Donald Trump Twitter üzenetben javasolja a novemberi elnökválasztás elhalasztását mindaddig, amíg az emberek nem tudnak „megfelelően és biztonságosan” szavazni. Mondván, hogy a megnövekedett postai szavazás csalásokhoz és pontatlan eredményekhez vezethet.
Kevés bizonyíték támasztja alá Trump állításait, aki már régóta fellép a levélben történő szavazás ellen. Ugyanakkor az államok sorra megkönnyítik a postai úton történő szavazást a koronavírus-járvány közegészségügyi aggályai miatt.
New York júniusban megengedte a szavazóknak, hogy postai úton szavazzanak a párt elnöki jelöltjének elsődleges demokratikus szavazásán. De a szavazások megszámlálása hosszú időt vesz igénybe és az eredmények még mindig nem ismertek. Számos másik állam már régóta postai úton szavazott.
A hónap elején hat amerikai állam tervezte novemberben a választás levélben történő engedélyezését: Kaliforniában, Utahban, Hawaii-ban, Colorado-ban, Oregonban és Washingtonban. Más államok fontolgatják a postai szavazási engedélyezését.
Ezek az államok automatikusan postai szavazólapot küldnek minden regisztrált szavazónak, amelyeket aztán vissza kell küldeni, vagy a választási napon le kell azt adni, mert bizonyos korlátozott körülmények között továbbra is rendelkezésre áll a személyes szavazás.
Az Egyesült Államok körülbelül fele megengedi bármely regisztrált választónak, hogy kérésre postai úton szavazzon.
Számos országos és állami szintű tanulmány szerint az évek során semmilyen bizonyíték nem került elő, hogy széles körben elterjedt csalások történtek volna.
Úgy tűnik, hogy Trump mindent megtesz annak érdekében, hogy aláássa a novemberi szavazás hitelességét, amelyben rekordszámú amerikai támaszkodik a levélben történő szavazáshoz a koronavírusnak való kitettség kockázatának elkerülése érdekében.
Többször hamis és félrevezető állításokat tett a levélszavazás megbízhatóságával kapcsolatban, és különböző összeesküvés-elméleteket emlegetett.
Trump csütörtök reggeli tweetje kísérlet lehetne arra, hogy elterelje a figyelmet az éppen megjelent második negyedéves katasztrofális gazdasági számokról. Április-júniusban 32,9 százalékkal csökkent az amerikai GDP a kereskedelmi minisztérium első becslése szerint. Újraválasztási kampányának nem tesz jót mivel a kilátások rendkívül komornak tűnnek.
Bármi is legyen az ok, a választási késedelemmel kapcsolatos tweettelés nem egy győzelemébe bízó jelöltre utal, sokkal inkább jelezheti a jövőbeni kétségbeesett lépéseket.
Tom Udall, az új mexikói demokratikus szenátor, reagálva Trump javaslatára közölte, hogy „nincs módja” annak, hogy Trump késleltesse a választásokat. „De az a tény, hogy pont ő is ezt sugallja, a demokratizmus elleni súlyos, bűnös támadás. A Kongresszus minden tagjának – és az adminisztrációnak is fel kell emelnie ellene a hangját” – mondta.
Donald Trump nem halaszthatja el a novemberi elnökválasztást Kongresszus nélkül, amelyet mint tudjuk a demokraták ellenőriznek.
Ha Trump nem tudja ezt, akkor valaki majd biztosan elmondja neki.
Haftar tábornok aláírás nélkül távozott az orosz fővárosból. A törökbarát erők azt követően érkeztek az észak-afrikai országba, hogy kudarcba fulladtak a fegyverszüneti tárgyalások Moszkvában.
Az orosz diplomácia nagy sikeréből kudarc lett, mert Líbia erős embere Khalifa Haftar nem fogadta el azt a tűzszünetet, melyet ellenfele jóváhagyott. Fajez al Sarraj gyengébb katonai helyzetben van, de számíthat Törökország támogatására. Erdogan elnök sietett kijelenteni: megtanítja kesztyűbe dudálni Haftar tábornokot! Csakhogy a kelet-líbiai hadúr mögött ott áll Oroszország.
Mit keresnek a Wagner hadsereg mesterlövészei Líbiában?
Ezt tudakolta a sajtó Putyin elnöktől, aki szokásos diplomatikus módján reagált. Közölte: magán hadseregről van szó, mely nem Oroszország érdekeit képviseli és nem is Moszkvától kapja a pénzt! Ez enyhén szólva nem ortodox megközelítése az igazságnak, mert mindenki tudja, hogy Putyin bizalmi embere szervezte meg a Wagner biztonsági szolgálatot olyan külföldi feladatok ellátására, melyeket Moszkva nem akar nyíltan felvállalni. Wagner állítólag Dmitrij Utkin álneve. Ő korábban a katonai hírszerzés különleges kommandós alakulatának parancsnoka volt. Olyan elit katonákat toboroz, akik a szolgálat lejárta után pénzért szolgálják a „hazát” vagyis Putyin elnököt. A Wagner magán hadsereg aktív szerepet játszott Ukrajna keleti részén, Szíriában és másutt. Jelenleg pedig Afrika és ezen belül is Líbia a legfontosabb bevetési területe. A mesterlövészek egymás között oroszul beszélgetnek – jelentette az AFP hírügynökség Líbiából. Ahol az oroszok kezdettől fogva támogatták a keleti hadurat, Khalifa Haftart. Fegyvert azért a másik félnek is szállítottak egyrészt azért, mert pénzre szükségük van, másrészt pedig mert érdekük a káosz fenntartása Líbiában.
Kinek kell Líbia olaja?
„Líbia mint ország nincs, csak az olaj tartja össze!”- mondta Kadhafi kedvenc fia, aki az Iszlám kardja nevet viselte. A diktátort 2011-ben széttépte a fellázadt tömeg, amelyet külföldről bátorítottak az arab tavasz nevében. Azóta káosz van Líbiában és az olaj kivitel akadozik. Épp ez az érdeke a legnagyobb olaj exportőröknek: Oroszországnak, Szaúd Arábiának és az Egyesült Államoknak. Ők ugyanis maguk akarják szabályozni a világpiacot, ahol túlkínálat van. Ezért nem csoda, hogy mindhárom állam Khalifa Haftar tábornokot támogatja.
Mit keresnek a törökök Líbiában?
A nemzeti együttműködés rendszere mind kevésbé működik Törökországban, ahol Erdogan elnök már elveszítette az ország három legnagyobb városát: Isztambult, Ankarát és Izmirt. Ezért birodalmi álmokkal akarja ellensúlyozni népszerűségének csökkenését Erdogan, akit hívei szultánnak neveznek. Líbia egykor a szultán birodalmához tartozott éppúgy mint Szíria, ahol Erdogan csapatai vitézkednek a náluk jóval gyengébb kurd milíciával szemben. De miért támogatják Fajez al Sarraj kormányát miközben orosz és amerikai szövetségeseik a másik oldalon állnak?
A válasz a pénz pontosabban a tengeralatti földgáz mezők Ciprus körül. Erről kötött Erdogan megállapodást Fajez al Sarraj kormányával miközben a másik oldalon az Európai Unióhoz tartozó Ciprus Izraellel és Egyiptommal állapodott meg a hatalmas földgáz mezőkről.
Putyin és Erdogan nemrég Isztambulban tárgyaltak az érdekszférák felosztásáról. Ott állapodtak meg a líbiai fegyverszünetről is – az érintett felek feje fölött. A kísérlet majdnem sikerült, de végül Haftar tábornok makacsságán elbukott. Elvben Berlinben következik a líbiai béketárgyalások ENSZ fordulója. Ha ezek után tárgyalni kívánnak a líbiai felek, akkor ott kibékülhetnek. A jelek nem erre mutatnak: az orosz hírügynökség, a Tasz jelentette, hogy bár Haftar tábornok és Fajez al Sarraj miniszterelnök egy épületben tartózkodott Moszkvában, szemtől szembe sohasem találkoztak!
Egy elit alakulat tisztjét azért távolítja el a német hadsereg, mert kapcsolatban áll szélsőjobboldali szervezettel. Két másik katona is szolgál ugyanabban az elit alakulatban. Őket azzal gyanúsítják, hogy Heil Hitlerrel üdvözlik egymást! Erről számolt be a Bild am Sonntag.
Az elit alakulat tisztje több fordulót is lehúzott Afganisztánban, ahol a németek nagy szerepet játszottak a békefenntartásban. A belső elhárítás hónapokig vizsgálta a tisztet amíg eljutottak arra a következtetésre, hogy szélsőjobboldali kapcsolatai veszélyeztetik az elit alakulat morális egységét. A Bild am Sonntag értesülései szerint a szóban forgó tiszt ügyét a Bundeswehr kivizsgálta, és ennek eredményeképp a neonáci katona távozik a hadseregtől. A hadügyminiszter asszony, aki a CDU vezetője, hangsúlyozta, hogy a Bundeswehr különleges alakulatánál teljes mértékben megengedhetetlen, hogy a katonák szélsőséges szervezetekkel ápoljanak kapcsolatokat Németországban vagy azon kívül.
Ezt állítja annak a pornószínésznőnek az ügyvédje, aki beperelte Trumpot. Stormy Danielsnek Trump ügyvédje, Michael Cohen állítólag 130 ezer dollárt fizetett, hogy hallgasson.
Stormy Daniels ügyvédje, Michael Avenatti a CNN-en arról beszélt, hogy Cohen Trump több egykori kapcsolatának fizethetett, hogy hallgasson. Azt mondja: ő kinyomozta, honnan érkezhetett a pénz:
Viktor Vekszelberg orosz milliárdos 500 ezer dollárt fizetett Cohennek
egy amerikai vállalaton keresztül a 2016-os elnökválasztás előtt.
Avenatti szerint Vekszelberg és unokatestvére, Andrew Intrater 2017 januárja és augusztusa között több részletben utalta át az összeget az oligarcha vállalatbirodalmának egyik amerikai beruházási cégén keresztül.
Az oroszok beavatkozását vizsgáló, Robert Mueller vezette bizottság már meg is hallgatta Vekszelberget, aki közel áll Vlagyimir Putyinhoz. Az oligarchát az FBI emberei tartóztatták fel, amikor magángépével leszállt New Yorkban.
Az amerikai kormány még áprilisban a szankciókkal sújtott oroszok listájára tette Vekszelberget,
mondván, azok egyike volt, akik beavatkoztak a választásba. A CNN úgy tudja, Muellerék azt is vizsgálják, hogy Vekszelberg amerikai leányvállalatának vezetője hogyan és mennyivel járult hozzá Donald Trump választási kampányalapjához és beiktatási ünnepségének költségeihez. És továbbra is vizsgálják, hogy az elnök akadályozta-e a nyomozást.
A múlt szombaton kevesebb sárgamellényes tüntetett Párizs utcáin, mint a megelőző hetekben, amit a mainstream sajtó egyöntetűen fellélegezve fogadott, és néhány napig a mozgalom gyengüléséről tájékoztatott. Főtémájuk az elnök december 10-i beszédstílus-váltása, és négypontos javaslatának kedélyeket lenyugtató hatása. A tévékben, rádiókban a sárga mellényesekkel kapcsolatos információk megritkultak, többnyire a hírek végére kerültek. Az elemzők itt-ott már múltidőben beszélnek az összetűzések heteiről, és azt firtatják, hol is követett el hibákat Macron.
Igen, hallhattuk, a kormány elismeri, nem jól kommunikált a reformokról. De – és ez az amit örömtelinek értékelnek a hivatalos körökhöz közel álló álló elemzők – tanulva a hibákból, az elnök azon gondolkodik, hogy hogyan építsen ki ezentúl jó viszonyt az egyszerű emberekkel, akik nem értették meg politikája minden összefüggését. Ezzel egyidőben értesülünk, hogy a rendőrség kormány-utasításra elkezdte a sárga mellényesek útkeresztezéseken kialakított faépítményeinek erőszakos felszámolását…
A mozgalom gyengülésének ellentmondó jelenségek:
az országban a forgalmi csomópontokat továbbra is elfoglaló sárgamellényesek esőt, szélt semmibevevő múlt hétvégi és azóta is folytatódó vitái a velük szimpatizálókkal, a lovas és pajzsos állig felfegyverkezett rendőri felügyelettel szembenéző magatartásuk, a Párizs melletti országos nagybani piac blokád alá vétele kedd óta, és a szerdai bejelentés, miszerint a december 22-i „VI. felvonás” színhelyei elsősorban nem Párizs, hanem Versailles és a belga, a német, a spanyol valamint az észak-nyugati tengeri országhatárok lesznek.
A nagybani piacon vagy már az odavezető autópályán leblokkolt teherautók sofőrjei közül sokan a „kényszerpihenőt” kihasználják, hogy megosszák a sárga mellényesekkel termoszban melegen tartott kávéjukat és eszmét cseréljenek velük, a határok szombati megbénítására pedig a hét közepe óta szerveződtek a szolidáris buszjáratok és a kocsi-ülőhelyek felajánlásának hálózatai. Az érintett sofőrök értik az áruáramlás über alles elvének környezetromboló, CO2-kibocsátó, levegő-szennyező hatását és a multik érdekeinek kiszolgálását a hazai kis- és középtermelők, kis- és középkereskedők rovására. A szuper- és hipermarketek eddigi blokád-akcióihoz hasonlóan, a sárgamellényesek az ország részleges gazdasági lebénításával arra akarják kényszeríteni a kormányt és az elnököt, hogy mondjon le vagy teljesítse követeléseiket.
A követelések sokaságából kb. két hete, a „IV. és V. felvonás” óta egyre inkább egy főkövetelésről folynak a viták, a népi kezdeményezésű népszavazásról. (A plakátokon, transparenseken látható francia rövidítése RIC, ezentúl legyen NKN). Ez az új követelés az elmúlt néhány hét kezdetben apolitikusnak tekintett mozgalmának gyors politizálását mutatja.
Jöjjön a VI. Köztársaság?!
A Svájcban 1848-ban bevezetett, a parlamenti szavazással párhuzamosan működő NKN a közvetlen demokrácia intézménye, a sárga mellényesek körében az elmúlt két hétben futótűzként terjedt el mint fegyver az adó- és társadalmi egyenlőtlenségek, a hatalmon lévők arroganciája, a demokrácia kiürülésének intézményes megelőzésére. Miután Macron december 10-i beszédében alamizsnáknak tekintett négy intézkedését a kormány, e héten rekordgyorsasággal megszavaztatta képviselőivel, a France Insoumise képviselői bejelentették, hogy februárban törvényjavaslatot terjesztenek a parlament elé az NKN bevezetésére.
Az NKN a France Insoumise párt 2012-es és 2017-es programjának részét képezi, így magától értetődő, hogy most magáévá teszi ezt a spontán módon előtérbe került követelést. A 2019 elejére tervezett törvényjavaslat a De Gaulle által 1958-ban megszavaztatott, a parlament szerepét korlátozó, a köztársasági elnök jogkörét, hatalmát megerősítő – kritikusai szerint királyi szintre emelő -, idén 60 éves V. Köztársaság alapjának megkérdőjelezése, egyenlő a VI. Köztársaság évek óta sokak által követelt megalapozásával.
A France Insoumise december 18-i sajtótájékoztatóján Francois Ruffin fejtette ki, hogy a sárgamellényesek vitáiban megfogalmazott követeléseknek megfelelően pártja új pontokkal egészíti ki a programjában szereplő NKM-et:
Az NKM alkotmányba iktatása,
a népnek törvényjavaslati joga van,
kezdeményezheti törvény(ek) eltörlését,
kezdeményezheti képviselők visszahívását,
kezdeményezheti az alkotmány módosítását.
A törvénymódosítási javaslat január 6-ig kiegészíthető, módosítható, a France Insoumise javasolja ezek és más idevágó módosítások helyi gyűléseken történő megvitatását és internet platformján történő publikálását.
Nos, a mai intézményes keretek között mindennek szimbolikus jelentősége van, az Elnök pártjának parlamenti abszolút többsége miatt a törvényjavaslat szavazásra bocsátására nincs esély. A viták folytatása, a sárgamellényesek és támogatóinak mozgalmában elhangzott követelések hallhatóvá tétele, a mozgalom életben tartása a cél.
Macron és a kormány stratégiája más
Az elnök számára, mint nyilatkozta, megérett a helyzet egy országos konzultációra arról, hogy tulajdonképpen mit akar a nép. Január közepéig fog tartani, amíg a kormány megbízottjai a helyi, megyei, régiós vezetőkkel együtt kidolgozzák a konzultáció szabályait, többek között, hogy milyen kérdésekre korlátozódjon a konzultáció. Március-áprilisban összegzik az eredményeket, majd ezt követően egy bizottság kidolgozza a megfelelő intézkedéseket. Mire mindez lebonyolódik, jön a nyári vakáció és őszre – mondják a rossz nyelvek – mindenki elfelejti az egészet. Tegyük hozzá, vagy azért, mert a sárgamellényesek mozgalma elhal vagy mert a további események elsöprik a macron-i bürokráciát. A történelem nyitott könyv…
Addig is a kormánynak – a sárgamellényesek mellett, akiket (egyenlőre) hidegen hagy a beindított országos konzultáció – több fronton kell harcolnia. Egyrészt a diákokkal és gimnazistákkal, akik a tavaszi felbolydulás után ismét hetek óta tiltakoznak, harcolnak az érettségi és az egyetemi felvételik reformja és az egyetemi beiratkozás költségeinek megnégyszerezése ellen.
A rendőrök követelését teljesítették
Másik front a rendőrség. Szerdán négy rendőrszakszervezet hirdetett kvázi sztrájkot. Sztrájkjog hiányában mindenki jelen volt a kapitányságokon, de a napot vitákkal, egyeztetésekkel, követeléseik megvitatásával töltötték, és csak sürgősségi hívásokra válaszoltak. Az elnök által felajánlott év végi prémiumot visszautasították, fizetésemelést követeltek. Az ő követelésük gyorsan megértő fülekre talált: másnap a belügyminiszter bejelentette a fizetésemelést.
A környezetvédők beperelték az államot
A harmadik front az elmúlt hét új, a sárgamellényesek mozgalmához hasonlóan váratlan eseménye, „a század ügye”. Mi „a század ügye”? Négy környezetvédő NGO – köztük a Greenpeace France és az Oxfam France – december 18-án bírósági eljárást indított az állam ellen.
A nagy nyilvánosságot kapott bírósági eljárás indokai: a francia állam nem teljesíti a Párizsi Egyezményben (2015) vállalt kötelezettségeit, a klímafelmelegedés lelassítása és következményei megelőzése céljából. Érdemes felsorolni a bírósági eljárás konkrét érveit: a CO2-kibocsátás csökkentésének sikertelensége, a megújítható energiák elégtelen fejlesztése, az épületpark energetikai hatékonyság-fejlesztésének hiánya, túl nagy szakadék a beharangozott intézkedések és azok megvalósítására mozgósított eszközök között, túl nagy szakadék a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítését célzó intézkedések és a klímaváltozás előrelátható következményei között. Az eljárás két fázisa: a követelés előzetes elküldése a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek valamint hat (környezetvédelmi, gazdasági-pénzügyi, külügyi, mezőgazdasági, oktatási, közügyi) miniszterének. Amennyiben két hónapon belül nem válaszolnak kielégítő intézkedéssekkel és azok betartásának garanciáival, a négy NGO az Államtanács elé viszi az ügyet kötelező erejű ítélet céljából.
A francia kormány nincs egyedül a klíma-elkötelezettségei elhanyagolásával
Nem felmentés, de jegyezzük meg, a francia kormány nincs egyedül a Párizsi Egyezményben vállalt klíma-elkötelezettségei elhanyagolásával. 2015 óta az EU egyetlen országa sem csökkentette, ellenkezőleg, növelte CO2 kibocsátását, a földrajzi értelemben vett Európában pedig csak Norvégia, Montenegró és Makedónia tett pozitív lépéseket az ügy érdekében. Világviszonylatban az Egyezményt aláíró 157 országból a fenti hármat beszámítva 16 ország, köztük Etiópia és Costa Rica hozott az egyezmény szellemének megfelelő intézkedéseket, vette komolyan a klíma felmelegedés csökkentését, az emberiség jövőjét a Földgolyón. Pakisztánban, Kolumbiában és nemrég Hollandiában NGO-k és állampolgárok indítottak pert államuk ellen. Franciaországban 2016-ban egy lotharingiai falu polgármestere perelte be a klímafelmelegedés okozta károk megelőzését elhanyagoló államot.
A „század ügyére” a kormány a lotharingiai polgármester bírósági akciójához hasonlóan legyintett volna, ha az akció elindítói között nem lett volna két sztár (Marion Cotillard és Juliette Binoche) és a kormányhoz intézett felhívást 48 órán belül nem írta volna alá jóval több mint egymillió támogató (a tudósítás elküldését megelőző percekben 1.399.794 a támogatók száma). Három nappal később beindult a kommunikációs program: 21-én reagált az iparfejlesztési államtanácsos, aki a gépkocsigyártásban (!) tervezett (!) újítások ígéretes perspektíváit ecsetelte.
A kínaiak egyik legfőbb orosz szakértője, aki gyakran ad tanácsot a döntéshozóknak Pekingben azon a véleményen van, hogy Oroszország csak rombolásra képes.
Huang Csing professzor a sanghaji egyetem nemzetközi kapcsolatok intézetében tanít. Kiváló orosz kapcsolatokkal rendelkezik: tanulmánya Moszkvában is megjelent a külügy szakmai folyóiratában. Ebből az látszik, hogy Putyin környezetében is vannak olyanok, akik kételkednek az Ukrajna elleni háború értelmében.
Bár a kínai hírszerzés kiváló, de ennek ellenére meglepte a döntéshozókat Pekingben, hogy Putyin megindította a háborút – írja a kínai professzor. Ha ugyanis Putyin valóságos célja a Donbasz elfoglalása lett volna, akkor azt sokkal egyszerűbben is elérhette volna az ottani orosz milíciák megerősítésével. Putyin tehát többet akar, de nem világos, hogy pontosan mit?
Akármit is gondol Putyin Kínának nem érdeke a háború. Békés nemzetközi környezetet akar, mert a célja a gazdasági fejlődés. Semmiképp sem kívánja kockára tenni kapcsolatait az USA-val Oroszország miatt – hangsúlyozza.
Hszi Csinping ezt látványosan meg is mutatta amikor épp a BRICS virtuális csúcstalálkozó idején rúgta ki azt a külügyi államtitkárt, aki az orosz kapcsolatokért volt felelős. Amikor Putyin Pekingben járt a téli olimpia idején, ez az államtitkár még lelkesen kijelentette: Kína és Oroszország barátságának nincs határa! Aztán Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen, és villámgyorsan kiderült: nagyonis van határa a kínai-orosz barátságnak.
Kína első számú diplomatája, Jang Csie-cse kétszer is találkozott az ukrajnai háború kitörése óta Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadóval. A kínaiak megígérték, hogy nem szállítanak olyan korszerű chipeket az oroszoknak, melyeket nyugati szankciók sújtanak. Ez óriási csapás az orosz hadseregnek, melynek fegyverzete egy generációval el van maradva a nyugati és a kínai hadiipartól.
Mit akar Kína?
Mielőbbi tűzszünetet Ukrajnában. Hszi Csinping elnök számtalan telefonbeszélgetést folytatott a német és a francia vezetőkkel, hogy előmozdítson egy ilyen megoldást – fejtegeti a sanghaji professzor. Aki arra is rámutat, hogy a Biden kormányzat le akarja győzni Oroszországot, de ennek gyakorlatilag semmilyen realitása sincsen. Csak a NATO aktív szerepvállalásával lehetne esélye ennek Ukrajnában.
Ilyen körülmények között elhúzódhat a háború. Az USA és az EU csapdába kerülhet, mert az elhúzódó háború társadalmi gazdasági válságot okozhat náluk.
Ennél is rosszabb lenne, ha Oroszország megnyerné a háborút Ukrajnában. Az oroszok ugyanis nem racionálisan döntenek. Azt állítják, hogy nekik abszolút mértékben igazuk van. Ezzel a gondolkodással közel kerülhetünk a világháborúhoz, a Pokolhoz.
Kínának és az USA-nak együtt kell fenntartani a stabilitást
Szilárd és jól működő nemzetközi pénzügyi rendszer egyaránt érdeke mind a két nagyhatalomnak. Az USA belülről nagyon megosztott: valószínű, hogy Biden kormányzata béna kacsává válik az őszi választások után.
Közben viszont fennáll a stagfláció és a recesszió veszélye az Egyesült Államokban.
Ebben a helyzetben megnövekedhet egy amerikai-kínai konfliktus esélye, de az egész világnak az az érdeke, hogy ezt elkerülje. A két világhatalom együttműködése hozhatja meg a stabilitást a világnak – zárja gondolatait a sanghaji egyetem professzora, Huang Csing.
Roman Abramovics orosz-izraeli milliárdos Ukrajna felkérésére Fehéroroszországban segíti az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokat a folyamatban lévő háború lezárása érdekében – értesült a The Jerusalem Post. Abramovicsot Fehéroroszországba utazott, hogy részt vegyen a megbeszéléseken.
Oroszország és Ukrajna delegációi vasárnap érkeztek a fehérorosz határ menti városba, Gomelbe, és megkezdték a tárgyalásokat az ukrajnai harcok befejezésének módjáról. Abramovics szoros kapcsolatot ápol az ukrajnai és oroszországi zsidó közösségekkel.
Jevgen Kornicsuk Ukrajna izraeli nagykövete nem kommentálta konkrétan Abramovics részvételét a tárgyalásokon, de azt mondta, hogy „nagyra értékelünk mindenkit, aki tud segíteni, ha van kellő befolyása”.
Abramovicsot, a Chelsea Football Club tulajdonosát bírálatok érte Londonban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való korábbi kapcsolatáról szóló hírek miatt. A parlamentben egyre többen kérik, hogy szankcionálják. Vasárnap úgy döntött, hogy a Chelsea ” gondnokságát ” a klub jótékonysági alapítványának megbízottjaira ruházza.
„Az ukránok megpróbáltak találni valakit Oroszországban, aki segíthetne a békés megoldás megtalálásában” – magyarázta Alekszand Rodnyansky, kétszeres Oscar-díjra jelölt producer, aki Kijevben született, és szoros kapcsolatban áll Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
„Segítségért fordultak, és Roman az a személy, aki úgy döntött, hogy segít, és támogatást ígért a békés megoldás érdekében.”
Abramovics szóvivője nem kommentálta azokat a híreket, amelyek szerint Fehéroroszországban tartózkodik. „Megerősíthetem, hogy Roman Abramovicsot megkereste az ukrán fél, hogy támogassa a békés megoldás elérését, és azóta is igyekszik segíteni. Tekintettel a tétre, megértést kérünk, hogy miért nem kommentáltunk sem a helyzetről, sem az ő érintettségéről” – mondta a szóvivő.
Muriel Bowser, Washington DC polgármestere helyi idő szerint 18 órától csütörtökön reggel 6 óráig egész városra szóló kijárási tilalmat rendelt el válaszul a környéken zajló tüntetésekre.
Szerdán a kongresszus közös ülésszakon ülésezik a választás eredményeinek igazolására és a választói szavazatok hivatalos számlálására. Általában ez pusztán formaság, de a mai nap fokozott jelentőséget kapott, mivel Donald Trump elnök szinte minden rendelkezésre álló intézkedést felhasználva megpróbálta megsemmisíteni választási vereségét.
Washingtonban a Kongresszus épülete előtt több ezer Donald Trump szimpatizáns gyűlt össze. A Mentsük meg Amerikát elnevezésű megmozduláson maga az elnök is beszédet mondott. Donald Trump hangsúlyozta: csalás történt a választásokon és harcolni fognak, hogy ezt bebizonyítsák.
A Donald Trump republikánus elnök mellett tüntető tömeg sikeresen megrohamozta a Capitolium épületét.
A kongresszus tagjainak a rendőrség azt mondta, hogy vegyenek fel gázálarcot, miután Donald Trump elnök támogatói csetepaték közepette könnygázt szórtak a Rotunda Capitoliumba.
Nagy nyomás nehezedik Donald Trump elnökre, hogy elítélje azokat a támogatókat, akik erőszakosan lépnek fel a hivatalos szervekkel a Capitol Hill-en. Donald Trump a Twitteren arra kért mindenkit: támogassák a Capitolium biztonságáért felelős egységeket, és maradjanak békések.
A nemzetőrség bevetését kérték, elutasították
A Washington Post jelentése szerint a Védelmi Minisztérium elutasította a Nemzeti Gárda bevetésére vonatkozó kérelmet.
További ügynököket küldenek az amerikai Capitoliumba
A Belbiztonsági Minisztérium további szövetségi ügynököket küld a Capitoliumba, hogy segítsen elfojtani Donald Trump elnök támogatóinak erőszakos rombolását, akik tiltakoznak Joe Biden megválasztott elnök győzelmének hivatalos jóváhagyása ellen.
A szóvivő az Associated Press-nek szerdán elmondta, hogy a Szövetségi Védelmi Szolgálat tisztjeit és az amerikai titkosszolgálat ügynökeit küldik a helyszínre. Elmondása szerint segítséget az amerikai Capitol rendőrség kért fel.
CNN szerint a Capitolium arról a szárnyáról, ahol a Szenátus van, kiszorították a tüntetőket. Arról nem tudni a másik szárnyon, ahol az alsóház ülésezne, mi a pillanatnyi helyzet.
Egy ember az amerikai Capitoliumra lőtt
Egy nőt lelőttek (állapota válságos) az amerikai Capitoliumban, amikor Donald Trump elnök több tucat támogatója megrohamozta az épületet, és erőszakosan összecsapott a rendőrséggel.
„Ezt akartátok srácok?” – üvöltötte Mitt Romney szenátor, utahi republikánus szenátor nyilvánvalóan a vádat vezető kollégáihoz.
„Az elnök okozta ezt a felkelést”
– mondta később Romney dühösen.
Biden megválasztott elnök az amerikai Capitoliumban folytatott erőszakról beszél
Joe Biden felszólította Donald Trumpot, a Twitter helyett tartson beszédet az országos tévékben ésutasítsa ott rendre a tüntetőket.
Trump néhány perccel később egyperces videóüzenetet tett ki a Twitterre. „Ugyan a választást elcsalták, mindenkinek haza kell mennie és rendnek kell lennie. „Szeretünk titeket, különlegesek vagytok” – üzente.
Később újabb Twitter üzenetet küldött az elnök: ez történik, amikor egy földomlásszerű választási győzelemtől megfosztják a nagy hazafiakat.
A kijárási tilalom életbe lépése előtt a hatóságok bejelentették: teljesen kiszorították a tüntetőket az épületből. majd a Capitolium környékéről is.
A francia elnök jelenleg Romániában és Moldovában tárgyal, majd Scholz német kancellár és Draghi olasz miniszterelnök társaságában Kijevbe utazik.
Az Európai Unió három vezető hatalma arra akarja rávenni Zelenszkij ukrán elnököt, hogy tárgyaljon a tűzszünetről Putyin orosz elnökkel. Colonna francia külügyminiszter nemrég Kijevben ugyanerről győzködte az ukrán vezetőket – mérsékelt sikerrel. Kissinger egykori amerikai külügyminiszter vetette fel Davosban, hogy Ukrajnának területi engedmények árán is ki kell egyeznie Oroszországgal. Lényegében ugyanez a véleménye a francia elnöknek, a német kancellárnak és Olaszország miniszterelnökének.
A magyar diplomácia álláspontja hasonló. Ezzel szemben áll a másik tábor, melynek legelszántabb szószólója Lengyelország és fő támogatója Biden diplomáciája. Az USA és szövetségesei Putyin megbuktatására törekszenek. Ezzel szemben Macron francia elnök azt hangoztatja, hogy nem szabad megszégyenítő helyzetbe hozni Oroszországot, amely továbbra is nagyhatalom marad, és amellyel modus vivendit kell találni a háború után is.
Változó hadi helyzet Ukrajna keleti részén
Az oroszok előrenyomulnak és hamarosan megszerezhetik az ellenőrzést a két “népköztársaság” fölött, melyet szövetségeseik kiáltottak ki Luhanszk és Donyeck kormányzóságban. Ha ez megtörténik, akkor tárgyalásokra kényszerülhet Zelenszkij ukrán elnök is. Biden elnök nem zárta ki a területi engedményeket, de azt hangsúlyozta, hogy ez Ukrajnától függ. Csakhogy Ukrajna olyan nagy mértékben függ az Egyesült Államoktól, hogy a valóságban a döntést Washingtonban kell meghozni.
Blinken amerikai külügyminiszter legutóbb azt mondta, hogy a háború sokáig elhúzódhat Ukrajnában. Kissinger szerint ha egy-két hónapon belül nem lesz tűzszünet Oroszország és Ukrajna között, akkor annyira elmérgesedhet a helyzet, hogy hosszú időszakra nem jöhet létre európai békerendszer. Márpedig enélkül Európa egyik országa sem élhet biztonságban.
A védelemnek a bíró személye elleni kifogásai miatt elhalasztották az INA-MOL néven elhíresült ügy újbóli tárgyalását a zágrábi megyei bíróságon. Ivo Sanader volt horvát kormányfőt korábban azért (is) ítélték tíz, majd 8 és fél évre, mert állítólag Hernádi Zsolt, a MOL elnöke 10 millió euróért megvesztegette és emiatt került a magyar cég irányító pozícióba az INA-ban. A horvát alkotmánybíróság végül is, bizonyítékok hiányára hivatkozva, megsemmisítette a jogerős ítéletet és újat rendelt el. Sanadert pedig addig is szabadlábra helyezték.
Függetlenül a halasztástól, Zágrábban úgy tudják, hogy a magyar fél három tételre alapozza Hernádi védelmét. Az elsőnek időhúzási jellege van és abból áll, hogy a védelem kérni fogja a tárgyalási anyagok magyarra fordítását. A második tétel tulajdonképpen a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságnak tavalyi döntése, amely szerint Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a vádlott (Sanader) kenőpénzt fogadott el a Moltól, a koronatanú nem volt hiteles, a bíróság pedig elfogultan ítélkezett. A MOL-vezér védelmének harmadik támasza a Fővárosi Törvényszéknek az a döntése, hogy elutasítja a horvát kérelmet, mellyel Hernádi kiadatását kezdeményezték a náluk folyó vesztegetési ügyben. Az indoklás: Hernádi Zsolt átadása idején nem látják biztosítottnak, hogy megkapná a tisztességes eljáráshoz való jogot. Így aztán, állapítja meg például a Jutarnji list is, a MOL-vezér Budapestről kísérheti figyelemmel a bírósági tárgyalást. Már, amikor az egyáltalán elkezdődik.
Az Ivan Turudić bírósági elnök elleni kifogásról a horvát Legfelsőbb Bíróságnak kell dönteni,
ezért lesz a halasztás másfél hónapos.
Zágrábi sajtóértesülések szerint a védelem pozícióját erősíthetik a kétoldali legfelsőbb politikai találkozók is. Orbán Viktor és Andrej Plenković utoljára nem hivatalosan augusztusban találkoztak Abbáziában. Az ilyen találkozók leggyakoribb kérdése, horvát kormányközeli források szerint, hogy „mit csináljunk Hernádival?”. Horvát részről azt követelik, hogy
jelenjen meg Zágrábban, a magyarok meg azt mondják, hogy hagyják őt békén.
A magyar félnek ezenkívül még vannak ütőkártyái. Ezek pedig gazdasági jellegűek. Horvát gazdasági szakértők szerint várható, hogy a közeljövőben elkezdik fejleszteni a rijekai olajfinomítót, több száz millió eurós beruházásról lenne szó. Ezzel egyidejűleg megváltoztatnák (leépítenék?) a sisaki finomító jellegét. A MOL-nak az a mottója, szintén a Jutarnji list szerint, hogy „amikor Magyarországon egy finomító működik, Szlovákiában is, sőt Szlovéniában egy sem, akkor Horvátországban miért lenne kettő, amely közül az egyik ráadásul még veszteséges is?”.
És akkor itt van még a koronatanú, egy bizonyos Robert Ježić, akiről nemcsak Budapesten és Genfben állították, hogy teljes mértékben hiteltelen tanú, hanem a horvát Alkotmánybíróság is, hiszen ezzel is indokolta a Sanader/Hernádi ügyben a perújrafelvételt. Nem titok, hogy Ježić annak idején éppen vizsgálati fogságban ült más ügyei miatt és nagyon is igyekezett fontos koronatanúvá válni. Másrészt az is igaz, hogy
Ježić egy időben sülve főve együtt volt Ivo Sanader miniszterelnökkel,
többek között a Marcellino nevű zágrábi étteremben, ahol a közismert videó is készült (Sanader, Hernádi meg egy papírcetli). Erről a felvételről állítják magyar részről, hogy montírozott és semmit sem bizonyít. A horvát ügyészség meg azt mondja, hogy videó nem is perdöntő, hanem az a tény, hogy Ježić svájci bankszámlájára megérkezett 5 millió euró, méghozzá egy ciprusi offshore cégtől, amely „mögött a MOL tanácsadója állt”. Márpedig annak idején is a MOL élén Hernádi állt.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Jöjjön a VI. Köztársaság?!
Macron és a kormány stratégiája más
