Fontos

Ma iktatják be Brazília fasiszta elnökét

A magyar embereket általában egyáltalán nem izgatja, hogy mi történik a távoli Brazíliában, erről az országról csak a foci, a kávé és a tangában szambázó csinos lányok szoktak eszükbe jutni. A valóság azonban az, hogy ami ott zajlik, az hatással van az egész világra, így Magyarországra is.

Brazília ugyanis – bármilyen meglepő – világhatalom. Azt talán könnyű belátni, hogy egy egész kontinens – Dél-Amerika – vezető gazdasági és politikai hatalma, de az sem lehet kérdéses, hogy az egész bolygóra hatással van. Ez ugyanis az ötödik legnépesebb ország a maga 208 millió lakosával, és része a világ gazdasági elitjének is, mivel hosszú ideje ott van a 10 legnagyobb gazdaság között, most éppen a 8. vagy a 9. a GDP, vagyis a bruttó hazai termék adatok szerint. (Magyarország a GDP szerint az 58., pont Kazahsztán mögött, a 2016-os adatok szerint…)

Ráadásul a brazil politikai helyzet drasztikus változása része egy az egész világon érzékelhető tendenciának, a szélsőjobboldal és a populizmus erősödésének, aminek Donald Trump a jelképe. Az új brazil elnököt, Jair Bolsonarót éppen ezért szokták a “Trópusi Trump”-nak “becézni”. Ez azonban szerintem tévedés. Trump ugyanis csak egy demagóg populista, akit azért az amerikai szélsőjobb is támogat, míg

Bolsonaro egy igazi fasiszta.

Ez egy kemény jelző, de ha megnézzük, miket mond, teljesen indokoltnak érezhetjük. Kezdjük azzal, hogy az új brazil elnök dicsőíti a 1964 és 1985 közötti katonai diktatúrát, a legszívesebben visszaállítaná az akkori rendszert. Ennek érdekében politikai tisztogatást is ígért és a mostani – demokratikus – rendszer átalakításáról szokott szónokolni. A brazil katonai diktatúra persze nem volt olyan kemény, mint a chilei, de azért ott is bőven voltak gyilkosságok, letartóztatások, miközben nem működtek a demokratikus intézmények. Bolsonaro ezért elégedetlen is az egykori katonai katonai diktatúrával, szerinte azt jól tette, hogy megkínozta és megölte az ellenfelei egy részét, de legalább 30 ezerrel több embert kellett volna akkor megölni.

Bolsonaro a választási kampányban konkrétan azt ígérte, hogy támogatja az emberek kínzását, az pedig szerinte nem is igazi rendőr, aki nem öl. Azt is mondta már, hogy a vörös semmirekellőket el fogja takarítani az országból, olyan tisztogatás lesz, amilyet még nem látott Brazília. A diktatúra dicsőítésére nem mentség, csak részbeni magyarázat, hogy annak idején Bolsonaro katonai vezető volt…

Azt is megígérte, hogy elnöki rendelettel fogja megkönnyíteni a fegyverek vásárlását és a fegyvertartást a büntetlen előéletű állampolgároknak. Ennek hatására a Taurus Armas brazil fegyvergyár részvényeinek árfolyama 88 százalékkal nőtt egy év alatt.

Persze utálja a melegeket is,

azt mondja, jól el kellene verni őket. Sőt, inkább látná holtan a gyerekét, mint hogy az meleg legyen. A 63 éves Bolsonaro régóta, 27 éve parlamenti képviselő, és először akkor vált széles körben ismertté, amikor megakadályozta azoknak a tankönyveknek a terjesztését az iskolákban, amelyek a homofób előítéletek ellen is nevelni akarták a fiatalokat. Na és persze házasság is csak egy férfi és egy nő között lehetséges.

Egyébként a nőkkel is baja van, hiszen “beismerte” egyszer, hogy van egy gyengesége is, négy fia mellett ugyanis egy lányt is nemzett. Egy képviselőnőről pedig négy éve azt mondta, hogy még ahhoz is ronda, hogy megerőszakolják.

Na és ha már “Trópusi Trump”,

akkor természetesen kiléptetné Brazíliát a párizsi klímaegyezményből, a világ legnagyobb és legfontosabb zöld övezetét, az Amazonas-medencét pedig tönkretenné bányászattal, erdőirtással és az őslakosok elűzésével. A kampányban egy bárányhimlős gyerekhez hasonlította az Amazonas-medencét, amin a himlőfoltok az őslakosok felszámolandó rezervátumai. Az őserdő tönkretételének katasztrofális klimatikus következményei lesznek az egész Földön. Nálunk is.

Latin-Amerikában még soha nem választottak meg elnöknek ilyen szélsőséges politikust, a hozzá hasonlók eddig csak puccsal kerülhettek hatalomba.

Hogyan győzhetett egy fasiszta abban az országban, ahol régóta baloldali kormány volt?

Ráadásul a legnépszerűbb politikus talán még ma is Lula, a korábbi baloldali elnök. Csakhogy a bíróság nem engedte, hogy Luiz Inácio Lula da Silva – akit a nép csak Lulaként emleget – induljon a választáson, mert korrupció miatt éppen börtönbüntetését tölti. Hiába volt 2003 és 2011 között elnök, hiába befolyásos és népszerű politikus, a kormányzat sok más tagjával együtt őt is elítélték, amiért kenőpénzt fogadott el a megemelt áron megbízásokat kapó cégektől. Brazília – még – nem illiberális állam, ott még börtönbe lehet jutni az ilyen – nekünk igazán ismerős – “alkotmányos költség” miatt.

Lula szakszervezeti vezető volt mielőtt politikus lett, ő és a pártja, a Munkáspárt azért lett igazán népszerű, mert a gazdaság szárnyalt és ezt egyebek között arra használták fel, hogy jelentősen csökkentsék a társadalmi feszültségeket, milliókat vezessenek ki a nyomorból. Csak aztán később, amikor már Lula két elnöki periódus után nem indulhatott újra és párttársai lettek az utódai, összeomlott a brazil gazdaság, amiben a nagyon ráfizetéses riói olimpiának is szerepe volt. A korábban a nyomorból kimentettek közül milliók csúsztak vissza a szegénységbe, már csaknem 13 millió brazilnak nincs is munkája.

A visszatérő nyomor és a korrupció miatt pedig zuhant a baloldal népszerűsége

Ezt használta ki Bolsonaro, aki a Trump és más a populista politikusok által is használt demagógiával harcot hirdetett az elit és az establishment ellen – “megfeledkezve” arról, hogy 27 éve ő maga is része volt ennek az elitnek.

Azt is kihasználta, hogy a gazdasági válság miatt drasztikusan megnőtt a bűncselekmények – köztük a gyilkosságok – száma. Azt harsogta, hogy majd ő keményen elbánik a bűnözőkkel, a rendőrségnek megengedné, hogy szinte bármikor fegyvert emelhessen a bűnözőkre, a büntethetőség korhatárát pedig leszállítaná 16 évre.

A szavazóknak (főleg a képzetleneknek, a fiataloknak meg a fehér férfiaknak – ez is olyan “Trumpos”) szimpatikus volt a durva kampány, a keménykedés és az elit pocskondiázása. Bolsonaro népszerűségét még az is növelte, hogy szeptemberben egy kampányrendezvényen megkéselte egy elmeháborodott, aki azt hitte, ezzel Isten parancsát teljesíti. Sokan ezt úgy fogták fel, hogy Isten valójában Bolsonarót segítette, hiszen életben maradt.

Orbánnak tetszik a fasiszta Bolsonaro, el is megy a beiktatására

Orbán Viktor egyike annak a mindössze tizenkét állam- és kormányfőnek, aki jelen lesz Jair Bolsonaro beiktatásán. Latin-Amerikán kívülről Orbán Viktor mellett csak Benjámin Netanjáhu izraeli miniszterelnök és Marcelo Souza portugál elnök vesz részt az eseményen.

Feltűnően kevés vezető lesz tehát személyesen jelen, de ez nem annyira Bolsonaro nézeteinek szól, hanem inkább a január elsejei dátum következménye. A magyar kormányfő amúgy már megválasztásakor lelkesen gratulált az új brazil elnöknek.

Frissítés: Orbán megérkezett Brazíliába

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs

Orbán Brazíliavárosból üzent a Facebookon: Itt három óra híján 2019. Boldog új évet, Magyarország.

Az új brazil elnök bizonyára örül Orbán látogatásának, hiszen Trump és Pinochet (!) mellett Orbán Viktort is a példaképei közzé sorolja, Bolsonaro is sokat kampányolt a migráció megfékezésével.

Gyors változások jönnek majd rendeleti úton

Az Estadão brazil portál szerint Bolsonaro, miután hivatalba lép Brazília elnökeként, rendeletekkel akar gyors változásokat keresztül vinni. Ezek közé tartozik a fegyvertartás új szabályozása és az Erdő törvény módosítása is. Hamilton Mourão alelnök pedig azt mondta, ki kell használni az első hat hónapot. Persze azért a szövetségi parlament két háza ellenállhat és lassíthatja az ország átalakítását, a kongresszusban nincs is többsége az elnöknek.

A brazil elnök szobája (elég gyatra Orbán várbeli szobájához képest…):

Fotó: Estadão

A szabadkai zsinagóga megnyitása Orbánnal és majdnem zsidók nélkül

Több évtizedes halogatás után, főleg a magyarországi adófizetők pénzéből (kb. 2 millió euró, 600 millió forint) újjávarázsolták a szabadkai zsinagógát. Az ünnepélyes átadási ünnepségen megjelent a szerb államfő, Aleksandar Vučić és a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is kapott meghívót, de csak levélben köszöntötte a fontos eseményt.

Árnyékot vet az ünnepségre, hogy a mintegy 200 tagú szabadkai zsidó közösségből csak elenyésző számú kapott meghívót a zsidó templom újbóli megnyitására. A közösségi médiában ez hatalmas elégedetlenséget váltott ki és az érintettek leírták: most már értik, hogy a hitközség vezetősége miért közölte velük, hogy nekik áprilisban egy külön ünnepségük lesz.

Egyikük facebook-bejegyzésében azt írta: Csak most értettem meg, hogy közösségünk tagjainak miért mondták: a mi megnyitónk áprilisban lesz. Egy másik bejegyzés: Ez egy olyan esemény, amelyen a zsidó hitközség tagjai nem kívánatos személyek. „A protokolláris megnyitón pártkáderekkel töltik meg a zsinagógát, a zsidó halandóknak meg áprilisban lesz saját megnyitójuk.”

„Hát persze, ők itt a legfontosabbak.

A zsidók meg csak kulisszának kellenek!

Szégyelljék magukat!”

A több mint 900 férőhellyel rendelkező zsinagóga termét ezért elsősorban a Vajdasági Magyar Szövetség tagjai és aktivistái töltötték meg. Ez a párt a Fidesz partnerszervezete, amely nyíltan kampányol a magyarországi kormánypártok mellett a soron következő választásokra.

A magyar miniszterelnök, nagy karimájú fekete kalapban elmondott beszédében a következőket is mondta: „Erkölcsi kötelességünk kiállni egy olyan Magyarország és Európa mellett, ahol

a zsidók és a keresztények félelem nélkül élhetnek és gyakorolhatják vallásukat.”

Orbán Viktor hangsúlyozta: a zsinagóga átadása üzenet, hogy ilyen az a világ, az az Európa, amelyben élni akarunk, amelyet képviselünk és amelyet meg is tudunk védeni.

A szerb köztársasági elnök megköszönte Orbán Viktor miniszterelnöknek azt a támogatást, amelyet a magyar kormány nyújtott a szabadkai zsinagóga felújításában. Vučić megismételte:

a történelem során még soha nem volt ilyen jó barátság szerbek és magyarok között.

A magyar miniszterelnök egyébként sem töltötte tétlenül idejét Szabadkán, hiszen a zsinagógában tartott ünnepség előtt felköszöntött egy 65. születésnapját ünneplő vajdasági asszonyt és erről facebook-oldalán is beszámolt.

Kora reggel az észak-bácskai városban szemfüles fotósok megörökítették, hogy munkások szállítják Mátyás király még fel nem avatott  szobrát a majdani helyszínére.

A szabadkai zsinagóga stílusában épült városházán tartott közös sajtóértekezleten a szerb elnök összesen 12-szer mondott köszönetet Orbán Viktornak a Szerbiának nyújtott önzetlen támogatásáért.

Orbán válaszában Churchillt is idézte (ha lefaragjuk a kulturális alapokat, akkor miért harcolunk), majd biztosította a szerb államfőt további támogatásáról.

Azzal fejezte be, hogy nemsokára választások lesznek Magyarországon és az eddigi együttműködést köszönte meg a szerb partnernek. Vučič ezt nem hagyhatta szó nélkül és azt mondta: folytatódik az együttműködés, mert ő mindig eltalálja a választások eredményét.

Az újságírók természetesen nem kérdezhettek.

Hatalmas robbanás Párizs belvárosában – Frissítve

0

15:55 Két tűzoltó és egy spanyol turista nő halt meg a gázrobbanásban. Tíz súlyos sérült van, 37-en pedig könnyebben sérültek meg. A tűzoltók a belügyminiszter szerint hét ember életét mentették meg.

A detonáció idején már a helyszínen voltak a tűzoltók, akiket azért hívtak ki, mert gázszivárgást éreztek az ott lakók. A robbanás idején a pékség zárva volt.

13:20  Ana Divac, az N1 tudósítója azt jelentette, hogy huszan sérültek meg, köztük egy tűzoltó, a rendőrség szóvivője pedig közölte, hogy a robbanásban senki sem halt meg.

10:30  A hírek szerint a robbanás egy pékségben történt, és nem kizárt, hogy gázrobbanás okozta. Az érintett városrész egyébként a francia főváros egyik üzleti negyede. Egyelőre nem tudni, hogy a robbanásnak van-e sérültje.

Hatalmas robbanás történt Párizs központjában. – jelenti a francia főváros rendőrsége  Twitter-üzenetében.

Préfecture de police

@prefpolice

🔴 en cours des @PompiersParis pour un incendie dans un commerce suivi d’une forte explosion rue de Trévise dans le 9ème. Évitez le secteur et laissez le passage aux véhicules de secours

Rendőrök vitték el az izraeli miniszterelnököt

0

Benjamin Netanjahut korrupciós ügyei miatt hallgatták ki, már 11. alkalommal.

Két rendőrautó érkezett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök rezidenciájához reggel, hogy kihallgatásra vigyék. Lapértesülések szerint Bezeq nevű távközlési cég korrupciós ügyében hallgatták ki, idén már negyedszer.

A rendőrség ezt hivatalosan nem erősítette meg, egyáltalán nem tájékoztatták a nyilvánosságot a történtekről. A Times of Israel úgy tudja, ebben az ügyben már nem lesz több kihallgatás, a rendőrség ugyanis

vesztegetés miatt vádemelést javasol a miniszterelnök ellen.

A Bezeq-ügyben többek között azt vizsgálják, hogy Netanjahu azért hozott-e az állam érdekével ellentétes, a cégnek kedvező döntéseket, hogy cserébe a vállalat tulajdonában álló Walla hírportálon kedvezőbb színben tüntessék fel a Netanjahu-házaspárt, valamint hozott-e a céggel kapcsolatos döntéseket azután, hogy Saul Elovics főrészvényessel ápolt barátsága miatt ettől kifejezetten eltiltotta a legfőbb ügyész.

Az év elején a Bezeq-ügyben

a rendőrség őrizetbe vett két, Netanjahuhoz közel álló embert.

Egyikük vádalkut kötött.

A rendőrség korrupciós ügyei miatt már összesen 11-szer hallgatta ki Netanjahut, aki ellen több eljárás is folyik, várhatóan azok miatt is többször kihallgatják majd. Van olyan, amelyben azzal gyanúsítják, hogy milliárdos oligarcháktól kapott nagy értékű ajándékokat, egy másik vád szerint pedig azt ígérte az egyik napilap tulajdonosainak, hogy korlátozzák a riválisuk megjelenését, ha pozitívan írnak róla.

Van olyan ügye is, amelyben részeg fia buktatta le.

25 éve politikai alku 85 zsidó meggyilkolása

Buenos Aires közelében Latin Amerika legnagyobb zsidó központjában történt a robbantás 1994. július 18-án. 85 ember meghalt és száznál is többen megsebesültek. Hamarosan kiderült: Irán volt a megrendelő! Azóta sem ítéltek el senkit sem a gyilkosságokért!

A vizsgáló ügyész “öngyilkos lett”

Argentínában nagyon gyorsan kiderült , hogy az iráni titkosszolgálat szervezte meg a merényletet Buenos Aires közelében. Iránban az iszlamista rendszer nem ismeri el Izraelnek még a létjogosultságát sem. Izraelben a terrorelhárítás kiválóan működik – hála a tapasztalatoknak, ezért a Forradalmi Gárda központjában Teheránban kiadták a jelszót: támadjátok a diaszpórát! Argentína könnyű célpontnak számított hiszen sok ezer kilométerre van a Közel Kelettől, és ráadásul nem mentes némi náci szimpátiától. Nem véletlenül rejtőzködött itt Adolf Eichmann, a holokauszt fő szervezője. Az országban népes német kolónia játszik régóta fontos szerepet. Ráadásul Peron tábornok, Argentína populista diktátora  maga sem volt mentes némi náci szimpátiától, és ennek a nyomai ma is megtalálhatóak a hadseregben és a rendőrségnél Argentínában.

Az ügy kiderítésével megbízott ügyész állandóan akadályokba ütközött a nyomozás során, mert a zsidók elleni merénylet nemzetbiztonsági üggyé vált. Az argentin ügyész saját hazája felelősségét firtatta az ügyben, és ez lett a veszte. Fürdőkádjában találtak rá: állítólag a saját fegyverével végzett magával…

Izrael álláspontja szerint viszont magas rangú iráni vezetők tehetők felelőssé az AMIA épületénél történt robbantásért – így Ahmad Vahidi egykori védelmi miniszter és Ali Rafszandzsáni exállamfő, valamint az akkori kulturális miniszter.

Titkos megállapodás Argentína és Irán között

Miután kiderült, hogy a zsidók elleni bombamerénylet szervezője az iráni titkosszolgálat, Teherán tárgyalásokat javasolt Argentínának. A tárgyalások eredményre vezettek: Irán vállalta, hogy éveken át kedvezményes áron szállít olajat Argentínának. Amely a maga részéről arra tett ígéretet: nem nagyon firtatja tovább, hogy miért is kellett 85 zsidónak meghalnia Buenos Aires közelében? Erre a furcsa titkos megállapodásra is rákérdezett az ügyész, akivel közölték: ez nemzetbiztonsági ügy, ez diplomácia! Ehhez neki semmi köze sincsen! Az ügyész nem hagyta annyiban, mert gyanította: a titkos megállapodás Iránnal néhány magasrangú vezetőnek Argentínában szép pénzt hozott! A közismerten korrupt elit ezen végképp kiakadt, és nem kizárt, hogy ezért kellett az ügyésznek idő előtt meghalnia.

Az argentin parlament 2015-ben elfogadta azt a törvényt, melynek értelmében 160 ezer dollár jár a halálos áldozatok hozzátartozóinak, a sebesültek pedig ennél alacsonyabb, a testi károsodás mértékének megfelelő kárpótlást kaptak.

People attend the ceremony to commemorate the 24th anniversary of the bombing of the Israeli Embassy in Buenos Aires, at the Israeli Embassy square in Buenos Aires, on March 17, 2016. The 1992 attack killed 29 people and wounded 200. AFP PHOTO / JUAN MABROMATA / AFP / JUAN MABROMATA (Photo credit should read JUAN MABROMATA/AFP/Getty Images)
wikimedia

A 25 éves merényletről megemlékező izraeli Haaretz viszont azt a kínos kérdést teszi fel, hogy 85 zsidó meggyilkolásáért még mindig nem állítottak senkit sem bíróság elé Argentínában. Természetesen a megemlékezés nem független attól , hogy Izrael állam és Irán jelenleg is a háború szélén áll. Izrael azt szeretné, ha az Egyesült Államok katonai csapással végezne a zsidó állam létjogosultságát megkérdőjelező rendszerrel. Trump elnök el is rendelt egy akciót, melyet tíz perccel a bevetés előtt lefújtak. A Moszad értesülései szerint az amerikaiak titokban tárgyalnak Iránnal egy új atomalkuról, mely hogyha létrejönne, akkor nagyon megerősítené Trump pozícióját az elnökválasztási harcban. Ilyen körülmények között aligha valószínű, hogy bárki is különösebben firtatná: miért maradt mindmáig büntetlen 85 zsidó meggyilkolása 25 évvel ezelőtt Argentínában?!…

Polonius/Kenderessy Milán

Helyszíni tudósítás Párizsból

2016 és 2018 tavaszi mozgalmai után teljesen váratlanul Párizsban, sőt egész  Franciaországban ismét harcol a nép a kormány politikája ellen.

A Champs Elysée-n felgyújtott, lángoló gépkocsik, páncélba öltözött, pajzzsal felszerelt rendőrök, halálos sebesültek, letartóztatott sárga mellényesek képével és számával van tele a világsajtó. A szálloda-tulajdonosoknak és alkalmazottaiknak, a turista iparnak rosszul jönnek ezek a november közepe óta nem lankadó szombati erőszakos összetűzések a rendőrség és a sárga mellényesek között.

Az öt hónapja lecsillapodott sztrájkmozgalom és tüntetések után mindenkinek meglepetést okozott a sárga mellényesek haragja a benzin és dízel árának januárra ígért felemelése miatt. Ez a Facebook-on és a Tweet-en napok alatt vezetők, szóvívők nélkül összeverbuválódott tömeg Franciaországban elszórtan de egyemberként követelte, hogy a kormány azonnal vonja vissza ezt az új anyagi megterhelést, ellenkező esetben a következő szombaton, november 17-ikén, blokád alá veszik az autópályákat.  A kormánynak hideg zuhany volt ez a semmiből felbukkant apolitikus, haragos tömeg. Úgy vélte, hogy a tavasz-nyár elejei mozgalom nem teljes de lényegi sikertelensége után nincs mitől tartania, folytathatja az anyagilag amúgy is nehéz körülmények között élők további megsarcolását

Forrás: YouTube

A pártok nehezen értelmezik a helyzetet

A baloldali ellenzék, a szakszervezetek óvakodva nézték ezt a nehezen behatárolható mozgalmat. A jobboldalon a három számításba jövő párt közül csak a Rassemblement national, Le Pen újra keresztelt pártja karolta fel azonnal a megmozdulást, a másik kettő nem túl aktívan, de a kormány mellett állt. A Zöldpárt pedig határozottan ellenségesen fogadta a sárga mellényesek követelését, mert a kormányintézkedéstől a környezetre káros benzin- és főleg dízelfogyasztás, a CO2-kibocsátás csökkenését remélték.

A baloldali France Insoumise-on belül egyedül Francois Ruffin képviselő jelentette be az első megmozdulás előtt, hogy észak-franciaországi körzetében magánemberként ő részt fog venni a sárga mellényesek blokád-akciójában. Ezt egy az interneten november 14-ike óta óriási számban keringő 10 perces videón meg is indokolta. A videó elején rövid, mindössze kétperces parlamenti felszólalását halljuk-látjuk, amely vádbeszéd a kormány ellen. Emlékeztet Macron első intézkedésére, a választási kampányát anyagilag finanszírozó milliomosok, milliárdosok szolidaritási vagyonadójának (francia rövidítése: ISF) eltörlésére, majd részletezi, hogy ez az új intézkedés hogyan csökkenti tovább a munkájukhoz autójukat használni kényszerülő bérből élő dolgozók, munkások, kisiparosok, kiskereskedők, kamionosok, mezőgazdák jövedelmét. A rövid beszéd végén követeli, amiből azóta jelmondat lett a tüntetéseken: “Rendez-nous l’ISF d’abord!”, magyarul “Előbb adjátok vissza nekünk az ISF-et!”.

A kormány kezdettől fogva tehetetlen a sárga mellényesekkel szemben

A mainstream sajtó szokásához híven a vidéki baleseteket, gyújtogatásokat, a rendőrökkel való összetűzéseket ecsetelte, de meglepő módon ezúttal a várt hatás elmaradt, a mozgalmat támogatók magas aránya nem csökkent. A támogatottsági arány november közepén társadalmi kategóriáktól függően átlagosan 65 % volt, ma 63 %. Az államfő, mint a nyári Benalla-botrány idején, az eseményeket látva megnémult. A miniszterelnök reagált, de a sárga mellényesek őt statisztának tekintik, azt követelték, hogy az elnök nézzen a szemükbe. Ezért a második szombaton már Párizsban, a Concorde téren, az Elysée palotához közel követeltek találkozót. Ezt a prefektus nem engedélyezte, így a tüntetők a Champs Elysée-n és környékén fejezték ki haragjukat. Az elnök továbbra is hallgatásba burkolózott. Némaságát az elemzők előbb azzal indokolták, hogy hajlandó lenne, de nem tud tárgyalni egy olyan mozgalommal, amelynek nincs vezetője, szóvivője, márpedig ez az, ami valóban (egyenlőre) a sárga mellényesek leglényegesebb jellemzője. Majd miután ez a magyarázat elkopott, csak az általános értetlenség maradt. Népszerűsége ennek megfelelően tovább zuhant.

Forrás: YouTube

Kéthetes hallgatás után megszólalt Macron

Végül, a tanácsadók és a sajtó sürgetésére, kéthetes hallgatás után, november 27-ikén nyilatkozott az elnök. Tudatában van, mondta, hogy oda kell figyelni a társadalmi tiltakozásra, de ugyanakkor (ez még mindig egyik kedvenc szavajárása) nem adhatja fel a mával és holnappal szembeni felelősségét. Kötelességének érzi, hogy válaszoljon a környezeti vészcsengő hangjára. (A környezetvédők különösen pikánsnak érzik Macron hirtelen támadt elkötelezettségét a környezeti vészcsengővel szemben. November 27-ikég inkább súlyosan nagyothallónak mutatkozott, amikor a környezetvédő egyesületek, írók, újságírók, filmesek és nem utolsó sorban a nyáron lemondott ökológia-minisztere nyomták neki a vészcsengőt.)

A latolgató baloldali ellenzéket Ruffin állásfoglalása mozdította ki holtpontjáról. November 28-ikán egy a Köztársaság-téren tartott nagygyűlésen ő és mások, párizsiak, üzemi szakszervetek, migránsok, bevándorlók, munkanélküliek, hajléktalanok jogait védő szervezetek, környezetvédő egyesületek képviselői, magánemberek, köztük sok nő mondták el, hogy miért érdekük nekik és az országnak a sárga mellényesek mozgalmának, követeléseinek támogatása. Ekkorra már hosszú listát tett ki követelések száma, amelyben a benzin- és dízelár felemelésének visszavonása csak egy volt a sok közül. December 6-kán a Cnews France internet újság egy 41 követelésből álló listát tett közzé.

A 41 követelésből csak az első ötöt idézem:

  1. nulla-számú hajléktalan
  2. progreszivebb jövedelem-adókulcs
  3. a minimálbér nettó 1300 euróra emelése
  4. a kiskereskedelem fejlesztése szemben a bevásárló-központokéval
  5. országos program beindítása a lakások hőszigetelésére, a környezetvédelem összekapcsolása a háztartások jövedelmének növekedésével

A december 1-ei nagyon kemény incidensek hatására végül válaszolt a kormány. 4-ikén a miniszterelnök bejelentette: az áremelést januárról márciusra halasztotta el a kormány. A várt fellélegzés helyett a közlemény mindenkit, a tüntetőket és támogatóikat még jobban felbőszítette. Másnap maga az elnök vette kezébe a mikrofont, hogy közölje a hírt, a kormány lemondott az áremelésről. Ezt sem fogadták kedvezően az érintettek. Mindenki érzékelte a káoszt az ország vezetésében, de ami fontosabb, Párizsban és az országban számosan hangsúlyozták, ezt az engedményt november 17-én várták, a kormány le van maradva egy brossúrával. December 5-ikén már

azt követelik, hogy Macron mondjon le. 

A mai, december 8-ikai tüntetésnek ez a meghirdetett célja.

A kormány válasza: “kivételes” biztonsági rendszert léptet életbe. Tegnap, december 7-ikén 94 ezer rendőr bevetését rendelte el az országban, megerősítve őket katonai erőkkel. A kormányszóvivő és a miniszterek kánonban meleg hangon kérik, szigorúan figyelmeztetik az embereket, hogy maradjanak otthon. A politikai pártok is – változó intenzitással – csatlakoztak a felhíváshoz. Az interneten a tüntetés fontosságában, fent említett céljában hívők gyakorlati tanácsokkal látják el nézőiket, hogy hogyan öltözzenek fel, milyen biztonsági kellékeket vigyenek magukkal szombaton a tüntetésre.

Forrás: YouTube

A gimnazisták sztrájkolnak

A Ouest-France regionális napilap az AFP-re hivatkozva december 6-ikai számában jelzi, hogy a “kormány fél a növekvő erőszak perspektívájától”. A sárga mellényesek mellett más okai is vannak az aggodalomra. A gimnáziumok is, mint tavasszal, hetek óta megint fel vannak bolydulva, a diákok  sztrájkolnak, barikádokkal védik magukat a rendőri erőszak ellen. Az utolsó epizód a rendőrség Mikulás-napi brutális fellépése a Mantes-la-Jolie Jean Rostand gimnáziumát blokád alatt tartó diákok ellen. A rendőr-akciót és a 151 gimnazista letartóztatását dokumentáló videó péntekre bejárta az országot, és azon nyomban 280 gimnázium diákjai léptek sztrájkba. Ezekben sem ritkák az erőszakos összetűzések a gimnazisták és a rendőrök között. Több gimnázium bejelentette, hogy szombaton a sárga mellényesekkel karöltve tüntetni fognak.

Forrás: YouTube

A rendőrök is elégedetlenek

Egy másik figyelemre méltó oka a kormány aggodalmának: a rendőrségen belüli nyilvánossá vált elégedetlenség. A héten két különböző sajtó fórumon két különböző rendőrosztag képviselője nyilatkozott a sárga mellényesekkel való érdekazonosságukról. Az egyik interjút a MédiaTV készítette december 6-ikán a rendőrség Technikai Osztagának szakszervezeti titkárával, aki elmondta, hogy a szakszervezet szombatra sztrájkot hirdetett meg – a rendőrségen belül egyedül ennek az osztagnak van sztrájkjoga. Az ok: az osztag személyzete, adminisztratívok, technikusok és tudományos munkatársak egyetértenek a tüntetőkkel, támogatják őket, hozzájuk hasonló követeléseik vannak, ezért nem akarnak résztvenni a nagyon sok erőszakcselekményt ígérő december 8-ika logisztikájában. Ő maga, mondta, Bretagne-ba utazik, ott fog részt venni a sárga mellényesek helyi akciójában. A többi hozzá hasonlóan érző, sztrájkjoggal nem rendelkező rendőrtársának pedig azt ajánlotta, hogy orvostól kérjenek betegszabadságot a hétvégére.

A másik interjú az Ile-de-France autonóm kollektívájának egyik tagjával készült a La bas si j’y suis nevű internet-rádió. A megszólaltatott rendőr elmondta, hogy osztaga a mozgalom elejétől tüntetően viselte a rendőrségi sárga mellényt addig, amíg meg nem tiltották nekik feletteseik, és azóta kabátjuk alá rejtik. Elégedetlenségük oka a nehéz munkakörülmények: a 15-20 órás munkanapok,a hónapok óta ki nem fizetett túlórák. Országos szinten 25 ezer túlóra (!) bérével tartozik a belügyminisztérium a rendőröknek. Különösen megalázónak tartják az elnök alamizsnáját: a szombati tüntetés előkészítésére 100 euros prémiumot ígért a rendőröknek. “Ha mi, rendőrök leállnánk, mondta, a kormány egyből megbukna.” Az interjúban “lázadás”» szóval jelölte meg azt, ami most Franciaországban zajlik.

Lehet, hogy ez már forradalom

A december 1-i tüntetésen egy sárga mellényes 40 év körüli nő a Champs Elysée-n könnygázbombák füstjében, lángoló autókkal a háttérben mondta egy újságírónő mikrofonjába: “Ez itt most nem lázadás, ez forradalom. Követeléseinket ez a kormány nem fogja, nem tudja kielégíteni. Vagy mi győzünk, vagy Macron”.

Körösi Zsuzsa

Boris Johnson az életéért küzd

A vírus nem válogat, nincsen tekintettel pozícióra, vagyoni helyzetre, de még életkorra sem.  Reméljük azt is megbocsátja, hogy Boris Johnson nem akarta komolyan venni.

Boris Johnson az életéért küzd. Ezzel a figyelem felkeltő címmel jelent meg a Daily Mirror Londonban, ahol Nagy Britannia miniszterelnökét az intenzív osztályon ápolják. Négy liter oxigént juttattak az 56 éves miniszterelnök szervezetébe. Nincs lélegeztető gépen, de szobájában van ilyen gép, hogy azonnal bekapcsolhassák, ha szükség lenne rá. Trump amerikai orvosokat küldött, hogy segítsenek Boris Johnson gyógyulásában.

A külügyminiszter a kormányfő

Amíg Boris Johnson a kórházban van, addig Dominic Raab helyettesíti őt. A külügyminiszter azt mondta, hogy Boris Johnson “a lehető legjobb kezekben van”.

Ilyen magasrangú vezető még nem került kórházba a világon a korona vírus járvány kitörése óta. A hatalom nem óv meg a vírus fertőzéstől – figyelmeztet a Guardian, emlékeztetve arra, hogy Boris Johnson korábban megpróbálta negligálni a korona vírus veszélyt. II. Erzsébet királynőt is tájékoztatták a miniszterelnök állapotáról. Nagy Britanniában eddig 439 halálos áldozata volt a korona vírus járványnak.

Soros: Európa, kérlek, ébredj fel! – 2019. február

Európa alszik, alvajáróként a semmi felé halad. Az európai népeknek fel kell ébredniük, mielőtt túl késő lenne – írja Soros György. Ha nem, az Európai Unió úgy jár, mint a Szovjetunió 1991-ben. Sem a vezetők, sem a polgárok nem ismerték fel, hogy a lehetőségek köre igen széles, és a különböző utak eredményessége bizonytalan.

Európa, kérlek, ébredj fel! címmel írt cikket a Project Syndicate-en Soros György. Az írást a hazai olvasók számára apróbb rövidítésekkel közöljük.

Legtöbben azt feltételezik, hogy a jövő többé-kevésbé hasonlít a jelenre, de ez nem feltétlenül így van. Hosszú és változatos életemben sok olyan időszak tanúja voltam, amit radikális egyensúlynak nevezek. Ma ilyen időszakban élünk.

A következő értékvesztő pont az Európai Parlament 2019. májusi választása lesz. Sajnos az európai ellenséges erők versenyelőnyt élveznek a szavazás során. Ennek számos oka van, köztük a legtöbb európai országban fennálló elavult tagállami pártrendszer, ami akadályozza a megújulás, alkalmazkodás lehetőségét, valamint

az Európai Unió alapját képező elveket megsértő tagállamok fegyelmezésére szolgáló jogi eszközök teljes hiánya.

Az EU a közösségi vívmányokat (az uniós jog testület) alkalmazhatja a tagjelölt országokra, de nem rendelkezik elegendő kapacitással a tagállamok megfelelésének érvényesítéséhez.

Az elavult pártrendszer akadályozza azokat, akik meg akarják őrizni azokat az értékeket, amelyekre az EU-t alapították, de segít azoknak, akik szeretnék helyettesíteni ezeket az értékeket valamilyen radikálisan eltérő módon. Ez igaz az egyes országokra és még inkább a transzeurópai szövetségekre.

Az egyes államok pártrendszere tükrözi a tizenkilencedik és a huszadik században fennálló felosztásokat, mint például a tőke és a munkaerő közötti konfliktus. De a leginkább lényeges törés a pro- és anti-európai erők között van.

Az EU domináns országa Németország, de a németországi domináns politikai szövetség – a kereszténydemokrata unió (CDU) és a bajor keresztény szociális unió (CSU) között – fenntarthatatlanná vált. A szövetség addig működött, amíg Bajorországban nem volt jelentős párt a CSU jobb oldalán. Ez megváltozott a szélsőséges Alternativ für Deutschland (AfD) felemelkedésével. A tavalyi szeptemberi tartományi választásokon a CSU a legrosszabb eredményt hozta hat évtized alatt, és az AfD először jutott be a bajor parlamentbe.

Az AfD felemelkedése megszüntette a CDU-CSU-szövetség létjogosultságát.

De ez a szövetség nem bontható fel anélkül, hogy új választásokhoz vezessen, amit azonban sem Németország, sem Európa nem engedheti meg magának. A jelenlegi kormányzó koalíció nem lehet olyan erősen Európa-párti, mintha az AfD nem fenyegetné a jobb oldalát.

A helyzet azért messze nem reménytelen.

A német zöldek az országban az egyetlen következetesen Európa-barát pártnak számítanak, és a közvélemény-kutatások során továbbra is emelkednek, míg az AfD, úgy tűnik, elérte csúcspontját (kivéve a volt Kelet-Németországot). Most azonban a CDU/CSU-szavazókat olyan pártszövetség képviseli, amelynek elkötelezettsége az európai értékek iránt ambivalens.

Az Egyesült Királyságban is elavult pártstruktúra akadályozza a népakarat kifejeződését. Mind a Munkáspárt, mind a konzervatívok belsőleg megosztottak, de vezetőik,

Jeremy Corbyn és Theresa May annyira elszántak, hogy a Brexitet végigviszik,

és együttműködnek ennek elérése érdekében. A helyzet annyira bonyolult, hogy – bár a legtöbb brit nem látja át – ez lesz az ország számára meghatározó esemény az elkövetkező évtizedekben.

A Corbyn és May közötti egyezség azonban mindkét pártban ellenkezést váltott ki, ami a Munkáspárt esetében a lázadással határos. A nyilvánosság is tudatában van a Brexit szörnyű voltának. Annak esélye, hogy May tervezetét február 14-én elutasítják, napról napra növekszik. Ez az ismételt népszavazást vagy még inkább a brit 50. cikk szerinti döntés (a kilépésről – a szerk.) visszavonását hozhatja.

Olaszország hasonló helyzetben van. Az EU 2017-ben végzetes hibát követett el a dublini megállapodás szigorú betartatásával (a menekültügyben – a szerk.), amely tisztességtelen terheket ró az olyan országokra, mint Olaszország, ahol a bevándorlók először belépnek az EU-ba.

Ez lökte Olaszország túlnyomórészt Európát támogató és bevándorló választóit az anti-európai Liga és Öt Csillag Mozgalom karjába 2018-ban.

A korábban domináns Demokrata Párt szétesett. Ennek eredményeképpen a választópolgárok jelentős részének, akik továbbra is Európa-pártiak, nincs kire szavazniuk.

Van kísérlet arra, hogy egységes európai kezdeményezést szervezzünk. Néhány országban megtörténik a pártrendszerek átalakítása, például Franciaországban, Lengyelországban, Svédországban és valószínűleg máshol is.

A transzeurópai szövetségek esetében a helyzet még rosszabb.

A nemzeti pártoknak legalább a gyökerei megvannak a múltban, de a transzeurópai szövetségeket a pártvezetők saját érdeke határozza meg. Az Európai Néppárt (EPP) a legrosszabb elkövető. Az EPP szinte teljesen elvesztette alapelveit, amint azt a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor vezette Fidesz tagságának folyamatos fenntartása is bizonyítja, annak érdekében, hogy megőrizze többségét és ellenőrizze a munkahelyek legjobb elosztását az EU-ban.

Az Európa-ellenes erők jónak tűnhetnek az összehasonlításban: legalábbis vannak bizonyos elveik, még akkor is, ha szörnyűek.

Nehéz elhinni, hogy a májusban megtartandó európai parlamenti választásokon az Európa-párti pártok győzedelmeskedjenek, kivéve, ha képesek Európa érdekeit saját érdekeik elé helyezni.

Az EU megőrzését még mindig el lehet érni,

ha ennek érdekében radikálisan meg tud újulni. Ezt a rendszer szívénél kell kezdenie a jelenlegi vezetésnek és emlékezni kell arra, hogy olyan helyzetbe lavírozta magát, mint amikor a Szovjetunió összeomlott.

Az első lépés, hogy megvédjük Európát ellenségeitől, mind a belső, mind a külső ellenfelektől, az, hogy felismerje a fenyegetés mértékét. A második az, hogy felébressze az alvó pro-európai többséget, és mozgósítsa azt az értékek védelme érdekében, amelyeken az EU-t alapították. Ellenkező esetben az egyesült Európa álma válhat a 21. század rémálmává.

Leszavazták a Brexit-megállapodást a britek

Ledorongoló, 202-432 arányban elutasította a brit alsóház a Brexitről kötött megállapodást. Egyelőre nem világos, ezután mi következik. A Munkáspárt bizalmatlansági indítványra készül.

Súlyos vereséget szenvedett a Theresa May vezette brit kormány az esti alsóházi szavazáson. Saját oldaláról is elutasítva, alig 202 szavazatot kapott, 432-en elutasították az Európai Unióból kilépésről a közösséggel kialkudott megállapodást.

Az eredmény várható volt az előzmények ismeretében. A szavazás után a miniszterelnök elmondta, hogy a helyzet nem világos, noha a briteknek és az uniós polgároknak is egyértelmű helyzetre van szükségük. Már holnap folytatják a vitát, és ha a parlament bizalmat szavaz neki, folytatja a tárgyalást.

Az alsóház nemrégiben olyan törvényt fogadott el, amely szerint ebben a helyzetben a kormánynak három napja van új javaslatot beterjeszteni.

Szerdán jön a bizalmatlansági indítvány

Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője azonnal bejelentette, hogy szerdán bizalmatlansági indítványt terjeszt be a kormány ellen. Theresa May közölte, hogy tekintettel a megállapodás elutasításának mértékére, a kormány tárgyalási és szavazási időt biztosít a Munkáspárt bizalmatlansági indítványának.

A vereség ellenére Theresa May kormánya várhatóan túléli a bizalmi szavazást, mivel a BBC forrásai szerint a konzervatívok Brexit-párti csoportja is támogatni fogja, csakúgy, mint a most a megállapodás ellen szavazó északír DUP. A kormányfő közölte: holnap folytatják a vitát, és ha a parlament bizalmat szavaz neki, folytatja a tárgyalást.

Juncker és Tusk szándékai tisztázására szólította fel az Egyesült Királyságot

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker a twitteren reagált a hírre: mint írta, szomorúan veszi tudomásul a szavazás kimenetelét, és sürgeti Londont, hogy “tisztázza szándékait, amint lehet. Közel az idő…”

Több, különböző pártállású brit képviselő eközben új népszavazás kiírását sürgeti, hogy a brit emberek maguk nyilváníthassák ki, akarnak-e Brexitet most, hogy már több tudással rendelkeznek arról, milyen következményei lehetnek. Theresa May szerint ez a megoldás a szavazók elárulása lenne.

Az alsóházi bukást előrevetítette, hogy a kormányt kívülről támogató észak-ír unionista DUP a nap folyamán megismételte: továbbra sem fogadja el a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit tartalmazó megállapodást.

Ezzel megnőtt a kilépési tárgyalás meghosszabbításának esélye. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a brit EU-tagság nem szűnik meg március 29-én. Az Európai Unióval létrejött megállapodás végén az Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy a maguk részéről lezártnak tekintik a tárgyalásokat, további módosításra nincs lehetőség.

Az 585 oldalas kilépési megállapodás alapján Nagy-Britannia és az EU között fennmaradna a vámunió, ha nem tudnának olyan szabadkereskedelmi megállapodást tető alá hozni, amely alapján nem kellene visszaállítani a határ- és vámellenőrzést Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán.

Ez ugyanis az a pont, amely mélyen megosztja a szigetországot. A brit kormány eredetileg olyan kilépési egyezséget szeretett volna, amely alapján megtartják az uniós tagság legfőbb előnyét, a belső piacot. A keményvonalas Brexit-hívők ezt elutasítják, az EU pedig leszögezte: erre nincs lehetőség, nem lehet kimazsolázni az előnyöket.

Az EU-val létrejött megállapodás ezért – elkerülendő a „hard Brexitet” – átmeneti szabályokat illesztett be a határkérdés megoldására. Ennek ellenzői szerint azonban ez felveti annak „veszélyét”, hogy Britannia „bennragadhat” a vámunióban, aminek következtében nem tud más országokkal kétoldalú kereskedelmi egyezményeket kötni.

A teljes bizonytalanság közepette tehát változatlanul nem zárható ki az, hogy Nagy-Britannia március 29-én megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból. Ennek következményei egyelőre beláthatatlanok. Egy kiskapu van még: a kilépési tárgyalásokat meghosszabbíthatják, ha ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egységesen hozzájárul.

Az EU gyorsan reagált

0

Az EU kedden este azonnal reagált a brit képviselőház szavazására. Egy nyilatkozatban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az EU tudomásul veszi az eredményt, de kijelentette, hogy elkötelezett a kilépési megállapodás iránt. Ez a legjobb ajánlat, és az egyetlen módja a rendezett Brexit biztosításának.

Juncker szerint a rendezetlen Brexit kockázata megnőtt

Az EU erre készen áll, még akkor is, ha nem célja ez a forgatókönyv. “Arra kérem az Egyesült Királyságot, hogy tisztázza álláspontját” – írta Juncker. – Az idő majdnem véget ért.

Tusk azt várja, mikor mondják már ki: nem lesz brexit?

Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk nem sokkal a szavazás vége után, twitterén azt kérdezte: ha egy egyezség elfogadhatatlan, de az alku nélküliség szintén, akkor “kinek lesz végre annyi bátorsága, hogy kimondja, mi az egyetlen lehetséges pozitív kimenetelű megoldás?”

A román uniós elnökség a 27-ek egységes fellépését szorgalmazza

A román uniós elnökség higgadtságra int és a 27-ek egységes fellépését szorgalmazza – mondta George Ciamba román európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter.

A miniszter szerint a döntésre számítani lehetett, legfeljebb az elutasításnak a vártnál “rosszabb aránya” keltett meglepetést. Ciamba rámutatott: a következő lépéseket a brit kormánynak és Thereza Maynek kell megtennie.

Ciamba szerint az uniós és nemzeti szintű szabályozás terén is folytatódnak az előkészületek a “legrosszabb forgatókönyv” esetére, de úgy vélekedett: nem kell félelmet kelteni az emberekben, még nem vált bizonyossá, hogy az Egyesült Királyság uniós tagsága megállapodás nélkül fog megszűnni.

Emlékeztetett: a brit külügyminiszter azt ígérte, hogy az Egyesült Királyságban élő európai uniós állampolgároknak egy rendezetlen kilépés esetén is ugyanazon jogokat biztosítják, mint amit a Brexit feltételrendszeréről szóló – a londoni alsóház által most elvetett – megállapodás tartalmazott.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK