárt tagjai és az védi a magyar vezetőt a bírálatoktól. Az EPP egyes tagjai abban bíznak, hogy a miniszterelnök lehiggad a választások után. Akik azonban jobban ismerik, erről egyáltalán nincsenek meggyőződve. Egy angol egyetemi tanár azt jósolja, hogy egyre becsvágyóbb lesz, érzi, hogy a körülmények neki kedveznek.

A magyar migrációs politikát jóváhagyták a bajor és osztrák szövetségesek. Az uniós pénzek elsikkasztásáról szóló hírek visszafogott reakciót váltottak ki a nettó befizetők részéről.

És bár az OLAF vizsgálódik, a források jönnek továbbra is.

A már említett brit elemző felhívja ugyanakkor a figyelmet, hogy a CEU ügyében nem érvényesült a pávatánc, Orbán nem lépett vissza, továbbra is fenyeget az egyetem bezárása. Nem hátrált meg a civilek elleni jogszabály kapcsán sem. A Bizottság mindkét ügyben az Európai Bíróság elé idézi Magyarországot, ám EP-képviselők szerint ez nem jó módszer a mind inkább autokrata vezetővel szemben. Egy pár tagállam amellett van, hogy az uniós támogatásokat kössék a demokratikus normák betartásához, ám ez a lépés leghamarabb csupán 2024-ben fájna a magyar kormánynak. Andor László szerint addig Orbánt még egyszer újraválasztanák és ugyanarra használná az EU-forrásokat, mint eddig. Szerinte inkább arra kellene odafigyelni, hogy Orbán és az övéi kiszolgálják magukat a közös kasszából, ám az Európa-barát civileket és sajtót nem engedik oda. A tét magas, mégsincs sok jele annak, hogy a földrész vezetői készek volnának szembeszállni a miniszterelnökkel.

Európa az orosz kémek játszótere

A nyugati kémelhárítás ma már igen aktív, de évekig elnézték Putyin hírszerzőinek olykor igen brutális akcióit is. Az USA többször is figyelmeztette európai szövetségeseit, de eddig hiába. Ez derül ki a hamburgi Der Spiegel összeállításából. 

“Új dimenziót kapott az orosz kémkedés megítélése azután, hogy Putyin agressziót követett el Ukrajna ellen. Az orosz fenyegetés nemcsak kémkedést jelent hanem dezinformációs kampányokat és hekker akciókat is” – nyilatkozta a német hetilapnak Németország belügyminisztere Nancy Faeser.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Aznap amikor az orosz csapatok benyomultak Ukrajnába – február 24 – sokmillió Viasat előfizető elveszítette átmenetileg az internetes kapcsolatát. 5800 szél turbina nem tudott kapcsolatba lépni a központi irányítással. Mind emögött az orosz hírszerzés állt. A berlini Fal leomlása után egészen Putyin mostani agressziójáig Németországban és az egész Európai Unióban elnézően kezelték az orosz hírszerzés játékait holott az USA és Nagy Britannia gyakran figyelmeztetett a veszélyre. Európa és Eurázsia CIA főnöke volt 2017 és 2019 között Marc Polymeropoulos. Ő így emlékezett vissza:

”Az oroszok Európát a saját játszóterüknek tekintették, ahol büntetlenül beavatkozhattak a választásokba vagy akár gyilkosságokat is elkövethettek különösebb következmények nélkül.”

Az oroszok a digitális háborút már jóval korábban megkezdték Ukrajna ellen minthogy a csapataik átlépték volna a határt. A Viasat elleni akció is azt célozta, hogy megbénítsák az ukrán hadsereg információs rendszerét. A Viasat kénytelen volt 30 ezer új digitális dobozt szállítani Ukrajnába, mert az oroszok teljesen átprogramozták a régieket.

Ennek is megvolt az előzménye: Észtországban, a kis NATO tagállamban megbénították a nagy informatikai rendszert, amely hetekig nem működött. Hogy tudták ezt megtenni? Úgy, hogy az észt hadügyminisztériumban működött egy magasrangú orosz hírszerző. Szakértői megítélés szerint ez az észt tiszt okozta a legnagyobb kárt eddig a NATO informatikai rendszereiben.

Az oroszok továbbra is igyekeznek beépíteni az embereiket a fontos döntéshozó helyekre Nyugaton. Nemrég Hágában a nemzetközi bíróságon bukott meg egy jelölt, aki az életrajza szerint Brazíliában született és az USA-ban a Johns Hopkins egyetemen tanult. A törekvő gyakornokról hamarosan kiderült, hogy az igazi neve Szergej Cserkaszov és az orosz hírszerzés tisztje.

Miért kellett az orosz hírszerzésnek egy ember a hágai nemzetközi bíróságon?

Mert ott vizsgálják ki a háborús bűntényeket, melyeket az orosz hadsereg Ukrajnában elkövetett. 2020-ban Nápolyban letartóztattak egy francia alezredest, mert kémkedett Oroszországnak.

Hogy lett belőle orosz kém?

Töltött néhány kellemes órát az ágyban Adela K-val az orosz hírszerzés ügynöknőjével, aki még idejében lelépett. Nápolyban van a NATO földközi tengeri flottájanak a főhadiszállása, ezért már a szovjet időkben is kiemelt célpont volt, és ez mit sem változott Putyin idejében, aki ifjúkorát maga is titkosszolgálatnál töltötte, és hálózatának vezetői tagjai mind egykori csekisták. Az embargó feltörése az orosz titkosszolgálat egyik fő célja amióta Putyin annektálta a Krím félszigetet 2014-ben szankciók sújtják Oroszországot.

Az orosz hírszerzés egyik fő feladata lett, hogy beszerezze a tilalmi listán szereplő árukat. A német ügyészség szerint ennek a bevásárló osztagnak az élén egy bizonyos Szergej K. állt. Hivatalosan ő egy fedőszervezet igazgatója volt. A Jekatyerinburgban működő tudományos és technológiai fejlesztő központ – ez a szervezet neve, létrehozója az FSZB , a KGB utód szervezete.

A GRU, a katonai hírszerzés egy külön gyilkos kommandót működtet, amely Nyugaton is öl. Az egység kódja 29155. Ők próbálták meg Novicsok idegméreggel megölni Szkripal ex ezredest, aki korábban eladta az orosz kémhálózatot az amerikai és a brit kémelhárításnak. A merénylet Nagy Britanniában nem sikerült, de a híres árulót és a családját azóta is szigorú őrizet alatt tartják. A 29155-ös alakulat benne volt egy puccskísérletben a NATO tag Montenegróban. Az oroszok benne vannak a digitális rendszerünkben Ezzel a kissé meglepő állítással szolgált a Bundesnachrichtendienst, a német hírszerzés igazgatóhelyettese. Wolfgang Wien elmondta azt is, hogy

“az oroszok készülnek valamire ellenünk!”

Minden kémelhárító szolgálatnak az a rémálma, hogy az ellenség behatol a rendszerébe. A legnagyobb gondot a német elhárításnak a Kígyó hekker csapat jelenti, melyet teljes mértékben az FSZB irányít. 2018-ban ők behatoltak a német külügy erősen védett rendszerébe is. A CIA szerint a német kémelhárítás gyenge. John Sipher ex CIA ügynök úgy nyilatkozott a Der Spiegelnek, hogy

“sok szolgálattal dolgoztam együtt, de a német volt az egyik leggyengébb. A német kémelhárítás sokkal gyengébb az orosz felforgató tevékenység elhárításában mint más európai szolgálatok.”

Navalnij visszamegy Oroszországba

Azok után, hogy az ellenzéki politikus Alekszej Navalnijt megmérgezték hazájában, de Németországban megmentették az életét bejelentette haza kíván térni Oroszországba.

„Sohasem volt kérdés számomra a hazatérés ” – írta Twitteren Navalnij, akit minden bizonnyal az orosz titkosszolgálat próbált meg eltenni láb alól. A Der Spiegel szerint emiatt mélypontra jutottak Németország és Oroszország kapcsolatai.

Moszkva az USA függvényének tekinti Németországot

„A Szovjetunió bukása óta (1991) még sohasem volt ilyen komplikált a két állam kapcsolata” – mondta a Der Spiegel tudósítójának Oroszország egyik vezető külpolitikai szakértője. Andrej Kortunov az Orosz Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója.

A mélypontot akkor érte el Németország és Oroszország viszonya amikor Merkel kancellár a nyilvánosság előtt megvádolta az orosz kormányzatot azzal, hogy megmérgezték Navalnijt, az orosz ellenzék külföldön leginkább ismert vezetőjét.

„Valaki el akarta némítani Navalnijt!”

– hangsúlyozta a kancellár asszony, és Oroszországban a szakértők leestek a székről: ez fordulópontot jelentett a két állam kapcsolatában – írta Dmitrij Trenyin befolyásos biztonságpolitikai szakértő, aki így folytatta:

„Putyint hátbaszúrták!”

Más szakértők is meg vannak győződve arról, hogy az orosz elnök ezt személyes sértésnek vette. A németeket ez meglepheti – írja a Der Spiegel moszkvai tudósítja, de az oroszok elképedtek: egy orosz polgár mérgezése Szibériában megváltoztathatja a kapcsolatokat Németországgal?!

Ha a németek felháborodtak volna azon, hogy az orosz titkosszolgálat Berlinben meggyilkolt egy csecsen ellenzékit, azt Moszkvában megértették volna. De akkor Berlin nem reagált különösebben. A Navalnij ügyben viszont igen.

Különösen fájdalmasan érintette őket Maas külügyminiszter célzása: reméljük, hogy a

Navalnij ügy miatt nem kell felülvizsgálnunk az északi áramlat kettő egyezményt!

Micsoda?

Egy orosz ellenzéki megmérgezése miatt veszélybe kerülhet egy több milliárd dolláros stratégiai ügylet? Lavrov külügyminiszter sietett is kijelenteni: Maas német külügyminiszter durván és nem diplomatikusan fogalmazott!

Orosz megítélés szerint nem véletlen elszólásról van szó hanem arról:

Németország újra elkötelezte magát az USA mellett.

Lavrov külügyminiszter évvégi értékelése: „az Európai Unió feladta azt a célját, hogy önálló pólust alkosson egy több pólusú világban. Berlin lépései azt mutatják, hogy mindinkább az amerikai álláspontra helyezkedik miközben fenn kívánja tartani vezető szerepét az Európai Unióban.”

Vagyis a németek újra teljesen alávetik magukat az USA irányításának Biden választási győzelmét követően.

Háborús fenyegetés?

A Der Spiegel tudósítója szerint Lavrov külügyminiszter még a galambok közé tartozik Moszkvában míg a héják nyíltan háborús fenyegetésről beszélnek. Ez magyarázza azt, hogy Lavrov külügyminiszter arra kényszerült: három órán keresztül tárgyalt az Alternative für Deutschland vezetőivel holott korábban óva intette Putyint attól, hogy túlértékelje a neonáci mozgalmakat Európában.

Persze minden Putyintól függ: az orosz elnök azt hiszi, hogy jól ismeri Németországot, mert KGB tisztként ott szolgált a nyolcvanas években. Ő sokkal enyhébb stílusban nyilatkozik mint Lavrov külügyminiszter. Putyin potenciális szuperhatalomnak nevezte Németországot és gyakran tárgyal Merkel kancellárral. A Navalnij ügyet a CIA mesterkedésének tudja be. Csakhogy Merkel kancellár idén távozik, és utóda határozza majd meg: mennyire igazodik Berlin Biden elnök diplomáciájához?

Mit szól majd ehhez Moszkva?

Akárhogy is alakulnak majd a dolgok, de Oroszország leértékelődött Németország szemében – állapítja meg a der Spiegel moszkvai tudósítója.

Kínát tekinti a fő veszélynek Trump új titkosszolgálati főnöke

John Ratcliffe kongresszusi képviselő a szenátus előtt fejtette ki az elképzeléseit: „Kína a legfőbb fenyegetés! Nézzük a Covid 19 járványt, nézzük az 5G rendszert, a nemzetközi hacker támadásokat! Ezek mind Kínából jönnek!” – hangsúlyozta a republikánus politikus, akit Trump a legfőbb titkosszolgálati főnök posztjára jelölt.

Kilenc hónapja ezt már megtette, de akkor vissza kellett vonnia a jelölést, mert John Ratcliffe valótlan tényeket közölt az életrajzában: eltúlozta tapasztalatait a titkosszolgálat terén. Most nagy valószínűséggel átmegy a szűrőn, mert a republikánusoknak a szenátusban többségük van.

Kína a bűnbak

Trump választási tanácsadói szerint Pekinget kell bűnbaknak megtenni a koronavírus járványért és az azt követő gazdasági válságért. Ezért Trump felvállalta azt a vádat, mely szerint Vuhanban a kínaiak mesterséges vírust fejlesztettek ki, és ez okozta volna a járványt. Sem az orvos szakértők sem pedig a titkosszolgálatok nem erősítették ezt meg az Egyesült Államokban. Ahol a halottak száma meghaladja a 70 ezret és a gazdasági válság több mint 30 millió munkanélkülit hozott. Eddig. Novemberben választások lesznek. Becslések szerint a koronavírus halálos áldozatainak a száma 100-240 ezer között lesz az USA-ban.

A gazdasági visszaesés mértékét senki sem tudja felbecsülni.

Ebben a helyzetben jól jön a kínai bűnbak, melyet ráadásul az ellenzéki demokraták egy része is támogat.

Közben Trump elnök igyekszik fenntartani a párbeszédet Hszi Csinpinggel. A kínai elnöknek állítólag elmondta: csak választási húzásról van szó! Az USA továbbra is érdekelt abban, hogy jó kapcsolatban álljon a világ második gazdasági nagyhatalmával.

Annál is inkább, mert a Goldman Sachs szerint Kína lehet a világgazdaság megmentője a krízis idején. Washingtonban mindig a Goldman Sachs adja a pénzügyminisztert, ha republikánus az elnök. A jelenlegi pénzügyminiszter, Steve Mnuchin is onnan jött. A pénzügyminiszter kiváló kapcsolatot ápol Liu Ho miniszterelnök helyettessel, a kínai gazdaság fő mandarinjával. A Harvard egyetemen végzett Liu Ho már 2013-ban tanulmányt irt arról, hogy a következő világ válságban milyen politikát alkalmazzon Kína, és hogyan erősítse meg a pozícióit a globális gazdaságban. Idén a nagyhatalmak közül egyedül Kína számíthat arra, hogy a GDP-je növekszik …

Újabb orosz-amerikai kémbotrány

0

Több mint tíz éven át dolgozott észrevétlenül egy orosz kémnő az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén. Még az elnök napirendjéhez is hozzáfért.

A Guardian információi szerint az orosz állampolgárságú nőt a többek között az amerikai elnök védelmét is ellátó Secret Service vette fel, és hozzáférése volt olyan szoftverekhez, amelyek révén

rendkívül bizalmas dokumentumokba, például az elnök és az alelnök napirendjébe nyerhetett betekintést.

A nő először 2016-ban vált gyanússá, amikor az amerikai külügyminisztérium biztonsági szolgálatának (RSO) egyik rutinellenőrzése során kiderült, hogy engedély nélkül rendszeresen találkozik az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB (a KGB utódszervezete) tagjaival.

Az RSO 2017 januárjában jelezte ezt, a Secret Service azonban nem indított kiterjedt vizsgálatot, inkább néhány hónappal később csendben elbocsátották a nőt, épp mielőtt 2017 júliusában elmozdították az 1200 fős moszkvai amerikai diplomáciai kontingens 750 tagját az amerikai-orosz feszültségek miatt.

A lap úgy tudja, az FBI és a CIA is vizsgálódni kezdett, de mindenki azt várta, hogy a Secret Service deríti fel az ügyet. Egy titkosszolgálati forrás szerint viszont ehelyett

a Secret Service megpróbálta eltussolni az ügyet

azzal, hogy menesztette a nőt. A biztonsági szolgálat nem indított belső vizsgálatot a kém által okozott károk és annak felmérésére, hogy esetleg beszervezett-e másokat is.

A brit lap megkereste a Secret Service-t, amely nem tagadta, hogy lehetséges orosz ügynökként tartották számon a nőt, de igyekeztek eljelentékteleníteni a szerepét. Közleményük szerint a nő nem fért hozzá olyan információkhoz, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenének. Azt is írták: tisztában vannak azzal, hogy

minden orosz alkalmazott, aki amerikai szolgálatban áll, valamilyen formában kapcsolódik az FSZB-hez.

Az amerikai külügyminisztérium közölte, nem kommentálja az ehhez hasonló ügyeket.

Az ügy nem sokkal azután került nyilvánosságra, hogy Amerikában is lebukott egy orosz kémnő, Marija Butyina. Az ő történetét ide kattintva olvashatja el.

Orbán kontra német külügyminiszter

“Meg kell fékeznünk az európai baloldal diplomáciai ámokfutását” – írta Orbán Szamizdat 9  című bejegyzésében válaszul Heiko Maas német külügyminiszternek.

A szociáldemokrata politikus név nélkül bírálta a magyar diplomáciát, mert az ismét megakadályozott egy közös uniós kiállást Kínával szemben. Orbán Viktor szerint az ilyen uniós bírálatok nem vezetnek sehova, és nevetség tárgyává teszik az Európai Unió diplomáciáját.

Heiko Maas német külügyminiszter azt javasolta, hogy szüntessék meg az egyhangúság követelményét az Európai Unióban vagyis a magyar diplomáciának ne legyen módja a vétózásra.

Hidegháború?

Magyarországnak és egész Közép Kelet Európának nem érdeke egy új hidegháború – fejtegette Orbán Viktor, aki ily módon a visegrádi négyek nevében is nyilatkozott.

Itt két koncepció ütközik egymással, de nem az európai jobb és baloldalé hanem Biden amerikai elnöké és Trump megmaradt európai híveié.

Trump ugyan elnökválasztási kampányában hevesen bírálta Kínát és Oroszországot, de gyakran és szívesen tárgyalt Putyin elnökkel illetve Kína első emberével, Hszi Csinpinggel. Trump ugyanakkor bírálta az Európai Uniót és lelkesen támogatta Nagy Britannia kilépését. Trump fogadta a Fehér Házban Orbán Viktor miniszterelnököt, aki gyakran hozzá hasonló húrokat pengetett az Európai Unióval szemben.

Mit akar Biden?

Az új amerikai elnök diplomáciája markánsan eltér elődjétől, és visszatérést jelent a korábbi vezető szerephez a nyugati világban. Eszerint az USA-nak és szövetségeseinek össze kell fogniuk Oroszországgal és Kínával szemben. Ezt nevezi új hidegháborúnak Orbán Viktor miniszterelnök. Valójában azonban ő is sejti, hogy nem erről van szó.

Biden is tárgyalni akar az orosz és a kínai vezetőkkel, de másképp mint Trump. Putyin elnökkel találkozik is Biden mostani európai útján, hogy megvitassák a két állam kapcsolatait. Csakhogy ebben már egyáltalán nincs szó partneri viszonyról! Washington szerint Moszkvának végképp tudomásul kell vennie: nem világhatalom! Csakis regionális jelentősége van, de nem egyenlő partner az Egyesült Államok számára. Ugyanezt akarja elfogadtatni Biden elnök Kínával is, de itt sokkal nehezebb a dolga. Oroszország ugyanis agyaglábú óriás, amelynek jelentős katonai erejét nem támasztja alá versenyképes gazdasági rendszer. Kína viszont épp arra törekszik, hogy az USA-val egyenlő gazdasági erővé váljon a világban, és erre minden lehetősége meg is van.

Mire gondolhat Orbán?

Az USA latin-amerikai jövőt szán régiónknak, amely így hosszú távon is marginális maradna a világban. Ezzel szemben mind Kína mind pedig Oroszország érdekelt abban, hogy ebben a köztes régióban befolyást szerezzen – minimális erőfeszítéssel és maximális haszonnal.

Oroszország és Kína érdekeinek képviselete a NATO-ban és az Európai Unióban hasznot hozhat, ha Magyarországnak nem is, de Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerének.

Biden európai útja során kiderülhet, hogy az USA és szövetségesei – Németország vagy Franciaország – mennyire tolerálják ezt a különutas magyar diplomáciát. Orbán kockáztat, és előre menekül, mert úgy véli Washingtonból és Brüsszelből immár semmi jóra sem számíthat.

A Big Deal

Donald Trump, a mai nap folyamán kinyilatkoztatta, hogy márpedig június 12-én megtartják a nagy találkozót Szingapúrban, közte, és Kim Dzsong Un között, mi több, az imént Mun Dzse In dél-koreai elnök azt nyilatkozta, hogy Trump adminisztrációja felhívta őt, hogy vegyen részt a találkozón.

Az még nem biztos, hogy rögtön az elejétől igénylik a társaságát, de lehet, Trump egy cseppet sokat beszél örömében, és kicsit össze-vissza, ezért ilyen részletek elsikkadnak.

Például azt mondta, hogy a Kim Jang Csal, magas rangú északi küldött által személyesen továbbított levél, amit Kim Dzsong Un írt Trumpnak, nagyon jó, és érdekes, majd 8 perc múlva azt, hogy fogalma sincs mi áll benne, mert még nem nyitotta ki.

Mondjuk ha koreaiul íródott, akkor nagy eséllyel akkor sem lesz, ha kinyitja, de majd csak találnak valakit aki lefordítja, hogy az elnök úr mégis tudja, mire mondta, hogy szép, és érdekes, reméljük, nem a híres hideg tészta, a nengmjan északi receptjét kapta meg, amiért mellesleg nem egy déli szakács a fék karját adná.

Mondta, hogy dollár milliárdokkal segítették Délt, majd azt, hogy ilyen nem történt, aztán azt, hogy  dollár trilliókkal fogják segíteni Északot, majd azt, hogy ők nem segítenek, segít Dél, Kína, meg Japán. Mondjuk azt azért megnézném, amikor oda Japán beteheti a lábát, de mindegy is, az elnök úrnak majd küldünk néhány szem ginkgo bilobát, hogy ne keveredjen bele folyton önmagába.

A helyszín körül is éleződnek a találgatások, legnagyobb készültség a Shangri-La, és a Capella hotel környékén van Szingapúrban, de van még másik három is a dobozban. Biztonsági okokból, a tényleges helyszín vélhetőleg csak a legvégén derül majd ki.

Maga a megállapodás is körvonalazódni látszik.

Volt kezdetben az egyszerű változat, hogy ne legyen Észak-Koreának atomfegyvere, aztán jött amerikai részről, hogy jó, de legyen a leszereléssel párhuzamosan lehetetlen később is az atomfegyver előállítása, azaz a leszerelés legyen irreverzibilis.

Kicsit még később, hogy még ez sem elég, legyen azonnal.

Na, erre már a szakértők is felhúzták a szemöldöküket, ugyanis szerintük ha 8 év alatt technikailag,  – igen jelentős külföldi segítséggel – véghez lehet vinni a feladatot, akkor igen ügyesek leszünk. Nem ilyen munkamorál, és élettempójú országokban, körülbelül 15 évbe telne a dolog.

Végül megállapodtak egy un road map-ben, ami 4 lépésben semmisítené meg az összes atomfegyverrel kapcsolatba hozható létesítményt, anyagot, technológiát Észak-Koreában, nemzetközi szakértők részvételével, az első kör 2o2o-ban fejeződne be.

Pár napja aztán Trumpék kitalálták, hogy még ez sem tetszik nekik eléggé, Kim Dzsong Un a hordozó rakétáit is semmisítse meg, ám ez eddig nem volt műsoron, lévén azok nem atom fegyverek, ha alkalmasak is atomfegyver hordozónak.

Az Amerikában tárgyaló delegáció nincs felhatalmazva, hogy Kim Dzsong Un helyett döntsön, következésképp most megy az üzengetés, miközben Trump már ismét trillió dollárokról, és az Arab Emirátusokat is megszégyenítő gazdagságról beszél Északnak, meg olyan biztonsági garanciákról, amely az ő elnöklése után is kötelezné Amerikát, hogy védje meg Kim Dzsong Un hatalmát szükség esetén.

Szóval, hagyott egy lapot azért a végére, ez lesz a „big deal”, a rakéták megsemmisítése, amit majd ő, és Kim hoz tető alá, nem hagyja, hogy a tárgyaló csapatok ellopják előle a show-t. Nem csodálkoznék ha nagyon szeretne játszani, de győzni még annál is inkább, nem is titkolja, hogy mennyire élvezi.

Kicsit higgadtabb emberek azt mondatták vele, hogy a big deal után még kell történjen néhány még inkább big deal, ugyanis egy megállapodással lehetetlen az összes technikai részletet megbeszélni, pláne megalkudni arról, hogy mibe fog ez a Trump -féle győzelem fájni Amerikának.

Mindenesetre Kim Dzsong Un azt mondta, hogy ő szeretne egy amerikai hamburger láncot Északon. Ez ugye a diplomácia nyelvén azt jelenti, hogy az államtól független magánbefektetőket várjuk szeretettel.

Ugyanezt ígérte Lavrovnak is, meg Si Dzsin Pingnek is, bár Si azért nyilván más tekintetben is számít, hiszen amennyiben gyakorlatilag a gyalogos hadseregén, és a muzeális értékű tankjain kívül nem marad fegyvere Észak-Koreának, Délnek viszont igen, felmerül a félsziget katonai egyensúlyának megbomlása, ami még akkor sem fog egészen helyreállni, ha az utolsó amerikai katona is elhagyja a félszigetet, mert Dél hadi ereje igen jelentős.

Kína azonban tudja, hogy Koreától nincs tartani valója katonai szempontból, neki az amerikai befolyás megszűnése elegendő biztosíték lesz.

Eközben tegnap, északi-déli magas rangú katonai megbeszélés volt, ami folyamatossá válik alacsonyabb szinten, 14-én, 18-án. A következő szimbolikus találkozás a Koreai-félsziget legszebb hegyén, a Kümgángszán-on lesz, június 22-én, ismét magas rangú tisztségviselők között.Ismét műsoron van a szétszakított családok találkozója, ami már csak szimbolikus, lévén az érintettek közül alig él már valaki. A déli televízióban következetesen „uri táng”-ként emlegetik Északot (is), ami annyit tesz, a mi földünk, a mi országunk. Ez is üzenet értékű, és meglepően pozitív üzenetet hordoz.

Mondott néhány mondatot az északi, belügyminiszternek nevezhető úr, az újságírók gyűrűjében, és én azt hittem, hogy csak én nem értem, ezért a férjemhez fordultam, hogy fordítson nekem, ám legnagyobb meglepetésemre ő sem értette. Kissé zavarban volt, és azt mondta, hogy van amit ért, de a kulcsszavak ismeretlenek a számára. Tehát nem csupán az intonáció nagyon más, hanem olyan szavakat használnak, amik itt nem léteznek. Itt az újabb feladat, meg kell tanulni északiul is.

Azért kisakkoztuk, hogy valami olyasmit mondott, hogy ha egyik oldalon sem állítanak szándékosan akadályokat a megbeszélések elé, akkor azok fénysebességgel fognak haladni.

Na most, mivel Kim Dzsong Unnak, aki akadályt próbált állítani, az már nem él, ez a pár mondat egyértelműen a déli ellenzéknek szólt, szerintem az északiaknak szokniuk kell még a demokráciával járó tökölődést, láthatóan ez nehezükre esik.

Ahogy egy déli elemző igen találóan azt megfogalmazta, nyakig ülünk egy Trump féle reality showban, és csak kapkodjuk a fejünket, de a segéderő, mármint Kim Jang Csal, akinek egyébként ma Trump megveregette a vállát, aminél kevés udvariatlanabb dolgot követhetett volna el, esetleg adhatott volna neki még barackot a fejére, de akkor senki se csodálkozzon, ha Trump elnök hirtelen elhuny szívrohamban, szóval ő teszi a dolgát, ahogy Pompeo is, meg a fülöp szigetről elhozott amerikai nagykövet, akit szintén Kimnek hívnak, és az északi szigorú hölgy, aki kivételesen nem Kim, de attól még az elit elitje Északon.

Trump elnök még azt is mondta, hogy nem csak papíron, de ténylegesen is véget ér a Koreai Háború, és ez mekkora dolog, így hetven év tűzszünet után. Ebben mindenképp igaza van, mi már alig várjuk, legyen az akár big deal, vagy sok egymást követő big deal, mennénk már a Kümgáng szán-ra, és a hóhatár feletti csúcsokat is szeretnénk látni, no meg az a közel harminc milló koreai megérdemli, hogy végre jobban, boldogabban éljen, ha a demokrácia kérdését természetesen még nem feszegeti senki, akkor is.

Az USA faképnél hagyja az UNESCO-t?

0

Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy kilép az Egyesült Nemzetek Szervezetének kulturális és oktatási ügynökségéből, az UNESCO-ból. A döntés hátterében anyagi okok állhatnak, valamint közrejátszhat az Izrael és a nemzetközi szervezet közötti ellentét. 

Három különböző amerikai diplomáciai forrás arról számolt be a Reuters hírügynökségnek, hogy napokon belül kiléphet az Egyesült Államok UNESCO-ból.

„Még nem formális, de igaz”

– nyilatkozta a neve elhallgatását kérő diplomata. Az UNESCO egyelőre nem reagált a híresztelésekre.

Csütörtök reggel a Foreign Policy magazin cikke szerint az amerikai döntés bejelentésére azután kerül sor,hogy pénteken egy új igazgatót neveznek ki az 58 főt számláló UNESCO Végrehajtó Tanácsa élére. Öt jelölt között dől el a verseny, akik közül a katari Hamád al-Kavari diplomata és egykori kultuszminiszter legesélyesebb a győzelemre. Neki a hétfőn tartott első fordulóban sikerült 20 szavazatot begyűjtenie. Utána következik Audrey Azoulay egykori francia kulturális miniszter, akire 13-an adták le a voksukat.

Az amerikai külpolitikai lap úgy vélte, hogy a döntés hátterében anyagi okok állnak. Donald Trump amerikai elnök eddig is kemény szavakkal illette az ENSZ-et, annak intézményeit és politikáját. Például azt mondta: az Egyesült Államok csak egyike a 193 tagországnak, de

egyedül állja az ENSZ költségvetésének 22 százalékát és a békefenntartók költségeinek 30 százalékát, ami szerinte méltánytalan.

Washington évenként 80 millió dollárt fizet be az UNESCO-nak és ő az ötödik legnagyobb pénzügyi támogatója a szervezetnek.

A cikkben a másik lehetséges indokként az Izrael és az UNESCO közötti ellentéteket jelölték meg, mivel az Egyesült Államok szintén tiltakozni szokott a közel-keleti országot hátrányosan érintő döntések ellen. A kulturális szervezetben az elmúlt hetekben két Izrael-ellenes határozatról készültek szavazni: az egyik Jeruzsálem szent helyeire vonatkozott, a másik pedig a hatnapos háború során elfoglalt területek jogi státuszát határozta volna meg. Azonban ezt a szavazást nemzetközi nyomásra a Végrehajtó Tanács elhalasztotta. Ezzel párhuzamosan az izraeli diplomáciának a katari al-Kavari személyével kapcsolatban komoly kifogásai vannak.

„Rossz hírek ezek a szervezet és Izrael számára”

– jelentette ki a hétfői UNESCO szavazás első fordulójának hírére Carmel Shama-Hacohen, Izrael UNESCO nagykövete.

A Párizsban működő szervezet 1946 óta kezdte meg a működését. Azóta nem most először fordulna elő, hogy az Egyesült Államok felfüggesztené a pénzügyi támogatást az UNESCO-nak: 1984 és 2003 között bojkottot hirdetett meg az akkori, szerinte elfogadhatatlan működési mechanizmus és a „harmadik világ ideológiájának” térnyerése miatt. Legutoljára 2011-ben függesztette fel a befizetést, így tiltakozva a Palesztin Hatóság felvétele ellen.

The Guardian a CEU-ról

A Soros György alapította CEU elűzése siker volt Orbán Viktornak, de kudarc az amerikai nagykövet, egy 80 éves ékszerkereskedő és egyben Donald Trump régi barátja számára, aki missziójává tette a CEU megmentését – írta a brit liberális lap az Egyesült Államok európai nagyköveteiről szóló cikkében.

A szerző ismertette Cornstein nagykövet magyarországi politikai helyzettel kapcsolatban tett meglepő kijelentéseit, majd megállapította: Cornstein a Trump által kinevezett nagykövetek közül egyike azoknak, akik a jelek szerint készek eltérni a diplomáciai protokolltól, hogy olyan nacionalista, populista kormányokat támogassanak, amelyek esetleg hasonlatosságokat mutatnak az amerikai elnökkel. A megközelítés azonban eddig nemigen hozott külpolitikai hasznot, de legalább annyi kárt okozott a hagyományos szövetségesek körében, mint amennyi sértődöttséget idézett elő a külügyminisztériumban.

A továbbiakban a cikk felhozta Richard Grenell berlini nagykövet tévelygéseit, aki egyebek között az európai konzervatívok támogatását helyezte kilátásba, és a július 4-i amerikai ünnepségre meghívta a szélsőjobb AfD képviselőit. Mindennek persze nem örült a német politikai osztály, és Martin Schulz egyenesen azt mondta: „Grennel nem úgy viselkedik, mint egy diplomata, hanem mint egy szélsőjobboldali gyarmati tiszt”. Problémái támadtak az Egyesült Államok hollandiai nagykövetének is. Mindhárom diplomata politikai kinevezett, egy régi gyakorlat képviselője, amely szerint az elnök híveit, vagy nagy adományozóit nagyköveti kinevezésekkel jutalmazzák.

A korábbiakhoz képest azonban nagy különbség, hogy most olyan amerikai elnök van hivatalban, akinek hazai retorikája gyakran emlékeztet a közép-kelet-európai nacionalista, populista rezsimekére.

A karrierdiplomaták úgy tesznek, mintha Trump elnök nem is létezne

Azokon a helyeken, ahol karrierdiplomaták maradtak hivatalban az amerikai nagykövetségeken, azt az egyszerű receptet követik, hogy úgy tesznek, mintha Trump elnök nem létezne. Nehéz egy olyan elnököt képviselni, aki számos olyan dolgot tesz, amiket az amerikai diplomaták korábban bíráltak. Ha létezik egyáltalán központi irányvonal a térségben folytatandó amerikai politikát illetően, az Wess Mitchelltől, az Európáért felelős külügyminiszter-helyettestől van, akinek van közép-európai tapasztalata, és pragmatista a problémás szövetségesekkel való bánásmódban. Mitchell nemrég azt mondta, az Egyesült Államoknak fel kell emelnie a szavát, vagy arra kell számítania, hogy veszíteni fog.

A CEU ügyében azonban Washington felemelte a szavát, és mégis vesztett. Cornstein viselkedése kiszámított volt, és Amerika visszavonta még a vidéki sajtó támogatására felajánlott 700 ezer dolláros programot is. Orbán azonban simán zsebre tette a szóbeli támogatást, és figyelmen kívül hagyta az egyetemmel kapcsolatos követeléseket.

Végül a szerző Krekó Pétert idézte, aki azt mondta: „Minden jel arra utal, hogy az amerikai érdekeket szisztematikusan figyelmen kívül hagyják. Orbán az illiberális példakép, így mások most azt figyelik, hogy lesznek-e eljárásának következményei”.

Ara-Kovács Attila

Lemond a román miniszterelnök

0

Benyújtja lemondását Mihai Tudose román miniszterelnök, miután a Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága megvonta tőle politikai támogatását.

Mihai Tudose
(MTI/EPA/Robert Ghement)

Ahogy már a hétvégén megírtuk, Tudose távozása várható volt. A végrehajtó bizottságban 59-en szavaztak a leváltásra, amit csak négyen elleneztek és négyen tartózkodtak. Távozáskor Tudose azt mondta: fegyelmezett tagja a PSD-nek:

a párt bízta meg, az is váltja le, nem akar pártszakadást.

Azt is bejelentette: nem marad ügyvivő kormányfő, a következő kormány kinevezéséig Paul Stanescu miniszterelnök-helyettest javasolják ügyvivőnek, de ezt nem biztos, hogy a jobboldali államfő, Klaus Iohannis elfogadja.

Tudose novemberben túlélt egy bizalmi szavazást, de sorsa eldőlt, amikor elődjéhez, a tavaly júniusban leváltott Sorin Grindeanuhoz hasonlóan a párt elnökével, Liviu Dragneával került konfliktusba. A pártvezető priusza miatt nem lehetett miniszterelnök, ezért engedelmes helyetteseket keresett a kormányfői szerepre, akiket azonban eltávolított a hatalomból, amikor nyíltan szembeszálltak akaratával.

Az első nyílt konfrontáció múlt héten volt, amikor – egy pedofil rendőr miatti botrány során – Tudose lemondásra szólította fel a pártelnök egyik legközelebbi bizalmasát, Carmen Dan belügyminisztert. A Dragnea és Tudose közti feszültség azonban régebbi keletű:

a kormányfő egyik legfőbb bűne Dragnea szerint az volt, hogy nem vállalta fel az igazságügyi reformot.

A csomagot ugyanis sürgősségi kormányrendelettel szerette volna elfogadtatni a szociáldemokrata párt, de a kormányfő nem akarta magára vállalni a felelősséget, és ragaszkodott a parlamenti eljáráshoz.

Tudosének a székely zászló miatti botrány sem jött jól, ami miatt az elmúlt napokban folyamatos magyarázkodásra kényszerült.

Klaus Iohannist egyébként az alkotmány nem kötelezi arra, hogy harmadszor is a legtöbb parlamenti mandátummal rendelkező PSD jelöltjét bízza meg kormányalakítással.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK