Hivatalosan államtitok, hogy melyik évben született Észak-Korea diktátora, a születésnapja azonban nem az.
Más forrásokból egyébként lehet tudni: Kim Dzsongun
34 éves lett ma.
Ugyancsak hivatalosan egyébként nem is ő az ország elnöke: az továbbra is a nagyapja, a kommunista diktatúra megalapítója, Kim Ir Szen – bár ő már közel 24 éve halott.
A dinasztia 1945 óta van hatalmon, és idén ünneplik majd a népköztársaság kikiáltásának 70. évfordulóját. Ezért ez az év különösen fontos lesz a rezsim számára.
Holnap egyébként tárgyalások kezdődnek az északi és déli vezetők között, Donald Trump pedig bejelentette: bizonyos előfeltételek teljesítése esetén ő is hajlandó szóba állni az észak-koreai vezetőkkel. Igaz, azt, hogy mik ezek a feltételek, egyelőre nem részletezte.
A nők Dzsidda kikötőváros stadionjában, a szaúdi első liga egyik meccsén vehetnek részt nézőként. A találkozón az al-Ahli és az al-Batin focicsapata mérkőzik egymással.
A konzervatív iszlám királyságban szigorú társadalmi szabályok vonatkoznak a nőkre, ezek részeként eddig tilos volt számukra a futballstadionok látogatása is. Mohammed bin Szalmán koronaherceg vezetése alatt azonban az elmúlt hónapokban széles körű reformok kezdődtek. Egyebek között Szalmán bin Abdel-Azíz király ősszel feloldotta a nőkre vonatkozó autóvezetési tilalmat, így idén júniustól hivatalosan is a gépjárművek volánja mögé ülhetnek.
Szeptember végén a szaúdi nemzeti ünnepen engedélyezték, hogy nők is részt vegyenek egy ünnepségen a rijádi nemzeti stadionban.
A kormány hétfői közlése szerint januárban Rijádban és az ország keleti részén lévő Dammám városában a szaúdi első liga további két meccsét nézhetik meg nők is. Nem mehetnek azonban egyedül, kizárólag családjuk kíséretében. Fogadásukra egyelőre csak három futballstadion áll készen, amelyekben különleges családi szektorok is vannak.
A Stille nacht (Csendes éj) német karácsonyi dal aligha hangzott el Szerbiában január 6-án, karácsony szent estéjén. És ha fel is hangzott volna senki sem halhatta, hiszen a szokásos fegyverropogás elnyomta volna a szelíd dallamot. Nemcsak az ortodox (pravoszláv) vallási ünnepet tisztelik meg a szerbek levegőbe lődözéssel, hanem bármilyen örömteli családi eseményt. Úgyis mint a lakodalmat, temetést és a régi szép időkben a hadseregbe való bevonulást.
Most is hajnalig tartott a ropogós duhajkodás még a többnemzetiségű Szabadkán is. Ilyenkor nem ildomos ablakot nyitva tartani és az óvatosabbak a szoba közepére húzódnak. Arról nem is beszélve, hogy a nagy zsivaj, lárma a nemrégi háborúk kellemesen nosztalgikus hangulatát idézik. A fegyverek jó kézben maradtak.
A kereszténység ortodox feléhez tartozók (az igazhitűek) azért késnek két hetet a karácsonnyal (is), mert a 16. században nem tértek át a Gergely-naptárra, hanem vallási ünnepeiket a régi Julián-naptár szerint tartják. Ezért volt például a mi naptárunk szerint novemberben az októberi bolsevik forradalom. Persze ez nem került be a vallásos ünnepek közé, egészen érthető okokból.
Az ügyet tovább komplikálja, hogy egyes ortodox egyházak (görögök, bolgárok) a 20. században áttértek a Gergely-naptárra, így ők december 25-én ünneplik Jézus születését. Ez még fokozható, mondjuk azzal is, hogy az ukrán görögkatolikusok a Vatikán alá tartoznak, de ünnepeiket a Julián-naptár szerint tartják. De már gondolkodnak azon, hogy változtassanak.
Tölgyfa vásár Belgrádban
Maradjunk azonban Szerbiánál, ahol nemcsak a fegyverek zajától hangos a karácsony, hanem a szimbólumok szintjén is különbözik a rítus. Az ünnepet ugyanis megelőzi karácsony böjtje, amely negyven napon át tart. Az ünneplés január 6-án, a böjt utolsó napjának reggelén kezdődik, amikor a házigazda elindul, hogy egy kisebb tölgyfát vágjon ki.
Ez jelképezi azt a fát, amelyet a pásztorok ajándékoztak a kis Jézusnak, amivel József tüzet gyújthatott a hideg barlangban, ahol Jézus megszületett.
A hagyományok szerint így indul egy szerb férfi reggele karácsony böjtjén. Tudósítások szerint Szabadkán már a kora hajnali órákban tömegesen érkeztek a hívek a makkhetesi erdőbe, hogy badnjakot vágjanak, vagyis azt a tölgyfaágat, amely karácsonykor az ünneplő család otthonát díszíti.
A sajátságos jugoszláv szocializmus (titoizmus) idején ezek a vallási szokásokat nagy tömegekben nem gyakorolták. Ez csak a rendszerváltás után vált látványos habitussá, de ilyen szempontból semmi különbség sincs a pravoszláv vagy a katolikus hívők között sem. Az átkosban nem volt ildomos templomba járni, pláne kisebb helyeken. A kilencvenes évektől kezdve viszont már presztízskérdéssé vált. Az egykori párttitkárok ott imádkoztak az első sorban, az azelőtt is rendszeres látogatók pedig a hátsó sorokba szorultak. De hát ez az élet rendje Kelet-Európában.
A Balkán legmagasabb fenyőfája
A karácsonyfa azonban nem tűnt el nyomtalanul a pravoszláv többségű Szerbiában. Sőt. Az új év jelképévé vált. Nem is akármilyen jelképpé, hiszen az idén csekély 25 millió forintot költött rá a főváros, természetesen közpénzből. A kákán is csomót keresők azt is feltárták, hogy az adásvételre három nappal azelőtt került sor, hogy az illetékesek aláírták volna a szerződést egy bizonyos Keep Light! nevű céggel, amely az ünnepi világítást is biztosítja Belgrádban. Egyesek nem voltak restek és összehasonlították az árakat. Például a New York-i Rockefeller Center előtt álló 20 méter magas norvég fenyő 8 millió forintba került. A belgrádi csak 18 méteres, de még így is a legmagasabb a Balkánon.
„A menekültválságig úgy tűnt, hogy Vona Gábor és a Jobbik veszélyes lehet Orbán számára, de mostanra már más a helyzet. Mivel a Jobbik iránt is minden hatodik magyar lelkesedik, a jobboldali radikális és szélsőjobb pártok – a Fidesz és a Jobbik – együtt mintegy 70 százalékot szerezhetnek.”
A Huffington Post liberális amerikai portál német kiadása politikai előrejelzést közölt 2018-ra. A rossz hír az, hogy természetesen nem lehet pontosan megmondani előre a jövendő történéseket. Ám mégis lehet a múlt és a jelen ismeretéből a jövőre nézve következtetéseket levonni – írta a szerző (Sebastian Christ), aki már tavaly is megpróbálkozott hasonló előre jelzésekkel, és csak néhány esetben tévedett.
(1) Elsőként megállapította: Bajorországban véget ér a CSU egyeduralma, és a párt a jövőben koalíciókra szorul. Ehhez azonban a pártnak újra fel kell találnia önmagát, mert öntelt választási egyletként és középszerű vidéki politikusok karrierjének gyorsítójaként nemigen számíthat sikerekre a továbbiakban.
(2) Az oroszországi elnökválasztás Putyin végének a kezdete lesz. Tévedés az oroszországi rendszert klasszikus diktatúrának tekinteni, ennél bonyolultabb a helyzet. Nem minden hatalom az elnöktől való, hanem alapját a kölcsönös függőségek szövete adja: az államfő a pénzfolyamokhoz és támogatásokhoz való hozzáférést szervezi, és a kedvezményezettek tartják hatalmon az elnököt. Putyin a látszat ellenére nem mindenható: a hálózat azt akarja, hogy a saját üzletei hosszú távon zavartalanul működjenek. A választások fontosak, hogy megmutassák, milyen szilárdan ül a nyeregben a patrónus. Ám a mostani lehet az utolsó választás, amelyen Putyin elindul: mert az orosz alkotmány szerint 2024-től hat év szünetet kell tartania. Azt követően pedig már 77 éves lesz, ami kockázatot jelent a hálózat számára. Még Alekszander Navalnij kizárása a választásokból is felgyorsíthatja Putyin hanyatlását, mert a csekély részvétel azt jelzi a hálózatnak, hogy elégedetlenség mutatkozik a patrónussal szemben.
(3) Az amerikai kongresszusi választásokon Trump republikánusai lesznek a fő vesztesek. Az elnök megosztja Amerikát, és ezen belül a republikánusokat is: a konzervatívok között a mérsékeltek számára Trump egyszerűen kínos. Idén novemberben ez meg fog mutatkozni: azon politikusok felének kell újra indulni, akik 2016-ban felelősek voltak Trump jelöléséért, és ez lesz az első alkalom, hogy Amerika nemzeti szinten szavazhat az elnök politikájáról. A republikánus szavazók kemény magja már nem lesz elegendő az abszolút többségek megszervezéséhez, a republikánusok mandátumokat fognak elveszíteni, és ez megnehezíti Trump számára választási ígéretei teljesítését.
(4) Európában a populista őrület újabb fordulója következik – írta a szerző. Szólt Olaszországról, majd Magyarországgal kapcsolatban megállapította: a menekültválságig úgy tűnt, hogy Vona Gábor és a Jobbik veszélyes lehet Orbán számára, de mostanra már más a helyzet. Mivel a Jobbik iránt is minden hatodik magyar lelkesedik, a jobboldali radikális és szélsőjobb pártok – a Fidesz és a Jobbik – együtt mintegy 70 százalékot szerezhetnek.
(5) Angela Merkel az év végén is Németország kancellárja lesz. Tény, hogy pártja a választásokon története legrosszabb eredményét érte el, és már vannak viták arról, hogy az első német kancellár asszony kora véget ér-e, és ha igen, mikor, de egyelőre Merkelnek nincs komoly alternatívája. Egyfelől azért, mert az SPD jelenleg nem képes kancellárt állítani, másfelől az unión belül is csak olyan jelöltek vannak, akik túl fiatalok, túl öregek, vagy túl népszerűtlenek.
(6) Németország és Franciaország újra közelebb húzódik egymáshoz. Macron megtette az első lépést a németországi választások másnapján, Merkel számára pedig nyilvánvalóan fontos, hogy várhatóan utolsó periódusában rendezze külpolitikai hagyatékát. Nem állhat érdekében, hogy úgy vonuljon be a történelembe, mint aki gondatlanságból megölte az európai eszmét. Az unió megreformálása irányába ható nyomást most megkapja Macrontól, és ketten együtt a német-francia kapcsolatok történetének legizgalmasabb tandemjét alkothatják: reform-igyekezet és tapasztalat, energia és nyugalom – ideálisan kiegészíthetik egymást.
(7) Hessen tartományban fennmarad a CDU és a zöldek közös kormányzása – írta a szerző.
Megkezdődtek a 2 milliárd eurósra tervezett projekt munkálatai a világ második legkisebb államában, Monacóban: a Francia Riviéra partjain elterülő miniország 15 hektárnyi területet hasít ki magának a Földközi Tengerből. 2025-re fejeződnek be a munkálatok.
A világ egyik leggazdagabb államaként Monaco megengedheti magának ezt a projektet, amely némileg enyhítheti majd a zsúfoltságot. Jelenleg 38 ezer lakosa 2,02 négyzetkilométernyi területen (ami kisebb, mint a New-York-i Central Park) kénytelen boldogulni, mégpedig úgy, hogy naponta további 40 ezer ember lép be az országba – sorolja a tényeket a CNN jelentése, amely megjegyzi azt is, hogy a lakosoknak közel a harmada milliomos, és hetven százalékuk külföldön született. Monaco kifejezetten vonzó hely, hiszen már 1869 óta nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a polgárainak.
Nem először növeli szárazföldi területét az ország: a 19. század eleje óta 100 hektárral, azaz területének mintegy ötödével lett már nagyobb. A mostani területnagyobbítás eredményeként dombot és rendezett parkot is kap, továbbá egy parti korzót és egy kis kikötőt.
A fejlesztőknek is megéri a projekt: ugyanis Monacóban csillagászati összegekért kelnek el az ingatlanok. Egymillió dollárért összességében 17 négyzetméternyi ingatlant lehet vásárolni. Összehasonlításként: New-Yokban ugyanezért az összegért 26, Londonban pedig 30 négyzetmétert.
Dolgoznak és mosolyognak; az utcán megszólítanak és segíteni akarnak; egészen Záhonyból jött a barátjához, akivel szakított, de Glasgow-t már nem hagyja ott. Nem skótokról van szó, hanem magyarokról.
Óriási tömeg a Liszt Ferenc repülőtéren, méghozzá a biztonsági (vetkőztetős) kapuk előtt, kígyózik a sor. A fapadosok furcsa szokása, hogy vagy tízen reggel hat felé indulnak. A repülőtéri szolgálatokat ez meglepetésként éri. Nem csoda, hiszen csak évek óta van így. Akárcsak Röszkénél a határőröket a karácsonyi (és minden más) ünnepek előtt. Az országból kimenet (!) az idei csúcs 7 órás várakozás volt. Az előírás, az előírás. Elvégre kifelé is csempészhetnek migránsokat a hazatérő, elvetemült vendégmunkások.
A repülőn kizárólag magyar szó hallatszik, visszatérőben a skót munkahelyekre. A glasgow-i reptéren nincs tolongás, pedig a személyit is fel kell mutatni. A taxis előzékeny, de csak businesslike szinten. Viszont teljesen érthetetlen nyelven beszél, néha felsejlik egy-két angol szó. Később az ottani magyarok mesélték, hogy a glasgow-i nyelvjárást nagyon nehéz megszokni, sőt van, hogy egymást sem értik néha. Bezzeg Edinburgh-ben.
A magyar turista, szokása szerint, hangosan tanakodik az utcán, hogy merre is lehet az éppen kipipált célpont (esetünkben People’s Palace). Egy sapkás fiatalember megtorpan, felderül az arca:
„Hova akarnak menni? Majd én eligazítom magukat!”
– mondja készségesen és máris mutatja az irányt. Budapesti, már négy éve van kint. Nagyon jól érzi magát. És már rohan is tovább.
Útközben megvan az első kötelező fish and chips is egy olyan rózsaszín árnyalatú étkezdében, ahol körhintaszerű ülőkékbe préselik be a kuncsaftokat. Viszont ez a brit egyenkaja ízletes. Közben jönnek a zöld sálas, mezes, kabátos Celtic drukkerek. Nagy nap volt az a szombati, a helyi rangadó, a Celtic-Rangers összecsapás napja.
A bulinegyed (főleg csak egy utca, de ilyenből több van) közelében egy profi olasz étterem. A duci pincérnő azt mondja, nincs wifi kód, mert csak a staff használhatja. A másik pincér megkérdezi honnan jöttünk, és máris hívja a ducit. Merthogy szombathelyi. Már több éve van kint. Jól érzi magát. Glasgow előtt Aberdeenban dolgozott, északon. Ott van egy kis idegengyűlölet, az emberek kisebb közösségekben élnek, nem jó szemmel nézik a bevándorlót. Itt erről szó sincs. De wifi azért nem lett.
Az edinburgh-i Rózsa utca lehet, hogy középkori vallásháborúkat idéz, de a vendéglői sem megvetendők. Mit ad isten, ismét egy olasz. A fish and chips nem szokott maradandó élményeket nyújtani. A hangos belépéskor már harsány köszöntés a pultból:
Boldog Új Évet!
Utóbb kiderül, hogy a vidéki fiú nincs egyedül. Habár a krétai pincér utánozhatatlan görög akcentussal tolja az angolt, jobbnak látja átadni a helyét a budapestinek. Aki pörög, kiszolgál, mesél. A brexittől nem tart. A szülei ugyan féltették a kelet-európaiak ellenes hangulat miatt, de ilyet nem tapasztalt. Még nem tudja meddig marad.
Január elsején Glasgow-ban sincs minden sarkon terülj asztalkám. A ritka menhelyek egyikén a csinos fiatal hölgy asztalhoz invitál bennünket. Ismét megdobban a szív: közülünk a legbátrabb rákérdez. Talált. A messzi Záhonyból jött ide, a fiújához. Azóta a kapcsolat megszakadt, de ő maradt. Feltalálta magát: a pultban is dolgozik, fel is szolgál. A pincérek mind külföldiek: lengyelek, ciprusiak, koszovóiak. A skótok nem nagyon vesznek a részt ebben a rohammunkában. Más munkahelyén látta, hogy már egy kis megfázás miatt szabadnapot kérnek. Sőt, még egy komolyabb ivászat (Skóciában is nemzeti sport) másnapján sem restellnek órákat késni.
K. azt mondja, sokat kell dolgozni, pláne ünnepnapokon és hétvégeken, de a fizetés tisztességes, simán meglehet belőle élni. A borravalót osztják. Egyetemre is gondolt, habár otthon már diplomázott. Nagyon nehéz ösztöndíjhoz jutni, egyébként meg méreg drága.
Nemcsak a kelet-európai vendégmunkások jönnek Skóciába: K. éttermében minden kis- és nagyfőnök koszovói. Csak a névleges tulaj skót: az ő Mészáros Lőrincük.
Az Új Kína hírügynökség azt követően bírálta Donald Trump amerikai elnök politikáját, hogy az Egyesült Államok nemzetbiztonsági okokból megtiltotta egy amerikai cég felvásárlását. A MoneyGram 1,2 milliárd dollárért a kínaiak tulajdonába ment volna át, de az Ant Financial akcióját Washington megvétózta.
A pénzátutalással foglalkozó vállalkozást ketten akarták megszerezni. Egyikük Jack Ma volt, Kína második leggazdagabb embere, aki előbb találkozott az elnökké választott Donald Trumppal a Trump toronyban New Yorkban, mint Kína első embere, Hszi Csin-ping elnök. Mi ketten nagy dolgokat viszünk majd végbe együtt – írta akkor Donald Trump a Twitteren.
Jack Ma, az Alibaba alapító atyja, egymillió új munkahelyet ígért Trumpnak az Egyesült Államokban. Most azért akarta megvásárolni a MoneyGram-et, mert le akarta főzni kínai vetélytársát, a Tencetet. Ehelyett most fizethet 30 millió dollárt a bukott üzletért az amerikai cégnek.
A Reuters utal rá, hogy két másik amerikai cég felvásárlását sem engedélyezte a kínaiaknak Washington – nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Egyébként Jack Ma vetélytársa, az Euronet is erre hivatkozott, amikor pályázott az amerikai cégre. A Euronet tulajdonképp feljelentette a kínaiakat, mondván, hogy ők stratégiai ellenfélnek számítanak Washingtonban, míg a Euronet mégiscsak szövetséges. Az Amerikában bejegyzett cég gyorsan reagált is a friss döntésre – meglehetősen kétértelműen: „érdeklődtünk az üzlet iránt, de nem biztos, hogy új ajánlatot teszünk” – ez derült ki a diplomáciai homályossággal megfogalmazott első állásfoglalásból.
A gazdasági diplomácia minden bizonnyal nagy szerepet játszott a döntésben, hogy Jack Ma, „Trump elnök nagy kínai barátja” nem kapta meg kedvenc amerikai játékszerét. Az amerikai elnök az elmúlt napokban többször bírálta Pekinget, mondván: nem tartja be az olajembargót Észak-Koreával szemben. A kínaiak meglehetősen nyersen azt válaszolták: mi betartjuk a Biztonsági Tanács szankcióit, az USA pedig jobban tenné, ha tárgyalna Észak-Koreával, minthogy állandóan katonai megoldással fenyegetőzik.
Pekingben tragikomikusnak tartják Trump és Kim Dzsongun párbeszédét arról, hogy kinek van nagyobb atombombája. Most az elbukott üzlet kapcsán a külügyi szóvivő csak annyit mondott, hogy Kína az együttműködés híve. A hivatalos hírügynökség viszont szókimondóbb volt: az USA szerint a kereskedelem zéró összegű játszma. Szerintük viszont nem az. Azt is írták: az amerikaiak nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy bármit megtehetnek, mi is felkészültünk: összeállítottuk a dossziékat és visszavágunk, ha kell.
A jövő héttől sem a látogatók, sem az ott dolgozók nem vihetik be saját mobiltelefonjaikat a Fehér Ház nyugati szárnyába, ahol az ovális iroda is található.
„A Trump-kormány számára kiemelt fontosságú a Fehér Ház műszaki rendszereinek védelme és biztonsága” – indokolta Sarah Huckabee Sanders elnöki szóvivő a döntést.
Az elnököt tavaly januári hivatalba lépése óta idegesíti, ha nem a nyilvánosságnak szánt információk, részletek szivárognak ki a Fehér Házból. Ennek többször is hangot adott a Twitteren. Steve Bannon korábbi stratégiai főtanácsadót is azzal vádolta meg, hogy „téves információkat szivárogtatott, hogy fontosabbnak tűnjön valódi jelentőségénél”.
Súlyos biztonsági hibát fedeztek fel az Intel az elmúlt évtizedben gyártott processzoraiban, amely mint kiderült, az AMD és az ARM processzoraiban is jelen van. Már úton a szoftveres javítás, de ez nem megoldás, hanem csak tüneti kezelés, amely a gépek lassulásával is járhat. Az egyszerű felhasználóknak viszont nem kell aggódniuk.
Súlyos biztonsági résre derült fény, amely lényegében az összes számítógépes processzort érint. Itteni idő szerint éjszaka a Microsoft tudatta: vészfrissítést bocsátanak ki, először a Windows 10, utána a 7/8-as operációs rendszerekhez.
A hiba következtében arra illetéktelenek beleláthatnak a számítógépek belsejébe, érzékeny adatokat (például jelszavakat, bankszámla-belépési kódokat) megszerezve.
A FüHü megkeresésére Keleti Arthur, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás (KIBEV) elnöke elmondta, hogy a probléma létezéséről már eddig is keringtek pletykák, de a szakma úgy ítélte meg, hogy nehezen kihasználható a hiba.
Most viszont a próbatámadásokkal bebizonyították, hogy valódi problémáról van szó.
A processzorok olyan megoldást használnak a műveletek sebességének növelésére, amellyel megbecsülik, hogy mi fog történni a következő pillanatban a processzor életében. A hiba ebben a programkódban van és a támadók ezt tudják kihasználni, hogy belelássanak abba, más programok milyen adatokat használnak. Igaz, ha sikerül is nekik, attól még össze kell állítaniuk az adatokat, azokat ugyanis nem készen kapják, hanem apró morzsákból rakják össze, bonyolult folyamatok segítségével.
A hibajavításon dolgoznak a különböző operációs rendszerek fejlesztői, a frissítés Linuxra már el is érhető.
A probléma szoftveres kezelése viszont meglehetősen tökéletlen.
Az információbiztonsági stratéga ezt egy orvosi párhuzammal szemléltette a laikusoknak. A processzor gyakorlatilag a számítógép agya, ezért az azt érő támadások veszélyesebbek, mint mondjuk az operációs rendszer szintjén végrehajtott behatolások. A probléma hardveres jellegéből adódóan – azaz hogy fizikai hibáról beszélhetünk, nem a programban van kivetnivaló – a szoftveres megoldások olyanok, mintha egy agytumort az orvosok nem távolítanának el sebészi úton, hanem csak leszedálnák a beteget gyógyszerekkel.
Ez a “szedálás” a valóságban azt jelenti, hogy egy újabb programmal gátolják meg a másik programba való belelátást. Ez viszont még egy folyamat, amelyet el kell végeznie a számítógépnek, így teljesítménycsökkenésre lehet számítani,
tehát lassulni fognak a gépek.
A lassulás mértékét 5-30 százalékra becsüli a szakma, de pontosan nem lehet megmondani, mert függ a processzor típusától, illetve a gépen használt programoktól is.
Nemes Dániel információbiztonsági szakértő egyetért azzal, hogy csak átmeneti kezelést nyújthatnak az operációs rendszerek frissítései.
„A hosszútávú megoldást az új processzorok fogják elhozni, ez viszont hosszú hónapokig is eltarthat”
– nyilatkozta portálunknak.
Nemes szerint az egyszerű felhasználóknak nem fog gondot okozni a lassulás, de az adatközpontoknál már más a helyzet. Ott minden százalék teljesítménycsökkenés számít és új processzorok munkába állításával kell pótolniuk az infrastruktúrájukat.
Keleti Arthur sem kezdene azonnal vészmadárkodni, ugyanis a technológia fejlődésével a gépek kapacitása exponenciálisan nő, illetve a felhőalapú szolgáltatások elterjedésével egyre lényegtelenebbé válik az otthoni gépek ereje.
„Nem ez az első csontváz, ami kiesik a szekrényből. Nyilván a processzor programírói sem istenek, követtek, követnek és el is fognak még követni hibákat. Jobban oda kell figyelnie a szakmának ezekre a dolgokra”
– vonta le a tanulságot Keleti, hozzátéve, hogy reméli a jövőben gépek fogják írni a szoftvereket, kevesebb hibával és biztonságosabban.
A marosvásárhelyi táblabíróság jogerősen 9 ezer lej (630 ezer forint) pénzbírság kifizetésére kötelezte, és három évre eltiltotta a romániai fellépésektől Petrás János Lászlót, a Kárpátia rockegyüttes énekesét.
A bírósági ítélet indoklása szerint az énekes az „emberiesség elleni bűntettekért felelős személyek kultuszát, vagy fasiszta, rasszista, idegengyűlölő eszmék terjesztését” tiltó törvénycikket sértette meg, és tettét nagy nyilvánosság előtt követte el.
A román legfelsőbb ügyészség 2015 decemberében közölte, hogy vádat emelt Petrás János László ellen, aki a Kárpátia rockegyüttes 2014. június 6-i csíkszeredai koncertjén mind az előadott dalok szövegével, mind pedig a közönséggel folytatott párbeszéd által felingerelte a hallgatóságot, „hozzájárult a románellenes érzelmeik gerjesztéséhez és felerősítéséhez, és a románok elleni intoleranciára és fizikai erőszakra uszított”.
Az ügyészség szerint a koncerten elhangzott dalok által a vádlott harcra hívta a magyarokat a Magyarországtól elcsatolt területek visszaszerzésére a Krím-félszigeten érvényesített orosz modell alapján. Ugyanakkor fegyveres harcra szólított, hevesen vitatta a trianoni békeszerződés előírásait, elnyomóknak és bocskorosoknak minősítette a románokat.
Petrás János 2013. március 15-én magas magyar állami kitüntetést kapott. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének polgári tagozatát Balog Zoltán miniszter adta át a Kárpátia frontembernek.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
