Fontos

Trump gratulált Kim Dzsong un-nak a születésnapján

Észak Korea duci diktátora a hivatalos adatok szerint 1982 január 8-án látta meg a napvilágot. Mindez a hivatalos mítosz része: az uralkodó Kim dinasztia élete valójában titok.

A dinasztia harmadik uralkodója azért született hivatalosan 1982-ben, mert nagyapja, a rendszer alapító Kim Ir szen 1912-ben látta meg a napvilágot. Szülőfaluja ma Betlehemhez hasonló zarándokhely bár történészek szerint egyáltalán nem ott született. A hivatalos mítosz szerint a dinasztia második vezére, Kim Dzsong il 1942-ben született a koreaiak szent hegyén a Paktuszanon. Ez a koreai Olümposz. A történészek szerint valójában Kim Dzsong il egy szovjet lágerben született, ahol apja kiképzést kapott. Onnan tért haza szovjet százados egyenruhában, hogy megalapítsa a kommunista rendszert Észak Koreában. A szovjet múlt feledve, ma már nemzeti kommunista mítosz van. A nemzeti kommunista rendszer nyomorban tartja a népet, hogy pénzelni tudja a költséges fegyverkezési programot.

Kim Dzsong un kihívja Trumpot

Szingapúrban az amerikai elnök és az ifjú diktátor megállapodott abban, hogy Észak Korea leszereli nukleáris és ballisztikus rakéta fegyvereit. Cserébe Amerika megszünteti a szankciókat, melyek fojtogatják Észak Korea amúgy is nyomorúságos gazdaságát. Mindkét fél egymást vádolja, hogy miért nem lett semmi a beharangozott változásból. Hanoiban már sikertelen volt a második csúcs. Harmadikról egyelőre csak beszélnek …

Trump nem közvetlenül gratulált

Az USA elnöke fogadta a Fehér Házban Dél Korea államfőjének biztonságpolitikai tanácsadóját. Őt kérte meg, hogy tolmácsolja a születésnapi jókívánságokat Kim Dzsong un-nak. A biztonságpolitikai tanácsadó most mesélte el mindezt a sajtónak Szöulban. Hozzátéve, hogy Dél Korea elnökének születésnapi jókívánságaihoz csatolták Trump üzenetét is. Dél Korea elnöke mindenképp szeretné, ha lenne új csúcstalálkozó Trump és Kim Dzsong un között. Trump viszont azt számolgatja: vajon előnyös – e neki a választási harcban, ha összefut valahol a duci diktátorral, aki eleped a vágytól, hogy láthassa őt?

Orosz trollfarm – megszólalt egy kiugrott troll

0

Megszólaltatta az amerikai közvéleményt befolyásolni hivatott orosz trollhadsereg egyik volt tagját az NBC. Vitalij Beszpalov azt mondja, 2014-ben több tucat fiatal társával együtt egy szentpétervári irodaházban írt valótlan híreket, és terjesztette őket hamis közösségi média-profilokon keresztül – tudósít a Euronews.

 

A hamis fiókokhoz fiatal orosz lányok képeit használta, mint mondta, ezek hozták a legtöbb megosztást. Naponta átlagosan húsz hamis hírt vagy videót rakott ki, amelyet aztán a trollhadsereg bloggerei és a fiktív közösségi média-felhasználók osztottak meg. Vitalij Beszpalov szerint csak

a Kreml állhatott a tevékenységük mögött, és ezek a műveletek ma is zajlanak.

Az NBC riportere megpróbált bemenni az állítólagos trollfarmra, ahonnan minősíthetetlen hangnemben küldték el.

A Facebook kongresszusi meghallgatásán kiderült, hogy az orosz trollhadsereg két év alatt nyolcvanezer poszttal árasztotta el a közösségi hálót, amelyek húszmillió amerikait értek el – idézi a Euronews az NBC összeálítását, amelyben megszólal egy közösségi média-szakértő is, aki szerint

ezek a trollfarmok olyan mennyiségű tartalmat és hashtaget képesek előállítani, amely eltorzítja az organikus párbeszédet.

További részleteket itt láthat.

Brexit a láthatáron – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, roppant fontos dolgok történnek minálunk, forrong az ország, már nem csupán a két elfogadhatatlan törvény ellen tiltakozunk, de látszani kezdenek a rendszerszintű hibák is: viszont azért ne feledkezzünk meg arról sem, mi történik a nagyvilágban. Az is érint minket, nem feledkezhetünk meg a nemzetközi politikai eseményekről sem.

A mai kávé mellé vegyük rögtön a Brexittel kapcsolatos híreket. Ugyanis azoknak bőven vannak magyar vonatkozásai: elég csak az Egyesült Királyságban dolgozó magyar állampolgárokra gondolnunk, velük vajon mi lesz? Menniük kell? Maradhatnak?

És egyáltalán: lesz Brexit?

Nos, a helyzet több, mint érdekes. Ugyanis míg állandó tömegmozgalmak szorgalmazzák egy újabb népszavazás kiírását az Egyesült Királyság kiválásáról (arra hivatkozva, hogy az első során jószerével fogalma sem volt a jó briteknek arról, mit is szavaznak meg), a politikusok nem hajlandóak engedni. Annyira nem, hogy Theresa May január harmadik hetére ki is íratta a parlamenti szavazást a megállapodásról, egy heti vitát követően. Tulajdonképpen már kellett volna szavazni az Alsóházban erről, csak elhalasztották a voksolást a megállapodásba foglalt ír biztosítékkal kapcsolatos komoly nézeteltérések miatt. Konkrétan az történt, hogy az északír unionisták megvonták a támogatást Theresa Maytől, ha nem is teljesen váratlanul: az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti vámhatár, illetve vámszabad-terület kérdésén különböztek össze.

No, de mit gondol a brit polgár erről az egészről? A Sky News felmérést végzett, ennek alapján a britek több mint fele támogatna egy újabb népszavazást a brexit ügyében, míg az emberek 36 százaléka ellenezné a második referendumot. Egy esetleges szavazás esetén egyébként az emberek 53 százaléka voksolna az EU-ban maradás mellett, 32 százalékuk támogatná a megegyezés nélküli brexitet és mindössze 16 százalékuk menne bele a May által propagált megállapodásba.

Hát akkor világos, mondanánk, meg kell tartani az újabb népszavazást, és a brexitpárti politikusok hajtsák meg fejüket a választók akarata előtt. Döntsön a nép.

Ez az, amiről egyetlen brit politikus sem akar hallani

Hogy Theresa May nem, az érhető, neki a Brexit, ha árt is vele Britanniának, de élete fő műve, magnum opusa, ő mindenáron keresztül akarja erőltetni. Azonban mit szól ellenlábasa, a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn?

Nos, ő is Brexitet akar! Annak dacára, hogy az új népszavazást döntően munkáspártiak követelik, a Guardiannak adott interjújában világossá tette: az Egyesült Királyság akkor is kilépne az Európai Unióból, ha jövőre előrehozott választásokat tartanának és azt a Munkáspárt megnyerné. A baloldali párt vezetője azt nyilatkozta, ha ő lenne a brit miniszterelnök, akkor legfeljebb megpróbálna kialkudni egy jobb brexit-alkut, mint amit Theresa May konzervatív miniszterelnöknek sikerült, és igyekezné kiharcolni, hogy az Egyesült Királyság vámunióba kerüljön az Európai Unióval.

Corbynnak nem ez az első olyan megnyilvánulása, amely meglepi a közönséget, finoman szólva is megosztó személyiségnek tekinthető, de ez a legújabb húzása nagyon sokat árthat magának a Munkáspártnak is. Hiszen miről van szó? Nagyon nagy vonalakban arról, hogy az angol, északír és walesi választók már nagyjából bánják az elhamarkodott döntést, amit a népszavazáson hoztak, szeretnék visszacsinálni. Nem jó az nekik gazdaságilag (sem). Erre a toryk semmi szín alatt nem hajlandóak. Ha most jönne a Munkáspárt, mint ellenzéki politikai erő, és azt mondaná: „Válasszatok meg minket, és mi kiírjuk az új referendumot, leállítjuk a Brexitet, megint minden jó lesz, mint volt”, akkor tömegek voksolnának rájuk. De nem ez történik, hanem jön Corbyn és azt mondja: „Válasszatok meg minket, és nem állítunk le semmit, jó ugyan nem lesz, de mi leszünk a vezetők”.

Nem tűnik a legjobb üzletnek, bár a toryk ajánlata is ugyanolyan pocsék – ha lesznek is előrehozott választások, a brit polgároknak két rossz közül kell választaniuk. Mintha csak magyarok volnának.

De hát tényleg olyan nagyon rossz lesz, ha a szigetország elszigetelődik?

Tényleg.

Annyira, hogy a „no-deal” (megállapodás nélküli) Brexit esetére a kormány katonai szakértőket bízott meg az élelmiszer-utánpótlás megszervezésére. A művelet neve: „Operation Yellowhammer”, és Michael Gove környezetvédelmi miniszter felel érte. Olyasmiket tartalmaznak a tervek az Evening Standard szerint, hogy a korábban állati takarmányként használt növényeket is emberi fogyasztásra alkalmassá kell tenni, ám ez végső csapást mérhet az állattenyésztésre. Jegyrendszer várható, szigorú fejadagokkal – mint a második világháború alatt és után, ugyanis a hadigazdálkodás Nagy-Britanniában csak 1953-ban szűnt meg, egészen addig szigorú takarékoskodás folyt.

Ilyen körülmények között nem lesz ott nagy élvezet vendégmunkásnak lenni sem. Theresa May meg is mondta:

„Fenntartható szintre szeretnénk csökkenteni a bevándorlók számát. Ez nem százezreket, hanem tízezreket jelent.”

Ez fejadag-rendszer mellett érthető is, de dolgozni ki fog? Ugyanis a brit gazdaságot a vendégmunkások tartják fent, az egészségügyet, szolgáltatóipart szintén. Valódi brit udvariassággal készítették el a May-kormány Brexit utáni bevándorlásügyi programját. A kilépés támogatóinak egyik legfontosabb érve volt az EU-tagsággal járó szabad mozgás megszűnése, és a bevándorlás mértékének csökkenése. Sajid Javid belügyminiszter kiemelte, hogy a már most az országban lévő uniós polgárokat nem fogják elküldeni az Egyesült Királyságból:

„Nagyra értékeljük a nálunk élő hárommillió uniós állampolgár hozzájárulását az ország sikereihez. Akár lesz megállapodás, akár nem, azt szeretnénk, ha Önök itt maradnának, és meg fogjuk védeni a jogaikat. A jövőben arra fogunk törekedni, hogy a bevándorlás az ország érdekeit szolgálja.”

Ezek szerint, aki már ott él, maradhat?

Az nem olyan biztos. Ugyanis a dokumentum szerint megszűnik majd a képzett munkaerő beáramlásának jelenlegi korlátozása, harmincezer fontban határozhatják meg a képzett bevándorlók minimálbérét, és az uniós állampolgárok továbbra is vízummentesen léphetnek be az országba.

A minimálbér terve viszont komoly kritikákat kapott a parlamentben:

„Sokan aggódnak a harmincezer fontos minimálbér miatt. Ez gyakorlatilag kizárná az egészségügyi dolgozók, a szociális munkások, a szerelők érkezését, és nagyon káros lenne a magán- és az állami szektornak egyaránt” – mondta a munkáspárti Diane Abbott.

Persze, hogy problémás: hiszen olyan magasra tették a minimálbér-küszöböt, hogy azt csak a leggazdagabb munkáltatók fogják tudni megfizetni, márpedig az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok legnagyobb része a helyi viszonyokhoz képest rosszul fizetett, egyszerű munkát végez. Őket nem fogják ennyire megfizetni, nem is lenne miből, így aztán ha nem is tilos nekik ott dolgozni, de kénytelen-kelletlen el kell majd hagyják az országot.

Persze, nyoma sincs helyükre álló brit vagy a volt gyarmatbirodalom területéről érkező tömegeknek: az Egyesült Királyság szembe kell nézzen a munkaerőhiánnyal és az élelmiszerhiánnyal is. Az elavuló atomreaktorok alkatrész-utánpótlását sem fogja finanszírozni az Unió, mint eddig, így hát energiaellátási gondok is várhatóak – nem lenne jobb megtartani azt az új népszavazást és elengedni az egész Brexitet, ahogy van?

Dehogynem. Csak nem lehet.

A politikusok nem akarják.

És a döntés az ő kezükben van.

Versenyfutás az Omicronnal

A Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcina alacsony dózisa nem váltott ki erős immunválaszt 2 és 5 év alatti gyermekeknél – jelentette be pénteken a két vállalat.

A folyamatban lévő klinikai vizsgálatok során a vállalatok 3 mikrogramm vakcinát – a felnőtt adag egytizedét – tesztelték 6 hónapos és 5 évesnél fiatalabb gyermekeken.

Két adag beadása után a 6 hónapos és 2 éves gyermekek immunválasza a 16 és 25 év közöttiekéhez hasonló immunválaszt váltott ki.

De a 2 és 5 év közötti gyerekeknél nem!

Most a harmadik, alacsony dózisú koronavírus-oltást tesztelik 6 hónapos és 5 év alatti gyermekeknél. Nem tervezik nagyobb dózisú vakcina tesztelését 2 és 5 év közötti gyermekeknél.

„A cél az, hogy megértsük a harmadik adag védelemben rejlő lehetőségeket”

– mondta Jerica Pitts, a Pfizer szóvivője. „Jelenleg 3 mikrogrammot tanulmányozzuk.”

Kathrin Jansen, a Pfizer vakcinakutatási vezetője a befektetőkkel és elemzőkkel folytatott pénteki konferenciabeszélgetésen elmondta, hogy a vállalat az eredetileg tervezett két adag helyett egy „háromadagos sorozat” engedélyezését tervezi gyermekeknél. Ha a felülvizsgált stratégia működik, „következetes háromadagos oltási megközelítést alkalmaznánk minden korosztály számára” – mondta.

A bejelentés alátámasztja azt a sok szakértőben felmerülő gondolatot, hogy az embereket csak akkor kell „teljesen beoltottnak” tekinteni, ha megkapták a ma emlékeztető oltásnak tekintett dózist is: három adag Pfizer-BioNTech vagy Moderna által készített mRNS-oltást, vagy legalább egy további adagot egyetlen adag Johnson & Johnson vakcina beadása után.

A korai tanulmányok azt mutatják, hogy az mRNS-vakcinák három dózisa erősebb védelmet nyújthat az Omicron variáns ellen, mint két adag.

A folyamatban lévő vizsgálatban az 5 évesnél fiatalabb gyermekek 3 mikrogramm vakcinát kapnak legalább két hónappal a második adag beadása után. A Pfizer és a BioNTech egy harmadik, 10 mikrogrammos adag – a felnőtt adag egyharmadának – kiértékelését is tervezi 5-12 éves gyermekeknél.

A változásokat az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság és az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyta – áll a cégek pénteki közleményében. A cégek azt mondják, hogy 2022 első felében kérni fogják az FDA engedélyét egy három adagból álló sorozatra kisebb gyermekeknél.

Az FDA a múlt héten engedélyezte a Pfizer/BioNTech vakcina emlékeztető oltását 16 és 17 év közötti serdülők számára.

Arról nem közöltek frissítést, hogy mikor tervezik felkérni az ügynökséget, hogy engedélyezze az emlékeztető oltást 5 és 15 év közötti gyermekek számára.

Az FDA a teljes felnőtt dózist engedélyezte a 12 és 17 év közötti serdülők immunizálására. A két vállalat azt tervez, hogy 10 vagy 30 mikrogrammos emlékeztető adagokat tesztelnek, hogy felmérjék mindkét dózis biztonságosságát és hatásosságát az adott korcsoportba tartozó 600 gyermeken. Óvatosságra az ad okot, hogy néhány nagyon ritka esetben az mRNS-oltásokat néhány ritka esetben a fiúk és fiatal férfiak szívproblémáihoz hozták összefüggésbe.

„A nemzeti együttműködés rendszere rákos daganat az EU-ban”

Simonyi András, egykori washingtoni nagykövet, aki a The Hill című portálon fejtette ki a véleményét rákos daganatnak nevezte Orbán rendszeretét.

Simonyi, aki jelenleg is Washingtonban él, egy zenekarban játszik a leendő amerikai külügyminiszterrel, akinek az édesanyja és a nevelőanyja is magyar. Antony Blinken minden bizonnyal megkapja a washingtoni szenátus jóváhagyását, mert a demokratáknak sikerült ott is többséget elérniük – írja Simonyi aki a jelenlegi helyzetet felvázolva egyben azt is előre vetíti mi várható Washingtontól a demokraták térnyerésével.

Aggódnunk kellene. Az Európai Unió (EU) és Kína között a német közvetítéssel kötött átfogó beruházási megállapodás boldoggá teszi a német ipart, ám a megállapodás bizonytalan részletei miatt az emberi jogok tekintetében hosszú távon negatív következményekkel járnak, beleértve pusztító hatást a Európa esélye arra, hogy értékalapú, geostratégiai szereplő legyen, a befektetéseken és a kereskedelemen túl is.

Németország a célkeresztben

Simonyi Merkel kancellárt bírálja azért, mert nem vette észre, hogy Orbán Viktor rendszere „rákos daganat” az Európai Unióban. A német kormány elsőbbséget ad a gazdasági érdekeknek, és ezért tolerálja a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, amely a demokrácia leépítését jelenti – fejtegeti Simonyi András. Aki ezt követően a németeket azért bírálja, mert lepaktáltak Kínával.

A kínai kapcsolat

Merkel kancellár azzal koronázta meg a német elnökséget az Európai Unióban, hogy elérte az évek óta folyó beruházás védelmi tárgyalások sikeres befejezését. Az aláírt dokumentum megkönnyíti az európai cégek dolgát Kínában. Mindez zene Orbán Viktor miniszterelnök füleinek, aki szintén jó kapcsolatot ápol Pekinggel és Moszkvával  pedig Kínát és Oroszországot az USA stratégiai ellenfélnek tekinti – hangsúlyozza Simonyi. Aki eleve abból indul ki, hogy Washington és Európa érdekei egybeesnek holott erről szó sincsen! Németország jóval USA-t megelőzve épített ki jó gazdasági kapcsolatokat Kínával, amely a német autóipar legnagyobb piacát jelenti! Ilyen körülmények között nehéz lesz a Biden adminisztrációnak olyan diplomáciát kidolgoznia, amely Európa érdekeinek is megfelel, mert a kínai kapcsolat egyre inkább alternatívát jelent az USA-hoz képest. Jól mutatja ezt, hogy Magyarország – amerikai tiltakozás ellenére – a Huawei 5 G rendszerét vezeti be már csak azért is, mert az amerikaiak nem rendelkeznek működőképes alternatívával.

Mitt Romney: „Magyarország, Amerika modellje?”

Mitt Romney szenátor pénteken a Fox News műsorvezetőjét, 
Tucker Carlsont vette célba az amerikai alkotmány elfogadásának évfordulója alkalmából tartott beszédében. Romney a Brigham Young Egyetem Utah-i Wheatley Intézetében az Alkotmány Napja alkalmából szeptember 17-én mondott beszédet, és figyelmeztetett, hogy az alkotmányos „védőkorlátok” veszélyben vannak.

Anélkül, hogy Carlsont név szerint említette volna, Romneyt bírálta a Fox News személyiségét a közelmúltbeli magyarországi utazásáért, ahol interjút készített Orbán Viktor jobboldali miniszterelnökkel. Romney azt mondta:

„Egy prominens tévészakértő Magyarországra utazott, hogy magasztalja Orbán Viktort, hogy példakép legyen számunkra.”

„Orbán cenzúrázza hazájában a médiát, figyelmen kívül hagyja a nép akaratát a választásokon, vagyont halmoz fel magának és barátainak.

Nem véletlen, hogy Magyarországot a fejlett világ legkevésbé szabad, legkevésbé demokratikus országai közé sorolják” – mondta a szenátor.

Romney pénteki beszéde során kritizálta az amerikai alkotmány potenciális fenyegetését, és kiemelte a január 6-i halálos capitolumi lázadást, amelynek célja a 2020-as elnökválasztás ratifikációjának megakadályozása volt.

Romney azt is elmondta, hogy az USA-nak meg kell védenie a demokráciát és a szabadságot az autoriterizmus fenyegetéseivel szemben az olyan államokban, mint Oroszország és Kína.

„Az alapítók köztársaságot adtak nekünk. Ahogy Benjamin Franklin mondta, rajtunk múlik, hogy megtartjuk -e” – fejezte be Romney.

Még egy levegőt sem hajlandók szívni a másikkal

0

Az amerikai alelnök nem volt hajlandó egy asztalhoz ülni Észak-Korea parlamentjének az elnökével. Persze – téli olimpia ide, olimpiai eszme oda – erre senki nem is számított.  

 

Mike Pence alelnök képviseli az Egyesült Államokat a phjongcshangi téli olimpiai játékokon, Dél-Koreában. A pénteki megnyitó előtt díszvacsorát rendeztek, amelyen részt vett Észak-Korea – hogy úgy mondjuk -parlamenti elnöke is. Ezért Pence lemondta a díszvacsorát. A két ország kapcsolatai ugyanis a végletekig feszültek, a két ország első számú vezetője között állandó és durva szócsaták dúlnak, Észak-Korea pedig rendszeresen atomháborúval fenyegeti az Egyesült Államokat.

Észak-Korea vezetői közül egyébként nem csak az ország – névleges, de valódi hatalmat kevésbé gyakorló – államfője utazott délre az olimpia apropóján: Kim Dzsongun vezér húga is képviseli hazáját.

Kim Jodzsong látogatása azért is váltott ki nagy figyelmet, mert ő a Kim dinasztia első olyan tagja, aki Dél-Korea földjére tette a lábát.

A dinasztia egyébként 1945 óta uralja Észak-Koreát. Az államalapító Kim Ir Szen szovjet századosi egyenruhában érkezett hazájába, amelyet vaskézzel irányított csaknem ötven éven át. A trónon fia, Kim Dzsongil követte. Halála után jött az unoka, az ifjú diktátor, Kim Dzsongun. Ő 2011 óta vezeti a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert, amely pénzének nagy részét fegyverkezésre költi. Épp az olimpia megnyitója előtt rendeztek újabb – igaz, megfigyelők által a szokásosnál visszafogottabbnak mondott – díszszemlét Phenjanban.

A téli olimpia alkalmából az ifjú diktátor mosolyoffenzívát folytat. Ezért is küldte a húgát Dél-Koreába. Kim Jodzsong fiatal kora ellenére már a Politikai Bizottság tagja és az agitáció és propaganda legfőbb felelőse Észak-Koreában. Bár nem ő az Észak-koreai küldöttség hivatalos vezetője (hanem az államfő), de a hatalma sokkal nagyobb, hiszen jóval közelebb áll az első számú vezetőhöz, Kim Dzsongunhoz.

A mosolyoffenzíva részeként egyébként újságírók népes csoportját is elküldte Phenjan Phjongcshangba.

Felélénkül az iszlamista terrorizmus Afganisztánban?

Dusanbeban tartottak találkozót a sanghaji kezdeményezés vezetői, akik az afganisztáni válságot tárgyalták meg elsősorban. Irán is belépett a szervezetbe, így már a térség összes érintett állama egyeztetheti elképzeléseit Afganisztánnal kapcsolatban.

A két fő kérdés:

  • újra az iszlamista terrorizmus hátországa lesz-e Afganisztán?
  • Mi lesz a több millió menekülttel? Pekinget elsősorban azt izgatja: hova mentek az ujgur iszlamisták Afganisztánból?

A tálibok szóvivője exkluzív interjút adott a pekingi Global Timesnak, és ebben azt állította, hogy a Kelet Turkesztáni Iszlamista Mozgalom /ETIM/ embereinek megmondták: el kell hagyniuk Afganisztánt! De hol vannak most? Hányan élnek még mindig Afganisztánban?
– tudakolja a pekingi vezetés angol nyelvű portálja.

Az ujgur iszlamistákkal közöltük, hogy nem használhatják bázisként Afganisztánt külföldi hadműveletekhez – nyilatkozta a Global Timesnak Suhail Shaheen tálib szóvivő. Aki viszont nem közölte: hány ujgur iszlamista hagyta el Afganisztánt és hányan maradtak még ott? Ezt kifogásolta a pekingi külügy szóvivője.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tavaly májusban egy jelentést tett közzé arról, hogy  az ETIM-nek körülbelül 500 harcosa él Badahsan, Kunduz és Taksan tartományban Afganisztán északi részén.

Pakisztáni források szerint 200-300 ujgur iszlamista harcos maradhatott Afganisztánban.

Az amerikai katonák csapást mértek egy táborra Badahsan tartományban 2018-ban, ahol a tálibok az ujgur fegyvereseket képeztek ki.

A sanghaji Fudan egyetem professzora szerint az ETIM emberei szétszóródtak: az iszlamista szervezet legfőbb erői Pakisztánban, Szíriában és Törökországban élnek. Csang Csiatong professzor szerint ma már az iszlamista szervezetnek több tagja él Szíriában mint Afganisztánban. A táliboknak még akkor is nehéz lenne teljesíteni az ígéretüket, melyet Vang Ji külügyminiszternek tettek Tiencsinben még a hatalomátvétel előtt, ha komolyan akarnák hiszen ők maguk is megosztottak és nem ellenőrzik Afganisztán egész területét.

A tálibok Kínától, az ujgur iszlamisták az USA-tól várnak segítséget

Erre az ellentmondásra mutat rá a Global Times, amely megerősíti, hogy a támogatás legfőbb feltétele az, hogy a Kínában terroristának tekintett szervezetet számolják fel Afganisztánban.

Az ETIM azonban élvezi az Egyesült Államok támogatását – hangsúlyozzák a kínai szakértők. Azzal, hogy az USA ilyen villámgyorsan vonult ki Afganisztánból, megnőtt a szomszédos államok terrorfenyegetettsége – hangsúlyozza a Global Times.

Kínai-orosz együttműködés

Tadzsikisztán fővárosában Afganisztánról tanácskoznak a sanghaji együttműködési szervezet tagállamainak vezetői. A kínai és az orosz külügyminiszter: Vang Ji és Szergej Lavrov megerősítették az együttműködési szándékot a terrorizmus ellen. Vang Ji ezenkívül sürgette az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, hogy járuljanak hozzá ehhez – írta a Hszinhua hírügynökség.

A tanácskozáson Dusanbeban részt vett India, Pakisztán és Irán is, melyek mind érintettek az afganisztáni válságban.

Újabb orosz-amerikai kémbotrány

0

Több mint tíz éven át dolgozott észrevétlenül egy orosz kémnő az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén. Még az elnök napirendjéhez is hozzáfért.

A Guardian információi szerint az orosz állampolgárságú nőt a többek között az amerikai elnök védelmét is ellátó Secret Service vette fel, és hozzáférése volt olyan szoftverekhez, amelyek révén

rendkívül bizalmas dokumentumokba, például az elnök és az alelnök napirendjébe nyerhetett betekintést.

A nő először 2016-ban vált gyanússá, amikor az amerikai külügyminisztérium biztonsági szolgálatának (RSO) egyik rutinellenőrzése során kiderült, hogy engedély nélkül rendszeresen találkozik az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB (a KGB utódszervezete) tagjaival.

Az RSO 2017 januárjában jelezte ezt, a Secret Service azonban nem indított kiterjedt vizsgálatot, inkább néhány hónappal később csendben elbocsátották a nőt, épp mielőtt 2017 júliusában elmozdították az 1200 fős moszkvai amerikai diplomáciai kontingens 750 tagját az amerikai-orosz feszültségek miatt.

A lap úgy tudja, az FBI és a CIA is vizsgálódni kezdett, de mindenki azt várta, hogy a Secret Service deríti fel az ügyet. Egy titkosszolgálati forrás szerint viszont ehelyett

a Secret Service megpróbálta eltussolni az ügyet

azzal, hogy menesztette a nőt. A biztonsági szolgálat nem indított belső vizsgálatot a kém által okozott károk és annak felmérésére, hogy esetleg beszervezett-e másokat is.

A brit lap megkereste a Secret Service-t, amely nem tagadta, hogy lehetséges orosz ügynökként tartották számon a nőt, de igyekeztek eljelentékteleníteni a szerepét. Közleményük szerint a nő nem fért hozzá olyan információkhoz, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenének. Azt is írták: tisztában vannak azzal, hogy

minden orosz alkalmazott, aki amerikai szolgálatban áll, valamilyen formában kapcsolódik az FSZB-hez.

Az amerikai külügyminisztérium közölte, nem kommentálja az ehhez hasonló ügyeket.

Az ügy nem sokkal azután került nyilvánosságra, hogy Amerikában is lebukott egy orosz kémnő, Marija Butyina. Az ő történetét ide kattintva olvashatja el.

Európa az orosz kémek játszótere

A nyugati kémelhárítás ma már igen aktív, de évekig elnézték Putyin hírszerzőinek olykor igen brutális akcióit is. Az USA többször is figyelmeztette európai szövetségeseit, de eddig hiába. Ez derül ki a hamburgi Der Spiegel összeállításából. 

“Új dimenziót kapott az orosz kémkedés megítélése azután, hogy Putyin agressziót követett el Ukrajna ellen. Az orosz fenyegetés nemcsak kémkedést jelent hanem dezinformációs kampányokat és hekker akciókat is” – nyilatkozta a német hetilapnak Németország belügyminisztere Nancy Faeser.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Aznap amikor az orosz csapatok benyomultak Ukrajnába – február 24 – sokmillió Viasat előfizető elveszítette átmenetileg az internetes kapcsolatát. 5800 szél turbina nem tudott kapcsolatba lépni a központi irányítással. Mind emögött az orosz hírszerzés állt. A berlini Fal leomlása után egészen Putyin mostani agressziójáig Németországban és az egész Európai Unióban elnézően kezelték az orosz hírszerzés játékait holott az USA és Nagy Britannia gyakran figyelmeztetett a veszélyre. Európa és Eurázsia CIA főnöke volt 2017 és 2019 között Marc Polymeropoulos. Ő így emlékezett vissza:

”Az oroszok Európát a saját játszóterüknek tekintették, ahol büntetlenül beavatkozhattak a választásokba vagy akár gyilkosságokat is elkövethettek különösebb következmények nélkül.”

Az oroszok a digitális háborút már jóval korábban megkezdték Ukrajna ellen minthogy a csapataik átlépték volna a határt. A Viasat elleni akció is azt célozta, hogy megbénítsák az ukrán hadsereg információs rendszerét. A Viasat kénytelen volt 30 ezer új digitális dobozt szállítani Ukrajnába, mert az oroszok teljesen átprogramozták a régieket.

Ennek is megvolt az előzménye: Észtországban, a kis NATO tagállamban megbénították a nagy informatikai rendszert, amely hetekig nem működött. Hogy tudták ezt megtenni? Úgy, hogy az észt hadügyminisztériumban működött egy magasrangú orosz hírszerző. Szakértői megítélés szerint ez az észt tiszt okozta a legnagyobb kárt eddig a NATO informatikai rendszereiben.

Az oroszok továbbra is igyekeznek beépíteni az embereiket a fontos döntéshozó helyekre Nyugaton. Nemrég Hágában a nemzetközi bíróságon bukott meg egy jelölt, aki az életrajza szerint Brazíliában született és az USA-ban a Johns Hopkins egyetemen tanult. A törekvő gyakornokról hamarosan kiderült, hogy az igazi neve Szergej Cserkaszov és az orosz hírszerzés tisztje.

Miért kellett az orosz hírszerzésnek egy ember a hágai nemzetközi bíróságon?

Mert ott vizsgálják ki a háborús bűntényeket, melyeket az orosz hadsereg Ukrajnában elkövetett. 2020-ban Nápolyban letartóztattak egy francia alezredest, mert kémkedett Oroszországnak.

Hogy lett belőle orosz kém?

Töltött néhány kellemes órát az ágyban Adela K-val az orosz hírszerzés ügynöknőjével, aki még idejében lelépett. Nápolyban van a NATO földközi tengeri flottájanak a főhadiszállása, ezért már a szovjet időkben is kiemelt célpont volt, és ez mit sem változott Putyin idejében, aki ifjúkorát maga is titkosszolgálatnál töltötte, és hálózatának vezetői tagjai mind egykori csekisták. Az embargó feltörése az orosz titkosszolgálat egyik fő célja amióta Putyin annektálta a Krím félszigetet 2014-ben szankciók sújtják Oroszországot.

Az orosz hírszerzés egyik fő feladata lett, hogy beszerezze a tilalmi listán szereplő árukat. A német ügyészség szerint ennek a bevásárló osztagnak az élén egy bizonyos Szergej K. állt. Hivatalosan ő egy fedőszervezet igazgatója volt. A Jekatyerinburgban működő tudományos és technológiai fejlesztő központ – ez a szervezet neve, létrehozója az FSZB , a KGB utód szervezete.

A GRU, a katonai hírszerzés egy külön gyilkos kommandót működtet, amely Nyugaton is öl. Az egység kódja 29155. Ők próbálták meg Novicsok idegméreggel megölni Szkripal ex ezredest, aki korábban eladta az orosz kémhálózatot az amerikai és a brit kémelhárításnak. A merénylet Nagy Britanniában nem sikerült, de a híres árulót és a családját azóta is szigorú őrizet alatt tartják. A 29155-ös alakulat benne volt egy puccskísérletben a NATO tag Montenegróban. Az oroszok benne vannak a digitális rendszerünkben Ezzel a kissé meglepő állítással szolgált a Bundesnachrichtendienst, a német hírszerzés igazgatóhelyettese. Wolfgang Wien elmondta azt is, hogy

“az oroszok készülnek valamire ellenünk!”

Minden kémelhárító szolgálatnak az a rémálma, hogy az ellenség behatol a rendszerébe. A legnagyobb gondot a német elhárításnak a Kígyó hekker csapat jelenti, melyet teljes mértékben az FSZB irányít. 2018-ban ők behatoltak a német külügy erősen védett rendszerébe is. A CIA szerint a német kémelhárítás gyenge. John Sipher ex CIA ügynök úgy nyilatkozott a Der Spiegelnek, hogy

“sok szolgálattal dolgoztam együtt, de a német volt az egyik leggyengébb. A német kémelhárítás sokkal gyengébb az orosz felforgató tevékenység elhárításában mint más európai szolgálatok.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK