Érdekes

Még az érettségi bizonyítványát is meghamisította

Románia pénzügyi felügyeletének vezetőjévé nevezték, de lemondásra kényszerült Laurentiu Branaga, akit az állambiztonság futtatott fel és buktatott meg Bukarestben. Mi történt?

Vasárnap őrizetbe vették Laurentiu Branagat, mert az ügyészség szerint megtévesztette a munkaadóit, és ily módon olyan hivatalokat töltött be, amelyekhez nem voltak meg a megfelelő papírjai.

Romániában meglehetősen elterjedt módszer az érettségi bizonyítványok, diplomák vagy épp a jogosítvány hamisítása. Különösen így van ez az állambiztonsági tisztek között, akik olykor a látszatra sem ügyelnek. Ennek megvan az az előnye, hogyha meg akarják buktatni őket, akkor elég elővenni a hamis papírokat.

Az egyetemi diploma is kérdéses

A lebukott román funkcionárius egy kétes hírű egyetemen szerezte meg a diplomáját. Az Alexandru Ghica egyetemről több vizsgálat is bebizonyította, hogy anélkül állított ki okleveleket, hogy a diákok egyetlen szemesztert is végig hallgattak volna. Sok tucat állambiztonsági tisztről és más állami vezetőkről derült ki, hogy itt szerzett diplomájuk adás-vétel tárgyát képezte. A sors iróniája, hogy 2016-tól bukásáig Laurentiu Branaga tagja volt annak az állami bizottságnak, mely az oklevelek hitelességét ellenőrizte!

Ennél fontosabb, hogy a most lebukott hivatalnok korábban az államtitkokat felügyelő hatóság igazgató helyettese volt vagyis a titkosszolgálat teljes bizalmát élvezte.

Miért veszítette ezt el? Miért közölték titkos dossziéjának ezeket a kínos tényeit a sajtóval? A bizánci stílusú manipulációk világában, amely Bukarest politikai életében uralkodik, csak találgatni lehet. A módszer viszont azt mutatja, hogy a hatalom példát akart statuálni: aki valamiért elveszíti a bizalmat, az könnyen járhat úgy, hogy egyszer csak felfedezik: már az érettségi bizonyítványát is hamisította…

Az alternatív kezelésekkel csökken a rák túlélési esélye

0

Azok a rákos betegek, akik úgynevezett kiegészítő terápiákhoz folyamodnak, nagyobb valószínűséggel fordulnak el a hagyományos kezelésektől és teszik kockára a túlélési esélyeiket – ez derült ki egy átfogó amerikai tanulmányból.

A tudósok 1290 amerikai beteg adatainak elemzésével azt találták, hogy akik kiegészítő terápiákat – többek között speciális diétát, vitaminkúrát, akupunktúrát, jógát – használnak gyakrabban utasítják el az életmentő műtétet vagy kemoterápiát.

A JAMA Oncology című szaklap friss számában megjelent, a BBC által idézett tanulmány készítői 258 olyan beteg adatait vizsgálták, akik legalább egy hagyományos kezelés mellett kiegészítő terápiákat is igénybe vettek. Az adatokat összevetették 1032 olyan betegével, aki csak hagyományos kezelésben részesült.

Azt találták, hogy a kiegészítő kezeléseket kapó betegek kisebb aránya éri meg a terápia kezdetétől számított ötödik évet, mint a csak hagyományos módon kezelt betegek (86,6 százalékkal szemben 82,2).

Több mint kétszer akkora volt annak az esélye, hogy a kezelés elejétől számított kilenc évben meghalnak az alternatív terápiákat igénybe vevők,

mivel elutasították vagy halogatták a hagyományos kezeléseket.

A kiegészítő terápiákat használók és az azok nélkül gyógyulók adatait összehasonlítva kiderült, hogy az első csoport 34 százaléka utasította el a kemoterápiát a második csoport 3,2 százalékához képest, a sugárterápiát elutasítók aránya 53 százalék volt az első csoportban, 2,3 százalék a másodikban, a műtétet 7 százalék nem vette igénybe az első csoportból, 0,1 százalék a másodikból.

Az alternatív terápiákat nagyobb valószínűséggel vették igénybe nők, fiatalabbak, gazdagabbak és egészségesebbek.

Noha

a túlélés kisebb esélye a kutatók szerint azzal függött össze, hogy a kiegészítő kezeléseket használók elutasították vagy halogatták a hagyományos eljárásokat,

Skyler Johnson, a Yale Egyetem Orvostudományi karának munkatársa, a kutatás vezetője a BBC-nek elmondta, az is lehetséges, hogy egyes alternatív terápiák hatnak a hagyományos kezelések eredményességére.

Arról nem voltak adatai a kutatóknak, milyen kiegészítő kezeléseket vettek igénybe a vizsgálat alanyai, de valószínűnek tartják, hogy inkább vitaminkeverékekről és ásványi anyagokat tartalmazó étrend-kiegészítőkről volt szó, mint masszázsról vagy jógáról.

„Ugyan sok beteg hisz abban, hogy ezek a tudományos bizonyítékok nélküli kiegészítő kezelések javítják a túlélési esélyeket, azonban ezt semmi nem támasztja alá” – mondta Johnson.

Mohamed-karikatúra a dán bevándorlási miniszter háttérképe

0

Inger Stojberg azt a karikatúrát tette ki a Facebook-oldalára, amely 2005-ben óriási vitákat kavart az egész világon. Az akcióval a bevándorlási és integrációs miniszter egy dán múzeum döntése ellen tiltakozik.

„Szégyen, hogy a múzeum nem teszi ki a Mohamed-karikatúrákat a blaszfémia kiállításán! Természetesen tiszteletben tartom a múzeum döntését, de szégyenletesnek tartom azt a szólásszabadság szempontjából”- írta a dán bevándorlási miniszter a kedden közzétett posztban. A szöveg mellé egy képernyőképet is kitett iPadjának hátteréről, és ezen az egyik, 11 éve elhíresült Mohamed-karikatúra látható.

A karikatúrákat 2005-ben publikálta a Jylland Posten nevű dán lap, és mivel Mohamed próféta ábrázolását a muszlimok szentségtörésnek tartják, életveszélyesen megfenyegették a karikaturistát, akit sokáig a rendőrség védett egy potenciális terrorakcióval szemben. Az eset heves tiltakozást váltott ki a dániai muszlimok körében és az iszlám világban is, és három dán nagykövetséget is megtámadtak a vallásgyalázónak tartott képek miatt. 

Inger Stojberg a posztban azt írta, hogy

a karikatúra arra emlékezteti, hogy Dánia olyan ország, ahol szólásszabadság van, ezért használja háttérképnek.

A miniszter szerint az országnak büszkének kellene lennie a Mohamedről készült karikatúrákra.

Dreyfus szobor Tel Avivban

Szobrot avattak a Rotschild és a Herzl utca találkozásánál Tel Avivban – nem messze a Francia kulturális intézettől. A szobor Dreyfus kapitányt ábrázolja, azt a francia vezérkari tisztet, akit zsidó származása miatt hazaárulónak kiáltottak ki Franciaországban. Azt állították, hogy Alfred Dreyfus katonai titkokat adott el az ellenséges Németországnak. Emiatt tiszti rangjától megfosztották és száműzték az Ördög szigetre. Émile Zola francia író J’accuse (Vádolom) című cikkében leplezte le a francia hadbíróságot, amely antiszemita előítéletek miatt elítélt egy ártatlan embert! Dreyfust felmentették és rehabilitálták. Harcolt a francia hadseregben az első világháborúban. Dreyfus kapitány 91 éves unokája részt vett a szobor avatásán Tel Avivban.

1985-ben Dreyfus szobrot avattak fel Párizsban – megemlékezve a kilencven évvel korábbi igazságtalan ítéletre. Ennek a Dreyfus szobornak a másolatát állították fel most Tel Avivban. Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó közössége, mely ezer szállal kötődik Izraelhez. Ezért tartják fontosnak azt, hogy elégtételt szolgáltattak Dreyfus kapitánynak, akit zsidó származása miatt ok nélkül hazaárulással vádoltak meg. A híres eset megerősítette a hitet a jogállamban, hiszen a franciák maguk korrigáltak egy téves ítéletet.

Kiderült, miért kell nekünk űrkutatási biztos – a migránsok miatt!

0

Eddig csak csodálkoztunk, hogy már űrkutatási biztos is dolgozik a kormánynak a mi pénzünkből, de végre itt a magyarázat. Ferencz Orsolya miniszteri biztos ugyanis azt mondta, az űrkutatás vívmányait például a navigáció, a katasztrófavédelem és a migráció területén lehet hasznosítani.

Amikor nemrég űrkutatásért felelős miniszteri biztossá nevezték ki Ferencz Orsolyát, még azt hittük, ezzel – mármint a megbízással járó pénzzel – csak jutalmazzák a kutatót, aki 2010 óta fideszes képviselő a VIII. kerületben. A Magyar Idők című kormánypárti propaganda kiadványnak adott tegnapi interjúban viszont kifejtette, hogy az űrkutatás jóval több, mint a nagyhatalmak méregdrága passziója, hiszen számos, a mindennapokban is használható vívmányt az ezen a területen végzett kutatómunkának köszönhetünk. Erre példa a műholdakra épülő navigációs rendszer, amellyel a vízi és légi forgalom összehangolható.

A Sentinel műhold adatait egész Európa felhasználja a katasztrófavédelemben, a mezőgazdasági termésbecslésben, sőt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) is ezen szatellitrendszer segítségével követi nyomon a néptömegek mozgását.

Ferencz Orsolya azt is hangsúlyozta, hogy Magyarországnak bőven van behoznivalója, Románia például nemzeti űrügynökséget is létrehozott 1991-ben, Magyarországon viszont csak minisztériumi főosztályi szintig jutott a terület. Szerinte nemzetgazdasági érdek az űripart a kormány részéről is támogatni.

Az némileg árnyalja a képet, hogy elmondta: magyar kutatók már régóta részei a különböző nemzetközi űrkutatási projekteknek, például a ­Sentinel elkészültéhez is hozzájárult egy kisebb magyar cég kétezer alkatrésszel.

A japán kormányfő büszke a zsidókat mentő diplomatára

0

Abe Sinzo Litvániában beszélt erről, ahol Szugihara Csiune több ezer embert mentett meg.

Több mint hatezer japán vízumot adott ki Litvániában élő zsidóknak 1941 nyarán a japán alkonzul, Szugihara Csiune Kaunasban, mely akkoriban Litvánia fővárosa volt (Vilnius a két háború között Lengyelországhoz tartozott). A Litvániában élő zsidók csapdába estek, mert az országot a Molotov-Ribbentrop paktum alapján először a Szovjetunióhoz csatolták, majd a náci Németország támadta meg őket. A 200 ezer Litvániában élő zsidó nagy részét a helyszínen megölték, a többieket haláltáborba vitték.

Ebben e helyzetben bizonyult döntő fontosságúnak Szugihara tette:

több mint hatezer vízumot adott ki zsidóknak, akiket emiatt túlélték a háborút.

Szugihara Csiunét ezért sokan a japán Schindlernek nevezték.

Japán ebben az időben a náci Németország szoros szövetségese volt. Feljebbvalói ezért nem nézték jó szemmel az alkonzul tettét, de a háborús időkben nem törődtek vele, csak később váltották le. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy a japánok nem bántották azokat a Kínába menekült európai zsidókat, akik japán katonai kormányzás alá kerültek Sanghajban és más kínai városokban.

Évtizedekkel később derült ki, hogy Szugihara hány embert mentett meg. Abe Sinzo japán miniszterelnök első litvániai látogatásán most külön elment Kaunasba. Beleült abba a székbe, melyben annak idején a japán konzul az életmentő dokumentumokat kiállította.

„Mint japán büszke vagyok arra, amit Szugihara Csiune tett”

– mondta.

Izrael Moszkvával vonatná ki az iráni csapatokat Szíriából

0

Benjamin Netanjahu szerint, ha az oroszok elérik Irán kivonulását Szíriából, akkor Trump feloldja a szankciót Oroszország ellen. A Haaretz című izraeli lap szerint erről tárgyal Moszkvában Putyin elnökkel Benjamin Netanjahu.

Az izraeli kormányfő arra kívánja rávenni az orosz elnököt, hogy vesse latba befolyását Danaszkuszban és Teheránban az iráni kivonulás érdekében. Irán Izrael esküdt ellensége, a zsidó állam létét sem ismeri el. A 2011-ben kezdődött szíriai háborúban

Irán Oroszországgal együtt a szíriai államfő segítségére sietett.

Ezzel a támogatással Aszad nyerésre áll a polgárháborúban. Irán pedig katonailag berendezkedett az Izraellel határos Szíriában. Emiatt az izraeli légierő rendszeresen támadja ott az iráni támaszpontokat.

Ha Netanjahu eredményt ér el Moszkvában, akkor Trump és Putyin helsinki találkozása alkalmat adhat az amerikai elnöknek, hogy feloldja a szankciókat Oroszország ellen. Igaz, hogy a NATO csúcson épp az orosz fenyegetésre hivatkozva követelte a katonai kiadások növelését, de nem ez az egyetlen ellentmondás Trump diplomáciájában. Nála a külpolitika teljesen alá van rendelve a belpolitikának. Márpedig novemberben választások lesznek.

Trumpnak látványos diplomáciai sikereket kell felmutatnia – mint amilyen a szingapúri csúcstalálkozó volt Kim Dzsong Unnal.

Másrészt gondolnia kell az Egyesült Államokban élő nagyszámú zsidó szavazóra is, akiknek nagyrésze távolról sincs elragadtatva a politikájától, viszont lojális Izraelhez. Ha sikerül csökkenteni az Izrael elleni iráni nyomást, akkor ezzel szavazatokat szerezhet az Egyesült Államokban.

Csakhogy nem csupán Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hanem Ali Akbar Velajati is Moszkva vendége lesz. Ő Ali Khamenei legfőbb vallási vezető külpolitikai tanácsadója Teheránban. Irán a Közel-Keleten aktívan együttműködik Oroszországgal és Törökországgal. A három állam hadseregének vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetnek egymással. Vagyis, nem könnyű megbontani Oroszország és Irán szövetségét. Viszont Putyinnak is égetően szüksége van a nagy PR sikerre, mert otthon a népszerűsége csökken a növekvő gazdasági gondok miatt. Mindenesetre tény: az orosz diplomácia kérte és el is érte, hogy kezdetben négyszemközt tárgyaljon Putyin Trumppal Helsinkiben. Az oroszok abban bíznak, hogy a ravasz és tapasztalt Putyin lenyomja Trumpot, aki tanácsadói nélkül meglehetősen tanácstalan diplomáciai ügyekben.

Ilyen előkészületek után a csúcstalálkozó Helsinkiben sikerre van ítélve, de nagy kérdés, hogy a PR-n túl mi változik a világban Trump és Putyin eszmecseréje után.

Ki, mennyire bízik Putyinban?

0

Már csak egyet kell aludnunk ahhoz, hogy megtudjuk, újrázhat-e Vlagyimir Putyin orosz elnök, a vasárnapi oroszországi választások főszereplője. Ő a világ vezetőinek azon csoportjának oszlopos tagja, akikben a bizalom globálisan gyenge. Ám a magyarok körében ez csak részben igaz.

 

Vlagyimir Putyint már azelőtt is gyanakvó szemmel figyelték világszerte, hogy az elmúlt időszakban több komoly ügyben is több mint valószínű a szerepe. A legutóbbi legismertebb – és legnagyobb vihart kiváltó ügy – az Angliában élő orosz kettős ügynök, Szergej Szkripal és lánya ellen végrehajtott merénylet volt, amelynek elrendeléséért London szerint Putyin a felelős. Azóta egy másik gyilkosság is kiderült, a 2010-ben politikai menedékjogot kapott orosz üzletembert, Nyikoláj Gluskovot megfojtották, amelynek nyomán – mint most szombaton nyilvánosságra került – a brit rendőrség az orosz kivándorlók közül többeket személyesen is elkezdtek felkeresni, ellenőrizendő biztonságukat.

Ám ezen – minimum kétes hátterű – elhalálozások előtt is nagyfokú volt a bizalmatlanság az orosz elnök iránt. A legutóbbi erre irányuló felmérést ugyan tavaly augusztusban készítette a Pew Research, ám annak az eredménye önmagáért beszél. A kérdés az volt, hogy bízik-e vagy sem Putyinban:

Forrás: http://www.pewglobal.org/2017/08/16/publics-worldwide-unfavorable-toward-putin-russia/pg_2017-08-16_views-of-russia_002/

A legkevésbé népszerű Lengyelországban volt: a lengyelek elsöprő többsége – 89 százaléka – nem bízik Putyinban, s csak 4 százalék volt, aki úgy válaszolta, hogy bízik az orosz elnökben. Vélhetően az orbáni propaganda hatása is az, hogy már ebben a felmérésben is gyökeresen másként vélekedtek

a lengyelek általában sorstársnak tartó magyarok, akiknek csak az 57 százaléka fejezte ki bizalmatlanságát Putyinnal szemben, miközben 34 százalék megadta a bizalmát neki.

Ennél is cifrább eredményt hozott egy, az idén a 444.hu megbízásából a Medián közvélemény-kutató által a közelmúltban készített felmérés: Putyin ismertsége 99%-os, megítélése pedig a százas skálán ugyan csak 43-as, ám ennél jobbat csak Ferenc Pápa kapott,  61 százalékosat.

A részletes grafikonból az is kiderült, hogy a fideszesek húzták fel az eredményt, az ő körükben 54 pontos Putyin tetszési indexe; a Jobbikosoké 39, a Jobbik nélküli ellenzéké pedig 35.

“A zsidók önként mentek be a gettóba Lengyelországban”

0

Izraelben nagy felháborodást keltett, hogy a lengyel miniszterelnök édesapja a zsidókat is részben felelősnek tartja a holokausztért. A lengyel kormány elhatárolódott a
nyilatkozatoktól.

Kornel Morawiecki, aki korábban maga is szenátor volt, úgy nyilatkozott a zsidók gettóba zárásáról:

„oda nem kényszerből, hanem önként mentek”.

Szerinte a zsidók így akartak elkülönülni a „piszkos lengyelektől”, mert önmagukat a kiválasztott nép tagjainak nevezték. Bartosz Cichoki külügyminiszter-helyettes ma kijelentette, hogy Kornel kijelentései nem tükrözik a lengyel kormány álláspontját.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök korábban Münchenben arról beszélt, hogy a zsidók kiirtásáért nemcsak a náci Németország a felelős, hanem voltak olyan lengyelek, oroszok vagy épp zsidók, akik hozzájárultak a holokauszthoz. Erre válaszul Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette:

a lengyel kormányfő nem ismeri a történelmet!

Arra azonban már nem volt hajlandó, hogy visszahívja Izrael varsói nagykövetét. Netanjahu amikor tavaly Budapesten járt, akkor találkozott a visegrádi államok vezetőivel. A kelet-közép-európai országok kormányfői megígérték neki, hogy szembeszállnak mindenfajta antiszemitizmussal. Ehhez képest Magyarországon virágzik a Stop Soros-kampány, Lengyelországban pedig olyan törvényt hoztak, mely hároméves börtönnel bünteti, ha valaki lengyel haláltáborokról beszél vagy ír.

A csehek megosztottságát jelzi Orbán megítélése

A leginkább euroszkeptikus csehek szemében Orbán a harmadik legkedveltebb külföldi vezető. Őt azonban az Európa-párti új szlovák államfő és Ferenc pápa előzi meg.

Legendás a csehek erős fenntartása az EU-val szemben, és ezt a megosztottságot jelzi az a felmérés, amit a STEM közvélemény-kutató készített júniusban külföldi vezetők megítéléséről. (A legutóbbi Eurobarometer-felmérésés, amelyről itt írtunk pár napja, azt mutatja, hogy a csehek alig 366 százaléka hisz az EU-ban, az eurót mindössze 26 százaléka támogatná. A magyar adatok 57, illetve 55 százalék.)

Liberálistól a felforgatókig

A felmérés szerint a külföldi személyiségek közül a csehek Zuzana Caputová június közepén hivatalba lépett szlovák államfő személyiségét és tevékenységét értékelik a legjobban. Őt Ferenc pápa és Orbán Viktor magyar miniszterelnök követi.

Az elkötelezetten EU-párti liberális Caputová személyiségét és munkáját a megkérdezettek 71 százaléka, Ferenc pápáét 63 százaléka, míg

Orbánét már csak 48 százaléka értékelte pozitívan.  

A STEM három éve készített hasonló felmérésén Orbán Viktor a hatodik volt.

A mostani listán az első három helyezett után következők csoportja is amolyan „vegyesfelvágott”. A Brexitet – személyes meggyőződése ellenére – levezényelni próbáló, az eddigi kudarc miatt júniusban lemondott Theresa May volt brit kormányfő alig egy ponttal követi Orbánt. Az EU-t ellenben megreformálni kívánó Emmanuel Macron francia elnök 40, a nyugati fellazítást, felforgatást irányító Vlagyimir Putyin orosz elnök 36 százalékos pozitív értékelést kapott.

A lista másik felében Jaroslaw Kaczynski volt lengyel kormányfő (35 százalék), Angela Merkel német kancellár (25), Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke (24), Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke (24) és Hszi Csin-ping kínai elnök (18) van. Itt is található tehát Európa-párti demokrata és euroszkeptikus autokrata.

Az elutasítás-listán Zuzana Caputová tevékenységét a megkérdezettek 14 százaléka értékelte rossznak, Ferenc pápáét 27 százalékuk, Orbán Viktorét pedig 29 százalék. A lista többi szereplője ennél jóval kedvezőtlenebb értékelést kapott.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK