Fontos

A végső szó a demokráciáé

Abban az országban egyetlen komoly ember sem hiszi, hogy az elnökválasztás szavazatszámlálása során súlyos, vagy akár kisebb mértékű választási csalást követtek el. De a komolytalan, megtévesztett, paranoid emberek körében valószínűleg százezrek vannak, ha nem milliók, akiket a vakhit megtéveszthet.

Az Egyesült Államok kórosan komolytalan elnöke azt mondta nekik, hogy a választásokat ellopják. Az elnök, Donald Trump képzeletéből kikelt vad vádakkal ostromolta a sajtót, azt állítva, hogy a szavazatszámlálók több államban nagy számban korrumpálódtak és elcsalják az ő újbóli megválasztását.

Trumpnak a Republikánus Pártban és a Fox News-ban is akadtak támogatói, akik verbális támogatást nyújtottak az elnök hazugságaihoz, de legalább annyi republikánus is akadt, akik megőrizték becsületüket, és óva intették a tomboló elnököt a közelgő vereség miatti dühödt kirohanásaitól. Adam Kinzinger, az Illinois állam képviselője tweetet küldött, amelyben azt mondta Trumpnak: „Ha jogos aggályai vannak a csalással kapcsolatban, akkor szolgáltasson bizonyítékot, és tárja a bíróság elé vagy hagyjon fel a félretájékoztatással.

„Larry Hogan, Maryland republikánus kormányzója szerint Trump megjegyzései védhetetlenek és” aláássák demokratikus hagyományainkat „.

Hogannak nagyon is igaza van.

Trump, ahogy már elnökké választása óta mindig is tette aláássa az amerikai demokráciát. Szerencsére az Egyesült Államok demokratikus rendszere rugalmas és túléli a vesztes kitalációit, még akkor is, ha ő az Egyesült Államok elnöke. Ezt a rugalmasságot a most lezárult választásokon az ország minden részén fellépő erőteljes választói részvétel bizonyította. A választók a republikánusokat a kongresszusi győzelemmel jutalmazták, de Joe Bidennek 4 millióval több szavazatot adtak, mint Trumpnak.

A választók Bidennek elegendő választási szavazatot adtak az elnöki poszt elnyeréséhez.

Trump nyafoghat, fenyegethet vagy  csinálhat amit csak akar, de nem akadályozhatja meg, hogy egy egészségesen működő rendszerben végül az igazság győzelmet arasson a hazugság felett és kimondják: a végső szó a demokráciáé.

Orbán Biden győzelmének egyik fő vesztese Európában

A brüsszeli Politico megállapítva, hogy míg Merkel kancellár és Macron elnök jól járt Biden győzelmével addig Boris Johnson brit miniszterelnök és Orbán Viktor magyar kormányfő rosszul.

„Németország a vesztemet akarja” – mondogatta Trump a választási kampány során. Közismerten rossz volt a személyes kapcsolata Merkel kancellárral, akivel már kezet sem fogtak a legutóbbi találkozás alkalmából. Joe Biden viszont – aki hosszú ideig a külügyi bizottság elnöke volt a washingtoni szenátusban -, következetes atlantista politikus, aki partnerként és nem vetélytársként tekint Európára.

Boris Johnson pácban

A brit kormányfő azért húzta – halasztotta a Brexit tárgyalásokat az EU-val, mert Trump győzelmében reménykedett. Az USA elnöke fűt-fát ígért a kilépés esetére, de a szabadkereskedelmi egyezmény csak nem akart megszületni az USA és Nagy Britannia között. Joe Bidennek ez még kevésbé lehet fontos. Felújíthatja viszont a szabadkereskedelmi tárgyalásokat az Európai Unióval. Vagyis Boris Johnson két szék között a pad alá eshet.

És Orbán Viktor?

Igazi szerelmi románc bontakozott ki a magyar miniszterelnök és Donald Trump között azt követően, hogy 2005 óta először fogadtak egy magyar kormányfőt a Fehér Házban. A magyar miniszterelnök, akit Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő ajánlott be Trumpnak, fegyvert is vásárolt az USA-tól. Ráadásul Orbán Viktor nyíltan lelkesedett az USA elnökéért, akinek hiúsága közismert. Trumpot nem nagyon zavarta a CEU kipaterolása. Annál is kevésbé, mert Soros György neki is a begyében volt hiszen a demokraták egyik fő támogatójaként ismert az Egyesült Államokban.

Mindez megváltozik Joe Biden alatt – hangsúlyozza a Politico.

Az amerikai demokraták régi tradíciója az, hogy a demokratikus értékrendet igyekeznek elterjeszteni a világon. Annak hiányát számon kérik a szövetségeseken. Obama elnök idején Goodfriend ügyvivő megmutatta azt Budapesten, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban. A washingtoni külügyminisztérium , ahol sokan maradtak a régi gárdából, gyakran szemére vetette a nemzeti együttműködés rendszerének a demokratikus normák megsértését és a sajtószabadság korlátozását. A Trump által kinevezett külügyminiszterek leintették őket, de ez most alapvetően megváltozhat. Most már nemcsak Brüsszelből hanem Washingtonból is érkezhetnek bírálatok emiatt.

A kínai és az orosz kapcsolat

Joe Biden minden bizonnyal sokkal inkább megköveteli a NATO szövetségesek hűségét Moszkvával és Pekinggel szemben. A magyar diplomácia külön útját ezen a téren Trump elnézően kezelte, mert maga is a nem ortodox diplomácia híve volt vagyis pillanatnyi érdekei alapján politizált. Joe Biden a hosszútávú stratégiai gondolkodás híve – ahogy azt a Foreign Policy című szaklapban ki is fejtette.

Ez az elképzelés arra épít, hogy a demokratikus államoknak (Észak Amerika, EU, Japán, Dél Korea, Ausztrália és Új Zéland) egységes blokkot kell alkotniuk a diktatúrákkal szemben (mindenekelőtt Oroszország, Kína, Törökország, Észak Korea, Irán).

Kérdés persze, hogy ez a második világháború végén kialakult stratégia mennyiben felel meg a huszonegyedik század realitásainak. De hogyha Washingtonban ezt az irányvonalat követik, akkor az Orbán kormány kénytelen lesz változtatni, mert az erőviszonyok ezt nehezen elkerülhetővé teszik. Orbán Viktor már pragmatikusan gratulált is Joe Bidennek noha korábban nyíltan Donald Trumpnak szurkolt.

JOE BIDENT MEGVÁLASZTOTTÁK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK 46. ELNÖKÉVÉ

Joseph Robinette Biden Jr.-t választották szombaton az Egyesült Államok 46. elnökévé, aki a politikai normalitás és a nemzeti egység szellemének helyreállítását ígérte a tomboló egészségügyi és gazdasági válságokkal szemben.

Rövid nyilatkozatában, amelyet Pennsylvania adott a győzelem szempontjából döntő választói szavazatok után, Biden a bajok orvoslására és egységre szólított fel. „A kampány lezárultával itt az ideje, hogy a haragot és a kemény retorikát magunk mögé állítsuk, és nemzetként egyesüljünk” – mondta. Mi vagyunk az Amerikai Egyesült Államok. És nincs semmi, amit ne tehetnénk, ha együtt csináljuk.”

Az amerikai republikánus képviselő, Pramila Jayapal nyilatkozatában kijelentette, hogy az eredmények „bebizonyítják, hogy a demokráciánk továbbra is működik, és hogy a hatalom mindig a szavazatok erején keresztül az embereké.”

Jayapal, szintén gratulált Harrisnek, mint első nőnek, dél-ázsiai amerikai és fekete asszonynak, akit alelnöknek választottak.

„Várom, hogy együtt dolgozhassak mindkettőjükkel annak érdekében, hogy ne csak a veszélyes elnök és korrupt kormányzata által okozott károkat orvosolhassuk, hanem Amerikát is igazságosabb pályára állítsuk” – mondta Jayapal.

Barack Obama volt elnök és Mitt Romney szenátor, a 2012-es elnöki verseny versenyzői gratuláltak Joe Biden megválasztott elnöknek és Kamala Harrissel megválasztott alelnöknek. Obama szerint „nem lehet büszkébb”, ha gratulál a párnak.

Obama szombati nyilatkozatában azt mondja, hogy Biden „megkapta, amire szüksége van egy elnöknek, és már úgy is viselkedik”, mert a Fehér Házba lépve „olyan rendkívüli kihívások sorozatával néz szembe egyetlen szembe mit előtte egyik elnök sem”.

Romney, a utahi republikánus szombaton tweetjében, köszöntötte Bident és Harrist „jóakaratú és csodálatra méltó jellemű emberekként” jellemezte a győzteseket. Azt írja: „Imádkozunk, hogy Isten megáldja őket az elkövetkező napokban és években.”

Romney, Donald Trump elnök leghangosabb kritikusa a Republikánus Párt keretein belül pénteken kijelentette, hogy Trump „károsítja a szabadság ügyét”, és „romboló és veszélyes szenvedélyeket gyújt fel” azzal, hogy alaptalanul állítja, hogy a választásokat elcsalták és ellopták tőle.

Beindult az orosz atomerőmű – szomszédban jód tablettákat osztogatnak

Belarusz első atomerőműve immár áramot szolgáltat – közölték Minszkben. A szomszédos Litvániában 500 ezer embernek jód tablettát osztanak szét a határ övezetben.

Új Csernobiltól tartanak a Baltikumban, mert az atomerőmű mindössze 20 kilométerre működik Litvánia határától. Ahol még nagyon sokan emlékeznek arra, hogy 1986-ban a csaknem végzetes nukleáris baleset Csernobilban nemcsak Ukrajnában okozott óriási károkat hanem a szomszédos Belarusz egyharmadát is súlyosan érintette. A balti államok többször is tiltakoztak az orosz atomerőmű ellen mondván, hogy működése egyáltalán nem biztonságos.

Belarusz energia szükségletének egyharmada

Ha majd teljes kapacitással működik az atomerőmű, akkor jelentős mértékben megnövekszik az ország energia függetlensége – erre hivatkozik Lukasenka elnök kormányzata, amely korábban megrendelte az erőművet az oroszoktól. Ellenzéki körökben úgy tudják, hogy az ötlet nem is Lukasenka fejében fogant meg hanem Putyinéban. Az orosz elnök azért tett visszautasíthatatlan ajánlatot a tőle ezer szállal függő Belaruszia államfőjének, hogy ezzel végképp magához kösse az egykori szovjet tagállamot. Az atomerőművet az orosz Roszatom építette csekély 11 milliárd dollárért. Belarusznak természetesen nem volt ennyi pénze. A hitelt az oroszok nyújtották – „igen előnyös feltételek mellett.” Nyilván azért is képeznek államtitkot, mert a feltételek különösen előnyösek Európa egyik legszegényebb állama, Belarusz számára.

A Rosatom természetesen azt állítja, hogy nevetségesek az uniós tagállamok félelmei az atomerőművel kapcsolatban.

Geopolitikai kihívás

Ezt írta Twitteren Linkevicius litván külügyminiszter, aki szerint cinikus akcióról van szó, mert anélkül indították be az atomerőművet Belaruszban, hogy a biztonsággal kapcsolatos valamennyi kifogást tisztázták volna. A litván külügyminiszter rögtön azt is közölte, hogy leállítják az energia importot Belaruszból. Lettország fővárosában, Rigában ugyanezt közölték.

Litvániában szervezkedik a belarusz ellenzék

Az atom vitára elmérgesedett légkörben kerül sor, mert Lukasenka elnök menekülésre késztette ellenfeleit, akik a választások tisztaságát kifogásolták és számtalan tüntetést szerveztek emiatt Minszkben és más városokban. A belarusz ellenzék vezére, Szvetlana Cihanovszkaja Vilniusban él, és követeli Lukasenka távozását. A belarusz választásokat sem az USA sem pedig az EU nem ismeri el, Putyin viszont folyamatosan támogatásáról biztosítja Lukasenka elnököt, akit nem is oly rég a magyar miniszterelnök is meglátogatott.

Maffia váddal elfogták a rendőrség korábbi vezetőit

A készenléti rendőrség őrizetbe vette korábbi vezetőjét és Szlovákia egykori rendőr főkapitányát! Tibor Gaspar Robert Fico nemzeti együttműködési rendszerének főrendőre volt. Abba bukott bele, hogy megpróbálta eltussolni a hatalom szerepét egy oknyomozó újságíró meggyilkolásában.

Jan Kuciak-ot és barátnőjét maffia módszerekkel végezték ki. Az elítélt gyilkosok között többen a rendőrség kötelékében dolgoztak. Bár a bíróság egyelőre elvágta a szálakat, melyek a gyilkosoktól a hatalomig vezettek, a vizsgálat tovább folyik. Több magasrangú rendőrtisztet elfogtak – korrupciós ügyekben – és ők siettek rávallani Tibor Gasparra és a pénzügyőrség korábbi főnökére, Bernard Slobodnikra. Pozsonyi értesülések szerint újabb letartóztatások várhatóak a rendőrség tisztikarában illetve az ügyészségen.

Isten malmai

Ezt a szimbolikus nevet adták az akciónak, mely az egykori magasrangú vezetők letartóztatásához vezetett. Így akartak utalni arra, hogyha lassan is, de kiderül az igazság a hatalom korrupciójáról Szlovákiában.

Miért kellett meghalnia az oknyomozó újságírónak?

Jan Kuciak írásaiban épp azt pedzegette, hogy Robert Fico rendszerében a rendőrség szorosan együttműködik a Ndragheta nevű nápolyi maffiával, mely Kassán fészkelte be magát. Az olasz maffiózók évtizedek óta mesterei voltak az uniós pénzek lenyúlásának, és ezt folytatták Szlovákiában is – a hatóságok lelkes együttműködésével! Bár most még csak az egykori rendőrfőkapitány bukott le, de Pozsonyban kizártnak tartják, hogy ezekről az ügyekről ne tájékoztatták volna akkoriban Fico kormányfő bizalmi emberét, a belügyminisztert. Mindketten lemondtak az oknyomozó újságíró meggyilkolása után, de a háttérből továbbra is fontos szerepet játszanak Szlovákia életében. A jelenlegi kormánypártok viszont épp azzal kerültek hatalomra, hogy megígérték Szlovákia népének: leleplezik a hatalom és a maffia összefonódását, és az egész országot átfogó korrupciót, amely mindenekelőtt az uniós pénzek lenyúlását jelenti északi szomszédunkban.

Miért nem figyelte  a titkosszolgálat az iszlamista merénylőt?

A kérdést a legilletékesebb, Ausztria belügyminisztere tette fel sajtóértekezletén. Karl Nehammer arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlovák titkosszolgálat figyelmeztette az osztrákokat arra, hogy egy fanatikus iszlamista lőszert vásárol. Az információ tehát megvolt, de mégsem jutott el az osztrák terrorelhárításhoz időben? Miért kellett négy embernek meghalnia?

Kommunikációs hiba

Ez a hivatalos magyarázat, de az osztrák belügyminiszter szerint arról van szó, hogy elődje tönkretette a terrorelhárítást és az emiatt nem volt képes cselekedni. Az előd pedig nem volt más mint a szélsőjobboldali Szabadságpárt erős embere, Herbert Kickl. Az utód kíméletlen bírálatban részesítette elődjét, aki szerinte „szinte alapjaiban rombolta le a titkosszolgálatot, és ezzel veszélybe sodorta Ausztriát!” A mostani belügyminiszter nem a levegőbe beszélt, mert Bécsben még mindenki emlékezett arra, hogy 2017 és 2019 között Herbert Kickl utasítására többször is házkutatást tartottak a titkosszolgálat vezetőinél. Sok tapasztalt tisztet leváltottak, helyükre a Szabadságpárt által megbízhatónak tekintett szélsőjobboldali káderek kerültek.

A CIA is bírálta az akciót

Az amerikaiak azt rótták fel a szélsőjobboldali osztrák belügyminiszternek, hogy nem az orosz kémekre és az iszlamista terroristákra összpontosít hanem a szélső baloldalra. Az amerikaikat annyira zavarta a Szabadságpárt magatartása, hogy Kurz kancellárnak felvetették: kizárják Ausztriát a Berni unióból. Ez a titkosszolgálatok klubja, amelyben Ausztria annak ellenére benne van, hogy nem tagja a NATO-nak. Kurz kancellár értette a finom célzást: megszabadult a szélsőjobboldali és oroszbarát Szabadságpárttól, és helyette jelenleg a Zöldekkel alkot kormánykoalíciót Bécsben.

Ejtőernyős tiszt volt Franciaország új prímása

Ferenc pápa – sokak meglepetésére – Olivier de Germayt nevezte ki Lyon érsekévé. Ez a poszt több mint ezer éve a prímásé Franciaországban. Az előd azért kényszerült lemondásra, mert elnézte papjainak pedofil ténykedését. Az új lyoni érsek eddig Ajaccio /Korzika fővárosának/ püspöke volt.

Minden szentek napján „érte Krisztus hívása”

Olivier de Germay Franciaország leghíresebb katonai akadémiáján végzett és Afrikában szolgált – ejtőernyős parancsnokként. Harminc évvel ezelőtt ott érte „Jézus Krisztus hívása”. Kilépett a hadseregből és beiratkozott egy papi szemináriumba. Tanulmányait Rómában is folytatta, ahol elvégezte a II. János Pál pápáról elnevezett akadémiát. XVI. Benedek pápa 2012-ben nevezte ki Ajaccio püspökévé. A francia egyházi élet ismerői a konzervatívok közé sorolják Lyon új érsekét, aki várhatóan megkapja majd a bíborosi süveget is mint Franciaország prímása.

Mai kérdés – Ön szerint ki lesz az USA következő elnöke: Trump vagy Biden?

Az első részeredmény: Dixville Notch-ban Joe Biden, Millsfieldben Donald Trump győzött.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint ki lesz az USA következő elnöke: Trump vagy Biden?

Az USA olyan lesz mint Magyarország?

Azon elmélkedik a Washington Post választási előzetesének szerzője, hogy Trump ismételt győzelme esetén korlátozza a bíróságok függetlenségét, a szólásszabadság jogát éppúgy mint Magyarország, Törökország vagy épp Belarusz.

A Washington Post szerint ezekben az országokban eleve eldöntöttek a választások, mert a hatalom lehetetlen helyzetbe hozta az ellenzéket.

Az Egyesült Államokban természetesen nem ez a helyzet, de a Washington Post szerint fennáll annak a veszélye, hogy Trump ebbe az irányba megy tovább.

Joe Biden banditának nevezte ezeknek az államoknak a vezetőit

A demokraták elnökjelöltje éppoly autokratának tekinti a magyar miniszterelnököt mint a török államfőt vagy Lukasenkat Belaruszban. Ez persze csak a választási kampány része, de nem sok jót ígér az Orbán kormánynak, ha a demokraták győznek az Egyesült Államokban. Ez persze mindenképp odébb van, mert Trump mindent megpróbál annak érdekében, hogy további négy évet tölthessen a Fehér Házban.

A Washington Post tulajdonosa a világ leggazdagabb embere

Jeff Bezos, akinek vagyona túllépte a 200 milliárd dollárt, az Amazon alapító atyjaként profitál a vírusválságból, mert az internetes kereskedés rakéta sebességgel ível felfelé az egész világon. Korábban már szembe került Trumppal amikor kiderült: a Fehér Ház engedélyezte Szaúd Arábia trónörökösének, hogy meggyilkolja az őt bíráló újságírót, aki a Washington Postnak dolgozott. Dzsamal Kashodzsit Isztambulba csalták, ahol megfojtották majd feldarabolták Szaúd Arábia nagykövetségén.

Nem kímélték Jeff Bezost sem

A világ leggazdagabb emberét Ádám kosztümben mutatta egy videó a szeretője társaságában. Jeff Bezos emiatt válni kényszerült. Azzal vádolta meg Trumpot, hogy az ő megbízásából készült a kínos videó. A világ leggazdagabb embere mindenesetre Trump bukásában bízik annak ellenére, hogy az elmúlt évben rekordot rekordra halmozott, és az Amazon értéke meghaladta az 1000 milliárd dollárt a New York-i tőzsdén.

„Semmiképp se legyen tele a stadion!”

Hogy terjed a Covid-19 vírus, ha nagy tömeg gyűlik össze egy futball mérkőzésen vagy rock koncerten? Ezt vizsgálta egy német professzor a lipcsei Arénában. A sajtóértekezleten jelen volt a hazai újságírókon kívül a BBC, a Washington Post és több tudósító Dél Koreából.

2000 Covid negatív önkéntes vett részt a három kísérletben, melynek során mindenki maszkot viselt és nyomkövetőt. Ez utóbbit azért, hogy megvizsgálják: milyen közel kerülnek egymáshoz az emberek a tömeg rendezvények alkalmából?

Az első kísérletben a hagyományos ültetési rend érvényesült vagyis minden széken ültek mint régen a vírus előtti időkben. A másik két esetben két különböző variációt próbáltak ki a távolságtartásra az arénában Lipcsében- írja a Deutsche Welle.

Mindeközben számítógép szimulálta a levegő mozgását, mely döntő fontosságú lehet a Covid 19 terjedése szempontjából. A Restart 19 virtuális modellnek még volt egy fontos sajátossága:

24 vírus fertőzöttet is elhelyeztek a tömegben!

Stefan Moritz professzor irányításával egy kis csapat vizsgálta azután a három rendezvény modell hatását a vírus terjedésére. A tapasztalatok alapján a német professzor három fontos tanulságra hívta fel a figyelmet:

1/ Sohasem szabad megengedni, hogy teltházas legyen a rendezvény!
2/ Ne álljanak hanem üljenek a résztvevők! Ülve ugyanis sokkal jobban meg lehet tartani a szükséges távolságot.
3/ Mindenki mindig viseljen maszkot!

Ezenkívül Stefan Moritz professzor azt javasolja, hogy mindenki csak az ülőhelyen egyen és igyon, mert a büfénél óhatatlanul tolongás alakulhat ki vagyis nem lehet megtartani a szükséges távolságot.

Célszerű megnövelni a beléptető helyek számát, mert ott is tumultus alakulhat ki, ha egyszerre sok ember akar ki vagy bemenni.

Ezenkívül fontos, hogy a rendezvényen mindenképp legyenek egészségügyi ellenőrök, akik felhívják a figyelmet a szabályok betartására.

Németországban jelenleg semmilyen tömeg rendezvényt nem lehet tartani, de hogyha a szigor enyhül is még a jövő év is rámehet a vírus elleni küzdelemre – írja a Deutsche Welle – arra utalva, hogy a lakosság védőoltása esetleg csak 2022 elejére fejeződhet be.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK