Fontos

Orbán számíthat Peking megértésére  Fudan ügyben

Kínai megfigyelők pozitívan fogadták, hogy a magyar parlament területet biztosított Budapesten a Duna partján a Fudan egyetem számára – fogalmaz a Global Times, amely általában a pekingi központi vezetés véleményét tükrözi. Mindez kedvezően befolyásolja a kulturális és oktatási kapcsolatokat – fűzi hozzá a Pekingben megjelenő angol nyelvű lap.

Orbán kormánya szerint a Fudanról szóló döntés más kutató és fejlesztő központokat is Magyarországra vonzhat. A külföldi befektetések nagyon fontosak ennek a 10 milliós országnak a növekedés szempontjából. A Global Times egyáltalán nem ír magáról a Fudan szerződésről sem pedig annak pénzügyi kondícióiról. A kínaiak általában ragaszkodnak ahhoz, hogy ez titokban maradjon, és ez feltehetően az Orbán kormánynak sincs ellenére.

Az ellenzéki tiltakozás ellenére Orbán kitart

Ezt hangsúlyozza a Global Timesnak szerdán nyilatkozó kínai szakértő. Csang Hung a pekingi Társadalomtudományi Akadémia Oroszország, Kelet Európa és Közép Ázsia kutató intézetének munkatársa.

„Ez a döntés pozitív lépés, mert azt mutatja, hogy a magyar kormány el van szánva a kulturális és oktatási kapcsolatok fejlesztésére Kínával.” Ezután következik az ellenzéki tüntetés bírálata: a tiltakozó menet, amelynek során a magyar ellenzék politikai célból ki akarta használni a Fudan egyetem ügyét a kínai kapcsolatok gyengítésére. Ezután a magyar miniszterelnök felfüggeszteni látszott az ügyet, és felajánlotta, hogy népszavazást rendeznek erről 2023-ban. Mindez azt mutatta hogy néhány ellenzéki politikus megpróbálja elrabolni (hijack) a kínai-magyar és a kínai-EU  kapcsolatokat – írja a Global Times.

A magyar parlamentnek a jövő év végén kell megtárgyalnia a Fudan egyetem ügyét – a választások után.

„Azt javaslom, hogy függesszék fel a tervet mindaddig amíg stabil politikai környezet nem alakul ki Magyarországon a választások után. A Fudan terv nem lehet a magyar ellenzék eszköze arra, hogy támadja Kínát és az Orbán kormányt”

– nyilatkozta a kínai szakértő a Global Timesnak.

Csang Hung ezután Karácsony Gergely budapesti polgármestert bírálta mondván, hogy egy kis ellenzéki párt vezére, aki bűnösnek akarja nyilvánítani Kínát az emberi jogok megsértése miatt. Így kívánja  magát helyzetbe hozni a magyar miniszterelnökkel szemben – mondta a kínai szakértő, aki végül figyelmeztet arra, hogy

„Kína bűnössé nyilvánítása sőt démonizálása nem bölcs dolog a hosszú távú kínai-magyar kapcsolatok szempontjából.”

Arról nem tett említést, hogy 2002 és 2010 között Orbán Viktor mint ellenzéki vezér gyakran hasonló bírálatokat fogalmazott meg, különösen akkor amikor Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök Pekingbe látogatott. A kínaiak olyannyira nem vették a szívükre Orbán bírálatát, hogy magas szinten fogadták amikor Matolcsy György kíséretében Pekingben járt még ellenzéki vezérként. Nemrég viszont Orbán Viktor azzal dicsekedett, hogy Hszi Csinping elnök személyesen hívta meg Pekingbe.

A kínai külügy szóvivője arra hívta fel a magyar politikusokat, hogy objektív, racionális és tudományos álláspontot tanúsítsanak. Kerüljék el, hogy politikai ügyet csináljanak a kulturális kapcsolatokból, és hogy bűnösnek nyilvánítsák Kínát az emberi jogok megsértése miatt. Őrizzék meg a két állam közti baráti kapcsolatot – idézi a pekingi Global Times a pekingi külügy szóvivőjét.

Peking minden bizonnyal azért ily érzékeny Fudan ügyben, mert Biden amerikai elnök épp azért jött Európába, hogy valamiféle Kína ellenes koaliciót hozzon össze az USA és az EU között. Pekingben ehhez a diplomáciai kampányhoz kapcsolják a magyar ellenzék tiltakozását a Fudan egyetem ellen noha annak elsősorban belpolitikai okai vannak.

Valóban nő a bűnözés, ha sok a bevándorló?

A kormánypropaganda egyik kedvenc, az orosz dezinformációs kampányokból átemelt toposza, hogy Nyugat-Európa több országában már gyakorlatilag élni sem lehet, olyan szintű a bűnözés a bevándorlás miatt, míg Magyarország a béke szigete. Megnéztük, hogy az adatok mennyire támasztják ezt alá. Spoiler: semennyire.

Kezdjük Németországgal, a kormánypropaganda egyik kedvenc célpontjával, amellyel kapcsolatban nemrég kiderült, hogy a magyar állami tévé híradójában „bevándorlóktól rettegő állampolgárokként” bemutatott németek valójában a szélsőjobboldali, populista AfD párt politikusai voltak.

A Welt Am Sonntag néhány hónapja közzétette a rendőrségi adatokat, amelyekből az derült ki, hogy Németországban

évtizedek óta nem csökkent olyan arányban a bűnözés, mint 2017-ben.

Közel 10, egészen pontosan 9,6 százalékkal kevesebb bűncselekmény történt, mint egy évvel korábban. A legnagyobb arányban a zsebtolvajlások és a betörések száma esett, de a propagandában előszeretettel a bevándorlókhoz kötött erőszakos bűncselekmények száma is csökkent, 2,4 százalékkal.

A gyilkosságok és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma ugyanakkor nőtt. Ami viszont fontos adat: az összesen mintegy 5 millió 762 ezer esetből mindössze 736 ezer volt a nem németek által elkövetett bűncselekmények száma (ez egy év alatt 22,8 százalékos csökkenés). A rendőrség szerint

az összes kategóriában a német bűnelkövetők vannak többségben.

A statisztikák alapján egyébként Angela Merkel vissza is szólt Donald Trumpnak, amikor a valósággal gyakran ambivalens viszonyban lévő amerikai elnök azt állította, hogy Németországban növekszik a bűnözés. Horst Seehofer belügyminiszter pedig májusban arról beszélt: Németország biztonságosabb országgá vált. 100 ezer lakosra 6982 bűncselekmény jutott tavaly: ez harminc éve a legalacsonyabb szám.

Nézzük meg Ausztriát is, ha már a kampányban Lázár János is ellátogatott Bécsbe. Az Osztrák Bűnügyi Hivatal statisztikái szerint

tíz éves mélypontra süllyedt a bűncselekmények száma.

2018 első felében mintegy 229 ezer esetet regisztráltak, ez 10 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év első felében – az akkori adat is sokéves mélypontot jelentett. Itt is csökkent az erőszakos bűncselekmények száma, nőtt viszont az interneten elkövetett csalásoké, valamint a „vágó- illetve szúrófegyverrel elkövetett támadások és a szexuális bűncselekmények száma. Ez utóbbinál azonban minden ország esetén fontos elmondani, hogy a metoo-mozgalom hozzájárulhatott ahhoz, hogy egyre többen mernek beszélni ilyen esetekről, míg korábban sok ügy titokban maradt.

Ausztriában

a gyanúsítottak 40 százaléka külföldi, de csak kis részük (7 százalékuk) menedékkérő.

A legtöbb külföldi gyanúsított Romániából, Németországból és Szerbiából érkezett, utánuk jönnek az afgánok, de Magyarország is szerepel ezen a listán, a hetedik helyen, 4737 bűnözővel.

Svédország is kedvenc célpontja a kormánypropagandának, főleg a nemi erőszakok magas számát szeretik hangsúlyozni a magyar megszólalók – és nem csak a magyarok, a szélsőjobboldal egyik kedvenc toposza ez mindenhol.

A svéd Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács adatai szerint a menekülthullám csúcspontja után, 2015 októbere és 2016 januárja között

1 százalék volt a bűnelkövetők között a menedékkérők aránya, miközben a teljes lakosságnak 1,6 százalékát tették ki.

Az Aftonbladet adatai szerint pedig például a gyilkosságokat tekintve Svédország kifejezetten jól áll az amerikai statisztikákhoz képest, a no-go zónának leírt Malmö és Stockholm is messze elmarad a veszélyesebb amerikai városoktól.

A nemi erőszakok száma valóban magas, de ennek okai sokkal szerteágazóbbak annál, mint amit a propaganda sulykol, miszerint „a migránsok megerőszakolják a nőket”. Svédországban egyrészt sokkal szigorúbbak a szabályok, másrészt a kultúra miatt sokkal többen fordulnak szexuális erőszak ügyében a rendőrség,

sokkal kevesebb ügy marad titokban.

Ha pedig valaki azzal tesz feljelentést, hogy három hónapon keresztül mindennap megerőszakolta a barátja vagy a férje, azt 90 külön esetnek tekintik – ezért is ilyen magas a szám.

Amikor tavaly a svéd bevándorlás- és igazságügyi miniszter Magyarországon járt, beszélt is az ilyen bűncselekményekről. Azt mondta: a bejelentett nemi erőszakok száma évek óta 6000 körül van.

Ami viszont tény, hogy Svédországban gyakran vannak bandaháborúk, ezeknek azonban kevés köze van a bevándorláshoz. Ezeket viszont nem csak a magyar, hanem az orosz propaganda is kihasználja: egy tavalyi tanulmány szerint az oroszok valóságos információs háborút vívnak azért, hogy Svédországot minél veszélyesebb helynek tudják bemutatni.

És hogy egy kicsit a magyar adatokról beszéljünk: a kormány szereti azt hangoztatni, hogy „Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa” – közben viszont

a gyilkosságok száma Európában Magyarországon az egyik legmagasabb.

Minden országot tekintve a 2016-ra vonatkozó adatok a legfrissebbek: ezek szerint 100 ezer lakosra Ausztriában 0,66, Hollandiában 0,55, Németországban 1,17, Franciaországban 1,31 gyilkosság jutott, Magyarországon viszont 2,05 – ez ráadásul a 2010-es 1,38-hoz képest komoly növekedést jelent.

Végképp vezérpárt lett Salvini mozgalma

Liga Matteo Salvini miniszterelnökért – ezzel az új jelszóval indítja újra a szélsőjobboldali mozgalmat Olaszország egykori belügyminisztere.

Salvini még nem is oly rég az Umberto Bossi által alapított Északi Liga Európai  parlamenti képviselője volt. Ámde jött Putyin és minden megváltozott. Minden oroszok ura Milánóban vendégeskedett, ahol szakított időt a tökéletesen ismeretlen Európai parlamenti képviselőjére, aki hevesen bírálta az Európai Uniót. Elsősorban a migráns politika miatt. Salvini ezt tűzte a zászlajára – és minthogy ez Itáliában valóban létező probléma – gyorsan népszerű lett. Hatalomra került a másik populista párttal, az Öt csillaggal együtt. Belügyminiszterként minden kikötőt igyekezett lezárni a migránsok elől. Emiatt most bíróság elé állíthatják , mert intézkedéseivel megsértette Olaszország nemzetközi egyezményeit.

Salvini kontra Ferenc pápa?

A migráns politika megítélésében homlokegyenest ellenkező nézeteket vall Matteo Salvini és a katolikus egyház vezetője, aki Itáliában nemcsak morális, de politikai tényező is. Bár Trump elnök tanácsadója, Steve Bannon azt tanácsolta Salvininek, hogy támadja meg nyilvánosan a pápát, a szélsőjobboldali olasz politikus ez elől meghátrált. Emlékezett arra, hogy Mussolini is konkordátumot kötött a pápával, és nem szállt szembe a katolikus egyházzal mint Hitler Németországban.

Salvini-Orbán tengely?

Olasz belügyminiszterként Salvini az elsők között tárgyalt a magyar miniszterelnökkel Genovában. Terveik között szerepel egy populista blokk létrehozása az Európai Unióban, mely Olaszországból, a visegrádi négyekből és Szlovéniából állna. Ehhez persze Matteo Salvininek miniszterelnöknek kellene lennie. Első kísérlete megbukott: belügyminiszterből kormányfő akart lenni, de ehelyett az ellenzék vezére lett. Népszerűsége azóta csökken. Conte miniszterelnök ugyanis a brüsszeli csúcsról fontos gazdasági mentőcsomagot hozott a fizetésképtelenség határán ingadozó Itáliának. Ezzel kapcsolatban Salvininek nincs sok mondanivalója. Neki a migráns kérdés a vesszőparipája. Csakhogy a vírusjárvány miatt csökken a migránsok száma, és még jobban a probléma iránti érdeklődés. Mindenki tudja: Olaszország nem a migránsok miatt jutott a fizetésképtelenség határára. A problémák megoldására Salvininek receptje nincs csak új logója…

EU: A bírósági reform Lengyelországban veszélyezteti a jogállamot

0

Napirenden volt a lengyel igazságügyi reform, ezzel kapcsolatban Magyarország is szóba került. Málta meg a meggyilkolt kormánykritikus újságírónő miatt került a figyelem középpontjába.

Frans Timmermans, a brüsszeli bizottság első alelnöke az európai parlament jogi és belügyi bizottsága előtt fejtette ki, hogy az a varsói parlament által megszavazott négy törvény, mely átalakítaná a bírói rendszert, fenyegetést jelent a jogállamra nézve.

Az Európai Néppárt nevében Roberta Metsola képviselő asszony különösen azt kifogásolta, hogy a lengyel kormány elutasítja a párbeszédet Brüsszellel ebben a fontos kérdésben. A lengyel kormánypárt, a PIS- a Fidesz-szel ellentétben – nem tagja a néppárti frakciónak az európai parlamentben. A PIS álláspontját Jadwiga Wisniewska asszony fejtette ki a bizottság előtt. Szerinte Brüsszelben teljesen hamis kép alakult ki a bírósági reformokról. Hangsúlyozta: őket a lengyel nép választotta, a parlament megszavazta a törvényeket. Így tehát tulajdonképp nincs miről tárgyalni. Duda elnök is kifogásolta a bírósági törvények egy részét, ezért egyeztetések folynak az államfő és Kaczynski PIS elnök szakértői között. Az Európai Uniót elsősorban az aggasztja, hogy az új törvények következtében megnövekedne a bíróságok politikai befolyásolásának lehetősége. Márpedig az Európai Unió alapelvei közé tartozik a bírói rendszer teljes függetlensége az államhatalomtól. Brüsszel nemcsak Lengyelországot bírálja ilyen ügyekben, de szó érte a ház elejét Magyarországon is. Frans Timmermans legutóbb Máltát figyelmeztette, hogy veszélyben a demokrácia miután egy kormányt bíráló újságírónőt maffia módszerekkel felrobbantottak a szigeten. Timmermans első alelnök hangsúlyozta: az EU elvárja Máltától, hogy a kormányzat tegyen meg mindent az igazság kiderítése érdekében. Málta éppen úgy mint Magyarország vagy Lengyelország, viszonylag új tagállam az Európai Unióban, ezért Brüsszelben nagy figyelemmel kísérik az európai normák betartását, melyet a tagállamok a belépéskor ünnepélyesen vállaltak is.

Apokaliptikus Brexit-világra készül Nagy-Britannia

Hiány élelmiszerből, gyógyszerből, drágulás, tüntetések, tengeri incidensek. Erre számít a kormány egy kiszivárgott jelentés szerint a megállapodás nélküli Brexit utáni hónapokban. Az északírek olyan megoldást támogatnak, amit London elvet.

Rendkívül súlyos fennakadásokra számít a brit kormány lapértesülés szerint abban az esetben, ha október 31-én megállapodás nélkül szűnik meg a brit európai uniós tagság. A The Sunday Times konzervatív vasárnapi lap birtokába került friss kormányzati dokumentumokból kiderül, hogy a lakosság és a vállalkozások csak kis mértékben vannak felkészülve a rendezetlen Brexitre.

Maguk se bíznak abban, amit ígérnek

Az emberek „belefáradtak” az évek óta tartó Brexit-folyamatba, és ez hátráltatja a kilépés eredetileg tervezett március végi időpontja óta amúgy is egy helyben toporgó felkészülést az előre nem látott eseményekre. Egy magas rangú kormányzati forrás a lapnak azt mondta, a jelentés nem riogatás, hanem reális megítélése annak, hogy a lakosság mire számíthat a megállapodás nélküli kilépés esetén.

A kormány a fizikai határellenőrzés visszaállítására számít

az Ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország között, mert az ennek elkerülését célzó jelenlegi tervek „tarthatatlannak” bizonyulnak. (Ez a sarokpontja a még Theresa May idején az EU-val aláírt 580 oldalas megállapodásnak, amely az úgynevezett backstop nevű megoldással – egyfajta vámunió fenntartásával – érné el a határ visszaállításának elkerülését, amit, és ezzel a szerződést is, a brit alsóház háromszor utasította el. Negyedikként viszont kizárta megállapodás nélküli kilépést.

Boris Johnson azt ígéri, hogy a backstop nélkül is elérik a határ visszaállításának elkerülését,

de az EU közölte: a megállapodás nem módosítható.)

Káosz és áruhiány

A vámellenőrzés bevezetése miatt hónapos késések alakulhatnak ki, ezek

hatással lehetnek az üzemanyag-ellátásra, fennakadásokhoz vezethetnek London és Anglia délkeleti részén.

Az import benzinre kivetendő vámok miatt elkerülhetetlen lesz két olajfinomító bezárása, ami kétezer munkahely megszűnésével és sztrájkokkal járna az ellátásban várható zavarok mellett.

A jelentés szerint félő, hogy a Csatornán átkelő tehergépjárművek 85 százaléka nem lenne felkészülve a vámellenőrzésre a francia oldalon, és emiatt akár két és fél napos késésekre számíthatnak. (Mintegy másfél éve végzett kísérlet után még úgy számoltak, hogy körülbelül öt napos kamionsorok alakulnak ki a határnál, ami lehetetlenné teszi a friss áruk bevitelét az országba.)

A megállapodás nélküli Brexit után a kikötőkben is komoly zavarok alakulnának ki, amelyek esetleg csak három hónap után enyhülnének, de

a forgalom akkor is legfeljebb a jelenlegi 50-70 százalékára állna vissza.

Az utasforgalomban késésekre kellene számítani a repülőtereken, pályaudvarokon és Doverben.

A gyógyszerellátásban is fennállna a súlyos késedelem veszélye, mert

az Egyesült Királyságban forgalmazott gyógyszerek háromnegyede a Csatornán át érkezik

a szigetországba. Az élelmiszerellátásban csökkenne a friss élelmiszerek aránya, emelkednének az árak. (Ezzel kapcsolatban szintén korábbi számítások a vám visszaállása és a csökkenő mennyiség miatt egyes friss élelmiszerek, például sajtok akár 70 százalékos drágulását vetítették előre.)

Utcai és tengeri incidensek

Mindezek az azonnal bekövetkező fennakadások és több, mint kellemetlenségek

tüntetésekhez és utak elzárásához fog vezetni a kormányzati dokumentum szerint.

Ez pedig megkövetelheti a rendőrség jelentős mértékű megerősítését.

A jelentés szerint incidensek lehetőségére kellene számítani az Egyesült Királyság és az Európai Gazdasági Térség halászhajói között. Arra is, hogy több mint kétszáz hajó jelenhet meg illegálisan a brit vizeken a Brexit napján.

Johnson mégis tárgyal

A Boris Johnson vezette konzervatív kormány határozott álláspontja, hogy az Egyesült Királyság október 31-én mindenképp kilép az EU-ból, akár sikerül újratárgyalni az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldás (a backstop) miatt brit részről elutasított megállapodást, akár nem.

A The Sundy Times arról is ír, hogy Johnson a jövő hét végén tartandó G7-csúcstalálkozó előtt ellátogat Angela Merkel német kancellárhoz és Emmanuel Macron francia elnökhöz. A brit kormányfő hivatala vasárnapra virradóra közölte,

nem lehet áttörésre számítani a Brexit ügyében.

Az Európai Unió többször is közölte, nem tárgyalja újra a Theresa May által elért kilépési megállapodást. (Johnson megbeszélései figyelemre méltók azután, hogy még két hete is arról beszélt: csak tárgyalni se hajlandó addig, amíg a backstopot nem veszik ki a megállapodásból.)

Az északírek örlődnek

Ezzel egyidejűleg az Észak-Írországban élők többsége támogatná a brit európai uniós tagság megszűnéséről szóló vitában az ír-északír határellenőrzés elkerülését célzó tartalékmegoldásnak azt a változatát, amely

az Ír-tengerre helyezné a vámhatárt az EU-val

– derült ki egy vasárnap ismertetett felmérésből.

Szintén a The Sunday Times a LucidTalk belfasti közvélemény-kutató intézet felmérésének eredményeit ismertetve arról írt, hogy az északírek 58,4 százaléka elfogadná, ha a tartalékmegoldás (backstop) csak rájuk, és nem az Egyesült Királyság egészére vonatkozna. Kevesebb, mint 40 százalékuk utasította el a felmérés szerint, hogy Észak-Írország szorosabb kapcsolatban maradjon az EU-val, mint az Egyesült Királyság többi része.

A Boris Johnson vezette konzervatív brit kisebbségi kormány és külső támogatójuk, a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban

mereven ellenzi, hogy Észak-Írországra más szabályok vonatkozzanak, mint az ország többi részére.

Jelenleg egyébként a toryknak csak a DUP-pal együtt van többségük az alsóházban, egy nemrégiben lezajlott időközi választás miatt ez is mindössze egy fős.

Az Európai Unió és az előző, Theresa May vezette brit kormány között létrejött Brexit-megállapodásban ez a tartalékmegoldás rendelkezik az Írország és Észak-Írország közötti 499 kilométeres határszakaszról. Eszerint a határellenőrzés elkerülése érdekében az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a tartalékmegoldás alkalmazását.

A brit kormány azonban szuverenitása egy részének elvesztésétől tart, és ezért a tartalékmegoldás törlését követeli a megállapodásból. Erre viszont az Európai Unió nem lát lehetőséget, így a tárgyalások holtpontra jutottak a Brexit október 31-i időpontjának közeledtével.

A vita tétje Nagy-Britannia egysége

Az északírek a felmérés szerint nincsenek jó véleménnyel a brit kormány tárgyalási stratégiájáról, a megkérdezettek kétharmada szerint a kabinet „nagyon rosszul” kezeli a folyamatot, és csak 13 százalékuk volt elégedett a kormány munkájával.

A tartalékmegoldás eredetileg valóban csak Észak-Írországra vonatkozott volna, de a brit kormány a DUP kedvéért az Egyesült Királyság egészére kiterjesztette. Az utóbbi időben azonban Leo Varadkar ír kormányfő újból felvetette, hogy az Ír-tengeren legyen a vámhatár.

Az ír-északír határ átjárhatóság sarkalatos pontja az 1998-as nagypénteki megállapodásnak, amely több évtizedig tartó felekezeti erőszaknak vetett véget Észak-Írországban. Ebben a brit kormány vállalta, hogy soha nem állítja vissza a határt a két ország között.

A Brexit kimenetele Nagy-Britannia egységét sodorhatja veszélybe. A skót kormány már régóta

elutasítja, hogy országa akarata ellenére kénytelen legyen kilépni az EU-ból a britekkel együtt.

A skótok átverve érzik magukat, mert 2015-ben ugyan népszavazáson a korona mellett álltak ki – nem nagy többséggel -, de akkor még szó se volt arról, hogy Londonban kezdeményezni fogják a Brexitet, ahogyan ezt tette pár hónappal később David Cameron akkori miniszterelnök – hátha az egyre népszerűbb kiváláspárti UKIP ellenében a többség a bennmaradást választja. Nem így történt.

A 2016-os népszavazáson aztán a skótok több, mint 60 százaléka a bennmaradás mellett állt ki. A skót kabinet arra készül, hogy saját referendumot ír ki a királyságból kiszakadásra a Brexit esetére. Mindeközben pedig egyre erősebb az a vélekedés, hogy megállapodás nélküli Brexitre válaszul Észak-Írországban kezdeményezni kellene az egyesülést az EU-tag Írországgal.

Miért népszerű a tekintélyelvűség amin Orbán rendszere alapul?

Anne Appelbaum amerikai történész könyvet írt arról, hogy a posztkommunista Közép és Kelet Európában harminc évvel a rendszerváltás után olyan rendszerek jöttek létre, amelyek leépítik a jogállamot és a vezető tekintélyére alapozzák a politikai rendszert. A legszembetűnőbb ez Magyarországon, ahol Orbán Viktor évtizedek óta meghatározó szerepet játszik a politikai életben.

A tekintélyelvűség csábítása – ez Anne Appelbaum könyvének címe. Az amerikai szerző, aki jól ismeri a térséget hiszen férje, Sikorski egykor Lengyelország külügyminisztere volt, az alcímben felteszi a jogos kérdést: miért annyira népszerű a demokrácia ellenes uralom?

Lengyelországban hat éve van hatalmon a PiS, amely fokozatosan építi le a jogállamot. Emiatt uniós eljárás is folyik a lengyel kormány ellen.

Magyarországon 2010 óta épül ki a nemzeti együttműködés rendszere, amely egyertelműen Orbán Viktor miniszterelnök egyszemélyes uralmán alapul.

Anne Appelbaum szerint ezek a liberális demokráciát tagadó modellek azért válhattak népszerűvé Magyarországon és Lengyelországban, mert túlságosan gyorsan jöttek a változások. A globalizáció felforgatta a hagyományos életformákat, és ehhez nem mindenki tudott alkalmazkodni. Jól látszik ez vidéken mind Lengyelországban mind pedig Magyarországon, ahol az emberek többsége a globalizáció vesztesei közé tartozik.

Anne Appelbaum azt írja, hogy Lengyelországban az életszínvonal a háromszorosára nőtt a rendszerváltás óta vagyis a liberális demokrácia a gyakorlatban bizonyította az előnyeit. Sajnos azonban ez nem így van

Magyarországon, ahol jelentős népcsoportok számára alig volt életszínvonal növekedés az elmúlt harminc évben.

A társadalmi különbségek viszont nagyon megnőttek. Az egy főre jutó GDP így egyre kevésbé tükrözi az életszínvonalat. A lakosság jövedelmei annál inkább: a Kelet és Nyugat közötti bérkülönbségek fennmaradtak Európában! Ráadásul Európa keleti feléből millió szám vándoroltak ki tehetséges fiatalok. Az egy főre jutó GDP azért is nőtt oly szépen Lengyelországban, mert négymillió lengyel ment külföldre, akik onnan szép pénzt utalnak haza.

A populista vezérek kihasználva a meglevő ellentéteket legendákat gyártanak – Soros terv Európa benépesítésére migránsokkal, Kaczynski ikertestvérének „orosz politikai gyilkosságként” való feltüntetése, stb. Ann Appelbaum szerint a populista vezérek ilyen teóriákkal osztják meg a társadalmat, hogy azután könnyebben uralkodhassanak fölötte. Meg persze

ne tegyenek fel olyan kérdéseket, hogy miért nyúlja le az uniós pénzeket a hatalmi elit Magyarországon?!

Biden megoldás

Anne Appelbaum arra mutat rá új könyvében, hogy abba kellene hagyni a kultúrharcot, mert ez csakis a populista pártoknak kedvez. Nem ideológia háborút kell folytatni hanem megoldásokat találni a társadalom problémáira. Biden nem Trump bírálatával foglalkozik hanem olyan 1,9 milliárd dolláros támogatási csomaggal próbálja beindítani az amerikai gazdaságot, amely egyszerre fokozza az USA versenyképességét a globális piacon és javít a szegényebb néprétegek életszínvonalán az Egyesült Államokban.

Moszkva megosztja az EU-t

Anne Appelbaum a Der Spiegelnek adott interjúban azt hangsúlyozza, hogy Oroszország destabilizálni akarja az Európai Uniót akkoris hogyha nincsen reális receptje saját maga számára sem.

Moszkva nyíltan támogatja azokat az európai politikusokat, aki szemben állnak Brüsszellel. Orbán Viktor ebben az élen jár, de ott van még Marine Le Pen asszony Franciaországban, az osztrák Szabadságpárt. A legutóbbi időkig Moszkva embere volt Orbán Viktor olasz szövetségese Matteo Salvini is, de most beállt a nemzeti egységkormány mögé. Mario Draghi miniszterelnök ugyanis éreztette: csakis az kaphat a több mint 200 milliárd eurós válságkezelő alapból, aki az ő kormányát támogatja, amely élvezi Brüsszel bizalmát.

Lengyelországban Putyin lehetőségei korlátozottak, mert az évszázados bizalmatlanság az oroszok iránt nemigen teszi lehetővé azt, hogy valaki az orosz kártyát játssza ki Brüsszel ellen mint Orbán Viktor, aki az uniós szabályokat megszegve rendelt Covid-19 vakcinát Oroszországból.

Moszkva pénzzel is támogatja európai szövetségeseit, jól mutatta ezt a Szabadságpárt korábbi vezetőjének Ibiza videója. Ebben kiderült, hogy Strache Putyin egyik oligarchája támogatásával kívánt  olyan média birodalmat létrehozni mint Orbán Viktor Magyarországon. A videó beugratás volt, de jellemző módon a Szabadságpárt vezére bevette a csalit ugyanis Putyin emberei ezzel a módszerrel dolgoznak Európában.

A Biden kormányzat azonban nem paktál Putyinnal és a szövetségeseivel sem. Ez finom figyelmeztetés Orbán Viktornak, hogy változtasson politikáján, ellenkező esetben nemcsak Brüsszellel, de Washingtonnal is szembekerülhet.

150 eurós büntetés, ha valaki nem visel maszkot közjárműveken

Lecsapott a rendőrség a maszkot nem viselő polgárokra Németország legnépesebb tartományában, Észak Rajna-Vesztfáliában. A törvény már régóta kötelez mindenkit maszk viselésére a közjárműveken ám sokan fütyülnek erre Németországban is.

A rendőrség a közlekedési minisztériummal együtt nyolcórás akciót szervezett a fegyelmezetlen polgárok megrendszabályozására. Maximum 150 eurós büntetés várt azokra, akik nem viseltek maszkot. Ez premier volt egész Németországban, ahol a média nagy terjedelemben számolt be a rendőri akcióról.

Megállítja ez a Covid-19 második hullámát?

Több mint 1700 embert bírságoltak meg. Akinél nem volt maszk, annak le kellett szállnia a következő megállónál vagy állomáson.

„Nem a pénzszerzés volt a célunk hanem az, hogy emlékeztessük az embereket: a maszk viselése kötelező!”

– mondta a helyi közlekedési hatóság munkatársa a Deutsche Wellenek.

A problémát az okozza, hogy minden német államban kötelező ugyan a maszk viselése a közjárműveken április vége óta , de a büntetések mértéke eltérő: minden államban más és más.

Ugyanez a helyzet a távolságtartással és a gyülekezéssel. Észak Rajna-Vesztfáliában 10 fő a maximum, de ez államonként különböző.

A német polgárok egy része úgy érzi: a törvény túl szigorú, korlátozza a szabadságjogokat. Ezért rendszeresek a tüntetések a vírusszabályozás ellen. Az emberek döntő többsége azonban elfogadja a szabályokat csak épp nem mindig tartja be azokat. A rendőrök azt tapasztalták, hogy a maszkot nem viselő polgárok gyorsan előkapnak egyet amikor észreveszik, hogy büntetést kell fizetni a szabály be nem tartásáért. Akinél pedig nincs maszk, az is fogadkozik, hogy csak feledékenységről van szó: siet bocsánatot kérni.

„A maszk viselése az egyik leghatékonyabb módja a védekezésnek a Covid-19 vírus ellen, ezért követeljük meg annak használatát!”

– nyilatkozta a Deutsche Wellenek a tartomány közlekedési minisztere, aki szerint ki kellene terjeszteni az egész országra a szigorú ellenőrzést, hogy megakadályozzák a vírusfertőzés második hullámát Németországban.

Mi lesz az uniós polgárokkal a brit repülőtéren?

Brüsszelt aggasztja, hogy a légitársaságok esetleg nem is engedik felszállni a gépre azokat az uniós polgárokat, akiknek csak személyi igazolványa van. A brit tartózkodási engedély ugyanis csak digitálisan létezik.

Rákattintanak-e a repülőtereken a brit kormány oldalára, és megvárják-e amíg a Nagy Britanniában lakó uniós polgár az okostelefonon a kódjával igazolja magát? Ez meglehetősen időigényes folyamat, de október elsejétől ezt kellene alkalmazni  a repülőtereken, ha a Nagy Britanniába tartó uniós polgár nem tudja útlevéllel igazolni magát. Azok az uniós polgárok, akik már megszerezték a tartós tartózkodási engedélyt 2025-ig személyi igazolvánnyal igazolhatják magukat az Egyesült Királyságba tartó repülőgépeken.

A bevándorlási törvény ötéves brit tartózkodást tekint vízválasztónak. Emiatt több mint 450 ezer uniós polgár Nagy Britanniában jogilag szinte a senki földjén tartózkodik, mert a kérvénye bent fekszik a londoni belügyben elbírálásra várva. Aki már rendelkezik ideiglenes vagy végleges tartózkodási engedéllyel, de még nem érte el az ötéves tartózkodási időt az csakis digitálisan tudja igazolni magát, ezt viszont a repülőtéren lehet, hogy nem fogadják el. A repülőtársaságoknak ugyanis nincs közvetlen hozzáférésük a brit kormány oldalhoz, melyet a határőrség használ Nagy Britanniában.

Az állampolgári jogok vegyes bizottsága figyel

Ez a különleges bizottság azt vizsgálja, hogy a Brexit miképp befolyásolja a polgárok hétköznapjait. Uniós és brit diplomatákból áll, akik nemrég megvitatták azt, hogy vajon október elsejétől mi várható a repülőtereken azt követően, hogy személyi igazolványt immár nem fogadnak el uniós polgártól hacsak nem tudja bizonyítani jogi státuszát Nagy Britanniában. Ezt azonban csakis digitálisan teheti meg.

„Nagy Britanniában a szabályok világosak, de mi nem vagyunk biztosak benne, hogy a légitársaságok ismerik ezeket” – mondta egy uniós diplomata a Guardian-nek.

Brüsszel szerint a légitársaságoknak be kell tartaniuk a szabályokat, és ha törvénytelenül visszautasítják uniós polgárok felszállását a gépre, akkor azzal kell számolniuk, hogy kártérítést követelhetnek tőlük.

A Ryanair képviselője úgy nyilatkozott a Guardian-nek, hogy ők fel vannak készülve az október elsejei változásra: „azok, akiknek tartózkodási engedélyük van Nagy Britanniában személyi igazolvánnyal is felszállhatnak a gépre.”

Brüsszeli diplomaták azt is felvetették, hogyha valaki nem folyamodik időben tartós tartózkodási engedélyért, akkor elveszítheti az ideiglenes engedélyt, és így jogilag nehéz helyzetbe kerülhet.

Válaszul a brit diplomaták azt hozták fel, hogy az Európai Unióban élő brit polgárok gyakran azzal találják szembe magukat, hogy nem kapják meg azokat a szolgáltatásokat, amelyeket eddig megkaptak.

A brit kormány ragaszkodik a változáshoz október elsejétől:

„A brit választópolgárok úgy döntöttek, hogy megszüntetik a szabad határátkelést. Ezért az Európai Unió polgárai ugyanolyan szabályok szerint léphetnek be Nagy Britanniába mint a világ más állampolgárai. A személyi igazolvány bizonytalan formája az azonosításnak, ezért ezt október elsejétől megszüntetjük” – áll a londoni belügy közleményében.

Ehhez még azt is hozzáteszik Londonban, hogy csaknem egy év állt rendelkezésre ahhoz, hogy mindenki – beleértve a légitársaságokat is – felkészüléshessen arra, hogy a személyi igazolvány immár kevés a belépéshez Nagy Britanniába.

Miért fejezte le a tanárt?

Az üzenet Macron elnöknek célba ért, de kérdéses  a levágott fejjel ki üzent. Abdullah A. csak postás lehetett a csecsen Kadirov közbenjárásával Putyin üzent?

„A könyörületes Allah nevében kivégeztem egyet a pokol kutyái közül, hogy így üzenjek a hitetlenek vezérének, Macron elnöknek!”

A 18 éves Abdullah A. írta ezt a levágott fej alá Twitteren. A csecsen fiú 12 éve élt Párizs mellett, a francia tanár nem tanította őt. Mi volt a „bűne”? „Merészelte lealacsonyítani Mohamed prófétát!” – írta a csecsen gyilkos. Vagyis utalt az osztályban arra a merénylet sorozatra, amelyre azt követően került sor, hogy a Charlie Hebdo karikatúrákat közölt Mohamed prófétáról. Az iszlamista merénylet sorozatban több mint százan meghaltak és sokan megsebesültek. Franciaországban most folyik a Charlie Hebdo terroristák pere. Már akkor felmerült: egyszerre nyolc helyszínen fegyveres támadást végrehajtani Párizsban olyan komoly hátteret sejtet, mely nem lehet meg titkosszolgálatok támogatása nélkül. A törökök és az oroszok titkosszolgálata került szóba a sajtóban.

Franciaországban jelentős csecsen kolónia él. A francia terrorelhárítás a 18 éves fiún kívül még még kilenc csecsent letartóztatott az ugyanebben az ügyben.

Lehet, hogy Putyin így üzent?

Kadirov, az orosz elnök kedvenc csecsene, aki vaskézzel kormányozza szülőföldjének lázadásra mindig kész népét, kétértelmű üzenetet fogalmazott meg a merénylettel kapcsolatban.

Kadirov hosszas üzenetében leszögezi : „Mohamed próféta karikatúráinak bemutatása az osztályban provokáció a muzulmánok ellen. Franciaország demokráciának nevezi magát, de viselkedése elfogadhatatlan a muzulmánok számára! A fiatal csecsen azért cselekedett így, mert azt vette észre, hogy a francia állam nem hallgatja meg a muzulmánokat!”

Az üzenet végén Kadirov elítéli ugyan a tanár lefejezését, de hangsúlyozza, hogy mindezért Franciaország a felelős.

Putyin régóta támogatja a szélsőjobboldalt Franciaországban: a legutóbbi elnökválasztás idején a Kremlben fogadta Marine Le Pen asszonyt, Macron ellenfelét. A francia elnök most nincsen könnyű helyzetben, mert a Covid-19 járvány súlyos gazdasági válsággal is jár. Ebben a helyzetben egy ilyen látványos iszlamista merénylet nyilvánvalóan a szélsőjobboldalnak kedvez. Az orosz titkosszolgálat alaposan beépült az emigrációba Franciaországban.

A terrorelhárítás figyelmét viszont elkerülték az orosz emigránsok, mert nem gondolták, hogy közöttük iszlamista fanatikusok lehetnek jelentős számban.

Valószínűleg sohasem fog kiderülni, hogy a 18 éves csecsen fiú miért is vállalkozott szörnyű tettére hiszen nyugodtan élhetett volna Franciaországban, mely őt befogadta. A rendőrök lelőtték, így vallomást nem tehet.

Hasonló fanatikusokat korábban is felhasznált az orosz titkosszolgálat: gondoljunk csak II. János Pál török merénylőjére. Ali Agcsa, a szélsőjobboldali szürke farkasok mester gyilkosa volt, akit a török titkosszolgálat manipulált, és aki végül is a Kreml utasítását hajtotta végre – szerencsére sikertelenül …

VAKCINAHÁBORÚ A KATOLIKUS EGYHÁZBAN

A műveltség és tudás létrájának magas fokán is létezhet a sötétségnek olyan mélysége amely emberek millióit sodorhatja veszélybe és áldozhatná fel őket a bigott vakhit oltárán. A katolikus egyházon belül is napi harcban állnak egymással a sötétség és felvilágosult felelős gondolkodás hívei.

Ferenc pápa határozottan kiállt a védőoltás mellett, és erre buzdította a püspököket is. Latin Amerikában meg is hallották Buenos Aires egykori érsekének felhívását, és felszólították a hívőket, hogy tegyék félre oltás szkeptikus előítéleteiket, hogy oltassák be magukat a Covid 19 járvány ellen. Az Egyesült Államok és India mellett Braziliában van a legtöbb halálos áldozata a járványnak, de Argentínában, a pápa szülőföldjén is meghaladja a 100 ezret.

Az ima megvéd?

A katolikus egyház sok konzervatív főpapja ezen a véleményen van, és nemcsak, hogy ellenzi az oltást, de erre buzdítja a hívőket is! Raymond Burke bíboros, akit a pápa korábban menesztett a Vatikán egyik fontos tisztségéből nyíltan képviselte az oltás ellenes irányzatot. Aztán maga is megkapta a Covid 19 vírust. Lélegeztető gépre került. Már túl van az életveszélyen, de a szövődményeket még vizsgálják az orvosok.

A bíboros a járvány csúcspontján volt Olaszországban és azt állította:

„el kell utasítani az oltást, mert az olyan mintha microchipet ültetnének be az emberbe! Egyedül Jézus Krisztus segíthet!”

Kaczynski politikai problémája

Lengyelországban a PiS vezér tábora jelentős része olyan katolikus hívőkből áll, akik éppúgy mint Burke bíboros, áltudományos híresztelések miatt elvből utasítják vissza a védőoltást. Ez életveszélyes lehet, mert Lengyelországban is közeledik a járvány negyedik hulláma, amely különösen fertőző. Nagyon veszélyes azok számára, akik nincsenek beoltva. A konzervatív plébánosok szavára hallgatva sok lengyel faluban egyáltalán nem oltatják be magukat az emberek.

Kaczynski pártja jelentős részben a katolikus egyház támogatásának köszönheti a népszerűségét.

A lengyel püspöki kar sok tekintetben szembeáll Ferenc pápa megújulást kereső irányvonalával. A védőoltás azonban olyan gyakorlati probléma, amely elől nem lehet kitérni.

Ferenc pápa felhívásának ezért a visegrádi államok számára is komoly üzenete van hiszen az ott élő konzervatív hívők jelentős része Burke bíboros oltás ellenes nézeteit vallja.

Ferenc pápa szeptemberben Budapestre látogat, hogy misét pontifikáljon az eucharisztikus kongresszuson. Egyáltalán nem kizárt, hogy budapesti látogatása során is megismétli felhívását a védőoltás mellett már csak azért is, mert ebben legalább egyetért a magyar kormánnyal.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK