A Prágától északra fekvő Kralupy nad Vltavou-ban felrobbant egy vegyi üzem. A cseh média hat halálos áldozatról számolt be, négyen pedig súlyosan megsebesültek a robbanásban.
A robbanás valamikor tíz óra környékén következett be, amelynek kiváltó oka egyelőre ismeretlen. A hatóságok szerint tűz nem ütött ki a helyszínen, így elkerülték a nagyobb katasztrófát és a környezet sem károsodott súlyosan. Az Idnes.cz úgy értesült, hogy a robbanás a Synthos nevű vegyipari vállalat egyik üzemében történt, amely elsősorban emulziós kaucsuk és polisztirolhab előállításával foglalkozott. Ez nem az első ilyen eset volt: 2015 októberében hasonló baleset történt, akkor két ember vesztette életét a robbanásban.
Egy kettős állampolgársággal rendelkező szíriai házaspár ügyének tárgyalása kezdődött meg az európai bíróság előtt. Mind a férj, mind pedig az asszony szíriai-német állampolgár. Házasságot még Szíriában kötöttek és ott is váltak el. A válást Latakiaban mondta ki a saria bíróság.
Mohamed próféta ősi törvénye előnyben részesíti a férfiakat. Az asszony Szíriában elismerte, hogy az a 20 ezer dollár, amit kapott a férjétől, teljes mértékben megfelel az igényeinek és nincsen más jogi követelése.
Aztán mindketten Németországba érkeztek, ahol megszerezték az állampolgárságot is. A férj a müncheni bíróságon is el kívánta ismertetni a válás tényét, de az asszony ott már nem fogadta el a 20 ezer dollárt. Mondván a saria szerint a nő hátrányos helyzetben van, vagyis neki Németországban több jár! A kacifántos ügy a fellebbezések miatt az európai bíróság elé került. Az ottani főügyész szerint a házasság kizárólag két ember ügye, és abba az államnak vagy a vallásnak jogi értelemben nincs beleszólása. Csakhogy ez a kérdés magában az EU-ban is rendezetlen. Néhány tagállam – köztük Németország, Ausztria és Magyarország – elfogadta a Róma III megállapodást, mely egységes európai szabályozást ír elő. Ezért került az ügy az európai bíróság elé. Döntését sok Európában élő muzulmán család kíséri figyelemmel hiszen Mohamed próféta ősi törvénye, a saria még nagyon sok államban szabályozza a házasságot és a válást. A külföldön kötött saria szerinti házasságot és válást el kell-e ismerni Európában, és ha igen, akkor hogyan ? Elvben a fogadó állam jogrendje az irányadó, de ilyen esetekre nem mindenütt volt felkészülve a jogalkotás. Ezért az európai bíróságon a sor, hogy kimondja: a külföldön kimondott saria válás mennyiben érvényes az EU határain belül ?!…
Vasárnap késő este óta erdőtüzek pusztítanak a horvát tengerparton, Zadar megyében, hétfőn pedig Hvar szigetén is tűz ütött ki – közölte a N1 horvát hírcsatorna hétfőn. Szándékos tűzokozás gyanújával hét embert őrizetbe vett a rendőrség.
Zeljko Sosa, a zadari tűzoltóság parancsnoka szerint a helyzet nehéz, mert a terep megközelíthetetlen, és az erős szél miatt „a dolgok kicsúsztak az ellenőrzés alól”. „Védjük a házakat, a szőlőket, a gazdasági objektumokat, de még mindig nem tudtuk megállítani a tűz továbbterjedését” – mondta.
Vasárnap este 20 és 22 óra között 10-15 helyen tört ki tűz Benkovac környékén.
A hatóságok nem zárták ki annak lehetőségét, hogy szándékos gyújtogatás történt.
A belügyminiszter hétfőn délután arról tájékoztatott, hogy szándékos tűzokozás gyanújával hét embert vett őrizetbe a rendőrség, kihallgatásuk folyik.
A tűzesetek miatt hétfőn délelőtt lezárták a forgalom elől az A1-es autópálya Zadar és Sibenik közti szakaszát. Benkovácnál nyolc, Pirovacnál Zágráb irányába kilenc kilométeres autósor torlódott fel a fizetőkapuknál. A horvát autópálya-kezelő vállalat (HAC) délután felnyitotta a sorompókat, hogy a gépjárművezetők mielőbb le tudjanak hajtani az autópályáról. A sűrű füst miatt pánikba esett autósok az autópályán megfordulva, a forgalommal szembe haladva próbáltak meg kitérni a füst elől, ami káoszt okozott a sztrádán.
A tűzoltásba a nap folyamán hadsereg is bekapcsolódott.
Időközben Hvar szigetén is tűz ütött ki, amelyet tűzoltó repülőgépekkel és helikopterekkel próbálnak meg eloltani.
Újabb tüzek is keletkeztek késő délután: evakuálni kellett a Sibeniktől északra fekvő Drnis és Promina települést. Késő este pedig a körzet több községében otthonaik elhagyására szólították fel a lakosságot. Az N1 esti híradójában arról számoltak be, hogy Ugljan szigete is ég. A hadsereg repülőket küldött, hogy eloltsák a tűzet.
Június elseje óta a horvát légierő tűzoltó repülőgépeit 243 tűzesethez riasztották, 85-höz Sibenik-Knin megyében, 79-hez Split-Dalmát megyében, 62-höz Zadar megyében, 11-hez Dubrovnik-Neretva megyében és öthöz Lika-Senj megyében.
A repülőgépek az elmúlt két és fél hónapban 2100 órát repültek és 60 ezer 700 tonna vizet használtak el. 276 tűzoltót és katonát, valamint 38 tonna tűzoltásra alkalmas felszerelést szállítottak a helyszínre.
Argentína történetének legnagyobb terrorakcióját a főváros zsidó kulturális központja ellen hajtották végre 1994-ben: 85 ember halt meg és több százan megsérültek. Sokak szerint Irán állt a háttérben. Az ügyben csak húsz évvel később indult meg az igazi nyomozás.
Alberto Nisman ügyész komolyan vette a feladatát és ki akarta deríteni, ki irányította a terrorakciót, és Argentínában ki fedezte őket? Az ügyész szerint maga Cristina Fernandez elnök is érintett volt az ügyben. Másnap az ügyészt holtan találták a fürdőkádban.
„Öngyilkos lett”
– állapította meg 2015 januárjában a rendőrség.
Most viszont egy új vizsgálat, amelyet az AP szerzett meg, eddigi eredményei egészen másra utalnak. Egy, a rendőrségtől független intézmény nyomozóstábja arra a következtetésre jutott, hogy
az ügyészt meggyilkolták.
Állítólag két titkosrendőr addig verte a lakásában, amíg elveszítette az eszméletét. Bedrogozták, majd a kezébe adták a saját pisztolyát.
A gyilkosságot állítólag az motiválhatta, hogy 2013-ban Argentína és Irán megállapodott: elfelejtik a múltat, nem bolygatják, miért haltak meg 85-en. Az ügyész emiatt a megállapodás miatt vádolta Cristina Fernandez de Kirchnert. Az alkut elfogadta a parlament, de az alkotmánybíróság visszadobta.
Így valószínűleg sohasem fog kiderülni: ki adott utasítást Iránban a zsidó kulturális központ felrobbanására Buenos Airesben és ki fedezte ezt Argentínában.
Bár Magyarországon kevesen tudnak róla, Amerikában nagy port kavart az Equifax-ügy. Az Equifax egy olyan cég, amely az emberek hiteltörténetét tartja nyilván.
Három nagyobb ilyen cég van, és néhány sokkal kisebb, és a bankok, hitelkártyacégek, egyéb hitelezők, esetleg munkaadók és bérlakásmenedzserek rendszeresen értesítik ezeket a cégeket, ha valaki számlát nyit, hitelért (állásért, bérlakásért stb.) folyamodik, vagy
változás áll be például a lakcímében.
Ettől az Equifaxtól hackerek ellopták 145 millió (!) amerikai adatait.
Amerikában már eddig is hatalmas probléma volt az identitástolvajlás,
és ez az adatszivárgás (inkább adatáradat…) csak tetézi a bajt. Az adatok birtokában az identitástolvajok például hitelkártyát igényelhetnek, elkölthetik az egész hitelkeretet, és a végén az áldozatot zaklatja a hitelkártyacég, hogy már ideje lenne fizetni.
Ez ellen úgy lehet védekezni, hogy az ember befagyasztja a hiteltörténetét, aminek az a hatása, hogy a hitelező nem kapja meg a hiteltörténetcégtől az áldozat adatait, és visszautasítja az identitástolvaj kérelmét. A befagyasztást egy PIN-kóddal lehet majd
később feloldani, amit a cégek maguk generálnak.
Az amerikai médiában a kisebb, szakmai vagy a szenzációhajhász médiumok naponta hoznak le valami újdonságot az Equifax-botrányról. Egy Seattleben élő nő arról beszélt a helyi televíziós csatornának, hogy a nagy adatszivárgás után még legalább 15 alkalommal lopták el a személyazonosságát.
„Folyamatosan leveleket kapok az olyan cégektől, mint a Kohl, Macy, Home Depot vagy akár az Old Navy, amelyben megköszönték a jelentkezésemet, miközben ő egyáltalán nem vásárolt ezektől semmit és semmiféle papírokat nem töltött ki”
Az Equifax először július 29-én figyelt fel a hackertámadásra, de valószínűleg már május közepén illetéktelen belépések történtek a rendszerben. Viszont
a hitelinformációs ügynökség az amerikai közvéleményt erről csak szeptember 7-én tájékoztatta az ügyfeleket.
Eric Schneiderman, a New York-i főállamügyész vizsgálatot indított az ügyben. Az Equifax elnök-vezérigazgatója, Richard Smith október 3-án felmondott, és a Kongresszus is meghallgatta őt.
A botrány azonban nem maradt meg az Egyesült Államok határain belül, ugyanis a BBC szerint brit állampolgárok adatait is megszerezték: 637 000 telefonszámot, 29 000 jogosítványszámot, 15 000 Equifax-felhasználó jelszavát és bejelentkező nevét és 12 000 e-amil címet.
A hiteltörténet minden az egyén által kezelt hitellel kapcsolatos dolog rögzítése. Tartalmazza a kölcsönzés és a visszafizetés információit, a banki hiteleket, az autó hitelt és minden a hitelező általi adósságot. A hiteltörténet nem csak a számlák nyitását őrzi, hanem tartalmazza a hitelkártya fiókokat és az igényelt hiteleket, vagy a már lejárt hiteleket is. Kilistázza a kései fizetéseket, illetve a visszafizetetlen hitelt is.
2011. október. 11.-én lépett hatályba, a 2011. évi. CXXII. törvény a központi hitelinformációs rendszerről (KHRtv), amely önálló törvényben szabályozza a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) személyi, tárgyi és területi hatályát, működését, felhasználóit, adattartalmát, működtetési körülményeit, valamint a rendszert üzemeltető pénzügyi vállalkozás (BISZ Zrt.) státusát és feladatait. A KHR, a hazai pénzügyi szolgáltatást nyújtó intézmények által közösen fenntartott információs rendszer és adatbázis, amely az adatkezelést elektronikus eszközökkel, automatizáltan végzi.
Steve Bannon, akit Trump elnök kirúgott a Fehér Házból, miután korábban nagy választási győzelemhez segítette őt, egy Róma közeli kolostorban akarja megteremteni az európai szélsőjobboldal akadémiáját.
Steve Bannont korábban Budapesten fogadta Orbán Viktor miniszterelnök is, Ferenc pápában látja egyik legfontosabb politikai ellenfelét Európában. De lehet-e egy régi kartauzi kolostorban a pápával szemben szélsőjobboldali akadémiát működtetni?
Az alapítványt elnöklő bíborosnak komoly kétségei vannak
Steve Bannon olaszországi hívei Renato Maria Martino bíborost nyerték meg az ügyüknek. A kardinális vállalta a Dignitatis Humanae Institute alapítványának elnöki posztját. Ez az alapítvány kapta meg a kartauzi kolostort, hogy ott vallási intézményt működtessen. A DHI elnöke levelet küldött Steve Bannon olasz hívének, aki az iskola vezetője lenne, és ebben kifejti alapos kétségeit a tervezett akadémia programjával szemben. Bár az alapítvány az emberi méltóságról szól, de az akadémia tagadja a migránsok emberi jogait. Ferenc pápával szemben teljesen kirekesztő álláspontra helyezkedik a bevándorlókkal szemben. Csakhogy Szent Péter és Szent Pál is bevándorló volt Rómában!
Renato Maria Martino bíboros ezért arra kéri az akadémia szervezőit, hogy vizsgálják felül álláspontjukat. Ne egy szélsőjobboldali intézményt hozzanak létre, amely egész Európát szellemi befolyása alá akarja hajtani. Korábban Steve Bannon arra buzdította az olasz szélsőjobboldal vezérét, Matteo Salvinit, hogy lépjen fel nyíltan Ferenc pápa befogadó magatartásával szemben.
„A fő ellenfél Ferenc pápa”
Állítólag erről győzködte Matteo Salvini belügyminisztert Steve Bannon. Matteo Salvini, aki nemrég Budapesten is járt és a határ mentén megtekintette Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc kerítését is, időközben pártszövetséget hozott létre Milánóban. Már szinte az egész európai szélsőjobboldal jelezte csatlakozását a német Alternative für Deutschland-tól kezdve Marine Le Pen asszonyig Franciaországban. Orbán Viktor az európai választások után dönthet a csatlakozásról.
A kolostori akadémia ügye része a választási kampánynak Olaszországban. Lazio tartomány első embere személyesen tiltakozott a tervezett szélsőjobboldali akadémia ellen, mely a tartomány területén van. Nicola Zingarelli az olasz Demokrata Párt vezetője vagyis Matteo Salvini fő ellenfele a májusi választások idején. Az ellenzéki politikus tiltakozásának hatására a kormány felülvizsgálja a kolostori akadémia jogi helyzetét. A sajtó szerint szabálytalanul szerezhették meg a régi kartauzi kolostort arra a célra, hogy ott szélsőjobboldali akadémiát rendezzenek be, mely azután kádereket nevelne a szélsőjobboldal számára egész Európában.
Nő a pesszimizmus a világban, a magyaroknak csak szűk egyharmada vár úgy általában jobb évet a tavalyinál – derül ki a Gallup globális felméréséből. De az ország lakosságának 68 százaléka szerint békétlen, zavaros év következik. Ez a második legrosszabb érték a világban.
A Gallup International 51 országban végezte el 42. év végi felmérését október és december között arról, milyen évet várnak az emberek: jobbat, rosszabbat vagy változatlant. Meglepő módon Afrikában inkább optimisták az emberek, más térségekben is növekvő reményt tapasztaltak a válaszok alapján. Elsősorban Európán kívüli országokban.
Forrás: Gallup
A listát India vezeti (64 százalék), majd Albánia, Mexikó, Örményország és Ghána következik. Ebbe a csoportba tartozik még az Egyesült Államok, Latin-Amerika, az EU-n kívüli Európa. Növekvő pesszimizmus látható például Törökországban, Szerbiában, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban, Csehországban, Oroszországban, Boszniában, Bulgáriában, Hong Kongban, Franciaországban, Olaszországban, a Koreai Köztársaságban.
A magyar értékek (32 százalék: jobb, 31: rosszabb, 30: változatlan kilátások) nagyjából belesimulnak a világátlagba.
Arra is rákérdeztek, hogy milyen (békésebb vagy inkább zavaros) évre számítanak az emberek 2019-ben. Itt már kézzel fogható a borúlátók nagyobb hányada.
Forrás: Gallup
Ebben a sorban is India vezeti a mezőnyt Ghána, Paraguay, Albánia és Pakisztán előtt. Az abszolút pesszimista országok élén a „sárga mellényes” tüntetések heteit élő Franciaország (70 százalék).
Hazánk a második, a lakosság 68 százaléka rossz világot jövendöl 2019-ben.
A hong-kongiak, a finnek, a spanyolok és a jordánok vannak még a negatív top-5-ben.
Jelentősen csökkentheti a migrénrohamok gyakoriságát és súlyosságát egy antitestalapú új terápia, amelyet a világon elsőként kifejezetten a migrénrohamok megelőzésére fejlesztettek ki.
A világon minden hetedik ember rendszeresen küzd migrénnel, amely a nőknél háromszor nagyobb gyakorisággal fordul elő, mint a férfiaknál – írta a BBC.
A korábbi vizsgálatokból már kiderült, hogy az idegrendszer szabályozásában szerepet játszó egyik fehérje, a CGRP neuropeptid – amely a kalcitonin génhez kapcsolódik –
közrejátszik a migrénes fejfájás súlyosságában, valamint a rohamot kísérő fény és hangérzékenység jelentkezésében.
Jelenleg négy vállalat is olyan ellenanyag kifejlesztésén dolgozik, amely képes semlegesíteni a CGRP-t. Az antitestek egy része hozzátapad a fehérjéhez, másik részük blokkolja az agysejt azon részét, amellyel a CGRP interakcióba lép.
A New England Journal of Medicine című folyóiratban közölt tanulmányaikban a londoni King’s College Hospital szakemberei az ellenanyagok közül kettőt teszteltek klinikai körülmények között.
Mindkettő hatásosnak tűnik.
Nem az ellenanyagok jelentik ugyanakkor az egyetlen megelőző módszert: a korábban epilepszia és szívbetegség kezelésére használt pirulák, valamint a botulinum toxin – vagyis a botox – injekció is segíthet a megelőzésében. A Migraine Action nevű jótékonysági szervezet vezetője, Simon Evans szerint azonban ezek sok mellékhatással járnak és nem is működnek mindenkinél.
A kutatók reményei szerint a CGRP-t célzó ellenanyagok bevetése kevesebb mellékhatással fog járni, ám további tanulmányokra lesz szükség a módszer hosszú távú hatásainak megállapításához.
215 km/óra sebességgel csapott le Texas partjaira a Harvey hurrikán. Tizenkét éve nem volt ilyen erős hurrikán az országban.
Donald Trump amerikai elnök katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította az államot, ami – mutatnak rá a hírügynökségek – lehetővé teszi a szövetségi segélyek gyors eljuttatását a leginkább érintett területekre.
A hurrikán érkezése előtt egymásnak ellentmondó üzenetet juttattak el a lakosoknak az illetékesek – volt, aki azt tanácsolta, hogy meneküljenek az ország belseje felé, mások azonban azt, hogy zárkózzanak be biztonságban otthonukba. Áldozatokról és károkról egyelőre nem érkeztek hírek.
Habár a hurrikánt mentközben fokozatosan visszaminősítették, s ennek az öszefoglalónak az időpontjában 1-es kategóriájú volt már „csupán”, még 4-es erősségűként csapott le Corpus Christire, amelyből korábban pánikszerűen menekültek el a lakosok. Délkelet-Texasban most a legnagyobb veszélyt a súlyos esőzések és a többszáz mérföldön várható, életveszélyesnek nyilvánított széllökések, valamint az árvíz jelenti.
Legutóbb 2005-ben pusztított az Egyesült Államokban a legerősebb hurrikán, a Katrina, amely egy fokkal erősebb volt, mint most a Harvey. 1800 ember halált követelte Louisiana és Mississippi államban, s voltak továbbá halálos áldozatai Alabama, Florida és Georgia államokban. Letarolta a louisianai partokat, s óriási pusztítást hajtott végre New Orleansban.
A BBC idézte a Lancet című orvosi hetilapban megjelent tanulmányt, amelynek keretében 195 országban vizsgálták meg az alkoholfogyasztás és az egészség összefüggéseit az 1990 és 2016 közötti időszakban. 15-95 évesek adatait elemezték, összehasonlították az egyáltalán nem ivók egészségét azokéval, akik naponta egy alkoholos italt fogyasztottak.
A szerzők azt elismerték, hogy
a mérsékelt fogyasztás talán véd a szívbetegségekkel szemben, ám ez az előny nem akkora jelentőségű, mint a rák és más betegségek kockázatának emelkedése.
Azt találták, hogy százezer absztinens közül 914-nél alakul ki alkohollal kapcsolatos betegség, többek között rák. Akik napi egy alkoholos italt fogyasztottak, azok közül ennél néggyel többen betegedtek meg, ami 0,5 százalékos emelkedést jelent, akik napi kettőt, azok közül 63-an, ez 7 százalékos növekedés. A napi öt alkoholos italt ivók között 37 százalékkal, vagyis 338-cal többen lettek betegek.
„Korábbi tanulmányok megállapították az alkohol védő hatását egyes betegségekkel szemben, azonban
az alkohollal összefüggő egészségi kockázatok már a legkisebb mennyiséggel is emelkednek.
Ugyan a napi egy itallal kapcsolatos kockázat kicsi, azonban meredeken emelkedik az egyre nagyobb mennyiségekkel – mondta Max Griswold, a kutatás vezetője, a Washingtoni Egyetem egészségügyi mérésekkel és értékeléssel foglalkozó intézetének munkatársa.
Sonia Saxena, a tanulmány egyik szerzője szerint kutatásuk a témában végzett eddigi legnagyobb jelentőségű munka, mert elemezték 694 forrás adatait, amelyek mind egyéni, mind a populációs ivási szokásokról tartalmaztak adatokat, valamint 592 tanulmány eredményeit, amelyek az alkoholfogyasztás kockázatairól szóltak.
Becsléseik a korábbiaknál pontosabbak, mert a bevalláson alapuló egyéni adatokon kívül figyelembe vették az alkoholeladásokat, az otthoni előállítást és a csempészetet.
A legtöbbet ivó nők tízes toplistáját a tanulmány szerint Ukrajna vezeti, napi négy egységet meghaladó mennyiséggel,
A nők között Magyarország nem került az élmezőnybe, azonban a férfiak között a tizedik helyen áll.
Ennek a listának az élén Románia található, ahol átlagosan napi nyolc egységnyi italnál többet fogyasztanak. Egy egységnek számít tíz gramm alkohol, ami egy kis pohár borban, egy doboz sörben vagy egy kis adag röviditalban van.
A világon háromból egy ember fogyaszt alkoholt a becslések alapján. A 15-49 éves korosztályban a halálozások majdnem fele kapcsolatba hozható az alkohollal.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
