Fontos

Orosz oligarchától kaphatott pénzt Trump ügyvédje

0

Ezt állítja annak a pornószínésznőnek az ügyvédje, aki beperelte Trumpot. Stormy Danielsnek Trump ügyvédje, Michael Cohen állítólag 130 ezer dollárt fizetett, hogy hallgasson.

Stormy Daniels ügyvédje, Michael Avenatti a CNN-en arról beszélt, hogy Cohen Trump több egykori kapcsolatának fizethetett, hogy hallgasson. Azt mondja: ő kinyomozta, honnan érkezhetett a pénz:

Viktor Vekszelberg orosz milliárdos 500 ezer dollárt fizetett Cohennek

egy amerikai vállalaton keresztül a 2016-os elnökválasztás előtt.

Avenatti szerint Vekszelberg és unokatestvére, Andrew Intrater 2017 januárja és augusztusa között több részletben utalta át az összeget az oligarcha vállalatbirodalmának egyik amerikai beruházási cégén keresztül.

Az oroszok beavatkozását vizsgáló, Robert Mueller vezette bizottság már meg is hallgatta Vekszelberget, aki közel áll Vlagyimir Putyinhoz. Az oligarchát az FBI emberei tartóztatták fel, amikor magángépével leszállt New Yorkban.

Az amerikai kormány még áprilisban a szankciókkal sújtott oroszok listájára tette Vekszelberget,

mondván, azok egyike volt, akik beavatkoztak a választásba. A CNN úgy tudja, Muellerék azt is vizsgálják, hogy Vekszelberg amerikai leányvállalatának vezetője hogyan és mennyivel járult hozzá Donald Trump választási kampányalapjához és beiktatási ünnepségének költségeihez. És továbbra is vizsgálják, hogy az elnök akadályozta-e a nyomozást.

Macron: Ukrajnának tárgyalnia kell Oroszországgal

A francia elnök jelenleg Romániában és Moldovában tárgyal, majd Scholz német kancellár és Draghi olasz miniszterelnök társaságában Kijevbe utazik.

Az Európai Unió három vezető hatalma arra akarja rávenni Zelenszkij ukrán elnököt, hogy tárgyaljon a tűzszünetről Putyin orosz elnökkel. Colonna francia külügyminiszter nemrég Kijevben ugyanerről győzködte az ukrán vezetőket – mérsékelt sikerrel. Kissinger egykori amerikai külügyminiszter vetette fel Davosban, hogy Ukrajnának területi engedmények árán is ki kell egyeznie Oroszországgal. Lényegében ugyanez a véleménye a francia elnöknek, a német kancellárnak és Olaszország miniszterelnökének.

A magyar diplomácia álláspontja hasonló. Ezzel szemben áll a másik tábor, melynek legelszántabb szószólója Lengyelország és fő támogatója Biden diplomáciája. Az USA és szövetségesei Putyin megbuktatására törekszenek. Ezzel szemben Macron francia elnök azt hangoztatja, hogy nem szabad megszégyenítő helyzetbe hozni Oroszországot, amely továbbra is nagyhatalom marad, és amellyel modus vivendit kell találni a háború után is.

Változó hadi helyzet Ukrajna keleti részén

Az oroszok előrenyomulnak és hamarosan megszerezhetik az ellenőrzést a két “népköztársaság” fölött, melyet szövetségeseik kiáltottak ki Luhanszk és Donyeck kormányzóságban. Ha ez megtörténik, akkor tárgyalásokra kényszerülhet Zelenszkij ukrán elnök is. Biden elnök nem zárta ki a területi engedményeket, de azt hangsúlyozta, hogy ez Ukrajnától függ. Csakhogy Ukrajna olyan nagy mértékben függ az Egyesült Államoktól, hogy a valóságban a döntést Washingtonban kell meghozni.

Blinken amerikai külügyminiszter legutóbb azt mondta, hogy a háború sokáig elhúzódhat Ukrajnában. Kissinger szerint ha egy-két hónapon belül nem lesz tűzszünet Oroszország és Ukrajna között, akkor annyira elmérgesedhet a helyzet, hogy hosszú időszakra nem jöhet létre európai békerendszer. Márpedig enélkül Európa egyik országa sem élhet biztonságban.

Összefogásra ítélve

A szavazatok 96,5%-ának megszámolása után  a Központi Választási Bizottság csütörtök reggeli frissítése szerint a Kék és Fehér Párt 2 mandátumos előnnyel vezet a Netanjahu vezette konzervatív Likud tömb előtt.

Gantz centrista pártja 33 mandátummal rendelkezik, a Netanjahu jobboldali Likud tömbje pedig 31 közölte a Központi Választási Bizottság. Az eredmények tartalmazzák az úgynevezett „dupla borítékok” részleges számát – a szavazólapok speciális szavazóhelyiségekben történő leadását olyan szavazók által, akik nem tudnak elérni a rendes szavazóhelyet, elsősorban az IDF katonái, a külföldi diplomaták, a kórházi betegek és a börtönben fogva tartottak.

Ezeknek szavazatoknak számlálása izraeli idő szerint csütörtökön reggel kezdődött, a legfrissebb adatok pedig körülbelül nyolc órával később kerültek közzétételre. A hiányos eredmények azt mutatják, hogy 1 035 635 ember szavazott a Kék és Fehér Párt mellett, szemben a 1 010 246 szavazattal melyet a Likud kapott.

Az áprilisi választásokon összesen 240 783 ember szavazott kettős borítékok felhasználásával. Ez az összes leadott szavazat körülbelül 5,5% -át tette ki – ami azt jelenti, hogy a 120 tagú Knesszetben 6-7 hely múlik ezeken a szavazatokon.

A szavazatok számlálása valószínűleg még csütörtök este is folytatódik. Csak az összes kettős borítékok számlálása után kerül hozzáadásra a többi leadott szavazathoz, és megkezdődik a pártok mandátumonkénti végleges helyek számának kiszámítása.

Eközben Benjamin Netanyahu miniszterelnök csütörtökön felhívta a Kék és Fehér Párt elnökét, Benny Gantzot, hogy találkozzon vele és tárgyaljanak egy széles körű egységkormány kialakításáról.

Netanyahu szerdán elmondta, hogy minden jobboldali szövetségesével együtt is csak 55 mandátummal rendelkezik a jobboldali, szélsőjobboldali és ortodox zsidó pártok mandátumaival együtt.

Sem a centrista Kék és Fehér, sem a jobboldali Likud nem képes összegyűjteni azt a 61 mandátumott, amely egyenes többséghez szükséges.

Peking: Oroszország negatív tényező

A kínaiak egyik legfőbb orosz szakértője, aki gyakran ad tanácsot a döntéshozóknak Pekingben azon a véleményen van, hogy Oroszország csak rombolásra képes.

Huang Csing professzor a sanghaji egyetem nemzetközi kapcsolatok intézetében tanít. Kiváló orosz kapcsolatokkal rendelkezik: tanulmánya Moszkvában is megjelent a külügy szakmai folyóiratában. Ebből az látszik, hogy Putyin környezetében is vannak olyanok, akik kételkednek az Ukrajna elleni háború értelmében.

Bár a kínai hírszerzés kiváló, de ennek ellenére meglepte a döntéshozókat Pekingben, hogy Putyin megindította a háborút – írja a kínai professzor. Ha ugyanis Putyin valóságos célja a Donbasz elfoglalása lett volna, akkor azt sokkal egyszerűbben is elérhette volna az ottani orosz milíciák megerősítésével. Putyin tehát többet akar, de nem világos, hogy pontosan mit?

Akármit is gondol Putyin Kínának nem érdeke a háború. Békés nemzetközi környezetet akar, mert a célja a gazdasági fejlődés. Semmiképp sem kívánja kockára tenni kapcsolatait az USA-val Oroszország miatt – hangsúlyozza.

Hszi Csinping ezt látványosan meg is mutatta amikor épp a BRICS virtuális csúcstalálkozó idején rúgta ki azt a külügyi államtitkárt, aki az orosz kapcsolatokért volt felelős. Amikor Putyin Pekingben járt a téli olimpia idején, ez az államtitkár még lelkesen kijelentette: Kína és Oroszország barátságának nincs határa! Aztán Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen, és villámgyorsan kiderült: nagyonis van határa a kínai-orosz barátságnak.

Kína első számú diplomatája, Jang Csie-cse kétszer is találkozott az ukrajnai háború kitörése óta Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadóval. A kínaiak megígérték, hogy nem szállítanak olyan korszerű chipeket az oroszoknak, melyeket nyugati szankciók sújtanak. Ez óriási csapás az orosz hadseregnek, melynek fegyverzete egy generációval el van maradva a nyugati és a kínai hadiipartól.

Mit akar Kína?

Mielőbbi tűzszünetet Ukrajnában. Hszi Csinping elnök számtalan telefonbeszélgetést folytatott a német és a francia vezetőkkel, hogy előmozdítson egy ilyen megoldást – fejtegeti a sanghaji professzor. Aki arra is rámutat, hogy a Biden kormányzat le akarja győzni Oroszországot, de ennek gyakorlatilag semmilyen realitása sincsen. Csak a NATO aktív szerepvállalásával lehetne esélye ennek Ukrajnában.

Ilyen körülmények között elhúzódhat a háború. Az USA és az EU csapdába kerülhet, mert az elhúzódó háború társadalmi gazdasági válságot okozhat náluk.

Ennél is rosszabb lenne, ha Oroszország megnyerné a háborút Ukrajnában. Az oroszok ugyanis nem racionálisan döntenek. Azt állítják, hogy nekik abszolút mértékben igazuk van. Ezzel a gondolkodással közel kerülhetünk a világháborúhoz, a Pokolhoz.

Kínának és az USA-nak együtt kell fenntartani a stabilitást

Szilárd és jól működő nemzetközi pénzügyi rendszer egyaránt érdeke mind a két nagyhatalomnak. Az USA belülről nagyon megosztott: valószínű, hogy Biden kormányzata béna kacsává válik az őszi választások után.

Közben viszont fennáll a stagfláció és a recesszió veszélye az Egyesült Államokban.

Ebben a helyzetben megnövekedhet egy amerikai-kínai konfliktus esélye, de az egész világnak az az érdeke, hogy ezt elkerülje. A két világhatalom együttműködése hozhatja meg a stabilitást a világnak – zárja gondolatait a sanghaji egyetem professzora, Huang Csing.

Aki tagadja a koronavírus veszélyességét

Fehéroroszország – karantén nélkül működik annak ellenére, hogy már ott is van halottja a koronavírus járványnak. Lukasenko elnök utasítására ez az egyetlen állam Európában, mely nem törődik a korona vírussal.

Minden úgy megy tovább mint korábban : sehol egy karantén. Igaz: az iskolákat bezárták, de minden más továbbra is üzemel Fehéroroszországban. Lukasenko elnök, aki 26 éve van hatalmon Fehéroroszországban, a múlt hétvégén maga is részt vett egy jéghoki mérkőzésen, ahol kezet fogott a játékosokkal. A futball bajnokság is folytatódik – a fogadó irodák legnagyobb örömére.

Inkább halok meg állva minthogy térden állva éljek! – idézi az ősi mondást Lukasenko elnök, aki annak ellenére negligálja a korona vírus járványt, hogy azt már példaképe, Vlagyimir Putyin is igen komolyan veszi. Putyinhoz hasonlóan Lukasenko is szívesen jéghokizik. A nézőkkel tömött stadionban vígan kijelentette: nincs itt semmiféle vírus! Olyan ez mint egy fridzsider, a vírusok is megfagynak!

Igyatok vodkát!

Ezt tanácsolta Alekszandr Lukasenko elnök honfitársainak még akkor is amikor a koronavírus fertőzöttek száma meghaladta a 150-et a 9,5 milliós országban. Lukasenkot a londoni Times kérdezte arról, hogy nem zavarja-e: mindenütt másutt karanténnal küzdenek a korona vírus gyors terjedése ellen, náluk viszont továbbra is tele vannak a futball és a jégkorong stadionok, a kocsmákról már nem is beszélve. „A vodka és a szauna megőrzi az egészséget!” – állitja Lukasenko. „Óriási kockázatot vállal a fehérorosz elnök ” – nyilatkozta az Economist Economic Unit szakértője a CNBC televíziónak. Matthias Karabaczek főként azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus járványnak a gazdasági következményei gyászosak lehetnek Európa egyik legszegényebb állama számára. Régebben ilyenkor a másik nagy amatőr jéghokizó, Vlagyimir Putyin segített, de az olajárak mélyrepülése miatt most Oroszország sincs abban a helyzetben, hogy másokat komolyan támogasson.

Eddig Lukasenko elnök arra hivatkozhatott, hogy náluk nem halt meg senki a korona vírus járványban, de a hírügynökségek közölték: Fehéroroszországban is megvan az első halálos áldozat …

Tony Blair a bukott elnök PR tanácsadója volt Kazahsztánban 

A kazahstáni lázongások során egyre-másra döntik le Nazarbajev ex elnök szobrát Kazahsztánban, és a külföldi sajtóból az is kiderül, hogy miért. Míg a nép nagyrésze a megélhetésért küzd a diktátor családja dúskál a földi javakban: Nurszultan Nazarbajev a francia Riviérán, 41 éves lánya Nagy Britanniában.

300 millió dollárt vitt külföldre a diktátor lánya Kazahsztánból

8,75 millió fontért vásárolt kastélyt Londonban Alija Nazarbajeva és mellé 18 millió fontért egy luxus repülőgépet – írja a londoni Sunday Telegraph. A jelenleg 41 éves Alija Kazahsztán diktátorának a legfiatalabb lánya, aki brit állampolgárságot akart szerezni még 2006-ban. Főként pedig ki akarta hozni a pénzét Kazahsztánból, ahol a papa már a szovjet időkben is fontos elvtárs volt, a rendszerváltás után pedig teljhatalmú úr a soknemzetiségű és sokvallású országban, amely dúskál ásványi kincsekben. Ezek eladásából a hatalmi piramis csúcsán álló Nazarbajev família dollármilliárdokat szerzett.

Az idén már 82 éves Nurszultan Nazarbajev lemondott az elnöki tisztről 2019-ben, de a hatalmat nem adta át. Továbbra is a Védelmi Tanács vezére maradt, márpedig ez Kazahsztán igazi hatalmi központja. Csak a gázáremelés miatt kirobbant lázongások következtében váltotta le őt utóda, Tokajev elnök. Egyben hazaárulással vádolta meg a nemzetbiztonság főnökét – Nurszultan Nazarbajev  bizalmasát. Letartóztatták a nemzetbiztonsági szolgálat helyettes vezetőjét is, aki nem volt más mint Nazarbajev unokaöccse. Putyin portálja, az Rt.com arról számolt be, hogy őt szabadon engedték.

Menekülő út

A Sunday Telegraph értesülései szerint a bukott diktátor először lánya londoni kastélyában akarta kipihenni fáradalmait, hogy onnan tovább menjen Alija Nazarbajeva Dubajban megvásárolt palotájába – ha szorul a hurok. Ezt a palotát a diktátor lánya még 2006-ban vette meg 16 millió dollárért Dubajban, amelynek egyik fő előnye, hogy nincsen kiadatási egyezménye a világ országaival. Az Rt.com úgy tudja, hogy Nurszultan Nazarbajev még Kazahsztánban van.

A diktátor családja gondosan felkészült a menekülésre: nemcsak Alija Nazarbajeva, de a család több más tagja is bevásárolt a méregdrága londoni ingatlan piacon. A papa, Nurszultan Nazarbajev a francia Riviérán szerzett kastélyokat, de ezek után tudakozódni kezdett a francia rendőrség. A vizsgálatot az Élysée palotából leállították mondván Kazahsztán túlságosan fontos gazdasági partner. A brit rendőrség is érdeklődött miután Nazarbajev veje megvette András királyi herceg egykori kastélyát, amely olyan drága volt, hogy évekig nem kellett a kutyának sem. 15 millió fontot fizetett ezért Nazarbajev veje. A Scotland Yard nyomozni is kezdett a kazah diktátor családjának pénzügyei után, de ők emiatt beperelték a rendőrséget. Amelynek az ingatlan vásárlások mellett az is feltűnt, hogy Alija Nazarbajeva beperelte pénzügyi tanácsadóit Nagy Britanniában. Aztán ezt a pert közös megegyezéssel rendezték. A Scotland Yard pedig pórul járt: a brit bíróság elvetette az indítványt, hogy ellenőrizzék alaposabban a Nazarbajev família 80 millió fontos londoni ingatlan ügyeit.

Tony Blair méregdrága tanácsai

Kazahsztán diktátorát a külföldi sajtó gyakran bírálta az emberi jogok semmibevétele miatt. Ezért Nurszultan Nazarbajev felbérelte az egykori brit miniszterelnök, Tony Blair irodáját, hogy adjon tanácsot: miképp lehetne kedvezőbb képet kialakítani Kazahsztán rendőr államáról. A Tony Blair Associates 2011-től tevékenykedett a kazah diktátor tanácsadójaként. Állítólag maga Blair írta Nurszultan Nazarbajev elnök beszédének egy részét, melyet Cambridge egyetemén mondott el 2012-ben.

Amikor a kazah biztonsági erők belelőttek a tömegbe 2011-ben, és megöltek legkevesebb 14 embert, akkor Tony Blair segített abban, hogy elsikálják az ügyet a külföldi sajtóban. Amikor emiatt kérdőre vonták Őfelsége egykori miniszterelnökét, akkor levélben így válaszolt: „ezek a tragikus események nem homályosíthatják el Kazahsztán óriási fejlődését.”

Orbán nehéz döntés előtt

0

Ha a magyar kormányfő egy ilyen kaliberű bűnöző mellé áll, akkor abból az egész világ számára nyilvánvalóvá válik, igazából milyen is a magyar kormány.

Orbán Viktor gúnyt űz az EU értékeiből, amikor egy jogerősen elítélt köztörvényes bűnözőt véd – írja a Deuetsche Welle, a külföldre sugározó német közszolgálati médium macedón szerkesztőségének vezetője.

A kommentár szerint a jó hír a történetben az, hogy a magyar vezető végre beadta a derekát, miután annyi menekültet elhajtott. Sőt, ezúttal feltehetőleg segített is az út megszervezésében. Ugyanakkor a rossz hír az, hogy mindössze egyetlen jövevényről van szó, ám az nem a háború vagy a szegénység elől menekül. Odahaza 10 év alatt hatalmas magánvagyont halmozott fel, maga ellen hangolta a nyugati kormányokat, ám tekintélyelvű stílusa meghozta számára Orbán barátságát. Mindketten illiberális demokráciát akarnak odahaza és kampányt folytattak Soros György ellen.

Macedóniában Gruevszki sokak számára egy korrupt rendszer jelképe, aki a kis ország eddigi legnagyobb politikai válságát provokálta ki. Ha bebörtönzik, az a társadalom gyógyulási folyamatának kezdetét jelentette volna, hogy visszaálljon a bizalom az igazságszolgáltatás és a jogállam iránt. Lehet, hogy a mostani szkopjei vezetés boltot kötött, de sokkal valószínűbb, hogy szökését a macedón intézmények kétbalkezessége tette lehetővé.

Orbán Viktor most nehéz döntés elé néz. Ha lojális marad korrupt balkáni barátjához, az még jobban megterhelné a viszonyt Brüsszellel. De ki is adhatja volt szövetségesét. Hogy mit tesz, az nagyban függ a Bizottság és az Európai Néppárt álláspontjától.

Ha a magyar kormányfő egy ilyen kaliberű bűnöző mellé áll, akkor abból egész világ számára nyilvánvalóvá válik, igazából milyen is magyar kormány. Az EU-nak minden oka megvan az aggodalomra, mivel a budapesti eljárásmód nem egyszerűen azt jelzi, hogy sikeresen halad a tekintélyelvű és korrupcióra alapozódó rendszer építése. Orbán már jó ideje exportálja modelljét a térségben, hiszen azokat támogatja, akik követik a példáját. De azért van egy kis remény is, miután a világ végre többet megtud azoknak a „menekülteknek” a hátteréről, akiket Orbán állítólag tárt karokkal vár.

Deutsche Welle/Szelestey Lajos

Mit csináljunk Hernádival?

A védelemnek a bíró személye elleni kifogásai miatt elhalasztották az INA-MOL néven elhíresült ügy újbóli tárgyalását a zágrábi megyei bíróságon. Ivo Sanader volt horvát kormányfőt korábban azért (is) ítélték tíz, majd 8 és fél évre, mert állítólag Hernádi Zsolt, a MOL elnöke 10 millió euróért megvesztegette és emiatt került a magyar cég irányító pozícióba az INA-ban. A horvát alkotmánybíróság végül is, bizonyítékok hiányára hivatkozva, megsemmisítette a jogerős ítéletet és újat rendelt el. Sanadert pedig addig is szabadlábra helyezték.

Függetlenül a halasztástól, Zágrábban úgy tudják, hogy a magyar fél három tételre alapozza Hernádi védelmét. Az elsőnek időhúzási jellege van és abból áll, hogy a védelem kérni fogja a tárgyalási anyagok magyarra fordítását. A második tétel tulajdonképpen a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságnak tavalyi döntése, amely szerint Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a vádlott (Sanader) kenőpénzt fogadott el a Moltól, a koronatanú nem volt hiteles, a bíróság pedig elfogultan ítélkezett. A MOL-vezér védelmének harmadik támasza a Fővárosi Törvényszéknek az a döntése, hogy elutasítja a horvát kérelmet, mellyel Hernádi kiadatását kezdeményezték a náluk folyó vesztegetési ügyben. Az indoklás: Hernádi Zsolt átadása idején nem látják biztosítottnak, hogy megkapná a tisztességes eljáráshoz való jogot. Így aztán, állapítja meg például a Jutarnji list is, a MOL-vezér Budapestről kísérheti figyelemmel a bírósági tárgyalást. Már, amikor az egyáltalán elkezdődik.

Az Ivan Turudić bírósági elnök elleni kifogásról a horvát Legfelsőbb Bíróságnak kell dönteni,

ezért lesz a halasztás másfél hónapos.

Zágrábi sajtóértesülések szerint a védelem pozícióját erősíthetik a kétoldali legfelsőbb politikai találkozók is. Orbán Viktor és Andrej Plenković utoljára nem hivatalosan augusztusban találkoztak Abbáziában. Az ilyen találkozók leggyakoribb kérdése, horvát kormányközeli források szerint, hogy „mit csináljunk Hernádival?”. Horvát részről azt követelik, hogy

jelenjen meg Zágrábban, a magyarok meg azt mondják, hogy hagyják őt békén.

A magyar félnek ezenkívül még vannak ütőkártyái. Ezek pedig gazdasági jellegűek. Horvát gazdasági szakértők szerint várható, hogy a közeljövőben elkezdik fejleszteni a rijekai olajfinomítót, több száz millió eurós beruházásról lenne szó. Ezzel egyidejűleg megváltoztatnák (leépítenék?) a sisaki finomító jellegét. A MOL-nak az a mottója, szintén a Jutarnji list szerint, hogy „amikor Magyarországon egy finomító működik, Szlovákiában is, sőt Szlovéniában egy sem, akkor Horvátországban miért lenne kettő, amely közül az egyik ráadásul még veszteséges is?”.

És akkor itt van még a koronatanú, egy bizonyos Robert Ježić, akiről nemcsak Budapesten és Genfben állították, hogy teljes mértékben hiteltelen tanú, hanem a horvát Alkotmánybíróság is, hiszen ezzel is indokolta a Sanader/Hernádi ügyben a perújrafelvételt. Nem titok, hogy Ježić annak idején éppen vizsgálati fogságban ült más ügyei miatt és nagyon is igyekezett fontos koronatanúvá válni. Másrészt az is igaz, hogy

Ježić egy időben sülve főve együtt volt Ivo Sanader miniszterelnökkel,

többek között a Marcellino nevű zágrábi étteremben, ahol a közismert videó is készült (Sanader, Hernádi meg egy papírcetli). Erről a felvételről állítják magyar részről, hogy montírozott és semmit sem bizonyít. A horvát ügyészség meg azt mondja, hogy videó nem is perdöntő, hanem az a tény, hogy Ježić svájci bankszámlájára megérkezett 5 millió euró, méghozzá egy ciprusi offshore cégtől, amely „mögött a MOL tanácsadója állt”. Márpedig annak idején is a MOL élén Hernádi állt.

150 eurós büntetés, ha valaki nem visel maszkot közjárműveken

Lecsapott a rendőrség a maszkot nem viselő polgárokra Németország legnépesebb tartományában, Észak Rajna-Vesztfáliában. A törvény már régóta kötelez mindenkit maszk viselésére a közjárműveken ám sokan fütyülnek erre Németországban is.

A rendőrség a közlekedési minisztériummal együtt nyolcórás akciót szervezett a fegyelmezetlen polgárok megrendszabályozására. Maximum 150 eurós büntetés várt azokra, akik nem viseltek maszkot. Ez premier volt egész Németországban, ahol a média nagy terjedelemben számolt be a rendőri akcióról.

Megállítja ez a Covid-19 második hullámát?

Több mint 1700 embert bírságoltak meg. Akinél nem volt maszk, annak le kellett szállnia a következő megállónál vagy állomáson.

„Nem a pénzszerzés volt a célunk hanem az, hogy emlékeztessük az embereket: a maszk viselése kötelező!”

– mondta a helyi közlekedési hatóság munkatársa a Deutsche Wellenek.

A problémát az okozza, hogy minden német államban kötelező ugyan a maszk viselése a közjárműveken április vége óta , de a büntetések mértéke eltérő: minden államban más és más.

Ugyanez a helyzet a távolságtartással és a gyülekezéssel. Észak Rajna-Vesztfáliában 10 fő a maximum, de ez államonként különböző.

A német polgárok egy része úgy érzi: a törvény túl szigorú, korlátozza a szabadságjogokat. Ezért rendszeresek a tüntetések a vírusszabályozás ellen. Az emberek döntő többsége azonban elfogadja a szabályokat csak épp nem mindig tartja be azokat. A rendőrök azt tapasztalták, hogy a maszkot nem viselő polgárok gyorsan előkapnak egyet amikor észreveszik, hogy büntetést kell fizetni a szabály be nem tartásáért. Akinél pedig nincs maszk, az is fogadkozik, hogy csak feledékenységről van szó: siet bocsánatot kérni.

„A maszk viselése az egyik leghatékonyabb módja a védekezésnek a Covid-19 vírus ellen, ezért követeljük meg annak használatát!”

– nyilatkozta a Deutsche Wellenek a tartomány közlekedési minisztere, aki szerint ki kellene terjeszteni az egész országra a szigorú ellenőrzést, hogy megakadályozzák a vírusfertőzés második hullámát Németországban.

Valóban nő a bűnözés, ha sok a bevándorló?

A kormánypropaganda egyik kedvenc, az orosz dezinformációs kampányokból átemelt toposza, hogy Nyugat-Európa több országában már gyakorlatilag élni sem lehet, olyan szintű a bűnözés a bevándorlás miatt, míg Magyarország a béke szigete. Megnéztük, hogy az adatok mennyire támasztják ezt alá. Spoiler: semennyire.

Kezdjük Németországgal, a kormánypropaganda egyik kedvenc célpontjával, amellyel kapcsolatban nemrég kiderült, hogy a magyar állami tévé híradójában „bevándorlóktól rettegő állampolgárokként” bemutatott németek valójában a szélsőjobboldali, populista AfD párt politikusai voltak.

A Welt Am Sonntag néhány hónapja közzétette a rendőrségi adatokat, amelyekből az derült ki, hogy Németországban

évtizedek óta nem csökkent olyan arányban a bűnözés, mint 2017-ben.

Közel 10, egészen pontosan 9,6 százalékkal kevesebb bűncselekmény történt, mint egy évvel korábban. A legnagyobb arányban a zsebtolvajlások és a betörések száma esett, de a propagandában előszeretettel a bevándorlókhoz kötött erőszakos bűncselekmények száma is csökkent, 2,4 százalékkal.

A gyilkosságok és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma ugyanakkor nőtt. Ami viszont fontos adat: az összesen mintegy 5 millió 762 ezer esetből mindössze 736 ezer volt a nem németek által elkövetett bűncselekmények száma (ez egy év alatt 22,8 százalékos csökkenés). A rendőrség szerint

az összes kategóriában a német bűnelkövetők vannak többségben.

A statisztikák alapján egyébként Angela Merkel vissza is szólt Donald Trumpnak, amikor a valósággal gyakran ambivalens viszonyban lévő amerikai elnök azt állította, hogy Németországban növekszik a bűnözés. Horst Seehofer belügyminiszter pedig májusban arról beszélt: Németország biztonságosabb országgá vált. 100 ezer lakosra 6982 bűncselekmény jutott tavaly: ez harminc éve a legalacsonyabb szám.

Nézzük meg Ausztriát is, ha már a kampányban Lázár János is ellátogatott Bécsbe. Az Osztrák Bűnügyi Hivatal statisztikái szerint

tíz éves mélypontra süllyedt a bűncselekmények száma.

2018 első felében mintegy 229 ezer esetet regisztráltak, ez 10 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év első felében – az akkori adat is sokéves mélypontot jelentett. Itt is csökkent az erőszakos bűncselekmények száma, nőtt viszont az interneten elkövetett csalásoké, valamint a „vágó- illetve szúrófegyverrel elkövetett támadások és a szexuális bűncselekmények száma. Ez utóbbinál azonban minden ország esetén fontos elmondani, hogy a metoo-mozgalom hozzájárulhatott ahhoz, hogy egyre többen mernek beszélni ilyen esetekről, míg korábban sok ügy titokban maradt.

Ausztriában

a gyanúsítottak 40 százaléka külföldi, de csak kis részük (7 százalékuk) menedékkérő.

A legtöbb külföldi gyanúsított Romániából, Németországból és Szerbiából érkezett, utánuk jönnek az afgánok, de Magyarország is szerepel ezen a listán, a hetedik helyen, 4737 bűnözővel.

Svédország is kedvenc célpontja a kormánypropagandának, főleg a nemi erőszakok magas számát szeretik hangsúlyozni a magyar megszólalók – és nem csak a magyarok, a szélsőjobboldal egyik kedvenc toposza ez mindenhol.

A svéd Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács adatai szerint a menekülthullám csúcspontja után, 2015 októbere és 2016 januárja között

1 százalék volt a bűnelkövetők között a menedékkérők aránya, miközben a teljes lakosságnak 1,6 százalékát tették ki.

Az Aftonbladet adatai szerint pedig például a gyilkosságokat tekintve Svédország kifejezetten jól áll az amerikai statisztikákhoz képest, a no-go zónának leírt Malmö és Stockholm is messze elmarad a veszélyesebb amerikai városoktól.

A nemi erőszakok száma valóban magas, de ennek okai sokkal szerteágazóbbak annál, mint amit a propaganda sulykol, miszerint „a migránsok megerőszakolják a nőket”. Svédországban egyrészt sokkal szigorúbbak a szabályok, másrészt a kultúra miatt sokkal többen fordulnak szexuális erőszak ügyében a rendőrség,

sokkal kevesebb ügy marad titokban.

Ha pedig valaki azzal tesz feljelentést, hogy három hónapon keresztül mindennap megerőszakolta a barátja vagy a férje, azt 90 külön esetnek tekintik – ezért is ilyen magas a szám.

Amikor tavaly a svéd bevándorlás- és igazságügyi miniszter Magyarországon járt, beszélt is az ilyen bűncselekményekről. Azt mondta: a bejelentett nemi erőszakok száma évek óta 6000 körül van.

Ami viszont tény, hogy Svédországban gyakran vannak bandaháborúk, ezeknek azonban kevés köze van a bevándorláshoz. Ezeket viszont nem csak a magyar, hanem az orosz propaganda is kihasználja: egy tavalyi tanulmány szerint az oroszok valóságos információs háborút vívnak azért, hogy Svédországot minél veszélyesebb helynek tudják bemutatni.

És hogy egy kicsit a magyar adatokról beszéljünk: a kormány szereti azt hangoztatni, hogy „Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa” – közben viszont

a gyilkosságok száma Európában Magyarországon az egyik legmagasabb.

Minden országot tekintve a 2016-ra vonatkozó adatok a legfrissebbek: ezek szerint 100 ezer lakosra Ausztriában 0,66, Hollandiában 0,55, Németországban 1,17, Franciaországban 1,31 gyilkosság jutott, Magyarországon viszont 2,05 – ez ráadásul a 2010-es 1,38-hoz képest komoly növekedést jelent.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK